Újra ébredezik az Etna

Több mint két hónapnyi "pihenés" után ismét éledezik Európa legnagyobb tűzhányója, az Etna. November 12-én a csúcsrégióban található négy kráter közül először a Bocca Nuova és a Délkeleti kráter, majd az Északkeleti kráter (a legmagasabb a négy közül) is hamut eregetett magából. Az Északkeleti kráterből a gőzfelhő mellett 1-2 perces gyakorisággal történtek a hamukibocsájtások. Ezek után november 14-én reggel jelentősen felerősödött az Északkeleti kráter aktivitása mind a hamukibocsájtások gyakoriságát, mind mennyiségét tekintve. A hamufelhők már több száz méteres magasságba emelkedtek, melyeket a szél először DNY-, majd ÉK-, végül K-felé sodort. Az Északkeleti kráter a hamut gőz- és gázkibocsájtásokkal váltakozva szórta ki magából. A hamu vörösesbarna színe arra utal, hogy nagy részét nem friss magma anyaga, hanem a kürtőfalról feltépett korábbi kőzettörmelékek alkotják. Fontos lehet megjegyezni, hogy az Északkeleti kráter hamukibocsájtásai eddig csaknem minden esetben a csúcskrátereknél történt kitörések kezdetét jelezték (mint például 1995-ben és 2002-ben). Gyönyörű november 14-i felvételek tekinthetők meg a hamut pöfékelő Északkeleti kráterről.
November 15-én az INGV-Catania munkatársai közvetlen megfigyeléseket végeztek a csúcsrégióban. Az Északkeleti krátertől D-re (a Voragine csúcskráter É-i részén) néhány mm vastagságban, az Északkeleti kráter peremén (főként annak K-i részén) pedig 1 cm vastagságban észlelték a barna hamuüledéket. Az Északkeleti kráter belsejében található egy kisebb (intrakráter - kráteren belüli) kürtő, melynek átmérője október elején körülbelül 25 m volt. November 15-re azonban jelentősen kiszélesedett, már legalább 75 m az átmérője, és barna hamufelhőt pöfékel hangos morajok közepette.

Az Északkeleti kráter belsejében található kürtő november 15-én, melyből barna hamufelhő emelkedik fel. A hamu beborítja a kráter belső falát és a peremét is. A felvétel az Északkeleti kráter peremének K-i részéről készült, a kürtő pereme innen körülbelül 100 m-es mélységben helyezkedik el. Forrás: Boris Behncke.

Az Etna csúcskráterei D-felől november 15-én. A kép bal oldalán a terjedelmes központi kúp, melyen belül található a Voragine és a Bocca Nuova csúcskráter, jobb oldalán pedig a Délkeleti kráter kúpja. A barna hamufelhők az Északkeleti kráterből (mely takarásban van) emelkednek a magasba. Forrás: Boris Behncke.

Forrás: INGV (Istituto Nazionale di Geosifica e Vulcanologia) - Sezione di Catania; Boris Behncke.

Etna: mi látszik a webkamerák képein?

A vulkáni működés folyamatai ma már közvetlenül is követhetők. Nem kell odautazni egy tűzhányóhoz, hogy lássuk kitörését (bár az élmény bizonyára csekélyebb…). Tavasszal, az Eyjafjallajökull kitörése több webkamerán keresztül is megfigyelhető volt, a kiváló minőségű képek alapján akár a kitörés jellegére is következtetni lehetett. Ma már egyre több webkamerát helyeznek ki aktív tűzhányókhoz. Így láthatjuk, hogyan pöfékel az indonéziai Sinabung, tegnap bemutattunk webkamera képet a costa-ricai Turrialba kitöréséről és felhívtuk a figyelmet az Etnára néző webkamerákra is.
Aki, most Budapest idő szerint 10 óra körül nézi az Etna webkamerákat, akkor megfigyelheti, hogy több kráterből is fehér gőzfelhő emelkedik ki. Kitörésben az Etna? Nos, ez nem vulkáni kitörés, amire Boris Behncke, az INGV munkatársa is többször rámutatott. Ez a fajta jelenség akkor következik be, amikor a levegő erősen párás az Etna csúcsa körül. Ekkor a levegőből vízgőz csapódik ki a kráterekből kiáramló fumarolákra. Jelenleg a Délkeleti kráter (Milo és Schiena dell'Asino webkamerák, Montagnola webkamera jobboldala), valamint olykor a Bocca Nuovo (Montagnola webkamera baloldalán) kráter mutat erős kigázosodást, azaz ezekből zajlik erős gázkiáramlás. Itt látjuk tehát a felemelkedő gőzfelhőt. Ez nem robbanásos vulkáni kitörés, mivel nem hoz a felszínre kőzetolvadékot vagy felszínalatti kőzetdarabokat. Ez a vulkáni kigázosodás és az időjárási viszonyok összjátéka.
Az alábbi képek azt a ritka pillanatot mutatják, amikor a kigázosodás és vízgőz-kicsapodás egyszerre két kráterből is felemelkedő fehér gőzfelhőt eredményeznek.

Képek forrása: INGV. A Cuad webkamra képe, budapesti idő szerint délelőtt 10 órakor

Képek forrása: INGV. Balra a Montagnola, jobbra a Milo webkamra képe, budapesti idő szerint délelőtt 10 órakor

A nap vulkán képe; Eyjafjallajökull és a tanulságok

Alább a nap vulkánképe! Bár, amint arról mi is beszámoltunk, most éppen két costa ricai tűzhányó is kitörésben van és még születhetnek további remek képek mai vulkáni működésről, az alábbi, kora reggeli kép az Etnáról bizonyára nem maradna le semmilyen versenyben! A délkeleti kráterből felemelkedő gőzfelhőt sejtelmes megvilágításban adják vissza a hajnali napsugarak...

Forrás: Etna Walk

Az Eyjafjallajökull tavaszi kitörése számos tanulsággal szolgált. A szakemberek, többek között vulkanológusok, repülési szakértők, meteorológusok, polgári védelemben dolgozók most az izlandi fővárostól délre található Keflavikban gyűltek össze, hogy elemezzék a vulkáni kitörés üzenetét. Haraldur Sigurdsson, neves vulkanológus, aki a konferencia egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy a tavaszi események alapvetően csupán egy jó bemelegítést jelentettek. A nagyobb vulkáni kitörések bár ritkábbak, de bizonyosan bekövetkeznek. Erre pedig fel kell készülni, koordinálni kell a válaszokat, amit ez a konferencia is szolgál.
Ha nem is ilyen méretekben, de hasonló kérdéseket elemzünk majd a Kutatók éjszakája 2010 rendezvény Vulkán napján is. Ennek egyik programján, este 9 órakor, az ELTE-n vulkanológus, repülésmeteorológus és reptéri szakember összesíti majd a tapasztalatokat és válaszol a kérdésekre, miszerint "Kell-e félni a vulkánkitörésektől"?

Eyjafjöll: gőzfelhő a vulkán felett

Az Eyjafjöll tűzhányóból ismét egy viszonylag magas felhő emelkedik fel, amit a Mila Hvolsvelli webkamerán keresztül kiválóan meg lehetett figyelni ma reggel. A felhő fehér színű, azaz feltehetően csak vízgőzből áll, vulkáni hamut úgy tűnik nem tartalmaz.

A hirtelen felemelkedő gőzfelhő okáról csak találgatni lehet. Földrengések az elmúlt néhány napban nem pattantak ki a tűzhányó alól, magma mozgására utaló jel nincsen. A kráterben levő tóról, annak nagyságáról sincs újabb hír. Nem kizárt, hogy egy nagyobb jégdarab csúszhatott a kráterbe, vagy egy megnyíló repedésbe, ahol a még mindig forró kőzetekkel találkozott.

Helyzetjelentés és új műholdkép az Eyjafjallajökullről

.
Amint arról már korábban beszámoltunk az izlandi Eyjafjallajökull elcsendesedett, az ezidáig utolsó hamufelhőt május 22-én figyelték meg, azonban a tűzhányó továbbra is aktív, így folyamatos megfigyelés alatt tartják. Az elmúlt napokban csak fehér színű, tehát hamut nem tartalmazó gáz- és gőzfelhő emelkedett a magasba a vulkánról - olvasható az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján.
Az IMO és a IES legutóbbi, tegnap kiadott jelentéséből kiderül, hogy május 27-én egy kutatókból álló csoport közelítette meg a krátert. A kráterben, valamint kráter keleti pereménél 40 m vastag hamuréteget mértek. Intenzív gőzkiáramlást, valamint esetenkénti kisebb robbanásokat észleltek, továbbá erős kénszagot éreztek a kráter körül. A kráterből forrás, vagy kigázosodáshoz köthető hang hallatszott. A kráter peremétől 20 m-es körzetben finom hamuréteg borítja a környezetet. Helyi idő szerint 20:45-kor egy 2,8 km magasságba emelkedő gőzfelhőt észleltek. A szeizmikus aktivitás május 22. óta többé-kevésbé állandó, azonban még mindig magasabb, mint a kitörés előtti érték.

Forrás: NASA Earth Observatory

A NASA által közzétett, május 26-án készült műholdképen megfigyelhető, hogy a tűzhányóból már csak fehér színű, a korábbi hamufelhőkhöz képest lényegesen kisebb gőzfelhő emelkedik fel. A felvétel közepén látható szürkésbarna hamu nem közvetlenül a kitöréshez kapcsolódik. A már korábban leülepedett, konszolidálatlan vulkáni hamut könnyedén felkapja a szél, és az uralkodó széliránynak megfelelően az Atlanti-óceán felé sodorja.
A képen megfigyelhető még egy érdekes jelenség; a türkiz-zöld színű szemhez hasonlító alakzat. Ez a fitoplankton virágzás, amely gyakori jelenség tavasszal és nyáron Izland partjainál. Bár az óceánba hulló hamu rengeteg olyan nyomelemet tartalmaz, amely elősegítheti ezeknek a parányi élőlényeknek az elszaporodását, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a planktonvirágzásnak és a mostani kitörésnek közvetlen kapcsolata lenne, hiszen az említett jelenség minden évben előfordul Izland partjainál, a nutriensekben amúgy is gazdag óceánban.