Az RTL Klub szombati Fókusz Plusz adása után sokan kérdezték, mi is ez a Putikov vulkán és tényleg veszélyes? Nos, akkor lássuk, mit tudunk erről!
A Putikov vrsok vulkáni kúp alig láthatóan bújik meg a Selmec közeli andezites vulkáni terület mára már megszelídült dombjai között. A közelben Barsberzence (Tekovská Breznica) és Magasmart (Brehy) települések épültek a Garam partjára. Az andezites vulkáni működés mintegy 10 millió éve fejeződött be, amit követően 6,5 millió évvel ezelőtt bazaltos magma törte át a földkérget és jutott a felszínre a mai Selmecbánya területén. A későbbi lepusztulás miatt a kicsiny vulkánnak csupán a kürtője maradt meg, némi bazalt láva törmelékhalommal a környezetében, ezt tárja fel a Kálvária-domb. Hosszú évmilliók teltek el nyugalomban, úgy tűnt itt már csak kihunyt vulkánok roncsai vannak. Jó 100 kilométer távolságban azonban látványos tűzhányó tevékenység folyt a mai nógrádi területen és Cseres-hegységben. Aztán ott is elcsendesedett a táj 1 millió évvel ezelőtt, talán csak néhány kisebb kitörés történhetett ezután, azonban nincs rá bizonyíték arra, hogy az elmúlt 500 ezer évben lett volna vulkáni működés. Kész! - mondaná bárki is. Több százezer év nyugalom vulkáni kitörés nélkül, ki az, aki mindezek után úgy gondolná, hogy megmozdulhat, felhasadhat még a föld...
...és felhasadt! Ladislav Šimon vizsgálatai szerint mintegy 100 ezer évvel ezelőtt történt mindez, bár a radiometrikus kormérések 400-500 ezer évet adnak. A lávakőzet azonban Rudolf Halouzka vizsgálatai szerint a Garam teraszüledékén található, ami a fiatalabb kort erősíti meg. A morgolódó földből egyszer csak sötét hamufelhő emelkedett felfelé. A feltörő bazaltos magma előfutára a folyóvízi völgy alatt nedves üledékkel keveredett, ami heves freatomagmás robbanásos kitöréssel járt. A vulkanizmus jellege azonban, hamar megváltozott. Rövidesen izzó lávacafatok tódultak ki, ami egy lávaszökőkúttá állt össze. A kürtőből sisteregve repültek ki nagyobb lávacafatok, amelyek orsóformát vettek fel pörgésük közben. A váltakozó Stromboli és Hawaii jellegű kitörések egy közel 100 méter magas, vörösbarna salakkúpot építettek fel. A salakúpot az egykori gázbuborékoktól likacsos kőzettörmelékek, valamint a repített kőzetbombák csavart és orsó alakú darabjai építették fel. A vulkáni működésnek azonban még nem volt vége! A gázbuborékoktól megszabaduló magma most már robbanások nélkül elérte a felszínt. Áttörte a laza salakkúp oldalát és észak felé hömpölygött tovább. A lávanyelvek 2-3 kilométer távolságba jutottak el, vastagságuk helyenként a 15-20 métert is elérte. Helyenként megakasztották a patakok folyását és kisebb tavak is kialakultak a lávagátak mögött. A vulkáni kitörés vélhetően nem tartott sokáig, talán csak néhány hétig.
Lehet-e még ilyen kitörés a térségünkben? Bár a mostani nyugodt környezetet látva őrültségnek tűnik olyat állítani, hogy megnyílhat ismét a föld, de... Vajon nem ugyanilyen helyzet volt 100 ezer évvel ezelőtt? Vannak azonban tudományos érvek is arra, hogy azt mondhassuk, hogy azért mindennek megvan az esélye. A Putikov vulkán bazalt lávakőzetének összetételét meghatározva és elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mintegy 80-100 kilométer mélyen keletkezett a litoszféra alatti asztenoszféra földköpeny anyagának kis mértékű megolvadásával. A kulcskérdés az, hogy miért? Miért pont 100 ezer éve, ami földtörténeti léptékben olyan, mintha most lenne! Ehhez két dolog kell: az egyik fontos tényező, hogy az asztenoszféra képlékeny anyaga lassan felfelé mozogjon, a nyomás csökkenése ugyanis elősegíti az olvadást (a nyomás csökkenésével ugyanis kisebb lesz az olvadáspont). Ez azonban még nem elég! Ehhez az is kell, hogy a földköpeny anyaga olyan legyen, ami ilyen mélységben megolvadhat! Ehhez pedig az kell, hogy vagy valamennyi víztartalma is legyen a peridotit kőzetnek vagy a peridotit mellett legyen olyan kőzetanyag is, aminek kisebb az olvadáspontja. Mindkét lehetőség előfordulhat, a fontos üzenet azonban az, hogy igen nagy mélységben, akár 100 kilométer mélyen az asztenoszférában van olyan kőzetanyag, aminek olvadáspontja nagyon közel lehet a környezet hőmérsékletéhez és nem sok kell ahhoz, hogy olvadás induljon meg. Másképpen azt mondhatjuk, hogy a Putikov bazaltjának vizsgálatából tudjuk, hogy a térség alatti földköpeny olvadásra képes.
Az alábbi három ábra teljes összhangban van ezekkel a megállapításokkal. Az első ábra egy úgynevezett szeizmikus tomográfia modell, ami a földrengéshullámok sebesség értékein alapul. A piros mező azt jelzi, hogy az adott terület alatt 75 kilométer mélységben a rengéshullámok sebessége kisebb az átlagosnál. Ez a piros mező pont ott van, ahol a Putikov vulkán keletkezett. Ennek oka vagy az lehet, hogy ott a földköpeny hőmérséklete magasabb az átlagnál vagy az összetétele különbözik a környezeténél, például vizet is tartalmaz, ami csökkenti olvadáspontját. A középső ábra a felszíni hőáram alakulását mutatja. A Putikov vulkán pont egy maximum érték közelében van, azaz ott ahol viszonylag nagy a hőáram, ami összefüggésben lehet az első ábra üzenetével. Végül a harmadik ábra a jelenkori szerkezeti viszonyokat mutatja: nos hol is van a Putikov vulkán? Pont egy szerkezeti vonalon csücsül, azaz a magma vélhetően gyorsan felemelkedett. Már csak az a kérdés maradt, hogy milyen gyorsan? Kutatócsoportunk erre is végzett vizsgálatokat és arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mindössze 3-4 nap alatt áttörhetett a földkérgen keresztül. Ennyi idő lenne, hogy az esetleges jeleket felfogjuk. Persze, ha ehhez érzékeny szeizmométerek is lennének...
Nos, Hölgyek és Urak, ugye nem is annyira valószínűtlen, hogy egy most éppen nyugodtnak tűnő területen megnyíljon ismét a föld! Hangsúlyozzuk persze, hogy jelenleg semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben bazaltvulkáni működés történjen! Azonban szakemberként, a tudományos vizsgálatok adatai alapján azt is el kell mondanunk, hogy ennek esélye nem nulla, ha most azt is gondoljuk, hogy nagyon kicsi, de azért erre van elméleti esély, van elméleti lehetőség, akár itt, akár a térség délkeleti részében... Ez nem azt jelenti, hogy veszélyben vagyunk, hogy esetleg félni kellene, de azért jó ha tudjuk, hogy egy folytonosan változó bolygón élünk és ez úgy jó, ha ismerjük, kutatjuk környezetünket és ismerjük, kutatjuk a Föld természetes folyamatait. Ez így lenne természetes...
A Putikov vrsok vulkáni kúp alig láthatóan bújik meg a Selmec közeli andezites vulkáni terület mára már megszelídült dombjai között. A közelben Barsberzence (Tekovská Breznica) és Magasmart (Brehy) települések épültek a Garam partjára. Az andezites vulkáni működés mintegy 10 millió éve fejeződött be, amit követően 6,5 millió évvel ezelőtt bazaltos magma törte át a földkérget és jutott a felszínre a mai Selmecbánya területén. A későbbi lepusztulás miatt a kicsiny vulkánnak csupán a kürtője maradt meg, némi bazalt láva törmelékhalommal a környezetében, ezt tárja fel a Kálvária-domb. Hosszú évmilliók teltek el nyugalomban, úgy tűnt itt már csak kihunyt vulkánok roncsai vannak. Jó 100 kilométer távolságban azonban látványos tűzhányó tevékenység folyt a mai nógrádi területen és Cseres-hegységben. Aztán ott is elcsendesedett a táj 1 millió évvel ezelőtt, talán csak néhány kisebb kitörés történhetett ezután, azonban nincs rá bizonyíték arra, hogy az elmúlt 500 ezer évben lett volna vulkáni működés. Kész! - mondaná bárki is. Több százezer év nyugalom vulkáni kitörés nélkül, ki az, aki mindezek után úgy gondolná, hogy megmozdulhat, felhasadhat még a föld...
 |
 |
A Putikov vrsok salakkúpja és a kapcsolódó lávafolyás. Jobbra a "megbúvó" salakkúp. Forrás: Harangi Sz.: Vulkánok c. könyv
...és felhasadt! Ladislav Šimon vizsgálatai szerint mintegy 100 ezer évvel ezelőtt történt mindez, bár a radiometrikus kormérések 400-500 ezer évet adnak. A lávakőzet azonban Rudolf Halouzka vizsgálatai szerint a Garam teraszüledékén található, ami a fiatalabb kort erősíti meg. A morgolódó földből egyszer csak sötét hamufelhő emelkedett felfelé. A feltörő bazaltos magma előfutára a folyóvízi völgy alatt nedves üledékkel keveredett, ami heves freatomagmás robbanásos kitöréssel járt. A vulkanizmus jellege azonban, hamar megváltozott. Rövidesen izzó lávacafatok tódultak ki, ami egy lávaszökőkúttá állt össze. A kürtőből sisteregve repültek ki nagyobb lávacafatok, amelyek orsóformát vettek fel pörgésük közben. A váltakozó Stromboli és Hawaii jellegű kitörések egy közel 100 méter magas, vörösbarna salakkúpot építettek fel. A salakúpot az egykori gázbuborékoktól likacsos kőzettörmelékek, valamint a repített kőzetbombák csavart és orsó alakú darabjai építették fel. A vulkáni működésnek azonban még nem volt vége! A gázbuborékoktól megszabaduló magma most már robbanások nélkül elérte a felszínt. Áttörte a laza salakkúp oldalát és észak felé hömpölygött tovább. A lávanyelvek 2-3 kilométer távolságba jutottak el, vastagságuk helyenként a 15-20 métert is elérte. Helyenként megakasztották a patakok folyását és kisebb tavak is kialakultak a lávagátak mögött. A vulkáni kitörés vélhetően nem tartott sokáig, talán csak néhány hétig.
 |
Ilyen lehetett a Putikov vrsok kitörése 100 ezer évvel ezelőtt (Fotó: Hawaii, USGS)
Lehet-e még ilyen kitörés a térségünkben? Bár a mostani nyugodt környezetet látva őrültségnek tűnik olyat állítani, hogy megnyílhat ismét a föld, de... Vajon nem ugyanilyen helyzet volt 100 ezer évvel ezelőtt? Vannak azonban tudományos érvek is arra, hogy azt mondhassuk, hogy azért mindennek megvan az esélye. A Putikov vulkán bazalt lávakőzetének összetételét meghatározva és elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mintegy 80-100 kilométer mélyen keletkezett a litoszféra alatti asztenoszféra földköpeny anyagának kis mértékű megolvadásával. A kulcskérdés az, hogy miért? Miért pont 100 ezer éve, ami földtörténeti léptékben olyan, mintha most lenne! Ehhez két dolog kell: az egyik fontos tényező, hogy az asztenoszféra képlékeny anyaga lassan felfelé mozogjon, a nyomás csökkenése ugyanis elősegíti az olvadást (a nyomás csökkenésével ugyanis kisebb lesz az olvadáspont). Ez azonban még nem elég! Ehhez az is kell, hogy a földköpeny anyaga olyan legyen, ami ilyen mélységben megolvadhat! Ehhez pedig az kell, hogy vagy valamennyi víztartalma is legyen a peridotit kőzetnek vagy a peridotit mellett legyen olyan kőzetanyag is, aminek kisebb az olvadáspontja. Mindkét lehetőség előfordulhat, a fontos üzenet azonban az, hogy igen nagy mélységben, akár 100 kilométer mélyen az asztenoszférában van olyan kőzetanyag, aminek olvadáspontja nagyon közel lehet a környezet hőmérsékletéhez és nem sok kell ahhoz, hogy olvadás induljon meg. Másképpen azt mondhatjuk, hogy a Putikov bazaltjának vizsgálatából tudjuk, hogy a térség alatti földköpeny olvadásra képes.
Az alábbi három ábra teljes összhangban van ezekkel a megállapításokkal. Az első ábra egy úgynevezett szeizmikus tomográfia modell, ami a földrengéshullámok sebesség értékein alapul. A piros mező azt jelzi, hogy az adott terület alatt 75 kilométer mélységben a rengéshullámok sebessége kisebb az átlagosnál. Ez a piros mező pont ott van, ahol a Putikov vulkán keletkezett. Ennek oka vagy az lehet, hogy ott a földköpeny hőmérséklete magasabb az átlagnál vagy az összetétele különbözik a környezeténél, például vizet is tartalmaz, ami csökkenti olvadáspontját. A középső ábra a felszíni hőáram alakulását mutatja. A Putikov vulkán pont egy maximum érték közelében van, azaz ott ahol viszonylag nagy a hőáram, ami összefüggésben lehet az első ábra üzenetével. Végül a harmadik ábra a jelenkori szerkezeti viszonyokat mutatja: nos hol is van a Putikov vulkán? Pont egy szerkezeti vonalon csücsül, azaz a magma vélhetően gyorsan felemelkedett. Már csak az a kérdés maradt, hogy milyen gyorsan? Kutatócsoportunk erre is végzett vizsgálatokat és arra a következtetésre jutottunk, hogy a bazaltos magma mindössze 3-4 nap alatt áttörhetett a földkérgen keresztül. Ennyi idő lenne, hogy az esetleges jeleket felfogjuk. Persze, ha ehhez érzékeny szeizmométerek is lennének...
 |
Mi van a Putikov tűzhányó (világoskék ponttal jelölve) alatt és miért pont ott helyezkedik el? Részletek a szövegben!
Nos, Hölgyek és Urak, ugye nem is annyira valószínűtlen, hogy egy most éppen nyugodtnak tűnő területen megnyíljon ismét a föld! Hangsúlyozzuk persze, hogy jelenleg semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben bazaltvulkáni működés történjen! Azonban szakemberként, a tudományos vizsgálatok adatai alapján azt is el kell mondanunk, hogy ennek esélye nem nulla, ha most azt is gondoljuk, hogy nagyon kicsi, de azért erre van elméleti esély, van elméleti lehetőség, akár itt, akár a térség délkeleti részében... Ez nem azt jelenti, hogy veszélyben vagyunk, hogy esetleg félni kellene, de azért jó ha tudjuk, hogy egy folytonosan változó bolygón élünk és ez úgy jó, ha ismerjük, kutatjuk környezetünket és ismerjük, kutatjuk a Föld természetes folyamatait. Ez így lenne természetes...
