Felfedezők Napja 2015 - Vonzó és veszélyes tűzhányók, vulkánkitörések nyomában

2015. május 9-én, a budapesti Millenáris Parkban immár harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a Felfedezők Napja rendezvénye a FÖLDGÖMB magazin és a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében. Idén több más kutatóexpedíció mellett a vulkánok kerülnek fókuszba. Itt az alkalom, hogy találkozzanak hazai vulkanológusokkal, itt kiderül mit csinál egy vulkanológus a Kárpát-medencében, kutatásaival hogyan járulhat hozzá akár a vulkáni veszély előrejelzés jobbításához, a tűzhányók működésének jobb megértéséhez. A kutatóexpedíciók fontosak, mert ezek segítik feltárni a természet folyamatait, ezek segítik azt, hogy jobban megismerjük mi vesz körül. A kutatóexpedíciók eredményeit pedig jó, ha minél többen megismerik, mert a társadalmak fennmaradását nem a fogyasztás segíti, hanem az, ha a társadalmak képesek együtt élni a környezettel, figyelmet fordítanak arra is, hogy mi veszi körül őket, ha úgy élnek, hogy azzal ne rombolják környezetüket és ismerik azokat a természeti folyamatokat is, amik adott esetben veszélyeztethetik az embereket, a társadalmi javakat! Ezzel válhatunk valóban környezettudatosakká, ez az első lépés! Ehhez pedig elengedhetetlen a minőségi ismeretterjesztés, amit ez a rendezvény is szolgál. A tudósok, a kutatók eredményei akkor válnak valóban hasznossá, ha erre a társadalom is odafigyel, ha meghallják és megértik, amit a kutatók csinálnak. Most itt a lehetőség! A tudomány nem csak akkor hasznos, ha közvetlen anyagi hasznot hoz, hanem akkor is, ha alapkutatási eredményeivel elősegíti a környező természet működésének jobb megértését! Ez pedig anyagiakban nem felmérhető hasznot hoz: a társadalmak túlélését!

2015. május 9-én a Felfedezők napján a tűzhányók, a vulkáni működés lesz a középpontban! Fotó: Brad Lewis

A rendezvénynek különös aktualitást ad a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörésének 200-dik évfordulója. A Tambora kitörése sok-sok értékes üzenetet, sok-sok megfontolandó gondolatot ébreszt. Lesz-e még ehhez hasonló vulkánkitörés, lesz-e még ehhez hasonló globális hatás? Hogyan reagál majd erre a modern, technikailag fejlettnek gondolt társadalom? Védettek vagy jóval védtelenebbek vagyunk, mint az 1800-as évek elején? Ma már 86 országban több mint 800 millió ember él potenciálisan aktív vulkán 100 kilométeres közelében, azaz van közvetlenül potenciális vulkáni veszélynek kitéve. Ez a Föld lakosságának mintegy 10 százaléka! Csak az elmúlt hónapokban 4 település tűnt el a Föld felszínéről vulkáni működés következtében! Lesz miről beszélni, lesz bőven érdekes és izgalmas téma! Az egész napos program során számos előadás is elhangzik, elkalauzoljuk az érdeklődőket az Eifeltől Szantorini szigetéig, Izlandtól a Kanári-szigetekig és vendégünk lesz Juhász Árpád is, aki világ-körüli útjai során tűzhányókba és tűzhányókra is eljutott. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kezdetektől részt vesz a rendezvényen és most is ott lesz önálló standdal és számos előadással. A Csomád Vulkánexpedíció keretében már több mint egy évtizede kutatjuk a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányóját. Eredmények bőven vannak, sőt a rendezvényen egy teljesen friss tudományos eredményt is megosztunk, kiderül, hogy pontosan mikor voltak a székelyföldi Csomád legnagyobb kitörései!
Természetesen egy ilyen rendezvény nem csupán az ismeretszerzést szolgálja, hanem a tartalmas, szórakoztató idő eltöltését, az élményszerzést is. A lehetőségekről, a változatos programokról részletesen tájékoztat a rendezvény honlapja.
Vulkánkitörést pontosan előre jelezni nem lehet! Ehhez meg kell mondani azt, hogy pontosan hol, mikor és mekkora vulkánkitörés lesz! Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport azonban most mégis megkísérel egy pontos előre jelzést!
2015. május 9. 11:20, Millenáris, Budapest... Nagyszínpad... és valahogy így néz ki majd... Aki kíváncsi jöjjön és nézze meg!

A Grimsvötn vulkán 2011-es kitörésének befejező szakasza - vajon ehhez hasonlót látunk majd május 9-én a Millenárson?

Az Etna idei működése és egy cikkajánló

Miközben az indonéziai Sinabung tűzhányón továbbra is folyamatosan zúdulnak le az izzófelhők, és a környékről kitelepített lakosok száma már a 30 ezret is meghaladja, az Etna sokkal inkább csendesen, visszafogottan működik.

Ahogy azt már a rövid hírek között is olvashattuk, 2014. január 21-én késő este ismét aktivizálta magát az Etna Új Délkeleti Krátere. A legutóbbi paroxizmus (2013. december 29-31.) óta nyugalom volt ebben a csúcskráterben, és csak az Északkeleti Kráter működött, melyből szinte folyamatos hamukibocsájtás zajlott január 4. és 13. között.
Az Új Délkeleti Kráterben január 21-én késő este enyhe stromboli-típusú robbanások kezdődtek, melyek egyre gyakoribbakká váltak 22-én éjszaka, majd napközben állandósultak (kb. 3-5 robbanás percenként). 22-én késő este két hasadék nyílt a kúp keleti oldalán, melyből két kis lávafolyás indult lefelé. 23-án csökkent a stromboli-típusú működés intenzitása és gyakorisága is, és egy újabb hasadék nyílt a kúp keleti oldalának alján, mely egy lávafolyást indított el a Valle del Bove nyugati falának irányába. Majd 23-án este ismét egy új hasadék nyílt (az előzőtől néhányszor tíz méterre), újabb lávafolyást táplálva, mely a korábbi lávafolyással párhuzamosan haladt lefelé, és a Valle del Bove nyugati falán ereszkedett le. Ezután 24-26. között nem történt változás az enyhe robbanásos kitörésekben és a kapcsolódó effuzív működésben (kivéve, hogy a robbanások során kicsit nőtt a kilövellt hamu mennyisége). Az aktivitás 27-én és 28-án fokozatosan, de lassan gyengült, 29-én már csak pár kis robbanás volt észlelhető, melyek estére megszűntek, és a lávafolyásnak is már csak egy pár száz méter hosszú része volt aktív.

Bal oldali kép: enyhe stromboli-típusú kitörés az Új Délkeleti Kráterben 2014. január 22-én; jobb oldali kép: lávafolyás az Új Délkeleti Kráterkúp aljából kiindulva 2014. január 26-án (a képek forrása: Marco Restivo).

Ez a gyenge, hosszú ideig (1 hétig) tartó robbanásos aktivitás (és a kapcsolódó lávafolyások) igencsak eltér az Új Délkeleti Kráterben a korábbi három évben látott erőteljes paroxizmális kitörésektől (rövidebb életű, magas lávaszökőkutak és kitörési oszlopok jelentős mennyiségű hamuval és lapillivel). Most viszont a kiáramló láva mennyisége volt igen jelentős (pl. 26-án este a lávafolyás már 4 km hosszú volt). Ezek után kíváncsian várjuk, mivel folytatja majd a történetét e különleges tűzhányó: tényleg hosszabb és gyengébb kitörésekkel jellemezhető epizódok következnek vagy visszatérnek az erőteljes lávaszökőkút-kitörések?

Az Etna lávafolyása 2014. január 26-án (forrás: AP).

És egy másik nagyszerű videó itt!

Végül egy cikkajánló:

A Természet Világa 2014. januári számában egy hazai különlegességről olvashatunk: olyan bazaltos kőzetekről (Füzes-tó salakkúp és Bondoró-hegy, Balaton-felvidék), melyek egyedülállóak az egész Kárpát-Pannon térségben. Ezek a bazaltok ugyanis rendkívül gazdagok idegen eredetű (vagyis nem a kitörő magmából származó) kristályokban és kőzetfragmentumokban, melyeket a bazaltos magma a felszín felé áramlása közben szakította fel a litoszféra különböző mélységeiből, így e bazaltok részletes vizsgálatával betekintést nyerhetünk a magmafeláramlás közben zajló folyamatokba. Jó olvasgatást:)!

Geoparki vulkán show

Tegnap, most már negyedik alkalommal láttak vendégül a Novohrad-Nógrád geopark ékkövén, az Ősvilági Pompeji területén, az Európa diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület látogatóközpontjában. Május 24 és június 2 között változatos rendezvényekkel ünneplik az Európai Geoparkok Hetét, Magyarországon most már két helyszínen is, a Novohrad-Nógrád geopark mellett a Bakony-Balaton geopark is várja az érdeklődő látogatókat. Ennek keretében fogadtuk szívesen ismét a meghívást és fiammal, Botonddal felpakoltuk az autót a vulkáni működés és előrejelzés eszközeivel...

Telt ház mellett zajlott immár negyedik alkalommal az interaktív vulkán show Ipolytarnócon.

Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.

Veszélyesek a vulkánok?... Alapítsunk egy Vulkán Obszervatóriumot!

Jó lenni vulkanológusnak, jelentkezőkben nincs hiány!

Ha a földköpeny kőzete elindul felfelé - nos, a nyomáscsökkenés miatt akkor keletkezhet a magma!

Mi van a kürtőcsatornában? Ezt is bemutattuk, ásványvíz és némi sör segítségével!

Megmutattuk a vízen úszó követ és egy "frissen sült" kenyérbombát!

És bekövetkezett az előrejelzett és várt vulkánkitörés!

Nehéz volt szabadulni a frissen létrejött vulkán látványától!

Újabb "vulkánkitörések" várhatók a fővárosi Széchenyi téren, majd az ELTE-n és a Műjégpályán... ;-)

Frissítés (2012.09.28)
Figyelem! Ma Kutatók éjszakája!!!.... és ennek keretében immár hetedszer Vulkán Nap!
Vulkánkitörések, a földköpeny kőzete, vulkáni hamu, bepillantás térségünk legfiatalabb tűzhányójának kutatásába, vulkánjáték! Most két helyszínen is folynak programjaink, délután 2 órától az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén (itt regisztráció köteles programjaink vannak, ahol a helyek rögtön beteltek - azonban a 19 órás programra egy utolsó pillanatban történt visszamondás miatt van még 15 szabad hely...), és a budapesti központi rendezvényen, a Városligeti Műjégpályán. Ez utóbbin, aki kedvet érez, feladatot kaphat a frissen verbuválódó Vulkán Obszervatóriumban! Minden érdeklődőt tűzi lelkesedéssel vár az ELTE KGT Vulkanológiai csoportja!


Eredeti bejegyzés:
Vulkánkitörések várhatók, sőt kitöréssorozat! Hol? Budapesten! Na, ne vicceljünk, legalább a Tűzhányó blogon ne... Nos, a hír félig igaz, mert lesznek vulkánkitörések, de ehhez azért mi, a Vulkanológiai csoport tagjai is hozzájárulunk, mégpedig tevőlegesen!
Szeptember 22-én immár második alkalommal kerül megrendezésre a Tudományok hídja, avagy mostani nevén a Jövő hídja rendezvény. Tavaly nagy sikert aratott a Vulkán stand és a kapcsolódó előadás, a mostani rendezvényen a sok kutatási elfoglaltság miatt csupán előadással készülünk: Mit hoz a 21. század a vulkánok életében és ez mit jelent a társadalom számára? Ezt a kérdést járjuk körül és közben megnyílik a Föld, lávaszökőkút csap fel... majd meglátják! Kezdés szombaton, este 9 órakor a Tudományos sátorban!

Ilyen vulkánkitörés volt tavaly a Tudományok hídja rendezvényén... mi lesz most?

És nincs megállás! Szeptember 28-án ismét Kutatók éjszakája és ebben immár hetedszer Vulkán Nap!! Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén ismét lesznek játékos vulkánkísérletek, újra közel lehet kerülni friss lávakőzethez, meg lehet fogni a földköpeny kőzetét és megint bepillantást engedünk a jelenleg is intenzíven folyó vulkanológai kutatásunkba: A Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörései – lesz-e folytatás? címmel. A regisztrált helyek (több mint 300) mondhatni pillanatok alatt elkeltek (az éjféli nyitást követően reggel 7 órakor már minden hely betelt!), azonban ez alkalommal ott leszünk a budapesti központi rendezvényen, a Műjégpályán is! Pénteken, este 7 órától Vulkánkitörés 2012! - Interaktív vulkán obszervatórium szerepjáték címmel lépünk fel a Marie Curie színpadon, majd az ELTE sátorban fogadjuk a látogatókat, ahol játékok, nagy vulkánkitörések kőzetei, némi vulkáni hamu és sok más várja az érdeklődőket!

Kemenes Vulkánpark: átadták a Sághegy Múzeumot, a Játszókertet és a Vulkánösvényt!

MEGTÖRTÉNT! A Kemenes Vulkánpark egy része már birtokba vehető! Markovits Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatójának megtisztelő felkésére, mint a fejlesztés ötletgazdája, átvághattam a nemzeti színű szalagot a Sághegyi Múzeum bejáratánál.

Egy felejthetetlen pillanat... A Kemenes Vulkánpark egy része már megvalósult és látogatható!

Megvalósult valami, aminek kezdeti terveit Lukács Rékával még 2004-ben írtam le, majd fokozatosan mertünk nagyobbat álmodni, sikerült meggyőzni a celldömölki önkormányzatot a fejlesztés hasznosságáról, majd az NFÜ turizmusfejlesztési pályázatán elfogadták a Kemenes Vulkánpark projektet. A fejlesztést a Celldömölki Önkormányzat és az Őrségi Nemzeti Park konzorciumban valósítja meg. A kivitelezés 2 éve, április 16-án indult meg, sajnos több mint 1 évig akadozva haladt, aztán tavaly nyáron aláírták a legnagyobb költségű beruházás, a Vulkánház kivtelezési szerződését. Közben, az Őrségi Nemzeti Park területén zajló munkák az ütemterv szerint haladtak és az általuk gondozott beruházás időben megvalósult!
Jön a hosszú hétvége, jön a szép idő, lehet tervezni kirándulásokat! Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, hogy ha teheti, keresse fel a Ság hegyet, ahol egyedülálló kirándulást tehet egy egykori bazalt tűzhányó belsejében és a kőfejtés során visszamaradt sziklákban rejtőző történeteken keresztül megelevenedik egy színgazdag vulkáni működés folyamata! A Vulkánösvény 12 állomása segít e történetek megismerésében, kérdéseket tesz fel, válaszokat fogalmaz meg, és végig ott lesz egy társ, a Kiss Balázs kiindulási ötlete alapján megformált Vulkán-fickó, aki együtt él a Ság hegy történetével. A táblákat terveim alapján a Patkós Stúdió készítette el.

A Vulkánösvény táblái...

Vulkán-fickó mindenhol ott van!

A Ság hegy azonban nem csak a vulkáni működés történetét rejti, ezen kívül még sok-sok érdekes felfedezni valóval várja a vándorokat. Ki gondolná mennyi minden izgalmas dolgot lehet megtudni, e titkok megismeréséről a felújított Sághegy Múzeum kiállítása gondoskodik. Lenyűgöző, fantasztikus, csak kapkodtam a fejem, mihez is nyúljak, mit próbáljak ki? - járt a fejemben, majd azt gondoltam, hogy a felfedezés örömét majd gyermekeimmel együtt élem át, mert itt órákat el lehet tölteni! Mindez köszönhető Patkós Gábornak és munkatársainak, akik rengeteg kreatív ötlettel, egy megfogható, egy interaktív, egy szeretnivaló kiállítást varázsoltak ide! A múzeum szép épülete mellett pedig további játszási lehetőségek vannak. Ötletem és terveim alapján, a Patkós Stúdió kivitelezésében készült el a Kőpark és Játszókert, ahol egy lemeztektonikai óriás puzzle, forgatható vulkán információs kockák, lapozható kőzet információk várják az érdeklődőket. A sok-sok ismeretet pedig hintázás vagy a fapadok mellett dolgozhatjuk fel.

A Sághegy Múzeumban sok-sok felfedezni való vár kicsiket és nagyokat egyaránt!

A Kőpark és játszókert is tartogat izgalmas, játszva megszerezhető felfedezéseket!

Sajnos, a Vulkánház átadása csúszik és csak ősszel vagy jövő tavasszal nyílik meg az interaktív kiállítás. Milyen lesz ez? A tervek készen vannak - átélhető földrengések, virtuális utazás a Föld belsejébe és egy magmakamrába, ahol részese lehetünk egy vulkánkitörés előkészülésének és lefolyásának, elindíthatunk vulkánkitöréseket, egy kicsit elidőzhetünk a karibi Montserrat szigetén és játékosan megismerhetjük a vulkáni működés sokszínűségét, szépségét, de veszélyeit is. A pályázati tervek megvalósításának kulcsa azonban a Celldömölki Önkormányzat kezében van.

A Vulkánház építése sajnos még mindig tart...

Tűzhányók kitörésben a Tudományok hídja rendezvényen

Szeptember 17-én, szombaton első alkalommal rendezték meg a Tudományok hídja elnevezésű programot, ami Budapest szívében a Clark Ádám tértől a Lánchídon át a Széchenyi térig adott teret a hazai tudományos életnek, hogy bemutassa a tudományos újításokat, a hazai természettudományos kapacitást. A rendezvényt nem várt siker koronázta: több mint 20 ezer látogató élvezte a bemutatókat, kísérleteket, a főszínpadon zajlott előadásokat.


Természetesen, egy ilyen rendezvényről, a természettudomány népszerűsítéséről nem maradhat le az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja sem! A Földgömb magazinnal egy sátorban, kiegészülve at ELTE-MTA Planetológiai körének holdkőzeteket és meteoritokat bemutató képviselőivel a korábbi Vulkán Napok programjaihoz hasonló sikerrel jelentünk meg.

Balra: Tűzhányók kitörésben! - készül a stand. Közben, már jóval a program hivatalos megkezdése előtt jöttek az érdeklődők! Jobbra: A vulkánkitörések itt percre pontosan történtek... a vulkanológusoknak most mindent sikerült pontosan előre jelezniük :-)

Az érdeklődés folyamatos volt sátrunknál...

A félóránként ismétlődő vulkánkitörések előtt többen már 10 perccel korábban igyekeztek jó megfigyelő helyet elfoglalni. Kellett is, mert a látványos bemutatókat nagy érdeklődés kísérte! Bár a Lánchíd fősodrásából kiestünk, de így legalább "kényelmesen" elfért az alkalmanként 50 főt is meghaladó látogató sereg. A tömeg már messziről mutatta, hogy sátrunk előtt mindig zajlott valami figyelemfelkeltő esemény.

Még, hogy a vulkánkitörések elől futni kell!... Óriási érdeklődés övezte a sátor előtt rendszeresen, félóránként zajlott vulkánkitöréseket! A kitörő vulkán körül egy méteres "veszélyzónát", "kitelepítést" kellett eszközölnünk - hogy minél többen láthassák a tűzhányókitörést!

Nálunk azonban nem csak a vulkánkitörés látványa volt érdekes, elmagyaráztuk azt is, hogy honnan származik a tűzhányókat tápláló magma, miért, hogyan és miből keletkezik a magma, miért annyira változatosak a vulkáni működések, hogy néz ki a Föld belseje, hol voltak vulkánkitörések a Kárpát-medencében, hol és mikor voltak a legutolsó kitörések és persze arról is beszéltünk, hogy lehetnek-e még térségünkben újabb vulkánkitörések! Meg lehetett fogni a földköpeny kőzetét, egy orsóbombát, volt obszidián és a vízen úszó pehelysúlyú horzsakő is az érdeklődés középpontjában volt!

Folyamatosan érkeztek a kérdések, folyamatosan magyaráztuk a vulkáni kitörések okait, tártuk fel a kőzetekben rejlő titkokat...

Bemutatónk egyik csúcspontja a főszínpadon tartott előadás volt, amelyben a téma a tűzhányók üzenete volt. Szó volt arról, hogy akár egy nagyváros (Auckland) kellős közepén is kitörhet egy vulkán, ennek ellenére a vulkánkitörésekről szóló filmek nem mindig valós tényen alapulnak (pl. vulkánkitörés nem valószínűsíthető Los Angeles központjában...). Összehasonlítottuk 2010 két nagy figyelmet kapó vulkánkitörésének (Eyjafjallajökull és Merapi) következményeit és hangsúlyoztuk, hogy a vulkánkitörések távoli hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A tudás segíthet, hogy felkészüljünk a jövőben biztosan bekövetkező nagy, a 2010-es eseményeket jóval meghaladó nagyságú vulkáni kitörések következményeire, hogy azok ne okozzanak akkora káoszt a társadalmakban. A Tambora 1815-ös kitörésének példája jó alapot adhat arra, hogy szembenézzünk milyen következményekkel járhat Európában vagy Észak-Amerikában akár egy távoli, pl. Indonéziában bekövetkező vulkánkitörés. Fontos, hogy a vulkanológusok üzenete eljusson a döntéshozókhoz is, hogy szükséges ilyen kérdésekkel is foglalkozni, hogy fontos ezeknek a folyamatoknak az elemzése. A társadalmakra nem a bulvárirodalmat gyarapító szupervulkáni kitörések vélt vagy valós veszélyei jelentik a fő problémát, hanem a következő egy-két évszázadban sokkal nagyobb valószínűséggel bekövetkező Tambora-méretű kitörések! Tudjuk ez mivel jár, tudjuk, hogy a mai társadalmak ezt hogyan élnék meg?...
Végül, szó volt arról is, hogy térségünkben hol volt a legutolsó vulkánkitörés, kutatásaink ezt hogyan rekonstruálták és azt is elmondtuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei nem zárják ki annak lehetőségét, hogy van még nem teljesen kihűlt magmakamra a Tusnád melletti Csomád alatt.
Az előadásra megtelt a nagyszínpad előtti nézőtér, amihez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy két vulkánkitörést is a színpadra varázsoltunk. Először az Etna "mutatkozott be" egy rövid paroximális kitöréssel, majd következett a fő attrakció, a színpadon kicsiben látható volt az izlandi Grimsvötn 2011-es kitörésének zárószakasza!

Balra: A színpadon az Etna paroximális kitörése! Jobbra: A színpadon a Grimsvötn 2011-es kitörésének záróakkordja!

Végül, összehasonlításként érdemes megnézni a Grimsvötn kitörését és kísérletünket lassítva. Érdemes először a baloldali videót, majd méhány mp múlva a jobboldali videót is elindítani!

Könyv a vulkánokról!

Ééé___s megjelent!!! A szegedi GeoLitera gondozásában megjelent a Vulkánokról írt könyvem, ami mintegy 440 oldalon több száz színes fotót és rajzos ábrát tartalmazva beszél a Föld belső felépítésétől kezdve, a magmaképződésen át a vulkáni működés sokszínű folyamatairól, térségünk tűzhányóiról!


A könyv tudományos ismeretterjesztő céllal készült, ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit mélyebben betekinteni a tűzhányók életébe, aki szeretné megismerni, hogy miért és hogyan működnek a tűzhányók, hogyan zajlottak a történelmi idők nagy vulkánkitörései, aki szeretné megtudni azt, hogy mi hajtotta előre a vulkánok megismerésének igényét és aki szeretne többet tudni arról, hogy miképpen alakult ki térségünk, miért működtek itt vulkánok, mikor és hogyan zajlottak itt a vulkáni kitörések, miért nevezhető a Kárpát-Pannon térség egy természeti laboratóriumnak és egyben a vulkanológiai jelenségek tárházának és azt is, hogy lehet-e még a Kárpát-medencében vulkánkitörés.
Kedvcsinálónak letölthető a könyv előszava, letölthető a tartalomjegyzék, valamint a főszerkesztő utószava is.

Minden észrevételt, kérdést szívesen fogadok! Jó olvasást!

A könyv terjesztése folyamatban van, megrendelhető közvetlenül a kiadótól vagy a könyv írójától a szabolcsharangi@gmail.com e-mail címen. A könyv Szegeden, Budapesten és Nyíregyházán néhány könyvesboltban kapható.

Frissítések:

Visszajelzések:
"Nagyon örülök, hogy végre megjelenik (a tankönyveken kívül) egy vulkanológiával foglalkozó és pláne, hogy magyarországi vonatkozású könyv." (L.J.)
"Végigolvastam az előszót, tartalomjegyzéket, utószót – lenyűgöző mind tartalmában, mind hangvételében." (T.J.)
"Végre egy jó könyv. Szeretnék kérni egy példányt Vulkánok c. könyvéből. Kaphatnám dedikálva?" (B.P.)
"Marha jó könyv! Még a vártnál is jobb." (B.P.)
"Én rendkívül nagy vulkánrajongó vagyok és minden könyvet kiolvastam ami csak a vulkánokról ismeretes és több évi munkám jeléül letöltöttem az összes olyan filmet ami a vulkánokkal kapcsolatos. Már csak a maga könyve hiányzik a gyűjteményből." (J.D.)
"Sajnos kissé felállt a szőr a hátamon az ára miatt. De azért még átgondolom hogy megveszem e?" (J.D.)
"Köszönöm szépen, igazán baráti összeg, ezt az októberi költségvetésembe mindenképp beszorítom. :-)" (Gy.M.)
"Már biztos hogy 90%-ban hajlok a könyv megvétele felé!" (J.D.)
"A legjobb dolgokra úgyis mindig várni kell s a várakozás csak szebbé teszi azt a pillanatot, amikor kézbe veheti az ember a vágyott könyvet. :-)" (Gy.M.)
"Megérkezett a könyv... Impozáns könyv, gyönyörű kivitelben, nagyon olyannak látom, ami alapmű minden vulkánok iránt rajongó ember számára! Remélem, sok-sok olvasója lesz!" (Gy.M.)
"Szabolcs, a könyved hihetetlen jó volt, bár szerintem ínhüvelygyulladásom lett tőle (nagyon nehéz tartani, akkora), de megérte, mert egy pillanatra se volt száraz vagy bonyolult. Azt meg külön szerettem benne, hogy sokszínű információt hoztál mindenhez, így még olvasmányosabbá tetted! Biztos, hogy sokszor elő fogom még venni, mert nagyon jól rendszrezett információk vannak benne, ami igazán jól tud jönni később is!" (Gy.M.)
"Megérkezett a könyv! Még szebb kiadvány, mint azt a netes képek alapján gondoltam (a 14 hónapos kislányom is alig szállt le róla, mindenáron nézegetni akarta...), a benne foglalt TUDÁS-ról nem is beszélve..." (T.G.)
„A könyv rendkívüli élmény volt, nagyon jól érthető, remekül élvezhető. Mindig alig vártam, hogy olvashassam, s amikor olvastam, lassítottam volna, hogy minél tovább tartson! Lenyűgözők a fotók, az ábrák jól érthetőek, nagyon jól követhetők a visszautalások a fejezetek között. Csak gratulálni tudok hozzá! Végre egy olyan könyv, ahol életre kelnek a tantárgyakba darabolt infók, s jéééé összetalálkozik egy darabka kémia, fizika, földrajz, történelem. Ezt így is lehet???Szóval nagyon jó könyv, igazi csemege, rengeteg információ, mégis olvasmányos, a hangvétele nagyon barátságos, szívből gratulálok hozzá.” (T.J.)

Indul a Kemenes Vulkán Park kivitelezése!

A csütörtöki nap kiemelkedő fontosságú volt a Kemenes Vulkán Park megvalósítása felé! A celldömölki Polgármesteri Hivatalban 11 órakor kezdődött a kivitelezés ünnepélyes aláírási eseménye. A több mint ötszázmillió forintos beruházást a Celldömölki Önkormányzat és az Őrségi Nemzeti Park sikeres turizmusfejlesztési pályázata teszi lehetővé. Ötletgazdaként jómagam dolgoztam ki a pályázati tervet és a megvalósíthatósági tanulmányt. A fejlesztés megvalósítása meglehetősen rögös úton haladt, sok kétséggel, de most már egyértelmű: jövő év tavaszán megnyitja kapuját ez a térségben és talán tágabb nemzetközi vonatkozásban is újszerű kezdeményezés! Az érdeklődésre jellemző, hogy az építészeti tervekre kiírt nyílt pályázatra félszáz pályamű érkezett, amiből a Földes és Társai Építésziroda alkotása került ki győztesen.

Így néz ki majd a Vulkánház. Forrás: Földes és Társai Építésziroda

Az épület kivitelezője a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. lesz. Sok idő nincs, hiszen 8 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra!
Mi lesz majd a vulkán parkban? Központja nyilvánvalóan a Vulkánház interaktív ismeretterjesztő bemutatója lesz, ahol a látogatók megismerkedhetnek a vulkánkitörések sokszínűségével: Jules Verne nyomán utazást tehetnek majd a Föld belsejébe, beléphetnek egy magmakamrába, átélhetnek földrengést és megtudhatják természetesen azt is, hogy milyen volt a Ság hegy vulkáni működésének története. Megismerkedhetnek a vulkáni működés szépségeivel, de azzal is, hogy a vulkáni működés milyen veszélyeket hordoz. A cél azonban nem csupán annyi, hogy négy fal közé zárjuk az érdeklődőket! A Ság hegy nyitott vulkanológiai képeskönyve ezernyi felfedezni valót kíván. Ezt segíti majd a feladatokat is nyújtó Vulkánösvény, a kőpark és vulkán játszókert pedig további játékos ismeretszerzésre hívogat. Most már a kivitelezésen van a sor és remélhetőleg nem áll több probléma e sok szempontból új kezdeményezés megvalósulása elé! Szerencsére az idealista lelkesedésben már nem állok egyedül. Hasonlóan elkötelezett már a Vulkánház tervezője is és remélhetőleg ez az elszántság segít az álom megvalósításában. Akkor pedig, 2012 tavaszán - a 20. század legnagyobb vulkánkitörésének (Katmai-Novarupta kitörés) centenáriumán - megnyitja kapuit a Kemenes Vulkán Park!