 |  |
A földrengések kipattanásának alapvető oka kőzettömbök felszín alatti elmozdulása, ami a lemeztektonika keretében magyarázható. Új-Zéland olyan ritka ország, ami két nagy kőzetlemez határán fekszik. Ugyanez a helyzet Izland esetében is, azonban a lényeges különbség az, hogy Új-Zéland két egymáshoz közeledő kőzetlemez (Ausztrál- és Pacifikus-kőzetlemezek) határán található, míg Izland egymástól távolodó kőzetelemzek határán csücsül.
 |  |
Új-Zéland északkeleti részén a Pacifikus-kőzetlemez bukik nyugati irányban a földköpenybe (ennek neve Hikurangi-Kermadec szubdukciós zóna, ahol a "szubdukció" óceáni kőzetlemez alábukását jelenti). Új-Zéland délnyugati peremén pedig az Ausztrál kőzetlemez bukik keleti irányban a földköpenybe (ennek Puysegur szubdukciós ív a neve). A két alábukási zóna között, az egymásnak feszülő kőzetlemezek határán a feszültség úgy oldódik fel, hogy a kőzettömbök több szerkezeti vonal, azaz törés mentén oldalirányban mozdulnak el. Ezt az Új-Zélandot keresztülszelő törészónát Alpi-törésnek nevezik (AF a fenti ábrán), aminek északkeleti ága némileg szétseprűződik és ennek a szakasznak a neve Marlborough törészóna (MFZ a fenti ábrán). Érdekes módon ez utóbbi esetében a kutatók azt figyelték meg, hogy az északra lévő törések idősebbek, azaz régebben működtek, míg a délebbiek fiatalabbak, azaz a közelmúltban aktivizálódtak. Ennek okára az alábbi elegáns magyarázat adható.
 |  |
A Hikurangi alábukási zóna idővel egyre inkább dél felé mozog, azaz hátrál. Ennek oka az lehet, hogy miközben a kőzetlemez mozgásnak megfelelően az óceáni litoszféra lemez egyre inkább - ezen a szakaszon - észak felé bukik az Ausztrál-lemez alá, közben a nagy tömege miatt süllyedő, azaz lefelé irányuló mozgást is végez (Próbáljuk ki ezt egy papírlappal! Toljuk egy másik alá, de közben az alábukó részét gyorsabban húzzuk lefelé. Mi lesz az eredmény? Az alábukás helye lassan változik, mégpedig egyre hátrább vándorol!). Az eredmény tehát az, hogy az alábukó kőzetlemez hátragördülve bukik alá és az alábukás helye hátrál (hasonlóan, ahogy az 10-15 millió évvel ezelőtt a Keleti-Kárpátok térségében történt). Hogyan reagál erre a szomszédos kőzetlemez? Az alábukási övvel érintkező kőzettestek dél-délnyugat felé mozdulnak el, azaz egy jobbos oldalelmozdulásos tektonikai szerkezet alakul ki, ahol a feszültségek időszakonként hirtelen kőzetelmozdulással szabadulnak fel, ami földrengést okoz. Új-Zéland elmúlt 10 évében kipattanó földrengései jól kirajzolják a térség fő tektonikai elemeit és láthatjuk, hogy Christchurch térsége is szeizmikusan aktív területen található.
 |  |
A fenti magyarázat azt is jelenti, hogy egy folyamatosan zajló szerkezeti mozgás történik, azaz ez a terület - és ez egyre inkább Christchurch térségét jelenti... - szeizmikus aktivitása a jövőben is veszélyt hordoz, azaz további földrengések fognak kipattanni (ennek időléptékét azonban nem lehet előre jelezni!). Ráadásul a város a Canterbury síkság laza üledékes anyagára épült, amely földrengés esetén erősítő hatást vált ki, azaz súlyosabbá teheti a károkat.
Van-e összefüggés a tavaly szeptemberi és a mostani földrengés között. Igen, a két földrengés kipattanása ugyanannak a tektonikai rendszernek az aktivizálódásához tartozik, bár nem ugyanahhoz a töréshez. Valószínűsíthető, hogy a 2010-es erős földrengés kihathatott a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonalra, ahol hosszú ideje halmozódott már fel a feszültség és ez a végső lökés vezethetett a mostani erős földrengéshez. A 7-es magnitúdójú földrengést számos utórengés követte, aminek epicentrum nyomvonala a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonallal párhuzamos.
Miért okozott ez a mostani földrengés jóval nagyobb károkat? Egyrészt, mert a 350 ezer lakosú Christchurch városához jóval közelebb pattant ki. Továbbá, a földrengés délben történt, amikor sokan az utcán voltak és az utcákra hulló törmelék nagyobb veszélyt jelentett. Valószínűleg kevesebb áldozattal járt volna a rengés ha éjjel történik, mint tavaly szeptemberben. Az előzőekben vázolt okok arra utalnak, hogy nem ez volt az utolsó ilyen erős földrengés a területen, azt azonban nem lehet előrejelezni, hogy mikor fog újra bekövetkezni hasonló csapás. Erre sajnos fel kell készülni!
Végül, ha már egy tűzhányó blogban történt ez a bejegyzés egy érdekes kapcsolódó jelenségről néhány szó. Ez pedig a talaj-cseppfolyósodás és az ezzel járó "homok-vulkánok" és "iszap-vulkánok" kialakulása.
 |  |
E furcsa képződményeknek persze semmi közük a klasszikus tűzhányókhoz, csupán az alakjuk hasonló egy pajzsvulkánhoz. Kialakulásuk oka a talaj-cseppfolyósodás, azaz amikor a laza, általában finomszemcsés homokos talaj (ami a Canterbury síkságot is jellemzi) földrengés következtében kialakuló rázkódás miatt elveszti tartását, merevségét és úgy viselkedik mint egy folyadék. Ha a talaj vízzel telített, mert például a talajvízszint alatt van, a talajra ható folyamatos nyomóhatás miatt a víz előbb-útóbb kipréselődik. Ha viszont, a nyomóerő rövid ideig tart és többször ismétlődik (mint a földrengések esetén, amikor ismétlődő lökések, rázkódások érik az üledéket), a víz nem tud kiszökni a következő nyomási ciklus előtt, viszont a víznyomás egyre inkább nő. Végül e növekvő belső nyomás és a rázkódás következtében a homokos talajban lévő szemcsék elvesztik összetartó erejüket, elvesztik összetartásukat. Az eredmény a folyadékhoz hasonló viselkedés. A cseppfolyosódó homok/iszap az ismétlődő földlökések és a víz belső nyomása következtében a felszínre emelkedik, ahol olykor kisebb homok- vagy iszapkúpot formál, amint azt a fenti képeken is látható. Ennek azonban tragikusabb változata is előfordul, amikor jelentős mennyiségben préselődik ki ez az anyag és a víz szétfolyva eláraszthat jelentős területeket, amint az Christchurch több városnegyedében történt. Ha egy város ilyen üledékre épül, akkor a talaj-cseppfolyósodás miatt akár nagyobb háztömbök süllyedhetnek meg.
Végül, még egy megjegyzés. Bár ilyen esetben rögtön megjelennek a megalapozatlan, áltudományos katasztrófa elméletek, egyesek szerint például Christchurch lakóinak hamarosan egy vulkáni kitöréssel kell szembenézniük, fontos leszögezni, hogy jelen tudományos ismereteink szerint ennek nagyon-nagyon-nagyon kicsi (bár egy tudós ilyet nem mondhat ki, de szinte nulla) a valószínűsége! Sokkal nagyobb gond az és sokkal fontosabb, hogy a mostani katasztrófa helyzetet hogyan lehet kezelni és miképpen lehet felkészülni jövőbeli hasonló eseményekre (pl. ismeretterjesztés, azaz oktatás, megfelelő építkezés stb.). Ez utóbbiban nagy szerep jut az új-zélandi földtudományi szakembereknek, akikre nyugodtan lehet támaszkodni, mert a legfelkészültebbek között vannak és tudásukat széles körben megosztják.
Érdekes, hogy északon nyugat felé történik az alábukás, míg délebbre kelet felé. Ugye általában az óceáni kőzetlemez bukik a szárazföldi alá. Itt mi a helyzet, most az Ausztráliai lemez az szárazföldi vagy óceáni?
VálaszTörlésDzsóni bácsi,
VálaszTörléskét eset lehetséges:
(1) óceáni kőzetlemez bukik kontinentális kőzetlemez alá: ekkor a kontinentális peremen jönnek létre aktív tűzhányók, mint az Andokban, az észak-amerikai Cascade hegységben.
(2) óceáni kőzetlemez bukik egy másik óceáni kőzetlemez alá: ebben az esetben vulkáni szigetívek alakulnak ki, mint amilyenek a Csendes-óceán nyugati szegélyén sorakoznak. Ebben az esetben az idősebb, tehát a nagyobb sűrűségű óceáni kőzetlemez lesz az alábukó.
Az alábukás folyamata alapvetően a kőzetlemezek viszonylagos mozgásától függ, de egyes helyeken meghatározó tényező az óceáni kőzetlemez kora is. 150-180 millió évesnél idősebb óceáni kőzetlemezek nem nagyon vannak, ennyi idő alatt ugyanis olyan vastag lesz az óceáni litoszféra, hogy sűrűsége meghaladja az alatta lévő asztenoszféra köpenyét és ezért súlyánál fogva alábukik.
A Földön máshol is vannak olyan bonyolult lemeztektonikai környezetek, ahol akár egymás közelében ellentétes irányú alábukási folyamat zajlik. Ezeket többnyire oldalelmozdulásos törészónák kötik össze. A Föld felülete adott, ezen kell a kőzetlemezeknek játszani és valahogy mindig megoldják, hogy elférjenek.
Lávaelőadás a Pu'u'O'o-n:
VálaszTörléshttp://www.youtube.com/watch?v=_PAFlfQNUN4
Köszönöm. Elolvastam a Természet világában megjelent cikket is. Nagyon érdekes volt. Nem is tudtam, hogy Magyarország alatt húzódik két mikrolemez határa. Ez mennyiben játszott szerepet a Dúnántúli középhegység kialakulásában? Illetve az egy hónappal ezelőtti Oroszlánynál kipattant földrengés is ezzel magyarázható?
VálaszTörlésAz iszap-vulkánokkal kapcsolatban: http://www.foxnews.com/scitech/2011/02/25/indonesian-mud-volcano-erupt-quarter-century/
VálaszTörlésA cikk szerint az indonéziai "Lusi" iszap-vulkán 2006-ban "tört Ki" először, és még legalább 25 évig fogja ontani magából az iszapot. Az indonéz kormány szerint az iszap-vulkán képződése egy előző napi, 280 km-re kipattant földréngéshez kötődik, külföldi szakértők szerint azonban az egyik gázkitermelő társaság mulasztása okozta.
Az iszapvulkán kitörésekor 13 ember meghalt, működése óta pedig 12 falut árasztott el, és 42 ezer embert volt kénytelen elhagyni az otthonát.
További információ:
Davies et al. (2010): Probabilistic longevity estimate for the LUSI mud volcano, East Java
http://jgs.lyellcollection.org/content/168/2/517.abstract
Rita, ez az indonéz iszapvulkán nem ugyanaz, mint a földrengésekkor keletkező kicsike iszapvulkánok, iszapfolyások. Az indonéz tudtommal szénhidrogénlelőhelyhez kötődik, ahogy pl. az azeri és a romániai iszapvulkánok is. A rengésekkor kialakulók a talajcseppfolyósodás miatt lesznek, míg a gázmezők iszapvulkánjai tudtommal a gázfeltörésekkel együtt alakulnak ki.
VálaszTörlésKedves Szabolcs. En Christchurcben elek es mind a ket foldrengest ateltem. Nagyon sokan mondjak hogy marciusba is lessz egy nagy, mennyi a valosag alapja, es Uj Zelandon melyik resz az ami biztonsagosnak mondhato?
VálaszTörlésKoszonettel
Eleonora
Elenonora, ugyan nem Szabolcs vagyok, de annyit tudok mondani, hogy nem lehet előrejelezni a földrengéseket. Ne hidd el, amikor ilyesmit hallasz, olvasol. Ettől persze BÁRMIKOR lehet, főleg olyan helyen, ami egy rakás törésvonalon fekszik...
VálaszTörlésKedves Eleonora,
VálaszTörlésmindenekelőtt minden együttérzésem mindazokkal, akik átélték e természeti csapásokat! Remélem minél előbb visszatér a korábbi nyugodt és bizakodó élet, bár tudom, hogy sokaknak ez már nem lehetséges...
A kérdésre rátérve, ahogy azt Noli is megjegyezte és én is írtam, földrengést előrejelezni nem lehet! Ez azt jelenti, hogy nem lehet megmondani, hogy mikor és hol pattan ki egy földrengés a jövőben! Vagyis, a márciusi földrengésről szóló hírek megalapozatlanok és nem kell rájuk hallgatni (hasonló eset nálunk Magyarországon is volt a közelmúltbeli földrengés után... nem jött be...)!
Ugyanakkor, vannak olyan helyek a Földön, ahol lehet azt mondani hogy várható, hogy valamikor kipattan egy földrengés, ami adott esetben nagy rombolást is végezhet (itt most példákat nem szeretnék felsorolni, mert azt nem lehet röviden, egyszerűen elintézni anélkül, hogy abból ne induljon ki rémhír - azonban, nem új-zélandi példákról van szó!) - de hogy mikor fog ez történni, azt nem lehet megjósolni: holnap, 100, 1000 vagy 10 ezer év múlva?
Mi várható Christchurch esetében? Chris Rowan blogjában foglalkozik ezzel a kérdéssel is (http://all-geo.org/highlyallochthonous/2011/02/aftershocks-triggered-earthquakes-and-christchurchs-future/) és úgy véli egyelőre kiadhatta magát a mélyben halmozódó feszültség és nyugodtabb időszak következik. Reméljük így lesz, sajnos ez a kérdés is olyan, amire nem lehet 100% választ adni! Ehhez kutatások szükségesek, amelyek felmérik a terület tektonikai aktivitását (például kielemzik a Canterbury síkság alatti szeizmikus szelvényeket, amelyeken felfedhetők a főbb tektonikai elemek és esetleg értelmezhetők a múlt szerkezeti eseményei). Bizonyára most kiterjedt kutatások indulnak meg a területen, amiből világosabb kép rajzolódhat ki. Az biztosan állítható, hogy Christchurch és térsége nem tekinthető Új-Zéland szeizmikusan legveszélyesebb területének. Ebben segítséget nyújthat a bejegyzésemben is szereplő földrengés eloszlás térkép.
Remélem, tudtam megnyugtató választ adnom, ha van további kérdés igyekszem megválaszolni!
Kedves Szabolcs!
VálaszTörlésKoszonom a valaszt, es Igym-nek is a megjegyzeset, es az igaz hogy ha elore nem lehet tudni a foldrengest akkor hiaba is megy az ember barhova, ott is elofordulhat. Remelem hogy a 2 foldrenges utan nem kell nekem es az itt eloknek meg eggyel szembenezni az elkovetkezo idoszakba, mert 5 honapon belul ket nagy renges nagyon eleg volt.
Koszonettel megegyszer
Eleonora
#Eleonora
VálaszTörlésA "bárhova" kissé tág fogalom. :) Új-Zéland olyan helyen található a Földön (egy lemez alábukási zónában), ahol számolni kell a Földrengések lehetőségével. De ahogy Szabolcs is írta, az eddigi tapasztalatokra támaszkodva lehatárolhatók azok a területek, amelyek szeizmikusan a legaktívabbak. Hasonlóan, mintha a GPS-es navigáció mondaná az autónkban, hogy merre ne menjünk hazafele a munkából, hogy elkerüljük a dugót. Azt, tehát nem tudjuk előrejelezni, hogy mikor lesz földrengés, de azt meg lehet mondani, hogy hol fordul elő viszonylag gyakran.
Köszönöm. Elolvastam a Természet világában megjelent cikket is. Nagyon érdekes volt. Nem is tudtam, hogy Magyarország alatt húzódik két mikrolemez határa. Ez mennyiben játszott szerepet a Dúnántúli középhegység kialakulásában? Illetve az egy hónappal ezelőtti Oroszlánynál kipattant földrengés is ezzel magyarázható?
VálaszTörlésDzsóni bácsi,
VálaszTörléselnézést a kései válaszért, de az elmúlt napokban ismét "vulkán-expedíción" voltunk, most a Cseres-hegység (Fülek környéke) legfiatalabb bazalt előfordulásait kerestük fel. Rövidesen képes beszámolót adunk az útról!
A kérdésre visszatérve: Igen, a Kárpát (vagy ahogy a földtudományban nevezzük, a Pannon) medence aljzata két nagy mikrolemezre osztható, aminek a határa délnyugat-északkelet csapásban húzódik és ezt Közép-Magyarországi Tektonikai Zónának nevezik. Az északra lévő mikrolemez (ennek neve ALCAPA, az Alpok-Kárpátok-Pannon rövidítésből) valamikor, a földtörténeti középkorban, délebbre helyezkedett el, míg a déli mikrolemez (aminek Tisza-egység a neve) valamikor északabbra volt. Kb. 120 millió éve indult meg a nagy átrendeződés, majd 20-25 millió éve az addig az Alpi régióban lévő ALCAPA mikrolemez elindult kelet felé, találkozott a Tisza-mikrolemezzel és aztán együtt foglalták el jelenlegi helyzetüket. A Dunántúli-középhegység az ALCAPA-mikrolemezen található és képződményei az Alpokban található kőzetekkel mutat hasonlóságot. Megjegyzem, Géczy Barnabás paleontológus professzor már az 1970-es évek elején felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunántúli-középhegységben található ammoniteszek (ezek már kihalt lábasfejűek) a Mediterránumban található, azaz afrikai-jellegű ammoniteszekkel mutatnak hasonlóságot, míg a Mecsekben lévők az Európai ammoniteszekkel rokonok, azaz már ő felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a területek valamikor pont fordítva helyezkedtek el a jelenlegi helyzetükhöz képest (figyelem, ez még a lemeztektonikai gondolkodás kezdeti időszaka volt!). Később, több kutató kimutatta, hogy nem csak az ősmaradványokban van meg a hasonlóság, hanem a földtörténeti középkor kőzeteiben is felismerhető az afrikai-, illetve európai rokonság.
A Dunántúli-középhegység „kialakulásában”, illetve az Oroszlány közeli földrengésnek azonban nem ebben van az oka. A „kialakulás” alatt most a felszínre kerülést értem, hiszen a Dunántúli-középhegység javarészt a földtörténeti középkor elején és közepén keletkezett kőzetekből épül fel. A felszínre kerülés, azaz a kiemelkedés azonban csupán néhány millió éve zajlik. Ennek oka pedig a korábban már említett satu-helyzet, azaz az elmúlt kb. 5 millió évben a Pannon-medence egyes részei emelkednek, mások pedig süllyednek (emlékeztetőül ennek oka az, hogy az Adriai-lemez északkelet felé mozogva nyomja az alattunk lévő kőzetburkot, ami azonban nem tud tovább keleti irányban mozogni, mert ott az Ukrán-pajzs vastag litoszféra lemeze blokkolja. Ezért a Pannon-medence alatti litoszféra nagy léptékben „gyűrődik”). A Dunántúli-középhegység területe emelkedik jelenleg is, míg a Kisalföld térsége süllyed. Ez a nyomási feszültség részben függőleges kőzetblokk mozgásban oldódik fel, de emellett már korábban kialakult törésvonalak mentén oldalirányban is mozgások történnek, azaz a satuban kisebb-nagyobb kőzetblokkok igyekszenek mozogni, forogni, hogy a „legkellemesebb” helyzetet vegyék fel. Az Oroszlány közeli földrengés ehhez a helyezkedéshez kapcsolódhat, amit alapvetően a Dunántúli-középhegység emelkedése szabályoz.
Remélem, sikerült röviden megvilágítanom ezt a bonyolult a helyzetet. Ha van még kérdés, igyekszem megválaszolni!
Kedves Balazs!
VálaszTörlésAZ a helyzet hogy en a foldrengesekrol es a hasonlo termeszeti katasztrofakrol nem sokat tudok, azt sem tudtam hogy Uj Zeland ilyen veszelyes hely. Amit Szabolcs irt a foldrenges okairol azt elolvastam es megertettem. Vegul is itt CH-CH-ban olyan mintha idozitett bomban ulnenk, ami barmikor robbanhat. A masodik foldrenges utan jonnek a nagy utorengesek is.
Vegul is tavaly szeptember ota, szinte folyamatosan vannak a rengesek, es senki nem gondolta hogy a szeptemberi nagy renges utan 5 honappal meg jon egy pusztitobb renges. Tehat mindenki szeretne egy biztonsagosabb helyre koltozni, de sokan nem tehetik meg anyagi es egyeb okok miatt. A Wellingtoni foldrengesek amik most voltak, azokrol azt irtak hogy nem fog jonni nagy renges. Pedig Wellington allitolag veszelyesebb terulet. Szeretnek meg tobbet tudni ezekrol a foldrengesi veszelyekrol, mivel sajnos ebbe elek, es 2 rengest ateltem.
Tisztelettel
Eleonora
Kedves Szabolcs! Köszönöm a választ, valóban egyszerre nagyon bonyolult és felettébb érdekes a kialakult helyzet.
VálaszTörlésKedves Eleonora,
VálaszTörlésremélem tudtunk hasznos információval szolgálni. Nehéz arra mit mondani, hogy egy ilyen helyzetben mit lehet tenni, főleg biztonságos távolból. Vannak a Földnek olyan területei, amelyek természeti katasztrófáknak ki vannak téve. Ki gondolta volna, hogy Magyarországon is szembe kell ilyenekkel nézni, mint árvizek, vagy a vörösiszap gátszakadás. Ezek azonban olyanok, amelyekre fel lehet készülni, el lehet kerülni. De mit tegyünk, ha egy veszélyes vagy potenciálisan aktív vulkán közelében élünk vagy szeizmikusan aktív területen? Mit tegyen egy nápolyi, egy tokyoi, egy Merapi környékén élő vagy éppen egy christchurchi lakos? Bizonyára kézenfekvőnek tűnik, és sokan mondják - szintén messzi, biztonságos helyről - hogy miért laknak ott emberek, miért nem költöznek el (Ez a meggondolatlan kérdés korábban a Merapi kitörése során is felmerült)? Akkor is azt válaszoltam és most is úgy gondolom, hogy nem ez a megoldás, aminek több oka is van. Nem lehet a Föld emberiségét egy korlátozott, biztonságos területre összezsúfolni, mondván itt nem lesz természeti katasztrófa. Egy élő bolygón élünk, ahol az élet azt is jelenti, hogy a Földnek milliárd évek óta vannak olyan életjelenségei, mint földrengések, vagy éppen vulkánkitörések. Az emberiség nem tehet mást, mint megpróbál ezzel együtt élni. Ebben az együttélésben persze nélkülözhetetlen, hogy az ember tudja kivel-mivel él együtt! Ezért hangsúlyozom mindig, hogy a földtudományok szerepe óriási a társadalomban, amit sajnos közel sem kap meg. Ez nem azt jelenti, hogy a földtudományi szakemberek meg tudják pontosan mondani, hogy mikor, hol, mi és mekkora lesz a természeti csapás? Ez nem várható a jövőben sem a földrengések esetében, a vulkanológiában viszont azon dolgozunk, hogy amennyire lehet ehhez közelebb kerüljünk. Vannak sikertörténetek és vannak szomorú tapasztalatok is. Mert ne feledjük a veszély előrejelzés csak egyik része az, hogy a szakember felismeri a veszélyt, a másik része az, hogy ezt meg is kell értetni az emberekkel, a döntéshozókkal, ami nem mindig sikerül. Meg vagyok persze győződve, hogy ez a tevékenység is sikeresebb lenne, ha minél többen tudnának arról, hogy a Föld hogyan működik - ez az oktatás és ismeretterjesztés fontosságát emeli ki. Sokkal többet kellene földrajz órákon magáról a Földről beszélni, szükség lenne geológia oktatására már a középiskolákban is. Ebben az esetben a természet „életjelenségei” nem feltétlenül félelmet gerjesztenek, hanem egy olyan eseményt, amit az emberek megértve tudnak kezelni, tudják mit kell ilyenkor csinálni. Ez megítélésem szerint még egy krízishelyzetben is jobb, mint félni a beláthatatlantól. Nos, kicsit messze mennek gondolataim ezzel a kérdéssel kapcsolatban, rövidre zárva, minden együttérzésem önöké, akik szembesültek a természet erőivel és nem tudják mit hoz a holnap. Hangsúlyozom, nem lehet biztosan megmondani, hogy lesznek-e még újabb pusztító földrengések Christchurch közelében a jövőben, azonban egy ilyen helyzetben a tapasztalatok szerint valószínűsíthető, hogy egy ideig nem fog hasonló erejű rengés kipattanni, a kőzettestekben gyülemlő feszültségek talán most kioldódtak. Hangsúlyozom, feltételezhető, de nem mondható 100% bizonyosra. Egy szakember legfeljebb idáig mehet el véleményével. Bizonyára az új-zélandi szakemberek is hangsúlyosan vizsgálják a helyzetet, és amennyire ismerem példaértékű ott a tájékoztatás. Bízom benne, hogy Christchurchben is visszaáll a korábbi normális élet és ott is meg lehet találni ismét a boldogulást.
Azért a márciusra "jósolt" földrengés egy 5.1 es volt. Ami nem kicsi és jól megijesztette az embereket. Lehet véletlen is, persze. Akik átélték ezeket a (nagy) rengéseket azok nem nagyon tudnak megnyugodni. Ha egy hangosabb kocsi elmegy az úton a feleségemmel egymásra nézünk és felkészülünk (már amennyire lehet) a gyerekek mentésére. Viccesen hangzik, aki nem élt át ilyet az talán meg sem érti. Mi például elköltöztünk Christchurchből, azt hiszem így el lehet képzelni az érzelmeket, ha az emberek ott hagynak munkát és elköltöznek (ami nem olcsó mulatság) és nem mi vagyunk az egyetlen család. Tízezrek költöztek már el. Most viszont itt vagyunk Aucklandban, ami vulkánokon (kialudt vagy alvó) fekszik. A kérdés mennyire lehetünk biztonságban? Az új zélandi oldalakon azt írják, hogy nem árt ha felkészülünk egy esetleges vulkán kitörésre. Sőt forgatókönyvszerüen elemzik, hogy mi történhet stb. elég érdekes, itt beleolvashattok:
VálaszTörléshttp://www.arc.govt.nz/environment/volcanoes-of-auckland/scenarios.cfm
Egyébként lenn Christchurchben nem a két nagy földrengés a legnagyobb gond (persze a második rettenetes volt, az egész város romokban, nem beszélve az áldozatokról), hanem, hogy fél éven belül majd 10 ezer rengés volt. Igaz ezeknek csak 10-15% lehetett érezni, de ez akkor is 1500 földrengés. ha megkérdezed az embereket mindenki azt mondja, hogy ezt nem lehet elviselni. Ennyit, mint élménybeszámoló :(
Csak most találtam rá erre az oldalra és rettentő hálás vagyok Nektek. Nagyon jó és sok mindent megtudtam belőle; maradok rendszeres olvasótok :) köszönöm Hegedüs Csaba
Kedves Csaba!
VálaszTörlésNagyon sokan elkoltoztek Ch-Ch-bol, eloszor mi is el akartunk koltozni, de hosszas megfontolas utan ugy dontottunk hogy nem koltozunk el. A baj valamilyen formaban barhol rank talalhat, es mint irtad nem olcso dolog mashol uj eletet kezdeni. Szerintem lassan vissza fogunk terni a normalis elethez, az iskolak nagyresze nyitva, a gyerekek tanulnak, jatszanak, es nagyon optimista vagyok, es remelem hogy egy bekesebb idoszak kovetkezik. Te is es a csaladod is bizzon benne, ennyi rossz utan csak kijut egy kis jo is. Fel a fejjel!!!
Kedves Csaba,
VálaszTörlésköszönöm sorait, fontosak ezek a visszajelzések! A nyugodt környezetű Közép-Európából sokan el sem tudják képzelni az ehhez hasonló megpróbáltatásokat, bár az itteni áradások, valamint a tavalyi vörösiszap katasztrófa elszenvedőinek át kellett élni azt, hogy mit jelent az otthon elvesztése. Kívánom, hogy minél hamarabb találják meg az új helyükön is a boldogulást! Örülök annak is, hogy Christchurchben is lassan visszaáll a korábbi békés élet!
Auckland vulkáni terület? Erről röviden már írtam egy bejegyzést (http://tuzhanyo.blogspot.com/2010/10/vulkankitores-auckland-varosaban.html), de nem sokára tervezem, hogy bővebben is írok arról, hogy mi is a különbség egy hagyományos értelemben vett tűzhányó és egy bazalt vulkáni terület működése között.