Eyjafjallajökull - utóhatások

Érdekes jelenségre lettek figyelmesek a legutóbbi hidrológiai év (2009. 09. 01. - 2010. 08. 31.) kiértékelésekor az izlandi meteorológusok.
Az országban a tavaszi olvadás április-májusban kezdődik, a gleccsereké júniusban. Most is így történt. Érdekes viszont, hogy a sziget nagy részén a szokásoshoz képest megnőtt a gleccserekből kiolvadt víz mennyisége, míg délen lecsökkent. Vajon mi okozta ezt?

Összehasonlítva az Eyjafjallajökull tavaszi kitörésekor kiszóródott hamu vastagságát és a jégolvadás változását (lásd a lenti térképeket) az ország különböző területein az látszik, hogy ahol vékony a hamulepel, ott jobban, ahol vastag, ott pedig kevésbé olvadt a jég. Helyi kutatók azt feltételezik, hogy a vékony hamuréteg sötétebb színe miatt több napfényt elnyelve segíti a jég olvadását, míg egy bizonyos vastagság után a hamu már szigetelőként funkcionál. A vastagabb hamulepelben a vulkáni szemcsék közt elég sok levegő is van, ez segíti a szigetelést.




A Jökulsá á Fjöllunn (fent) és a Markarfljót (lent) folyók vízhozama június-augusztus között. A 2010-es évet a fekete vonal jelöli. Az előbbi folyó a Vatnajökull jégmezőből ered (amit csak igen vékony hamulepel fedett be), a másik a Myrdalsjökull gleccserből (amin akár az 5 cm-t is elérte a hamuréteg vastagsága). Jól látható, hogy az olvadékvíz mennyisége jelentősen megemelkedett az északabbi és kissé lecsökkent a déli folyó esetében.
Az alábbi két térkép a hamuréteg vastagságát és a vizsgált vízfolyásokat mutatja.

Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.