Puyehue Cordón-Caulle kitörés, frissítés

Az első közeli (1 km) kép a kitörés helyszínéről 2011. 12. 09-én. Fotó: Francisco Negroni

Igen kedves olvasók, 9 hónapja tart megszakítás nélkül a Puyehue Cordón-Caulle vulkáni komplexumban zajló kitörés. A vulkáni működés már jóval kisebb intenzitással zajlik, mint tavaly nyáron, amikor a heves kitörések több tíz cm vastag horzsakőréteggel borították be a tájat a tűzhányó közelében, és még kb. 20 km távolságban is 2-3 cm átmérőjű horzsakövek záporoztak az égből. A kitörés során levegőbe jutó vulkáni hamu megkerülte a Földet, és még Új-Zélandon is földre kényszerítette a repülőket. A kitörés ereje tavaly nyár óta jóval alább hagyott, de még mindig okoz nehézséget a légi közlekedésben, továbbá jelentős károkat okoz az ökoszisztémában és így a mezőgazdaságnak is. Az elmúlt hónapokban többen is felkeresték a vulkáni működés helyszínét, és a lehető legközelebbről készítettek fantasztikus felvételeket. Az egyikük Francisco Negroni, aki szerintem a legszebb és leginformatívabb képeket készítette. Tavaly decemberben nagyszerű nappali képeket közölt saját weboldalán. A képeken jól látható, hogy a folyamatos kis erejű tefraszórás eredményeként egy kisebb tefra/salakkúp jött létre. Idén márciusban ismét felkereste a helyszínt, és most éjszakai felvételeket is készített, amelyeken gyönyörű tűzijátékszerű kitörés látható. Az ilyen jellegű kitörések főként szilíciumban szegényebb magmákra (bazaltos andezit, andezit) jellemzők. Ezen felvételek alapján azt feltételezhetjük, hogy a kitörés jellege azért változott, mert kevésbé robbanékony magma nyomult a tűzhányó kürtőjébe. A kezdetben erőteljes robbanásos működés ugyanis Si-gazdag, vélhetően riolitos magmához kötődött, amit a tűzhányó környékén gyűjtött horzsakövek sejtetnek. A vulkáni működés elgyengülése mögött pedig az állhat, hogy a kitörés előrehaladtával a magmatározóból kiürült a Si-gazdag magma, és az utánpótlás ennél kisebb Si-tartalmú, kevésbé robbanékony magma volt. Az Eyjafjöll kitörés esetében láthattuk, hogy mi történik akkor, amikor a kitörést tápláló magma összetétele a "robbanékonyabb" magma irányába tolódott (persze meg kell jegyezni, hogy ott az olvadékvíznek is fontos szerepe volt). Jelen esetben éppen az ellenkezőjére látunk példát. Szabolcs az elmúlt héten arról írt, milyen nehéz vulkánkitörést előre jelezni. De fontos azt is kiemelni, hogy legalább ilyen nehéz egy folyamatban lévő kitörést értékelni, és megmondani, hogy mire kell számítani holnap, felerősödik vagy éppen elgyengül a kitörés.
Végül ne maradjon el a záró akkord. Íme a fantasztikus videó, amelyet Francisco Negroni állított össze mozgó és álló képeiből. A videó mellé egy felpörgető muzsikát tett a szerző. Azt hiszem a hétfői "kábulatból" ez képes lesz felrázni bárkit. Akkor hangerőt feltekerni, ajtót becsukni és jó szórakozást:

A Puyehue Cordón-Caulle kitörés március első felében (2012). A videót készítette Francisco Negroni.