2010. május 31., hétfő

Tudósítás vulkanológiai konferenciáról, Teneriféről

Ma kezdődött el a tenerifei (Kanári-szigetek) Puerto de la Cruz városában a 6. Cities on Volcanoes vulkanológiai konferencia. Két héttel korábban még izgalommal figyelte mindenki az izlandi vulkáni hamu terjedéséről szóló jelentéseket, az Eyjafjöll tűzhányó azonban megpihent és átadta helyét a szakembereknek, hogy megvitassák a vulkáni működés okait és társadalmi kapcsolatait. A konferencián 4 magyar szakember vesz részt, ami jelzi a hazai vulkanológiai iskola eredményes munkáját.

A konferencia előtt volt lehetőségem bejárni Tenerife és Lanzarote történelmi időkben zajlott vulkáni kitöréseinek színhelyeit, szerdán pedig sorra kerülnek La Palma legutolsó kitöréseinek helyei is. Ezek a terepi tapasztalatok és a szakmai beszélgetések nagyban segítenek megérteni az esetleges jövőbeli vulkáni kitörések lehetőségét. A kérdés: mikor, hol és mekkora lesz? Ez volt az egyik központi téma a konferencia első napján, ahol neves szakemberek (Hans-Ulrich Schmincke, Ray Cas, Mercedes Ferrer, Carmen Romero) beszéltek a tudományos eredményekről és az ezekből levonható következtetésekről.
A Kanári-szigetek fontos turisztikai célpontot jelentenek számos magyar embernek is. A szigeteket évente több mint 2 millió turista keresi fel. A kérdésfelvetés tehát kényes: mikor lesz vulkáni kitörés, melyik szigeten és ez mennyiben befolyásolja az ott tartózkodókat? Az előadók mindegyike hangsúlyozta, hogy az eddigi adatok alapján várható egy újabb vulkáni kitörés, mégpedig feltehetően a következő egy-két évtizedben. A legvalószínűbb helynek Tenerife és La Palma tűnik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől félni kellene, hogy ezért ne utazzon bárki is a közeljövőben a Föld e gyönyörű pontjára, sőt, csak ajánlani tudom (mint ahogy érdemes ellátogatni Izlandra és a hawaii Nagy szigetre is)! De, jó ha tudunk erről is!
Tenerifén 1492-ben (erről az éppen arra hajózó Kolumbusz is megemlékezett), 1704-1706-ban (az 1706-os kitörés megsemmisítette Garachico védett kikötőjét), 1798-ban és 1909-ben volt vulkáni kitörés. La Palma is viszonylag aktív volt az elmúlt bő 500 évben: 1430, 1470, 1585, 1646, 1677, 1712, majd közel 250 év után 1949 és 1971 a vulkáni működések időpontjai. Lanzarote-on több mint tízezer évig nem volt vulkáni kitörés, majd 1730-tól hat éven keresztül ömlött ki a bazaltos láva, beterítve számos falut. Ezután még egyszer megnyílt a föld, 1824-ben újabb vulkáni kúpok keletkeztek a vulkáni kitörések során.
A jövő kulcsa a múltbeli események vizsgálatában van: mikor és hogyan zajlottak a vulkáni kitörések? Ebből következtethetünk a jövőbeli folyamatokra. Tenerifén például úgy tűnik 90-250 év szünet telik el a vulkáni kitörések között. Ez azt jelenti, hogy már benne vagyunk abban az időszakban, amikor a következő kitörés megtörténhet. Ez a korábbi tapasztalatok alapján kis intenzitású bazalt vulkáni kitörés lehet. Ennek veszélyessége attól függ, hogy a föld lakott terület közelében nyílik-e meg (l. 1706-os Garachico kitörés) vagy lakatlan területen (l. 1909-es El Chinyero kitörés)? La Palmán is meglehetősen rendszertelenül működnek a vulkánok. Volt, amikor 250 évig nyugalom volt, aztán néhány évtized múlva felújult a vulkanizmus.
Gondoljunk csak bele, amennyiben 1950-ben tesszük fel a kérdést, hogy mikor lesz a következő kitörés, akkor az előző vulkáni működés óta eltelt hosszú szünet alapján akár azt is mondhattuk volna, hogy legalább egy év század múlva. Ehelyett, csak 22 évet kellett erre várni. Még bonyolultabb a helyzet Lanzarote szigetén. Mondjuk 1720-ban megkérdezik, hogy várható-e vulkáni kitörés a szigeten, akkor bizonyára a válasz az lett volna, hogy nem valószínű, mert már több mint 10 ezer éve nem volt itt vulkáni működés. Aztán egyszer csak megnyílik a föld és a szigeteken a legutóbbi évszázadok leghosszabb vulkáni kitörése zajlik. Ezután egy újabb kérdés esetén, valószínűleg ismét az a válasz érkezne – bár most már kicsit óvatosabban – hogy nem valószínű újabb kitörés a jövőben, feltehetően megint hosszú ideig alszik a vulkáni sziget. Nem egészen egy évszázadon belül aztán egy következő kitörés következett be. Talán ebből is látható, hogy mennyire nehéz megjósolni azt, hogy mikor és hol fog kitörni egy tűzhányó. Ez pedig még mindig nem minden!
A Kanári-szigeteken és különösen Tenerifén nem csak bazalt vulkáni kitörések voltak. Nem véletlenül tartják a konferenciát Puerto de la Cruz-ban, ami a hatalmas Teide vulkán közelében fekszik. A Teide már veszélyesebb tűzhányó, mert nagyobb szilícium-dioxid tartalmú magma táplálja. Utoljára 1150 éve tört ki (jaj, de régen mondhatnánk), ami kisebb lávafolyást eredményezett és egy friss kúp épült fel a tetején. Kétezer éve azonban egy nagy robbanásos kitörése volt, aminek a vulkáni hamufelhője akár 10 kilométer magasba is emelkedhetett és a vulkáni hamu nagy területet borított be. A szakemberek szerint nincs kizárva, hogy a jövőben egy ehhez hasonló nagy erejű kitörés is bekövetkezhet a Teidén. Nem véletlen, hogy 2004-ben nagy riadalmat keltettek a kipattanó földrengések. Az újságok rögtön egy közelgő vulkáni kitörésről írtak. Ez végül nem következett be, de az eset nagyon tanulságos volt és ennek máig tartó hatása is van. A konferencián ez a téma is terítékre kerül: mi a szakemberek felelőssége, milyen kapcsolat szükséges a szakemberek és a hírre éhes média között, mit és hogyan lehet, kell kommunikálni, hogyan kerülhetők el a szenzációhajhász hírek?
Befejezésül – és megnyugtatásul – személyes véleményem az, hogy a szakembereknek szükséges tájékoztatni a közvéleményt, például arról, hogy várható-e vulkáni kitörés egy adott területen? Nem hallgatható el, hogy akár a Kanári-szigeteken, akár Izlandon a közeljövőben bekövetkezhet vulkáni kitörés. A természeti folyamatok nem állnak le, eddig is volt vulkáni működés és a jövőben is lesz, ezzel együtt kell élni, erre adott egy „baráti” figyelmeztetést az Eyjafjallajökull kitörés az elmúlt időszakban. A fontos üzenet pedig az, hogy jobb megismerni a természet folyamatait, mintsem homokba dugni fejünket és úgy tenni, mintha semmi sem történhetne. A tudás hatalom, a tudás segít döntéseket hozni, a tudás segíthet felkészülni olyasvalamire, ami valamikor bekövetkezhet. Ezért is gyűlnek össze rendszeresen a vulkanológusok, hogy megvitassák mit tudunk a vulkáni működés okairól és a vulkáni kitörések hogyan hatnak a társadalmakra, a mi életünkre. Most bőven van mit megbeszélni és van mit elmondani az embereknek is – visszafogottan, nem pánikot keltve, de józan adatokra támaszkodva, segítve a jövőbeli eligazodást.

Best Blogger Tips

2010. május 29., szombat

Helyzetjelentés és új műholdkép az Eyjafjallajökullről

.
Amint arról már korábban beszámoltunk az izlandi Eyjafjallajökull elcsendesedett, az ezidáig utolsó hamufelhőt május 22-én figyelték meg, azonban a tűzhányó továbbra is aktív, így folyamatos megfigyelés alatt tartják. Az elmúlt napokban csak fehér színű, tehát hamut nem tartalmazó gáz- és gőzfelhő emelkedett a magasba a vulkánról - olvasható az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján.
Az IMO és a IES legutóbbi, tegnap kiadott jelentéséből kiderül, hogy május 27-én egy kutatókból álló csoport közelítette meg a krátert. A kráterben, valamint kráter keleti pereménél 40 m vastag hamuréteget mértek. Intenzív gőzkiáramlást, valamint esetenkénti kisebb robbanásokat észleltek, továbbá erős kénszagot éreztek a kráter körül. A kráterből forrás, vagy kigázosodáshoz köthető hang hallatszott. A kráter peremétől 20 m-es körzetben finom hamuréteg borítja a környezetet. Helyi idő szerint 20:45-kor egy 2,8 km magasságba emelkedő gőzfelhőt észleltek. A szeizmikus aktivitás május 22. óta többé-kevésbé állandó, azonban még mindig magasabb, mint a kitörés előtti érték.


A NASA által közzétett, május 26-án készült műholdképen megfigyelhető, hogy a tűzhányóból már csak fehér színű, a korábbi hamufelhőkhöz képest lényegesen kisebb gőzfelhő emelkedik fel. A felvétel közepén látható szürkésbarna hamu nem közvetlenül a kitöréshez kapcsolódik. A már korábban leülepedett, konszolidálatlan vulkáni hamut könnyedén felkapja a szél, és az uralkodó széliránynak megfelelően az Atlanti-óceán felé sodorja.
A képen megfigyelhető még egy érdekes jelenség; a türkiz-zöld színű szemhez hasonlító alakzat. Ez a fitoplankton virágzás, amely gyakori jelenség tavasszal és nyáron Izland partjainál. Bár az óceánba hulló hamu rengeteg olyan nyomelemet tartalmaz, amely elősegítheti ezeknek a parányi élőlényeknek az elszaporodását, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a planktonvirágzásnak és a mostani kitörésnek közvetlen kapcsolata lenne, hiszen az említett jelenség minden évben előfordul Izland partjainál, a nutriensekben amúgy is gazdag óceánban.

Best Blogger Tips

Kitört a Pacaya és a Tungurahua

.
Május 27-én helyi idő szerint valamivel este hét óra után a guatemalai Pacaya vulkán heves robbanásos kitöréseket produkált. A tűzhányó az elmúlt közel 50 évben hosszabb-rövidebb szünetekkel, de folyamatosan aktív volt. Főleg Stromboli-típusú kitörések, lávafolyások és esetenként hevesebb robbanásos kitörések jellemezték. Egy ilyen kitörésnek lehettünk szemtanúi csütörtökön. A hamufelhők közel 1500 m-re emelkedtek a tűzhányó csúcsa fölé. A kitörés következtében Alvaro Colom elnök szükség állapotot rendelt el. A hamueső beborította a kb. 25 km-re fekvő fővárost is, így le kellett zárni Közép-Amerika harmadik legforgalmasabb repterét, a La Aurora nemzetközi repteret. A vulkán oldalában elhelyezkedő négy települést ki kellett üríteni, így közel 1800 ember kényszerült elhagyni az otthonát. A kitörés sajnos halálos áldozatokat is követelt. Legalább hárman, két El bejucali lakos, valamint a Noti 7 csatorna egyik tudósítója életét vesztette a vulkánból záporozó kövek miatt.


A képek forrása, valamint további felvételek: The Province

Jelenleg az esővel keveredő hamu miatt a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A szeizmikus aktivitás az elmúlt néhány órában erősödött. 15 lávafolyást figyeltek meg, amelyek 300-1600 méterre jutottak a délkeleti lejtőn. A kitörés típusa újra csendesebb Stromboli-típusura váltott vissza, így vulkáni anyag már csak 20-25 méterre jut, és még a kráteren belül ülepedik le. A hatóságok továbbra is szigorúan megtiltották, hogy bárki a lávafolyások közelébe menjen, mivel a felhalmozódott anyag könnyen instabillá válhat, ami törmeléklavinák képződéséhez vezethet.


Felébredt az ecuadori Tungurahua tűzhányó!

A vulkán aktivitása hirtelen felerősödött, május 28-án helyi idő szerint 8 óra 47 perckor egy erős robbanásos kitörés történt majd kezdetét vette a négy órán át tartó gáz-, gőz és hamukilövellés - olvasható az ecuadori Geofizikai intézet jelentésében. A hamufelhő 10 km-rel emelkedett a kráter fölé, majd délnyugat felé sodródott. Hamuhullást jelentettek Guaranda, Jujan, Babahoyo és Guayaquil településekről, aminek következtében szombat délutánig le kellett zárni a guayaquili repteret. Továbbá vulkáni törmelékárakat is észleltek amelyek 3, illetve 1,5 km-re jutottak a krátertől, ezek azonban nem érintettek lakott területet.
Jelenleg a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A kitörés ugyan csendesedett, de a folyamatos eső a vulkáni hamuval keveredve újabb problémákat okozhat; iszapárak zúdulhatnak le a tűzhányó oldalain.
Képek a kitörésről: Yahoo! News Photos

Best Blogger Tips

2010. május 27., csütörtök

Csütörtöki vulkánhírek a reggeli kávéhoz

.
A kínálat: Begyújtottak a Cleveland vulkán alatt?, 10 000 napig tartó kitörés Hawaii-n?!



A Cleveland tűzhányó, Alaszka. 2009 július 24.
Image Creator: Smith, S. J.
  • Emelték a készültségi szintet a Cleveland-en, az alaszkai Aleut-szigeteken található vulkánon, miután a tűzhányó ébredezésére utaló jeleket észleltek a vulkánt figyelő AVO (Alaszkai Vulkanológiai Obszervatórium) munkatársai. Az AVO legutóbbi jelentésében olvasható, hogy termális anomáliát észleltek a tűzhányó csúcsának a közelében, ami a vulkán kitörésének előjele lehet. Sajnos szeizmikus adatok nem állnak rendelkezésre, ami további bizonyítéka lenne a magma feláramlásának. A Cleveland gyakran hallat magáról, jellemzően robbanásos kitörések formájában. A kitörések során általában sűrű hamufelhőt lövell a magasba a tűzhányó átlagosan 6 km magasságba. Legutóbb 2009 októberében volt aktív.
  • 10 000 napig tartó kitörés? Igen! Alig néhány napja május 21-én volt a Hawaii Nagy Szigeten található Kilauea tűzhányó kitörésének tízezredik napja. Elképesztő szám! A kitörés 1983. január 3-án egy pénteki napon kezdődött a Keleti Riftzónában és azóta is szinte megszakítás nélkül tart. 2008 februárjában a Halema'uma'u kráterben is megkezdődött a vulkáni működés, így azóta egyszerre két helyen zajlanak az események. A vulkáni működés jellege eltérő a két helyszínen, a Halema'uma'u kráterben egy kürtő található, amelynek a mélyén egy kb. 70 méter átmérőjű lávatavacska fortyog (ez kb. 14 db átlagos kombi hosszának felel meg, ha szorosan egymás mögé parkoljuk őket!). A Keleti Riftzónában lávaöntéses a vulkáni működés. A láva részben a felszín alatt lávaalagutakban halad a sziget partja felé, majd kibuggyan a felszínre és ott folytatja útját egészen a partig, ahol beletorkol az óceánba.
A Kilauea vulkáni működése jelenleg képekben:
(Pictures: HVO USGS)

A Halema'uma'u kráterében fortyogó láva kigázosodása révén több száz tonna kén-dioxidot bocsájt a légkörbe, ami rengeteg problémát okoz a közleben élőknek. A bal oldali képen (2010.05.14.) a Halema'uma'u kráter látható. A jobb oldali képen egy közelebbi felvétel a kráterben található kürtőről és az abban fortyógó lávatavacskáról(2010.01.14.).

A bal oldali kép (2010.04.15.): egy vulkanológus a helyi obszervatóriumból éppen mintát vesz a Keleti Riftzóna egyik lávaalagútjában folyó lávából. A jobb oldali képen egy lávafolyás látható, amely a Keleti Riftzónából indult és éppen az óceánba ömlik (2009.11.15.).

Best Blogger Tips

2010. május 20., csütörtök

Eyjafjöll: Így néz ki a vulkáni hamu! - Elcsendesedik az Eyjafjallajökull?


Frissítés:
Balázs, május 23. 22:42

A vulkáni működés jelenleg (kattinson a képre a nagyításért):


Továbbra is gőz- és gázfelhő áramlik ki a vulkán kráteréből.

Frissítés:
Balázs, május 23. 19:00


Elcsendesedik az Eyjafjallajökull?

Az IMO és az IES legutóbbi jelentésükben a kitörés erőteljes gyengüléséről számolnak be. Nagyon óvatosan fogalmaznak, de az olvasható ki a jelentésből, hogy vélhetően befejeződik vagy esetleg szünetelni fog a kitörés.

A kráterből kiáramló felhő mindössze 3 km magas, hamutartalma nagyon csekély. Alapvetően egy gáz- és gőzfelhő emelkedik a tűzhányó fölé. Hamuhullást sehonnan nem jeleztek. A kráter közelében a hőkamerás vizsgálatok alapján körülbelül 100 °C-os hőmérsékletet észleltek. A magma mozgásához köthető szeizmikus rezgések közel a kitörés előtti szintre zuhantak vissza.

Azonban óvatosan kell fogalmazni! Emlékezzünk vissza, hogy egyszer már a tűzhányó működése azt jelezte, hogy álomba szenderül a vulkán, aztán a korábbinál jóval hevesebb kitörések történtek április 14-én. Továbbra is nagyszámú földrengést detektálnak a tűzhányó alatt. Meg kell jegyezni, hogy a földmozgások ezen fajtáját a földkéreg mozgása is eredményezheti, anélkül, hogy magma mozogna benne. Ezzel azonban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy erősen mozgolódik a föld a tűzhányó alatt, aminek jelenleg nem tudjuk a pontos okát, és akár újabb magmacsomag érkezését is jelezheti. Ennek azonban ellentmondanak egyéb szeizmikus adatok. Így egyelőre az IMO és IES által kiadott vélemény mellé állva, annyit mondanék, hogy erőteljesen gyengült a vulkáni aktivitás az Eyjafjallajökull tűzhányón.

Az alábbi két felvétel az elmúlt 2 nap kitöréseit mutatja:

1. kép: Május 21-én készült az Eyjafjallajökull vulkán kráteréről. A tűzhányóból itt még hamutartalmú felhő emelkedik a magasba. (The eruption site ca 18:00 21 May 2010. Photo: Sigurlaug Hjaltadóttir. )
2. kép: Talán az Eyjafjöll utolsó hamufelhője a jelen kitörési ciklusban?! A felvétel május 22-én készült. (Flight over Eyjafjallajökull at 14:15 yesterday, 22nd May 2010: Possibly the last ash explosion. Photo: Steinunn Jakobsdóttir. )


Frissítés: Balázs, május 21. 16:40

Újabb hírek és képek a csendes-óceáni tűzgyűrű vulkáni működéséről!

Frissítés: Balázs 18:45

A bejegyzéshez kapcsolódik a következő videó, amelyben egyrészt izlandiak szájából hallhatjuk az Eyjafjallajökull pontos kiejtését, másrészt a vulkáni hamuról, egész pontosan a kitörés során aláhúlló hamu következményeiről láthatunk egészen közeli felvételeket. Érdekes tanulság, hogy ez az apró szemcse, amely olyan kicsi, hogy igazán jól csak elektronmikroszkóppal vizsgálható , nagy tömegben elég sok "kellemetlenséget" okoz. Bár a videó nyelve spanyol (ha jól tévedek), a képek magukért beszélnek.

Bejegyzés: Szabolcs 15:50

Eyjafjöll: Így néz ki a vulkáni hamu!

Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszéken működő Vulkanológiai csoport tanulmányozza többek között az Eyjafjöll kitörés vulkáni képződményeit is. Eddig a vulkáni kitörés első napjának (március 20) kőzetmintáját (egy kis bazalt salakdarab), valamint egy május 1-i vulkáni hamu mintát (a vulkáni hamu Þorvaldseyri farmról származik, amit erős hamuhullás ért a vulkáni kitörés során) kaptunk Mónos János baráti közreműködésével. A vulkáni hamut mikroszkóppal és scanning elektronmikroszkóppal, valamint Weiszburg Tamás (ELTE Ásványtani tanszék) segítségével röntgendiffrakciós módszerrel vizsgáljuk és rövidesen kémiai összetétel meghatározást is végzünk a kőzetüvegen és az ásványokon is! Eredményeinket természetesen itt is majd röviden bemutatjuk, addig is álljon itt egy-egy előzetes kép a vulkáni hamuról (a képeket a csapat tagja, Bendő Zsolt készítette):

Ez a mikroszkópos kép két pici vulkáni hamuszemcsét mutat, mindkettő kőzetüveg darab, amiben apró hólyagüregek vannak. Ezek a kitörő magmában lévő gázbuborkékok helyeit képviselik. A vulkáni üveg színe bazaltos összetételre utal, de ezt majd kémiai vizsgálataink még pontosítják.

A következő kép még nagyobb nagyítással mutatja a vulkáni hamuszemcséket. Ezek scanning elektronmikroszkóppal készültek:


Ezek a képek is azt mutatják, hogy a vulkáni üvegszemcsék üregesek, azaz a robbanásos kitörést részben vagy teljesen magmás gázok hajtották, a magma szinte felhabzott a kitörése előtt.

A vulkáni hamu származási helye pedig itt látható:



Best Blogger Tips

Hírek Dél-Amerikából

_
Emelték a készültségi fokozatot a Villarrica vulkánon. Heves kitörésre azonban továbbra sem kell számítanunk, a színkód továbbra is zöld maradt, azonban a legalacsonyabb egyesről, kettesre változtatták. Erre amiatt volt szükség, mert április folyamán a tűzhányó aktivitása kissé fokozódott. A lávató szintje megemelkedett, május 10-én 100 méterrel volt a kráter pereme alatt. Erősödött továbbá a fumarolatevékenység és az éjszaka megfigyelhető izzás. Utóbbi jelenséget mutatja az alábbi felvétel, ami nem rég volt a hét vulkánfotója.


Fotó: Martin Rietze - www.mrietze.de

Chile egy másik vulkánja, a Llaima esetében azonban csökkentették a készültségi fokozatot. A háromszínű skálán jelenleg sárga, azon belül pedig hármas szintű a színkód. A szeizmikus aktivitás mérséklődött, és a webkamerán keresztül is fehér, tehát vulkáni hamut nem tartalmazó felhőket figyeltek meg.

Végül pedig még egy hír egy szintén chilei vulkánról, a Chaitenről. A már két éve folyamatosan aktív tűzhányóról újabb hamufelhő emelkedett a magasba május 14-én. 1,8 km magasságba jutott, majd északkelet felé sodródott.

Forrás:
Global Volcanism Program
Volcano Picture of the Week

Best Blogger Tips

2010. május 19., szerda

Mi történik a Csendes-óceán DNY-i térségében?

*
Frissítés: Évi, május 21., 14:15

Egy frisebb kép a Gaua (Vanuatu) tűzhányóról! A szatellit kép 2010. április 24-én készült, melyen jól látható, hogy a korábbiakhoz képest a hamufelhő jóval kiterjedtebb lett és magasabbra emelkedik. A vastag gőz-gazdag felhő ÉK-i irányba terjed. A vulkántól délre és nyugatra található növényzetet (a képen szürke-barna színnel) a hamu és a savas vulkáni gázok teljesen kipusztították.

2010. április 24-i szatellit kép a Gaua tűzhányóról. A kép forrása: http://earthobservatory.nasa.gov

Ismét aktív az Észak-Mariana-szigetek legveszélyesebb tűzhányója, a Mount Pagan (a Pagan-sziget két rétegvulkánból áll, az ÉK-i részén található a Mount Pagan, déli részén pedig a Déli-Pagan). Gáz- és gőzfelhők emelkednek a magasba május 7. óta, melyek nyugat felé terjednek. Ma reggelre virradóra a szigeten táborozó kutatók kisebb mennyiségű hamut észleltek a sátraikon, azóta viszont már csak egy gőzfelhőt figyeltek meg. Legutóbbi ismert kitörése 2006-ban volt (2009 áprilisában is észleltek kisebb hamu- és gőzfelhőt), történelmi kitörései általában kicsik (VEI: kisebb, mint 2) voltak, melyeket kis robbanások és hamufelhők, illetve néha iszapfolyások jellemezték. 1981-ben azonban egy sokkal nagyobb (VEI: 4) kitörése volt a tűzhányónak: a piroklaszt árak, lávafolyások és hasadék menti kitörések következtében ki kellett telepíteni a helyi lakosságot. Jelentős, 18-20 km magas hamufelhő emelkedett a magasba.

Bal oldali kép: A Mariana-szigetek elhelyezkedése és fontosabb tűzhányói (a térkép forrása: USGS). Jobb oldali kép: A Mount Pagan 1981-es kitörése, melynek során felnyílt egy, a vulkán csúcsát átszelő nagy hasadék (a kép forrása: U.S. Navy, 1981. Caption: GVP).

Bejegyzés: Évi, május 19., 16:33

Továbbra is számos tűzhányó aktív Vanuatu területén
, egy kis összefoglaló a közelmúltban történtekről (ezekről részletesen olvashatunk a http://www.geohazards.gov.vu/ oldalon):

Vanuatu elhelyezkedése a Csendes-óceán DNY-i részén, és fontosabb vulkánjai. A térkép forrása: USGS.

Újra ébredezik az Aoba (más néven Ambae)
pajzsvulkán (a hígan folyós, azaz kis viszkozitású bazaltos láva által létrehozott lapos, elnyúlt vulkáni forma)! Legutóbbi nagy kitörése 2005 decemberében volt, amikor a sziget lakosságának felét evakuálni kellett. Ezután 2009 decemberében mutatta jeleit egy újabb aktív periódusnak: váltakozó intenzitású gázkibocsátások jellemezték. Idén április 11-re olyannyira felerősödött a gázkibocsátás, hogy a tűzhányó naponta több mint 3000 tonna kén-dioxidot juttat a levegőbe. A terület felett repülve 5000 láb (kb. 1,5 km) magasságban is erős kén-dioxid szagot jelentettek. Továbbá, fumarola zónákat is megfigyeltek az egyik krátertó DK-i részén, melyek közelében a víz elszíneződött. A Vanuatu Vulkán Riasztási Szint (Vanuatu Volcano Alert Level) továbbra is 1-es a 0-tól 4-ig terjedő skálán, vagyis egyelőre csak a kráter közelében számolhatunk veszéllyel, azonban szükséges a vulkán közelebbi és folyamatos megfigyelése.

A Gaua tűzhányó folyamatosan aktív április eleje óta, jelentős mind a hamu-, mind a gázkibocsátás a szigeten. Az erős gázkibocsátás hatására kipusztult a kráter körüli növényzet. Továbbá laharokat (iszapfolyásokat) is észleltek a sziget nyugati részén. Az ÉK-i és DK-i területeken egyre gyakoribbak a harmonikus rengések az év eleje óta. A Vanuatu Vulkán Riasztási Szint (Vanuatu Volcano Alert Level) továbbra is 2-es a 0-tól 4-ig terjedő skálán, nagy valószínűséggel a vulkáni működés folytatódni fog a következő hetekben, akár hónapokban is. Továbbra is számítani kell laharokra a sziget ÉNY-i és D-DNY-i részein, valamint hamuesésre és vulkáni gázokra savas esőkkel együtt, melyek szennyezhetik az ivóvizeket. Május 11-én hamufelhőt jelentettek a szigetről, mely 3 km (tengerszint felett) magasra emelkedett.

Szatellit kép a Mount Garet kúpból (Gaua tűzhányó csúcsa) felemelkedő hamu- és gőzfelhőről 2010. február 14-én. A kép forrása: http://earthobservatory.nasa.gov

A Yasur (más néven Tanna ) vulkán, Vanuatu legjobban ismert és leggyakrabban látogatott tűzhányója, továbbra is erős aktivitást mutat: jelentős a gáz- és hamukibocsátás mind a három aktív kürtőből. Hamuesést jelentettek a sziget keleti és nyugati részén is. A kráterperem köré, illetve még nagyobb távolságra is, újabb vulkáni bombákat repített ki a tűzhányó, valamint robbanásokat hallottak és láttak a környező falvakból. A Vanuatu Vulkán Riasztási Szint (Vanuatu Volcano Alert Level) továbbra is 2-es a 0-tól 4-ig terjedő skálán, de még erősebb lehet a kitörés a következő napokban/hetekben.

Stromboli-típusú magmás robbanásos kitörés a Yasur vulkán kráterének keleti kürtőjéből
(2009. május). A kép forrása: http://www.flickr.com/photos/volcanoes/3749026388/in/set-72157621739354979/

Best Blogger Tips

Eyjafjöll, vulkáni hamu mérleg: eddig a Balaton vízmennyiségének hetedét lövellte ki a vulkán

Az Eyjafjöll vulkán kitörése tovább folytatódik, a vulkáni hamufelhő pulzálva 7 kilométer magasságba jutott fel a tegnapi nap folyamán. A 2 hónapja tartó kitörés eddig több szakaszban zajlott. Először bazaltos magma lövellt a felszínre a Fimmvörduháls mentén nyílt hasadékból, aztán március 14-én egy alapvetően új kitörési szakasz kezdődött, ahol andezites magma és a megolvasztott gleccserjég olvadékvizének keveredése heves robbanásos kitöréseket okozott, a vulkáni hamufelhő pedig több napra megbénította Európa légiközlekedését. Mintegy egy hét alatt elzáródott a víz útja a kráterbe és a robbanásos kitöréseket ezután alapvetően a magmás gázok feszítő ereje hajtotta. Egy intenzívebb robbanásos működés zajlott aztán május 5-6-án, majd ismét csendesedett a tűzhányó, május 14-én pedig újra erősebb kitörésbe kezdett egy-két napig. Most megint egy viszonylag csendesebb kitörési periódusban vagyunk, ez azonban még mindig jelentős vulkáni hamu kitöréssel jár. Jelenleg a hamufelhőt a szelek északkeleti irányba viszik, Európa tehát egyelőre fellélegezhet.


Vastag vulkáni hamu Seljavellir egyik házán - Ari Tryggvason felvétele (Izlandi Meteorológiai Intézet)

Az eddigi vulkáni működés során kb. 250 millió köbméter vulkáni anyag került a felszínre. Ez a mennyiség a Balaton össz-vízmennyiségének kb. hetede - és a vulkáni működésnek még nincsen vége. Az Eyjafjöll kitörés lassan az elmúlt évszázad legnagyobb izlandi vulkánkitörései közé kerül, ez a vulkáni hamumennyiség már meghaladja a Hekla, legutóbbi 1991-es, illetve 2000-es kitöréseinek kirobbantott hamuanyagát. A Katla 1918-as kitörése során azonban kb. 1000 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre. Még egy adat: a becslések szerint másodpercenként 200 tonna vulkáni hamuanyag kerül ki a vulkán torkából - ez azt jelenti, hogy másodpercenként kb. 170 Opel Astra-nak megfelelő tömegű vulkáni hamu jut a levegőbe...

Best Blogger Tips

2010. május 18., kedd

Mt. St. Helens kitörés 30 éve!

1980. május 18-án reggel, azaz pontosan 30 éve, eddig még nem tapasztalt módon kitört az Egyesült Államok Washington Államában lévő Mt. St. Helens vulkán! A vulkáni kitörés megdöbbentette Amerikát. Bár a kitörésre már voltak jelek, hiszen március óta pattantak ki földrengések és egyre domborodott ki a vulkán oldala (naponta 1,5 méterrel!!), a kitörés módját nem lehetett előre látni. Az amerikaiak képzetében a vulkáni kitörésről a Hawaii-szigetek látványos lávaszökőkút és lávaöntő kitörései voltak, nem számított senki arra, hogy egy ilyen pusztító robbanásos kitörés fog bekövetkezni!
A Mt. St Helenst Amerika Fuji-jaként emlegették, méltóságteljesen emelkedett ki, gyönyörű szabályos alakjával a környezetből...





A Mt. St. Helens a kitörés előtt és a kitörés után különböző oldalról(USGS felvételek)

Május 18-án reggel még néhányan kaptak engedélyt, hogy a tiltott zónába lépjenek, mivel már túl nagy volt a nyomás arra, hogy lazítani kell a szigorú intézkedéseken, hiszen a vulkán csak nem tört ki... A vulkáni kitörésnek így 57 halálos áldozata volt, köztük David A. Johnston, aki az Amerikai Geológiai Szolgálattól (USGS) éppen a vulkán mozdulatait figyelte.
Május 18-án reggel hirtelen egy 5-ös erősségű földrengést követően a vulkán északi oldala megmozdult, álljanak itt a klasszikus képsorok:


A Mt. St. Helens kitörése egy teljesen új oldalát mutatta a vulkáni működésnek: a kitörés oldalirányba történt egy hatalmas lejtőcsuszamlás következtében. A felboltozódást okozó magmatömeg ugyanis hirtelen felszínre került és ez egy hatalmas oldalirányú kirobbanáshoz vezetett. A kirobbanó anyag közel 500 km/óra sebességgel száguldott és tarolt le mindent, ami útjába esett:

15 perc múlva pedig egy hatalmas, 24 kilométer magasságba emelkedő (a mostani Eyjafjöll kitörés során maximum mindössze 10-12 km magasra jutott fel a vulkáni hamuoszlop!) vulkáni hamufelhő jelent meg:


Május 18-án délután sötétségbe borult Washington állam keleti fele, a kitörés hatalmas károkat okozott és számos tanulsággal szolgált. Erről a későbbiekben még részletesen beszámolunk!

A 30 évvel ezelőtt történtekről személyes beszámolók olvashatók az Eruptions blog weblapján.

Best Blogger Tips

Eyjafjöll: hogyan működik a vulkán?

Az Eyjafjöll vulkán működésében változás nincsen. Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének jelentése szerint a kitörési felhő magasságát továbbra is a légköri viszonyok határozzák meg. Szélcsendesebb időben akár 8-9 kilométer magasra lövell ki a vulkáni hamu, szelesebb időben viszont csak 6-7 kilométer magasra. A kitörési felhő magasságát azonban a robbanásos kitörések pulzáló intenzitása is befolyásolja. Hogyan is zajlik a kitörés közelről? Egy remek filmfelvétel jelent meg erről, amit a német Chris Weber készített:



A merész, mi több, igen kockázatos körülmények között készített (az egyik képkocka egy korábban kidobott lávadarab becsapódási kráterét mutatja a filmkészítők mellett...), pazar film hűen mutatja a robbanásos vulkáni kitörések dinamikáját: a szétfreccsenő lávacafatokat, a sűrű fekete hamufelhőt eredményező intenzív robbanásos löketeket - ezek részben a Stromboli-jellegű kitörések jellegzetességei, részben annál erősebb - subpliniusi - kitörések sajátságait mutatják. Megdöbbentő, lélegzetelállító képsorok...

Merre megy a vulkáni hamufelhő?
Az Izlandi Meteorológiai Intézet műholdképes animációján követhető a vulkáni hamufelhő vándorlása május 6 és május 17 között.
Az alábbi képen a május 16. esti állapot látható:



A Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellszámításai szerint néhány napra (május 22-ig) biztosan fellélegezhet Európa.



Best Blogger Tips

2010. május 17., hétfő

Eyjafjöll: közel 9 kilométer magas kitörési felhő, vulkáni hamu Európa felett csütörtökig?


Frissítés: Tomi, 20:03

A kitörést alig lehet látni a webkamerákon, mert vastag a felhőtakaró, de néha el lehet csípni egy-egy jobb képet, mint ezt Mulakot felől.



Frissítés: Szabi, 12:33



Az Eyjafjöll kitörése az elmúlt napokban némileg erősödött, a vulkáni hamufelhő olykor eléri a 9 kilométer magasságot is. A vulkáni hamuanyag jelenleg Európa belseje felé tart, ami légtér lezárásokkal jár. A különböző modellszámítások egységesen azt jelzik, hogy Magyarország fölé (alapvetően a nyugati országrész fölé) május 19-én szerdán érkezik a legnagyobb koncentrációban vulkáni hamu, aztán fokozatosan tisztulás indul meg és a következő napokban a kitörő vulkáni anyag már inkább észak felé tolódik el. Az alábbiakban a Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellábráit mutatjuk be május 19. és május 21. napokra:




A barcelonai kutatócsoport modellábrái május 18. és május 20.-i napokra a következő előrejelzést adják:




Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellszámításai szerint a vulkáni hamu 3000 méter magasságban éri el hazánk légterét várhatóan ma éjszaka a Kisalföld térségében.

A Izlandi Meteorológiai Intézet jelentése szerint továbbra is részben nagy mélységből (15-25 km), részben néhány km mélységből pattannak ki földrengések. Érdekesség, hogy egy-egy rengést regisztráltak a Hekla, illetve a Katla alatt is. A Katla alatti rengés megbízhatósága nagyon gyenge, a Hekla alatt pedig 400 méter mélyről regisztráltak egy igen kis magnitudójú rengést. Egyik sem ad okot aggodalomra, azaz egy közeli kitörés veszélyére.

A következő évtizedben felerősödhetnek a vulkánkitörések Izlandon, adta hírül a Times On Line. Habár az valóban nincs kizárva (sőt valószínűsíthető), hogy a következő évtizedben néhány izlandi tűzhányó (pl. Hekla, Katla, Grimsvötn, Askja) kitör és ezek valóban nagyobb vulkánok, mint az Eyjafjöll, ez még nem jelenti biztosan azt, hogy 1. ha kitörnek ezek az Eyjafjöllnél nagyobb vulkánok, akkor a kitörésük is nagyobb lesz; 2. amennyiben kitörnek, akkor ezek is hamufelhővel borítják be Európát, hasonlóan az Eyjafjöll kitöréshez (ehhez az adott időjárási frontok is hozzájárulnak). Pánikra tehát nincs ok, a jelzett vulkánok egyelőre nem mutatnak olyan jelet, hogy a közeljövőben (napok, hetek) kitörnének, azonban szükséges a józan előrelátás és felkészülés. A cikkben idézett szakemberek is feltehetően erre akarták felhívni a figyelmet. A mostani vulkáni események rávilágítanak arra, hogy nagyobb figyelmet (valamint anyagi forrást) kell fordítani a vulkáni veszélyelőrejelzésre és a szakszerű tájékoztatásra. Ez nem feltétlenül csak Izlandra vonatkozhat, hanem a távolabbi területekre is (például hazánkra is). Szükséges a különböző tudományterületek összefogása (vulkanológia, meteorológia, egészségügy, sőt történelemtudomány), hogy szakszerűen értékelni lehessen azt, hogy péládul a vulkáni hamu milyen hatással lehet nagy távolságban lévő területekre és ennek milyen múltbeli tapasztalatai vannak? Ilyen kérdésekről is bizonyára szó lesz a rövidesen Tenerifén sorra kerülő vulkanológiai konferencián, amelyen két hazai szakember (köztük e sorok írója) is részt vesz.

Best Blogger Tips

2010. május 16., vasárnap

Ismét légtérzár


Frissítés: Tomi, hétfő, 11:11

Hajnalra London reptereit is részlegesen le kellett zárni, de 7 órától már csak kisebb korlátozások vannak érvényben, mint például Heathrow-n óránként 30 gép szállhat le a szokásos 42 helyett. Eközben a hamufelhő halad tovább és a kontinensen Belgiumban (Oostende) és Hollandiában (Amsterdam - Schipol, Rotterdam, Groningen) okoz gondot, ezeket a repülőtereket legalább 12:00-ig (helyi idő) zárva tartják. Skóciában, Írországban helyi idő szerint ma délig szintén légtérzár van.

Frissítés: Tomi, 20:00

Újabb repülőtereket kellett lezárni! Írország legtöbb repülőterén holnap reggel 9-ig, de akár délig is tilos fel- és leszállni, köztük Dublinban sem.

Frissítés: Tomi, 12:09


Nagy Britannia légterének jelentős részét ismét lezárták. Előbb csak Észak-Írország felett rendeltek el repülési tilalmat, majd Skócia és Anglia északi része következett. London és az írországi Dublin repterei nyitva vannak. Lehetséges azonban, hogy hamarosan azokat is le kell majd zárni. A légtérzárat 13:00-kor rendelték el és legalább 19:00-ig tart (helyi idő szerint).

Forrás: BBC

Best Blogger Tips

2010. május 15., szombat

Továbbra is nagyon erős az Eyjafjöll kitörése



Frissítés: Tomi, 23:10

Most érdemes nézni a webkamerákat. A kitörési felhő a késői napfényben barna színű távolról (Hvolsvelli, Mulakot) és szürke színű közelről (Þórólfsfelli).

Frissítés: Tomi, 20:15

Újabb csodás kép a kitörésről, Mulakot felől:



Az Eyjafjöll alatt ~25 km mélységben számos földrengés pattant ki ma 0 és 3 óra között. A rengések átlagban 1.5 M nagyok voltak.
A kitörés ereje egyáltalán nem gyengül, sőt - talán a földrengésekkel összhangban, mely magma felnyomulását is jelentheti - erősödni látszik. A webkamerák felvételein jól látható, hogy nagyon magasra emelkedik a sötétszürke hamufelhő. Az elmúlt napok maximumát, a 9 km-t szerintem most is eléri, talán meg is haladja. A kitörés hevességéből, a felhő magasságából és a nagy mennyiségű hamuból arra következtetek, hogy a kitörés subpliniusi jellegű lett, amely a magmás robbanásos kitörések egyik fajtája. Ebben az esetben a kitörés milyenségét egyértelműen a magmában oldott gázok a határozzák meg. Íme két kép a kitörésről:

Baloldalt a Mila képe Hvolsvelli felől, jobboldalt a Mulakot repülőtér kamerájáé.

A légkörbe jutó nagy mennyiségű hamu a London VAAC jelentése szerint Izland körül kavarog, illetve egy része Grönland felé tart, míg egy másik része már el is érte Skóciát. Mivel a felhő sok hamut tartalmaz és egészen nagy magasságokban (akár 11 km) is jelen van, ismét légi forgalmi korlátozásokra lehet számítani. Holnapra már akár a Brit-szigetek teljes légterét eláraszthatja a vulkáni hamu.

Best Blogger Tips

2010. május 14., péntek

Vulkáni hírek: Eyjafjöll, vulkáni hamu terjedés, Mt. St Helens, képek, videók

Frissítés: 15:10, Tomi

Egyértelmű, hogy erősödött a kitörés! Tegnap már megfigyelhettük ezt, hosszú idő után először emelkedett a vulkáni hamufelhő 9 km magasságba. Jelenleg is nagyjából 8,5-9 km magas lehet a felhő, ezt a webkamerák képei alapján becsülöm.

Webkamerás felvételek a kitörésről. Bal oldalt a Mulakot, jobb oldalt a Hvolsvelli kamera felvétele. Jól látható a mulakotin, hogy nagyon magas a kitörési felhő, az elmúlt napokban jóval alacsonyabb volt, nem is érte el a látómező tetejét, de most nem is látjuk a felhőt teljes egészében. A másik felvételen épp az esőfelhők mögé bújú vulkánt és kitörési felhőjét láthatjuk.


Frissítés: 11:18, Szabi


Néhány gyors hír:
Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének tegnapi közös jelentése valóban a vulkáni működés gyenge erősödéséről számolt be, ahogy ezt a tegnapi webkamerás megfigyelések alapján vártuk és ahogy erről este már Balázs is beszámolt. A vulkáni hamu olykor 9 kilométer magasba is feljutott. A vulkáni működés továbbra is pulzál, hol erősebb, hol gyengébb, nincs jele, hogy a közeljövőben leállna.

Merre halad a vulkáni hamu?
Egyre több modellszámítás van erre nézve. Az elmúlt napokban közöltük a Norwegian Institute for Air Research (NILU) modelljeit, a baloldali ábra május 18, reggeli előrejelzést mutat. Eszerint Magyarország fölé is érkezik vulkáni hamu. A vulkáni anyag Európa fölé kerülését az időjárási viszonyok elősegítik, mivel egy kavargó ciklon hozza fölénk a vulkáni hamut, míg az Atlanti-óceán középső része kitisztul. Tegnap megjelent egy újabb modellszámítás is barcelonai kutató csoporttól. A jobboldali ábra az ő előrejelzésüket mutatja május 16-ra. Ez jó egyezést mutat a norvég szimulációval az adott időre, továbbá egyezik a VAAC előrejelzéssel is.




Mindeközben a hírekben megjelent, hogy az EU új javaslattal áll elő a vulkáni hamu és a légiközlekedés összehangolására. A javaslat követi az amerikai gyakorlatot, miszerint a látható vulkáni hamu felhő körül kijelölnek egy 190 kilométeres "no-fly" zónát, ahol tilos a repülés. A javaslatot még el kell fogadni a megfelelő hatóságoknak. Kérdés persze, hogy mit jelent, hogyan definiálható a "látható vulkáni hamu felhő"? Ez nyilvánvalóan a vulkáni hamu sűrűségére, koncentrációjára utal, erről azonban a jelentés nem szól. Az biztos, hogy fel kell készülni a nyári időszakban arra, hogy várhatóan lesznek korlátozások a légiközlekedésben és ez kihathat a turizmusra.

Mt. St. Helens kitörés 30 éve!
Közeledik a Mt. St helens kitörésének 30-ik évfordulója. 1980 május 18-án reggel történt az a katasztrofális vulkánkitörés, ami megdöbbentette Amerikát. Bár a kitörésre már voltak jelek, hiszen március óta pattantak ki földrengések és egyre domborodott ki a vulkán oldala, a kitörés módját nem lehetett előre látni. Az amerikaiak képzetében a vulkáni kitörésről a Hawaii-szigetek látványos lávaszökőkút és lávaöntő kitörései voltak, nem számított senki arra, hogy egy ilyen pusztító robbanásos kitörés fog bekövetkezni! A részletekről jövő hét elején még megemlékezünk!


A Mt. St. Helens egy nappal a kitörés előtt és a kitörés után (USGS felvételek)

Fotók, videók
Gyönyörű fotók és videók jelennek meg a jelenlegi izlandi kitörésről. Talán ez is inspirálta Richard Roscoe-t, hogy javasolja a Volcano Picture Of the Week (VPOW) keretében a legjobbak kiválasztását. Alább a legutolsó VOPW kép látható, ami minden bizonnyal kedvet ébreszt a többi megnézésére is. "Láva-melegen" ajánlom!

Kép készítője: Steve & Donna O'Meara - someara@interpac.net: ahogy a forró láva a tengerbe ér - Kilauea, Hawaii

És ha már a gyönyörű képeknél tartunk, ugyancsak ajánlom a következő weblapot, ahol Martin Rietze kiváló vulkán-fotográfus képei és rövid videofelvételei láthatók, többek között az Eyjafjöll kitöréséről. Megdöbbentő képsorok! Egyébként Rietze képei is szerepelnek természetesen a VOPW kiválasztottjai között. Kedvcsinálónak álljon itt egy Eyjafjöll kép Martin Rietzétől, ahogy a kitörést talán még nem láttuk:



Végül csak nem tudom megállni még egy kép közzétételét, ami Ómar Ragnarsson blogján jelent meg. A lélegzetelállító kitörési felhő mellett mellbevágó látni az embereket a kitörés közvetlen közelében!...



Best Blogger Tips