A Kamcsatka-félsziget nemcsak Oroszország legaktívabb területe, már ami a vulkánokat illeti, hanem az egész Földön sincs sok ilyen érdekes hely, ahol szinte minden napra jut egy kisebb kitörés. Az alábbiakban a kamcsatkai vulkánok működését figyelő KVERT anyagaiból szemezgetünk.
A Kizimen közepes robbanásos kitörései folytatódnak, akár 10 km magas hamufelhők is kialakulhatnak egy-egy kitörése során. A hamufelhők - melyek kelet felé 200 km-re is elérnek - a helyi és a nemzetközi légiforgalmat is akadályozhatják, a repülési veszélyességi színkód épp emiatt narancssárga. Számos sekélyfészkű vulkánrengés és remegés sejteti, hogy folyamatosak a kitörések, ezt a műholdképeken megfigyelhető termális anomáliák is alátámasztják.
A Shivelucs sem pihen, lávadómja folyamatosan növekszik, emellett több km magas hamufelhőket is a levegőbe lövell. Február 22-23-án 5,5; 23-24-én 6 km magas kitörési felhőket figyeltek meg. Ez utóbbi alkalommal a hamu 220 km-t sodródott délkelet felé a levegőben. Közepes erősségű szeizmikus tevékenység valamint gáz- és gőzkibocsátás jellemezte a múlt héten a vulkánt, sajnos február 24-től a felhők eltakarták a hegyet. A repülési színkód e hegy környékén is narancssárga a jelentős aktivitás miatt. Baloldalt: a Kizimen kitörése január 26-án. A hamufelhő mellett jól látható egy piroklaszt ár lezúdulása. Jobboldalt: a Shivelucs kitörése február 24-én.
Folyamatosan hamufelhőket ereget a Karimszkij is. Az akár 6 km magas felhők az alacsonyan repülő gépeket zavarhatják. A hegyet takaró felhőzet csak ritkán oszlik szét, de a műholdképek és a szeizmikus adatok alapján egész múlt héten aktív volt a tűzhányó, e területen is a narancssárga repülési színkód van érvényben. Február 22-én északnyugat felé sodródó hamufelhőt figyeltek meg, mely 38 km-t utazott a levegőben.
Gyengébb aktivitást mutatott az elmúlt héten két másik vulkán, a Gorelij és a Bezimjannij. Mindkét vulkán esetében sárga repülési színkód érvényes, mivel a felettük lévő ritka hamufelhők esetleg veszélyeztethetik a repülőgépeket. Közepes-gyenge aktivitásukat a szeizmikus adatok és a csúcskrátereket lefedő műholdképeken látható termális anomáliák jelzik. A Bezimjannijon a ritka hamufelhők mellett megfigyelték a túzhányó lávadómjának folyamatos növekedését is.
Az említett tűzhányók működéséről gyönyörű képeket láthatnak a KVERT jóvoltából:
Kizimen
Shivelucs
Karimszkij
Bezimjannij
Gorelij
2011. február 28., hétfő
Kamcsatkán mindig történik valami
2011. február 25., péntek
Hétvégi vulkán show!
2011. február 24., csütörtök
A tragikus Christchurch földrengések okai
A földrengések kipattanásának alapvető oka kőzettömbök felszín alatti elmozdulása, ami a lemeztektonika keretében magyarázható. Új-Zéland olyan ritka ország, ami két nagy kőzetlemez határán fekszik. Ugyanez a helyzet Izland esetében is, azonban a lényeges különbség az, hogy Új-Zéland két egymáshoz közeledő kőzetlemez (Ausztrál- és Pacifikus-kőzetlemezek) határán található, míg Izland egymástól távolodó kőzetelemzek határán csücsül.
Új-Zéland északkeleti részén a Pacifikus-kőzetlemez bukik nyugati irányban a földköpenybe (ennek neve Hikurangi-Kermadec szubdukciós zóna, ahol a "szubdukció" óceáni kőzetlemez alábukását jelenti). Új-Zéland délnyugati peremén pedig az Ausztrál kőzetlemez bukik keleti irányban a földköpenybe (ennek Puysegur szubdukciós ív a neve). A két alábukási zóna között, az egymásnak feszülő kőzetlemezek határán a feszültség úgy oldódik fel, hogy a kőzettömbök több szerkezeti vonal, azaz törés mentén oldalirányban mozdulnak el. Ezt az Új-Zélandot keresztülszelő törészónát Alpi-törésnek nevezik (AF a fenti ábrán), aminek északkeleti ága némileg szétseprűződik és ennek a szakasznak a neve Marlborough törészóna (MFZ a fenti ábrán). Érdekes módon ez utóbbi esetében a kutatók azt figyelték meg, hogy az északra lévő törések idősebbek, azaz régebben működtek, míg a délebbiek fiatalabbak, azaz a közelmúltban aktivizálódtak. Ennek okára az alábbi elegáns magyarázat adható.
A Hikurangi alábukási zóna idővel egyre inkább dél felé mozog, azaz hátrál. Ennek oka az lehet, hogy miközben a kőzetlemez mozgásnak megfelelően az óceáni litoszféra lemez egyre inkább - ezen a szakaszon - észak felé bukik az Ausztrál-lemez alá, közben a nagy tömege miatt süllyedő, azaz lefelé irányuló mozgást is végez (Próbáljuk ki ezt egy papírlappal! Toljuk egy másik alá, de közben az alábukó részét gyorsabban húzzuk lefelé. Mi lesz az eredmény? Az alábukás helye lassan változik, mégpedig egyre hátrább vándorol!). Az eredmény tehát az, hogy az alábukó kőzetlemez hátragördülve bukik alá és az alábukás helye hátrál (hasonlóan, ahogy az 10-15 millió évvel ezelőtt a Keleti-Kárpátok térségében történt). Hogyan reagál erre a szomszédos kőzetlemez? Az alábukási övvel érintkező kőzettestek dél-délnyugat felé mozdulnak el, azaz egy jobbos oldalelmozdulásos tektonikai szerkezet alakul ki, ahol a feszültségek időszakonként hirtelen kőzetelmozdulással szabadulnak fel, ami földrengést okoz. Új-Zéland elmúlt 10 évében kipattanó földrengései jól kirajzolják a térség fő tektonikai elemeit és láthatjuk, hogy Christchurch térsége is szeizmikusan aktív területen található.
A fenti magyarázat azt is jelenti, hogy egy folyamatosan zajló szerkezeti mozgás történik, azaz ez a terület - és ez egyre inkább Christchurch térségét jelenti... - szeizmikus aktivitása a jövőben is veszélyt hordoz, azaz további földrengések fognak kipattanni (ennek időléptékét azonban nem lehet előre jelezni!). Ráadásul a város a Canterbury síkság laza üledékes anyagára épült, amely földrengés esetén erősítő hatást vált ki, azaz súlyosabbá teheti a károkat.
Van-e összefüggés a tavaly szeptemberi és a mostani földrengés között. Igen, a két földrengés kipattanása ugyanannak a tektonikai rendszernek az aktivizálódásához tartozik, bár nem ugyanahhoz a töréshez. Valószínűsíthető, hogy a 2010-es erős földrengés kihathatott a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonalra, ahol hosszú ideje halmozódott már fel a feszültség és ez a végső lökés vezethetett a mostani erős földrengéshez. A 7-es magnitúdójú földrengést számos utórengés követte, aminek epicentrum nyomvonala a Christchurch-től délre futó szerkezeti vonallal párhuzamos.
Miért okozott ez a mostani földrengés jóval nagyobb károkat? Egyrészt, mert a 350 ezer lakosú Christchurch városához jóval közelebb pattant ki. Továbbá, a földrengés délben történt, amikor sokan az utcán voltak és az utcákra hulló törmelék nagyobb veszélyt jelentett. Valószínűleg kevesebb áldozattal járt volna a rengés ha éjjel történik, mint tavaly szeptemberben. Az előzőekben vázolt okok arra utalnak, hogy nem ez volt az utolsó ilyen erős földrengés a területen, azt azonban nem lehet előrejelezni, hogy mikor fog újra bekövetkezni hasonló csapás. Erre sajnos fel kell készülni!
Végül, ha már egy tűzhányó blogban történt ez a bejegyzés egy érdekes kapcsolódó jelenségről néhány szó. Ez pedig a talaj-cseppfolyósodás és az ezzel járó "homok-vulkánok" és "iszap-vulkánok" kialakulása.
E furcsa képződményeknek persze semmi közük a klasszikus tűzhányókhoz, csupán az alakjuk hasonló egy pajzsvulkánhoz. Kialakulásuk oka a talaj-cseppfolyósodás, azaz amikor a laza, általában finomszemcsés homokos talaj (ami a Canterbury síkságot is jellemzi) földrengés következtében kialakuló rázkódás miatt elveszti tartását, merevségét és úgy viselkedik mint egy folyadék. Ha a talaj vízzel telített, mert például a talajvízszint alatt van, a talajra ható folyamatos nyomóhatás miatt a víz előbb-útóbb kipréselődik. Ha viszont, a nyomóerő rövid ideig tart és többször ismétlődik (mint a földrengések esetén, amikor ismétlődő lökések, rázkódások érik az üledéket), a víz nem tud kiszökni a következő nyomási ciklus előtt, viszont a víznyomás egyre inkább nő. Végül e növekvő belső nyomás és a rázkódás következtében a homokos talajban lévő szemcsék elvesztik összetartó erejüket, elvesztik összetartásukat. Az eredmény a folyadékhoz hasonló viselkedés. A cseppfolyosódó homok/iszap az ismétlődő földlökések és a víz belső nyomása következtében a felszínre emelkedik, ahol olykor kisebb homok- vagy iszapkúpot formál, amint azt a fenti képeken is látható. Ennek azonban tragikusabb változata is előfordul, amikor jelentős mennyiségben préselődik ki ez az anyag és a víz szétfolyva eláraszthat jelentős területeket, amint az Christchurch több városnegyedében történt. Ha egy város ilyen üledékre épül, akkor a talaj-cseppfolyósodás miatt akár nagyobb háztömbök süllyedhetnek meg.
Végül, még egy megjegyzés. Bár ilyen esetben rögtön megjelennek a megalapozatlan, áltudományos katasztrófa elméletek, egyesek szerint például Christchurch lakóinak hamarosan egy vulkáni kitöréssel kell szembenézniük, fontos leszögezni, hogy jelen tudományos ismereteink szerint ennek nagyon-nagyon-nagyon kicsi (bár egy tudós ilyet nem mondhat ki, de szinte nulla) a valószínűsége! Sokkal nagyobb gond az és sokkal fontosabb, hogy a mostani katasztrófa helyzetet hogyan lehet kezelni és miképpen lehet felkészülni jövőbeli hasonló eseményekre (pl. ismeretterjesztés, azaz oktatás, megfelelő építkezés stb.). Ez utóbbiban nagy szerep jut az új-zélandi földtudományi szakembereknek, akikre nyugodtan lehet támaszkodni, mert a legfelkészültebbek között vannak és tudásukat széles körben megosztják.
2011. február 22., kedd
Kitelepítések a Fülöp-szigeteken!
Mindezek ellenére a tegnapi kitörés nem mondható nagynak, a tűzhányón a riasztási fokozatot nem emelték, vagyis maradt 1-es (a legkisebb), ami azt jelenti, hogy továbbra is tilos belépni a vulkán körüli 4 km átmérőjű veszélyzónába a lehetséges hamu- és gőzkitörések miatt. Továbbá, figyelmeztetnek minden környéken élő lakost az esetleges heves esőzések következtében kialakuló laharok (iszapárak) okozta veszélyekre.
2011. február 20., vasárnap
Etna: mi történt a felhők mögött?
Bejegyzés:
Február 18-án, pénteken az év második jelentős robbanásos kitörése zajlott az Etnán. Ez a vulkáni működés 36 nappal követte a korábbi, január 12-13-i látványos vulkáni show-t. Az előző eseménnyel szemben most azonban nem volt szerencséjük a webkamerákhoz szaladó vulkánrajongóknak, a kitörés viharos felhők mögött zajlott. A cataniai INGV részletes jelentése most felfedte mi is történt a felhők mögött.
A kitörés a Délkeleti kráter oldalában lévő beszakadásos kráterben történt (2007 óta a Délkeleti kráter környékén csak ez az aktív kitörési központ), ugyanott ahol 36 nappal korábban, és nem több mint 11 órán keresztül tartott. Jellegében hasonló volt az előzőhöz, azaz stromboli-típusú lávatűzijáték és hawaii-típusú lávaszökőkút kitörés jellemezte. Érdekes módon a kitörés nagyon hirtelen indult el, szemben a januárival, amit viszonylag hosszabb szeizmikus aktivitás előzött meg. A robbanásos kitöréshez kisebb lávaöntés is társult, ami a január 12-13-i lávaöntés vonalát követte a Valle del Bove irányába.
Ezt a kitörést megelőzte február 16-án egy rövid robbanásos kitörési esemény, valószínűleg az Északkeleti kráterben, ami szintén csak a szeizmogramokon észlelhető.
Az Etna jelenleg nyugodt, méltóságteljes gyönyörű képe Boris Behncke weblapján látható.
2011. február 18., péntek
Etna: újabb erős kitörés a felhők mögött?
Egyelőre ennyi?... A ma reggel kezdődött erős kitörési fázisnak, úgy tűnik most vége. Kérdés, hogy csak egy rövid szünetre menjünk ki a büfébe vagy egy hosszabb szünet után folytatódik majd az előadás?...
Frissítés: 14:00
Éééés, itt van, az Etna most zajló kitörése:
A kitörés intenzitása azonban jelentősen csökken, ahogy azt a szeizmikus földremegések erősségének lankadása jelzi. Azaz lehet, hogy mire a felhők elmennek a show - egyelőre - befejeződik. Egyelőre, mert hogy folytatása lesz (napok, hetek, hónapok) az biztos!
Frissítés: 11:10
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint a látási viszonyok még mindig akadályozzák vulkáni működés pontos követését az Etnán. A földremegések még mindig erősek, továbbá vulkáni hamuhullást észleltek Linguaglossa környékén, a vulkán északkeleti oldalán.
Frissítés: 10:20
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint kora reggel óta intenzív lávatűzijáték (stromboli-típusú) kitörés zajlik az Etna Délkeleti kráterében. A vulkáni működést egyelőre nem lehet megfigyelni webkamerákon keresztül a viharos időjárás miatt.
Ugyancsak erős vulkáni működés jellemzi a Strombolit is, ahol tegnap este izzó lávacafatok repültek a kráter terület északi lejtőire. A jelenlegi hőkamera képek és a szeizmogrammok egyértelműen mutatják az erős vulkáni működést.
Első bejegyzés: 8:11
Az Etnát jelenleg sűrű felhőt borítja, esik az eső, de... a szeizmogrammok erős vulkánkitörést jeleznek!
Ahogy többet tudunk, természetesen jelentkezünk azonnal!
2011. február 17., csütörtök
Még mindig Hawaii!!!
De zajlanak az események (napi jelentések a HVO-tól, angol) a Kilauea csúcsán a Halema'uma'u kráterben. A héten több alkalommal is nagyobb darabok szakadtak le (angol) a Halema'uma'u kráteren belüli beszakadásos kürtő falából, majd egyenesen a a kürtőben fortyogó lávatóba zuhantak. A HVO három nagyszerű videót is közzé tett az eseményekről! Íme:
Videó felvétel a kráterperem beszakadásáról másnap. 2011. 02. 15., Beszakadásos kráter a Halema'uma'u kráterben, Hawaii Forrás: HVO
2011. február 15., kedd
Zavargások Pele istennő konyhájában
Frissítés, Balázs 02. 16.:
Intenzív lávaöntés zajlik a Pu'u'O'o kráterében (lásd megjegyzések). A webkamera felvételein élőben követhetjük az eseményeket. A Hawaii Obszervatórium által közölt videó felvételen lenyűgöző képsorokat láthatunk. A lávaöntés mellett kisebb lávaszökőkút kitörések is zajlanak. A magma kisebb nyílásokon és egy kb. 10 méter magas fröccskúp kürtőjén keresztül tör a felszínre. Amennyiben a feltöltődés üteme elég nagy lesz, vagyis lesz bőven magmautánpótlás, úgy vélhetően ismét lávató alakulhat ki a Pu'u'O'o kráterében, a története során nem először. Korábban 1997 -ben és 2004-2007 között is lávató töltötte ki a krátert. A Hawaii Obszervatórium archívumában további információk olvashatók ezen eseményekről. Továbbá néhány fantasztikus kép, milyen is volt a Pu'u'O'o akkoriban.
A Pu'u'O'o kráterében zajló lávaöntés és lávaszökőkút kitörések 2011. február 6-8. között. (Forrás: HVO)
Eredeti Bejegyzés: Évi 2011. 02. 15.
A vulkánkedvelők örömére a hawaii Nagy-sziget állandó vulkánhírekkel szolgál, lássuk, milyen újdonságok történtek az elmúlt egy hét során.
Február 9-én és 10-én erős szeizmikus aktivitást észleltek a Kilauea tűzhányó területén. A két nap során történt 42 földrengésből 36 a Keleti-riftzónában pattant ki (elsősorban annak nyugati-északnyugati részén), ezek közül kettőnek is 3-nál nagyobb volt a magnitúdója: február 9-én egy 3,2 magnitúdójú rengés pattant ki a Kilauea csúcsától 2 mérföldre (3,2 km-re) délre, majd február 10-én reggel egy még erősebb, 3,8-as magnitúdójú földrengés történt a tűzhányó csúcsrégiójától 3 mérföldnyire (4,8 km-re) délkeletre, mely érzékelhető volt a Volcano nevű település környékén is. A felerősödött szeizmikus tevékenység jelentősebb kitörések előjele lehet. Ez utóbbi, legerősebb földrengés óta azonban ismét kisebb magnitúdójú rengések jellemzők a területre. A Hawaii Vulkanológiai Obszervatórium honlapján egy térkép is megtekinthető az elmúlt két hét földrengéseinek elterjedéséről, illetve azok részletes adatairól is.
A Kilauea kalderájában található Halema'uma'u kráterben szintén erősödött az aktivitás: a kráteren belüli kisebb beszakadásos kráterben fortyogó lávató szintje jelentősen megemelkedett, és a lávaszint folyamatos süllyedő-emelkedő mozgása során gyakoribbak és időben hosszabbak lettek az "emelkedő szakaszok". Február 11-én az eddigieknél jóval magasabb volt a lávató szintje: már csak 72 m mélyen bugyogott a kráter szintjétől számítva.
2011. február 9-i videófelvétel a Halema'uma'u kráter lávataváról, aminek szintje ekkor 90 m-rel volt a kráter szintje alatt. A videó készítésekor a lávató szintje épp "emelkedő szakaszban" volt, melynek során kis mennyiségű gázkibocsátás is megfigyelhető (a videó forrása: Hawaiian Volcano Observatory).
2011. február 14., hétfő
Ismét tűzhányó a nap képe!
A tűzhányó elhelyezkedése. (Google maps)
Emi Koussi tűzhányó, Csád (NASA Earth Observatory)
2011. február 8., kedd
Vulkánhírek innen-onnan
2011. február 7., hétfő
Eyjafjallajökull - utóhatások
Érdekes jelenségre lettek figyelmesek a legutóbbi hidrológiai év (2009. 09. 01. - 2010. 08. 31.) kiértékelésekor az izlandi meteorológusok.
Az országban a tavaszi olvadás április-májusban kezdődik, a gleccsereké júniusban. Most is így történt. Érdekes viszont, hogy a sziget nagy részén a szokásoshoz képest megnőtt a gleccserekből kiolvadt víz mennyisége, míg délen lecsökkent. Vajon mi okozta ezt?
Összehasonlítva az Eyjafjallajökull tavaszi kitörésekor kiszóródott hamu vastagságát és a jégolvadás változását (lásd a lenti térképeket) az ország különböző területein az látszik, hogy ahol vékony a hamulepel, ott jobban, ahol vastag, ott pedig kevésbé olvadt a jég. Helyi kutatók azt feltételezik, hogy a vékony hamuréteg sötétebb színe miatt több napfényt elnyelve segíti a jég olvadását, míg egy bizonyos vastagság után a hamu már szigetelőként funkcionál. A vastagabb hamulepelben a vulkáni szemcsék közt elég sok levegő is van, ez segíti a szigetelést.
A Jökulsá á Fjöllunn (fent) és a Markarfljót (lent) folyók vízhozama június-augusztus között. A 2010-es évet a fekete vonal jelöli. Az előbbi folyó a Vatnajökull jégmezőből ered (amit csak igen vékony hamulepel fedett be), a másik a Myrdalsjökull gleccserből (amin akár az 5 cm-t is elérte a hamuréteg vastagsága). Jól látható, hogy az olvadékvíz mennyisége jelentősen megemelkedett az északabbi és kissé lecsökkent a déli folyó esetében.
Az alábbi két térkép a hamuréteg vastagságát és a vizsgált vízfolyásokat mutatja.
Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.
2011. február 2., szerda
"Vulkán Ki Mit Tud" Japánban
A területi alapon rendezett előversenyeken a legnagyobb küzdelem a Kyushu sziget versenyzői között volt, ahol olyan nagyságok is a porondra léptek, mint a kitörési rekordokat döntögető és a végső győzelemre is esélyes Sakurajima, az 1991-es, halálos áldozatokkal is járó kitöréssel súlyos terhet viselő Unzen, a legnagyobb aktív japán vulkán, az Aso és a végén feltűnt egy korábban a szürke középmezőnyben vergődő versenyző is, a Kirishima csapatban játszó Shinmoe-dake is. A legnépesebb Honshu területi versenyen szépségével mindenkit elkápráztatott a Fuji, bár igazi aktív cselekményt régen, 1707-ben mutatott. A harmadik területi csoportban, Hokkaidon az Usu, pont 2000-ben produkált egy remek kitörést, amivel eséllyel lépett tovább. Végül, a negyedik, tengeri (Izu) csoportban sem kispályás versenyzők voltak. Az Izu-Oshima 1986-ban 1600 m magas lávaszökőkutat mutatott be, ami rekordnak számít. A kapcsolódó subpliniusi kitörés során 12 ezer lakosnak kellett elhagynia a szigetet. A nagy versenytárs a Miyakejima volt, aki szintén 2000-ben dobott (illetve "esett") egy nagyott, az eredmény egy lassan beszakadó kaldera. Hát, ilyet is ritkán látni a Földön!
A verseny döntőjében két aktív tűzhányó maradt állva, akik felváltva mutatják be produkciójukat. Hoho, emberek, hiszen ez egy szomszéd küzdelem! A versenyző páros: a Sakurajima és a Shinmoe-dake egymás közelében pöfögnek, robbantgatnak. Hát, kedves lelkes nézőink, ilyen nincs!... Mindkét versenyző szinte ugyanazt a mutatványt bocsátja a zsűri elé: vulcanoi-típusú kitörések! Ez azt jelenti, hogy időszakonként - átlagosan 10 percenként - egy ágyúdörrenésszerű kitörés zajlik, ami izzó kőzetdarabokat dob a felszínre és közben sűrű, sötét hamufelhő gomolyog ki a kráterből. A hatás monumentális! Hirtelen olyan erős légnyomás hullám alakul ki, hogy még több kilométer távolságban is ablakok törnek be! Néhány nappal korábban James Reynolds jóvoltából került fel a YouTube megosztóra egy fantasztikus filmfelvétel a Sakurajima kitöréséről, ahol jól láthatók az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) a hirtelen kiinduló légnyomás-hullámok. Huha, ez fantasztikus, na ezt itt is be kell mutatni lassítva:
Na, persze a frissiben aktívvá váló Shinmoe-dake sem hagyja magát, amint azt az alábbi filmfelvétel is mutatja, ilyet ő is tud produkálni, röpülnek is az üvegszilánkok! Na ezért, itt is legyen egy felvétel a semlegesség jegyében:
Hát, akkor nézzünk bele a produkciókba, természetesen vágatlanul, ahogy azt a webkamerák mutatják. Kedves nézőink, azaz olvasóink élőben is követhetik a versenyt a következő webkamerákon:
Sakurajima: éppen itt látható vagy ezen a másikon. (hupps, pont egy kitörés látszik rajta, bár még egy kicsit sötét van...):
Szakadatlanul, megállás nélkül dolgozik ez a versenyző, akinek van ideje nézze és nézze, nappal és este!
Shinmoe-dake: éppen itt látható (eléggé túlterhelt a webkamera, így ha nem jön be, akkor folyamatosan kell frissíteni, amíg megjön a kép. Hups, na itt is pont egy kitörés! Nahát, ezek a versenyzők!) vagy itt is látható (jobboldalt a menüben alulról a hetedik):
Hát igen, ez a friss titán felveszi ám a kesztyűt a rekorderrel!
Végül, nézzünk néhány képet az elmúlt napok előadásaiból (ismét webkamera képek, ahogy csinálták, akkor éppen):
Sakurajima:
Shinmoe-dake:
Kedves "nézőink", azaz olvasóink, a döntő még folytatódik, lehet szavazni közönségdíjra, sőt képes szavazás is lehetséges, egy-egy jól rögzített webkamera képpel! Jó szurkolást, jó szórakozást!