A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kárpát-medence. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kárpát-medence. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 26., hétfő

A Kárpát-Pannon térség legutolsó bazaltvulkáni kitörése: Putikov vrsok

Az RTL Klub szombati Fókusz Plusz adása után sokan kérdezték, mi is ez a Putikov vulkán és tényleg veszélyes? Nos, akkor lássuk, mit tudunk erről!
A Putikov vrsok vulkáni kúp alig láthatóan bújik meg a Selmec közeli andezites vulkáni terület mára már megszelídült dombjai között. A közelben Barsberzence (Tekovská Breznica) és Magasmart (Brehy) települések épültek a Garam partjára. Az andezites vulkáni működés mintegy 10 millió éve fejeződött be, amit követően 6,5 millió évvel ezelőtt bazaltos magma törte át a földkérget és jutott a felszínre a mai Selmecbánya területén. A későbbi lepusztulás miatt a kicsiny vulkánnak csupán a kürtője maradt meg, némi bazalt láva törmelékhalommal a környezetében, ezt tárja fel a Kálvária-domb. Hosszú évmilliók teltek el nyugalomban, úgy tűnt itt már csak kihunyt vulkánok roncsai vannak. Jó 100 kilométer távolságban azonban látványos tűzhányó tevékenység folyt a mai nógrádi területen és Cseres-hegységben. Aztán ott is elcsendesedett a táj 1 millió évvel ezelőtt, talán csak néhány kisebb kitörés történhetett ezután, azonban nincs rá bizonyíték arra, hogy az elmúlt 500 ezer évben lett volna vulkáni működés. Kész! - mondaná bárki is. Több százezer év nyugalom vulkáni kitörés nélkül, ki az, aki mindezek után úgy gondolná, hogy megmozdulhat, felhasadhat még a föld...
A Putikov vrsok salakkúpja és a kapcsolódó lávafolyás. Jobbra a "megbúvó" salakkúp. Forrás: Harangi Sz.: Vulkánok c. könyv

...és felhasadt! Ladislav Šimon vizsgálatai szerint mintegy 100 ezer évvel ezelőtt történt mindez, bár a radiometrikus kormérések 400-500 ezer évet adnak. A lávakőzet azonban Rudolf Halouzka vizsgálatai szerint a Garam teraszüledékén található, ami a fiatalabb kort erősíti meg. A morgolódó földből egyszer csak sötét hamufelhő emelkedett felfelé. A feltörő bazaltos magma előfutára a folyóvízi völgy alatt nedves üledékkel keveredett, ami heves freatomagmás robbanásos kitöréssel járt. A vulkanizmus jellege azonban, hamar megváltozott. Rövidesen izzó lávacafatok tódultak ki, ami egy lávaszökőkúttá állt össze. A kürtőből sisteregve repültek ki nagyobb lávacafatok, amelyek orsóformát vettek fel pörgésük közben. A váltakozó Stromboli és Hawaii jellegű kitörések egy közel 100 méter magas, vörösbarna salakkúpot építettek fel. A salakúpot az egykori gázbuborékoktól likacsos kőzettörmelékek, valamint a repített kőzetbombák csavart és orsó alakú darabjai építették fel. A vulkáni működésnek azonban még nem volt vége! A gázbuborékoktól megszabaduló magma most már robbanások nélkül elérte a felszínt. Áttörte a laza salakkúp oldalát és észak felé hömpölygött tovább. A lávanyelvek 2-3 kilométer távolságba jutottak el, vastagságuk helyenként a 15-20 métert is elérte. Helyenként megakasztották a patakok folyását és kisebb tavak is kialakultak a lávagátak mögött. A vulkáni kitörés vélhetően nem tartott sokáig, talán csak néhány hétig.
Ilyen lehetett a Putikov vrsok kitörése 100 ezer évvel ezelőtt (Fotó: Hawaii, USGS)

Lehet-e még ilyen kitörés a térségünkben? Bár a mostani nyugodt környezetet látva őrültségnek tűnik olyat állítani, hogy megnyílhat ismét a föld, de... Vajon nem ugyanilyen helyzet volt 100 ezer évvel ezelőtt? Vannak azonban tudományos érvek is arra, hogy azt mondhassuk, hogy azért mindennek megvan az esélye. A Putikov vulkán bazalt lávakőzetének összetételét meghatározva és elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mintegy 80-100 kilométer mélyen keletkezett a litoszféra alatti asztenoszféra földköpeny anyagának kis mértékű megolvadásával. A kulcskérdés az, hogy miért? Miért pont 100 ezer éve, ami földtörténeti léptékben olyan, mintha most lenne! Ehhez két dolog kell: az egyik fontos tényező, hogy az asztenoszféra képlékeny anyaga lassan felfelé mozogjon, a nyomás csökkenése ugyanis elősegíti az olvadást (a nyomás csökkenésével ugyanis kisebb lesz az olvadáspont). Ez azonban még nem elég! Ehhez az is kell, hogy a földköpeny anyaga olyan legyen, ami ilyen mélységben megolvadhat! Ehhez pedig az kell, hogy vagy valamennyi víztartalma is legyen a peridotit kőzetnek vagy a peridotit mellett legyen olyan kőzetanyag is, aminek kisebb az olvadáspontja. Mindkét lehetőség előfordulhat, a fontos üzenet azonban az, hogy igen nagy mélységben, akár 100 kilométer mélyen az asztenoszférában van olyan kőzetanyag, aminek olvadáspontja nagyon közel lehet a környezet hőmérsékletéhez és nem sok kell ahhoz, hogy olvadás induljon meg. Másképpen azt mondhatjuk, hogy a Putikov bazaltjának vizsgálatából tudjuk, hogy a térség alatti földköpeny olvadásra képes.
Az alábbi három ábra teljes összhangban van ezekkel a megállapításokkal. Az első ábra egy úgynevezett szeizmikus tomográfia modell, ami a földrengéshullámok sebesség értékein alapul. A piros mező azt jelzi, hogy az adott terület alatt 75 kilométer mélységben a rengéshullámok sebessége kisebb az átlagosnál. Ez a piros mező pont ott van, ahol a Putikov vulkán keletkezett. Ennek oka vagy az lehet, hogy ott a földköpeny hőmérséklete magasabb az átlagnál vagy az összetétele különbözik a környezeténél, például vizet is tartalmaz, ami csökkenti olvadáspontját. A középső ábra a felszíni hőáram alakulását mutatja. A Putikov vulkán pont egy maximum érték közelében van, azaz ott ahol viszonylag nagy a hőáram, ami összefüggésben lehet az első ábra üzenetével. Végül a harmadik ábra a jelenkori szerkezeti viszonyokat mutatja: nos hol is van a Putikov vulkán? Pont egy szerkezeti vonalon csücsül, azaz a magma vélhetően gyorsan felemelkedett. Már csak az a kérdés maradt, hogy milyen gyorsan? Kutatócsoportunk erre is végzett vizsgálatokat és arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mindössze 3-4 nap alatt áttörhetett a földkérgen keresztül. Ennyi idő lenne, hogy az esetleges jeleket felfogjuk. Persze, ha ehhez érzékeny szeizmométerek is lennének...
Mi van a Putikov tűzhányó (világoskék ponttal jelölve) alatt és miért pont ott helyezkedik el? Részletek a szövegben!

Nos, Hölgyek és Urak, ugye nem is annyira valószínűtlen, hogy egy most éppen nyugodtnak tűnő területen megnyíljon ismét a föld! Hangsúlyozzuk persze, hogy jelenleg semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben bazaltvulkáni működés történjen! Azonban szakemberként, a tudományos vizsgálatok adatai alapján azt is el kell mondanunk, hogy ennek esélye nem nulla, ha most azt is gondoljuk, hogy nagyon kicsi, de azért erre van elméleti esély, van elméleti lehetőség, akár itt, akár a térség délkeleti részében... Ez nem azt jelenti, hogy veszélyben vagyunk, hogy esetleg félni kellene, de azért jó ha tudjuk, hogy egy folytonosan változó bolygón élünk és ez úgy jó, ha ismerjük, kutatjuk környezetünket és ismerjük, kutatjuk a Föld természetes folyamatait. Ez így lenne természetes...

Best Blogger Tips

2012. július 10., kedd

Mi van a Csomád és a Persányi bazalt vulkáni terület alatt? - De vajon ez érdekel valakit?

Mi van a vulkánok alatt? Mi zajlik a magmatározóban vulkáni kitörés előtt? Mennyi idő alatt áll össze egy kitörésre kész magmatömeg? Mi indítja el a magmát felfelé, azaz mi indítja el a vulkáni kitörést? Mitől függ, hogy lávaöntő vagy robbanásos kitörés történik? Mennyi idő alatt tör fel a felszínre a magma?
Olyan kérdések ezek, amelyek alapvetőek a vulkáni veszély előrejelzésben, nélkülözhetetlenek, hogy megértsük hogyan működnek a tűzhányók! Ma már a Föld népességének több mint 10%-a, mintegy 600 millió ember él a történelmi időben legalább egyszer már működött tűzhányó közelében! Mi lesz, ha valamelyik kitör? Nincs erre tapasztalatunk, nem történt még ilyen esemény és ha nem volt ilyen, akkor sokan azt gondolják nem is következhet be... vagy mégis? Az elmúlt hetekben számos előadást tartottam Veszprémtől a Magyarok Világtalálkozóján keresztül a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem előadássorozatáig. Ezekben azt a kérdést jártam körül, hogy hol a helye a vulkanológia tudományának a 21. században, a társadalomnak fontos-e ez a tudományterület? Fontos-e a Kárpát-medencében élőknek, szükség van-e vulkanológiai kutatásokra?
Blog olvasóink tudják, hogy kutatócsoportunk évek óta vizsgálja térségünk legfiatalabb vulkánjait, ezek közül kiemelten a Tusnád melletti Csomádot. Ezek a kutatások úgy tűnik felkeltették az érdeklődést, mivel vezető hírportálok is foglalkoztak eredményeinkkel. Kutatási eredményeink nem csak e vulkán jobb megismerését szolgálják, hanem hozzájárulhatunk általában is a tűzhányók működésének megértéséhez, különösen a hosszan szunnyadó és éppen ezért veszélyes vulkánok természetének megismeréséhez. A kőzetek aprólékos vizsgálatával ugyanis feltártuk a magmatározóban zajló folyamatokat, megbecsültük a magmakamrák mélységét és számolásokat végeztünk arra is, hogy milyen gyorsan emelkedik fel a magma a mélyből.
Valami bűzlik itt...
A csomádi Szent Anna tó közelében kénes gázok szivárognak ki a mélyből. Mi van lent?

Az egyik legizgalmasabb eredmény azonban az, hogy jelenleg mi lehet a vulkán alatt, van-e még nem teljesen kihűlt magmás test? A mofetták és borvizek összetétele erre utal, ezért különösen fontosnak tartottuk, hogy vajon kimutatható-e más tudományos eszközzel. Erre magnetotellurikus vizsgálatokat végeztünk a soproni geofizikus munkatársainkkal. A részletes tudományos közlemény rövidesen elkészül, itt azonban bemutatjuk ennek egyik eredményét egy rövidesen szintén megjelenő független vizsgálat eredményével együtt:
Balra a Csomád alatti jól vezető kőzettest alakzata, jobbra pedig Mihaela Popa és munkatársai által publikált szeizmikus tomográfiai modell. Talán a földkéregbeli magmás testet látjuk?A baloldali ábra 50, a jobboldali ábra pedig 100 km mélységig mutatja a geofizikai anomáliákat.

Mit is jelentenek ezek a képek? Úgy tűnik valóban van nem teljesen kihűlt magmás test a Csomád alatt. A mi vizsgálataink 10 és 30 km közötti mélységközben jeleznek egy jó elektromos vezető kőzettestet (a baloldali ábrán szürkével jelezve), amit kőzetolvadékot is tartalmazó anyagként értelmezhetünk. Ez összevág azzal a magmakamra modellel, amit a kőzetekben lévő ásványok vizsgálata alapján valószínűsítettünk. Ezt az értelmezést megerősíti egy tőlünk függetlenül végzett geofizikai kutatás eredménye. Mihaela Popa és munkatársai a földrengéshullámok sebességadatait szedték össze. A Csomád alatt évente több tucat kisebb földrengés pattan ki, mégpedig jórészt a földkéregből. Sajnos szeizmikus megfigyelő hálózat itt nincsen, ezért az adathalmaz messze nem teljes, azonban alkalmas arra, hogy a sebességadatokat fel lehessen használni a földkéreg anyagának vizsgálatára. A sebességértékek a közeg sűrűségviszonyától függ, mégpedig kisebb sűrűségű anyagban lassabban terjednek a rengéshullámok. A Csomád alatt a román kutatók egyértelműen kis hullámsebességű területet mutattak ki (ezt egyre vörösebb szín jelzi a jobboldali ábrán), amit ők is nem teljesen kihűlt magmatározó jelenlétével magyaráztak. Ennek mélységét 5-25 km mélységközre becsülték. A két geofizikai vizsgálat eredménye tehát nagyon összecseng és kiegészítve ezt az egyéb megfigyelésekkel most már egyre nagyobb valószínűséggel állíthatjuk, hogy van még magma a Csomád alatti földkéregben! Ez még nem jelenti azt, hogy ez bármikor kitörhet. És itt jönnek a mi kőzettani és ásványtani kutatási eredményeink. Ezek alapján többek között kimutattuk, hogy a korábbi kitörések előtt hosszú időn (vélhetően több tízezer éven) keresztül létezett a vulkán alatt egy kristálygazdag magmás test, egy úgynevezett kristálypép tömeg. Ez önmagában nem képes kitörni, azonban ebbe a magmás testbe a földköpenyből bazaltos kőzetolvadékok nyomultak és részben újraolvasztották, aminek következtében már egy kitörésre alkalmas magma állt össze. Mennyi idő kell mindehhez és hogyan zajlik ez a folyamat? Ezek ma a vulkanológiai frontvonalába tartozó kulcskérdések, kutatásaink ebbe a körbe illeszkednek!
Az eredményeink biztatóak és úgy véljük megalapozzák a további részletes kutatást. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Csomád mellett nem hanyagoljuk el a persányi bazalt vulkáni mező kitöréseinek kutatását sem. Ez már azért is nagyon fontos, mert Popa és munkatársai e terület alatt is mutattak ki magmás testre utaló anomáliát, mégpedig a földkéreg és földköpeny határán. Várható-e még itt is újabb vulkáni működés? Ha nem vizsgáljuk, nem fogunk erről semmit sem tudni és akkor a felvetés legfeljebb a színes újsághírek populáris rovatába kerülhet hátborzongató nyári hőség hírként. Ehelyett mi kérdőre vontuk a kőzetekbe lévő ásványokat és az eddigi vizsgálatainkkal megbecsültük többek között azt is, hogy milyen gyorsan emelkedik fel a bazaltos magma a földkéreg aljáról: az eredmény? Ehhez csupán néhány nap kell!... Vannak-e váratlan természeti események? Igen, vannak, mert nem tudunk sokat róluk! De ha már egy kis tudással is rendelkezünk, akkor talán már más a helyzet!
Lehetnek-e még vulkánkitörések a Kárpát-medencében? Nos, addig jutottunk, hogy úgy tűnik a mélyben, a földkéregben vannak magmás testek... Kell-e ennél többet tudnunk? Szerintünk igen, és ezért egy részletekbe menő, elismert nemzetközi kutatókat is bevonó OTKA kutatási tervet készítettünk.

 De vajon rajtunk kívül érdekel ez bárkit is?... 


Sajnos úgy tűnik egyelőre hiába, a hazai döntéshozók másképpen gondolják, ezt a kérdést nem tartják fontosnak és időszerűnek és ami a legszomorúbb, hogy a támogatott kiemelt természettudományos kutatások között egyetlen egy földtudományi kutatás nincsen jóllehet az elmúlt években 2-3 mindig befutott... Megvagyunk tehát anélkül, hogy jobban megismerjük a természeti folyamatokat, a Földet, ahol élünk? Lehet, lehet hogy mi valóban izgalmasnak és fontosnak tartjuk, hogy térségünkben két vulkáni területen is magmás test lehet a földkéregben. De úgy tűnik ezek a kutatások nincsenek a hazai tudománypolitika listáján..
Csak az LGT népszerű dalát idézhetjük: "Nem adom fel, míg egy darabban látsz...". És készülünk most újra a Csomádra! Megyünk, újabb megfigyeléseket teszünk és begyűjtjük a kőzeteket, hogy kormeghatározást és további ásványtani és kőzettani vizsgálatokat végezhessünk. Tesszük mindezt egyelőre támogatás nélkül is. Mert jobban meg kell ismernünk a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányóját!


Best Blogger Tips

2010. október 5., kedd

Oszlopos lávakőzetek: kivételes természeti kincsek a Kárpát-medencében

Az előző hetekben számos vulkanológiai blogban (pl. Eruptions, Magma Cum Laude) központi téma volt a természet egyik legnagyszerűbb jelensége a vulkáni kőzetek szabályos oszlopos elválása. Valóban, megdöbbentő az a szabályosság, ami e természeti képződményekben tükröződik:

Hegyestű és Haláp


A vulkáni kőzetek oszlopossága a magma vagy láva, esetenként forró vulkáni törmelékes üledék hűlése során alakul ki. A hideg környezettel (levegő vagy talaj, esetleg sekély felszín alatti kőzettest) érintkező forró kőzetolvadék megszilárdulása kívülről befelé halad fokozatosan. A hűlés zsugorodással jár, azaz a kőzet térfogata kisebb lesz, mint az olvadéké volt, ezért a hűlési felszínre merőlegesen repedések jönnek létre. A repedéshálózat végül szabályos ötszög vagy hatszög, ritkábban négy- vagy nyolcszög átmetszetű oszlopokat hoz létre. Az oszlopok tehát mindig a hűlési felületre merőlegesek. Amennyiben az alsó és a felső hűlési felület közel párhuzamos (például bizonyos lávafolyások vagy egy széles krátert kitöltő lávató esetében, úgy egymással párhuzamos, függőleges oszlopok alakulnak ki:


Ha viszont a hűlési felületek hajlottak, például egy nem túl széles kürtőcsatorna vagy egy völgyben lefolyó láva esetében, akkor az oszlopok ívesek lesznek:


A lávakőzetek oszlopossága, ennek keletkezése már kezdetektől foglalkoztatta a kutatókat. Kialakulásának magyarázata központi szerepet játszott a XVIII. század egyik legnagyobb tudományos vitájában, az úgynevezett neptunisták és plutonisták között. A neptunisták azt gondolták, hogy ilyen szabályos szerkezet csak akkor jöhet létre, ha a kőzet tengerből vált ki (akárcsak a szabályos ásványok kiválása oldatokból). Ezzel szemben a plutonisták a lávakőzetek magmás ("tűzi") eredete mellett érveltek és végül a francia Auvergne területen végzett vizsgálatok hoztak egyértelmű bizonyítékot állításuk alátámasztására és végül a plutonista elmélet győzelméhez.
Oszlopos elválás azonban nemcsak lávakőzet esetében alakul ki. Vannak olyan robbanásos vulkáni működéssel keletkező törmelékes üledékek, amelyek nagy hőmérsékleten rakódnak le (például bizonyos ignimbrit üledékek). Ezekben az üledékekben a vulkáni üvegszemcsék a leülepedés során vagy közvetlenül azt követően összehegednek, "összeolvadnak" és így egy lávaszerű képződmény alakul ki. Ennek hűlése során szintén létrejöhet az oszlopos belső szerkezet.

A Kárpát-medence vulkáni területei bővelkednek remekbe szabott oszlopos elválású képződményekben, amelyek nemzetközi szinten is különleges természeti értékek és amelyekre méltán lehetünk büszkék! Az alábbiakban ezekből adunk egy szubjektív válogatást. A sok szép, egyedi forma közül kiemelkedik a Bér közelében található andezit kifele hajló, azaz konkáv oszlopos szerkezete. Ilyen nem sok található szerte a Földön!

Alsórákos, 1,2 millió éves bazalt lávakőzet

Haláp, 3 millió éves bazalt lávakőzet

Szent György-hegy, 3 millió éves bazalt lávakőzet

Szanda, 15 millió éves andezit lávakőzet

Bér, 15 millió éves andezit lávakőzet

Somoskő, 3 millió éves bazalt lávakőzet

...és végül egy újabb, nemzetközi szinten is ritka különlegesség, amikor nem a bazaltban, hanem a forró kőzetolvadékkal érintkező, vízgazdag üledékes kőzetben alakult ki az oszlopos elválás:


Alsórákos

Best Blogger Tips

2010. szeptember 3., péntek

Csomád, a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányója: vulkánkutatás indul!

Kedves Olvasóink!
A következő héten nem jelentkezünk új vulkán hírekkel, mivel a teljes csapat kivonul a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányójához, a Tusnádfürdő melletti Csomádhoz. Eddigi vizsgálataink alapján a legutolsó kitörése 30 ezer éve volt, azt megelőzően, 42 ezer évvel ezelőtt pedig egy másik nagy robbanásos kitörés zajlott. Korábban, és talán e kitörésekkel egy időben is, lávadómok türemkedtek a felszínre. A kőzettani és geokémiai vizsgálataink alapján sejtjük, hogy hol voltak a magmatározók és abban milyen folyamatok játszódtak le és mi okozta a vulkáni kitörést.
A mostani egy hetes terepmunka (amit a K68587 sz. OTKA pályázat támogat) során számos kérdést szeretnénk tisztázni, mint például a vulkáni szerkezetet, lávadómok és vulkáni törmelékárak (izzófelhő üledékek) elhelyezkedését, a lávadóm kőzetek jellemzőit, a vulkáni működés jellegét stb. Mintákat gyűjtünk a különböző kitörések anyagából, amik fontos információkkal fognak majd szolgálni a vulkán történetéről.
A legnagyobb kihívás azonban egy geofizikai mérés lesz, az úgynevezett magnetotellurikus vizsgálattal szeretnénk "lekukkantani" a vulkán alá. Van-e még nem teljesen megszilárdult magmakamra és ha igen, milyen kiterjedésben? Van-e a földköpeny felső részén részleges olvadt terület, ami újabb magma adaggal láthatja el a vulkánt? Vagy mindennek vége, a tűzhányó valóban befejezte működését? Esetleg egy újabb helyen várható majd vulkánkitörés? Izgalmas kérdések, amire ez a vizsgálat választ adhat. Hasonló kutatásra nem sok vulkán esetében van példa, de szerencsére már vannak adatok a Vezúv, az Etna és új-zélandi vulkánok magnetotellurikus adatokon alapuló mélyszerkezetére. Természetesen ezen a fórumon is beszámolunk majd a vulkán expedíció eredményeiről!



Szeptember 13-tól pedig újra friss hírekkel jelentkezik a Tűzhányó blog! És aztán következik szeptember 24-én a Vulkán nap a Kutatók éjszakája programon belül és ott leszünk az I. Kutatói Blog és Weboldal Találkozón is!
Végül egy friss hír: a Tűzhányó blogról is találhatnak ismertetőt egy akadémiai felmérésben!

Best Blogger Tips

2010. július 22., csütörtök

A Kárpát-medence legutolsó vulkáni kitörése

A Kárpát-medence békésnek tűnő táján az árvizeken kívül nem gondolnánk, hogy bármilyen komolyabb természeti csapás bekövetkezhetne, különösen nem földrengés vagy vulkánkitörés. Az aktív vulkánok térségünktől távol működnek és vigyázó szemünket inkább Izlandra vagy esetleg Olaszországra vetjük. Pedig nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a Kárpát-medencében nem lesz több vulkánkitörés – ha nem is a következő évtizedekben vagy évszázadokban…
Az elmúlt 20 millió évben nagyon változatos vulkáni működés jellemezte térségünket. Ezek az egykori tűzhányók ma kirándulókat és szőlősgazdákat csalogató békés vulkáni vidékek. A vulkáni kitörések legintenzívebben 12-16 millió évvel ezelőtt zajlottak, majd számuk egyre csökkent és kisebb területekre korlátozódott. Azonban még az elmúlt 2 millió évben is több mint egy tucat vulkáni kitörés történt. Hol és mikor volt a legutolsó?


Tusnádfürdő és Bálványos között, a Hargita délkeleti peremén, egy dimbes-dombos hegyvonulat található, a Csomád. A kisebb-nagyobb kúpok között húzódik meg a festői Szent-Anna tó és a különleges Mohos-láp. A hegy környezetében szén-dioxid és kén-hidrogén bugyog fel. A vadregényes erdőkben medvék kóborolnak…


Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava, égbe nyúló hegyek aljában. Körös-körül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjátok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt, s hogy tetején büszke vár …. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke, szomorú emléke megmaradt…” Így kezdődik Benedek Eleknek a Szent Anna tóról szóló székelyföldi mondát feldolgozó meséje, majd később így folytatódik: „elfekedett az ég, villámlott, dörgött, ég-föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni, hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább-alább, mígnem egyszerre víz alá borult.
E csodaszép történetet olvasva nem is gondolnánk, hogy mintegy 30 ezer évvel ezelőtt valami nagyon hasonló történhetett ezen a tájon! Izzó vulkáni kúpok növekedtek ki, amelyek oldalán sűrű, gomolygó, forró vulkáni törmelékárak zúdultak le. Majd, egy hatalmas robbanással vulkáni hamu felhő tornyosult a hegy fölé, a Szent-Anna tó kráteréből kiáramló vulkáni hamut a szél délkeleti irányba vitte el és még több tíz kilométer távolságban is sűrű hamueső esett.



Így nézhetett ki a Csomád 30-100 ezer évvel ezelőtt (képek: Soufriére, Montserrat)... lesz-e újra ilyen esemény?

Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja intenzíven kutatja a Csomád vulkáni működésének okát. Sikerült meghatározni, hogy a legutolsó vulkáni kitörés 30 ezer évvel ezelőtt történt, ezt megelőzően pedig, 42 ezer évvel ezelőtt volt egy másik erős robbanásos kitörés. Azt is tudjuk, hogy 100 ezer évvel ezelőtt is zajlottak vulkáni kitörések, sőt voltak további nagy robbanásos kitörések is (például az, ami a Mohos láp kráterét létrehozta) és az ezeket a vulkánkitöréseket tápláló magmakamrák hosszú időn keresztül is létezhettek. Talán még most is van egy nem teljesen megszilárdult magmatározó a Szent-Anna tó alatt több kilométer mélységben? Szeptemberben egy újszerű vizsgálattal igyekszünk betekinteni a hegy alá, hogy jobban megértsük e vulkán természetét, hogy megfejthessük működésének okát!

Best Blogger Tips