A Csomádon zajlott egy hetes terepi vulkanológiai vizsgálatokat követően megkezdtük a labormunkát, jelenleg nagy erőkkel zajlik a mintaelőkészítés (a kőzetek felszeletelése, vékonycsiszolatok készítése, ásványszeparátumok előállítása, stb.). Nehéz időszak ez a kutatás során. A mintaelőkészítés a vizsgálatok egyik legfontosabb része, hiszen jó mintapreparáció nélkül az adatok is silányak lesznek. Azonban ennek tudatában is nehéz kivárni, hogy elkészüljenek a preparátumok és megkezdhessük a mikroszkópos vizsgálatokat. De addig is úgy gondoltam, indítok egy képes beszámolót az expedícióról, amihez csatlakozhat a Vulkanológiai Csoport többi tagja is saját képeivel.
Az első terepi napon egy helyi vezetővel (Jánosi Csaba) jártuk a Csomád környéki homokbányákat disztális tefrarétegek után nyomozva. A tefra konszolidálatlan vulkáni üledék, amely a kitörés után a levegőből ülepedik ki és halmozódik fel a kitörés helyétől távolodva egyre vékonyabb rétegekben. Attól függően, hogy mekkora szemcsék alkotják, nevezhetjük hamurétegnek (hamu: a szemcsék 2 mm-nél kisebbek) vagy lapillikőrétegnek (lapillus: 2-64 mm közötti szemcsék). A tefrarétegek vizsgálatával megtudhatjuk, milyen messzire jutott el a kitörés anyaga, ami utal a kitörés hevességére. A vulkáni anyag elterjedésének iránya segít meghatározni az egykori szélirányt, a tefraréteg korának meghatározása pedig a kitörés korát adja meg. A Csomád esetében ez segíthet pontosítani a vulkáni működés időbeliségét, amelyről még nem tudunk eleget.
Ebben a feltárásban egy folyóvíz által lerakott rétegsor bukkan elő. Vagyis a vulkáni eredetű törmelékanyag a kitörést követően áthalmozást szenvedett. Ilyenkor több kitörés anyaga is összemosódhat, így a Csomád vulkanológiai rekonstrukciója során az ilyen képződmények kevésbé használhatók. A feltárás önmagában ettől még tankönyvbe illő rétegsora nagyszerű látványt nyújtott.



Nagyszerű "képregény"! A tortás képen a zöld árnyalat lerakódott moha / alga, vagy geokémiai okok miatt zöld? A felsőörsi Forrás-hegy tufitja is zöld, de teljesen más árnyalatú.
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésA zöld szín?! Szerintem az vmi mohás elszíneződés és nem kőzettani bélyeg. A vulkáni törmelékes üledékekben (mint például az említett tufit)a zöld színt a kőzetüveg átalakulása okozza. Ebben az esetben azonban ezt az eshetőséget nem tartom valószínűnek.(igaz a csiszolatok ebből az anyagból még nem készültek el...) Mintát a kép alsó részén látható durvább szemcsés rétegből vettünk.
Megtaláltátok a legutolsó kitörés nyomait is a rétegekben?
VálaszTörlésEgyelőre a korvizsgálatokhoz készítjük elő a begyűjtött mintákat. A kézdivásárhelyi horzsaköves réteg elég jó eséllyel indul a cím elnyerésért. :)
VálaszTörlés