Kitört az indonéziai Agung!

Tegnap, helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor robbanásos kitörés indult a vulkánon. A szeizmogramokon (földrengéseket jelző ábrán) nem sok változás látszott, ami arra utalt, hogy a kitörés freatikus jellegű volt, azaz azt a felszínalatti vizek túlhevítése, hirtelen gőzzé válása okozta. Ilyenkor a magma nem jut a felszínre, a robbanás a felszín alatti kőzeteket veti szét és ezek piciny, szétrobbant darabjai kerülnek ki a vulkánból. Ez már a második ilyen kitörés, korábban e héten kedden volt egy rövid időtartamú, hasonló jellegű vulkáni működés. A forgatókönyv azonban most másképpen íródott! A vulkáni hamukibocsátás nem lankadt, sőt estére a kitörési felhőt már vöröses szín festette meg. Ez arra utalt, hogy a magma már felszín közelébe emelkedett. Ez a szeizmogramokon kis amplitúdójú, folyamatos földremegést jelző rajzolatban nyilvánult meg, ami helyi idő szerint délután 4 órától volt követhető.

Az első kép (balra) a kitörés megindulásáról, ami kezdetben freatikus jellegű volt, majd estétől vöröses fény jelent meg, ami utalt arra, hogy felszín közelébe ért a magma (Forrás: Agung webkamera)

A vulkáni működés ma reggel is folyamatos volt, a kitörési felhő több mint 6 km tengerszint feletti magasságba emelkedett és délkelet felé sodródott. A repülési riasztási szintet a legmagasabb fokozatra, vörösre emelték. Bali repterén néhány repülőgép járatot törölni kellett. Vulkáni hamuesőt jelentettek a környező településeken, a lakosság körében szájmaszkok kiosztását kezdték meg. A korábbi, több mint 140 ezer kitelepített lakosságból 25 ezren még mindig ideiglenes sátrakban laknak, a vulkán 7,5 km körzetében továbbra is tilos belépni.

A vulkáni kitörés vasárnap hajnalban (fotók: Arta Tanaya Dewa Gede és Antho Backpack)

A hatóságok hangsúlyozták, hogy a vulkáni működés ellenére a turisztikailag népszerű (tavaly több mint 5 millióan érkeztek a szigetre) Bali továbbra is biztonságos. A több mint egy hónapja tartó földrengés sorozat és a kapcsolódó vulkáni veszély miatt már sokan mondták le útjukat, ami több mint 110 millió dollár bevétel kiesést okozott a helyi turizmusnak. Az Agung vulkán a helyi hinduk szent hegye, ahol a hitvilágnak megfelelően minden 100 évben megtisztulási szertartást kell tartani. Ezt a hegy közelében lévő Besakih templomban tartják. Ez történt 1963 februárjában is, amikor a vulkán mozgolódni kezdett. A hindu papok ezt rossz jelnek tekintették és ezért el szerették volna halasztani a szertartást. Az akkori elnök azonban ehhez nem járult hozzá. A bekövetkező heves vulkáni működést aztán a helyiek az istenek figyelmeztető haragjának tekintették, amiért a szertartást nem tartották meg megfelelően. A Besakih templomot azonban elkerülte a rombolás. A megtisztulási szertartást végül 1969-ben tartották meg, remélve hogy legalább 100 évig nem történik különösebb baj. Az Agung nem túl gyakran működő tűzhányó, azonban nem várta ki az egy évszázadot!

Az Agung kitörése nyomán a vulkán körzetében mindent friss vulkáni hamu borít, azonban az életnek mennie kell tovább!... Kérdés, milyen irányba megy a vulkáni működés? (fotók: Arta Tanaya Dewa Gede és Nurcholis Anhari Lubis

A vulkán közelében néhány hete volt ismét hindu ünnepi megmozdulás, a hindu papok a tűzhányó kráterének peremére is felmentek, hogy békére intsék a hegy szellemeit. A történet azonban ismét másképp alakult. A hosszú, több mint egy hónapos földrengés sorozat után a vulkán kitört! De vajon most mi várható? 1963-ban a vulkáni működés következtében több mint 2000-en haltak meg. Most sokkal többen laknak a tűzhányó közelében, azonban a vulkáni veszély kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A legutóbbi bejegyzésben pszichológiai krízisről írtam. A bali vulkanológusok és a helyi hatóságok együttműködve eddig példaértékűen kezelték a helyzetet. Most azonban újabb fejezet kezdődik. Eddig a felszínen nyugodtnak tűnő hegy melletti várakozás jelentette a fő gondot, most a vulkáni működés kimenetele. 1963-ban az erős hamuhullás mellett az időszakosan lezúduló, több kilométer távolságba eljutó, mindent elsöprő piroklaszt-árak jelentették a fő veszélyt, amik most is bekövetkezhetnek. A helyi veszélyhelyzet mellett azonban nem kizárt, hogy globális kihatása is lesz a kitörésnek amennyiben nagy mennyiségű, kéngazdag magma tör fel és a kitörési felhő a magas légrétegekbe, a sztratoszférába is bejut. Ekkor előfordulhat, hogy a vulkáni működés az éghajlatra is kihat és csökkentheti globálisan a hőmérsékletet. Természetesen ezek egyelőre csak lehetőségek, és még sok a kérdőjel a vulkáni működés későbbi kimenetelét illetően. Azonban az Agung eddigi vulkáni története arra utal, hogy ezekre az eshetőségekre is fel kell készülni!

A vulkáni működés kimenetét folyamatosan figyeljük, fejleményekről tudósítunk!

Frissítés (2017.11.26. 19:26)

A vulkáni kitörés továbbra is zajlik, sőt a szeizmogram alapján az mondható, hogy erősödött is estére! A helyi szakemberek megerősítették, hogy most már magma is a felszínre jut. A vulkáni hamufelhő kelet felé sodródik és e miatt vasárnap estétől hétfő hajnalig le kellett zárni a szomszédos sziget, Lombok repterét!

Az Agung vulkáni hamufelhője kelet felé sodródik, ami miatt Lombok sziget repterét is le kellett zárni (fotó: Karen Lavelle és VAAC vulkáni hamu eloszlás

Frissítés (2017.11.27. 08:19)

Rövid friss összefoglaló: A vulkáni kitörés fluktuálva, azaz hol erősebben, hol gyengébb intenzitással, de tovább zajlik. Az erős esőzés következtében iszapárak (laharok) rohannak le a hegy déli oldalán, amik mindent elsöprő, romboló erejük miatt különösen nagy veszélyt jelentenek. A helyi hatóságok ismét a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték a készültségi fokozatot, ami azt jelenti, hogy a vulkán 10-12 km-es körzetéből a lakosoknak el kell hagyniuk a területet. A reptereken több járatot töröltek.

Erősödő kitörési intenzitás és laharok jelentik a veszélyt az Agung 10-12 km körzetében

Frissítés (2017.11.28. 22:16)

A vulkáni működés tovább zajlik! A robbanásos kitörés intenzitása helyi idő szerint tegnap kora délután erősödött is, amit nagy amplitúdójú földremegés kísért. Most már egyértelműen friss magma is felszínre is tör, amit a kitörési felhőbe kerülő kén-dioxid gáz mennyiség is tükröz. A kitörési felhő kelet-délkelet irányba sodródott, ami miatt Lombok szigetén lévő repteret is le kellett zárni, majd Bali nemzetközi repterén is leálltak a repülők. Az helyi hatóságok legmagasabb készültségi fokozatot rendelték el, ami azt jelenti, hogy a tűzhányó ca. 10 kilométeres körzetébe tilos bemenni. A kitelepítettek száma közel 40 ezerre emelkedett, akiket 225 helyen helyeztek el. A lakosság körében szájmaszkot osztanak. A vulkáni hamuszemcsék éles, milliméternél kisebb üveges szilánkok, amik veszélyt jelentenek belélegzés esetén! Jelenleg a másik veszélyt az esős idő miatt kialakuló iszapárak (laharok) jelentik. Ezek nagy sebességgel rohannak le és a vulkáni törmelékanyag mellett méretes kőzettömböket is képesek megmozgatni. Emiatt mindent elsodornak!
Mi várható ezek után? A szakemberek a múlt kitöréseire támaszkodhatnak, azonban a természet, így a vulkánok is ritkán ismétlik pontosan magukat. 1963-ban a freatikus kitörések után lávaömlések történtek és a kitörés megindulása után jó egy hónappal következett be a legnagyobb robbanásos vulkánkitörés, ami Indonéziában a 20. század legnagyobbika volt, sőt kis mértékben a globális éghajlatra is kihatott. A lehetőség erre most is megvan, azonban az sem állítható, hogy ez biztosan bekövetkezik. Mindenesetre a helyi hatóságok figyelmeztetnek arra, hogy a kitörés erőssége növekedhet és erre a környék lakosságának fel kell készülni, ezt nem lehet félvállról kezelni. Komoly dolog ez, mint ahogy azt is fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy Bali szigetére nem lehet elutazni! Azonban úgy, ahogy a kiszámíthatatlan időjárásara is fel kell készülni egy utazás során, így most a vulkáni működés esetleges hatására is gondolni kell! NEM szabad a vulkán közvetlen közelébe (10-15 km-es távolságába) menni! Másrészt előfordulhat vulkáni hamueső, ami ellen szájmaszkkal lehet védekezni. Ha bárki Bali szigetére készül, érdemes a csomagba betenni! Ugyanakkor, lehet készülni Bali szigetére - természetesen mindezek tudatában!
A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Mai pillanatkép a vulkáni működésről, a vulkáni veszéyltérkép és amire fel kell készülni ilyen esetben!

Frissítés (2017.11.29. 11:00)

A vulkáni működés tovább zajlik! Bali nemzetközi repterét újra megnyitották, mivel a szél más irányba sodorja a vulkáni hamufelhőt. A VAAC előrejelzések szerint viszont holnap Lombok reptere lehet veszélyben. Jelenleg ömlik az eső, ami megnöveli az iszapárak (laharok) lezúdulásának veszélyét. A látási viszonyok nagyon rosszak, a szeizmogram szerint viszont a vulkáni működés olykor jelentősen erősödik, mint ahogy a jelen pillanatban is eddig még nem tapasztalt erős földremegés (tremor) indult be! Az ilyen földrengés jelek magma feláramlását jelzik. A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Balra Johan Harmide hosszú expozíciós idejű, tegnap esti felvétele az Agung kitöréséről, jobbra pedig az éppen aktuális szeizmogram kép, ami egy nagyon erős földremegést (tremor) mutat!

Frissítés (2017.11.30. 16:00)

A vulkáni kitörés ma hajnalra abbamaradt, a mai napon - szerencsére tiszta időben - csupán erős gáz kiáramlást lehetett megfigyelni. Vége? - sóhajtanak fel sokan. Nos, nem lehet ezt biztosan megmondani! A vulkáni működés természetébe bőbven beleférnek szünetek, akár több naposak is, hogy aztán akár még nagyobb erővel folytatódjon a vulkáni működés! Ugyanakkor az sem kizárt, hogy nem lesz folytatás. Most úgy tűnik időlegesen (?) megszűnt az magma utánpótlás vagy a magmát felfelé elindító ok, azonban ismét kialakulhat az a helyzet, ami miatt a magma képes lesz újra felszínre nyomulni. Most azonban már "nyitott" a kürtő, azaz nagyobb az esély a feljutásra! Azonban az sincs kizárva, hogy eldugult a kürtő, azaz egy viszkózus, gázokban szegény magma igyekszik felfelé, de már a felszínre nem képes kijutni és "beragad" a kőzetcsatornába. Ez ilyen esetben lefolytja a rendszert és nem engedi át a felfelé igyekvő, gázokban gazdagabb magmatömeget, amíg az ki nem tudja onnan robbantani, ami már hevesebb robbanásos kitöréshez vezethet. Sok lehetőség van a további folytatásra, amire csak a közvetlen adatokból lehet valamit sejteni, amit a helyi vulkanológusok nyilván lázasan értékelnek. Hivatalos és hiteles információt is csak ők adhatnak. Mindazonáltal az éjszakai webkamera képen folyamatos derengés figyelhető meg a kiáramló gázfelhőben, ami magas hőmérsékletre, a magma közelségére utal.
A további fejleményekről folyamatos tájékoztatást nyújtunk!

Mai nappali és éjszakai webkamera felvételek

Agung, Bali: vulkáni csiki-csuki, pszichológiai dráma

A vulkanológia egy nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Az elmúlt napokban drámai helyzet alakult ki két szigeten is: a Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Ambae szigeten már zajlik hamuhullással járó vulkáni működés, aminek következtében a sziget lakosságának több mint felét (több mint 6000 embert) kellett kitelepíteni, ami egyre nagyobb próbatételt jelent. Ezzel egy időben az indonéziai Bali szigetén már több mint 40 ezer embert telepítettek ki, pedig még nem zajlik vulkánkitörés.

A 3031 méter magas Agung vulkán látszólag még nyugodt, de a mélyből jövő jelek nyugtalanságra adnak okot(Fotó: Sky News)

A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.

Szeptember 22. óta naponta közel ezer földrengés pattan ki az Agung alól, ami magma mozgásához kapcsolódik(Fotók: BVMBG)

Az 1963-as kitörés

Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).

Az Agung legutóbbi, 1963-as kitörésének képe és a vulkáni működés tűzhányó körüli eseményeinek térképi ábrázolása (Fotók: K. Kusumadinata, illetve Self és Rampino 2012-es tanulmánya)

Legmagasabb készültségi szinten

A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.

A korábbi vulkánkitörések során érintett területek Karen Fontijn és munkatársainak 2015-ös tanulmányából, valamint a jelenleg hatályos vulkáni kitörés veszély térkép és a földrengések számának alakulása az elmúlt napokban (Forrás: BVMBG)

Frissítés (szerda, 21:30)

A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.

Mozgolódó indonéz vulkánok: Slamet és Merapi

A Tűzhányó blog most már bő 4 éves történetében az elmúlt hetekben, hónapokban csökkentek bejegyzéseink. Ennek egyik oka, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a kutatómunkára, különösen miután hivatalosan elindult az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport. A kutatócsoportban ketten is a célegyenesbe fordultak, hogy beadják PhD dolgozatukat, ami intenzív szellemi munkát jelent. Mások adatértelmezésen dolgoznak, új tudományos kéziratokat készítünk elő, amelyek nagy fontosságúak lehetnek nem csak térségünk vulkáni működésének megismerésében, hanem általában a vulkanológiai tudásunk növelésében is. A másik ok a bejegyzések csökkenésének, hogy a Tűzhányó blog Facebook csoport felülete jóval gyorsabb és hatékonyabb hírterjesztésnek bizonyult. Jelenleg már 330 tagja van e csoportnak, ami akár nemzetközi összevetésben is jónak mondható, tekintve, hogy nálunk az ismeretterjesztés kifejezetten magyar nyelven történik és nem a sokak által használt angol vagy német nyelven. Nem szeretném azonban elhanyagolni a blog bejegyzéseket sem, ezért a jövőben igyekszek akár rövid híreket is megjelentetni, valahogy a Facebook csoport bejegyzések némileg bővített változataként. E mellett továbbra is ajánlom a vulkánkedvelők figyelmébe a Természet Világa folyóiratot, amelyben a sok érdekes ismeretterjesztő írás mellett negyedévenként jelenik meg a Tűzhányó-hírek rovat (legközelebb a tervek szerint júliusban). A következő, májusi számban az új japán sziget, a kezdetben Niijima, majd most Nishino-shima névre hallgató friss szárazföld és egyéb vulkáni szigetek kialakulásáról olvashatnak az érdeklődők.

Kezdjük itt tehát most egy friss rövidhírrel: mozgolódnak az indonéz tűzhányók! A helyi hatóságok 3-as készültségi fokozatra emelték a Slamet vulkán állapotát, a Merapi esetében pedig a normál (I) szintről a 2-es készültségi fokozatot rendelték el. A Slamet vulkán esetében már egy ideje erősödő stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlanak, amelyek több száz méter magasba repítenek ki lávafoszlányokat. Közben néhány kitörés anyaga már 1 km magasba jutott és ez egyre erősebb földrengésekkel jár. Ennek szól a készültségi fokozat emelése, kitelepítési készültség egyelőre nincs.

Erősödő stromboli-típusú kitörések a Slamet tűzhányón. Fotók: Idhad Zakaria és Arbi Anugrah

A Merapi az elmúlt hónapokban több alkalommal produkált váratlan freatikus kitörést, az elmúlt egy héten azonban megnövekedett a földrengés szám és ezen belül vannak utalások olyan rengésekre is, amelyeket fluidum-áramlás, esetleg magmamozgás idézhet elő. A vulkán felszíne egyelőre nem mutat növekedést, tehát úgy tűnik nincs közvetlen kitörés veszély - leszámítva a bármikor bekövetkezhető freatikus kitörést. A figyelmeztető készültségi fokozat azt jelenti, hogy nem lehet turistáknak felmenni a hegyre, a szakemberek pedig nagyobb figyelmet fordítanak a beérkező jeleknek. Többször elmondtam, hogy a vulkánok nem szeretik a matematikát, azonban nem kerülhetem meg, hogy ne jegyezzem le a Merapi elmúlt időszakbeli kitöréseinek idejét: 1994, 1998, 2001, 2006, 2010... Nincs jelentősége, hogy 3-5 évente voltak a legutóbbi nagyobb kitörései, azonban arra azért figyelmeztet, az idő múlásával egyre inkább számolni kell azzal, hogy újabb esemény következhet!

FRISS HÍR - Kitört a Kelud (Kelut)

Frissítés (Szabolcs, péntek 08:24):

Borzalmas éjszakát élt át Indonézia, miután a Kelud (Kelut) vulkán tegnap, helyi idő szerint éjjel heves robbanásos kitöréssel több száz millió köbméter mennyiségű vulkáni anyagot bocsátott ki. Ez a kitörés teljesen más, mint a szumátrai Sinabung tűzhányóé és alapvetően más veszélyeket jelent. Lényeges pont az is, hogy a Kelud Indonézia egyik legsűrűbben lakott térségében helyezkedik el. Emiatt a kitörés több százezer embert érint közvetlenül. Ömlenek a kitörésről készült Twitter beszámolók és fotók (ezek egy része rögtön felkerül a Tűzhányó blog Facebook oldalára, ahol már a kitörés megkezdődésének pillanatában hírt adtunk az eseményről). Mindezek alapján az rekonstruálható, hogy a kitörést egy gázokban gazdag, a felső részén szinte felhabosodott, és ezért óriási belső nyomást kifejtő magma okozta. A vulkán környezetében több tíz kilométer távolságban potyogtak e szétszakadó magmatestnek hirtelen megszilárdult képződményei, a lukacsos horzsakövek, avagy habkövek. A kitörés pliniusi-jellegű volt és bár nincsenek pontos adatok még, de a közel 16 km magas vulkáni hamufelhő, annak nagysága, terjedése, és a kibocsátott kéndioxid-tartalom alapján bizonyára elérte a VEI=4 fokozatot, ami erősnek számít. Ezzel a Kelud esetében 100 éven belül ez az ötödik ilyen erősségű kitörés. Utoljára 1990-ben, azt megelőzően pedig 1951-ben volt hasonló erejű kitörés a vulkánon. A következményeket pedig jól mutatják a felvételek: a Keludtól, mintegy 200 km távolságban (nagyjából bő Budapest-Miskolc távolság) lévő, több százezres lakosú Yogjakarta városát reggelre több centiméter vastag szürke vulkáni hamu borította. Indonézia egy másik nagy városát, Surabaya-t szintén 2-3 centiméter vastag vulkáni hamulepel borítja. Mindez óriási veszélyt jelent, mert a felszálló apró vulkáni hamuszemcsék belégzése súlyos légúti károsodást okoz. Egy másik veszély elsősorban a tűzhányó közelében jelentkezik, ahol a vulkáni hamu súlya alatt házak teteje roskad össze, emiatt hírügynökségi jelentések szerint már legalább ketten haltak meg.

Villámokkal tarkított kitörési felhő egy Twitter képen, alul pedig vulkáni hamuval beterített repülőgép és reggeli helyzetkép a 200 km távolságban lévő Yogjakarta városában

Frissítés (Balázs, 0:56):

Egyre több kép és adat igazolja, hogy hatalmas erővel "csapott le" a Kelud, (nyugodtan mondhatjuk, hogy) egész Jávára. A Yogjakartai képek láttán az ember el sem meri képzelni, hogy mi lehet a tűzhányó néhány kilométeres körzetében.
Jó hír lehet, hogy  az elmúlt évszázad hasonló kitörései során a pliniusi fázis "csak" néhány órán keresztül zajlott, így talán már túl vagyunk a legrosszabb részen. A kitörési felhőről készült műholdas infraképek is talán azt suggalják, hogy a pliniusi fázis már véget ért, a felhő mintha elszakadna a forrástól és nem látszik hasonló erejű utánpótlás. De ez csak spekuláció.

Reggel a légvonalban 214 km-re lévő Yogjakartában:

A Kelud hamujának fojtásában. forrás: instagram

A Ég és Föld harca a Keludon. Forrás:epiccosmos

Frissítés (Szabolcs, 23:24):

A Tűzhányó blog Facebook oldalán olvasható, hogy helyi idő szerint 21:15-kor adták ki a legmagasabb riasztási fokozatot az indonéziai Kelut (avagy Kelud) tűzhányón és nem egészen 3 órával később már több erőteljes robbanás rázta meg a környéket, a sötétben villámok cikáztak és teljes volt a zűrzavar. A vulkáni működés jelenleg is tart, valódi rémálom zajlik a tűzhányó több tíz kilométeres körzetében. Ezrek menekülnek az éjszakában, a kitörés erejére jellemző, hogy 20-30 km távolságban is centiméteres nagyságú horzsakövek potyognak. A robbanás valószínűleg szétvetette a korábbi kitörés során, 2007-ben a kráterben kitüremkedő lávadómot, a horzsakövek pedig arra utalnak (vagyis a 2-3 cm-es átmérőjű horzsakő hullás kb 20 km-es távolságban), hogy a kitörés akár subpliniusi-pliniusi nagyságú lehet, ami több millió köbméter mennyiségű anyag kizúdulását jelenti. A legfrissebb hírek szerint a Keluttól több mint 200 km-re lévő Yogjakarta nagyvárosban is sűrű hamuhullás van, ami miatt szájmaszk viselését javasolják a lakosoknak...

Rémálom az indonéziai éjszakában! Most nem a Sinabung kitörése okoz pánikot, hanem a Kelut vulkáné: a helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt kezdődő, hatalmas villámokkal kísért kitörés még mindig tart, még több tíz kilométer távolságban is centiméteres horzsakövek hullanak, a 200 km távolságban lévő Yogjakarta utcái pedig így néznek ki (jobb alsó kép)

Eredeti bejegyzés (Balázs, 22:50):

Egyre több hírügynökség adja hírül, hogy kitört az indonéz Kelud tűzhányó, helyi idő szerint csütörtök este 23:29-kor. A kitörési felhő a 15 km magasságot is elérhette, ami alapján erőteljes robbanások közepette ébredhetett a 2007 óra pihenő tűzhányó. Azonban egyelőre még elég sok számadat kering a kitöréssel kapcsolatban, ezért nehéz megítélni, a kitörés erejét. A Jakarta globe szerint a kitörés következtében 50 km-es távolságban is hamuhullást észleltek. Míg az indileak szerint ez a távolság mindössze 15 km. A DVAAC adatai szerint a kitörés felhő magassága 13.5 km, ez mindenképpen a megbízható adatok közé tartozik.

A tűzhányó körül már a kitörést megelőzően megkezdődtek a kitelepítések. Február 2-a óta ugyanis egyre erősödött szeizmikus aktivitás a tűzhányó alatt. A jakarta globe írásában azt állítja, hogy a kitörés előtt egy erőteljes földrengés rázta meg a tűzhányót, amelyet még Jáva középső részén is éreztek.

A veszélyzóna rádiusza 10 km-es, amelyen belül körülbelül 200ezer ember otthona található.

Egyelőre tehát nincs túl sok információnk, de egy biztos, a Kelud nyugodtan felkerülhetne a gyilkos tűzhányók listájára. Csak a XX. században, kicsivel több mint 5000 ember halálárét volt felelős. De a Jakarta Post cikke említ egy kitörést a 16. századból ,amely során több mint 10ezer áldozata volt a tűzhányónak, amely a tűzhányó legerősebb kitörése volt az elmúlt 500 évben.


Frissítés: 23:04
A culture vulcan blog már közzé tett néhány képet, amelyek a twitterről származnak. A képek tanúsága szerint a tűzhányó fölé sűrű hamuoszlop magasodik.
 

A Kelud kitörési felhője, és a benne cikázó villámok. forrás: twitter.

A Kelud kitörési felhője, és a benne cikázó villámok. forrás: twitter.

Nem szupervulkáni média esemény, de valóságos: Sinabung, Indonézia, 20 ezer kitelepített...

Frissítés (2014.01.10 8:00)

Nem csökken a Sinabung kitörés intenzitása. Helyi idő szerint ma reggel egymás után rohantak le az izzófelhők, amelyek közel 5 km távolságba jutottak el és 4 km magas hamufelhőt hoztak létre. A kitelepítettek száma már meghaladja a 22 ezret, amit több mint 7 ezer családot jelent. Ők 34 ideiglenes táborhelyen várják a kitörés végét.

Az izzó lávadóm és egy izzófelhő kiindulása - nincs kétség, hogy a nappal szürkének látszó gomolygó, lezúdúló piroklaszt-ár több száz fok hőmérsékletű! Forrás: Ulet Ifansasti/Getty Images

Ma, helyi idő szerint reggeli egyik izzófelhő, ami közel 5 km távolságba jutott el percek alatt! Forrás: webkamera képek

Eredeti bejegyzés:

A napokban a média ismét szupervulkáni lázban ég: "megfejtették" a szupervulkáni kitörések titkát adják a hangzatos címek a fő üzenetet. Csak hogy megnyugodjunk, most már tudjuk a titkot, akkor nincs mitől tartani... Hát, Hölgyek és Urak, a helyzet az, hogy nincs megfejtés, sőt tán titok sincsen, egyszerűen mi, kutatók, igyekszünk közelebb kerülni ahhoz, hogy jobban megismerjük a természet folyamatait és adott esetben ez még jól is jöhet a társadalom számára. Természetesen, igyekszünk a szupervulkáni kitörések mögé is benézni, mert azt is tudjuk, hogy vannak olyan területek a Földön, ahol potenciálisan megvan a lehetősége, hogy nagy vulkánkitörés történjen. A két kutatócsoport munkája és következtetései rendkívül izgalmasak és fontosak, de... Tisztelt Hölgyek és Urak, a helyzet az, hogy a szupervulkáni média gondolkodás mellett érdemes azt is meglátni, hogy a valóságban bizony jelenleg is történnek olyan események, olyan vulkánkitörések, amelyek következményei megrázóak... Nos, nem tudunk beszámolni több ezer, vagy több tízezer áldozatról - szerencsére, pedig sajnos csupán ez az, ami egy természeti csapást többnyire a médiahírek rovatába emel. Azonban, ami jelenleg az indonéziai Szumátra szigeten, nem messze a szupervulkáni kitörésekről híres Toba kalderától (no nem, nem kell ezért attól tartani, hogy feléled ez a tűzhányó...) zajlik, nos, az valóban egy természeti tragédia!

Az indonéziai Sinabung helyi idő szerint ma reggeli kitörése webkamera képen és fényképfelvételen. Forrás: Sinabung webkamera és Sutanta Aditya/AFP

A korábbiakban többször beszámoltunk már a Sinabung tűzhányó kitöréséről, ami tavaly szeptemberben kezdődött mintegy 3 év nyugalmi állapot után. Korábban a tűzhányó 2010-ben úgy lépett működésbe, hogy előtte nem volt egyértelműen bizonyítható kitörése a történelmi időkben (csupán az 1600-as években jeleznek egy bizonytalan forrású kitörést) és a vulkán nem is állt megfigyelés alatt. Most ismét váratlanul indult el a vulkáni működés. Az események azonban egyre riasztóbb irányba mozdultak el. A vulkán kráterében egy viszkózus lávadóm türemkedett ki. Ezek a meredek oldalú, még izzó kőzetdarabokkal borított lávadómok roppant veszélyesek, mert oldaluk rettentően instabil (ezt egy különleges videofelvételen láthatjuk, nagyjából 2:30 perctől), könnyen leomlik és ilyenkor mindent elsöprő, völgyekben lezúduló izzófelhők alakulnak ki, amelyek több kilométer távolságba is eljutnak.

Az indonéziai Sinabung helyi idő szerint ma reggeli kitörése webkamera képen és fényképfelvételen. Forrás: Sutanta Aditya/AFP és Ade Sinuhaji/Barcroft Media

A Sinabung kitörése december végén fordult ebbe a félelmetes fázisba és azóta naponta 50-nél is több izzófelhő rohan le a hegy délkeleti oldalán. A pusztító piroklaszt-árak egyre messzebb jutnak el, a napokban már több mint 5 kilométer távolságba rohannak le, ami azt jelenti, hogy a vulkán lábánál lévő településeket veszélyeztetik. Szerencsére a vulkanológusok ott nem szupervulkáni kitörések titkait keresik, hanem napi kérdésekkel foglalkozva teszik a dolgukat és felismerve a várható veszélyeket, jelölik ki a kitelepítési veszélyzónákat szorosan együttműködve a helyi hatóságokkal. Ennek köszönhető, hogy eddig nem történtek igazán tragikus események. Azonban, most már több mint 20 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, ott hagyni minden ingóságát, házát, földjét, állatait, nem tudván azt, hogy visszatérhetnek-e és ha igen, lesz-e hova... Közben, betegségek terjednek, termések pusztulnak el, a vulkán pedig nem nyugszik. Ez pedig tragédia, a javából!

A Sinabung körül már 7 km-es veszélyzónát (sárga szaggatott vonal) jelöltek ki a vulkanológus szakemberek, együttműködve a helyi hatóságokkal, ahová nem lehet belépni, ahonnan 20 ezer embert kellett már kitelepíteni. Jobbra: a január 4-i izzófelhők lezúdulási területei. A legmesszebbre érők közel 5 km távolságba jutottak. Forrás: Sutopo Purwo Nugroho

...és a következmények:

"Élet" a vulkán közelében... Forrás: Ulet Ifansasti/Getty Images

Egyelőre úgy tűnik, tovább zajlanak az izzófelhőket produkáló kitörések, egyelőre ezek még hozzávetőlegesen előrejelezhető események, még kontrollálható a helyzet, a vulkanológusoktól azonban megfeszített figyelmet és folyamatos helyzetértékelést igényel. Nem lehet tudni azonban, hogy nem mérgesedik-e el a kitörési folyamat, nem vált át egy még nagyobb területet érintő hevesebb kitörési fázisra. Közben folyamatos tájékoztatást kell adni a lakosság felé, mert ilyen helyzetben kulcskérdés, hogy meglegyen a bizalom a szakemberek felé. Csak így kezelhető a helyzet! Néhány évtizede a vulkánok közelében élő lakosok még nem ismerték mit jelent egy piroklaszt-ár, mit jelent egy izzófelhő. Maurice és Katia Krafft, francia vulkanológus házaspár volt az, aki mindent megtett azért, hogy olyan felvételeket készítsen az ilyen kitörésekről, amelyek bemutatásával világosan meg lehet győzni az embereket, hogy egy ilyen esemény várható bekövetkeztével nincs esélyük az életben maradásra. 1991-ben ezért mentek a japán Unzenhez és vették filmre a mostani Sinabung kitöréshez hasonló, lezúduló izzófelhőket. Mindez tragikusan végződött, 41 társukkal áldozatul estek egy kiszámíthatatlanul érkező izzófelhőnek. Azonban munkájuk nem veszett kárba. Tragikus halálukat követően nem sokkal, 1991-ben a Pinatubo kitörés előtt az ő videofelvételüket mutatták be a helyi lakosságnak és végül ez győzte meg az embereket, hogy valóban el kell hagyniuk otthonukat. Azaz kockázatos tevékenységükkel emberek ezreinek életét sikerült megmenteniük. Azóta, különös figyelem fordul az ilyen vulkáni veszélyre és ennek köszönhető az is, hogy most a Sinabung kitörés során is még időben felismerve a fenyegető kitöréseket sikerült a lakosságot kitelepíteni. Azt gondolom ez igazán, ami szuper, ugyanakkor még mindig tragédiákkal teli esemény...

Álljon itt tehát egy híres felvétel Maurice Krafft utolsó nyilatkozatával és az Unzen 1991-es pusztító izzófelhőjével. Kraffték tragikusan végződött munkája később több tízezer ember életét mentette meg és menti meg még most is! Forrás: Unzen 1991