Milyen volt 2010 a vulkanológus szemével? Mindenképpen jelentős, ugyanis hosszú ideje nem fordult annyi figyelem a tűzhányókra, sőt a vulkanológusokra, mint a most befejeződő évben! Mindenképpen érdekes, mert kitapintható, hogy a tudomány világából mi számít hírnek, mi számít érdekes történetnek a média szempontjából?
2010 nem volt eseménytelen a vulkánok világában: idén február elején a karibi Montserrat szigetén lévő Soufriére tűzhányón egy heves vulcanoi-kitörést követően 7-8 km magasságba emelkedett a kőzettörmelékekkel telített vulkáni hamufelhő, majd súlya alatt összeroskadva több mint 100 km/óra sebességgel lezúduló piroklaszt-ár rohant le az egykori főváros, Plymouth irányába és zúdult a tengerbe. Jó helyen, jó időben lenni és észnél lenni: ez sikerült a kiváló német vulkán-fotósnak,
Thomas Boeckelnek, aki remek képekkel örökítette meg ezt az eseményt:
2010 jelentős vulkánkitörései: Soufriére Hills, Montserrat. Fotók: Thomas Boeckel
Ezt követően néhány nappal, az egyre jobban kitüremkedő lávadóm meredek oldala omlott le hirtelen és zúdult egy újabb piroklaszt-ár, most a Belham völgybe. A Montserrat Volcano Observatory munkatársai által a vulkáni kitörésről készített fantasztikus képek a szervezet Flickr portálján láthatók.
2010. március 20-án egy hosszú ideje szunnyadó vulkán kezdett dolgozni, ami aztán történelmet írt: az izlandi Eyjafjallajökull kitörése kezdetben turistacsalogató látványosság volt, aztán április 14. éjjel a kitörés a csúcsi területre váltott és innen heves freatomagmás robbanásos kitörések emelték az iciri-piciri vulkáni hamuszemcsékből álló kitörési felhőt több mint 10 km magasságba. Nem sokkal később sorra zártak be az európai repterek, a II. Világháborút követő legnagyobb légtérzárat okozva az európai kontinensen.
 |  |
Maga a vulkáni kitörés erőssége nem érte el a közepes szintet (VEI=4) sem, azonban olyan káoszt okozott Európa technológiailag fejlett társadalmában, ami a legemlékezetesebb vulkánkitörések közé emelte ezt az eseményt. Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön vannak vulkánok, sőt ezek működnek is! Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön dolgoznak vulkanológusok, akik ilyen helyzetben szakavatott válaszokat tudnak adni és akik talán a társadalom megbecsült tagjai lehetnek. Sokan ekkor tudták meg mi valójában a vulkáni hamu és ennek milyen hatásai vannak?
Idén ősszel, a Föld egy másik részén, valóban katasztrofális vulkánkitörés történt, ami szintén a tudósítások címoldalára került: az indonéziai Merapi ez elmúlt 100 éves működéséhez képest egy korábbi arcát mutatta. A vulkánkitörés jóval hevesebb volt, mint az elmúlt évtizedekben! Több mint 300 halálos áldozat, több százezer kitelepített, megváltozott táj... - mindezt nehéz elképzelni a biztonságot nyújtó kényelmes fotelekből. Ez valami más, mint ami Európában történt! Itt nem vulkáni hamufelhő bénította meg a légiközlekedést, hanem izzófelhők rohannak át településeken! Ez a vulkánkitörés kisebb figyelmet kapott, mint az Eyjafjallajökull kitörése annak ellenére, hogy sokkal nagyobb tragédiákat okozott.
 |  |
2010: mit üzennek a vulkánok? Elsősorban azt, hogy figyelni kell rájuk! A vulkánkitörések okozta társadalmi káosz és katasztrófa elkerülhető, illetve mérsékelhető akkor, ha ismerjük, hogy a Föld már közel 4,5 milliárd éve folyamatosan zajló folyamata miért és hogyan zajlik! Ha közelebb kerülünk a természethez, ami körülvesz minket! Ha van késztetés arra, hogy ne csak a tőzsdehíreket halljuk meg, hogy ne csak a bűnügyi hírekre legyünk fogékonyak, hanem arra is, hogy mi zajlik a Földön, hogyan működik bolygónk! Ezek az események lehet, hogy ritkábban kerülnek fel a híroldalakra, de a múltban többször is volt olyan vulkáni kitörés, ami a történelem menetét is befolyásolta! A 2010-ben zajló természeti katasztrófák (nem csak vulkánkitörések, de földrengések, szökőárak és árvizek is, nem beszélve a vörösiszap-áradásról!) mind azt üzenik, hogy ezekről többet kell tudnunk, hogy a földtudományi ismeretek nélkülözhetetlenek a mai világban, nemcsak a közemberek, hanem a döntéshozók számára is! Ezt az ismeretet pedig alapvetően a közoktatásban kell megkapni, az iskolában ahol a földrajz méltatlanul kevés időt kap és ebből is hiányzik a földtan, a geológia! Ismerethiányban pedig félelem gerjesztődik, félretájékoztatás okozhat problémát, rossz döntések születnek és nem fordítódik elegendő erőforrás a megelőzésre, a megelőző felkészítésre! Hány Eyjafjallajökull-esemény kell mindahhoz, hogy ezt a döntéshozók felismerjék? Esetleg egy olyan esemény kell, ami a Merapi közelében történt idén október végén, november elején? Ki fog akkor a tőzsdehírekre figyelni, a jogalkotás szövevényes dzsungelében elmerülni? Minden csak idő kérdése... A történelmet nem csak a múltban, de a jövőben is fogják többek között vulkáni kitörések befolyásolni! Az eredmény attól is függ, hogy erre felkészültek lesznek-e a társadalmak?
Mi várható 2011-ben? Nos, feltehetően egy ilyen tragikus esemény még nem rázza meg Európát, de vulkánok továbbra is kitörnek a Földön és ezek hatásai kiszámíthatatlanok! Nem kizárt, hogy egy Eyjafjallajökull-szerű esemény (ez még nem jelenti az előzőekben vázolt katasztrofális hatást) is bekövetkezhet ismét. Mik az esélyek?
Megítélésem szerint szinte 100% esélye van, hogy 2011-ben kitör számos kamcsatkai vulkán (Sivelucs, Karimszkij, a Kljucsevszkoj és aktivizálódhat a Kizimen is), nem beszélve a megbízhatóan működő vulkánokról (Stromboli, Kilauea, Sakurajima, Pacaya, Erta Ale stb.). Ugyancsak 100%-ban biztos vagyok abban, hogy 2011-ben az Etna is látványos kitöréssel tér magához (ha már ebben az évben nem tette meg...)! Folytatja majd a montserrati Soufriére is és az ecuadori Tungurahua is.
Több mint 70% esélyt látok arra, hogy valamelyik izlandi alvó vulkán (Hekla, Bardarbunga, Grimsvötn, Katla, esetleg az Askja) is felébred 2011-ben, talán éppen a Hekla!
Ezen kívül, biztos vagyok benne, hogy lesz olyan vulkánkitörés is, amire jelenleg nemigen gondolunk, de amiről még időben értesülhetünk, ha nyitva tartjuk a szemünket!
Végül, néhány zárógondolat! 2010 március 22-én indítottuk a Tűzhányó blogot, kifejezetten abból a célból, hogy magyar nyelven is minél szélesebb körben tudjunk szakszerű híreket folyamatosan adni a vulkáni működésről. 2010-ben 275 bejegyzésünk volt, 52 követőnk van, több mint 140 ezer látogatást regisztráltunk, volt olyan nap, amikor több mint 8000 kattintás történt blogunkra. Hisszük, hogy nem hiábavalóan áldozunk időnkből arra, hogy beszámoljunk vulkáni kitörésekről, hogy megvilágítsuk ezek okait és hátterét. Hisszük, hogy emellett folytatni kell a vulkán napokat és egyéb
földtudományi ismeretterjesztő rendezvényeket! Reméljük, hogy 2011-ben felgyorsul és reményteljessé válik a Celldömölk közelében tervezett Kemenes Vulkán Park kivitelezése is! Emellett pedig természetesen odafigyelünk a Kárpát-medence most csendes vulkánjaira is, kutatócsoportunk biztos abban, hogy fontos, új tudományos eredményeket közölhet a térség legfiatalabb vulkánjáról, a Tusnád melletti Csomádról! A legfrissebb előzetes kutatási eredményeink is megerősítenek bennünket abban, hogy a Csomád alatt még van nem teljesen kihűlt magmakamra, azaz fontosak, sőt elengedhetetlenek a további részletesen vizsgálatok! 2011 éve sem lesz eseménytelen!
Köszönjük minden látogatónk megtisztelő érdeklődését, a megjegyzéseket, kérdéseket! 2011-ben igyekszünk újításokkal is előállni, addig is kívánunk mindenkinek békés, barátságos és látványos vulkánkitörésekkel tarkított új esztendőt!
