A következő címkéjű bejegyzések mutatása: készültségi fokozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: készültségi fokozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. április 30., szerda

Mozgolódó indonéz vulkánok: Slamet és Merapi

A Tűzhányó blog most már bő 4 éves történetében az elmúlt hetekben, hónapokban csökkentek bejegyzéseink. Ennek egyik oka, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a kutatómunkára, különösen miután hivatalosan elindult az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport. A kutatócsoportban ketten is a célegyenesbe fordultak, hogy beadják PhD dolgozatukat, ami intenzív szellemi munkát jelent. Mások adatértelmezésen dolgoznak, új tudományos kéziratokat készítünk elő, amelyek nagy fontosságúak lehetnek nem csak térségünk vulkáni működésének megismerésében, hanem általában a vulkanológiai tudásunk növelésében is. A másik ok a bejegyzések csökkenésének, hogy a Tűzhányó blog Facebook csoport felülete jóval gyorsabb és hatékonyabb hírterjesztésnek bizonyult. Jelenleg már 330 tagja van e csoportnak, ami akár nemzetközi összevetésben is jónak mondható, tekintve, hogy nálunk az ismeretterjesztés kifejezetten magyar nyelven történik és nem a sokak által használt angol vagy német nyelven. Nem szeretném azonban elhanyagolni a blog bejegyzéseket sem, ezért a jövőben igyekszek akár rövid híreket is megjelentetni, valahogy a Facebook csoport bejegyzések némileg bővített változataként. E mellett továbbra is ajánlom a vulkánkedvelők figyelmébe a Természet Világa folyóiratot, amelyben a sok érdekes ismeretterjesztő írás mellett negyedévenként jelenik meg a Tűzhányó-hírek rovat (legközelebb a tervek szerint júliusban). A következő, májusi számban az új japán sziget, a kezdetben Niijima, majd most Nishino-shima névre hallgató friss szárazföld és egyéb vulkáni szigetek kialakulásáról olvashatnak az érdeklődők.

Kezdjük itt tehát most egy friss rövidhírrel: mozgolódnak az indonéz tűzhányók! A helyi hatóságok 3-as készültségi fokozatra emelték a Slamet vulkán állapotát, a Merapi esetében pedig a normál (I) szintről a 2-es készültségi fokozatot rendelték el. A Slamet vulkán esetében már egy ideje erősödő stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlanak, amelyek több száz méter magasba repítenek ki lávafoszlányokat. Közben néhány kitörés anyaga már 1 km magasba jutott és ez egyre erősebb földrengésekkel jár. Ennek szól a készültségi fokozat emelése, kitelepítési készültség egyelőre nincs.
Erősödő stromboli-típusú kitörések a Slamet tűzhányón. Fotók: Idhad Zakaria és Arbi Anugrah

A Merapi az elmúlt hónapokban több alkalommal produkált váratlan freatikus kitörést, az elmúlt egy héten azonban megnövekedett a földrengés szám és ezen belül vannak utalások olyan rengésekre is, amelyeket fluidum-áramlás, esetleg magmamozgás idézhet elő. A vulkán felszíne egyelőre nem mutat növekedést, tehát úgy tűnik nincs közvetlen kitörés veszély - leszámítva a bármikor bekövetkezhető freatikus kitörést. A figyelmeztető készültségi fokozat azt jelenti, hogy nem lehet turistáknak felmenni a hegyre, a szakemberek pedig nagyobb figyelmet fordítanak a beérkező jeleknek. Többször elmondtam, hogy a vulkánok nem szeretik a matematikát, azonban nem kerülhetem meg, hogy ne jegyezzem le a Merapi elmúlt időszakbeli kitöréseinek idejét: 1994, 1998, 2001, 2006, 2010... Nincs jelentősége, hogy 3-5 évente voltak a legutóbbi nagyobb kitörései, azonban arra azért figyelmeztet, az idő múlásával egyre inkább számolni kell azzal, hogy újabb esemény következhet!

Best Blogger Tips

2013. március 27., szerda

Hova vezet a Hekla?

Már jó egy hete figyeljük folyamatosan a Kanári-szigetek nyugati végén lévő El Hierro sziget közelében, mintegy 15-20 km mélységben, magma felnyomulás miatt kipattanó földrengéseket, értékeljük nagyságukat és napi számukat, igyekszünk kitalálni, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy ebből vulkánkitörés is legyen. Ebből is érezhető, hogy nem könnyű a vulkánkitörés előrejelzés. Vajon hány földrengés kell hozzá, mennyire kell felpúposodni a vulkáni területnek? Nincs erre szabály, minden vulkán más, minden tűzhányónak más a személyisége! Van, ahol elég akár néhány földrengés is, hogy megkongassák a vészharangot és emeljék a készültségi fokot! Ez történt most az izlandi vulkánok királynője esetében, amely mellesleg a középkorban a pokolba vezető utat is jelentette. Valami történik a Hekla alatt!

Méltóságteljesen terül el az izlandi vulkánok királynője, a Hekla. Fotó: Várhelyi Levente


Az Izlandi Meteorológiai Intézet az első fokozatra, azaz készültségi szintre emelte a Hekla vulkán állapotát, aminek az oka az, hogy március 10 óta legalább 7 mikro-földrengésrajt (0,4-1 magnitúdó erősségű rengéseket) regisztráltak, ami bár nem tűnik nagynak (El Hierro térségében az ilyeneket nem is tartják számon), azonban a Hekla esetében ez már elegendő ahhoz, hogy a szakemberek felkapják a fejüket. Ez ugyanis egy nyugodt, egy királynőhöz méltóan kevéssé renitens, nem sokat mozgolódó tűzhányó. További figyelmet okoz az is, hogy a rengések fészekmélysége 11-12 km, azaz valahol a mélybeli magmatározó környékén van.
A Hekla mozgolódása nem véletlenül kap figyelmet. A sok izlandi vulkán közül ugyanis ez okozhatja az egyik legnagyobb veszélyt Európa számára, ez küldhet a 2010-es Eyjafjallajökull kitörést jóval meghaladó vulkáni hamut az öreg kontinens felé. A számok sejtethetnek valamit, a vulkánok azonban nem nagyon szeretik a matematikát, így a szunnyadási idők hosszából nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Tény, hogy a Hekla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, íme az elmúlt mintegy 1000 év kitörési kronológiája: 1104, 1158, 1206, 1222, 1300, 1341, 1389, 1440(?), 1510, 1554, 1597, 1636-37, 1693, 1725, 1845-46, 1878, 1913, 1947, 1970, 1980-81, 1991, 2000. Az utolsó kitörés óta tehát már 13 év eltelt, ami az elmúlt mintegy fél évszázad kitörési gyakoriságát tekintve elég hosszúnak tűnik. "Mostanában" ugyanis 10 évente rendszeresen kitört a Hekla! Elaludt hát a drága? Valami azért történik odalenn, erre utalnak a felszín emelkedési adatok.

A Hekla kibillenésének mértéke minden vulkánkitörés után erősödik, ami a mélybeli magma nyomását tükrözi. A legutolsó kitörés óta jelentős mértékű a deformáció, azaz egyre nő a nyomás... Forrás: Erik Sturkell és munkatársainak friss tanulmánya


Mi várható, ha kitör a Hekla? Az eddigi kitörések nagy változatosságot mutatnak. Volt, amikor hosszú hasadék mentén megnyílt a tűzhányó és lávafüggöny tört fel, izzó láva folyt ki, némileg a Hawaii-szigetek vulkánosságát idézve. Máskor hatalmas robbanással sűrű hamufelhő emelkedett fel és jelentős mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre, beborítva Izland jelentős részét és sokszor Európát is. Egyszer bazaltos magma, máskor riolitos magma tör ki. Nem mindegy, mert egészen más a kitörés lefolyása és mások a veszélyek. Annyit tudunk, hogy általánosságban eddig a szunnyadó időszak hossza és a kitörés hevessége és a felszínre került vulkáni anyag mennyisége között összefüggés volt. Minél hosszabb a szunnyadási időszak, annál inkább várható a hevesebb robbanásos kitöréssel felszínre kerülő riolitos magma megjelenése.

A Hekla kitörések két arca: izzó lávafüggöny (1980-as kitörés) vagy heves robbanásos kitörés nyomán felemelkedő sűrű, sötét hamufelhő (1947) Forrás: www.trekearth.com és www.stampboards.com/


A Hekla az egyik legjobban megfigyelt izlandi tűzhányó. Azonban azt is tudjuk, hogy a kitörése előtt nem sokkal ad csak jelet, ez olykor nem több mint fél óra... Ezért jobb tehát készültségben lenni, mert ki tudja mikor kezdődik az a bizonyos bő 30 perc! Egyelőre a műszerek adatai nem jelzik a közelgő kitörés előjeleit, de valamikor ez bekövetkezik! Érdemes tehát néha a felszín alatti feszültség mérő műszerek adataira és a szeizmográfok adataira vagy éppen a Hekla webkamerára tekintenünk!

A jel! 2000. február 26-án fél órával a kitörés előtt jelentkezett az első figyelmeztető jel a feszültség mérés adatsorán! Forrás: IMO




Best Blogger Tips

2010. október 22., péntek

Merapi: emelték a készültségi fokozatot

Hírügynökségi jelentések szerint emelték a készültségi fokozatot az indonéziai Merapin. A Föld egyik legveszélyesebb tűzhányója a 3-as (narancs) fokozatra került. Sajnos, az indonéziai Vulkanológiai Intézet honlapja egyelőre nem érhető el, így bővebbet onnan nem tudunk. A jelentések szerint Surono, a vulkanológiai központ vezetője a szeizmikus tevékenység növekedéséről számolt be és felhívta figyelmet, hogy a vulkáni kitörés esetében a lávafolyások (vagy az izzó törmeléklavinák? HSz megj.) akár 20 kilométeres távolságba is eljuthatnak. Subandrio, a helyi vulkanológiai intézet vezetője megerősítette, hogy a tűzhányó felszíne fokozatosan és viszonylag gyorsan emelkedik, azaz nyomás alatt van és egyre gyakoribbak a földrengések is. Subandrio arra is felhívta a figyelmet, hogy a Merapi vulkáni működését nehéz előrejelezni, ezért szükséges az elővigyázatosság. A korábbi kitörések folyamata alapján a legvalószínűbb, hogy egy lávadóm türemkedik majd ki, ahonnan időszakonként izzó vulkáni törmelék lavinák és izzó-felhők zúdulnak le a környező völgyekben. Ezért különösen a hegy oldalában élők lehetnek veszélyhelyzetben.
A VivaNews arról számolt be, hogy 52 tábort készítenek elő a kitelepítetteknek. Ez elsősorban a vulkán közelében lévő 19 falu lakosságát, közel 40 ezer embert érinthet.


Best Blogger Tips