Kamcsatkán mindig történik valami

A Kamcsatka-félsziget nemcsak Oroszország legaktívabb területe, már ami a vulkánokat illeti, hanem az egész Földön sincs sok ilyen érdekes hely, ahol szinte minden napra jut egy kisebb kitörés. Az alábbiakban a kamcsatkai vulkánok működését figyelő KVERT anyagaiból szemezgetünk.

A Kizimen közepes robbanásos kitörései folytatódnak, akár 10 km magas hamufelhők is kialakulhatnak egy-egy kitörése során. A hamufelhők - melyek kelet felé 200 km-re is elérnek - a helyi és a nemzetközi légiforgalmat is akadályozhatják, a repülési veszélyességi színkód épp emiatt narancssárga. Számos sekélyfészkű vulkánrengés és remegés sejteti, hogy folyamatosak a kitörések, ezt a műholdképeken megfigyelhető termális anomáliák is alátámasztják.

A Shivelucs sem pihen, lávadómja folyamatosan növekszik, emellett több km magas hamufelhőket is a levegőbe lövell. Február 22-23-án 5,5; 23-24-én 6 km magas kitörési felhőket figyeltek meg. Ez utóbbi alkalommal a hamu 220 km-t sodródott délkelet felé a levegőben. Közepes erősségű szeizmikus tevékenység valamint gáz- és gőzkibocsátás jellemezte a múlt héten a vulkánt, sajnos február 24-től a felhők eltakarták a hegyet. A repülési színkód e hegy környékén is narancssárga a jelentős aktivitás miatt.

Baloldalt: a Kizimen kitörése január 26-án. A hamufelhő mellett jól látható egy piroklaszt ár lezúdulása. Jobboldalt: a Shivelucs kitörése február 24-én.

Folyamatosan hamufelhőket ereget a Karimszkij is. Az akár 6 km magas felhők az alacsonyan repülő gépeket zavarhatják. A hegyet takaró felhőzet csak ritkán oszlik szét, de a műholdképek és a szeizmikus adatok alapján egész múlt héten aktív volt a tűzhányó, e területen is a narancssárga repülési színkód van érvényben. Február 22-én északnyugat felé sodródó hamufelhőt figyeltek meg, mely 38 km-t utazott a levegőben.

Gyengébb aktivitást mutatott az elmúlt héten két másik vulkán, a Gorelij és a Bezimjannij. Mindkét vulkán esetében sárga repülési színkód érvényes, mivel a felettük lévő ritka hamufelhők esetleg veszélyeztethetik a repülőgépeket. Közepes-gyenge aktivitásukat a szeizmikus adatok és a csúcskrátereket lefedő műholdképeken látható termális anomáliák jelzik. A Bezimjannijon a ritka hamufelhők mellett megfigyelték a túzhányó lávadómjának folyamatos növekedését is.

Az említett tűzhányók működéséről gyönyörű képeket láthatnak a KVERT jóvoltából:
Kizimen
Shivelucs
Karimszkij
Bezimjannij
Gorelij

Hétvégi vulkán show!

Szabolcs hosszú elemzését végigolvasva a Christchurch-i földrengésről, biztosan jól esik egy kis könnyedebb szórakozás. Emellett, mi lehetne jobb kezdete egy hétvégének, mint egy csodálatos videó a tűzhányók világából. A felvételeken előbb az indonéz Bromo februári kitöréseiről majd az Etióp Erta Ale lávatavának novemberi működéséről láthatunk lélegzetelállító felvételeket. A videó egy készülő TV sorozat részét képezi. Az utóbbi időben mindkét tűzhányó hallatott magáról. A Bromo folyamatos hamupöfékelése jelentős problémát okoz a helyi lakosságnak. A nagyobb "pöffentések" pedig a légi közlekedésben okoznak fennakadást. Az Erta Ale lávatavának a szintje jelentősen megemelkedett, majd novemberben elérve a kürtő peremét kiöntött, jelentősen megváltoztatva a tűzhányó kráterének látképet (képek: a túlcsordulás előtt és után).

A videó forrása: Digital Crossing

Kellemes Hétvégét Kívánunk!

A tragikus Christchurch földrengések okai

2010. szeptember 3-án erős földrengés rázta meg az új-zélandi Christchurch városát és környékét, a földrengés magnitúdója 7-es volt az Amerikai Geológiai Szolgálat adatai szerint. Szerencsére akkor emberéletet nem követelt a földmozgás. Most hétfőn, egy újabb erős földrengés pattant ki Christchurch városától délre, amelynek magnitúdója némileg kisebb volt (6.3), azonban mégis Új-Zéland fekete napját hozta. A jelentések szerint a rengés 65 halálos áldozattal járt, ami a legsúlyosabb kimenetelű az 1931-es Hawke's öbölbeli földrengés után. Mi okozhatta ezeket a földrengéseket, előre lehet-e jelezni hasonló természeti tragédiákat és miért okozott egy kisebb magnitúdójú földrengés nagyobb katasztrófát? Erre igyekszünk az alábbiakban röviden választ adni.

Christchurch: a földrengés nyomai az utcákon. Forrás: ThomasMedia

A földrengések kipattanásának alapvető oka kőzettömbök felszín alatti elmozdulása, ami a lemeztektonika keretében magyarázható. Új-Zéland olyan ritka ország, ami két nagy kőzetlemez határán fekszik. Ugyanez a helyzet Izland esetében is, azonban a lényeges különbség az, hogy Új-Zéland két egymáshoz közeledő kőzetlemez (Ausztrál- és Pacifikus-kőzetlemezek) határán található, míg Izland egymástól távolodó kőzetelemzek határán csücsül.

Baloldali kép: Új-Zéland helyzete lemeztektonikai szempontból. Forrás: Encyclopedia of New Zealand. Jobboldali kép: A lemeztektonikai helyzet szerkezeti következménye. A nyíl Christchurch helyét mutatja. Forrás: Chris Rowan

Új-Zéland északkeleti részén a Pacifikus-kőzetlemez bukik nyugati irányban a földköpenybe (ennek neve Hikurangi-Kermadec szubdukciós zóna, ahol a "szubdukció" óceáni kőzetlemez alábukását jelenti). Új-Zéland délnyugati peremén pedig az Ausztrál kőzetlemez bukik keleti irányban a földköpenybe (ennek Puysegur szubdukciós ív a neve). A két alábukási zóna között, az egymásnak feszülő kőzetlemezek határán a feszültség úgy oldódik fel, hogy a kőzettömbök több szerkezeti vonal, azaz törés mentén oldalirányban mozdulnak el. Ezt az Új-Zélandot keresztülszelő törészónát Alpi-törésnek nevezik (AF a fenti ábrán), aminek északkeleti ága némileg szétseprűződik és ennek a szakasznak a neve Marlborough törészóna (MFZ a fenti ábrán). Érdekes módon ez utóbbi esetében a kutatók azt figyelték meg, hogy az északra lévő törések idősebbek, azaz régebben működtek, míg a délebbiek fiatalabbak, azaz a közelmúltban aktivizálódtak. Ennek okára az alábbi elegáns magyarázat adható.

Baloldali kép: Új-Zéland fő törészónái. 1. Marlborough törészóna, 2. Canterbury síkság alatti törések, 3. Ostler törészóna. Forrás: A.G. Green és munkatársainak tanulmánya. Jobboldali kép: A Marlborough törészónán belül az aktivitás (sárga szín) dél felé való vándorlásának magyarázata. Forrás: Chris Rowan

A Hikurangi alábukási zóna idővel egyre inkább dél felé mozog, azaz hátrál. Ennek oka az lehet, hogy miközben a kőzetlemez mozgásnak megfelelően az óceáni litoszféra lemez egyre inkább - ezen a szakaszon - észak felé bukik az Ausztrál-lemez alá, közben a nagy tömege miatt süllyedő, azaz lefelé irányuló mozgást is végez (Próbáljuk ki ezt egy papírlappal! Toljuk egy másik alá, de közben az alábukó részét gyorsabban húzzuk lefelé. Mi lesz az eredmény? Az alábukás helye lassan változik, mégpedig egyre hátrább vándorol!). Az eredmény tehát az, hogy az alábukó kőzetlemez hátragördülve bukik alá és az alábukás helye hátrál (hasonlóan, ahogy az 10-15 millió évvel ezelőtt a Keleti-Kárpátok térségében történt). Hogyan reagál erre a szomszédos kőzetlemez? Az alábukási övvel érintkező kőzettestek dél-délnyugat felé mozdulnak el, azaz egy jobbos oldalelmozdulásos tektonikai szerkezet alakul ki, ahol a feszültségek időszakonként hirtelen kőzetelmozdulással szabadulnak fel, ami földrengést okoz. Új-Zéland elmúlt 10 évében kipattanó földrengései jól kirajzolják a térség fő tektonikai elemeit és láthatjuk, hogy Christchurch térsége is szeizmikusan aktív területen található.

Baloldali kép: Az elmúlt 10 évben Új-Zélandon kipattant földrengések helyei. Forrás: GeoNet. Jobboldali kép: A kőzettest elmozdulások (vetők) fő típusai. A Christchurch földrengés egy jobbos oldalelmozdulásos vetőrendszer aktivizálódása miatt patant ki. GNS Science ábrája nyomán

A fenti magyarázat azt is jelenti, hogy egy folyamatosan zajló szerkezeti mozgás történik, azaz ez a terület - és ez egyre inkább Christchurch térségét jelenti... - szeizmikus aktivitása a jövőben is veszélyt hordoz, azaz további földrengések fognak kipattanni (ennek időléptékét azonban nem lehet előre jelezni!). Ráadásul a város a Canterbury síkság laza üledékes anyagára épült, amely földrengés esetén erősítő hatást vált ki, azaz súlyosabbá teheti a károkat.
Van-e összefüggés a tavaly szeptemberi és a mostani földrengés között. Igen, a két földrengés kipattanása ugyanannak a tektonikai rendszernek az aktivizálódásához tartozik, bár nem ugyanahhoz a töréshez. Valószínűsíthető, hogy a 2010-es erős földrengés kihathatott a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonalra, ahol hosszú ideje halmozódott már fel a feszültség és ez a végső lökés vezethetett a mostani erős földrengéshez. A 7-es magnitúdójú földrengést számos utórengés követte, aminek epicentrum nyomvonala a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonallal párhuzamos.
Miért okozott ez a mostani földrengés jóval nagyobb károkat? Egyrészt, mert a 350 ezer lakosú Christchurch városához jóval közelebb pattant ki. Továbbá, a földrengés délben történt, amikor sokan az utcán voltak és az utcákra hulló törmelék nagyobb veszélyt jelentett. Valószínűleg kevesebb áldozattal járt volna a rengés ha éjjel történik, mint tavaly szeptemberben. Az előzőekben vázolt okok arra utalnak, hogy nem ez volt az utolsó ilyen erős földrengés a területen, azt azonban nem lehet előrejelezni, hogy mikor fog újra bekövetkezni hasonló csapás. Erre sajnos fel kell készülni!

Végül, ha már egy tűzhányó blogban történt ez a bejegyzés egy érdekes kapcsolódó jelenségről néhány szó. Ez pedig a talaj-cseppfolyósodás és az ezzel járó "homok-vulkánok" és "iszap-vulkánok" kialakulása.

"Iszap-vulkánok" Christchurchben. Forrás: The Ingram gallery és Jon Mollivan

E furcsa képződményeknek persze semmi közük a klasszikus tűzhányókhoz, csupán az alakjuk hasonló egy pajzsvulkánhoz. Kialakulásuk oka a talaj-cseppfolyósodás, azaz amikor a laza, általában finomszemcsés homokos talaj (ami a Canterbury síkságot is jellemzi) földrengés következtében kialakuló rázkódás miatt elveszti tartását, merevségét és úgy viselkedik mint egy folyadék. Ha a talaj vízzel telített, mert például a talajvízszint alatt van, a talajra ható folyamatos nyomóhatás miatt a víz előbb-útóbb kipréselődik. Ha viszont, a nyomóerő rövid ideig tart és többször ismétlődik (mint a földrengések esetén, amikor ismétlődő lökések, rázkódások érik az üledéket), a víz nem tud kiszökni a következő nyomási ciklus előtt, viszont a víznyomás egyre inkább nő. Végül e növekvő belső nyomás és a rázkódás következtében a homokos talajban lévő szemcsék elvesztik összetartó erejüket, elvesztik összetartásukat. Az eredmény a folyadékhoz hasonló viselkedés. A cseppfolyosódó homok/iszap az ismétlődő földlökések és a víz belső nyomása következtében a felszínre emelkedik, ahol olykor kisebb homok- vagy iszapkúpot formál, amint azt a fenti képeken is látható. Ennek azonban tragikusabb változata is előfordul, amikor jelentős mennyiségben préselődik ki ez az anyag és a víz szétfolyva eláraszthat jelentős területeket, amint az Christchurch több városnegyedében történt. Ha egy város ilyen üledékre épül, akkor a talaj-cseppfolyósodás miatt akár nagyobb háztömbök süllyedhetnek meg.

Végül, még egy megjegyzés. Bár ilyen esetben rögtön megjelennek a megalapozatlan, áltudományos katasztrófa elméletek, egyesek szerint például Christchurch lakóinak hamarosan egy vulkáni kitöréssel kell szembenézniük, fontos leszögezni, hogy jelen tudományos ismereteink szerint ennek nagyon-nagyon-nagyon kicsi (bár egy tudós ilyet nem mondhat ki, de szinte nulla) a valószínűsége! Sokkal nagyobb gond az és sokkal fontosabb, hogy a mostani katasztrófa helyzetet hogyan lehet kezelni és miképpen lehet felkészülni jövőbeli hasonló eseményekre (pl. ismeretterjesztés, azaz oktatás, megfelelő építkezés stb.). Ez utóbbiban nagy szerep jut az új-zélandi földtudományi szakembereknek, akikre nyugodtan lehet támaszkodni, mert a legfelkészültebbek között vannak és tudásukat széles körben megosztják.

Kitelepítések a Fülöp-szigeteken!

2011. február 21-én, tegnap reggel (helyi idő szerint 9:12-kor) újra kitört a Fülöp-szigeteki Bulusan tűzhányó! A Luzon szigetén található vulkán 2010. november elején kezdett ébredezni, majd számos kisebb pöffentés után egy erőteljes robbanásos kitörés történt november 21-én. Azóta a tűzhányó pár hónapig elcsendesedett. 2011. február 20-án, vasárnap két vulkanotektonikus földrengést észleltek, majd másnap bekövetkezett a kitörés: a PHIVOLCS (Fülöp-szigeteki Vulkanológiai és Szeizmológiai Intézet) szerint freatikus kitörés történt, mely 19 percig tartott, és egy kb. 3 km magas (tengerszint felett) szürke hamufelhőt lövellt a magasba. A robbanás hangját még a vulkántól 10 km távolságban is hallották. A hamufelhő dél-délnyugat felé terjedt, melynek következtében számos városban jelentettek hamuhullást. A 46 ezer lakost számláló Irosin városát kb. 5 mm vastag hamu borítja, és szinte semmit sem lehet látni a hamuhullás miatt. A tűzhányó környéke igen sűrűn lakott (több mint 100 ezer ember), a helyi hadsereg már kb. 2000 embert telepített ki a környező településekről. 31 középiskolás diákot kellett kezelni a hamu okozta légzési problémákkal. A vulkán térségét "tiltott repülési zónának" nyilvánították, így amíg a hamuveszély fennáll, teljes légtérzár van a térségben.

A Bulusan tegnap reggeli kitörésekor képződött szürke hamufelhő (bal oldali kép) és a hamuhullás hatása a környező települések egyikén (jobb oldali kép). A képek forrása: megagalerias.terra.

Mindezek ellenére a tegnapi kitörés nem mondható nagynak, a tűzhányón a riasztási fokozatot nem emelték, vagyis maradt 1-es (a legkisebb), ami azt jelenti, hogy továbbra is tilos belépni a vulkán körüli 4 km átmérőjű veszélyzónába a lehetséges hamu- és gőzkitörések miatt. Továbbá, figyelmeztetnek minden környéken élő lakost az esetleges heves esőzések következtében kialakuló laharok (iszapárak) okozta veszélyekre.

Etna: mi történt a felhők mögött?

Frissítés: Nagyszerű videók Hawaii-ról. A múlt héten a megszokottnál intenzívebb volt a vulkáni működés Hawaii-n. A Pu'u'O'o kráterében egymást követték a lávafolyások. A Kilauea csúcskráterében lévő kisebb beszakadásos kráterben több omlás is történt. (A bejegyzés a múlt héten készült, de technikai okokból csak most sikerült közzétennünk.)

Bejegyzés:
Február 18-án, pénteken az év második jelentős robbanásos kitörése zajlott az Etnán. Ez a vulkáni működés 36 nappal követte a korábbi, január 12-13-i látványos vulkáni show-t. Az előző eseménnyel szemben most azonban nem volt szerencséjük a webkamerákhoz szaladó vulkánrajongóknak, a kitörés viharos felhők mögött zajlott. A cataniai INGV részletes jelentése most felfedte mi is történt a felhők mögött.

Az Etna február 18-i és az azt megelőző kisebb február 16-i kitörése jól látható a földremegés szeizmogramon. Forrás: INGV Catania

A kitörés a Délkeleti kráter oldalában lévő beszakadásos kráterben történt (2007 óta a Délkeleti kráter környékén csak ez az aktív kitörési központ), ugyanott ahol 36 nappal korábban, és nem több mint 11 órán keresztül tartott. Jellegében hasonló volt az előzőhöz, azaz stromboli-típusú lávatűzijáték és hawaii-típusú lávaszökőkút kitörés jellemezte. Érdekes módon a kitörés nagyon hirtelen indult el, szemben a januárival, amit viszonylag hosszabb szeizmikus aktivitás előzött meg. A robbanásos kitöréshez kisebb lávaöntés is társult, ami a január 12-13-i lávaöntés vonalát követte a Valle del Bove irányába.
Ezt a kitörést megelőzte február 16-án egy rövid robbanásos kitörési esemény, valószínűleg az Északkeleti kráterben, ami szintén csak a szeizmogramokon észlelhető.
Az Etna jelenleg nyugodt, méltóságteljes gyönyörű képe Boris Behncke weblapján látható.

Etna: újabb erős kitörés a felhők mögött?

Frissítés: 14:25
Egyelőre ennyi?... A ma reggel kezdődött erős kitörési fázisnak, úgy tűnik most vége. Kérdés, hogy csak egy rövid szünetre menjünk ki a büfébe vagy egy hosszabb szünet után folytatódik majd az előadás?...

Az Etna kitörés lecsengése hőkamera képen. Forrás: INGV Catania

Frissítés: 14:00
Éééés, itt van, az Etna most zajló kitörése:

Az Etna kitörése hőkamera képen. Forrás: INGV Catania

A kitörés intenzitása azonban jelentősen csökken, ahogy azt a szeizmikus földremegések erősségének lankadása jelzi. Azaz lehet, hogy mire a felhők elmennek a show - egyelőre - befejeződik. Egyelőre, mert hogy folytatása lesz (napok, hetek, hónapok) az biztos!

A szeizmikus földremegések erőssége a hirtelen ugrás után fokozatosan csökken. Forrás: INGV Catania

Frissítés: 11:10
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint a látási viszonyok még mindig akadályozzák vulkáni működés pontos követését az Etnán. A földremegések még mindig erősek, továbbá vulkáni hamuhullást észleltek Linguaglossa környékén, a vulkán északkeleti oldalán.

Frissítés: 10:20
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint kora reggel óta intenzív lávatűzijáték (stromboli-típusú) kitörés zajlik az Etna Délkeleti kráterében. A vulkáni működést egyelőre nem lehet megfigyelni webkamerákon keresztül a viharos időjárás miatt.
Ugyancsak erős vulkáni működés jellemzi a Strombolit is, ahol tegnap este izzó lávacafatok repültek a kráter terület északi lejtőire. A jelenlegi hőkamera képek és a szeizmogrammok egyértelműen mutatják az erős vulkáni működést.

A hőkamera képek intenzív vulkáni működést jeleznek a Strombolin. Forrás: INGV Catania

Első bejegyzés: 8:11
Az Etnát jelenleg sűrű felhőt borítja, esik az eső, de... a szeizmogrammok erős vulkánkitörést jeleznek!

Forrás: INGV Catania

Ahogy többet tudunk, természetesen jelentkezünk azonnal!

Még mindig Hawaii!!!

Úgy tűnik a hétfőt kivéve ez a hét a Hawaii-n zajló vulkáni működés jegyében telik. Természetesen bőven van mit írni erről a gyönyörű szigetről. Akár külön blogot is lehetne indítani a témával kapcsolatban, ahogy azt Leigh Hilbert, egy helyi fotográfus meg is tette. A blogjában (angol) rendszeresen közöl képeket, híreket, érdekességeket a Nagy Szigeten zajló vulkáni működésről. Az elmúlt néhány napban nagyszerű látvány nyújtott a P'u'u'O'o kráterében zajló intenzív lávaöntés. A helyi obszervatórium által felállított webkamera segítségével folyamatosan követhetők a kitörések. A webkamera képeiből lelkes amatőr vulkánfigyelők videókat is készítenek. A legújabb videó itt tekinthető meg. További videók találhatók a február 15. bejegyzéshez tartozó megjegyzések között. Az obszervatórium által készített videókat a Pu'u'O'o kráter keleti falából kiömlő láváról pedig tekintse meg itt:

Láva ömlik a a Pu'u'O'o kráter keleti falában lévő kis kürtőből. 2011. 02. 17, Hawaii Forrás: HVO

De zajlanak az események (napi jelentések a HVO-tól, angol) a Kilauea csúcsán a Halema'uma'u kráterben. A héten több alkalommal is nagyobb darabok szakadtak le (angol) a Halema'uma'u kráteren belüli beszakadásos kürtő falából, majd egyenesen a a kürtőben fortyogó lávatóba zuhantak. A HVO három nagyszerű videót is közzé tett az eseményekről! Íme:

Videó felvételek a kráterperem beszakadásáról. 2011. 02. 14., Beszakadásos kráter a Halema'uma'u kráterben, Hawaii Forrás: HVO

Videó felvétel a kráterperem beszakadásáról másnap. 2011. 02. 15., Beszakadásos kráter a Halema'uma'u kráterben, Hawaii Forrás: HVO

Zavargások Pele istennő konyhájában

Kisebb lávaszökőkút kitörés a Pu'u'O'o kráterében 2011. 02. 06. (Forrás: HVO)

Frissítés, Balázs 02. 16.:

Intenzív lávaöntés zajlik a Pu'u'O'o kráterében (lásd megjegyzések). A webkamera felvételein élőben követhetjük az eseményeket. A Hawaii Obszervatórium által közölt videó felvételen lenyűgöző képsorokat láthatunk. A lávaöntés mellett kisebb lávaszökőkút kitörések is zajlanak. A magma kisebb nyílásokon és egy kb. 10 méter magas fröccskúp kürtőjén keresztül tör a felszínre. Amennyiben a feltöltődés üteme elég nagy lesz, vagyis lesz bőven magmautánpótlás, úgy vélhetően ismét lávató alakulhat ki a Pu'u'O'o kráterében, a története során nem először. Korábban 1997 -ben és 2004-2007 között is lávató töltötte ki a krátert. A Hawaii Obszervatórium archívumában további információk olvashatók ezen eseményekről. Továbbá néhány fantasztikus kép, milyen is volt a Pu'u'O'o akkoriban.

A Pu'u'O'o kráterében zajló lávaöntés és lávaszökőkút kitörések 2011. február 6-8. között. (Forrás: HVO)

Eredeti Bejegyzés: Évi 2011. 02. 15.

A vulkánkedvelők örömére a hawaii Nagy-sziget állandó vulkánhírekkel szolgál, lássuk, milyen újdonságok történtek az elmúlt egy hét során.
Február 9-én és 10-én erős szeizmikus aktivitást észleltek a Kilauea tűzhányó területén. A két nap során történt 42 földrengésből 36 a Keleti-riftzónában pattant ki (elsősorban annak nyugati-északnyugati részén), ezek közül kettőnek is 3-nál nagyobb volt a magnitúdója: február 9-én egy 3,2 magnitúdójú rengés pattant ki a Kilauea csúcsától 2 mérföldre (3,2 km-re) délre, majd február 10-én reggel egy még erősebb, 3,8-as magnitúdójú földrengés történt a tűzhányó csúcsrégiójától 3 mérföldnyire (4,8 km-re) délkeletre, mely érzékelhető volt a Volcano nevű település környékén is. A felerősödött szeizmikus tevékenység jelentősebb kitörések előjele lehet. Ez utóbbi, legerősebb földrengés óta azonban ismét kisebb magnitúdójú rengések jellemzők a területre. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium honlapján egy térkép is megtekinthető az elmúlt két hét földrengéseinek elterjedéséről, illetve azok részletes adatairól is.
A Kilauea kalderájában található Halema'uma'u kráterben szintén erősödött az aktivitás: a kráteren belüli kisebb beszakadásos kráterben fortyogó lávató szintje jelentősen megemelkedett, és a lávaszint folyamatos süllyedő-emelkedő mozgása során gyakoribbak és időben hosszabbak lettek az "emelkedő szakaszok". Február 11-én az eddigieknél jóval magasabb volt a lávató szintje: már csak 72 m mélyen bugyogott a kráter szintjétől számítva.

Bal oldali kép: a Halema'uma'u kráteren belül található lávató 2011. február 14-én (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory, ahol a képre kattintva meghallgathatjuk a lávató működésének hangjait is!); jobb oldali kép: 2011. február 15-i (itthoni idő szerint 15:17-kor készített) webkamera felvétel a lávató intenzív működéséről (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory webkamera).

2011. február 9-i videófelvétel a Halema'uma'u kráter lávataváról, aminek szintje ekkor 90 m-rel volt a kráter szintje alatt. A videó készítésekor a lávató szintje épp "emelkedő szakaszban" volt, melynek során kis mennyiségű gázkibocsátás is megfigyelhető (a videó forrása: Hawaiian Volcano Observatory).

A vulkán csúcsrégiójától 25 km-re kelet-délkeletre található Pu'u'O'o kráter aktivitásában is erősödést figyeltek meg: a szeizmikus tevékenység növekedésével együtt a kráteren belül számos kis kürtőből folyt a bazaltos láva, például a kráter keleti falából, illetve több fröccskúpból a kráter északi és északnyugati részén.

Bal oldali kép: A Pu'u'O'o kráter belseje, bal oldalt látható az északnyugati fröccskúp, melyből izzó (narancssárga) lávafolyások indulnak ki, illetve háttérben az északkeleti fröccskúp és a keleti kráterfalból kifolyó kisebb lávafolyás (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory); jobb oldali kép: a Hét Vulkán Képe sorozat eheti tagja, melyen a Pu'u'O'o kráterből származó lávafolyás látható, amint az óceánba ömlik (a képet készítette: Judy McIlrath).

Végül egy új térkép (és annak egy kinagyított része), melyen már a friss, idei lávafolyások elterjedése is fel van tüntetve:

Térkép a hawaii Nagy-sziget délkeleti oldalán található Kilauea vulkáni terület Keleti-riftzónájában 1983 óta képződött lávafolyások elterjedéséről, illetve annak kinagyított része (jobb oldali kép), mely a Kalapana település közelében terjedő lávafolyásokat mutatja. A bordó szín a 2011. január 13-i, a piros pedig a február 4-i lávafolyásokat jelzi (a képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory).

Ismét tűzhányó a nap képe!

A NASA "A nap képe" (Image of the day) sorozatának mai tagja egy űrhajós által készített felvétel a csádi Emi Koussi vulkánról. A képen jól megfigyelhető a világos barnássárga homokkő és a rátelepülő sötétbarna vulkáni kőzet közötti különbség. Bár az utolsó kitörés közel két millió éve történt, a száraz éghajlatnak köszönhetően a tűzhányó megmaradt tökéletes épségben és gyakorlatilag növényzet sem borítja.

A tűzhányó elhelyezkedése. (Google maps)


Emi Koussi tűzhányó, Csád (NASA Earth Observatory)

A tűzhányót lávafolyások és robbanásos kitörések termékei építik fel. A vulkán meglehetősen nagy, 60x80 km-es területen terül el. A lejtő kis dőlése pajzsszerű megjelenést kölcsönöz neki. Legmagasabb pontja 3415 m a külső, 12x15 km átmérőjű kalderaperem déli részén helyezkedik el. A belső, kisebb Era Kohor kaldera 2-3 km átmérőjű és 350 m mély. Történelmi kitörése nem ismert, azonban a déli lejtőn található a Yi-Yerra geotermikus mező.

Vulkánhírek innen-onnan

A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón február 7-én, tegnap reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe (a mostani kitörések nagy része a Showa kráterben történt).

Hamufelhő felemelkedése a Sakurajima tűzhányó Minami-dake kráteréből 2011. február 7-én (a kép forrása: flickr, Matthew Bednarik).

A japán Kyushu-sziget másik "versenyzője", a Kirishima vulkáncsoporthoz tartozó Shinmoe-dake tűzhányó szintén folyamatosan pöfékel. A 700 m átmérőjű kráterben kitüremkedett lávalepény átmérője már a 600 m-t is eléri, így szinte már teljesen kitölti a krátert. A kráter körüli 4 km átmérőjű veszélyzónán kívül is jelentős gondokat okoz a tűzhányó: a környéken található városok lakosai a vulkáni hamu okozta problémákkal (pl. a mezőgazdaságban, közlekedésben, iskolák működésében, stb.) küzdenek.

Bal oldali kép: A Shinmoe-dake kráterében növekedő lávalepény 2011. február 4-én (a kép forrása és további felvételek: Earthquake Research Institute, University of Tokyo). Jobb oldali kép: 2011. február 4-i műholdfelvétel a Shinmoe-dake tűzhányóból származó hamufelhőről, mely kelet felé terjed, érintve Miyazaki városát is (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Ismét a figyelem központjába került az Izland délkeleti részén található hatalmas Vatnajökull gleccser, mely a sziget legnagyobb gleccsere (8100 négyzetkilométernyi területet borít). Az elmúlt pár napban megnőtt a szeizmikus aktivitás a Vatnajökull északnyugati részén. Dr. Páll Einarsson geológus (Izlandi Egyetem) szerint a területen több szeizmométerre lenne szükség, hogy jobban tudják detektálni a földrengések pontos helyét és mélységét. Egy potenciális vulkánkitörés helyeként a Kistufell vulkáni területet említi (Izland egyik legaktívabb területe), mely a Bárdarbunga vulkáni rendszerhez tartozik (1996-ban a Gjálp kitörés előtt szintén erősödött a szeizmikus aktivitás a Kistufell területen). Egy másik geológus, Dr. Sigurlaugar Hjaltadóttir (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) szerint az említett területen akár egy éven belül bekövetkezhet a kitörés. A továbbiakban még jobban szemmel tartják a gleccser északnyugati részét (a Grímsvötn és Bárdarbunga vulkánok környékét).

Végül ugorjunk át a Kamcsatka-félszigetre, ahol a Kizimen tűzhányó továbbra is szinte megállás nélkül szorgoskodik. Egy nagyszerű videófelvétel (február 7.) tekinthető meg a Kizimen egyik kitöréséről a BBC honlapján. Február 1-3. között a hamufelhők kb. 5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, és több mint 430 km-re terjedtek a vulkántól keleti irányba.

A Kizimen hamu- és gőzfelhőjének terjedése kelet-északkeleti irányba (a Kamcsatka-öböl fölé) 2011. február 1-jén (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Eyjafjallajökull - utóhatások

Érdekes jelenségre lettek figyelmesek a legutóbbi hidrológiai év (2009. 09. 01. - 2010. 08. 31.) kiértékelésekor az izlandi meteorológusok.
Az országban a tavaszi olvadás április-májusban kezdődik, a gleccsereké júniusban. Most is így történt. Érdekes viszont, hogy a sziget nagy részén a szokásoshoz képest megnőtt a gleccserekből kiolvadt víz mennyisége, míg délen lecsökkent. Vajon mi okozta ezt?

Összehasonlítva az Eyjafjallajökull tavaszi kitörésekor kiszóródott hamu vastagságát és a jégolvadás változását (lásd a lenti térképeket) az ország különböző területein az látszik, hogy ahol vékony a hamulepel, ott jobban, ahol vastag, ott pedig kevésbé olvadt a jég. Helyi kutatók azt feltételezik, hogy a vékony hamuréteg sötétebb színe miatt több napfényt elnyelve segíti a jég olvadását, míg egy bizonyos vastagság után a hamu már szigetelőként funkcionál. A vastagabb hamulepelben a vulkáni szemcsék közt elég sok levegő is van, ez segíti a szigetelést.




A Jökulsá á Fjöllunn (fent) és a Markarfljót (lent) folyók vízhozama június-augusztus között. A 2010-es évet a fekete vonal jelöli. Az előbbi folyó a Vatnajökull jégmezőből ered (amit csak igen vékony hamulepel fedett be), a másik a Myrdalsjökull gleccserből (amin akár az 5 cm-t is elérte a hamuréteg vastagsága). Jól látható, hogy az olvadékvíz mennyisége jelentősen megemelkedett az északabbi és kissé lecsökkent a déli folyó esetében.
Az alábbi két térkép a hamuréteg vastagságát és a vizsgált vízfolyásokat mutatja.

Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.

"Vulkán Ki Mit Tud" Japánban

Japánban az első alkalommal kiírt "Vulkán Ki Mit Tud" versenyre 112 potenciálisan aktív tűzhányó jelentkezett.

Japán aktív és potenciálisan aktív tűzhányói. Forrás: AIST

A területi alapon rendezett előversenyeken a legnagyobb küzdelem a Kyushu sziget versenyzői között volt, ahol olyan nagyságok is a porondra léptek, mint a kitörési rekordokat döntögető és a végső győzelemre is esélyes Sakurajima, az 1991-es, halálos áldozatokkal is járó kitöréssel súlyos terhet viselő Unzen, a legnagyobb aktív japán vulkán, az Aso és a végén feltűnt egy korábban a szürke középmezőnyben vergődő versenyző is, a Kirishima csapatban játszó Shinmoe-dake is. A legnépesebb Honshu területi versenyen szépségével mindenkit elkápráztatott a Fuji, bár igazi aktív cselekményt régen, 1707-ben mutatott. A harmadik területi csoportban, Hokkaidon az Usu, pont 2000-ben produkált egy remek kitörést, amivel eséllyel lépett tovább. Végül, a negyedik, tengeri (Izu) csoportban sem kispályás versenyzők voltak. Az Izu-Oshima 1986-ban 1600 m magas lávaszökőkutat mutatott be, ami rekordnak számít. A kapcsolódó subpliniusi kitörés során 12 ezer lakosnak kellett elhagynia a szigetet. A nagy versenytárs a Miyakejima volt, aki szintén 2000-ben dobott (illetve "esett") egy nagyott, az eredmény egy lassan beszakadó kaldera. Hát, ilyet is ritkán látni a Földön!
A verseny döntőjében két aktív tűzhányó maradt állva, akik felváltva mutatják be produkciójukat. Hoho, emberek, hiszen ez egy szomszéd küzdelem! A versenyző páros: a Sakurajima és a Shinmoe-dake egymás közelében pöfögnek, robbantgatnak. Hát, kedves lelkes nézőink, ilyen nincs!... Mindkét versenyző szinte ugyanazt a mutatványt bocsátja a zsűri elé: vulcanoi-típusú kitörések! Ez azt jelenti, hogy időszakonként - átlagosan 10 percenként - egy ágyúdörrenésszerű kitörés zajlik, ami izzó kőzetdarabokat dob a felszínre és közben sűrű, sötét hamufelhő gomolyog ki a kráterből. A hatás monumentális! Hirtelen olyan erős légnyomás hullám alakul ki, hogy még több kilométer távolságban is ablakok törnek be! Néhány nappal korábban James Reynolds jóvoltából került fel a YouTube megosztóra egy fantasztikus filmfelvétel a Sakurajima kitöréséről, ahol jól láthatók az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) a hirtelen kiinduló légnyomás-hullámok. Huha, ez fantasztikus, na ezt itt is be kell mutatni lassítva:

Sakurajima, vulcanoi-kitörés - lassított felvétel!. Figyeljük meg a légnyomás-hullámot közvetlenül a kitörés előtt és a kirepülő izzó kőzetdarabokat!. Forrás: James Reynolds YouTube

Na, persze a frissiben aktívvá váló Shinmoe-dake sem hagyja magát, amint azt az alábbi filmfelvétel is mutatja, ilyet ő is tud produkálni, röpülnek is az üvegszilánkok! Na ezért, itt is legyen egy felvétel a semlegesség jegyében:

Shinmoe-dake, vulcanoi-kitörés. Figyeljük meg a légnyomás-hullámot közvetlenül a kitörés előtt és a kirepülő izzó kőzetdarabokat!. Forrás: Shibuyaji YouTube

Hát, akkor nézzünk bele a produkciókba, természetesen vágatlanul, ahogy azt a webkamerák mutatják. Kedves nézőink, azaz olvasóink élőben is követhetik a versenyt a következő webkamerákon:
Sakurajima: éppen itt látható vagy ezen a másikon. (hupps, pont egy kitörés látszik rajta, bár még egy kicsit sötét van...):

Szakadatlanul, megállás nélkül dolgozik ez a versenyző, akinek van ideje nézze és nézze, nappal és este!

Shinmoe-dake: éppen itt látható (eléggé túlterhelt a webkamera, így ha nem jön be, akkor folyamatosan kell frissíteni, amíg megjön a kép. Hups, na itt is pont egy kitörés! Nahát, ezek a versenyzők!) vagy itt is látható (jobboldalt a menüben alulról a hetedik):

Hát igen, ez a friss titán felveszi ám a kesztyűt a rekorderrel!

Végül, nézzünk néhány képet az elmúlt napok előadásaiból (ismét webkamera képek, ahogy csinálták, akkor éppen):
Sakurajima:

ahogy azt a webkamerán láttam február 1-én. Forrás: Sakurajima webkamera

Shinmoe-dake:

ahogy azt a webkamerán láttam január 26-án és február 2-án. Forrás: Shinmoe-dake webkamera és Shinmoe-dake webkamera #2

Kedves "nézőink", azaz olvasóink, a döntő még folytatódik, lehet szavazni közönségdíjra, sőt képes szavazás is lehetséges, egy-egy jól rögzített webkamera képpel! Jó szurkolást, jó szórakozást!