A Tambora kitörésének 200. évfordulójára - tudósítás a berni konferenciáról - 1

A Tambora kitörésének 200-dik évfordulójának alkalmából a svájci Bernben 2015. április 7. és 10. között zajlik egy nemzetközi konferencia, ahol többek között vulkanológusok, légkörfizikusok, éghajlatkutatók, történelmi környezetkutatók gyűltek össze, hogy összefoglalják a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörésének lefolyásáról, hatásáról és következményeiről rendelkezésre álló ismereteket, valamint mindezek alapján értékeljék azt, hogy milyen hatása lenne egy ilyen vulkánkitörésnek a jövőben.

Emlékbélyeg a Tambora kitörésének 200-dik évfordulójára

A konferencia első napján Stefan Brönnimann a Berni egyetem munkatársa nyitotta meg a rendezvényt a szervezők nevében. Brönnimann megvilágította azt is, hogy miért éppen Bernben tartják ezt a konferenciát. A vulkáni kitörés klimatikus hatása katasztrofális hatással volt Svájc lakosságára is, mellesleg a svájci Genfi-tó partján született meg Frankenstein története Mary Shelley írásában és itt írta Lord Byron apokaliptikus, az akkori környezetet hűen tükröző „Sötétség” c. versét is. Ezt követően Thierry Courvoisier, a Svájci Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a konferencia mintegy 100 részvevőjét. Megjegyezte, hogy 2015-ben van a svájci akadémia alapításának 200-dik évfordulója is. Az akadémia kezdeti kulcskérdései között szerepelt az is, hogy vajon mivel magyarázható az Alpok térségének különösen hideg klimatikus viszonya, ami részben a Tambora kitörésével volt magyarázható.

A Tambora 1815. áprilisi kitörése nyomán a pajzsvulkán felső 1000 méteres része eltűnt, helyette egy tátongó kaldera maradt. Fotó: Iwan Setiyawan és NASA Observatory

Az első nap Clive Oppenheimer, Stephen Self és Heryadi Rachmat foglalta össze a vulkánkitörésről rendelkezésre álló ismereteket. Érdekes módon meglehetősen kevés kutatómunka irányult a Tambora vulkáni működésére és magára az 1815-ös kitörésre. Ennek legfőbb oka, hogy a terület nehezen megközelíthető és nem túl biztonságos. Ennek ellenére, az egykori feljegyzésekből, akárcsak a Vezúv 79-es kitörését lejegyző ifjabb Plinius leveleiből kibontakozik a kitörés katasztrofális lefolyása. Oppenheimer átfogó előadásában rámutatott arra, hogy milyen érzékeny kapcsolat van a természeti folyamatok, például nagy vulkánkitörések, az éghajlat, az élelmiszer ellátás, a társadalmi reakció között és feszegette azt is, hogy vajon merre forgott volna a történelem kereke, ha néhány nagy vulkánkitörés nem következett volna be. Egy anomális vulkáni esemény láncreakció folyamatot indíthat el ebben a kapcsolatrendszerben, aminek megértése és minden aspektusának feltárása kulcskérdés a jövőre nézve. Steve Self hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egyre pontosabban tudjuk megbecsülni a nagy vulkánkitörések során felszínre került magma mennyiségét és mindezek alapján előrejelzést tudjunk adni a különösen nagy vulkánkitörések ismétlődési gyakoriságáról.

1816 nyári hőmérséklet eloszlása az 1971-2000. évi átlaghoz képest. Forrás: NOAA

Susan Solomon az elmúlt évtizedek vulkánkitöréseinek éghajlati hatásáról mutatott be kutatási eredményeket, amelyekből kiviláglott, hogy a 21. század elején számos vulkánkitörés együttes hatása hozzájárult ahhoz, hogy nem emelkedett olyan mértékben a globális átlaghőmérséklet, ahogy azt a hivatalos tanulmányokban előzetesen jósolták. Mindezt figyelembe kell venni a jövőre vonatkozó éghajlatváltozási modellekben. Alan Robock azt mutatta be, hogy milyen veszélyeket jelent a sokak által javasolt és szorgalmazott emberi klíma beavatkozás, azaz globális éghajlatmérnökség (’geoengineering’). Maga az ötlet a vulkáni működés éghajlat módosító hatásából származik, azonban Robock számos példával érzékeltette, hogy mindebből mennyi kár származhat.
a konferencia folytatódik...

Egy Laki-kitöréshez hasonló esemény következményei Európában

Mit hoz a jövő? - mit hoz egy a társadalom számára váratlan vulkáni kitörés? Régóta foglalkoztat ez a kérdés, a legutóbbi bejegyzésem is e problémakör körül forgott és már akkor jeleztem, hogy rövidesen visszatérek e témára egy új tanulmány kapcsán. A leedsi egyetem munkatársainak és az együttműködő kutatók tanulmánya az előző héten jelent meg, amelyben egy Laki-nagyságú kitörés mai Európára gyakorolt hatását elemzik.
A Laki hasadék 1783. június 8-án nyílt fel és 8 hónapon keresztül ömlött ki a bazaltos kőzetolvadék, miközben olykor több kilométer magasra csaptak fel a robbanásos kitörések kén-dioxidban és fluorban is gazdag hamufelhői. A vulkáni működés lefolyásáról szemtanúk dokumentumainak felidézésével Vulkánok c. könyvem 10. fejezetében írok részletesen. A vulkáni működés következtében Európára fojtó, száraz köd szállt, a társadalmi következmények tragikusak voltak.

1783 nyarán megnyílt a föld Izlandon és 8 hónapon keresztül hihetetlen mennyiségű bazalt láva ömlött a felszínre.

A vulkáni működés során 122 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ami meghaladja az emberiség által 2005-ben kibocsátott teljes évi kéndioxid mennyiséget (115 millió tonna) és hatszorosa a Pinatubo 1991-es kitörése során felszínre került kéndioxid mennyiségnek. 1783 nyarán jelentősen megugrott számos országban a halálozási arány, ami a vulkáni szmognak és az akkori időjárási viszonyoknak, azaz a nyári hőségnek volt tulajdonítható. Mi lenne, ha ez a kitörés most vagy a közeljövőben következne be? Erről szól Anja Schmitt és munkatársainak tanulmánya.
Mindenekelőtt, fontos tudnunk azt, hogy mi az esélye egy ilyen jövőbeli kitörésnek, van-e egyáltalán ennek tudományos alapja! Nos, az elmúlt 1150 évben 4 nagy lávaöntő kitörés volt Izlandon: Eldgjá 934-938-ben 20 köbkilométer láva, Hallmundarhraun kb. 950-ben 8 köbkilométer láva, Frambruni a 13. században 4 köbkilométer láva és 1783-84-ben a Laki kitörés 15 köbkilométer lávát produkált. Átlagosan tehát kb. 290 évente történik egy ilyen esemény, bár látjuk azt is, hogy ez lehet rövidebb és hosszabb időszak is, mindenképpen ami fontos az az, hogy Izlandon előfordulhatnak még a jövőben is újabb árbazalt kitörések, ezek hatásával tehát foglalkozni kell!
A vulkáni működés során a levegőbe kerülő kéndioxid egy része felszínközelben marad, másik része pedig a sztratoszférába kerül. A kéndioxid reagálva a vízgőzzel kénsav aeroszollá alakul, olyan szemcsékké, amelyek mérete nanométer nagyságú (1 nanométer a milliméter milliomodrésze). A sztratoszférába bekerülő kénsav aeroszol felhő hosszú ideig, akár évekig megmaradhat és globális éghajlati változásokat okoz, míg az alsó légrétegekben lévő kénsavas felhő a vulkán - akár néhány ezer kilométeres - környezetében jelent egészségügyi kockázatot. Ez teljesen más eset, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során történt. Itt nem a légkörbe jutó vulkáni hamu okozza a veszélyt, hanem a vulkáni gázok!
Az immunológiai vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot találtak a levegőszennyezés (különösen a 2,5 mikrométernél kisebb szemcsékből álló szennyezés) és a halálozási arány között. Az icipici szulfátrészecskékből álló levegőszennyezés különösen veszélyes, megnövelheti a megbetegedéseket, növelheti a halálozások számát. Egy kén-gazdag magma kitörése, amire számos példa volt a múltban Izlandon is, hirtelen emelheti meg a levegő kénsav szennyezését, amire a modern időkben nem volt példa. Fontos tudni azt, hogy a kénsavas felhő (avagy vulkáni szmog) elterjedése sokkal nagyobb lehet, sokkal nagyobb területet érinthet, mint magának a vulkáni hamunak az elterjedése! Az emberi egészségre gyakorolt közvetlen káros hatása mellett pedig számos további környezeti veszélye is lehet, mint például állatok és növények pusztulása, aminek következményei beláthatatlanok. Nem hiába való tehát, ha a szakemberek, továbbá a döntéshozók és a társadalom is e kérdéssel foglalkozik, ilyen eseményekre is készít stratégiát!

A megnövekedett halálozás száma Európában egy Laki-típusú kitörés esetén, a kitörést követő évben. Forrás: Scmitt és munkatársainak tanulmánya a PNAS folyóiratban

A kutatócsoport modellszámításai szerint Európában mintegy 150 ezer ember áldozattal járna egy Laki-típusú kitörés légszennyezési hatása. Ebben csak a szív- és tűdőbetegségek és az ezzel kapcsolatos halálozási esetek vannak és nem szerepelnek a további lehetséges járulékos veszélyforrások... A megnövekedő halálozási szám pedig egész Európát érintené (gondoljunk abba is bele, hogy a Kárpát-medence ennek különsen kitett lehet, mivel itt a szenyezett levegő hosszabb ideig is megülhet!)!
Mielőtt sokan a sötét jövő felfestését látnák és világvége hangulatba kerülnének, fontos hangsúlyoznom, hogy tudnunk kell ezekről a kis valószínűségű, de nagy hatású események lehetséges hatásairól is, mert egyszer majd egy generációnak szembe kell nézni ezekkel és nem tudjuk még azt, hogy mikor. A tudás viszont segíthet a felkészülésben!

Dávid és Góliát, azaz az Eyjafjallajökull kitörés és Európa fejlett társadalma - egy éve

Pontosan egy éve új fázisa kezdődött az izlandi Eyjafjallajökull vulkán működésének. A korábbi látványos Fimmvörðuháls kitörés április 12-én abbamaradt, a tűzhányó két napig pihegett, majd a csúcsterületen egy teljesen más vulkáni működés kezdődött el, ami egy hétig megbénította Európa légiközlekedését. Az eseményről ma több angol nyelvű tudományos blog is megemlékezett, amelyben elsősorban a tapasztalatokat összegezték. Abból pedig bőven van és nem árt ezeket újra és újra áttekinteni, mert jobb ma egy esernyőt venni, mint holnap agyonázni...

Gomolygó vulkáni hamufelhő emelkedik az Eyjafjallajökull tűzhányó kráteréből, aztán... gondol egyet és elindul keleti irányba, Európa felé.... Fotó: Martin Rietze

Az Eyjafjallajökull kitörés nem volt túl nagy vulkanológiai értelemben, a 0-8 fokozatú VEI skálán (Volcanic Explosivity Index, azaz vulkáni robbanásossági index, amivel a vulkanológusok a vulkáni működés erősségét jelzik) nem érte el a 4-es fokozatot, amitől a viszonylag nagy kitöréseket számítják. Miért okozott akkor ez a "Dávid-kitörés" ekkora káoszt a technológiailag fejlett "Góliát-Európában"? Pontosan ebben van ennek az eseménynek a fontossága, ahogy korábban is sokszor hangsúlyoztam a jóindulatú, baráti figyelmeztető szerepe! Az Eruptions blog olvasói minden évben megszavazzák az adott esztendő legmélyebb nyomát hagyó kitörést. 2010-ben, talán nem meglepő módon a Plinius-díjat az Eyjafjallajökull kitörés kapta, nem sokkal megelőzve a jóval katasztrofálisabb Merapi kitörést. Az ok egyszerű, az izlandi kitörés Európa és Észak-Amerika között, az egyik legforgalmasabb légicsatorna közelében történt.

Hogyan változott a légiközlekedés sűrűsége néhány nap alatt, amikor Izlandról elindult a vulkáni hamufelhő Európa felé... Forrás: EUROCONTROLTV YouTube

Emberéletben nem esett kár (nem úgy, mint a Merapi esetében, ahol több mint 300-an haltak meg és több mint 400 ezer embert kellett kitelepíteni!!), azonban egy hétig leállt a légiközlekedés, ami több millió dollár kárt okozott a gazdaságnak (hol vannak hát az arányok??? Mi is valóban a katasztrófa?? Egy, a gazdaságot meg sem rengető, áldozatokkal, egyéb károkkal nem járó természeti esemény, ami a média középpontjába került vagy az ami Indonéziában történt???) Furcsa világot élünk, furcsa látni, mi a fontos a világban, mi érdekli az embereket, mi rengeti meg a társadalmakat és mi nem...
Az Eyjafjallajökull kitörés, bár hatása nagyobb volt, mint ami egy ilyen, viszonylag kis erősségű kitöréstől várható lenne, azonban fontos üzenetet jelent, a kérdés az, hogy ezt ki hallja meg? Mit is?
1. A vulkánkitöréseknek távoli hatásuk is lehet, ami akár több ezer km távolságban is érezhető. Ez azt jelenti, hogy olyan társadalmakban is koncepcióval kell rendelkezni vulkáni kitörések hatásairól, amelyek látszólag nincsenek kitéve közvetlenül vulkáni veszélynek. Ilyen például hazánk is. Az Eyjafjallajökull kitörés pedig csak gyengéd figyelmeztetés volt. Még nem ismerjük közvetlenül az olyan kitörések hatásait, mint ami például 1783-as Laki, az 1815-ös Tambora vagy az 1883-as Krakatau kitörését követte. Az ilyen eseményekre nincsenek felkészülve sem a döntéshozók, sem az emberek. Nincs közvetlen tapasztalat, nincs tudás, nincs veszélyérzet. A következő évszázadban kb. 25% esélye van egy ilyen eseménynek... Kérdés, hogy saját kárunkon tanulunk vagy megpróbálunk ilyen eseményre is felkészülni?
2. Európa esetében a fő veszélyt az izlandi kitörések jelentik. Izlandon pedig viszonylag gyakoriak a vulkánkitörések. Ebben az évszázadban már 3 jelentős kitörés történt (Hekla, 2000; Grimsvötn, 2004, Eyjafjallajökull, 2010) és jó eséllyel várható, hogy a következő évtizedben legalább az egyik izlandi "nagyágyú", azaz a Katla, a Hekla, a Bardarbunga, a Grimsvötn vagy az Askja felébred. Ugyanakkor a legutóbbi kitörés azt is bebizonyította, hogy nem feltétlenül ezek a legaktívabb tűzhányók okozzák a gondot, vannak még jó "tartalékok" a csapatban. Az izlandi vulkánkitöréseket elemezve azt látjuk, hogy az elmúlt bő évezredben több mint 150 robbanásos kitörés zajlott, amiből 16-nak a hamufelhője bizonyítottan elérte Európát. A bizonyítottan azt jelenti, hogy a szakemberek megtalálták az üledékekben nyomait. Az Eyjafjallajökull kitörés azonban arra is ráirányította figyelmet, hogy a vulkáni hamufelhő ennél jóval nagyobb területre terjedhet ki. A kutatócsoportunk a jövőben ezért kiemelt figyelmet fordít az úgynevezett kriptotefra kutatásra, azaz olyan vulkáni üledékek megtalálására, amelyek szabad szemmel nem, de gondos vizsgálatokkal kimutathatók. Ezzel új megvilágításba helyeződhet, hogy a múltban hány alkalommal érte el például hazánk területét vulkáni hamufelhő.

Vulkáni hamuszemcsék (piros számokkal jelölve) a budapesti levegő pormintájában 2010. április 18-án. Fotó: ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoport, készítette: Bendő Zsolt

3. A természeti csapásokat sokan "szeretik" összekötni: vulkánkitörést vulkánkitöréssel, földrengést földrengéssel vagy vulkánkitöréssel, azaz egy-egy természeti csapás esetében rögtön rémhírek terjednek el. Csak a tények: 1. a Katla nem tört ki az Eyjafjallajökull kitörése miatt; 2. a japán földrengés nem indított be nagy vulkánkitöréseket, sőt a Föld-Hold közelállás és a Nap fokozott tevékenysége sem indított el természeti csapáshullámot. A rémhírek között nehezebb meghallani a visszafogott, szakmai véleményeket.
4. A geofizikusok, meteorológusok és természetesen a vulkanológusok óriási tapasztalatot gyűjtöttek az Eyjafjallajökull kitörés vizsgálata során, amelyek eredményeiről az előző héten számoltak be az Európai Geológiai Unió bécsi konferenciáján. Az előadások és a poszterek sok-sok újdonsággal szolgáltak, amelyek számomra is nagy élményt jelentettek és amelyekről (beleértve a Merapi kitörés tapasztalatait is) a későbbiekben még beszámolok! Ezek a szakmai adatok olyan stabil tudományos alapot képeznek, amire a társadalmaknak, a döntéshozóknak építeni kell! Néhány hét múlva egy újabb konferenciára utazunk, ahol a téma ismét az Eyjafjallajökull vulkáni hamu lesz!
5. Kiderült, hogy a vulkáni hamu terjedésének előrejelzése és különösen a koncentrációja nem egyszerű és nem találkozik a légitársaságok pontos számadatokhoz szokott igényével. Be kell látni, hogy habár jelentős előrelépések történtek e téren, még mindig csak meglehetősen nagy bizonytalansággal lehet becsléseket, előrejelzéseket adni (ezekről is sok szó volt a bécsi EGU ülésen). Mennyi vulkáni hamuban lehet repülni és hogyan valósítható meg hatékony kommunikáció? Erről szól a szerdán és ma, csütörtökön végrehajtott két napos légiközlekedési gyakorlat, amin 70 légiközlekedési társaság, számos irányítóközpont, az Eurocontrol és több szervezet vett részt. A gyakorlat során a Grimsvötn vulkán kitörésének lehetséges eseményeit szimulálták. Néhány hónapja jelent meg egy másik tanulmány, a londoni VAAC által használt NAME software segítségével vizsgálták angol kutatók, hogy milyen vulkáni hamuterjedés lenne várható a Hekla egy nagyobb kitörése során. Nem meglepő, hogy egy ilyen esemény újra érintene bennünket!

Vulkáni hamu elterjedés és koncentráció modellezése a Hekla egy nagyobb kitörésének esetére. Forrás: Leadbetter és Hort 2011-ben megjelent tanulmánya

6. Összességében, fontos tanulság, hogy érdemes jobban megismerni a vulkáni működések lefolyását, okát, lehetséges hatásait. Érdemes például tudni, mi az a vulkáni hamu, hogyan néz ki, milyen hatásai vannak, mikor okoz egy vulkánkitörés klimatikus hatást is és így tovább. Érdemes ezeket a közoktatásban is szerepeltetni, érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a földtudományra, érdemes tudni azt, hogy vannak geológusok és ezen belül vannak vulkanológusok is, akik hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak...

Lehetne még folytatni a tanulságokat arról, hogy a "Dávid-vulkán" miért keserítette meg a "Góliát-Európa" életét. Az elmúlt évben számos biztató jelzés volt arra, hogy sokan tanulni szeretnének ebből az eseményből. De látnunk kell azt is, hogy nem csak "Dávid-vulkánok" vannak, "érdemes tehát esernyőt vásárolnunk, mielőtt egy váratlan zivatar a nyakunkba zúdul"...

2010: A vulkánok üzenete

Milyen volt 2010 a vulkanológus szemével? Mindenképpen jelentős, ugyanis hosszú ideje nem fordult annyi figyelem a tűzhányókra, sőt a vulkanológusokra, mint a most befejeződő évben! Mindenképpen érdekes, mert kitapintható, hogy a tudomány világából mi számít hírnek, mi számít érdekes történetnek a média szempontjából?
2010 nem volt eseménytelen a vulkánok világában: idén február elején a karibi Montserrat szigetén lévő Soufriére tűzhányón egy heves vulcanoi-kitörést követően 7-8 km magasságba emelkedett a kőzettörmelékekkel telített vulkáni hamufelhő, majd súlya alatt összeroskadva több mint 100 km/óra sebességgel lezúduló piroklaszt-ár rohant le az egykori főváros, Plymouth irányába és zúdult a tengerbe. Jó helyen, jó időben lenni és észnél lenni: ez sikerült a kiváló német vulkán-fotósnak, Thomas Boeckelnek, aki remek képekkel örökítette meg ezt az eseményt:

2010 jelentős vulkánkitörései: Soufriére Hills, Montserrat. Fotók: Thomas Boeckel

Ezt követően néhány nappal, az egyre jobban kitüremkedő lávadóm meredek oldala omlott le hirtelen és zúdult egy újabb piroklaszt-ár, most a Belham völgybe. A Montserrat Volcano Observatory munkatársai által a vulkáni kitörésről készített fantasztikus képek a szervezet Flickr portálján láthatók.

2010. március 20-án egy hosszú ideje szunnyadó vulkán kezdett dolgozni, ami aztán történelmet írt: az izlandi Eyjafjallajökull kitörése kezdetben turistacsalogató látványosság volt, aztán április 14. éjjel a kitörés a csúcsi területre váltott és innen heves freatomagmás robbanásos kitörések emelték az iciri-piciri vulkáni hamuszemcsékből álló kitörési felhőt több mint 10 km magasságba. Nem sokkal később sorra zártak be az európai repterek, a II. Világháborút követő legnagyobb légtérzárat okozva az európai kontinensen.

2010 jelentős vulkánkitörései: Eyjafjallajökull, Izland. Fotók: Martin Rietze és Rosa Olafsdottir

Maga a vulkáni kitörés erőssége nem érte el a közepes szintet (VEI=4) sem, azonban olyan káoszt okozott Európa technológiailag fejlett társadalmában, ami a legemlékezetesebb vulkánkitörések közé emelte ezt az eseményt. Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön vannak vulkánok, sőt ezek működnek is! Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön dolgoznak vulkanológusok, akik ilyen helyzetben szakavatott válaszokat tudnak adni és akik talán a társadalom megbecsült tagjai lehetnek. Sokan ekkor tudták meg mi valójában a vulkáni hamu és ennek milyen hatásai vannak?
Idén ősszel, a Föld egy másik részén, valóban katasztrofális vulkánkitörés történt, ami szintén a tudósítások címoldalára került: az indonéziai Merapi ez elmúlt 100 éves működéséhez képest egy korábbi arcát mutatta. A vulkánkitörés jóval hevesebb volt, mint az elmúlt évtizedekben! Több mint 300 halálos áldozat, több százezer kitelepített, megváltozott táj... - mindezt nehéz elképzelni a biztonságot nyújtó kényelmes fotelekből. Ez valami más, mint ami Európában történt! Itt nem vulkáni hamufelhő bénította meg a légiközlekedést, hanem izzófelhők rohannak át településeken! Ez a vulkánkitörés kisebb figyelmet kapott, mint az Eyjafjallajökull kitörése annak ellenére, hogy sokkal nagyobb tragédiákat okozott.

2010 jelentős vulkánkitörései: Merapi, Indonézia. Fotók: Reuters és Jeffe Castan

2010: mit üzennek a vulkánok? Elsősorban azt, hogy figyelni kell rájuk! A vulkánkitörések okozta társadalmi káosz és katasztrófa elkerülhető, illetve mérsékelhető akkor, ha ismerjük, hogy a Föld már közel 4,5 milliárd éve folyamatosan zajló folyamata miért és hogyan zajlik! Ha közelebb kerülünk a természethez, ami körülvesz minket! Ha van késztetés arra, hogy ne csak a tőzsdehíreket halljuk meg, hogy ne csak a bűnügyi hírekre legyünk fogékonyak, hanem arra is, hogy mi zajlik a Földön, hogyan működik bolygónk! Ezek az események lehet, hogy ritkábban kerülnek fel a híroldalakra, de a múltban többször is volt olyan vulkáni kitörés, ami a történelem menetét is befolyásolta! A 2010-ben zajló természeti katasztrófák (nem csak vulkánkitörések, de földrengések, szökőárak és árvizek is, nem beszélve a vörösiszap-áradásról!) mind azt üzenik, hogy ezekről többet kell tudnunk, hogy a földtudományi ismeretek nélkülözhetetlenek a mai világban, nemcsak a közemberek, hanem a döntéshozók számára is! Ezt az ismeretet pedig alapvetően a közoktatásban kell megkapni, az iskolában ahol a földrajz méltatlanul kevés időt kap és ebből is hiányzik a földtan, a geológia! Ismerethiányban pedig félelem gerjesztődik, félretájékoztatás okozhat problémát, rossz döntések születnek és nem fordítódik elegendő erőforrás a megelőzésre, a megelőző felkészítésre! Hány Eyjafjallajökull-esemény kell mindahhoz, hogy ezt a döntéshozók felismerjék? Esetleg egy olyan esemény kell, ami a Merapi közelében történt idén október végén, november elején? Ki fog akkor a tőzsdehírekre figyelni, a jogalkotás szövevényes dzsungelében elmerülni? Minden csak idő kérdése... A történelmet nem csak a múltban, de a jövőben is fogják többek között vulkáni kitörések befolyásolni! Az eredmény attól is függ, hogy erre felkészültek lesznek-e a társadalmak?

Mi várható 2011-ben? Nos, feltehetően egy ilyen tragikus esemény még nem rázza meg Európát, de vulkánok továbbra is kitörnek a Földön és ezek hatásai kiszámíthatatlanok! Nem kizárt, hogy egy Eyjafjallajökull-szerű esemény (ez még nem jelenti az előzőekben vázolt katasztrofális hatást) is bekövetkezhet ismét. Mik az esélyek?
Megítélésem szerint szinte 100% esélye van, hogy 2011-ben kitör számos kamcsatkai vulkán (Sivelucs, Karimszkij, a Kljucsevszkoj és aktivizálódhat a Kizimen is), nem beszélve a megbízhatóan működő vulkánokról (Stromboli, Kilauea, Sakurajima, Pacaya, Erta Ale stb.). Ugyancsak 100%-ban biztos vagyok abban, hogy 2011-ben az Etna is látványos kitöréssel tér magához (ha már ebben az évben nem tette meg...)! Folytatja majd a montserrati Soufriére is és az ecuadori Tungurahua is.
Több mint 70% esélyt látok arra, hogy valamelyik izlandi alvó vulkán (Hekla, Bardarbunga, Grimsvötn, Katla, esetleg az Askja) is felébred 2011-ben, talán éppen a Hekla!
Ezen kívül, biztos vagyok benne, hogy lesz olyan vulkánkitörés is, amire jelenleg nemigen gondolunk, de amiről még időben értesülhetünk, ha nyitva tartjuk a szemünket!

Végül, néhány zárógondolat! 2010 március 22-én indítottuk a Tűzhányó blogot, kifejezetten abból a célból, hogy magyar nyelven is minél szélesebb körben tudjunk szakszerű híreket folyamatosan adni a vulkáni működésről. 2010-ben 275 bejegyzésünk volt, 52 követőnk van, több mint 140 ezer látogatást regisztráltunk, volt olyan nap, amikor több mint 8000 kattintás történt blogunkra. Hisszük, hogy nem hiábavalóan áldozunk időnkből arra, hogy beszámoljunk vulkáni kitörésekről, hogy megvilágítsuk ezek okait és hátterét. Hisszük, hogy emellett folytatni kell a vulkán napokat és egyéb
földtudományi ismeretterjesztő rendezvényeket! Reméljük, hogy 2011-ben felgyorsul és reményteljessé válik a Celldömölk közelében tervezett Kemenes Vulkán Park kivitelezése is! Emellett pedig természetesen odafigyelünk a Kárpát-medence most csendes vulkánjaira is, kutatócsoportunk biztos abban, hogy fontos, új tudományos eredményeket közölhet a térség legfiatalabb vulkánjáról, a Tusnád melletti Csomádról! A legfrissebb előzetes kutatási eredményeink is megerősítenek bennünket abban, hogy a Csomád alatt még van nem teljesen kihűlt magmakamra, azaz fontosak, sőt elengedhetetlenek a további részletesen vizsgálatok! 2011 éve sem lesz eseménytelen!
Köszönjük minden látogatónk megtisztelő érdeklődését, a megjegyzéseket, kérdéseket! 2011-ben igyekszünk újításokkal is előállni, addig is kívánunk mindenkinek békés, barátságos és látványos vulkánkitörésekkel tarkított új esztendőt!

Látkép - vulkáni - csata után...

A Merapi kitörése már jó egy hete lekerült a híradások címoldalairól, már nem "hír", mondhatni. A vulkáni kitörésekről szóló fejezetet átvették a Bromoról szóló hírek (bár ez a vulkán közel sem olyan veszélyes, mint a Merapi...). Tavasz óta érezhető a tűzhányók felé irányuló figyelem (ami jó), azonban ebben is tetten érhető a média által gerjesztett "hírfogyasztás" (ami nem annyira jó...). Pedig van mit még a fogyasztók elé tárni a Merapi esetében is!

Forrás: Jeffe Castan

A Tűzhányó blog híreivel igyekszünk sokoldalúan bemutatni a vulkáni működés okait és hatásait és ezért nem mehetünk el amellett, hogy mit jelent a Merapi kitörése jelenleg az ott élő lakosság számára? Bő egy hete kerültem kapcsolatba Jeffe Castannal, aki a Merapitól délre eső területen él és jelenleg minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a sokat szenvedett lakosság a végsőkig ki van merülve és NEM érkezik segítség az indonéz kormánytól és NEM érkeznek meg a segélyszállítmányok sem. Hogyan néz ki az izzófelhők és hamuhullások által érintett területek? Álljon néhány kép itt, amelyeket Jeffe készített:

Forrás: Jeffe Castan

A Merapi vulkáni működése falvakat pusztított el, több mint 300 halálos áldozatot szedett, a sebesültek száma több mint 500 és több százezer embernek kellett elhagynia otthonát (megrendítő képek minderről a a The Boston Globe weblapján láthatók, több kép csak erős idegzetűeknek való..., azonban sokszor csak úgy nyithatók fel a szemek, ha szembesülünk a valósággal!). A katasztrófának pedig nincs vége! Sokan igyekeznek visszatérni lakóhelyükre, de hova?... A családok férfitagjai napi 24 órás munkával próbálják rendbe hozni a házakat, miközben a nők és gyerekek továbbra is a menekülttáborokban élnek. Élelem, egészségügyi alapfeltételek fogytán, az emberek ereje fogytán... Sokan, a biztonságos távolságból vetik fel, hogy miért kellett éppen ott élniük, miért volt éppen ott a házuk a vulkán közelében? Erre, korábban már adtunk választ, egy túlnépesedett országban, egy kiemelkedően jó termőterületen nem véletlen hogy oly sokan megtelepednek. A probléma nem itt van! A jövőbe nézve, a helyzeten - mint sok más országban, így nálunk is - az ismeretek terjesztésével, az oktatással, a természettudományos és ezenbelül a földtudományi ismeretek széles körű átadásával lehet segíteni. Tudnunk kell azt, hogyan működik a Föld, hogy a környezetünkben milyen természeti veszélyforrások (nálunk elsősorban árvizek és ember okozta környezeti szennyezés) vannak és ez ellen hogyan lehet védekezni. Az aktív tűzhányók környezetében az embereknek ismerni kell, hogy milyen veszélyek leselkednek réjuk és egy ilyen helyzetben mit kell csinálni. Ezt szolgálja a Nemzetközi Vulkanológiai Társaság (IAVCEI) által készített és terjesztett kiváló okatatófilm is, ami pontosan ezeket a helyzeteket mutatja be. A jelen helyzetben pedig az odafigyelés, az együttérzés, a lehetőségekhez igazodó bármilyen segítség ad reményt az indonéz tűzhányó közelében élőknek!

Az Eyjafjöll vulkántól a történelemformáló kitörésekig - lapszemle

Ismét figyelem fordul a vulkánok felé, bár az Eyjafjöll most csendes. Négy frissen megjelent hazai magazinban találhatók interjúk, cikkek a tűzhányókról, amelyek nemcsak az izlandi vulkánkitörés hátterét taglalják, hanem megvilágítják a vulkáni működés okait, felvillantják korábbi vulkánkitörések történeteit és a História magazinban egy hosszú tanulmány foglalkozik a vulkáni működés társadalmi kapcsolataival, történelemformáló szerepével. Jó olvasást!

Újabb tudósítás vulkanológiai konferenciáról, Teneriféről

A tenerifei (Kanári-szigetek) Puerto de la Cruz városában zajló 6. Cities on Volcanoes vulkanológiai konferencia második napja is sok érdekességet tartogatott. Jesus Ibanez bemutatta, hogy geofizikai eszközökkel, hogyan lehet körvonalazni a vulkánok alatti magmakamrát. Hazel Rymer arról beszélt, hogy szintén geofizikai eszközökkel észlelték, hogyaz izlandi Askja alá az elmúlt években friss magmatömeg érkezett. Kérdés, hogy ez a jövőben felszínre fog-e törni? Millan Millan a vulkanológiában ma már nélkülözhetetlen eszköz, a COSPEC 40 éves történetét tárta fel. Ezzel az eszközzel mérni lehet a tűzhányókból távozó kén-dioxid mennyiségét (ez a gáz lehet felelős adott esetben klimatikus változásért). Chris Newhall, aki óriási szerepet játszott a fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörés pontos előrejelzésében és a veszélyelőrejelzés alapján végrehajtott kitelepítés jelentős mértékben csökkentette az áldozatok számát, nos ő arról beszélt, hogy miért is vannak még mindig vulkáni katasztrófák annak ellenére, hogy egyre nagyobb tudással és eszköztárral rendelkeznek a vulkanológus szakemberek. A kulcs a kommunikációban van: mennyire sikeres a párbeszéd a politikus döntéshozókkal, mennyire hatékony a tájékoztatás a lakosság felé és természetesen az is fontos, hogy mennyire sikerül megértetni a döntéshozókkal és az emberekkel, hogy a vulkanológus szakemberek ismeretanyaga miért fontos a társadalom számára? Persze ehhez nem elég a szakemberek felhívása, szükséges az is, hogy a másik irányból is meglegyen az igény és a megbecsülés!
Ezen a napon terítékre került már az izlandi vulkánkitörés is. A poszter bemutatók idejében sikerült hosszan beszélgetni Claire Horwellel, aki Angliában a vulkáni hamut és annak egészségügyi hatásait vizsgáló szervezet (International Volcanic Health Hazard Network) egyik vezetője. Bemutattam az ELTE KGT Vulkanológiai csoport e témában végzett kutatásainak eddigi eredményeit, ami alapján a jövőben közös vizsgálatokra is sor kerülhet. Megvitattuk többek között a vulkáni hamu gyűjtésének legmegfelelőbb módszereit is.
A konferenciának különös jelentőséget adott, hogy ezekben a napokban két nagy vulkánkitörés is zajlik. Az ecuadori Tungurahua kitörésének következtében az ottani kiváló szakemberek nem tudtak elutazni a konferenciára – hiába, a munka az első! Ugyancsak most volt egy nagy erejű kitörése a kamcsatkai Bezimjannij vulkánnak is. Délután egy orosz kutató éppen azt ecsetelte, hogyan lehet e vulkán kőzeteiben található ásványok kémiai összetétele alapján rekonstruálni a mélybeli folyamatokat. A Bezimjannij esetében arra a következtetésre jutott, hogy friss magmatömeg nyomult a sekély magmakamrába. Lehet, hogy ez is közrejátszott a mostani kitörésben?

Végül, egy kuriózum: a CoV6 konferenciához kapcsolódóan egy külön teremben több mint száz, helyi gyerekek által készített tűzhányó festményt, különböző alapanyagból készült vulkánmakettet mutatnak be. Szép élmény volt végignézni ezeket, különösen azzal a szemmel, hogy az általunk otthon rendezett Vulkán napokon is a gyerekek hasonló gyönyörű műveket készítenek. A fenti képeken a hazai termésből mutatok be néhány alkotást. Ezen a héten a csoportom tagjai Ipolytarnócon (június 3.), majd a budapesti Millenárison (június 5. szombat) tartanak Vulkán-showt, amit azt gondolom érdemes lesz megnézni!

Tudósítás vulkanológiai konferenciáról, Teneriféről

Ma kezdődött el a tenerifei (Kanári-szigetek) Puerto de la Cruz városában a 6. Cities on Volcanoes vulkanológiai konferencia. Két héttel korábban még izgalommal figyelte mindenki az izlandi vulkáni hamu terjedéséről szóló jelentéseket, az Eyjafjöll tűzhányó azonban megpihent és átadta helyét a szakembereknek, hogy megvitassák a vulkáni működés okait és társadalmi kapcsolatait. A konferencián 4 magyar szakember vesz részt, ami jelzi a hazai vulkanológiai iskola eredményes munkáját.

A konferencia előtt volt lehetőségem bejárni Tenerife és Lanzarote történelmi időkben zajlott vulkáni kitöréseinek színhelyeit, szerdán pedig sorra kerülnek La Palma legutolsó kitöréseinek helyei is. Ezek a terepi tapasztalatok és a szakmai beszélgetések nagyban segítenek megérteni az esetleges jövőbeli vulkáni kitörések lehetőségét. A kérdés: mikor, hol és mekkora lesz? Ez volt az egyik központi téma a konferencia első napján, ahol neves szakemberek (Hans-Ulrich Schmincke, Ray Cas, Mercedes Ferrer, Carmen Romero) beszéltek a tudományos eredményekről és az ezekből levonható következtetésekről.
A Kanári-szigetek fontos turisztikai célpontot jelentenek számos magyar embernek is. A szigeteket évente több mint 2 millió turista keresi fel. A kérdésfelvetés tehát kényes: mikor lesz vulkáni kitörés, melyik szigeten és ez mennyiben befolyásolja az ott tartózkodókat? Az előadók mindegyike hangsúlyozta, hogy az eddigi adatok alapján várható egy újabb vulkáni kitörés, mégpedig feltehetően a következő egy-két évtizedben. A legvalószínűbb helynek Tenerife és La Palma tűnik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől félni kellene, hogy ezért ne utazzon bárki is a közeljövőben a Föld e gyönyörű pontjára, sőt, csak ajánlani tudom (mint ahogy érdemes ellátogatni Izlandra és a hawaii Nagy szigetre is)! De, jó ha tudunk erről is!
Tenerifén 1492-ben (erről az éppen arra hajózó Kolumbusz is megemlékezett), 1704-1706-ban (az 1706-os kitörés megsemmisítette Garachico védett kikötőjét), 1798-ban és 1909-ben volt vulkáni kitörés. La Palma is viszonylag aktív volt az elmúlt bő 500 évben: 1430, 1470, 1585, 1646, 1677, 1712, majd közel 250 év után 1949 és 1971 a vulkáni működések időpontjai. Lanzarote-on több mint tízezer évig nem volt vulkáni kitörés, majd 1730-tól hat éven keresztül ömlött ki a bazaltos láva, beterítve számos falut. Ezután még egyszer megnyílt a föld, 1824-ben újabb vulkáni kúpok keletkeztek a vulkáni kitörések során.
A jövő kulcsa a múltbeli események vizsgálatában van: mikor és hogyan zajlottak a vulkáni kitörések? Ebből következtethetünk a jövőbeli folyamatokra. Tenerifén például úgy tűnik 90-250 év szünet telik el a vulkáni kitörések között. Ez azt jelenti, hogy már benne vagyunk abban az időszakban, amikor a következő kitörés megtörténhet. Ez a korábbi tapasztalatok alapján kis intenzitású bazalt vulkáni kitörés lehet. Ennek veszélyessége attól függ, hogy a föld lakott terület közelében nyílik-e meg (l. 1706-os Garachico kitörés) vagy lakatlan területen (l. 1909-es El Chinyero kitörés)? La Palmán is meglehetősen rendszertelenül működnek a vulkánok. Volt, amikor 250 évig nyugalom volt, aztán néhány évtized múlva felújult a vulkanizmus.
Gondoljunk csak bele, amennyiben 1950-ben tesszük fel a kérdést, hogy mikor lesz a következő kitörés, akkor az előző vulkáni működés óta eltelt hosszú szünet alapján akár azt is mondhattuk volna, hogy legalább egy év század múlva. Ehelyett, csak 22 évet kellett erre várni. Még bonyolultabb a helyzet Lanzarote szigetén. Mondjuk 1720-ban megkérdezik, hogy várható-e vulkáni kitörés a szigeten, akkor bizonyára a válasz az lett volna, hogy nem valószínű, mert már több mint 10 ezer éve nem volt itt vulkáni működés. Aztán egyszer csak megnyílik a föld és a szigeteken a legutóbbi évszázadok leghosszabb vulkáni kitörése zajlik. Ezután egy újabb kérdés esetén, valószínűleg ismét az a válasz érkezne – bár most már kicsit óvatosabban – hogy nem valószínű újabb kitörés a jövőben, feltehetően megint hosszú ideig alszik a vulkáni sziget. Nem egészen egy évszázadon belül aztán egy következő kitörés következett be. Talán ebből is látható, hogy mennyire nehéz megjósolni azt, hogy mikor és hol fog kitörni egy tűzhányó. Ez pedig még mindig nem minden!
A Kanári-szigeteken és különösen Tenerifén nem csak bazalt vulkáni kitörések voltak. Nem véletlenül tartják a konferenciát Puerto de la Cruz-ban, ami a hatalmas Teide vulkán közelében fekszik. A Teide már veszélyesebb tűzhányó, mert nagyobb szilícium-dioxid tartalmú magma táplálja. Utoljára 1150 éve tört ki (jaj, de régen mondhatnánk), ami kisebb lávafolyást eredményezett és egy friss kúp épült fel a tetején. Kétezer éve azonban egy nagy robbanásos kitörése volt, aminek a vulkáni hamufelhője akár 10 kilométer magasba is emelkedhetett és a vulkáni hamu nagy területet borított be. A szakemberek szerint nincs kizárva, hogy a jövőben egy ehhez hasonló nagy erejű kitörés is bekövetkezhet a Teidén. Nem véletlen, hogy 2004-ben nagy riadalmat keltettek a kipattanó földrengések. Az újságok rögtön egy közelgő vulkáni kitörésről írtak. Ez végül nem következett be, de az eset nagyon tanulságos volt és ennek máig tartó hatása is van. A konferencián ez a téma is terítékre kerül: mi a szakemberek felelőssége, milyen kapcsolat szükséges a szakemberek és a hírre éhes média között, mit és hogyan lehet, kell kommunikálni, hogyan kerülhetők el a szenzációhajhász hírek?
Befejezésül – és megnyugtatásul – személyes véleményem az, hogy a szakembereknek szükséges tájékoztatni a közvéleményt, például arról, hogy várható-e vulkáni kitörés egy adott területen? Nem hallgatható el, hogy akár a Kanári-szigeteken, akár Izlandon a közeljövőben bekövetkezhet vulkáni kitörés. A természeti folyamatok nem állnak le, eddig is volt vulkáni működés és a jövőben is lesz, ezzel együtt kell élni, erre adott egy „baráti” figyelmeztetést az Eyjafjallajökull kitörés az elmúlt időszakban. A fontos üzenet pedig az, hogy jobb megismerni a természet folyamatait, mintsem homokba dugni fejünket és úgy tenni, mintha semmi sem történhetne. A tudás hatalom, a tudás segít döntéseket hozni, a tudás segíthet felkészülni olyasvalamire, ami valamikor bekövetkezhet. Ezért is gyűlnek össze rendszeresen a vulkanológusok, hogy megvitassák mit tudunk a vulkáni működés okairól és a vulkáni kitörések hogyan hatnak a társadalmakra, a mi életünkre. Most bőven van mit megbeszélni és van mit elmondani az embereknek is – visszafogottan, nem pánikot keltve, de józan adatokra támaszkodva, segítve a jövőbeli eligazodást.

A legfrissebb hírek Izlandról, folytatódik az Eyjafjallajökull kitörés

.
Hella és Hvolsvöllur városában az autókat vékony hamulepel borította be, számoltak be a helyi lakosok április 27-én. A városok 45, 32 km-re vannak a tűzhányótól. Tehát a hamuszórás Izlandon belül továbbra is jelentős területeket érint. A kitöréseket kísérő erőteljes robbanások pedig 32 km távolból is hallhatók.
Az Izlandi Meteorlógiai Szolgálat és az Izlandi Földtudományi Intézet legújabb jelentése megerősíti, hogy az elmúlt 4 napban a kitörés stílusa nem változott.
A hamufelhő az április 26-ai mérések szerint 3-3.6 km magasra emelkedik a szél Ny-ÉNy felé sodorja. A hamufelhő világosszürke, szürke és sötétszürke színű, ami alapján változó hamutartalmú. A hamu egy része azonnal kiülepedik a vulkán oldalán. Ahogy azt az alábbi képen is megfigyelhetjük. A jég feketére színeződik a kiülepedő hamu következtében

A képet készítette: Sigrún Hreinsdóttir 2010. 04. 27. 12:00 GMT

Fehér gőzfelhő is a magasba emelkedik a hamufelhővel párhuzamosan, ami a felszínre lövellő izzó lávadarabok és a jég reakciójának a következménye. A kitörés egyik fő jellemzője továbbra is a hamuszórás mellett, hogy izzó lávacafatokat, vulkáni bombákat lövell ki magából a tűzhányó, amelyek 100-200 méterrel repítődnek a kráter fölé.
A kráter, amelyből felszínre tőr a magma körülbelül 50 méterrel mélyebben helyezkedik el, mint az őt körülvevő "jégüst" pereme.
A lávafolyás, amelyről korábban már beszámoltunk, a jégsapka alatt mozog és már 1 km-t tett meg északi irányba. A jégfelszín alatt mozgó láva megolvasztja a jégsapka alját, aminek hatására a jég teteje beszakad az alul létrejövő anyaghiány következtében.

A képet készítette: Sigrún Hreinsdóttir. 2010. 04. 27. 12:00 GMT

Lezárták Izland fő repülőterét

Tegnap (04.23.) reggel lezárták Keflavík repülőterét, mely Izland fő nemzetközi repülőtere nem messze Reyjkjavíktól, közölte az Ice News. A keleties irányúra változott szél a vulkáni hamut a sziget nyugati, északnyugati területei felé fújja, így már a főváros térségében is hullott hamu. A vulkán aktivitása továbbra sem változik, de a szélirány megváltozása miatt most jóval nagyobb területet érint a hamuszórás az országban. A repülőgépeket az északi Akureyri városába irányítják, melyet a felhő nem érint. Innen mintegy négy óra autóval a főváros, a nemzeti légitársaság autóbuszokat indít az utasokért. Az alábbi egyszerű térképen látható a három város elhelyezkedése.

Vulkán és ember - vulkánkitörések társadalmi kapcsolatai

Az elmúlt napokban sokszor szóba került, hogy miképpen formálták a vulkánkitörések társadalmak életét, hogyan hatnak az emberiség mindennapjaira? Talán érdekes lehet ebből a szempontból egy másik Vulkanizmus kurzusanyagom is, amit most szintén megosztok a nagyközönséggel (a file mérete viszonylag nagy - 4,2 Mbyte).

Az Eyjafjallajökul kitörés társadalmi hatásai

frissítés: 16:56

A kitörés gazdasági hatásáról:

http://hvg.hu/gazdasag/20100419_vulkankitores_reszvenyarak_zuhanas

Ezt a bejegyzést azért szeretném indítni, hogy a megjegyzések formájában összegyűjthessük, ki, mit gondol, mit olvasott, hogyan volt éríntve az Izlandi Eyjafjallajökul kitörése által, amelynek egyelőre még nincs vége.

Harmadik napja nézem az újságos standokat (Bécsben). Sok napilapnál még mindig vezető hír az izlandi kitörés és annak hatásai.

A légitársaságok és az emberek kezdik elveszteni a türelmüket. Nikki Lauda is európai légtérzár feloldásáért protestál. Mi is beszámoltunk már sikeres tesztrepülésekről, de vannak ellenpéldák is.

A légitársaságokat ért gazdasági veszteség már most óriási, ez nem is kétséges. Az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Közösség) közlése szerint naponta 148 millió eurót vesztenek az európai légitársaságok a kimaradó járatok és az utazóknak kötelezően nyújtandó szolgáltatások következtében. De az utazók és az utazni vágyók is sokat vesztettek, vesztenek, és az ő veszteségük nem csak anyagi. Nekem például két barátom is van, akik nem tudnak utazni a kialakult helyzet miatt. Ők nem azért aggódnak, hogy mikor kapják vissza a repülőjegy árát. Egyikük a spanyol kedvesét nem tudja meglátogatni, másikuk pedig Kanadából szeretne hazajutni.

A közép-európai légtereket ideiglenesen feloldották. Magyarországon és Ausztriában már újra repülnek a gépek.

Laki 1783

Az Eyjafjallajökull jelenlegi kitörése során szóba előkerült a Laki 1783-as kitörése és ennek hatásai. Az alábbi helyen letölthető a
Természet Világa 2008. évi II. különszámában megjelent ismeretterjesztő cikkem. Talán érdekes lehet a mostani helyzet szempontjából elolvasni a tanulmány befejező gondolatait is...

Vulkán Nap!

Újabb frissítés: 22:16
Most nagyon intenzív a vulkáni hamukilövellés!

Újabb frissítés: 22:14
Tipikus freatomagmás kitörés zajlik jellemzően pulzálva: először fehér vízgőz felhő tör fel, amjd jön a vulkáni hamulöket. Most például nagyon sűrű hamufelhő emelkedik fel!

Frissítés: 21:41
A tűzhányó megállás nélkül okádja a vulkáni hamut és gázokat tartalmazó felhőt. Érdemes figyelni a webkamerát. AKI TUDJA NÉZZE!!!!!
A legfrisseb képek:


Azt hiszem nem vitatható, hogy ennyire még sosem volt a hírek középpontjában egy vulkánkitörés mint a napokban! Pedig az Eyjafjallajökull kitörése nem tartozik a nagyok közé. A társadalmi hatás pedig elképesztő, csak korábbi megjegyzéseimet tudom ismételni.
A mai nap tehát a vulkánokról szól és nagy öröm, hogy a híradásokban az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportja naprakész információkkal tud szolgálni a vulkáni működés hátteréről, állásáról. A hírek szakmai értékét jelzi, azt gondolom, a napi több ezer látogatás. Nem feledkezem meg, lassan a Vulkanológiai csoport tiszteletbeli tagjává választott, Noli-ról sem, aki híreinkhez folyamatosan teszi értékes megjegyzéseit.
Jómagam a mai napot Celldömölkön töltöttem, ahol ma írták alá a Kemenes Vulkán Park projekt támogatását. Nagy nap ez, hogy egy álom a megvalósulás kapujába érkezett. Remélem, a 2012 tavaszán megnyíló első hazai vulkán park hasonló szakmai hitelességgel fog majd mesélni a tűzhányó tevékenységről!

Röviden, néhány szóban mit tudunk most a kitörésről? Itt most nem a repülési káoszról szeretnék írni, hanem magáról a kitörésről, mert végülis mindent ez befolyásol! Amint arról többek között az origonak is nyilatkoztam a jelenlegi vulkánkitörés még napokig is eltarthat. A jelenleg is sűrű hamufelhőt eregető vulkáni kitörés oka a forró magma és víz találkozása, amit freatomagmás kitörésnek nevezünk. A tapasztalat az, hogy az ilyen típusú vulkánkitörések nem tartanak nagyon hosszú ideig, feltehetően néhány napig. Amig pedig lesz vulkáni hamu-utánpótlás addig nem nyugodhatnak a repülni várók. Hogy meddig kell várni az azonban a széljárástól is függ! Ez az egyik dolog, vagyis még néhány napig nagy valószínűséggel tart a kitörés. A másik tapasztalati - jobban mondva a korábbi kitörések jellegéből levonható következtetés, hogy amikor az Eyjafjallajökull kitört a múltban, akkor a kitörés 1-2 évig is eltartott. Ez azt jelenti, hogy ha néhány nap múlva csökken is a vulkáni működés intenzitása, akkor is várható újabb további kitörések. A múlt történéseinek értékeléséből - merthogy a vulkanológiai munka erről is szól - lehet előre jelezni további lehetséges (!) eseményeket és ebben az esetben a nagy szomszéd, a Katla működésének felújulásáról van szó.
Ahhoz, hogy előre lehessen jelezni a történéseket,ahhoz folyamatosan gyűjteni kell az adatokat. Mint példul azt, hogy milyen magma tör a felszínre. Ez talán sokakat nem annyira érdekel, úgy mint a repülőjáratokat megbénító vulkáni hamufelhő terjedése, a vulkáni hamu egyészégkárosító hatása stb., azonban sokminden ettől függ. Szóval, megvannak az első kémiai összetétel eredmények, amit az izlandi Institute of Earth Sciences kutatói határoztak meg. A vulkáni hamu összetétele andezites, ami azt jelenti, hogy megváltozott a felszínre kerülő magma kémiai összetétele, a kezdeti bazaltosról nagyobb szilícium-dioxid tartalmú lett. Ennek is fontos következménye van, mert az ilyen magma - kissé pongyolán fogalmazva - robbanékonyabb, azaz hajlamosabb a hevesebb robbanásos kitörésre! Ez fontos adat a továbbiakra nézve is.
Fontos kérdés még a légtérbe kerülő gázok koncentrációja is. Előzetes adatok szerint (április 1-2-i adatok) napi 3000 tonna kén-dioxid került a levegőbe, a HF mennyisége pedig napotna 30 tonna volt. Ezek az értékek azonban bizonyosan változtak a vulkáni működés jellegének megváltozásával (ezek az adatok még a bazaltos lávaszökőkút kitöréshez tartoztak). Sokszor felmerül az esetleg klimatikus hatás kérdése. Ehhez SEMMI köze nincs a levegőbe kerülő vulkáni hamunak!
A többször emlegetett hőmérsékletcsökkenést alapvetően a sztratoszférába jutó kén-dioxid mennyisége határozza meg. Ehhez tehát két dolog kell: a kitörési felhő a sztratoszférába jusson fel (ez ismereteim szerint még nem történt meg) és jelentős mennyiségű kén-dioxidot juttasson oda (ahogy tudom egyelőre ez a veszély sem áll fenn). A sztratoszférába jutó kén-dioxid a vízgőzzel reagálva kénsav aeroszolokká, azaz nagyon-nagyon pici szemcsékké alakul. Ez az, ami - többek között - visszaveri a napsugarakat és okozhat néhány éven át tartó akár globális hőmérséklet-csökkenést.
A jelenlegi vulkánkitöréssel kapcsolatban a Pinatubo 1991-es és az El Chichon 1982-es kitörését emlegetni, úgy érzem - egyelőre - felesleges, még akkor is, ha a vulkáni kitörés jellege még megváltozhat és nincs kizárva a jövőben, főleg ha a Katla is felébred, akár ilyen hatás sem. De NEM most!
Nos, kicsit hosszúra sikeredett a mai Vulkán Napról szóló bejegyzés, itt hagyom hát - egyelőre - abba.

Mit hoz a jövő? - késő esti gondolatok

Néhány gondolat a jelenlegi vulkánkitöréssel kapcsolatban. Nem rejtem véka alá, hogy mennyire örülök a kitörésnek, ez persze részben szakmai ártalom... és ne vegye senki magára és természetesen nem azok ellen szól, akik Londonban vagy máshol ragadtak, sőt... már vissza is vontam. De azért megmagyarázom. Ez a vulkánkitörés egy jó ideje több fórumon elhangzott állításomat látszik alátámasztani, mégpedig azt, hogy "vajon a társadalmak mennyire vannak felkészülve egy olyan vulkánkitörésre, amelynek távoli, esetleg globális kihatása van?" A jelenlegi izlandi vulkánkitörés nem igazán mondható nagynak, hevesnek. Mégis mi történik? A mai napon megbénította Észak-Európa légiforgalmát. Rendben, egy nap, ez "túlélhető", eddig egy jó szallagcím a hírekben. De mi lesz, ha ez folytatódik és hasonló viszonyok lesznek holnap is és holnapután is. Vagy egy-két napra kitisztul az idő és aztán jön egy újabb adag hamufelhő? A probléma az, hogy a társadalmak, a döntéshozók nem vesznek tudomást arról, hogy egy "élő bolygón" vagyunk, ahol az "élő" jelző azt is jelenti, hogy ennek a bolygónak olyan saját "életjelenségei" vannak, vagyis például földrengések pattannak ki, vulkánkitörések zajlanak. Ezek időléptéke pedig jóval nagyobb, mint az emberöltők, az emberi emlékezet. Így könnyű ezekről megfeledkezni. Élj a mának, ne érdekeljen a holnap - mondják sokan. Hát, akkor hogy készüljünk fel ilyen eseményekre? Igen, tudomást kell venni, arról is, hogy a Földön ezek az "életjelenségek" tőlünk függetlenül zajlanak és minden bizonnyal ebben az évszázadban még ennél nagyobb vulkánkitörés(ek) is lesz(nek)! Mi lesz erre a válasz? A Föld "nem kérdezi meg az embereket, hogy vajon kell-e nekik vulkánkitörés"? Gondoljunk csak bele, 1783-ban mit okozott a Laki kitörés szerte Európában? Akkor még nem volt légiközlekedés... A mai világban sokkal súlyosabb helyzetet idézhet elő egy akár a Lakinál kisebb vulkánkitörés is. A nagyágyúk még nem léptek színre: Katla, Hekla... Szóval, az ember bízik abban, hogy egy újabb tapasztalat hozzásegíthet embereket, döntéshozókat ahhoz, hogy komolyan vegyék a Föld folyamatait, hogy ne dugják homokba fejüket, hogy legyenek nyitottak a Föld folyamataira is. Mert fel kell készülni ilyen eseményekre! Erre a mai nap egyértelmű jelzést adott! Ahogy előadásaimat befejeztem, írom most is: A tudás hatalom, a tudás elősegítheti, hogy akár rövid és középtávú helyes stratégiai döntéseket hozhassunk, például arra is, hogy miképpen lehet reagálni egy távolinak vélt vulkánkitörés hatásaira...

Vulkáni hamu Európa északi része felett

A reggeli hírek már bőven beszámoltak az Európa északi része fölé érkező izlandi hamufelhőről. Korábbi híradásainkban és Noli bejegyzéseiben további részletek találhatók a vulkáni kitörés jellegéről. A kitörési felhő 6-11 kilométer magasságban terjed az uralkodó széliránynak megfelelően kelet felé.
Miért is akadályozza a vulkáni hamufelhő a repülőgépek útját? Egyes híradások szerint a rossz látási viszonyok miatt nem szállnak fel a repülők. Az igazi ok azonban nem ez, hanem az, hogy az apró - milliméternél kisebb méretű - vulkáni hamuszemcsék tönkreteszik a repülők hajtóművét.
Azt gondolom, hogy fontos tanulsággal szolgál már ez a - viszonylag szerény méretű - vulkánkitörés is arra nézve, hogy egy távoli vulkáni kitörés milyen problémát okozhat Európa-szerte. Az 1783-as Laki kitörés társadalmi hatásairól a Természet Világa 2008. évi különszámában jelent meg írás (Harangi Sz.: Társadalmakat megrengető vulkáni kitörések. Természet Világa, 2008/II. különszám, 35-38.). A mostani kitörés erőssége - egyenlőre - messze elmarad a Laki kitöréstől, azonban hatása már érződik, sőt nem kizárt, hogy esetleg befolyással lehet a közelgő brit választásokra is (ha a várható eredményt valószínűleg nem is változtatja meg...).
Az EUMETSAT képein lásd Tomi előbbi bejegyzését) jól követhető a hamufelhő terjedése keleti irányba.
A brit meteorológiai intézet modellképei szintén pontosan követik a hamufelhő terjedését. A vulkán közelében lévő webkamerán most nem lehet semmit látni, de folyamatosan követjük az eseményeket és beszámolunk a fejleményekről.
Továbbra is kérdés, hogy merre halad majd a kitörés. Felébreszti a nagy szomszédot, a Katla tűzhányót, amint azt a korábbi vulkáni események során megtörtént vagy a bazaltos magma képes-e a sokkal hevesebb robbanásos kitörésre hajlamos riolitos kőzetolvadékot mobilizálni?