Az Etna most a szokottnál is aktívabb, az október 26-i ébredése után szombaton már a negyedik kitörés zajlott, ami idén a 17., a 2011. januári kitörési fázis kezdete óta a 42. paroxizmális kitörés volt. Gyönyörűek, lélegzetelállítóak ezek a kitörések, akár éjjel, akár nappal, azonban ez az utóbbi kitörés felhívja a figyelmet arra is, hogy a tűzhányók bár szépek, bár szemet gyönyörködtetően működnek, azonban veszélyesek is, és ezek a veszélyek nem feltétlenül egyértelműen jelentkeznek és amelyeknek tudatában kell lennünk, ha egy vulkán közelében vagyunk.
Az Etna szombati kitörése mondhatni váratlanul történt, rövid, de nagyon heves robbanásos kitörés volt. A tiszta időben hátborzongató látványt nyújtott a több kilométer magasba tornyosuló sötét vulkáni hamufelhő, amit a szél északkeleti irányba sodort el. Az erőteljes kitörés nem tartott tovább egy óránál, ami jóval rövidebb, mint a korábbi kitörések esetében tapasztalható volt. A kitörés hatása azonban jóval súlyosabb volt! A kitörési felhő északkeleti irányba tolódott el és ezen a területen sűrűn potyogtak a forró bazalt salak darabok és sérülésekről is érkeztek jelentések. A vulkántól több mint 25 kilométer távolságban lévő Taormina városában régóta nem tapasztalt vulkáni hamu és lapilli (a hamuszemcsék 2 milliméternél kisebbek, a lapilli pedig 2 mm és 6,4 cm közötti nagyságú darabok) eső volt, ami feketére festette az utakat. Hasonlót tapasztaltak a közeli Giardini Naxos településen is:
Az ilyen nagy távolságban is viszonylag nagy méretű vulkáni törmelékdarabokat szóró kitörés azt jelzi, hogy a vulkáni működést gáz-dús magma heves robbanása okozhatta. A mélyből feltörő magmában az oldott gázok kis nyomáson kiválnak úgy, mint amikor a széndioxiddal dúsított ásványvizes palackot vagy a pezsgőt kinyitjuk. A felnyomuló magmában egyre több gázbuborék alakul ki, a felső része a felszín közelében szinte felhabzik. Ennek a gázbuborékokban gazdag magmahabnak hatalmas belső nyomása van, ami aztán heves robbanással szabadul fel. A felszínre tóduló, kirobbanó magma kisebb-nagyobb foszlányokra szakad, ezeknek a levegőben hirtelen megszilárdult darabjai a vulkáni hamuszemcsék és lapillidarabok. Az Etna elmúlt kitörései során azt tűnt ki, hogy a kürtők alatti magmaszállító csatornák kitisztultak és ezzel gyorsabban feljutnak a friss magmatömegek egy-egy kitörés során. Most is ez történhetett és az erőteljes robbanás több kilométer magasba repítette a kisebb-nagyobb vulkáni szemcséket. Ezeket bazalt salaknak nevezik, mivel úgy néznek ki, mint a kohászati salak. Tele vannak apró üreggel, olyanok, mint valami megkövesedett szivacsdarabok, ami annak bizonyítéka, hogy a magma valóban felhabzott:
Nos, képzeljük el, hogy ilyen darabok hullanak az égből. A bazalt salak kristályokat tartalmazó kőzetüvegből áll, aminek törési felülete a gázbuborékok fala mentén nagyon éles. Egy ilyen salak-eső komoly veszéllyel jár, miközben a szintén hulló apró vulkáni hamuszemcséktől levegőt is alig lehet venni. A nagyobb salakdarabok olyan erővel csapódnak a földbe, ami az autókon is komoly károkat okoznak. Íme egy videofelvétel erről, az Etna csúcsától mintegy 6 kilométerre, a vulkán oldalában Rifugio Citelli közelében ott, ahol gyakran kirándulnak turisták. A videofelvétel nem véletlenül sokszor kapkodó, lássuk csak a végén miért, tanulságos megnézni...
Merre tovább Etna? Ahogy Balázs hozzászólásában megjegyezte, turistacsalogató vagy turistariogató kitörések következnek? Nehéz ezt megmondani, mivel látjuk,mennyire nem lehet előrejelezni a vulkáni kitöréseket és az elmúlt kitörések esetében is tapasztalhattuk, hogy mennyire nem mondható meg előre, hogy milyen módon zajlik egy-egy vulkáni kitörés, mikor lesz látványos, fotogén, mikor lesz veszélyes, akár emberéletet is veszélyeztető. Az bizonyos, hogy az Etna mostani viselkedése azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet olyan robbanásos kitörés, aminek következményeit ismerni kell, ha valaki a vulkánt meg szeretné közelíteni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a déli, délkeleti oldal biztonságosabb és akár Aci Bonaccorsi, akár Zafferana Etna települések felől is kiváló rálátás van az aktív Új Délkeleti Kráterre és innen is gyönyörű képek készíthetők. A keleti és északkeleti oldal viszont jóval veszélyesebb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy félni kell a tűzhányóktól, hogy nem szabad a közelükbe menni. Tudni kell azonban azt, mint akár a kirándulás előtti időjárásról való tájékozódás esetében, hogy mire számíthatunk!
Több kilométer magasba tornyosuló sötét vulkáni hamufelhő az Etna szombati kitörése során. Forrás: Boris Behncke és Letizia Russo in EtnaWalk
Az Etna szombati kitörése mondhatni váratlanul történt, rövid, de nagyon heves robbanásos kitörés volt. A tiszta időben hátborzongató látványt nyújtott a több kilométer magasba tornyosuló sötét vulkáni hamufelhő, amit a szél északkeleti irányba sodort el. Az erőteljes kitörés nem tartott tovább egy óránál, ami jóval rövidebb, mint a korábbi kitörések esetében tapasztalható volt. A kitörés hatása azonban jóval súlyosabb volt! A kitörési felhő északkeleti irányba tolódott el és ezen a területen sűrűn potyogtak a forró bazalt salak darabok és sérülésekről is érkeztek jelentések. A vulkántól több mint 25 kilométer távolságban lévő Taormina városában régóta nem tapasztalt vulkáni hamu és lapilli (a hamuszemcsék 2 milliméternél kisebbek, a lapilli pedig 2 mm és 6,4 cm közötti nagyságú darabok) eső volt, ami feketére festette az utakat. Hasonlót tapasztaltak a közeli Giardini Naxos településen is:
Vulkáni hamu és lapilli eső az Etnától északkeletre eső településeken még több mint 20 km távolságban is! Forrás: LiveLeak.con
Az Etna szombati kitörése során több kilométer távolságban hullott bazalt salak darabok közelről és vulkáni hamukupac a tűzhányótól 20 km-re északkeletre lévő Calatabiano településen. Forrás: Francesco Mangiaglia és Els Van Wolfswinkel in EtnaWalk
Nos, képzeljük el, hogy ilyen darabok hullanak az égből. A bazalt salak kristályokat tartalmazó kőzetüvegből áll, aminek törési felülete a gázbuborékok fala mentén nagyon éles. Egy ilyen salak-eső komoly veszéllyel jár, miközben a szintén hulló apró vulkáni hamuszemcséktől levegőt is alig lehet venni. A nagyobb salakdarabok olyan erővel csapódnak a földbe, ami az autókon is komoly károkat okoznak. Íme egy videofelvétel erről, az Etna csúcsától mintegy 6 kilométerre, a vulkán oldalában Rifugio Citelli közelében ott, ahol gyakran kirándulnak turisták. A videofelvétel nem véletlenül sokszor kapkodó, lássuk csak a végén miért, tanulságos megnézni...
Vulkáni hamu és lapilli-eső Rifugio Citelli közelében és a károk.... Forrás: Tony Motta
megjelent az ingv jelentése a kitörésről pontos adatokkal és fantasztikus képekkel
VálaszTörléstaorminában 2cm-es lapillik is hullottak, ami ~30 km-re van a vulkántól.
Monti Sartorius környékén, amely híres turista látványosság akár 20 cm-es piroklasztok is hullottak és volt köztük, amely a becsapódáskor még forró volt
még Reggio Calabriában is hullott a hamu 70 km-re az etnától. A jelentés szerint még 370 km távolságba is hullott a vulkáni hamu!
remélem hamarosan látunk további adatokat is.
szerintem a kitörés elérte a szubpliniuszi erősséget.
Szerintem nagyon fontos kérdés, hogy pontosan mi is az oka ezeknek a hevesebb kitöréseknek. Valóban csak annyi szabályozza, hogy a kürtőben mennyi kigázosodott magma van az útjában az új magmacsomagnak és ez mennyire "akadályozza" a friss magmát a felszínre nyomulás közben? Vagy esetleg vmiért illóban gazdagabb/nagyobb sebességű magmacsomagok érkeznek ilyenkor a magmatápláló rendszerből a kürtőbe? Érdekes kérdések, amelyekre a válasz a kőzetekben rejlik. Reméljük van aki meg is fejti a keresztrejtvényt. :)
http://www.ct.ingv.it/it/component/content/article/11-notizie/news/937