Tűzhányók kitörésben a Tudományok hídja rendezvényen

Szeptember 17-én, szombaton első alkalommal rendezték meg a Tudományok hídja elnevezésű programot, ami Budapest szívében a Clark Ádám tértől a Lánchídon át a Széchenyi térig adott teret a hazai tudományos életnek, hogy bemutassa a tudományos újításokat, a hazai természettudományos kapacitást. A rendezvényt nem várt siker koronázta: több mint 20 ezer látogató élvezte a bemutatókat, kísérleteket, a főszínpadon zajlott előadásokat.


Természetesen, egy ilyen rendezvényről, a természettudomány népszerűsítéséről nem maradhat le az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja sem! A Földgömb magazinnal egy sátorban, kiegészülve at ELTE-MTA Planetológiai körének holdkőzeteket és meteoritokat bemutató képviselőivel a korábbi Vulkán Napok programjaihoz hasonló sikerrel jelentünk meg.

Balra: Tűzhányók kitörésben! - készül a stand. Közben, már jóval a program hivatalos megkezdése előtt jöttek az érdeklődők! Jobbra: A vulkánkitörések itt percre pontosan történtek... a vulkanológusoknak most mindent sikerült pontosan előre jelezniük :-)

Az érdeklődés folyamatos volt sátrunknál...

A félóránként ismétlődő vulkánkitörések előtt többen már 10 perccel korábban igyekeztek jó megfigyelő helyet elfoglalni. Kellett is, mert a látványos bemutatókat nagy érdeklődés kísérte! Bár a Lánchíd fősodrásából kiestünk, de így legalább "kényelmesen" elfért az alkalmanként 50 főt is meghaladó látogató sereg. A tömeg már messziről mutatta, hogy sátrunk előtt mindig zajlott valami figyelemfelkeltő esemény.

Még, hogy a vulkánkitörések elől futni kell!... Óriási érdeklődés övezte a sátor előtt rendszeresen, félóránként zajlott vulkánkitöréseket! A kitörő vulkán körül egy méteres "veszélyzónát", "kitelepítést" kellett eszközölnünk - hogy minél többen láthassák a tűzhányókitörést!

Nálunk azonban nem csak a vulkánkitörés látványa volt érdekes, elmagyaráztuk azt is, hogy honnan származik a tűzhányókat tápláló magma, miért, hogyan és miből keletkezik a magma, miért annyira változatosak a vulkáni működések, hogy néz ki a Föld belseje, hol voltak vulkánkitörések a Kárpát-medencében, hol és mikor voltak a legutolsó kitörések és persze arról is beszéltünk, hogy lehetnek-e még térségünkben újabb vulkánkitörések! Meg lehetett fogni a földköpeny kőzetét, egy orsóbombát, volt obszidián és a vízen úszó pehelysúlyú horzsakő is az érdeklődés középpontjában volt!

Folyamatosan érkeztek a kérdések, folyamatosan magyaráztuk a vulkáni kitörések okait, tártuk fel a kőzetekben rejlő titkokat...

Bemutatónk egyik csúcspontja a főszínpadon tartott előadás volt, amelyben a téma a tűzhányók üzenete volt. Szó volt arról, hogy akár egy nagyváros (Auckland) kellős közepén is kitörhet egy vulkán, ennek ellenére a vulkánkitörésekről szóló filmek nem mindig valós tényen alapulnak (pl. vulkánkitörés nem valószínűsíthető Los Angeles központjában...). Összehasonlítottuk 2010 két nagy figyelmet kapó vulkánkitörésének (Eyjafjallajökull és Merapi) következményeit és hangsúlyoztuk, hogy a vulkánkitörések távoli hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tudás segíthet, hogy felkészüljünk a jövőben biztosan bekövetkező nagy, a 2010-es eseményeket jóval meghaladó nagyságú vulkáni kitörések következményeire, hogy azok ne okozzanak akkora káoszt a társadalmakban. A Tambora 1815-ös kitörésének példája jó alapot adhat arra, hogy szembenézzünk milyen következményekkel járhat Európában vagy Észak-Amerikában akár egy távoli, pl. Indonéziában bekövetkező vulkánkitörés. Fontos, hogy a vulkanológusok üzenete eljusson a döntéshozókhoz is, hogy szükséges ilyen kérdésekkel is foglalkozni, hogy fontos ezeknek a folyamatoknak az elemzése. A társadalmakra nem a bulvárirodalmat gyarapító szupervulkáni kitörések vélt vagy valós veszélyei jelentik a fő problémát, hanem a következő egy-két évszázadban sokkal nagyobb valószínűséggel bekövetkező Tambora-méretű kitörések! Tudjuk ez mivel jár, tudjuk, hogy a mai társadalmak ezt hogyan élnék meg?...
Végül, szó volt arról is, hogy térségünkben hol volt a legutolsó vulkánkitörés, kutatásaink ezt hogyan rekonstruálták és azt is elmondtuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei nem zárják ki annak lehetőségét, hogy van még nem teljesen kihűlt magmakamra a Tusnád melletti Csomád alatt.
Az előadásra megtelt a nagyszínpad előtti nézőtér, amihez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy két vulkánkitörést is a színpadra varázsoltunk. Először az Etna "mutatkozott be" egy rövid paroximális kitöréssel, majd következett a fő attrakció, a színpadon kicsiben látható volt az izlandi Grimsvötn 2011-es kitörésének zárószakasza!

Balra: A színpadon az Etna paroximális kitörése! Jobbra: A színpadon a Grimsvötn 2011-es kitörésének záróakkordja!

Végül, összehasonlításként érdemes megnézni a Grimsvötn kitörését és kísérletünket lassítva. Érdemes először a baloldali videót, majd méhány mp múlva a jobboldali videót is elindítani!