Puyehue Cordón-Caulle kitörés, frissítés

Az első közeli (1 km) kép a kitörés helyszínéről 2011. 12. 09-én. Fotó: Francisco Negroni

Igen kedves olvasók, 9 hónapja tart megszakítás nélkül a Puyehue Cordón-Caulle vulkáni komplexumban zajló kitörés. A vulkáni működés már jóval kisebb intenzitással zajlik, mint tavaly nyáron, amikor a heves kitörések több tíz cm vastag horzsakőréteggel borították be a tájat a tűzhányó közelében, és még kb. 20 km távolságban is 2-3 cm átmérőjű horzsakövek záporoztak az égből. A kitörés során levegőbe jutó vulkáni hamu megkerülte a Földet, és még Új-Zélandon is földre kényszerítette a repülőket. A kitörés ereje tavaly nyár óta jóval alább hagyott, de még mindig okoz nehézséget a légi közlekedésben, továbbá jelentős károkat okoz az ökoszisztémában és így a mezőgazdaságnak is. Az elmúlt hónapokban többen is felkeresték a vulkáni működés helyszínét, és a lehető legközelebbről készítettek fantasztikus felvételeket. Az egyikük Francisco Negroni, aki szerintem a legszebb és leginformatívabb képeket készítette. Tavaly decemberben nagyszerű nappali képeket közölt saját weboldalán. A képeken jól látható, hogy a folyamatos kis erejű tefraszórás eredményeként egy kisebb tefra/salakkúp jött létre. Idén márciusban ismét felkereste a helyszínt, és most éjszakai felvételeket is készített, amelyeken gyönyörű tűzijátékszerű kitörés látható. Az ilyen jellegű kitörések főként szilíciumban szegényebb magmákra (bazaltos andezit, andezit) jellemzők. Ezen felvételek alapján azt feltételezhetjük, hogy a kitörés jellege azért változott, mert kevésbé robbanékony magma nyomult a tűzhányó kürtőjébe. A kezdetben erőteljes robbanásos működés ugyanis Si-gazdag, vélhetően riolitos magmához kötődött, amit a tűzhányó környékén gyűjtött horzsakövek sejtetnek. A vulkáni működés elgyengülése mögött pedig az állhat, hogy a kitörés előrehaladtával a magmatározóból kiürült a Si-gazdag magma, és az utánpótlás ennél kisebb Si-tartalmú, kevésbé robbanékony magma volt. Az Eyjafjöll kitörés esetében láthattuk, hogy mi történik akkor, amikor a kitörést tápláló magma összetétele a "robbanékonyabb" magma irányába tolódott (persze meg kell jegyezni, hogy ott az olvadékvíznek is fontos szerepe volt). Jelen esetben éppen az ellenkezőjére látunk példát. Szabolcs az elmúlt héten arról írt, milyen nehéz vulkánkitörést előre jelezni. De fontos azt is kiemelni, hogy legalább ilyen nehéz egy folyamatban lévő kitörést értékelni, és megmondani, hogy mire kell számítani holnap, felerősödik vagy éppen elgyengül a kitörés.
Végül ne maradjon el a záró akkord. Íme a fantasztikus videó, amelyet Francisco Negroni állított össze mozgó és álló képeiből. A videó mellé egy felpörgető muzsikát tett a szerző. Azt hiszem a hétfői "kábulatból" ez képes lesz felrázni bárkit. Akkor hangerőt feltekerni, ajtót becsukni és jó szórakozást:

A Puyehue Cordón-Caulle kitörés március első felében (2012). A videót készítette Francisco Negroni.

Csomád vulkán expedíció képekben I.

A Csomádon zajlott egy hetes terepi vulkanológiai vizsgálatokat követően megkezdtük a labormunkát, jelenleg nagy erőkkel zajlik a mintaelőkészítés (a kőzetek felszeletelése, vékonycsiszolatok készítése, ásványszeparátumok előállítása, stb.). Nehéz időszak ez a kutatás során. A mintaelőkészítés a vizsgálatok egyik legfontosabb része, hiszen jó mintapreparáció nélkül az adatok is silányak lesznek. Azonban ennek tudatában is nehéz kivárni, hogy elkészüljenek a preparátumok és megkezdhessük a mikroszkópos vizsgálatokat. De addig is úgy gondoltam, indítok egy képes beszámolót az expedícióról, amihez csatlakozhat a Vulkanológiai Csoport többi tagja is saját képeivel.
Az első terepi napon egy helyi vezetővel (Jánosi Csaba) jártuk a Csomád környéki homokbányákat disztális tefrarétegek után nyomozva. A tefra konszolidálatlan vulkáni üledék, amely a kitörés után a levegőből ülepedik ki és halmozódik fel a kitörés helyétől távolodva egyre vékonyabb rétegekben. Attól függően, hogy mekkora szemcsék alkotják, nevezhetjük hamurétegnek (hamu: a szemcsék 2 mm-nél kisebbek) vagy lapillikőrétegnek (lapillus: 2-64 mm közötti szemcsék). A tefrarétegek vizsgálatával megtudhatjuk, milyen messzire jutott el a kitörés anyaga, ami utal a kitörés hevességére. A vulkáni anyag elterjedésének iránya segít meghatározni az egykori szélirányt, a tefraréteg korának meghatározása pedig a kitörés korát adja meg. A Csomád esetében ez segíthet pontosítani a vulkáni működés időbeliségét, amelyről még nem tudunk eleget.

A reggeli konzultáció során jelöltük ki az aznapi útvonalat (az asztal bal felén (lentről-felfelé): Ioan Seghedi (Román Akadémia), Jánosi Csaba, Karátson Dávid (ELTE), jobb oldalon (fentről): Harangi Szabolcs, Sági Tamás (Vulkanológiai Csoport)).

Homokbánya Tusnád határában. Hány geológus kalapács látható a képen? :)
Ebben a feltárásban egy folyóvíz által lerakott rétegsor bukkan elő. Vagyis a vulkáni eredetű törmelékanyag a kitörést követően áthalmozást szenvedett. Ilyenkor több kitörés anyaga is összemosódhat, így a Csomád vulkanológiai rekonstrukciója során az ilyen képződmények kevésbé használhatók. A feltárás önmagában ettől még tankönyvbe illő rétegsora nagyszerű látványt nyújtott.

A tusnádi borvizes kút és...

a borvíz múzeum.

1. kép: Vulkáni hamuréteg a Csíkszentmártonhoz közeli kavicsbányában. 2. kép: Vulkáni hamu elemzése (balra: Harangi Szabolcs, jobbra: Karátson Dávid). 3.kép: A bűnjel: a vulkáni hamu (Sági Tamás). Ebben a feltárásban már olyan vulkáni üledéket találtunk, amely vulkánkitörés következtében került jelenlegi helyzetébe.

Horzsaköves tefraréteg Kézdivásárhely közelében. Jelenleg ez a legtávolabbi, ismert feltárás, amelyben a Csomád robbanásos kitöréseinek anyagát tanulmányozhatjuk. Az átlagosan 15 cm vastag hullott horzsakőréteg 21 km-re található a Szent Anna krátertől, ami igen heves robbanásos kitörésre utal.

A horzsakőréteg sok látogatót vonzott...

A nap végén is hatalmas lelkesedéssel rohamoztuk meg a bányafalat a tefrarétegek után kutatva. Torja, homokbánya.

Földtani dokumentáció, avagy versenyben a fényképezőgépek! (Lentről: Ioan Segedhi, Harangi Szabolcs, Karátson Dávid) (Torja)

Ez a tortaszerű rétegsor különböző szemcseméretű hamurétegek egymásutánja. (Torja)

Az első rész záróképe: a Csomád és egykori környezete, ahogy a Borvíz múzeumban láttuk. A Csomád egyik lávadómja, a Nagy-Haram (a kép felső részén középen) és a Bálványos (a kép felső részén balra) épp kitörésben.