75 év után ismét kitörésben az ecuadori Cotopaxi

A vizsgákkal, majd a forróságban is zajló terepmunkával és némi pihenéssel kitöltött hosszú nyári szünet után ismét jelentkezünk friss hírekkel a vulkánok világából. Az év első felének változatos vulkáni működéseiről a Természet Világa legfrissebb, augusztusi számában megjelent Tűzhányó-hírek rovata ad összefoglalót. Van bőven miből válogatni, a legfrissebb hírt azonban egy 75 évig szunyókáló, de már több hónapja (április közepe óta) világos jelzéseket adó tűzhányó szolgáltatja: pénteken kitört Ecuador egyik legpompásabb, de egyben egyik legveszélyesebb vulkánja, a Cotopaxi!

Kitörésben a Cotopaxi. Fotók: Diego Cobo és Sam Carvajal

Az elmúlt hónapokban több ezer földrengés pattant ki a tűzhányó alól, a kráterből gázfelhők szálltak fel, a hó részben megolvadt: egyértelműen az ébredés jelei voltak ezek, a kérdés már csak az volt, hogy mikor lesz a valódi ébredés és az hogyan zajlik majd? Nos, augusztus 14. este két robbanásos kitörés történt, ami feltehetően kürtőtisztító, freatikus jellegű volt, a környező településeket vékony hamuréteg lepte be. Enyhe hamuhullást jelentettek a jó 50 km távolságban lévő fővárosból, Quitóból is. A kitörést követően lezárták a vulkán környezetét és korlátozták a nemzeti parkba való belépést is. A kezdeti kitörést aztán továbbiak követték és ezek már néhány kilométer magasba feljutó hamufelhőt, sőt egyes felvételek szerint piroklaszt-árakat is okoztak. Ezek azonban még mindig jórészt litoklasztokat tartalmaztak, azaz a magma még nem jutott a felszínre. A robbanásos kitörést a felnyomuló forró magma feletti hidrotermás rendszer (forró vizes oldatokkal átjárt zóna) felhevítése okozta, amikor a hirtelen túlfűtés során az oldatok gáz halmazállapotba jutnak és ez gyors térfogatnövekedést, azaz erőteljes túlnyomást, végül robbanásos nyomásfelszabaduláshoz vezet. A robbanás szétveti a környező kőzettestet, aminek kisebb-nagyobb darabjai kerülnek a kitörési anyagba. A nagy kérdés, hogy megérkezik-e a felszínre mindezen folyamat elindítója, a magma is? Az ismétlődő robbanásos kitörések miatt mindenesetre a hatóságok emelték a készültségi szintet és kitelepítések is elkezdődtek.

75 után ismét vulkáni hamueső a Cotopaxi környékén. Fotók: Pablo Guayasamin és El Comercio

Fontos felkészülni arra, hogy a helyzet gyorsan veszélyessé válhat! A vulkán környezetében több százezren élnek és az elmúlt évtizedek csendje után nem biztos, hogy a lakosság megfelelően tud reagálni a vulkáni működésre, ami alapja a hatékony védekezésnek. A Cotopaxi bár most több mint 70 évig nem működött, azonban a korábbi kitörési története alapján egy nagyon aktív tűzhányó (1738 óta több mint 50 kitörése volt...). A közel 6000 méter tengerszint feletti magasságba emelkedő vulkán csúcsát folyamatosan hó borítja, ami egy kitörés során megolvadva pusztító iszapárakat okozhat (ezek akár 100 kilométer távolságba is eljuthatnak!). Ezek a meredek hegyoldalon nagy sebességgel zúdulnak le nem sok időt hagyva a védekezésre. Ugyancsak komoly veszélyt jelent egy komolyabb kitörés esetén a környező völgyekbe lerohanó piroklaszt-árak. Egy 1903-as vagy 1877-es kitöréshez hasonló nagyságú vulkáni működés pedig Quitóra is nagy veszélyt jelentene (elsősorban a jelentékeny hamuhullás és az ezzel járó légzési nehézségek miatt) és fennakadást okozna a légiközlekedésben. Jó tehát figyelő szemünket a Cotopaxin tartani...

Az 1877-es kitörés hatalmas Chillos völgyi laharjának (iszapár) térképi útvonala. Forrás: Pathy Mothes és munkatársainak tanulmánya

Tongariro: ...és kitört!

Frissítés (aug. 14. 10:50, Szabolcs):
Maradva még a Tongariro kitörésnél, az új-zélandi szakemberek nem tétlenkedtek és példaértékűen rögtön friss és hasznos információkat szolgáltattak. A GNS együttműködve a Massey Egyetem vulkanológusaival (köztük van az ELTE-n végzett Németh Károly magyar vulkanológus is!) már összeállítottak egy vulkáni veszély térképet. A legnagyobb veszélynek kitett terület az új kürtők körüli 3 km-es zóna, ahová az augusztus 6-i kitörést követően záporoztak a kisebb nagyobb kőzetblokkok.

Vulkáni veszélytérkép a Tongariro környékén. Forrás: GeoNet

A repülőgépes elemzések alapján azonosították az új kürtőket, amelyek egy hasadék mentén helyezkednek el. A kitörés óta intenzív fumarola kiáramlás figyelhető meg a területen:

Az új kürtők helyei a Tongariro csúcsán, ahol az augusztus 6-i kitörés óta intenzív fumarola kiáramlás figyelhető meg. Forrás: GeoNet

A legfrissebb GeoNet jelentés szerint a szeizmikus aktivitás jelenleg alacsony szinten van, újabb kitörés nem valószínű, de nem zárható ki egy az augusztus 6-i kitöréshez hasonló esemény sem. A gázmérések 3900 tonna/nap szén-dioxid, 364 tonna/nap kénhidrogén és 2100 tonna/nap kéndioxid kiáramlást jeleznek, ami egyértelműen arra utal, hogy friss magma van a tűzhányó alatt. A záptojás szagú kénhidrogén gázt több helyen érzik a vulkán környezetében a széljárástól függően. A friss vulkáni anyag vizsgálata megerősítette, hogy az augusztus 6-i kitörés során nem került felszínre friss magma anyaga, azaz a kitörés freatikus eredetű volt.

Végül, egy a fenti témától eltérő hír, ami kapcsolódik a 20. század legnagyobb kitöréséről szóló megemlékezésünkhöz. Megjelent a száz évvel ezelőtti eseményről szóló összefoglaló cikk a Természet Világa augusztusi számában. Aki tudja vegye a lapot, amiben további érdekes információkat kap a tudomány világából!

Frissítés (aug. 9. 0:50, Szabolcs):
A stuff.co.nz friss beszámolója szerint a Tongariro kráterében még mindig több ponton észlelhető gázkiáramlás, azonban az augusztus 6. éjjeli kitörés óta újabb vulkáni működés nem történt. Mindazonáltal a kénes szag még a vulkántól távol is érezhető. A jelenlegi nyugodt helyzet azonban a helyi szakértők szerint nem jelenti azt, hogy ne legyen folytatása a néhány percig tartó freatikus kitörésnek. Az eddigi vizsgálatok szerint a kitörés során többek között méteres nagyságú idős lávakőzetdarabok és hidrotermálisan átalakult kőzetblokkok repültek ki a kürtőből. Mindez azt jelenti, hogy forró magma emelkedett a felszín alatti néhány kilométer mélységbe, ahol felhevítette a vulkán alatti vízrendszert és a hirtelen forró gőzzé való átalakulás robbantotta szét a kürtő környéki kőzeteket. A friss magma azonban még nem jutott a felszínre. A továbbiakról annyit lehet elmondani, hogy (1) a vulkáni működés ezzel befejeződhet, (2) újabb rövid ideig tartó freatikus kitörések következnek; vagy (3) a magma megtalálja az utat a felszínre, ami erősebb kitörést okozhat. Emellett jó tudni, hogy nem a Tongariro az egyedüli működő új-zélandi tűzhányó. Hasonló kitörést mutatott be az északabbra található White-szigeten lévő vulkán is.

Eredeti bejegyzés:
Július végén egy gyors hírben már jeleztük, hogy az új-zélandi Tongariro alatt megnőtt a földrengések száma, ami nyomán az elvégzett gázelemzések arra utaltak, hogy friss magma nyomulhat fel a tűzhányó alatt. A kitörés pedig valóban bekövetkezett, mégpedig augusztus 6-án éjjel! Gyorsan utánanézve az újsághíreknek, sok helyen írtak arról, hogy váratlan volt a kitörés, azonban az előzetes jelek alapján úgy vélem egyáltalán nem meglepetés a rövid robbanásos kitörés!

Több mint 100 év után tört ki az új-zélandi Tongariro. Forrás: TVNz OneNews

Vulkánkitörés után: Beszakadt tető a közeli menedékházon és vulkáni hamu takarítása. Forrás: Mail Online

A meglepetést legfeljebb az okozhatta, hogy a tűzhányó utoljára 1896 novemberben működött, a kitörés december végéig tartott. A több mint 100 év hosszúnak tűnhet, de nem az egy vulkán életében! Az augusztus 6-i kitörés, ahogy azt Balázs is megjegyezte feltehetően egy kürtőtisztító, freatikus kitörés volt. Mindössze néhány percig tartott és a robbanásos működés során kisebb nagyobb kőzetblokkok repültek ki, majd csapódtak be a kürtő közelébe. A krátertől több mint 1 km-re lévő népszerű turista szálláshely épületébe is csapódtak kőzetblokkok, köztük volt, aminek mérete meghaladta az egy métert! A Te Mari kráterből aztán sötét vulkáni hamuanyag emelkedett ki, ami vékony rétegben terítette be a közeli településeket.
Az új-zélandi vulkanológusok jelenleg is vizsgálják a kitörés során felszínre került kőzetanyagot. A legfontosabb kérdés, hogy ebben van-e friss magmából származó anyag vagy csak a túlhevült vízgőz vetette szét a kürtőt elzáró és környező kőzeteket. A további eseményeket jelenleg még nehéz megjósolni, a mostani kitörés azonban figyelmeztetés, hogy amennyiben friss magma nyomul fel, akkor ennél erőteljesebb kitörések is bekövetkezhetnek!

A Tongariro és környékének térképe a jóval aktívabb tűzhányók elhelyezkedésével. Forrás: PlanetWare

A Tongariro nem egy egyedülálló tűzhányó, hanem egy vulkáni csoportban helyezkedik el. Szomszédjában van a sokkal aktívabb Ngauruhoe, ami utoljára 1977-ben tört ki és az elmúlt évszázados teljesítményét nézve már éppen "túlalussza" magát. Mintegy 20 km távolságban pedig ott magasodik a Ruapehu, Új-Zéland egyik legaktívabb tűzhányója, ami 2007-ben tört ki utoljára. A terület tehát vulkanológiailag meglehetősen aktív, csupán annyi lehet a meglepetés, hogy most a Tongariro lépett működésbe. A vulkanológiailag amúgy meglehetősen eseménytelen évben ez a vulkáni működés mindazonáltal egy új színt hoz és izgalmas eseménynek számít. Érdemes tehát figyelni, követni a további eseményeket! Érdemes néha rápillantani a Tongariro webkamerára is!

Soufriére Hills: robbanásos kitörés, de hol a magma?

Tíz napja egy bejegyzésben hírül adtuk, hogy hosszabb szünet után ismét hallatott magáról a montserrati Soufriére Hills tűzhányó. Számunkra kitüntetett jelentőségű e vulkán működése, mivel az 1995 óta zajló események rengeteg tapasztalatot adtak nekünk a csomádi vulkanológiai kutatásokhoz, valamint a magmakamra folyamatok rekonstruálásához. Balázs és Évi tavaly egy konferencia kapcsán ott voltak a helyszínen, ahol további élményeket és hasznos megfigyeléseket gyűjtöttek. A Soufriére Hills vulkáni működése és a kapcsolódó társadalmi hatás (a karibi paradicsom állapotának változása a vulkáni működés következtében) engem különösképpen megfogott és ezt nagyon tanulságosnak tartom a modern társadalom számára is. Ezért nem véletlen, hogy a Kemenes Vulkánpark bemutatójának a vulkáni működés pusztító hatását illusztráló termében a Soufriére Hills példája szerepel, rekonstruált házakkal, óriás képekkel és filmvetítéssel (persze ehhez rendezni kell még a jelenlegi váratlan nyugtalanító helyzetet...).

Freatikus kitörés a Soufriére Hills vulkánon helyi idő szerint ma reggel 8 óra körül. Forrás: MVO Flickr képgallériája

Tehát Soufriére Hills! A Montserrat Volcano Observatory (MVO) mai friss híre már robbanásos kitörésről ad hírt, amelynek során a vulkáni hamufelhő közel 1 km magasságba emelkedett a kráter fölé. A robbanásos kitörést az elmúlt két napban intenzív vulkánszerkezeti (VT) földrengés raj előzte meg (napi mintegy 50 rengéssel). A kitörés helye ott volt, ahol a tűzhányó 2010. februárjában időszakosan abbahagyta működését. Ezzel párhuzamosan megerősödött a fumarola tevékenység is. Maga a robbanásos kitörés tipikus kürtőtisztító kitörés volt, amikor magma anyaga nem is kerül a felszínre. Vulkánkitörés magma nélkül? Ez az úgynevezett freatikus kitörés típus, amikor a túlhevített kőzetek repedéseibe víz kerül, az felforrósodik, gőzzé alakul és az ezzel járó hirtelen térfogatnövekedés szétveti, apró darabokra töri a kőzeteket és azokat a felszínre robbantja. Nem veszélytelen az ilyen kitörés, mert váratlanul következik be és a robbanás erejétől függően akár méteres nagyságú kőzetdarabok repülhetnek a kráter több száz méteres körzetében. Más esetben olyannyira hatékony a robbanásos aprózódás, hogy a felszín alatti kőzetek apró, milliméteres darabkákra esnek szét és sűrű vulkáni hamufelhő formájában robbannak ki a kürtőből. De hol a magma? A magma valószínűleg ismét nyomul felfelé a Soufriére Hills tűzhányó alatt (erre utalhatnak a VT rengésrajok) és ennek hőhatása következtében forrósodnak át a felette lévő kőzetek. Az ilyen kürtőtisztító típusú, freatikus vulkáni működés gyakran vezet be egy új kitörési ciklust, amire a Soufriére Hills esetében is volt példa, 2005-ben és 2008-ban is. Elképzelhető tehát, hogy ezek az események most is egy intenzívebb vulkáni működési fázis előhírnökei. Szemünk tehát biztos rajta lesz ezen a számunkra kitüntetett tűzhányón!

Kürtőtisztítás! Freatikus kitörés a Soufriére Hills tűzhányón. Forrás: MVO Flickr képgallériája

Hamufelhő a Popocatepetl felett

Mexikó legismertebb vulkánja augusztus végén pöfékelni kezdett. 30-án este 4 robbanást lehetett a hegy felől hallani, ezek egy freatikus kitörés hangjai voltak, azaz a felfele emelkedő kőzetolvadék a beszivárgó talajvízzel érintkezve okozott robbanásokat. A kitörés során alacsony, mintegy egy km magas hamufelhők jöttek létre, a közeli Mexikóváros déli elővárosaiban hullott is némi vulkáni hamu. A közeljövőben még több hasonló, kis erejű kitörés várható, emiatt a CENAPRED a kráter 12 km körzetét tiltott zónává nyilvánította. A kitöréseket kisebb erejű földrengések kísérték.

Tsbochum készítette ezt a felvételt a Popocatepetl legutóbbi kitöréséről.

10 km-es hamufelhő a Puyehue felett

Frissítés: Szabolcs (hétfő, 18:30 )

Fantasztikus fotók és videofelvételek a kitörésről! Alább az egyik legkülönlegesebb:

A Puyehue-Cordón Caulle színgazdag kitörési felhője. Forrás: The Australian.

Frissítés: Tomi (hétfő, 10:30 )

A kitörési felhőben rengeteg villámot fényképeztek, a BBC videót is közölt a jelenségről. Gyönyörű képek a kitörési felhőről itt és itt, valamint egy képsorozat a villámok vagy épp a nyugvó nap által megvilágtott hamufelhőről, és a hamulepelbe burkolózott Bariloche városáról.

Eredeti bejegyzés: Tomi (vasárnap, 12:13 )

A Dél-Chilei Puyehue-Cordón Caulle tulajdonképpen nem is egy vulkán, hanem egy kis vulkáni lánc, melyben bazaltoktól a riolitokig mindenféle magmás kőzet előfordul. Ezen belül a Puyehue rétegvulkán 2236 m magas, kőzetfajtáit tekintve a térség legváltozatosabb vulkánja. 5 km-es kalderáján belül egy 2.4 km átmérőjű csúcskaldera helyezkedik el. A vulkáncsoport mindössze 250 km-re északra helyezkedik el a nemrég meglepetés kitörést okozó Chaitentől. A térségben utoljára 1990-ben volt kisebb kitörés, 1960-ban pedig egy VEI 3-as erősségű.
A vulkán az utóbbi hónapokban sűrűbbé vált, 2-5 km mélyen kipattant földrengések miatt a 2-es riadókészültségi fokozatot kapta a SERNAGEOMIN-től. Azután, hogy június 3-án pénteken 60-nál is több földrengést észleltek, a készültségi szintet 4-esre (sárga) emelték, ami 24 órás megfigyelést jelent. Közben felkészültek a térség falvainak esetleges evakuálására.
Tegnap helyi idő szerint 14 és 15 óra között kitört a vulkán, 14:40-kor már látható volt az magasba tornyosuló hamufelhő, ami hamarosan elérte a 10 km-es magasságot is! A felhő kelet-délkelet, azaz Argentína felé sodródott-sodródik. Mára már 850 km távolságban is megfigyelhető, írja a Buenos Aires VAAC. A térségből 3500 embert evakuáltak, Bariloche (Argentína) városában félhomály uralkodik, a város repterét lezárták a hamu miatt.

Az első videó a kitörésről. Készítette: xchikoone

A csúcskalderában szombat éjjel izzó pontokat láttak, vélhetően a kitörés által kihajított nagyobb lávadarabok lehettek.

A NASA műholdas felvétele a kitörrési felhőről. A hamufelhő a kép felső ötödének közepén látható, a vastag, fehér, egybefüggő felhőtakaró keleti szélén.

Kitört a Kizimen!

A Kamcsatka-félszigeten található tűzhányó hosszú pihenés után, 1929 óta először tört ki! Az akkori kitörésről alig van információ, egy vadász számolt be róla. Vélhetően nem volt túl jelentős, a hegy lábánál sem találtak hozzá kapcsolható vulkáni hamut. 12000 éves történetében számos nagy kitörése volt, ezt a vulkán közelebbi és távolabbi környezetében is megtalált hamuanyag alapján derítették ki a vulkanológusok.

A jelenlegi kitörésnek már egy hónapja mutatkoztak az előjelei. A hegy lejtőin november közepén új fumarolákat vettek észre, majd december 9-től a hegy alatt jelentősen erősödött a szeizmikus tevékenység. December 10-én 1:10-kor (UTC) erős termális anomáliát figyeltek meg műholdfelvételeken. Ezeken a képeken nagyon jól látszanak a novemberi fumarolák.
December 12-én, 19:57-kor (UTC) erős robbanások közepette kitört a vulkán, a kitörés 20 percen keresztül tartott. A 3-3,5 km magas hamufelhőt az erős szél északnyugat felé sodorta, a kitörési felhőben villámok cikáztak. A kitörést követően a csúcsot a levegő magas páratartalma miatt alig lehetett kivenni. Fél centiméternyi szürke vulkáni hamu hullott Kozirevszkben (21:00 és 21:30 között) és Tigilben (23:30 és 24:00 között). Előbbi 110, az utóbbi 308 km-re van a tűzhányótól! Ekkor már egy 90-120 km átmérőjű, közel kör alakú hamufelhő úszott a levegőben.
23:13-túl a vulkánrengések erősödtek, és további kitörések következtek be.
A folyamatos működés során bármikor nagyobb (10 km-es hamufelhőt kilövellő) kitörések következhetnek be! A kitörések hamuanyaga zavarhatja a félsziget feletti nemzetközi légiforgalmat is.
Forrás: KVERT

A Kizimen nyáron. Igor Shipelnok felvétele.	A Kizimen télen. Forrás: Google Earth
Mindkét felvételen jól kivehető egy-egy fumarola gőzfelhője a csúcsa alatt. A Google Earth felvételén még a felhő vetette árnyék is. A nyári képen különösen jól látszik két lávafolyás, a vulkán legutóbbi kitörései közül nagyon sok lávaöntő volt. A képek nyugati irányból készültek.

Ismét kitört a Bulusan!

A Fülöp-szigetek egyik legaktívabb tűzhányója (a két tucat aktív közül), a Luzon szigetének délkeleti csücskében elhelyezkedő Bulusan ismét kitört! November 21-én helyi idő szerint 7:22-kor emberek százai ébredtek arra, hogy hangos robbanások közepette sűrű hamufelhőt lövellt a magasba a vulkán. A felhőt a szél délnyugat felé sodorta. A kitörés során 12 földrengést észleltek a szeizmográfok, az azt követő 24 órában pedig összesen 33-at! A hegy riadókészültéségi fokozata továbbra is 1-es (ez a legmagasabb fokozat, épp zajló kitörést, vagy olyan állapotot jelez, amikor bármely percben kitörhet a vulkán), a lakosságnak megtiltották, hogy a 4 km sugarú veszélyzónába belépjenek, hiszen bármikor bekövetkezhet egy-egy gáz-, vagy hamukilövellés. A kráterhez közelebbi településeket (Cogon, Sangkayon, Monbon, Irosin, Onagon, Bolos and Gulanggulang) 3 mm hamu lepte be, míg Aquino, Sumagunsong, Bulan, San Francisco, Quirino, Palale ulatula, Busay and Siuton és Cadananan településeken legfeljebb 2 mm-es volt a hamulepel.
A veszélyzónában lévő falvakból több száz embert kellett kimenekíteni, 500 családot Irosinból, 40-et pedig Jubanból. A vulkanológusok és a polgári védelem figyelmeztetik a légiközlekedési hatóságokat a vulkáni hamufelhő jelentette veszélyre. A hadsereg, mely több teherautóval segített az emberek evakuálásában, továbbra is készenlétben állva várja a további fejleményeket. A környező településeken több evakuációs centrumot hoztak létre
A kitörésről képeket láthatnak itt (Reuters), videót pedig az ABS_CBN és a Gmanews honlapján.

A Bulusan tegnapi kitörése. Forrás: Reuters

Nagyobb térképre váltás A Bulusan elhelyezkedése Luzon szigetén.

Nyugtalan vulkánok a Fülöp-szigeteken

Két tűzhányón is emelték a készültségi szintet a Fülöp-szigeteken. A Taal vulkán már tavasz óta nyugtalan, de egyelőre csak időnként felerősödő szeizmikus aktivitásról számolt be a helyi obszervatórium (PHIVOLCS). Legutóbb szeptember végén adtak hírt ilyen eseményről. Manila, a filippínó főváros alig 48 km-re fekszik a vulkántól. A városban és környékén 21 millió ember él, így a Taal helyzetéből adódóan rajta van az ún. "decade volcanoes" listán, amely a világ legveszélyesebb tűzhányóinak a IAVCEI által kiadott listája. (Megjegyzem a Merapi is szerepel ezen a listán!) Utolsó kitörése 1977-ben volt, azóta csak a szeizmikus aktivitás időnkénti felerősödése és a krátertóban gejzír tevékenység jellemezte a működését.

Egy másik tűzhányó, a Bulusan már sokkal határozottabban mutatja az ébredezés jeleit. A szeizmikus aktivitás erősödése mellett több kitörést is produkált az elmúlt néhány napban. A kitörések során legfeljebb 1 km magasra pöfékeli a vulkáni hamut a tűzhányó. Az obszervatórium jelentésében megjegyzi, hogy a jelenlegi vulkáni működés nem szokatlan olyankor, amikor a tűzhányó ébredezik. A jelenlegi hamuszórások valószínűleg kürtőtisztító jellegűek. A friss magma még nem érte el a felszínt, de már elég közel jár, és felfűti a felszín közeli vizeket, ami hirtelen elpárologva kisebb robbanásokat okoz. Néha akár olyan nagyot, hogy a gőzfelhő aztán valamennyi kőzettörmeléket is magával ránt a vulkáni kürtőből. A kitörések következtében egy 4 km átmérőjű veszélyzónát jelöltek ki a vulkán körül.
Az obszervatórium figyelmeztet, hogy nem javasolt a veszélyzónán belülre menni, és hogy a környéken megnőtt a laharveszély. Egy laharról már érkeztek hírek. A vulkán közelében 80 ezer ember él. Egyelőre nem kezdték meg nagy számban a kitelepítést. A kitörések után a vulkán környékéről hamuhullást is jelentettek.

A Bulusan november 9-i kitörése. forrás

Mi a kapcsolat Hawaii és a tojásrántotta között?!

Az óceán és a láva találkozása. A képen látható fehér gőzfelhő az óceán vizének felhevítése során képződik. A fekete pacák pedig a hirtelen megdermedő lávacafatok, amelyek a láva szétfröccsenése során keletkeznek. (Forrás: USGS HVO)

A Hawaii-n található Kilauea a világ legaktívabb tűzhányója. Az ott zajló vulkáni működés révén gyakorlatilag egy sziget születését és gyarapodását követhetjük nyomon. Hawaii-n ebben a pillanatban is több ponton zajlik a vulkáni működés. Ennek egyik lenyűgöző példái a lávadelták. Hawaii-n a láva a föld alatt, lávaalagutakban áramlik a part felé. A part közelében gyakran kifolyik a felszínre, de van amikor egészen az óceánig utat talál magának a föld alatt. Az alagút szájánál az óceán vize és a több mint 1000 °C-os vörösen izzó kőzetolvadék olyan heves reakcióba lép, mint tojás sütéskor a forró zsírba pottyantott hagymakarika. A víz nagyon gyors és intenzív gőzfázisba történő átalakulása során a láva szétfröcsköl, akárcsak a forró zsír a serpenyőben. A helyi obszervatórium nemrég egy nagyszerű videót közölt egy ilyen, ún. freatikus kitörésről.

További infó:
A reakció során olyan nagy mennyiségű vízgőz keletkezik, hogy az abból képződő felhő és így a lávadelta még az űrfelvételeken is jól látható.

A lávaalagutak tetején lévő nyílásokon keresztül megpillanthatjuk az abban áramló lávát. A képen lévő nyílás átmérője ~1 m, a kőzetolvadék jobbról balra folyik. (Forrás: USGS HVO)