Clive Oppenheimer, neves brit vulkanológus tegnapelőtt a következőket mondta: "Ebben az évszázadban 1:500 az esélye annak, hogy egy "szupervulkán" kitörjön". Oppenheimer a továbbiakban még ennél is továbbment: "az idei nagy japán földrengés akár 1000 km-es körzetben beindíthat egy vulkánkitörést;... valószínűsíthető, hogy a következő fél évben a márciusi földrengés miatt vulkánkitörés lesz Japánban!" Oppenheimer rögtön a támadások kereszttüzébe került, számos szakember is azzal vádolta, hogy nyilatkozata megalapozatlan, félelemkeltő és csak új könyvét akarta ezzel reklámozni. Ezzel kapcsolatban egy néhány évvel ezelőtti történet jutott eszembe: 2005-ben egy OTKA kutatási pályázatot adtam be a következő címmel: "A Kárpát-Pannon térség 1 millió évnél fiatalabb vulkáni képződményeinek vizsgálata. Van-e vulkáni veszély térségünkben?". Már a kérdésfelvetés is kiütötte a biztosítékot számos kollégában. A pályázatot elutasították, alapvetően a "megalapozatlan, pánikkeltő" kérdésfelvetés miatt, az egyik bíráló pedig a következőt írta: "Hogy ironikus legyek, bízom benne, hogy nem gondolják a szerzők komolyan, hogy a Budapest Airport akciócsoportot kelljen hogy felállítson egy esetleges vulkáni hamufelhő megjelenése esetén a légiirányítás biztonságának biztosítására." Nos, 2010 tavaszi eseményeit ismerjük...
Visszatérve a mostani esetre, az a kérdés, hogy egy szakember felvethet-e olyan kérdéseket, hogy a jövőben milyen természeti csapással kell majd szembenézni? Hol van a határ, ami még megengedhető egy tudósnak? Hol kezdődik a félelemkeltés és meddig tart a megalapozott véleménynyilvánítás? Clive Oppenheimert nem úgy ismerem, aki megalapozatlan kijelentésekre ragadtatja magát csak azért, hogy népszerűségét növelje. A közelmúltban visszafogott, elgondolkodtató véleményt adott közre a Grimsvötn vulkáni hamufelhőjének terjedése, a szakembereket ért támadások kapcsán. Amire mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy tegnapelőtti nyilatkozatában egyszersem állította azt, hogy ez vagy az fog történni. Mindenesetben hozzátette a bekövetkezés valószínűségét. Ez azt is jelentheti, hogy az előrejelzett esemény akár egyáltalán nem fog bekövetkezni, annak ellenére, hogy korábbi megfigyelések, adatok erre utaltak. Egy szakember sohasem állíthatja, hogy egy természeti esemény be fog következni, csak annyit mondhat, hogy bekövetkezhet. E között pedig van különbség!
 |
Ugyancsak a napokban adta közre a neves Woods Hole Oceanographic Institution azt a közleményt, miszerint számos neves szeizmológus szerint a márciusi Tohoku földrengést követően nőtt Japán földrengés veszélyeztetettsége! Hát, ez is olyan kijelentés, amit esetleg sokan úgy gondolnak, hogy túlmegy egy határon. Pedig Shinji Toda, Jian Lin és Ross S. Stein neve biztosítéknak tűnik arra, hogy nem vaktában beszélnek. A tudósok megjegyzik, hogy még sosem volt olyan kivételes alkalom, hogy egy nagy erejű földrengés természetét és a környezetre gyakorolt hatását nagy részletességgel vizsgálhassák. Most a 9.0 magnitúdójú Tohoku földrengés kapcsán minderre lehetőség nyílott és ez sok korábbi feltételezést felülírt. A szakemberek megállapítják: "korábban azt tartották, hogy 70% esélye van annak, hogy a következő 30 évben Tokyot egy leaglább 7-es erősségű földrengés rázza meg. Ennek az esélye most 70% fölé nőtt!" Ugyancsak nőtt a veszélyeztetettség a Fuji környékén is. És itt a két nagy figyelmet kapó szakértői nyilatkozat összekapcsolódik, pedig nem beszéltek össze!
 |
Ehhez tartoznak azok a nyilatkozataim is, amiket az elmúlt napokban tettem: "a következő években, évtizedben nagy valószínűséggel újabb izlandi vulkánkitörések jönnek, mert készenlétben áll a Hekla, a Bardarbunga, a Katla és talán az Askja is, és ezek mind-mind igen veszélyes tűzhányók. Emellett, a Grimsvötn is 5-6 évente működhet a továbbiakban." (MTV1 Ma reggel, 2011. május 26), illetve "az erurópai társadalmaknak nemcsak további vulkáni hamufelhőkre kell felkészülniük, hanem arra is, hogy a következő évszázadban esetleg egy Tambora nagyságú vulkánkitörés is bekövetkezhet, ami érzékelhető éghajlatváltozást okozhat" (Lánchíd rádió, reggeli hírműsor, 2011. június 2.). Ezekről a felvetésekről, az erre utaló megfigyelésekről rövidesen majd részleteket is közreadok a Tűzhányó blogon!
Riogatás vagy egy üzenet arra, hogy az emberiség egy "élő bolygón" él, ahol olyan természeti folyamatok is zajlanak, amelyek kihatnak a társadalmak életére? Félelemkeltés vagy egy lehetőség arra, hogy a szakemberek véleménye alapján odafigyeljünk a természetre, hogy oktatással, ismeretterjesztéssel segítsük a felkészülést és a döntéshozók a tudósok véleménye alapján stratégiákat dolgozzanak ki a következő évtizedek lehetséges természeti kihívásaira? Bizonyára vitára adnak okot, ki hogyan látja ezeket a kérdéseket. A mai hírekben mindenesetre arról olvasni, hogy a brit kormány egy szakértői csoportot és egy felelős szakembert nevezett ki azért, hogy a jövőben minél pontosabb előrejelzéseket lehessen tenni a vulkáni hamufelhő terjedésére.
Frissítés:
A hétvégén folytatódnak a Vulkán-showk, Tűzhányók kitörésben! címmel! A budapesti Millenárison a 2. Geonapok rendezvényén lépünk fel. Mindkét napon tartunk interaktív vulkán bemutatót:
Szombaton 11 órakor (Dr. Harangi Szabolcs) és vasárnap 14 órakor (Kiss Balázs). Emellett persze lesz vulkánjátszóház is a sok egyéb színes program mellett! Mindenkit szeretettel várunk, lesz vulkánkitörés és persze ismét megalakítunk egy vulkán obszervatóriumot!
 |  |
Előrejelzés? Valóban nehéz kérdés! A probléma szerintem rögtön a szavakkal van: előrejelezni, megjósolni. Ezen szavak hallatán a legtöbb ember azonnal kissé földöntúli képességekre asszociál. Pedig nem erről van szó. Mi geológus szakemberek ismerjük a Földet, a Föld történetét.(Persze a felbontás változó. Minél távolabb nézünk vissza a Föld történetében, annál kisebb felbontásban látjuk az eseményeket. Ami ma egy hónapokig tartó vulkánkitörés, aminek a hamuja akár 1000 km-es távolságba is eljut és ott kiülepedik, az 10-100ezer év távlatában jobb esetben egy vékony, néhány mm-es réteg formájában lesz megtalálható az említett távolságban. Mégis az a hamufelhő, ami egy ilyen vékonyka réteget eredményez, a mi társadalmunkban egy egy hétig tartó légtérzárat okozhat). A Föld történetének, továbbá a jelenkor aktuális geológiai megfigyeléseinek a révén tudjuk meghatározni, hogy mely térségekben/országokban milyen földtani veszélyek várhatók. Itt azonban nem ér véget a feladat. Egyrészt nemcsak a veszélyeket kell feltárni, hanem a forrásukat is. Továbbá borzasztó fontos az, hogy a lehető legjobban megismerjük a földtani veszélyt, jellemezzük időben és térben az adott eseményt. Ez a megismerés vagy jellemzés azonban rengeteg időt vesz igénybe. Ennek egyszerűen két oka van. 1. A Föld az ember által belátható időintervallumban véletlenszerűen működik. 2. A másik probléma, hogy borzasztó kevés a tapasztalatunk. A Föld 4.5 milliárd éve működik, a mienkhez hasonló társadalmak történelme alig néhány ezer évre tekint vissza. Véleményem szerint tehát nagyon fontos azt megérteni, hogy amikor egy geológus felhívja a figyelmet egy földtani veszélyforrásra, azt nem azért teszi, hogy félelmet keltsen az emberekben, sokkal inkább arról van szó, hogy szeretné ha a körülötte lévők is tudnák, hogy mi a helyzet. Mert, ha látjuk, hogy az autónk egy kátyú felé közeledik, akkor kikerülhetjük. De ezt csak akkor tehetjük meg, ha idejében észrevesszük a közelgő veszélyt, majd körülnézünk, hogy nem jön e pont szembe vagy mellettünk valaki, majd annak a tudásnak a birtokában, hogy mennyire és milyen ütemben kell eltekerni a kormányt, egyszerűen kikerüljük a az úthibát. A Földtani veszélyek esetén sincs másról szó, minthogy a lehető legbiztonságosabban szeretnénk kikerülni az előttünk álló akadályokat. Az akadályok azonban ebben az esetben jóval bonyolultabbak, mint egy úthiba. Ráadásul az adott veszélyforrások, mint például egy vulkán kitörései változnak és eltérő módon eltérő helyen okoznak veszélyt. A hasonlatnál maradva, a Föld esetében olyan kátyúkat kell kikerülni, amelyek változnak, változtatják a méretüket, az alakjukat, a helyzetüket és ezek a változások ráadásul véletlenszerűen történnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehet olyan "autót" építeni, amellyel ki lehet kerülni az ilyen bonyolult úthibákat is. Az autó megépítése azonban mérnöki feladat. A geológusnak ilyen helyzetben az a feladata, hogy a lehető legpontosabb adatokkal lássa el a mérnököket. De ettől még a társadalom nem mondhatja azt, hogy "oh, minden rendben, majd ők gondoskodnak rólunk", hiszen az autóval ki tudjuk kerülni az úthibát, de az autóvezetőnek kell eltekerni a kormányt.
VálaszTörlésa megszokottnál erősebben pöfög a Popocateptl
VálaszTörléshttp://www.sacbee.com/2011/06/03/3674368/mexicos-popocatepetl-volcano-blasts.html
videó:
http://www.webcamsdemexico.com/webcamtimelapse.php?a=a&c=11&f=2011-06-03
a környéken élők hamuhullásról is beszámoltak:
http://eleconomista.com.mx/sociedad/2011/06/03/despierta-popocatepetl
Itt a hétvége,itt a jó idő,de kirándulás helyett tessék kinézni a millenárisra:) www.geonapok.hu
VálaszTörlés