Lesz vagy nem lesz? Ez nem mindig egyszerű kérdés, még olyan tűzhányók közelében sem, mint az
Etna! Európa egyik legaktívabb tűzhányója az idei évben már többször is hallatott magáról.
Eddig négy alkalommal szórakoztatta a közeli és távoli vulkánszerelmeseket, közben pedig
csiki-csukit játszik. Mikor lesz a következő
látványos lávaszökőkút és lávatűzijáték? Mikor rohanjunk fényképezőgéppel és filmfelvevővel az Etnára? Mikor tartsuk szemünket
valamelyik Etna webkamerán?
Lehet, hogy már ma éjszaka történni fog valami!
Látványos lávaszökőkút kitörés az Etna legutóbbi, május 12-i kitörése során. Forrás: Radio Studio 7 webkamera Mikor látunk újra hasonlót? Ma éjszaka, vagy a következő napokban?
A földremegések intenzitása növekszik, június vége felé a Bocca Nuova kráterében történtek kisebb robbanásos kitörések, amelyekben még nem jelentek meg a magma darabjai (jobbára csak idősebb kőzettörmelékek repültek a felszínre, a freatikus kitöréseket azonban feltehetően a felszínközeli magma hőhatása okozhatta), eközben erős gázkiáramlás volt tapasztalható. Tegnap délután óta aztán a Délkeleti kráter keleti oldalából is robbanások hangja hallatszott és a mai napon már kisebb stromboli-jellegű lávatűzijáték kitörések is történtek! Hasonló események előzték meg ebben az évben három paroxizmus kitörést is, azaz jó eséllyel jelezhető előre, hogy bármikor újra kitörhet az Etna! Aki szeretne vulkánkitörést látni, hát akkor most figyeljen!...
Hacsak,... hacsak, a tűzhányó királynő meg nem gondolja magát és jót kuncogva, ismét visszavonulót fúj. Mindenesetre, most érdemes lenne akár egy nagyobb pénzösszeget tenni valamelyik londoni fogadóirodában az Etna kitörésére. De mondjuk, ki merne arra fogadni, hogy holnap az izlandi Hekla fog kitörni? Ez már azért kockázatosabb, hiszen a Hekla kitörése előtt nem ad előjeleket! Legfeljebb fél órával, egy órával a kitörés előtt pattannak ki figyelmeztető földrengések a tűzhányó alól! Ami azonban már évek óta, a legutolsó, 2000-ben történt kitörés óta megfigyelhető, az a tűzhányó folyamatos feldomborodása, ami azt jelenti, hogy nő a feszültség a vulkán alatt, a magma egyre inkább nyomja fel a hegyet!
 |
A Hekla "lélegzése". A Hekla felszíne az 1991-es és 2000-es kitörése előtt is folyamatosan domborodott felfelé. Ma már nagyobb mértékben nőtt a felszíne, mint az elmúlt időszakok kitörései előtt! Forrás: Erik Sturkell és munkatársainak tanulmánya Mi lesz ebből?
A Hekla az elmúlt fél évszázadban nagyjából 10 évente tört ki, utoljára 2000-ben volt kitörése... Tehát?... Benedikt G. Ofeigsson és munkatársai egy idén megjelent tanulmányban körvonalazni tudták a Hekla alatti magmatározót. De, mikor indul el a magma és ha elindul, akkor mi lesz? Leadbetter és Hort 2011-ben megjelent tanulmánya az esetleges vulkáni hamufelhő terjedését modellezte, De ki mondja meg, hogy mikor fog kitörni a tűzhányó?
A vulkanológusok, a szakemberek vállán nyilvánvalóan nagy a felelősség. Mit lehet nyilatkozni? Kell-e egyáltalán nyilatkozni? Egy tűzhányó várható kitörésének felvetése figyelmeztetés vagy félelemkeltés? Kell-e beszélni arról, hogy akár hosszan szunnyadó vulkánok is kitörhetnek, vagy akár most békésnek tűnő tájakon, mint például Arizona, Idaho, Nevada, vagy éppen Közép-Olaszország, a németországi Eifel, a francia Auvergne esetleg Ausztrália délkeleti részén lévő területeken vagy Auckland városában nyílhat meg a föld és robbanhat ki magma? A média, különösen az elmúlt évben érzékenyebben reagál az esetleges vulkáni működésekre és a még esetleg visszafogott szakértői előrejelzéseket is felpörgetve tálalja a katasztrófa-várásban felizgult olvasó elé. Erre jó példa a napokban megjelent hírzuhatag arról, hogy az ausztráliai Victoria térségben bármikor bekövetkezhet egy vulkánkitörés! Nos, erre egy penny-t sem tennék fel az angol fogadóirodában! Erre az eseményre bizonyára nem kerül sor sem holnap, sem holnapután, de azért nincs kizárva, hogy valamikor bekövetkezhet. Évszázadok, évezredek, vagy év-tízezredek múlva? Ezt már képtelenség megjósolni, olyannyira mint egy földrengés idejének bekövetkeztét! De, azért emlékezzünk arra is, hogy a kukoricaföldjén rendszeresen dolgozó mexikói Dionisio Pulido sem gondolta volna, hogy egyszer nem kukorica, hanem egy tűzhányó nő ki a földjén (aztán 1943. február 20-án mégis bekövetkezett ez a hihetetlennek tűnő esemény). Tehát, azért bánjunk csínján azzal is, aki látszólag farkast kiállt és a még valóban teljesen túlzó, sőt mi több már-már "nevetséges" híradások mögött is azért lássuk meg azt, hogy a Föld egy "élő" bolygó, ahol voltak, vannak és lesznek vulkánkitörések és ki tudja nem a mi életünkben következik be egy olyan "váratlan" esemény, aminek korábban évezredekig nem volt előzménye. Nem félni kell tehát, hanem ismereteket gyűjteni és akkor nyugodtabban, hátradőlve olvashatjuk akár a Yellowstone-ról, akár a Victoriáról szóló vulkáni hírkacsákat, tudva azért azt, hogy az ördög nem alszik... Addig is, érdemes megismerni Victoria gyönyörű, és geológiai értelemben vett fiatal (!) vulkáni képződményeit, mindazonáltal ha fogadni kell, akkor persze én inkább az Etna közeli kitörésére tennék fel pénzösszeget!...
 |
A Mt. Schank az ausztráliai Victoria államban: az ép vulkáni forma egy kb. 5000 évvel ezelőtti kitörés emléke!
A yellowstone parkbeli szupervulkán melyik kategóriába tartozik?
VálaszTörlésEgy nagyszerű animált videó az Etna tegnap esti visszafogottabb lávatűzijátékáról:
VálaszTörléshttp://i53.tinypic.com/16ibqww.gif
# Sparhelt:
A Yellowstone jelenleg szunnyadó fázisban van az amerikaiak szerint. Valószínűleg lesz még kitörése a jövőben, de azt nem lehet megmondani, hogy mikor. Egy nature-ben megjelent tanulmány szerint (http://www.nature.com/nature/journal/v471/n7337/full/nature09799.html) az olyan óriás magmakamrák mint a Yellowstone alatti tározó, akár pár száz év alatt is képesek lehetnek újra aktivizálódni. Ehhez az aktivizálódáshoz nagy hőmérsékletű friss magmának kell benyomulnia a magmakamrába. Ennek a jeleit azonban tudomásom szerint nem érzékelték ezidáig. A kalderában megfigyelhető jelenségeket (pl.: a terület felboltozódását) elsősorban az ott keringő forróvizes oldatokhoz kötik. Tehát az eddigi ismereteink alapján egyelőre nem kell tartani attól, hogy a mi életünkben kitörne. Egyetlen baj van ezzel, mi még nem éltünk meg ilyen eseményt, és a földtani folyamatok modellezésében mindig akkor történnek nagy előrelépések, amikor bekövetkezik a modellezett esemény. Persze rengeteg sikertörténet van, főként az elmúlt húsz évben pl.: a Pinatubo 1991, Soufrere Hills 1995-, Merapi 2009 stb. esetén. Ami azt jelzi,h ha időben felfigyelünk az előjelekre, akkor sikeresen tudunk felkészülni.
Az Etna még kicsit kéreti magát, nincs még paroxizmus, azaz folytatódik a csiki-csuki, a Hekla is a hírekben:
VálaszTörlésrészletek Erik Klemetti és Ralph Harrington blogjaiban:
http://bigthink.com/ideas/39169
http://volcanism.wordpress.com/2011/07/06/iceland-restless-hekla-ready-to-erupt/
További erőteljes hamukilövellések figyelhetők meg az Etna Bocca Nuova kráteréből.
VálaszTörlésérdemes néha a webkamerákra nézni. A vulkáni földremegések (tremor) intenzitása szintén nő! Közeleg a paroxizmus?
@Kiss Balázs: Hogy lehet egy ilyen eseményre időben felkészülni? A film, amiben ezt láttam, csupa baljós előjelet említett és a kitörés következményeként kb 6 évnyi telet. Reális lehet ez?
VálaszTörlésKedves Sparhelt! A Szupervulkán c. filmben sok reálisnak tűnő elem van, mert a film készítésébe szakembereket is bevontak. Persze nem nélkülözi a látványelemeket sem, amelyek túlmennek a valóságon, de kell ahhoz, hogy az emberek megnézzék a filmet. Persze a "reális elem" csupán azt jelenti, hogy a mai tudásunk szerint egy ilyen szupervulkáni kitörés jóval nagyobb hatással lehet a környezetre, mint mondjuk a Tambora kitörés, aminek hozzávetőleg ismerjük következményeit és ez alapján becsülhető egy ennél is nagyobb kitörés hatása. A felkészülés annyit jelent, hogy tökéletesíteni kell tudásunkat, újabb és újabb eszközöket bevetni, hogy megismerjük a vulkánok, ezen belül a szupervulkánok alatt lejátszódó folyamatokat. A vulkáni kitörés lefolyása ugyanis a mélybeli magmatározóban dől el. Ezek a vizsgálatok nem véletlenül a tudományos kutatások frontvonalában vannak!
VálaszTörlésKedves Szabolcs! Nem láttam a Szupervulkán c. filmet. Az általam idézett forrás egy a Discovery/NatGeo/Spektrum csatornákon látott ismeretterjesztő film volt, ahol tudományosan járták körül a szupervulkán témakörét és lehetséges következményeit, csak azt szerettem volna megtudni innen, hogy az ott elmondottakat mennyire tartják reálisnak a téma hazai szakértői. Amúgy nem szeretnék hollywoodi filmek tudományos elemzésével foglalkozni, a reális dolgok érdekelnek :-)
VálaszTörlésViszont megjelent egy cikk az origón. Erről mi az aktuális vélemény? Azt, hogy a Vezuv ki fog törni - nagyjából tudjuk, hiszen soha nem tartozott a kialudt vulkánok közé, csak az időpont kétséges. Jelent meg valami újabb kutatási eredmény a Vezúvról ami valószínűbbé tesz egy közelgő kitörést, vagy ez is csak egy szenzációhajhász cikk az uborkaszezonban?
http://www.origo.hu/tudomany/20110707-vezuv-vulkan-tuzhanyo-vulkankitores-most-is-ketyeg-europa-idozitett-bombaja.html
#Kedves Sparhelt!
VálaszTörlésA Szupervulkánt nagyon ajánlom! Az egyik legjobban sikerült vulkános film. A USGS stábját bevonva készült a film, ezért nagyon valósághűen sikerült.
Az a forgató könyv, ami az említett Natgeo filmben megjelenik a lehető legrosszabb forgató könyvet taglalja. Ahogy a múltban eddig is, a jövőben is várható ilyen nagy erejű kitörés, de szerencsére ezek nagyon ritkán következnek be. A felkészülés ezekre a földet megrengető eseményekre? Való igaz, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén óriási lenne az áldozatok száma. Mégis azt gondolom, hogy a pánik hangulat, ami ilyenkor kialakulhat csak fokozná a problémát, és erősen csökkentené a túlélés esélyét. Van-e esély a túlélésre? Az ember már több szupervulkáni kitörést is túlélt (pl.: Toba (79 ezer éve), Taupo (26.5 ezer éve)). Bár akkoriban még sokkal jobb összhangban éltünk a természettel.
Az origos cikk egy 2010-ben megjelent tanulmányon alapul (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0012821X10003286). Röviden: ebben a tanulmányban a kőzettani vizsgálatok azt sugallták, hogy a magmafejlődés sebessége jóval gyorsabb, mint az korábban gondolták, ezért Pappalardo és Mastrolorenzo számításai szerint a Vezúv alatt már felhalmozódhatott elegendő mennyiségű abból a típusú magmából, amely a nagy kitöréseket táplálja. Egy a Nature-ben megjelent összefoglaló írásban arról is olvashatunk, hogy egy igazán nagy kitörésnek csupán 4% az esélye.(http://www.nature.com/news/2011/110511/full/473140a.html)
Az Origo a médiától megszokott módon a szokásos szenzációhajhász stílusban tálalja mindezt. Megjegyzem szinte szó szerint vették át a Nature cikkben megjelent címet...Jó-e ez így? Nem biztos! Nem szerencsés túl sűrűn oroszlánt kiáltani.
Szabolcs már többször írta a blogban, hogy nem egyszerű kérdés az, hogy miként hívjuk fel az emberek figyelmét a földtani veszélyforrásokra. Nagyon fontos, hogy minél több emberrel kell megismertetni a vulkánkitörések szépségét. Nem találkoztam még olyannal, akit ne lehetett volna lenyűgözni ezzel. Az ember agya ettől indul be, és ekkor már sokkal érdeklődőbbé válik. Kérdések ébrednek benne, amikre választ vár.
Ez olyasmi, mint a méhek esete. Nem szeretjük, ha megcsípnek, de szeretjük a mézüket, és azt is tudjuk, hogy fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Ismerjük tehát, hogy milyen veszélyt jelentenek a méhek, mégis inkább a méz jut róluk eszünkbe, mintsem a csípések.
Ha minden ember legalább annyit tudna a vulkánokról, mint a méhekről és a mézről, az teljesen más szintre emelné a kommunikációt.
Az tehát, hogy szép lassan megértjük milyen veszélyt jelentenek számunkra a tűzhányók az egy megismerési folyamat része.
Ez az, amit nem ért a média, mert nekik csak az olvasók száma a fontos.
Kedves Balázs! Köszönöm a részletes és a témát kimerítő válaszod. A filmet ezek után meg fogom nézni. A magam műkedvelő módján engem nagyon érdekel a vulkanizmus, gyerekkorom egyik kedvenc könyve Haroun Tazief: Vulkánok tövében, vulkánok tetején c. könyve volt. Ráadásul szeretem a méheket, de a mézet meg nem. :-)
VálaszTörlés