Kövesse élőben az Etna újabb kitörését

Frissítés: Balázs 09/29

Megjelent (gyönyörű képekkel) a tegnapi kitörésről szóló INGV jelentés. Továbbá érdemes elolvasni Boris Behncke az INGV-Catania, újabb nevén Osservatorio Etneo munkatársának összefoglalóját a kitörésről.

Nagyszerű videók készültek az Etna tegnap esti kitöréséről:

A Kd Etna fantasztikus videó összefoglalót tett közé a kitörésről. Érdemes megfigyelni a videó 2. percét követően, hogy a kráterben bekövetkezett erőteljes robbanásokat légköri nyomáshullám kíséri.

Videó összefoglaló az Etna 2011. 09. 28. kitöréséről. Forrás: KdEtna

Ezen a másik két felvételeken a kitörés legintenzívebb szakasza a kitörés paroxizmusa és a Valle del Bove nyugati oldalán csordogáló lávafolyás is látható. Íme:

Videó felvételek az Etna tegnap esti kitöréséről. Bal oldalon Michel Mammino, jobb oldalon Marco Restivo videója.

*******************************************************

2011. 09.28.

Huuuuh. Nagyszerű volt az Etna 15. paroximális kitörési eseménye. A felhős idő megnehezítette a kitörés megfigyelését a webkamerákon keresztül, de pont emiatt volt izgalmas az egész. A paroxizmus nagyon rövid kb. 20 perces volt, de ezalatt nagyon intenzív volt a kitörés. Érdekes, hogy a paroxizmust megelőző percekben hirtelen elgyengültek a földrezgések, majd újra felerősödtek és kezdődött a legintenzívebb szakasz. Ezt a webkamera felvételeken is követni lehetett. A magma egy pillanatra "elbizonytalanodott", talán ő is érzte, hogy pár nappal hamarabb gyújtotta be a rakétákat. Több szempontból is különleges volt tehát, a mai paroximális kitörési esemény. Kíváncsian várhatjuk tehát az INGV részletes elemzését.

A mostani a 15. paroximális kitörés idén az Etnán. A legutóbbi 9.5 nappal ezelőtt történt. Így megszakadt az a tendencia, hogy egyre hosszabb idő telik el két kitörés között. A július 30-án történt paroxizmus után ugyanis folyamatosan nőtt a pihenő napok száma, 6,7,8,9,10 végül 11 nap telt el a paroximális kitörések között. Ez jó példa a vulkánok kiszámíthatatlanságára.

Frissítés: Balázs 09/28 22:18

Vége a paroxizmusnak. Szinte teljesen megszűntek a földrezgések, ami jelzi, hogy elcsendesedett a kitörés. A lávafolyás még gyönyörű látványt nyújt, ahogy a Valle del Bove meredek lejtőjén ereszkedik lefele.

Lávafolyás a Valle del Bove nyugati oldalában. Forrás: Etna guide

Amilyen hirtelen felerősödött, olyan gyorsan csendesült el az Etna kitörése. A baloldali szeizmogramon látható, mennyit jelentősen gyengültek a földrezgések. Forrás: INGV

Frissítés: Balázs 09/28 21:55
A paroxizmus kellős közepén járunk. Megindult a lávafolyás a Valle del Bove meredek nyugati lejtőjén. Az Új Délkeleti Kráterkúpból néha több ponton is lávaszökőkút csap a magasba. A tűzhányó fölé több km magas hamufelhő tornyosul.

Balra: időnként több ponton is a magasba csap a lávaszökőkút. Forrás: INGV Jobb: lávafolyás Forrás: Etna guide

Az Etna fölé tornyosuló hamufelhő (kép közepén bekeretezve) az INGV egyik távoli hőkamerájának felvételén. Forrás: INGV

Frissítés: Balázs 09/28 21:37
Most már folyamatos a lávaszökőkút kitörés.

Etna guide cam 1.

Frissítés: Balázs 09/28 21:25

Kezdődik a paroxizmus, most már egy-egy lávaszökőkút is a magasba tör.

Szökőkútszerű kitörés. Forrás: Etna guide

Frissítés: Balázs 09/28 21:19

az első webkamera képekből készült animáció a stromboli-típusú kitörési szakaszról, amelyet Raving állított össze.

Folyamatosan erősödnek a földrezgések a tűzhányón, ami jelzi, hogy egyre intenzívebb a kitörés.

Az Etna szeizmogramja erősödő földrezgést jelez. Forrás: INGV

Frissítés: Balázs 09/28 20:16
Sajnos a felhők miatt rosszak a látási viszonyok, de néhány szerencsésebb pillanatot elkapva látható, hogy továbbra is stromboli-típusú működés zajlik.

Tűzijátékszerű kitörés. Forrás: bal: Radio Studio 7, jobb: Etna guide

Frissítés: Balázs 09/28 19:05

Kezd kitisztulni az idő. Már el is kezdődött a stromboli-típusú aktivitás*: az új Délkeleti Kráterben zajló robbanások révén kisebb hamufelhő emelkedik a magasba.

Hamupöfékelés az Etnán. Webkamera kép. Forrás: Radio Studio 7

*A stromboli típusú működés során diszkrét robbanások zajlanak a kürtő felső szakaszán. Ez egyedi hamufelhőket vagy ha sűrűsödnek a robbanások összefüggő, de pamacsokból álló hamufelhőt eredményez:

Stromboli típusú működés során képződő kitörési felhő az Etnán. Kép forrása: INGV

Hamarabb mint vártuk, de úgy tűnik az Etna kész az újabb kitörésre. A vulkán alatti földrezgések amplitúdójának értéke hirtelen megugrott kb. két órával ezelőtt és azóta is folyamatosan nő. Korábban nagyszerűen lehetett előrejelezni ez alapján a kitöréseket. Tehát estére lehet kezdeni készülődni és szorítani, hogy kitisztuljon az idő.

webkamerák: INGV, Radio Studio 7, Etnaguide, Etnaweb

Földrezgések amplitúdójának időbeli változás. Forrás: INGV

Kitelepítés El Hierro szigetén!

Frissítés (Szabolcs, 2011.09.28. 15:30)

El Hierro: lesz-e 2500 év nyugalom után (megjegyzés: bizonytalan, meg nem erősített források szerint 1793-ban is lehetett egy kisebb kitörés) újabb vulkáni működés? Izgalmas kérdés, mert ez ráirányítja a figyelmet arra, hogy hosszú ideje nyugodt területek is újra aktivizálódhatnak! Ráadásul a Kanári-szigeteken is egy érdekes fordulatot adna, hiszen itt a következő vulkáni kitörést alapvetően Tenerifén vagy La Palma szigetén vártuk. Aztán nyáron megrezdült El Hierro alatt a föld és azóta is szakadatlanul remeg. Szeptemberben érdekes változás történt a hipocentrumok elhelyezkedésében: egyre délebbre tolódtak és a mélységük is nőtt, amit az alábbi remek ábra is mutat:

Földrengés hipocentrumok változása szeptember El Hierro alatt. A piros jelek mutatják az elmúlt napok rengéseinek kipattanási helyeit. Forrás: GeoLurking bejegyzése az Eruptions blogon

A növekvő számú földrengések miatt a helyi hatóságok az elmúlt pénteken sárgára emelték a készültségi szintet. Ez a lakosság számára a következőt jelenti: (1) Figyelni kell a helyi rádió és televízió adást, az internetes portálokat a további fontos hírek és utasítások miatt. (2) Mindenkinél legyen elegendő ivóvíz, kötszer és gyógyszer készlet, elemlámpa, elemmel működő rádió. (3) mindenki ismerje a veszély esetén hívandó telefonszámokat; (4) mindenki tartsa otthon elérhető helyen a személyes iratait, legyen készenlétben minden, ha a családnak hirtelen távoznia kell a szigetről. (5) Legyen összekészítve egy esetleges kitelepítés esetén szükséges kis méretű csomag. A kitelepítés pedig el is kezdődött, ahogy ezt Tomi is leírta. A helyi lapok figyelmeztetnek, hogy mit kell csinálni adott veszélyhelyzet esetében. A hatóságok felkészültek arra, hogy akár 4000 embert is kitelepíthessenek egy óra alatt! Azt gondolom példa értékű ez az előkészület még akkor is, ha most nem fog semmi történni. De fog-e? Elég csak a mai napi szeizmogramra nézni, mi is történik El Hierro alatt...:

Földrengések El Hierro szigetén a mai napon... Forrás: AVCAN

El Hierro alatti földrengések kipattanásai helyeinek (hipocentrumok) változása az elmúlt 10 napban. Forrás: AVCAN

A földrengések az elmúlt napokban mélyebbről pattannak ki (14-16 km mélyről), szemben a korábbi 10-12 km mélységgel. Ez pedig a sziget alatti földkéreg és földköpeny határa (l. Balázs korábbi bejegyzésében közölt ábrát!) Jó eséllyel friss magma törhet magának utat, azaz egy kitörés esélye most nagyobb mint korábban! Mit kell figyelni? Egy esetleges kitörés közeledtét jelezheti a hipocentrumok mélységének csökkenése, nem véletlen, hogy kiemelten figyelik a szakemberek azt, hogy megjelennek-e sekélyebb mélységből kipattant rengések is? Egy lehetséges közeli vulkáni kitörést jelezhet továbbá a terület lassú felpúposodása, valamint a növekvő szén-dioxid kibocsátás. Nos, úgy tűnik mindkét paraméter jelez valamit: a sziget felszíne már 4 cm-t emelkedett (a forrás nem szól arról, hogy mióta), továbbá emelkedik a szén-dioxid kibocsátás erőssége is! A szakemberek 10-20% esélyt adnak egy közeli vulkánkitörésnek, de megítélésem szerint ez inkább egy óvatos becslésnek számít...


Eredeti bejegyzés (Tomi, 2011.09.28. 09:54)
A Kanári-szigetek legnyugatibb tagja, El Hierro alatt tegnap is több mint 100 földrengés pattant ki, ezek közül 79 volt 2-3.8 magnitúdójú. Az elmúlt hónapok folyamatos rengéseire reagálva a Kanári-szigetek kormánya és a helyi önkormányzatok együtt dolgoztak ki egy akciótervet egy esetleges vulkánkitörés esetére - adta hírül a Canaries News. A kormány tegnap úgy döntött, evakuálni kell a legveszélyeztetettebb terület lakosságát. Azért döntöttek így, mert a rengéseket vizsgáló kutatók szerint a földrengések gyakorisága és ereje is folyamatosan növekedni fog. Július óta több mint 8500 földrengés rázta meg a környéket.
53 embert már ki is költöztettek La Frontera településéből, tegnap este lezárták a Las Puntas és Guarazoca közti alagutat is és a környék általános iskoláiban szünetel a tanítás.
A spanyol Nemzeti Földrajzi Intézet honlapján elérhető az alábbi ábra az eddig kipattant földrengésekről:

Földrengések El Hierro alatt. A jobb felső sarokban látható adatok: eddig 8521 rengés pattant ki július óta, az összesítés ma reggel 09:01-kor (magyar idő szerint 10:01) készült, addig az utolsó földrengés 07:59-kor volt. A rengések legnagyobb része 8-18 km mélységközben pattant ki.

Az El Hierro alatt 2011. július 18-a óta kipattant földrengések erejének kumulatív görbéje (Azaz a görbe adott pontja a kezdőpont - július 18. - és az aktuális időpont között összesen a földrengések során felszabadult energia mennyiségét jelzi.) A görbe egy ponton hirtelen nagyon meredekre vált. Mit jelent ez? Azt, hogy szeptember 27-étől kezdve több energia szabadult fel, mint az addig eltelt bő két hónapban!

Egy Laki-kitöréshez hasonló esemény következményei Európában

Mit hoz a jövő? - mit hoz egy a társadalom számára váratlan vulkáni kitörés? Régóta foglalkoztat ez a kérdés, a legutóbbi bejegyzésem is e problémakör körül forgott és már akkor jeleztem, hogy rövidesen visszatérek e témára egy új tanulmány kapcsán. A leedsi egyetem munkatársainak és az együttműködő kutatók tanulmánya az előző héten jelent meg, amelyben egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatását elemzik.
A Laki hasadék 1783. június 8-án nyílt fel és 8 hónapon keresztül ömlött ki a bazaltos kőzetolvadék, miközben olykor több kilométer magasra csaptak fel a robbanásos kitörések kén-dioxidban és fluorban is gazdag hamufelhői. A vulkáni működés lefolyásáról szemtanúk dokumentumainak felidézésével Vulkánok c. könyvem 10. fejezetében írok részletesen. A vulkáni működés következtében Európára fojtó, száraz köd szállt, a társadalmi következmények tragikusak voltak.

1783 nyarán megnyílt a föld Izlandon és 8 hónapon keresztül hihetetlen mennyiségű bazalt láva ömlött a felszínre.

A vulkáni működés során 122 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ami meghaladja az emberiség által 2005-ben kibocsátott teljes évi kéndioxid mennyiséget (115 millió tonna) és hatszorosa a Pinatubo 1991-es kitörése során felszínre került kéndioxid mennyiségnek. 1783 nyarán jelentősen megugrott számos országban a halálozási arány, ami a vulkáni szmognak és az akkori időjárási viszonyoknak, azaz a nyári hőségnek volt tulajdonítható. Mi lenne, ha ez a kitörés most vagy a közeljövőben következne be? Erről szól Anja Schmitt és munkatársainak tanulmánya.
Mindenekelőtt, fontos tudnunk azt, hogy mi az esélye egy ilyen jövőbeli kitörésnek, van-e egyáltalán ennek tudományos alapja! Nos, az elmúlt 1150 évben 4 nagy lávaöntő kitörés volt Izlandon: Eldgjá 934-938-ben 20 köbkilométer láva, Hallmundarhraun kb. 950-ben 8 köbkilométer láva, Frambruni a 13. században 4 köbkilométer láva és 1783-84-ben a Laki kitörés 15 köbkilométer lávát produkált. Átlagosan tehát kb. 290 évente történik egy ilyen esemény, bár látjuk azt is, hogy ez lehet rövidebb és hosszabb időszak is, mindenképpen ami fontos az az, hogy Izlandon előfordulhatnak még a jövőben is újabb árbazalt kitörések, ezek hatásával tehát foglalkozni kell!
A vulkáni működés során a levegőbe kerülő kéndioxid egy része felszínközelben marad, másik része pedig a sztratoszférába kerül. A kéndioxid reagálva a vízgőzzel kénsav aeroszollá alakul, olyan szemcsékké, amelyek mérete nanométer nagyságú (1 nanométer a milliméter milliomodrésze). A sztratoszférába bekerülő kénsav aeroszol felhő hosszú ideig, akár évekig megmaradhat és globális éghajlati változásokat okoz, míg az alsó légrétegekben lévő kénsavas felhő a vulkán - akár néhány ezer kilométeres - környezetében jelent egészségügyi kockázatot. Ez teljesen más eset, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során történt. Itt nem a légkörbe jutó vulkáni hamu okozza a veszélyt, hanem a vulkáni gázok!
Az immunológiai vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot találtak a levegőszennyezés (különösen a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szennyezés) és a halálozási arány között. Az icipici szulfátrészecskékből álló levegőszennyezés különösen veszélyes, megnövelheti a megbetegedéseket, növelheti a halálozások számát. Egy kén-gazdag magma kitörése, amire számos példa volt a múltban Izlandon is, hirtelen emelheti meg a levegő kénsav szennyezését, amire a modern időkben nem volt példa. Fontos tudni azt, hogy a kénsavas felhő (avagy vulkáni szmog) elterjedése sokkal nagyobb lehet, sokkal nagyobb területet érinthet, mint magának a vulkáni hamunak az elterjedése! Az emberi egészségre gyakorolt közvetlen káros hatása mellett pedig számos további környezeti veszélye is lehet, mint például állatok és növények pusztulása, aminek következményei beláthatatlanok. Nem hiába való tehát, ha a szakemberek, továbbá a döntéshozók és a társadalom is e kérdéssel foglalkozik, ilyen eseményekre is készít stratégiát!

A megnövekedett halálozás száma Európában egy Laki-típusú kitörés esetén, a kitörést követő évben. Forrás: Scmitt és munkatársainak tanulmánya a PNAS folyóiratban

A kutatócsoport modellszámításai szerint Európában mintegy 150 ezer ember áldozattal járna egy Laki-típusú kitörés légszennyezési hatása. Ebben csak a szív- és tűdőbetegségek és az ezzel kapcsolatos halálozási esetek vannak és nem szerepelnek a további lehetséges járulékos veszélyforrások... A megnövekedő halálozási szám pedig egész Európát érintené (gondoljunk abba is bele, hogy a Kárpát-medence ennek különsen kitett lehet, mivel itt a szenyezett levegő hosszabb ideig is megülhet!)!
Mielőtt sokan a sötét jövő felfestését látnák és világvége hangulatba kerülnének, fontos hangsúlyoznom, hogy tudnunk kell ezekről a kis valószínűségű, de nagy hatású események lehetséges hatásairól is, mert egyszer majd egy generációnak szembe kell nézni ezekkel és nem tudjuk még azt, hogy mikor. A tudás viszont segíthet a felkészülésben!

Mit jelent a Tambora ébredezése?

Sok az érdekes hír (az alaszkai Cleveland lávadómjának növekedése és ennek esetleges robbanásos kitörésben való kimenetele, egy jövőbeli Laki-szerű kitörés hatása - erről rövidesen részletesen is írok...), azonban a média most egyre inkább az indonéziai Tambora ébredezését kapta fel. Néhány szalagcím: "Kitörhet a Mount Tambora, a világ leghalálosabb vulkánja", "Ébredezik a világ leghalálosabb vulkánja", "Fejvesztve menekülnek az emberek a világ leghalálosabb vulkánja mellől", ahogy az az angol nyelvű médiában is megjelent: "Farmers flee as world's deadliest volcano rumbles", "Deadliest Volcano In the Planet Is Ready to Explode Again" vagy a következő (tessék kapaszkodni!): "Volcanic Winter Imminent? Alert Level Raised - Tambora Volcano, Indonesia."... Huhhh, nagyon-nagyon keressük a világvégét... Nem lehetne csak egy olyan cím, például: "Ébredezik a Tambora, de nem várható az 1815-ös katasztrofális kitörés megismétlődése"
A tavalyi Eyjafjallajökull kitörése óta érezhető, hogy a média sokkal érzékenyebb a vulkánkitörésekre, az azokra utaló jelekre, ami azért nem baj, de hát kell (?) a figyelemfelkeltő (?) cím...

A Tambora lenyűgözően szép vulkánja. Az 1815-ös kitörése óta azonban a tűzhányó továbbra is félelmet kelt. A kép forrása: Iwan Setiyawan

Az indonéziai Sumbawa szigetének északi részén, a Sanggar félszigeten lévő Tambora alatt kipattanó vulkáni eredetű rengésekről korábban már beszámoltunk. Azóta, szeptember 9-én az indonéz PVBMG már hármas fokozatra emelte a riasztási szintet, mivel a földrengések száma emelkedett. Ez napi 12-16 vulkáni eredetű rengést jelent. Ez az esemény, mondhatni mindennapos, hozzátartozik az aktív és potenciálisan aktív tűzhányók mindennapjaihoz. Idén tavasszal a Fülöp-szigeteki Taal vulkán alatt kezdett rezegni a föld, bizonyára magma tömeg is emelkedett felfelé, de végül nem következett be vulkánkitörés. Jelenleg szunyókál a tűzhányó és a rengések megszűntek. Az elmúlt hetekben a kanári-szigeteki El Hierro és az izlandi Katla alatt is pattantak ki földrengésrajok. Így van ez a tűzhányókkal! Van, amikor feltöltődnek és ez nem vezet kitörésre, máskor beindul a kitörés. A hír tehát szokványos, ami annyit jelent, hogy a szakembereknek érdemes ezekre a tűzhányókra figyelni, amit a helyi vulkanológiai obszervatórium munkatársai meg is tesznek. Persze mindjárt másként hatnak ezek a folyamatok, ha az egy "híres" vulkánnal kapcsolatban történik. Ez ugyanolyan eset, hogy nem jelenik meg hírként, ha Kati nénit műteni kell, azonban biztosan a szalagcímeken lenne, ha mondjuk egy politikussal vagy főleg ha egy celebbel történne mindez... Ez tehát a világunk, és sajnos azért ez a hozzáállás torzítja az események valódi jelentőségét, fontosságát, azaz nem igazán arra helyeződik a hangsúly, amire kellene.
Mit jelent tehát a Tambora ébredése? Vulkanológiailag mindenképpen egy izgalmas esemény, amit érdemes követni! Elvezethet egy kisebb nagyságú kitöréshez, de az is lehet, hogy a rengések száma lassan csökken és tovább alszik a tűzhányó (a legutóbbi jelentések inkább ezt valószínűsítik)! Tudni kell, hogy a Tambora 1815-ös kitörése óta volt már ilyen esemény, sőt olyan is volt, ami vulkánkitöréshez vezetett. Négy évvel a VEI=6,9 nagyságú kitörés után volt egy kisebb - VEI=2 - robbanásos kitörés, majd 1880-ban egy hasonló esemény, végül 1967-ben egy lávafolyás történt a széles kalderában. Az 1815-ös kitörés előtt ugyanakkor 5000 évig szunnyadt a vulkán. A mostani rengések, ha kitöréshez vezetnek, akkor nagy valószínűséggel egy 1880-as vagy 1967-es kitörést okozhatnak (legalábbis a jelenlegi adatok alapján), ami nem jelent nagy veszélyt, nemhogy a távol élőkre, de nagy valószínűséggel a vulkán közelében lakókra sem!
Mindenesetre, a Tambora más, a Tambora korábbi nagy kitörése, generációkon keresztül máig él a közelben lakók emlékezetében és ezért megvan a tisztelet, de megvan a félelem is a tűzhányó iránt. Míg Indonéziában szinte minden alkalommal problémát jelent az aktív tűzhányók körüli kitelepítés (l. legutóbbi Merapi kitörés esete), a Tambora esetében most sokan még akkor sem akarnak visszatérni otthonukba, amikor a hatóságok erre engedélyt adtak!
Összefoglalva, a jelenlegi események, a rendelkezésre álló adatok semmiképpen nem mutatják azt, hogy a Tamborának hamarosan az 1815-ös működéséhez hasonló kitörése lesz! Egy Tambora-méretű kitöréshez sokkal hosszabb idejű szunnyadás szükséges, a vulkán alatt felhalmozódó magma belső feszítő nyomása pedig a mai műszerekkel jól követhető lenne.
Azt is le kell azonban szögeznem, hogy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló nagyságú vulkáni működés nincs kizárva a jövőben (erre a számítások szerint a következő évszázadban kb. 20% esély van, ami nem kevés...), ez viszont minden bizonnyal máshol fog bekövetkezni és nem újra a Tamborán. Hogy hol, nehéz megmondani! Azt hogy az milyen következményekkel járhat, azt viszont ismerjük, az modellezhető a jövőre is. Ezzel kell tehát foglalkozni, ahogy azt a leedsi egyetem munkatársai is tették egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatásának elemzésével. Evvel egy következő bejegyzésben foglalkozunk!

Tűzhányók kitörésben a Tudományok hídja rendezvényen

Szeptember 17-én, szombaton első alkalommal rendezték meg a Tudományok hídja elnevezésű programot, ami Budapest szívében a Clark Ádám tértől a Lánchídon át a Széchenyi térig adott teret a hazai tudományos életnek, hogy bemutassa a tudományos újításokat, a hazai természettudományos kapacitást. A rendezvényt nem várt siker koronázta: több mint 20 ezer látogató élvezte a bemutatókat, kísérleteket, a főszínpadon zajlott előadásokat.


Természetesen, egy ilyen rendezvényről, a természettudomány népszerűsítéséről nem maradhat le az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja sem! A Földgömb magazinnal egy sátorban, kiegészülve at ELTE-MTA Planetológiai körének holdkőzeteket és meteoritokat bemutató képviselőivel a korábbi Vulkán Napok programjaihoz hasonló sikerrel jelentünk meg.

Balra: Tűzhányók kitörésben! - készül a stand. Közben, már jóval a program hivatalos megkezdése előtt jöttek az érdeklődők! Jobbra: A vulkánkitörések itt percre pontosan történtek... a vulkanológusoknak most mindent sikerült pontosan előre jelezniük :-)

Az érdeklődés folyamatos volt sátrunknál...

A félóránként ismétlődő vulkánkitörések előtt többen már 10 perccel korábban igyekeztek jó megfigyelő helyet elfoglalni. Kellett is, mert a látványos bemutatókat nagy érdeklődés kísérte! Bár a Lánchíd fősodrásából kiestünk, de így legalább "kényelmesen" elfért az alkalmanként 50 főt is meghaladó látogató sereg. A tömeg már messziről mutatta, hogy sátrunk előtt mindig zajlott valami figyelemfelkeltő esemény.

Még, hogy a vulkánkitörések elől futni kell!... Óriási érdeklődés övezte a sátor előtt rendszeresen, félóránként zajlott vulkánkitöréseket! A kitörő vulkán körül egy méteres "veszélyzónát", "kitelepítést" kellett eszközölnünk - hogy minél többen láthassák a tűzhányókitörést!

Nálunk azonban nem csak a vulkánkitörés látványa volt érdekes, elmagyaráztuk azt is, hogy honnan származik a tűzhányókat tápláló magma, miért, hogyan és miből keletkezik a magma, miért annyira változatosak a vulkáni működések, hogy néz ki a Föld belseje, hol voltak vulkánkitörések a Kárpát-medencében, hol és mikor voltak a legutolsó kitörések és persze arról is beszéltünk, hogy lehetnek-e még térségünkben újabb vulkánkitörések! Meg lehetett fogni a földköpeny kőzetét, egy orsóbombát, volt obszidián és a vízen úszó pehelysúlyú horzsakő is az érdeklődés középpontjában volt!

Folyamatosan érkeztek a kérdések, folyamatosan magyaráztuk a vulkáni kitörések okait, tártuk fel a kőzetekben rejlő titkokat...

Bemutatónk egyik csúcspontja a főszínpadon tartott előadás volt, amelyben a téma a tűzhányók üzenete volt. Szó volt arról, hogy akár egy nagyváros (Auckland) kellős közepén is kitörhet egy vulkán, ennek ellenére a vulkánkitörésekről szóló filmek nem mindig valós tényen alapulnak (pl. vulkánkitörés nem valószínűsíthető Los Angeles központjában...). Összehasonlítottuk 2010 két nagy figyelmet kapó vulkánkitörésének (Eyjafjallajökull és Merapi) következményeit és hangsúlyoztuk, hogy a vulkánkitörések távoli hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tudás segíthet, hogy felkészüljünk a jövőben biztosan bekövetkező nagy, a 2010-es eseményeket jóval meghaladó nagyságú vulkáni kitörések következményeire, hogy azok ne okozzanak akkora káoszt a társadalmakban. A Tambora 1815-ös kitörésének példája jó alapot adhat arra, hogy szembenézzünk milyen következményekkel járhat Európában vagy Észak-Amerikában akár egy távoli, pl. Indonéziában bekövetkező vulkánkitörés. Fontos, hogy a vulkanológusok üzenete eljusson a döntéshozókhoz is, hogy szükséges ilyen kérdésekkel is foglalkozni, hogy fontos ezeknek a folyamatoknak az elemzése. A társadalmakra nem a bulvárirodalmat gyarapító szupervulkáni kitörések vélt vagy valós veszélyei jelentik a fő problémát, hanem a következő egy-két évszázadban sokkal nagyobb valószínűséggel bekövetkező Tambora-méretű kitörések! Tudjuk ez mivel jár, tudjuk, hogy a mai társadalmak ezt hogyan élnék meg?...
Végül, szó volt arról is, hogy térségünkben hol volt a legutolsó vulkánkitörés, kutatásaink ezt hogyan rekonstruálták és azt is elmondtuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei nem zárják ki annak lehetőségét, hogy van még nem teljesen kihűlt magmakamra a Tusnád melletti Csomád alatt.
Az előadásra megtelt a nagyszínpad előtti nézőtér, amihez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy két vulkánkitörést is a színpadra varázsoltunk. Először az Etna "mutatkozott be" egy rövid paroximális kitöréssel, majd következett a fő attrakció, a színpadon kicsiben látható volt az izlandi Grimsvötn 2011-es kitörésének zárószakasza!

Balra: A színpadon az Etna paroximális kitörése! Jobbra: A színpadon a Grimsvötn 2011-es kitörésének záróakkordja!

Végül, összehasonlításként érdemes megnézni a Grimsvötn kitörését és kísérletünket lassítva. Érdemes először a baloldali videót, majd méhány mp múlva a jobboldali videót is elindítani!

Felhők mögött zajlik az Etna 14. paroximális kitörése :-(

Sajnos az Etna 14. paroximális kitörése ez alkalommal a szemek elől elbújva, sűrű esőfelhők mögött zajlik... Alább, a kitörés rövid kronológiája:

8:30 - A földremegések intenzitása egyre erősödik...

9:20 - Érdemes az Etna webkamerákat nézni, közeleg az Etna idei 14. paroximális kitörése - jó eséllyel a mai napon!

13.30 - A földremegések intenzitásának reggel óta tartó folyamatos emelkedése egyértelműen jelzi a 14. paroximális kitörés elindulását. Sajnos azonban meglehetősen rossz az idő az Etnán, így a webkamerákon nem követhetőek az események. Valószínűleg még stromboli-jellegű lávatűzijáték folyhat az Új Délkeleti kráterben, ami néhány órán belül csúcsosodhat ki lávaszökőkútban és lávafolyásban.

15:15 - kb. most lehet a paroxizmus.... Egyes webkamera képeken már kivehető a hamufelhő:

Jól kivehető hamufelhő az INGV webkamera képének jobb alsó részén. Forrás: INGV-Catania

15:30 - és vége a kitörésnek, de az egyik INGV webkamerán sikerült még elkapni a lávafolyást:

Az INGV hőkamera képének jobb alsó részén látható a lávafolyásra utaló magas hőmérsékleti anomália. Forrás: INGV-Catania

Nos, ez a kitörés rövid volt és szemnek nem túl élvezetes, azonban tanulságos abból a szempontból, hogy ennek ellenére egyértelműen követhető volt a kitörés menete... Íme, a földremegéseket és földrengéseket mutató képek, amelyeken jól kivehető a vulkáni működés szakasza:

A földremegés intenzitásának változása. Két függőleges vonal közötti szakasz egy napot jelent. Az adatokat félóránként frissítik. Forrás: INGV-Catania

Az Etna északnyugati részén elhelyezett szeizmográf által adott szeizmogramm érzékenyen jelzi a kitörés felfutását, kiteljesedését és lecsengését. Forrás: INGV-Catania

Könyv a vulkánokról!

Ééé___s megjelent!!! A szegedi GeoLitera gondozásában megjelent a Vulkánokról írt könyvem, ami mintegy 440 oldalon több száz színes fotót és rajzos ábrát tartalmazva beszél a Föld belső felépítésétől kezdve, a magmaképződésen át a vulkáni működés sokszínű folyamatairól, térségünk tűzhányóiról!


A könyv tudományos ismeretterjesztő céllal készült, ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit mélyebben betekinteni a tűzhányók életébe, aki szeretné megismerni, hogy miért és hogyan működnek a tűzhányók, hogyan zajlottak a történelmi idők nagy vulkánkitörései, aki szeretné megtudni azt, hogy mi hajtotta előre a vulkánok megismerésének igényét és aki szeretne többet tudni arról, hogy miképpen alakult ki térségünk, miért működtek itt vulkánok, mikor és hogyan zajlottak itt a vulkáni kitörések, miért nevezhető a Kárpát-Pannon térség egy természeti laboratóriumnak és egyben a vulkanológiai jelenségek tárházának és azt is, hogy lehet-e még a Kárpát-medencében vulkánkitörés.
Kedvcsinálónak letölthető a könyv előszava, letölthető a tartalomjegyzék, valamint a főszerkesztő utószava is.

Minden észrevételt, kérdést szívesen fogadok! Jó olvasást!

A könyv terjesztése folyamatban van, megrendelhető közvetlenül a kiadótól vagy a könyv írójától a szabolcsharangi@gmail.com e-mail címen. A könyv Szegeden, Budapesten és Nyíregyházán néhány könyvesboltban kapható.

Frissítések:

Visszajelzések:
"Nagyon örülök, hogy végre megjelenik (a tankönyveken kívül) egy vulkanológiával foglalkozó és pláne, hogy magyarországi vonatkozású könyv." (L.J.)
"Végigolvastam az előszót, tartalomjegyzéket, utószót – lenyűgöző mind tartalmában, mind hangvételében." (T.J.)
"Végre egy jó könyv. Szeretnék kérni egy példányt Vulkánok c. könyvéből. Kaphatnám dedikálva?" (B.P.)
"Marha jó könyv! Még a vártnál is jobb." (B.P.)
"Én rendkívül nagy vulkánrajongó vagyok és minden könyvet kiolvastam ami csak a vulkánokról ismeretes és több évi munkám jeléül letöltöttem az összes olyan filmet ami a vulkánokkal kapcsolatos. Már csak a maga könyve hiányzik a gyűjteményből." (J.D.)
"Sajnos kissé felállt a szőr a hátamon az ára miatt. De azért még átgondolom hogy megveszem e?" (J.D.)
"Köszönöm szépen, igazán baráti összeg, ezt az októberi költségvetésembe mindenképp beszorítom. :-)" (Gy.M.)
"Már biztos hogy 90%-ban hajlok a könyv megvétele felé!" (J.D.)
"A legjobb dolgokra úgyis mindig várni kell s a várakozás csak szebbé teszi azt a pillanatot, amikor kézbe veheti az ember a vágyott könyvet. :-)" (Gy.M.)
"Megérkezett a könyv... Impozáns könyv, gyönyörű kivitelben, nagyon olyannak látom, ami alapmű minden vulkánok iránt rajongó ember számára! Remélem, sok-sok olvasója lesz!" (Gy.M.)
"Szabolcs, a könyved hihetetlen jó volt, bár szerintem ínhüvelygyulladásom lett tőle (nagyon nehéz tartani, akkora), de megérte, mert egy pillanatra se volt száraz vagy bonyolult. Azt meg külön szerettem benne, hogy sokszínű információt hoztál mindenhez, így még olvasmányosabbá tetted! Biztos, hogy sokszor elő fogom még venni, mert nagyon jól rendszrezett információk vannak benne, ami igazán jól tud jönni később is!" (Gy.M.)
"Megérkezett a könyv! Még szebb kiadvány, mint azt a netes képek alapján gondoltam (a 14 hónapos kislányom is alig szállt le róla, mindenáron nézegetni akarta...), a benne foglalt TUDÁS-ról nem is beszélve..." (T.G.)
„A könyv rendkívüli élmény volt, nagyon jól érthető, remekül élvezhető. Mindig alig vártam, hogy olvashassam, s amikor olvastam, lassítottam volna, hogy minél tovább tartson! Lenyűgözők a fotók, az ábrák jól érthetőek, nagyon jól követhetők a visszautalások a fejezetek között. Csak gratulálni tudok hozzá! Végre egy olyan könyv, ahol életre kelnek a tantárgyakba darabolt infók, s jéééé összetalálkozik egy darabka kémia, fizika, földrajz, történelem. Ezt így is lehet???Szóval nagyon jó könyv, igazi csemege, rengeteg információ, mégis olvasmányos, a hangvétele nagyon barátságos, szívből gratulálok hozzá.” (T.J.)

Etna: a tizenharmadik...

Frissítés (szeptember 13)
Remek fotófelvételekkel, részletes leírás a kitörésről megtalálható a cataniai INGV honlapján!

Egy különleges lávatű az Új Délkeleti kráter délkeleti oldalában a szeptember 8-i paroximális kitörés utáni délután. Forrás: Salvatore Gambino, INGV-Catania

Eredeti bejegyzés (szeptember 8)
Ma reggel az idei 13. paroximális kitörés zajlott az Etnán, miközben csoportunk Szeged mellett a 2. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen ismertette kutatási eredményeit. A kitörés ismét az új Délkeleti kráterben zajlott és az eddigi leggyorsabban lejátszódó volt ezévben (jó időben, jó helyen kell lenni!). A kitörés ismét stromboli-típusú lávatűzijátékkal kezdődött, majd hirtelen lávaszökőkútba csapott át, amit rövidesen lávaöntés követett. A kitörést hamukilövellés kísérte, a hamufelhő dél-délkelet felé terjedt. Hamuhullást észleltek több településen, többek között Cataniában is.

Az Etna idei évi 13. paroximális kitörése. Forrás: Boris Behncke

Vulkánhírek a világ minden tájáról

Balázs: 09/05 21:30

Kedves Olvasóink!

Csütörtökön lesz a II. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, amelyen a Vulkanológiai Csoport apraja-nagyja tart majd előadást, így a héten kevés időnk lesz bejegyzéseket írni. De megjegyzések formájában majd igyekszünk válaszolni a kérdésekre vagy közölni a fontosabb híreket. Aki egy érdekes hírre bukkan az bátran írja be a megjegyzések közé, hiszen nekünk is kevesebb időnk lesz a híreket olvasni, keresni.
Ne feledjék, hogy már 7 nap eltelt az Etna legutóbbi kitörése óta. Egyelőre minden csendes, de ha a vulkán tartja a lépést, akkor 2-3 nap múlva ismét jöhet az újabb lávaszökőkút.
Végül még egy vulkánhír mára. Az OVSICORI augusztus 31-én tette közzé a Poas-ról szóló nagyszerű képekkel tarkított jelentését, amelyben a tűzhányó elmúlt félévi működését foglalják össze. Ehhez kapcsolóan egy videót is készítettek:

Videó összefoglaló a Poas elmúlt félévi működéséről. Készített: OVSICORI

Frissítés: Tomi (hétfő, 9:45)

A csendes-óceáni tűzgyűrű egyik gyöngyszeme, a szinte megállás nélkül működő Sakura-Jima ismét nagyszerű kitöréssel örvendeztetett meg bennünket. Az alábbi felvételt TwoCandlesticks tette közzé, helyi idő szerint szeptember 4-én hajnalban készült:




Eredeti bejegyzés: Balázs (szombat, 20:20)

Stromboli-típusú kitörés a Batu Tara tűzhányón (2011.08.18.). A fotót készítette: Martin Rietze. A kép forrása: itt.

Az elmúlt hét legfontosabb vulkánhíreit, történéseit ismét elolvashatják a Smithsoniain Intézet heti rendszerességgel megjelenő írásában. Ezért nem is szeretném magyarul megismételni az ott leírtakat, inkább kiemelnék néhány hírt, amelyek véleményem szerint a legizgalmasabbak.
Az intézet által közölt interaktív térképen láthatjuk, hogy a Csendes-óceáni Tűzgyűrű mentén volt a legtöbb történés, kitörés, fokozódó nyugtalanság. Ezek közül szerintem a legizgalmasabb a Tamborán /videó/ (igen, az a Tambora) zajló, fokozódó szeizmikus aktivitásról és erősödő fumarola tevékenységről szóló hír (A Tamborán zajló eseményekről és a várható történésekről egy külön bejegyzésben Évi számolt be). Egy másik érdekes hír a Flores-szigeteki Ranakahról érkezett. Egyelőre a Tamborához hasonlóan itt is fokozódó szeizmikus és fumarola tevékenység miatt kellett emelni a készültségi szintet. Izgalmassá az teszi a dolgot, hogy szinte semmit nem tudunk a tűzhányóról. Annyi bizonyos, hogy 1987-ben egy VEI 3-as kitörése volt, amely során evakuálni kellett a környékbelieket. A kitörést heves robbanások, lávadóm kitüremkedés, piroklaszt árak kísérték. Ezután 4 évvel volt egy kisebb robbanásos kitörés, de a tűzhányó azóta csendes. A '87-es aktivitást megelőzően azonban nem volt (nem ismert) kitörése a történelmi időkben. A Ranakah vulkán a szintén kevéssé ismert Poco Leok kaldera peremén található, egy sor lávadóm társaságában. Az 1987-es kitörés során képződött lávadómot Anak Ranakah-nak nevezik. A hiányos ismeretek miatt nehéz megmondani tehát, hogy mi várható a Ranakah esetében. Nem kizárt, hogy újabb lávadómkitörés következik majd, de az is elképzelhető, hogy a magmakamra szintjén megáll a folyamat.

View Larger Map

Az Anak Ranakah lávadóm a ggFöldben.

Még egy Indonéz vulkánról szeretnék említést tenni. A Batu Tararól szinte hetente jönnek a hírek, hogy néhány km magas hamufelhő tört fel a tűzhányó kráteréből. A vulkáni működésben továbbra sincs változás. Néhány vulkánfotográfus jóvoltából azonban most gyönyörű felvételeken láthatjuk az indonéz Stromboliként is emlegetett vulkán tűzijátékszerű kitöréseit (augusztus 16-22. között).

A Csendes-óceán középső részén található hawaii-szigeteki Kilauea mindig szolgál érdekességgel. A Pu'u'O'o kráteraljazatának beszakadását követően hamar visszaállt az azt megelőző állapot, mintha mi sem történt volna. A láva "visszatért" a Pu'u'O'o kráterébe, ahol újra egy lávatavat formált. A Kilauea csúcskráterében pedig ismét magas a lávató szintje. A tilt méter adatai pedig újra felpúposodást jeleznek, ami alapján friss magma nyomul a magmatározóba.

A videó webkamera felvételekből készült a Pu'u'O'o friss lávataváról augusztus 29-31. között. Különleges látvány nyújt, ahogy a számtalan túlcsordulás közben kialakuló lávafolyás kígyózik minden irányba a kráteraljzaton. A videó forrás: itt.

Kis intenzitással, de folytatódik a Puyehue Cordon Caulle kitörése Chile-ben. Az elmúlt héten erőteljes fumarola tevékenység és időnként erőteljes robbanások történtek a tűzhányón. A legutóbbi nagyszerű NASA felvételen látható, hogy a kitörési felhő továbbra is több száz kilométer távolságba sodródik a krátertől. Egy augusztus közepén készült közeli felvételen pedig megfigyelhető, hogy egy kiterjedt lávafolyás is képződött a kitörés során:

A Puyehue kitörés 2011. 08. 18-án. A képen az 1960-as kitörés krátere és lávafolyása is látszik. A felvételt a NASA EO-1 ALI műholdja segítségével készítette Jesse Allen és Robert Simon, felhasználva a NASA EO-1 csapat adatait. Az eredeti kép: itt.

Végül néhány szó Európáról. Az elmúlt hetekben-hónapokban az európai vulkánhírek az olasz tűzhányókról szóltak/szólnak. Ez nem is meglepő, hiszen megnyitva például az INGV-Catania (Osservatorio Etneo) augusztusi jelentését láthatjuk, hogy az Etna és a Stromboli is szépen dolgozik. Az Etna kitöréseit(videó) folyamatosan követjük itt a blogon is. A Stromboli-ról azonban jóval kevesebb szó esik, (Miért is lenne érdekes egy olyan vulkán, amelyen naponta akár egy tucat kitörés vagy még több is előfordul. Természetesen most csak ironizálok. Talán nem feltétlenül hiba, ha az ilyen permanensen működő vulkánoknál csak a működésükben bekövetkező változásokról írunk és nem a napi rutinjukról.) pedig ezen a vulkánon is zajlanak az események. Az elmúlt hónapban egyértelműen fokozódott a vulkáni működés. A kitörések erőteljesebbek és időnként kráteren belüli lávafolyások is kialakultak. Tehát érdemes mostanában figyelni a Strombolit a webkamerákon keresztül és talán sikerül elkapni egy-egy szebb kitörést (például egy ilyet).

Tűzijátékszerű kitörés és lávafolyás a Stromboli kráterteraszán található kisebb salakkúpon (2011. 08. 11-12.). A képet készítette Gijs de Reijke. Az eredeti kép: itt.

Ha már Európában "járunk" akkor érdemes említést tenni egy régebbi, de izgalmas eseményről. Júliusban egy expedíciót szerveztek a Grímsvötnre. A cél a tavaszi kitörés anyagának terepi feldolgozása volt. John Stevenson, az egyik résztvevő 3 részes blog bejegyzésben írt a terepi munkáról (1,2,3).

Hamufelhő a Popocatepetl felett

Mexikó legismertebb vulkánja augusztus végén pöfékelni kezdett. 30-án este 4 robbanást lehetett a hegy felől hallani, ezek egy freatikus kitörés hangjai voltak, azaz a felfele emelkedő kőzetolvadék a beszivárgó talajvízzel érintkezve okozott robbanásokat. A kitörés során alacsony, mintegy egy km magas hamufelhők jöttek létre, a közeli Mexikóváros déli elővárosaiban hullott is némi vulkáni hamu. A közeljövőben még több hasonló, kis erejű kitörés várható, emiatt a CENAPRED a kráter 12 km körzetét tiltott zónává nyilvánította. A kitöréseket kisebb erejű földrengések kísérték.

Tsbochum készítette ezt a felvételt a Popocatepetl legutóbbi kitöréséről.

Nyugtalanság jelei az indonéz Tambora tűzhányón!

A szicíliai Etna újabb, 12. paroximális kitörése után most ugorjunk egy sokkal távolibb területre, a vulkánokban bővelkedő Indonéziába! Az Indonéz Vulkanológiai Intézet 2011. augusztus 30-án, kedden zöldről (nyugalmi állapot) sárgára (készültségi állapot) emelte a riasztási fokozatot Indonézia egyik leghíresebb tűzhányóján, a Tamborán (mely Sumbawa szigetén található). A tűzhányó nevét említve valószínűleg minden vulkánkedvelőnek az 1815-ös Tambora kitörés jut eszébe, mely a történelmi idők legnagyobb vulkánkitöréseként ismert. Ez a VEI=7-es erősségű kitörés (a vulkáni hamufelhő magassága>25 km) olyan sok kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, hogy globális lehűlés következett be (a globális átlaghőmérséklet 0,3-0,7 Celsius fokot csökkent a következő évben), és az 1816-os év "a nyár nélküli évként" vonult be a történelembe az egész Földön. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1815-ös nagy kitörés óta a Tamborának még legalább 3 kisebb kitörése volt, melyek nagysága VEI=0-2 volt.

Bal oldali kép: műholdfelvétel a Tambora tűzhányó 6 km széles, 1250 m mély kalderájáról, mely az 1815-ös VEI=7-es kitörés eredménye (a kép forrása); jobb oldali kép: a vulkán kalderájának belseje (a kép forrása).

Az idei évben a helyi vulkanológiai intézet jelentései szerint április óta időszakos földrengésrajok detektálhatók a tűzhányón, augusztus végén pedig nőtt a gyakorisága a sekély, vulkanotektonikus földrengéseknek, illetve a földremegések (tremor) intenzitásában is növekedést tapasztaltak. Ezek mellett fehér gőzfelhőket is megfigyeltek a vulkán kalderájában, melyek több 10 m magasságba emelkedtek. Ezen események azt jelezhetik, hogy a tűzhányó a közeljövőben újra aktivizálhatja magát, azonban valószínűleg csak egy kisebb robbanásos kitörés vagy lávafolyások, lávadómok kialakulása várható (VEI=0-2-es erősségű, hasonlóan az 1819-ben, 1880-ban és 1967-ben történt eseményekhez), és nem egy jelentős, az 1815-ös kitöréshez hasonlítható. Mindenesetre érdemes szemmel tartani a tűzhányót!