Lávadóm-összeomlás: mit kell tudni róla? (rajzos kiegészítéssel)

A tűzhányók most viszonylag visszafogottan működnek, az elmúlt napokban talán két vulkán-hír kapott nagyobb nyilvánosságot. A hawaii Kilauea területen két helyen is zajlik a vulkáni működés: a Halema'uma'u kráterben éjszakánként kikacsint Pele istennő, a kalderaperemről kivehető a lávató "tüzes derengése". Mindeközben Kalapana térségében a lávafolyás a tengerrel csatázik.
Indonéziában, a Karangetang (Api Siau) kitörése került fel a hírek címlapjára. Feltehetően sokan most hallottak először e vulkánról és talán az is magyarázatra szorul, hogy mi is az a lávadóm-összeomlás? Essék hát erről néhány szó, már csak azért is, mert ez nem is olyan ritka esemény, főleg az indonéz tűzhányók esetében!
A lávadóm, a lávaöntés egy speciális formája, amikor a láva nehezen folyós (azaz nagy a viszkozitása), ezért éppen csak ki tud türemkedni a kürtőből. Ez a szilícium-dioxidban dúsabb lávákat jellemzi, amiből a dácit, fonolit vagy a riolit, esetleg andezit kőzet keletkezik. A lávadóm inkább vastagodik, mintsem folyik. Az alábbiakban két jellemző képet mutatunk be növekvő lávadómról:

A képek a karibi Montserrat szigetén növekvő lávadómot mutatják, ennek a lávadóm típusnak a szép magyar neve: dagadókúp. Ahogy növekszik a lávadóm, az oldala egyre meredekebb lesz és időszakonként izzó kőzettörmelék folyamok zúdulhatnak le róla, mint például így:
Ezeknek a törmelékáraknak a neve piroklaszt-ár, azon belül pedig izzófelhő. A nevében is benne van, hogy ennek a még mindig izzó kőzetdarabokat is tartalmazó, továbbá szintén forró gázokat is magába foglaló árnak magas a hőmérséklete, elérheti akár a több száz celcius fokot is.
Az izzófelhő többnyire völgyekben zúdul le és mindent elpusztít, ami útjába kerül! 1902-ben egy, a Mt. Pelée-ről lerohanó izzófelhő lerombolta Martinique szigetének fővárosát, St. Pierre-t, közel 30 ezer lakosával együtt... 1991-ben az Unzen lávadómjáról lezúduló piroklaszt ár több neves vulkanológust is elsöpört, mint például a francia Krafft házaspárt. Ezek a legveszélyesebb vulkáni folyamatok közé tartoznak, megindulásukat pontosan előrejelezni nem lehet. Van, amikor a lávadóm egyszerűen felrobban, mégpedig a lávakupac belsejében felgyülemlő nagy mennyiségű gázok hatására (ez történt a Mt. Pelée tragikus kitörése esetében is).
Az indonéz Karangetang tűzhányó lávadómjáról is váratlanul indult el egy piroklaszt-ár. A lávadóm oldalának meggyengülését feltehetően a heves esőzések idézték elő. 4 ember eltűnt, legalább egy megsebesült, ezenkívül hidak rongálódtak meg, ami hat falut kötött össze, közel 20 ezer emberrel...

Végül Sparhelt kérésére egy gyors magyarázó ábra és néhány további kép:
Ábra forrása: Hans-Ulrich Schmincke: Volcanism c. könyve


Képek forrása: Photovolcania
A képek a Montserrat szigetén található Soufriére vulkán lávadómjának összeomlását mutatják.


Válasz Albert kérdésére:

így van, ez a vakondtúrásnak látszó kupac a növekvő lávadóm (ez a jobb oldali képen látszik, ahol izzó kőzetdarabok gurulnak le a meredek oldalán). A dagadókúp magassága változó, akár a több száz métert is elérheti (ez sokszor 2000-3000 magas tűzhányókon növekszik, azaz a vulkán tömegéhez képest nagysága elenyésző). A képen látható lávadóm magassága 300 méter körüli. A vulkán élete során többször buggyan ki ilyen lávadóm, aminek köszönheti a vulkán meredek kúpszerű formáját. Ez a lávaforma annak köszönhető, hogy a felszínre "ömlő" láva már alig tud folyni, olyan mint egy kenyértészta. A felfelé mozgó viszkózus magma tolja ki ezt a képlékeny masszát, ami nem tud szétfolyni úgy mint a könnyen folyós bazaltos láva. Gondoljunk csak bele mi a különbség, ha vizet öntünk az asztalra vagy mézet, vagy a példa kedvéért nutellát...
A lávadóm kúp tehát lassan növekszik, az oldala egyre meredekebb lesz. Maga a lávadóm kőzetdarabokból áll, mivel ahogy a viszkózus magma a felszínre jut, mozgása során a felszíne darabokra töredezik. Ez a sokszor még izzó kőzethalom a meredek lávadóm oldalon megcsúszhat és mobilizálhatja a lávadóm nagy részét - ez maga a lávadóm-összeomlás (l. a rajzos ábrát). A lávadóm oldalának lecsúszása miatt hirtelen felszínre kerül a lávadóm belsejében lévő még gázgazdag kőzetolvadék, ami a nyomáscsökkenés következtében hatalmas robbanással tör ki. Az eredmény egy izzó kőzettörmelékekből és forró gázokból álló elegy (ez az "izzófelhő", amit a bejegyzés alsó részén lévő fotók is mutatnak), ami nagy tömege miatt nem tud felemelkedni, hanem a vulkán oldalában futó völgyekben zúdul le akár több száz km/óra sebességgel. Minden elpusztul, ami útjába kerül...