Mi várható és mi nem, amennyiben a Katla kitör...

Az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta jelentősen megnőtt a társadalmi érzékenység a vulkánkitörések iránt. Miközben El Hierro déli partvidéke előtt ismét intenzív víz alatti vulkánkitörés zajlik, akár esélyt adva annak is, hogy még ebben az évben a kitörési felhő látványosan a tengerszint fölé csapjon, a figyelem mégis ismét Izland felé irányul. Ennek elindítója egy december 2-án megjelent BBC riport volt, ami a Katla aktivizálódásáról szólt, majd továbbment és ennek egy globális kihatásáról, többek között a tengervíz megemelkedéséről írt. Nem maradt el mögötte a szintén brit Guardian sem, amelyik először még az izlandi Katia kitörése esetén bekövetkező biztosítási teendőkről cikkezett, majd néhány nap múlva helyesbített, megtalálva a helyes vulkánnevet, a Katlát. A BBC cikk alapján a mai napon az Index tárja az olvasóközönség elé a tűzhányó kitörésének okait. Ebben volt szerencsém az eredeti BBC cikk néhány tévedését helyretenni, de azért nem mindent, így álljon itt egy némileg bővebb kommentár: mit okozhat és mit nem a Katla jövőbeli kitörése?

Valóban bármikor kitörhet a Katla?
Igen, ez így igaz, azonban amikor a vulkanológus ezt a szót ("bármikor") használja az annyit jelent, hogy akár néhány órán belül, de lehet, hogy egy-két év is eltelik a kitörésig! Ami tény, hogy a Katla nyár óta meglehetősen nyugtalan és július elején egy kisebb kitörése is volt, valószínűleg hasonló, mint 1999-ben. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre.

A Katla 1918-as legutolsó kitörése! Forrás: különböző internetes források

A Katla kitörései az elmúlt évszázadokban nagyjából 40-60 évente követték egymást, most pedig lassan már 100 éve nem hallatott igazán magáról az izlandi boszorkány. Erre mondják azt, hogy "túlhordott a baba", ideje a születésnek, de hogy mikor? Ezt NEM lehet pontosan megmondani!

Mekkora kitörés várható?
Nem tekinthető szabálynak, de ha egy aktív tűzhányó hosszú ideig nyugalomban van, utána általában erős kitöréssel ébred újra. Továbbá, a Katla kitörései jellemzően VEI=4-5 értékűek (azaz kb. 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre), ez jóval nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés erőssége volt! Mindezek alapján a következő kitörés során is ehhez hasonló erősségű kitörés várható. De milyen? A Katla, néhány izlandi vulkántársához hasonlóan kettős életet él: van amikor (és ez a gyakoribb) bazaltos magma tör a felszínre, máskor szilícium-dioxidban gazdag, riolitos magma tódul ki. Nyilvánvalóan az utóbbi sokkal veszélyesebb, de szerencsére sokkal ritkább! Mindkét kitörési típus ugyanakkor robbanásos, mégpedig az olvadékvízzel való keveredés miatt, a tavalyi Eyjafjallajökull kitöréshez hasonlóan, freatomagmás jellegű. Ezért várhatóan több kilométer magasra emelkedik a kitörési felhő, amiben jelentős részt lesznek nagyon pici vulkáni hamuszemcsék.

Európa légi közlekedése újra veszélybe kerül, ha kitör a Katla?
Ez nincs kizárva, minden az akkor uralkodó széliránytól függ! Amennyiben ismét a nyugatról fújó szelek lesznek az uralkodóak, akkor újra fel kell készülni a légi járatok törlésére, repterek bezárására! Mivel jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamu kerülhet a levegőbe, mint tavaly tavasszal, ezért nincs kizárva, hogy adott időjárási viszonyok között Magyarország fölé is elérjen a vulkáni hamufelhő. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy a kitörés milyen évszakban következik be. Egy nyári kitörés katasztrofális hatású lehetne Európára nézve...

Ha kitör a Katla, a kapcsolódó jeges iszapár miatt valóban megemelkedik a tengerszint?
A Katla több mint 10 km széles kalderája mintegy 500 méter vastag jégtakaró alatt húzódik. Nem ez Izland legnagyobb jégmezője, a Vatnajökull, ami alatt többek között az idén kitörést produkáló Grimsvötn vulkán bújik meg, sokkal kiterjedtebb és vastagabb! Amennyiben a Katla kitör, ez a hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot, izlandi nevén jökulhlaup-ot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani és minden útjába esőt elsodor. A Katla legutolsó, 1918-as kitörését is egy intenzív jökulhlaup kísérte, aminek során 8 köbkilométer víz ömlött a környező sík területre. A jeges-vizes áradat sebessége megközelítette a 40 km/óra sebességet. Ez azt jelenti, hogy a vulkáni kitörés után 1-1,5 óra után már a parti síkságon ömlik a mindent elmosó jeges vízáradat.

Ekkora jégtömböket szállított az 1918-as kitörés során lezúdult jökulhlaup! A méretek jobb megértése végett, a kép jobb szélén lévő tömbön 2 ember áll! Forrás: különböző internetes források

Okozhatja-e egy ilyen vizes áradat az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését, ahogy az a BBC és Index cikkekben is megjelenik? A válasz: egyértelműen NEM!! Kollégám, John Stevenson blogjában világosan jelzi egy Katla kitöréshez kapcsolódó jökulhlaup méreteit. Az 1918-as áradat vízhozama mintegy 300000 köbméter/másodperc volt, ami 700 négyzetkilométer területet öntött el és jelentősen kitolta Izland déli partvidékét. Ez azt jelenti, hogy a vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával! Ez nagyon-nagyon érték, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!
A BBC híradás másik nagy tévedése, ami az Index-en is szerepel, hogy a jeges áradás Izland keleti partvidékét veszélyezteti. Nos, a Myrdalsjökull alatti Katla Izland déli részén foglal helyet, az áradások a jégsapka előtti területet érintik, azaz a sziget déli részén okoz gondot, keleten NEM! A jeges iszapár egyébként általában a jégsapkától keletre és nyugatra buggyan ki és aztán veszi az irányt a tengerpart felé.

Balra, a Katla elhelyezkedése Izlandon (A-betűvel jelezve), jobbra pedig a jökulhlaup levonulásának helye a korábbi adatok alapján (mindkettő google térkép)

Kapcsolódhat-e globális klímaváltozás a Katla kitöréséhez?
Ezt nehéz megjósolni. A történelmi időkben valószínűleg volt erre példa, az 1262-es és 1755-56-os kitörés nyomai például megtalálható a grönlandi jégmintákban, mint kiemelkedő sav-csúcsok. Ezek utalhatnak arra, hogy némi átlaghőmérséklet csökkenés kapcsolódhatott ezekhez a kitörésekhez, azonban valószínűleg ezek nem voltak annyira jelentősek. Azt gondolom, hogy egy következő Katla kitörésnek nem lehet erősebb klimatikus hatása, mint a Pinatubo 1991-es kitörésének, ami néhány tized Celsius fokkal csökkentette az északi félteke átlaghőmérsékletét. Fontos tudni, hogy a sztratoszféra Izland fölött már 10-12 km magasan elkezdődik, azaz ha ide jut fel nagy mennyiségű kéndioxid gáz, akkor elképzelhető a klimatikus hatás. Ez azonban még várhatóan messze nem olyan mértékű lehet, aminek drámai hatása lesz!

Izlandi útibeszámoló

El Hierro mellett természetesen továbbra is figyelünk az izlandi tűzhányókra: a Hekla és a Katla elvileg bármikor kitörhet úgy, hogy nem ad sok előjelet, legfeljebb annyit, mint a Grimsvötn idén tavasszal. A Katla már nyár óta nyugtalan, időszakonként kisebb-nagyobb földrengésrajok pattannak ki alóla, nyáron egy kisebb kitörése is volt. Az elmúlt napokban egy újabb rengésrajt lehetett megfigyelni a vulkánon:

Földrengésraj a Katlán, köztük két 3-as magnitúdónál nagyobb rengéssel! Forrás: IMO

Nemsokára (napok, hetek, hónapok múlva...) valószínűleg a hírek élére törhet a Katla, aminek 1918-ban volt utolsó nagy kitörése és a hosszú csendes időszak vészjósló... a következő vélhetően heves robbanásos kitörés lehet, akár VEI=5 nagyságú.

A következőkben egy kedves olvasónk osztja meg friss élményeit. Dr. Várhelyi Levente nemrég Izlandon járt és erről az útról ad rövid, képes összefoglalást kifejezetten a Tűzhányó blog olvasói számára. Köszönjük!

Vihar utáni és előtti csend

Izlandot már a honfoglaló norvég vikingek is a titkok és talányok földjének tartották. Ez nemcsak a hiedelmek szerint itt tanyázó trollok, elfek és egyéb misztikus lények vonatkozásában van így, hanem földtani értelemben is sok jelenség ad okot a találgatásra.
A múlt héten nyílt lehetőség arra, hogy bejárjuk az egyik legutóbbi és a talán soron következő kitörés színhelyét, az Eyjafjall és a Katla vulkánok vidékét. Előbbi tavalyi kitörése során két alkalommal is szerencsém volt jelen lenni, így alkalmam nyílt összehasonlítani a kitörés előtti, közbeni és után állapotokat.
Elsőként az Eyjafjallajökull lehetőség szerinti megközelítése volt a célunk. Eredetileg Þórsmörk felől szerettünk volna a Fimmvörðuháls vidékére felkapaszkodni, de a Markarfljót és a Krossá folyók igen magas vízállása miatt be sem jutottunk a menedékházig. A gleccserre így északnyugat felől a Skerin útvonal mentén jutottunk fel. A tetőkráter régiójához a Goðasteinnt elhagyva vezet az út de itt már nem lehetett továbbjutni. A gleccserjég felülete az olvadást követő ismételt ráfagyás miatt járhatatlannak bizonyult, így nem sokkal a tető alatt, még a közeledő napnyugta előtt vissza kellett fordulni. A hegyen minden csendes, csak a helyenként látható frissen hullott vulkáni hamu utal a másfél évvel ezelőtti kitörésre. A hamu termékenyítő hatásának köszönhetően az alacsonyabban fekvő területeken az éjszakai fagyok ellenére még mindig dús növényzet zöldell. Odafentről azonban kitűnő kilátás nyílt a Tindafjallajökull és Torfajökull vulkánokra valamint a Heklára, amely épp téli álmát alussza. Ahogyan azonban a tűzhányó szokásait ismerjük, gyanítható, hogy 2000 után ismét hamarosan ébredezni kezd.

Az Eyjafjallajökull és a Hekla 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente

Utunk következő állomása egy napnyi esőszünet után maga Katla volt, melyről izgalmas hírek érkeznek mostanság: erősödő szeizmikus aktivitás hónapok óta. Sőt, júliusban egy kisebb jökulhlaup, azaz gleccseráradás indult a hegy alól, melyet több szakember egy kis erejű gleccser alatti aktivitás következményének tart. Az izgalmak indulásunk előtt egy nappal tovább fokozódtak, hiszen egy nagyobb rengéssorozat indult a vulkáni kaldera mélyén. A Mýrdalssandur síkon kelet-nyugati irányban haladva és a Múlakvísl folyón átkelve vettük az útirányt a Mýrdalsjökull irányába. E folyón várják egy jövőbeni kitörés kapcsán az olvadékvíz nagy részének érkezését. Júliusban is ez történt, a képen láthatók az elsodort régi híd roncsai. Új, végleges hidat nem építettek, mert mindenki biztos abban, hogy a kitörés nem sokáig várat magára. Az emberek országszerte sokat beszélnek róla, a tudósok mérési adatokra, a farmerek évszázados tapasztalataikra alapozzák jóslataikat. Mindenki nagyon komolyan veszi a fenyegetést, tudván, hogy a tavalyi kitörés csak lágy fuvallat lehet egy esetleges Katla-kitöréshez képest (a Boszorkány legutóbb 1918-ban hallatott magáról). Modelleket és forgatókönyveket dolgoztak ki a kitörés következményeinek mérséklésére és rendszeres polgári védelmi gyakorlatokat tartanak a potenciálisan veszélyeztetett településeken. Meghatározták a lehetséges jökulhlaup útvonalakat és az útba eső farmokat figyelmeztették a veszélyre. Az izlandiak figyelmét persze nem kell külön felhívni egy esetleges kitörés veszélyeire, hiszen ők 1300 éve a vulkánok közelében élnek. Otthon mindenki a keze ügyében tart egy gondosan összekészített hátizsákot, amelyben a legszükségesebb holmikat viszi magával egy esetleges katasztrófahelyzetben.

A Katla és a Múlakvísl folyón nyáron elsodort híd 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente

A Mýrdalsjökull többek között dél felől a Höfðabrekka felé vezető úton közelíthető meg. Kerlingardalsheiði vidékét elhagyva Hvolhöfuð mellett található az ösvény, amely a Barð hegyre (463 m) vezet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Katla vulkánnra, kelet felé pedig a Laki-hasadék irányába. Ottjártunkkor minden csendes volt, csak a szél sivítását lehetet hallani a hegy felől...
A szeizmográfok érkékelőit azonban nemcsak a Katla tartja mozgásban. A Reykjanes-félsziget tövében, az 1. Számú főút oldalában Hveragerði geotermális mezői alatt reng a föld folyamatosan, immár hetek óta. Önmagában nem túl izgalmas hír ez egy szeizmikusan mindig is aktív területen, de a rengések gyakorisága és erőssége egyaránt emelkedő tendenciát mutat. Nem tudni, hogy ezzel összefügg-e, hogy egy hónapja egy több, mint egy méter széles hasadék nyílt meg a közeli Þingvellirben, az izlandiak történelmi helyén, ott, ahol az ösvény indul a Törvényszikla, a Lögberg felé. A balesetveszély miatt a völgy egy része még mindig le is van zárva a látogatók elől.
A másik érdekes esemény a Reykjanes-félszigeten, hogy Krýsuvík geotermális mezején is egyre forróbb a talaj az ember lába alatt. Az ezév májusában tapasztaltakkal összehasonlítva látható, hogy a felszíni vizek csaknem mindegyike állandó forrásban van és a kigőzölgések intenzitása is jóval erősebb. A hegy oldalában pedig egy teljesen új kürtő nyílt, melyen át a gőzoszlop több, mint 100 m magasra tör.
Odalent, a föld alatt tehát minden mozgásban van, a csúcsokon azonban már/egyelőre vihar utáni és előtti csend honol.

Földrengések Izlandon is - mocorog a Katla?

Frissítés: Tomi, 2011.10.06. 15:22

Szép az idő a Mýrdalsjökull felett, ezt láthatjuk a gleccsert figyelő Mila webkamera képén is, mely délkelet felől mutatja a jégmezőt. A kamera élőképén látható vibrálás teljesen hétköznapi dologra vezethető vissza: a szél mozgatja a készüléket.

Frissítés: Balázs, 2011. 10. 06 0:21

Rövid helyzetértékelés jelent meg az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján a Katlán zajló intenzív szeizmikus tevékenységről. Az elmúlt bő 10 évben két hasonló szeizmikus nyugtalanság volt a tűzhányón 1999-ben és 2002-2004 között. Az mostani erőteljes szeizmikus aktivitás júliusban kezdődött. Azóta több száz kisebb földrengést regisztráltak a Katla alatt. A tegnap hajnali intenzív földrengés raj során kipattant rengések fő tömege 5 km-nél sekélyebb mélységű volt. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy kitörés zajlana a tűzhányón, de figyelembe véve a fokozott szeizmikus tevékenységet ez a helyzet hirtelen megváltozhat - írják. Ezért a tűzhányót folyamatos megfigyelés alatt tartják. A jelentésben egy nagyszerű ábrasort közöltek, amelyben az 1999-2011 közötti időszakban regisztrált szeizmikus adatok szerepelnek:

Az ábrasor a Katla kalderája alatt 1999-2011 között kipattant rengések adatait mutatja. Forrás: Izlandi Meteorológiai Intézet.

Bejegyzés: Sági Tamás, 2011. 10. 05. 10:16
Az Izlandi Mýrdalsjökull gleccser központi része alatt egyre több és erősebb földrengés pattan ki. Ahogy a Legfrissebb Rövidhírek közt Szabolcs írt erről, a Goðabunga alatt erős a szeizmikus aktivitás.
Az elmúlt 30 órában már három, hármasnál erősebb földrengés pattant ki a térségben, ezek közül egy megközelítette a 4-es magnitúdót is. Emellett egy nappal korábban is volt már hármas erejű földrengés, továbbá az utóbbi hat-nyolc órában több tíz rengést észleltek az Izlandi szakemberek, melyek közül számos 1.5-2.5 M közti volt.

Földrengésraj a Mýrdalsjökull alatt. A fenti térképen az elmúlt 48 óra rengéseit láthatjuk. A színek, mint az alul lévő diagramon is, a földrengések kipattanásának időpontját mutatják. A hármasnál erősebbeket zöld csillag jelöli. A fekete fogazott vonal a Katla kalderáját jelöli. Pirosak az elmúlt hat óra rengései, a sötétkékek a legrégebbiek. A diagram vízszintes tengelyén szereplő rövidítések izlandiul vannak, balról jobbra: hétfő, kedd, szerda. A ma hajnali rengések után kis szünet következett, majd délelőtt újabbak következtek. Érdemes lesz figyelni az IMO honlapját! Az alsó diagramról leolvashatjuk az egyes földrengések magnitúdóját. Forrás: IMO - Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Az elmúlt napokban folyamatosan pattantak ki földrengések a kalderában, egyre növekvő gyakorisággal, sekély mélységből. A legerősebb rengések epicentrumai korábbi kitörési központoknál, a Katla kalderájában helyezkednek el. A földrengéseket legnagyobb valószínűséggel az éledező Katla vulkáni rendszer okozza, a felfele nyomuló magma jeleit láthatjuk. A kaldera helyzetében bekövetkezett változást mutatják a harmonikus földremegések (tremor) amplitúdójában bekövetkezett ugrás, különösen a 2-4 Hz frekvenciájú tartományban:

A harmonikus földremegések a Godabunga (fent) és Lagu Hvolar (lent) mérőállomás adatai alapján. Az első állomás a Katlától nyugatra, a második keletre helyezkedik el. A földremegések felerősödése is ma hajnalban történt, együtt a földrengésekkel. Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat

Benedikt Ófeigsson geológus (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) úgy nyilatkozott, hogy az események miatt nem szükséges a polgári védelem riasztása, ugyanakkor a Katlától délre, a tengerpartnál fekvő Vík település lakói kitelepítési gyakorlatot tartottak egy esetleges jökullhlaupra készülve.

Mi is történik tehát a Katlánál? A nyár folyamán hasonló földrengések és földremegés-erősödések során egy kisebb áradást is megfigyeltek, melyet olvadékvíz okozott. Jelenleg már elfogadott magyarázat a jelenségre, hogy egy kisebb, jég alatti kitörés volt a Katla kalderájában. Eddig még semmmi jele az olvadékvíz növekedésének vagy egy újabb gelccserbeszakadásnak, - még csak készülődik az izlandi boszorkány.

Újabb kitörés Izlandon? Mire készül a Katla tűzhányó?

Frissült az Etna bejegyzés! (2011. 07. 10. 14:25)

Frissült az Etna bejegyzés! (2011. 07. 09. 21:29)

...és frissítés a Katla kitöréshez is (videóval)! (Szabolcs, július 11, 10:10)

Bár az Etna hétvégi kitörése háttérbe szorítja az izlandi Katla váratlan szombati ébredését, azért jelentőségében érdemes erre odafigyelni! Izland egyik legaktívabb tűzhányója utoljára 1918-ban tört ki, ami nagyságában meghaladta mind a tavalyi Eyjafjallajökull, mind az idei Grimsvötn kitörését. Azóta szunnyad a "boszorkány", bár 1999-ben egy, a mostanihoz hasonló jökulhlaup (gleccservíz-ár) egy kisebb vulkánkitörést jelzett. Tavaly, az Eyjafjallajökull kitörése kapcsán a média és néhány szakember is a Katla felébredését latolgatta. Tudjuk azt, hogy a jéggel borított vulkán alatt néhány kilométer mélységben egy magmatömeg halmozódott fel az elmúlt két évtizedben, ami adott esetben aktivizálódhat. A kérdés az, hogy ez a mostani esemény egy kürtőtisztító kitörés volt és egy nagyobb kitörés előhírnöke vagy az 1999-es eseményhez hasonló egyedi kis kitörés. Erre a választ a következő hetek fogják megadni, érdemes tehát szemünket a vulkánon tartani.
A szombati kitörés következtében a kaldera feletti jégtakaró egy kisebb területen megroggyant és egy 50 méter mély beszakadás keletkezett, amit a következő kép mutat:

Ami a Katla szombati kitörése után visszamaradt. Forrás: Ruv.is

A fekete hamuréteg nem a mostani kitörés eredménye, az a tavalyi Eyjafjallajökull és az idei Grimsvötn kitörés során lepte be a jégtakarót. A meredek falakkal határolt mélyedés a szakemberek szerint arra utal, hogy a jégolvadás nagyon gyors volt. Az olvadást és a kapcsolódó jökulhlaup kialakulását egy sekély mélységbe történt magma felhatolás vagy egy forró gőz kitörés okozhatta. A mély lyuk körül a jégtakaró körkörös repedések mentén roskadt be. Ezt a különleges eseményt fantasztikus filmfelvétel örökítette meg:

Forrás: greenbananaful a YouTube-on

A Katla körül jelenleg minden nyugodt, így lehetőség van az 1-es főút elsodort hídjának javítására.

Eredeti bejegyzés (Évi, július 9, 17:35)

Izlandon is egyre "forróbb" a talaj! Bár nemrég még a Hekla mutatta jeleit annak, hogy nyugtalankodik, most már a sziget legdélebbi részén található Katla is mozgolódik. Ma hajnalban egy kisebb váratlan jökulhlaup (jeges áradat) történt a tűzhányót borító Mýrdalsjökull gleccseren, melynek következtében a Múlahvísl nevű folyó leszakította a felette lévő hidat. Ezért lezárták az 1-es autóutat (ring road) és a közelben élők kitelepítését is megkezdték. Az izlandi kutatók szerint valószínűleg csak egy nagyon kicsi, freatikus kitörés történhetett a jég alatt, amely az olvadékvizet létrehozhatta, de ez elég bizonytalan. Freysteinn Sigmundsson geofizikus szerint "ha ez egyáltalán egy kitörés lehetett, csak egy kis esemény volt, és lehet, hogy csak geotermális aktivitáshoz köthető". Azonban van pár megfigyelés, melyek arra utalhatnak, hogy valójában egy nagyon kicsi kitörés történhetett a Katlán: egyrészt intenzív szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, mely a magma mozgására utalhat a kürtőben. Másrészt a gleccseren található üstszerű beszakadás mélyült, illetve további beszakadások történtek, melyek körül repedések jelentek meg, mindez utalva arra, hogy egy jelentős hőhatás érte a gleccsert.

Bal oldali kép: a Mýrdalsjökull gleccseren keletkezett beszakadás és repedések 2011. július 9-én (a kép forrása); a tremorok (földremegések) intenzitásának növekedése 2011. július 9-én (az ábra forrása).

Tűzhányó hírek!

Elérhető a legfrissebb (2010. december 8-14.) SI/USGS heti jelentés.
Benne:
- nem pihennek a kamcsatkai tűzhányók, öt vulkánon zajlanak egyszerre az események
- folytatódnak a kitörések a Tungurahuán
- rövid lávaöntő kitörés a Piton de la Fournaise-en.

A térképen az SI/USGS heti jelentésében lévő tűzhányók szerepelnek. Jelmagyarázat: piros háromszög: új aktivitás/fokozódó nyugtalanság, sárga háromszög: folytatódó kitörés.

Indonéz tűzhányó a fotóverseny győztes felvételén

Többek között a Rinjani tűzhányóról készült kép nyert a NatGeo 2010-es fotóversenyén. A Rinjani Indonézia második legnagyobb tűzhányója. A vulkán 6*8.5 km átmérőjű kalderájában egy 230 m mély tó található. Jelenleg a kaldera belsejében található salakkúpon zajlanak a gyenge robbanásos kitörések és lávafolyások. A tűzhányó hatalmas kalderája azonban világosan jelzi, hogy a tűzhányó jóval pusztítóbb kitörésekre is képes. A GVP oldalán további képek tekinthetők meg a tűzhányóról.

Izland - beindíthatja a Katlát az Eyjafjallajökull?

Az Eyjafjallajökull tavaszi kitörése során már volt szó erről a kérdésről. A héten zajló AGU konferencián Pall Einarsson tartott előadást a Katla és az Eyjafjallajökull közötti kapcsolatról (az előadás kivonata). Az előadás kivonatában nagyon visszafogottan fogalmaznak Einarsson-ék, Erik Klemetti beszámolója szerint az előadás során már sokkal messzebbre mentek. A jelenlegi megfigyeléseik szerint úgy gondolják az Eyjafjöll a Katla gyújtózsinórja. A pontos mechanizmus, hogy miként hat egymásra a két vulkán még nem ismert. Ezek mellett az előadásban arra is felhívták a figyelmet, hogy a Katla kitörése már nagyon időszerű lenne, ami várhatóan erősebb lesz, mint a tavaszi Eyjafjöll kitörés. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyelőre nincs jele annak, hogy rövid időn belül működésbe lépne a Katla.

Eyjafjallajökull – Katla kapcsolat: kitör-e a Katla?

Az Eyjafjallajökull kitörés egyik fontos kapcsolódó kérdése, hogy vajon aktivizálódik-e a Katla? A www.hirado.hu ezzel a témával foglalkozó rövid hírének szalagcíme már egészen közelre vetíti ezt az eseményt: „Napokon belül egy nagyobb vulkán működését is beindíthatja az Eyjafjallajökull”.
Nézzünk egy kicsit e lehetőség hátterébe! Az Eyjafjallajökull-Katla kapcsolat azon alapul, hogy a jelenleg aktív tűzhányó két korábbi kitörése együtt járt a Katla kitörésével. 1612-ben egyszerre tört ki a két vulkán, míg az Eyjafjallajökull 1821-as kitöréséhez a Katla két évvel később csatlakozott.
A Katla kitörésétől való félelmet az jelenti, hogy ez Izland egyik legaktívabb tűzhányója, amelynek működéséhez pusztító iszapár (jökulhlaup) kapcsolódik, mégpedig a kitörés kezdete után már néhány órával, másrészt jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamut bocsát a levegőbe, mint az Eyjafjallajökull. A Katla az elmúlt 1000 évben legalább 20-szor tört ki, azaz évszázadonként átlagosan 1-2 alkalommal. Legutolsó kitörése 1918 októberében volt, amikor mintegy 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot juttatott a felszínre. Összehasonlításként, az Eyjafjallajökull ennek kb. csak tizedét produkálta legutóbbi kitörései során. 1955-ben és 1999-ben valószínűleg kisebb jég alatti kitörései voltak a Katlának.
Az Eyjafjallajökull jelenlegi vulkáni működését megelőzően 1994 óta azért már zajlottak mélyben az események. 1994-ben és 1999-ben a vulkán alakváltozása és a földrengések kipattanásai arra utaltak, hogy friss magma érkezett a tűzhányó alá. Hasonlót tapasztaltak a Katla alatt is! Az 1999-2004 között magma feláramlás mennyisége azonban, az izlandi kutatók szerint 0,01 köbkilométer lehetett, azaz még jóval elmarad az 1918-as kitörés produktumától. A magmafeláramlás azonban megkönnyítheti a további kőzetolvadék utánpótlást és akár felgyorsíthat egy esetleges vulkáni kitörést is.
Jelenleg nincsenek rengések a Katla alatt, amint ezt az alábbi friss ábra (http://en.vedur.is/earthquakes-and-volcanism/earthquakes/) is mutatja:

Jelenleg a vulkanológusok több lehetséges jövőbeli kibontakozást látnak. A Katla kitörése nincs kizárva, de ez nem a közeli napokban várható! Egy-két éves távlatban viszont ennek esélye megnőhet. Ebben az esetben is különböző forgatókönyvek léteznek a vulkáni kitörés lefolyását illetően. Ugyanakkor vannak további olyan izlandi tűzhányók, amelyek potenciálisan „bármikor” (nem véletlen szerepel idézőjelben ez a szó! Ez nem azt jelenti, hogy holnap történik, hanem azt, hogy néhány éven belül jó eséllyel bekövetkezhet az eddigi tapasztalatok alapján!) kitörhetnek. Ide tartozik például a Hekla, ami a Katlához hasonló nagy kitöréseket produkál.