Mi várható és mi nem, amennyiben a Katla kitör...

Az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta jelentősen megnőtt a társadalmi érzékenység a vulkánkitörések iránt. Miközben El Hierro déli partvidéke előtt ismét intenzív víz alatti vulkánkitörés zajlik, akár esélyt adva annak is, hogy még ebben az évben a kitörési felhő látványosan a tengerszint fölé csapjon, a figyelem mégis ismét Izland felé irányul. Ennek elindítója egy december 2-án megjelent BBC riport volt, ami a Katla aktivizálódásáról szólt, majd továbbment és ennek egy globális kihatásáról, többek között a tengervíz megemelkedéséről írt. Nem maradt el mögötte a szintén brit Guardian sem, amelyik először még az izlandi Katia kitörése esetén bekövetkező biztosítási teendőkről cikkezett, majd néhány nap múlva helyesbített, megtalálva a helyes vulkánnevet, a Katlát. A BBC cikk alapján a mai napon az Index tárja az olvasóközönség elé a tűzhányó kitörésének okait. Ebben volt szerencsém az eredeti BBC cikk néhány tévedését helyretenni, de azért nem mindent, így álljon itt egy némileg bővebb kommentár: mit okozhat és mit nem a Katla jövőbeli kitörése?

Valóban bármikor kitörhet a Katla?
Igen, ez így igaz, azonban amikor a vulkanológus ezt a szót ("bármikor") használja az annyit jelent, hogy akár néhány órán belül, de lehet, hogy egy-két év is eltelik a kitörésig! Ami tény, hogy a Katla nyár óta meglehetősen nyugtalan és július elején egy kisebb kitörése is volt, valószínűleg hasonló, mint 1999-ben. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre.

A Katla 1918-as legutolsó kitörése! Forrás: különböző internetes források

A Katla kitörései az elmúlt évszázadokban nagyjából 40-60 évente követték egymást, most pedig lassan már 100 éve nem hallatott igazán magáról az izlandi boszorkány. Erre mondják azt, hogy "túlhordott a baba", ideje a születésnek, de hogy mikor? Ezt NEM lehet pontosan megmondani!

Mekkora kitörés várható?
Nem tekinthető szabálynak, de ha egy aktív tűzhányó hosszú ideig nyugalomban van, utána általában erős kitöréssel ébred újra. Továbbá, a Katla kitörései jellemzően VEI=4-5 értékűek (azaz kb. 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre), ez jóval nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés erőssége volt! Mindezek alapján a következő kitörés során is ehhez hasonló erősségű kitörés várható. De milyen? A Katla, néhány izlandi vulkántársához hasonlóan kettős életet él: van amikor (és ez a gyakoribb) bazaltos magma tör a felszínre, máskor szilícium-dioxidban gazdag, riolitos magma tódul ki. Nyilvánvalóan az utóbbi sokkal veszélyesebb, de szerencsére sokkal ritkább! Mindkét kitörési típus ugyanakkor robbanásos, mégpedig az olvadékvízzel való keveredés miatt, a tavalyi Eyjafjallajökull kitöréshez hasonlóan, freatomagmás jellegű. Ezért várhatóan több kilométer magasra emelkedik a kitörési felhő, amiben jelentős részt lesznek nagyon pici vulkáni hamuszemcsék.

Európa légi közlekedése újra veszélybe kerül, ha kitör a Katla?
Ez nincs kizárva, minden az akkor uralkodó széliránytól függ! Amennyiben ismét a nyugatról fújó szelek lesznek az uralkodóak, akkor újra fel kell készülni a légi járatok törlésére, repterek bezárására! Mivel jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamu kerülhet a levegőbe, mint tavaly tavasszal, ezért nincs kizárva, hogy adott időjárási viszonyok között Magyarország fölé is elérjen a vulkáni hamufelhő. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy a kitörés milyen évszakban következik be. Egy nyári kitörés katasztrofális hatású lehetne Európára nézve...

Ha kitör a Katla, a kapcsolódó jeges iszapár miatt valóban megemelkedik a tengerszint?
A Katla több mint 10 km széles kalderája mintegy 500 méter vastag jégtakaró alatt húzódik. Nem ez Izland legnagyobb jégmezője, a Vatnajökull, ami alatt többek között az idén kitörést produkáló Grimsvötn vulkán bújik meg, sokkal kiterjedtebb és vastagabb! Amennyiben a Katla kitör, ez a hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot, izlandi nevén jökulhlaup-ot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani és minden útjába esőt elsodor. A Katla legutolsó, 1918-as kitörését is egy intenzív jökulhlaup kísérte, aminek során 8 köbkilométer víz ömlött a környező sík területre. A jeges-vizes áradat sebessége megközelítette a 40 km/óra sebességet. Ez azt jelenti, hogy a vulkáni kitörés után 1-1,5 óra után már a parti síkságon ömlik a mindent elmosó jeges vízáradat.

Ekkora jégtömböket szállított az 1918-as kitörés során lezúdult jökulhlaup! A méretek jobb megértése végett, a kép jobb szélén lévő tömbön 2 ember áll! Forrás: különböző internetes források

Okozhatja-e egy ilyen vizes áradat az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését, ahogy az a BBC és Index cikkekben is megjelenik? A válasz: egyértelműen NEM!! Kollégám, John Stevenson blogjában világosan jelzi egy Katla kitöréshez kapcsolódó jökulhlaup méreteit. Az 1918-as áradat vízhozama mintegy 300000 köbméter/másodperc volt, ami 700 négyzetkilométer területet öntött el és jelentősen kitolta Izland déli partvidékét. Ez azt jelenti, hogy a vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával! Ez nagyon-nagyon érték, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!
A BBC híradás másik nagy tévedése, ami az Index-en is szerepel, hogy a jeges áradás Izland keleti partvidékét veszélyezteti. Nos, a Myrdalsjökull alatti Katla Izland déli részén foglal helyet, az áradások a jégsapka előtti területet érintik, azaz a sziget déli részén okoz gondot, keleten NEM! A jeges iszapár egyébként általában a jégsapkától keletre és nyugatra buggyan ki és aztán veszi az irányt a tengerpart felé.

Balra, a Katla elhelyezkedése Izlandon (A-betűvel jelezve), jobbra pedig a jökulhlaup levonulásának helye a korábbi adatok alapján (mindkettő google térkép)

Kapcsolódhat-e globális klímaváltozás a Katla kitöréséhez?
Ezt nehéz megjósolni. A történelmi időkben valószínűleg volt erre példa, az 1262-es és 1755-56-os kitörés nyomai például megtalálható a grönlandi jégmintákban, mint kiemelkedő sav-csúcsok. Ezek utalhatnak arra, hogy némi átlaghőmérséklet csökkenés kapcsolódhatott ezekhez a kitörésekhez, azonban valószínűleg ezek nem voltak annyira jelentősek. Azt gondolom, hogy egy következő Katla kitörésnek nem lehet erősebb klimatikus hatása, mint a Pinatubo 1991-es kitörésének, ami néhány tized Celsius fokkal csökkentette az északi félteke átlaghőmérsékletét. Fontos tudni, hogy a sztratoszféra Izland fölött már 10-12 km magasan elkezdődik, azaz ha ide jut fel nagy mennyiségű kéndioxid gáz, akkor elképzelhető a klimatikus hatás. Ez azonban még várhatóan messze nem olyan mértékű lehet, aminek drámai hatása lesz!