Eyjafjöll: gőzfelhő a vulkán felett

Az Eyjafjöll tűzhányóból ismét egy viszonylag magas felhő emelkedik fel, amit a Mila Hvolsvelli webkamerán keresztül kiválóan meg lehetett figyelni ma reggel. A felhő fehér színű, azaz feltehetően csak vízgőzből áll, vulkáni hamut úgy tűnik nem tartalmaz.

A hirtelen felemelkedő gőzfelhő okáról csak találgatni lehet. Földrengések az elmúlt néhány napban nem pattantak ki a tűzhányó alól, magma mozgására utaló jel nincsen. A kráterben levő tóról, annak nagyságáról sincs újabb hír. Nem kizárt, hogy egy nagyobb jégdarab csúszhatott a kráterbe, vagy egy megnyíló repedésbe, ahol a még mindig forró kőzetekkel találkozott.

Az Eyjafjöll vulkántól a történelemformáló kitörésekig - lapszemle

Ismét figyelem fordul a vulkánok felé, bár az Eyjafjöll most csendes. Négy frissen megjelent hazai magazinban találhatók interjúk, cikkek a tűzhányókról, amelyek nemcsak az izlandi vulkánkitörés hátterét taglalják, hanem megvilágítják a vulkáni működés okait, felvillantják korábbi vulkánkitörések történeteit és a História magazinban egy hosszú tanulmány foglalkozik a vulkáni működés társadalmi kapcsolataival, történelemformáló szerepével. Jó olvasást!

Krátertó az Eyjafjöll vulkánon, laharveszély a környéken

Az Eyjafjöll vulkán miután meglehetősen nagy riadalmat keltett szerte Európában, most elcsitult. Vulkáni hamu csak nagy ritkán jut ki a kürtőből, többnyire csupán fehér gőzfelhő emelkedik a széles kráter fölé. Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének munkatársai az elmúlt napokban több repülést végeztek a vulkán körül, ami során egy 300 méter széles krátertavat figyeltek meg .

Képek forrása: Izlandi Meteorológiai Intézet; Sigurlaug Hjaltadóttir és Sveinn Brynjólfsson felvétele.

A krátertó felett gyakran erős gőzfelhő alakul ki, ami akár több száz méter magasba is feljut. A szakemberek szerint ennek oka, hogy a kráter kőzetei még mindig magas hőmérsékletűek, ami felhevíti a tó vizét (a jobboldali képen megfigyelhető, hogy a gőzfelhő a tó peremi részéből emelkedik fel). Nincs arra utaló jel, hogy közvetlenül magmával érintkezne a tó vize. A tó kialakulása valószínűleg az erős esőzéseknek köszönhető, aminek következtében csapadékvíz halmozódott fel a vulkáni mélyedésben.
Abban az esetben, ha a földmozgások repedéseket nyitnak a kráter alján, és víz kerül sekély mélységbe, akkor az freatikus kitörést okozhat (a magas hőmérséklet miatt a víz hirtelen gőzzé alakul). E kitörés során nem jut magma (vulkáni hamu formájában) a felszínre, csupán a hirtelen felhevített és gőz állapotba kerülő víz távozik el, olykor csekély mennyiségű kőzetdarabot dobva szerteszét a kráter környezetében.
A krátertó azonban másfajta veszélyt is jelent a környező területeken élőkre. A tűzhányót nagy mennyiségű aprószemcsés vulkáni törmelék borítja, aminek egy része, főleg a heves esőzések során (amint az az elmúlt napokban is történt) bekerül a folyókba. A Svaðbælisá folyó vizébe is jelentős mennyiségű vulkáni anyag került és ez az iszap megemelte a meder alját és áradásokat okozott. Az iszapos víz energiája jóval nagyobb és erősebb pusztításra képes. A szakemberek nem zárják ki, hogy a krátertóban felhalmozódott víz is túlcsordulhat hirtelen a kráter oldalán és nagy mennyiségű vulkáni hamut magmával sodorva egy iszapárat (lahart) indíthat el a Gígjökull mentén.
Az alábbiakban egy rövid filmen is megnézhető a peremén gőzőlgő krátertó:

Eyjafjöll - elektroszatikus hamufelhő, kör alakú gőzfelhő

.

Az izlandi Eyjafjöll aktivitása április közepén megváltozott, és a látványos lávaszökőkutak helyett heves robbanásos kitöréseket figyelhettünk meg. Az Európa felé sodródó hamufelhő napokra megbénította a légi közlekedést, hiszen a hamu súlyos, akár végzetes kárt tehet a repülőgépekben. Egy újabb kutatás azonban kimutatta, hogy a hamufelhők sokkal ártalmasabbak lehetnek, mint ahogy azt eddig gondolták.
R. G. Harrison, a Readingi Egyetem professzora és munkatársai által az Environmental Research Letters című folyóíratban publikált munkájából kiderül, hogy a kitörési felhők nem csak a nagy hamutartalom, hanem az elektrosztatikus töltés miatt is veszélyt jelenthetnek a repülőkre. A töltött részecskék interferenciát okozhatnak a rádióhullámokban, valamint veszélyesek lehetnek mind az utasokra, mind a gép alkatrészeire. A cikkből kiderül, hogy a vulkánkitörések okozta villámlásokat, már korábban is megfigyeltek, valamint az is köztudott, hogy egy horizontális kitörési felhő felső és alsó széleinél töltés észlelhető. Korábban azonban csak a felszínről végeztek a töltés meghatározására irányuló méréseket, és legfeljebb 200 km-re a kitöréstől. Jelen tanulmányban a kutatók közvetlen módszerrel, a tűzhányótól több mint 1000 km-re, Skócia felett, egy meteorológiai ballon segítségével vizsgálták az Eyjafjöll hamufelhőjét. A ballon a 600 m vastag kitörési felhőt 3,7 km magasságban érte el, és a belsejében jelentős pozitív töltést mutatott ki. A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a megfigyelt jelenséget mi okozhatja. Kizárták, hogy a töltés forrása maga a vulkáni kitörés lenne, mivel a levegő gyakorlatilag nem vezeti az elektromos áramot, valamint a mért alacsony páratartalom miatt a légköri körülmények sem okozhatják.
A megoldáshoz tehát további kutatásokra van szükség, a légitársaságoknak pedig nem marad más, mint reménykedni, hogy egy újabb kitörés alkalmával a széljárás megfelelő irányba sodorja a hamufelhőt.

Még egy érdekesség a Eyjafjöllel kapcsolatban. Május 1-én Joseph Licciardi, a New Heampshire-i Egyetem geológusa elképesztő felvételeket készített a kör alakú gáz- és gőzfelhőről. A jelenséget mintegy 5 percig lehetett megfigyelni mielőtt eloszlott. Bár hasonló gőz- és gázgyűrűt már más tűzhányóknál is megfigyeltek, még mindig nem tudják pontosan mi okozhatja. Licciardi szerint valószínűleg valahogy úgy képződhet, ahogy a szivarozók vagy cigarettázók fújják ki a kör alakú füstöt a szájukon.

Képek forrása: Discovery News, a képeket Joseph Licciardi készítette

A képet Steve és Donna O'Meara készítette. További képek: Volcano Heaven

Figyelem a vulkánokra

A vulkánok már ott vannak a köztudatban, köszönhetően az Eyjafjöll tűzhányó kitörésének. Azonban e kitörés arra is lehetőséget adott, hogy ráirányítsuk a figyelmet, hogy a Földön számos helyen zajlanak vulkánkitörések, amelyek sok gondot okoznak a környező lakosságnak. Az izlandi vulkánkitörésről pedig az Utazó magazin legújabb, április-májusi számában jelent meg írás, kitekintve a vulkáni működés tágabb okaira is.
A vulkánokra sok helyen nagy figyelem irányul. A hawaii Nagy-szigeten 28 éve folyamatosan ömlik a láva, 2008 tavaszán pedig Pele lakhelye, a Halema`uma`u is aktivizálódott, kéngőzös szmogot bocsátva a környékre.

Képek forrása: Hawaiian Volcano Observatory

Ebben az évben van a Kapoho kitörés félévszázados évfordulója is. Itt tehát különösen fontos megérteni azt, hogyan lehet együttélni a vulkáni működéssel. Ehhez kapcsolódik, hogy idén januárt a helyi kormányzó a tűzhányókra irányuló figyelem hónapjának nyílvánította, amelynek során számos program várta a hawaii Nagy-szigeten az érdeklődőket.
Az előző héten Tenerifén gyűltek össze a vulkanológusok, ahol a Cities on Volcanoes 6 konferencián vitatták meg a vulkáni működés sokszínűségét, annak okait, a kitörés előrejelzés lehetőségeit és társadalmi kapcsolatait. A tudósításban beszámoltam arról, hogy a Kanári-szigeteken számos történelmi időkben zajlott kitörés volt és a következő évtizedekben várható egy újabb vulkánkitörés valamelyik szigeten. Ennek tudható be, hogy a konferencia végén számos neves vulkanológus egy kiáltványt fogalmazott meg és juttatott el a spanyol kormányhoz, szorgalmazva egy vulkanológiai obszervatórium felállítását Tenerifén.
El Chinyero salakkúp, az 1909-es kitörés helyszíne Tenerifén és a Hoyo Negro krátere La Palmán, ahol 1949-ben zajlott vulkáni működés.

Lanzarote szigetén 1730 és 1736 között a történelmi idők harmadik legnagyobb lávaöntő kitörése zajlott.

A konferencián Steve Sparks professzor előadásában jelezte, hogy a következő 90 évben 20-30% esélye van annak, hogy egy az 1815-ös Tambora kitöréshez hasonló erősségű vulkánkitörés történjen. A Tambora kitörés utáni globális klímaváltozásnak jelentős társadalmi következményei voltak. A konferencia több szekcióban foglalkozott a vulkánokról szóló ismeretterjesztéssel, a vulkánparkokkal, a geoparkokkal, a vulkán turizmussal. Ebben a témában tartottam előadást a készülő Kemenes Vulkán Parkról, valamint a Novohrad-Nógrád Geopark vulkáni értékeiről. Mindkét bemutató nagy érdeklődést váltott ki. Szóba került az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék Vulkanológiai csoportjának ismeretterjesztő tevékenysége is. A konferencián felkértek egy külön előadás megtartására e témában, a szakemberek minta értékűnek tartották tevékenységünket! Érdekesség, hogy ugyanezekben a napokban a csoport tagjai Ipolytarnócon és a budapesti Millenráison tartottak Vulkán-napokat, ahol látványos kísérleteken, különböző feladatokon keresztül ismertették meg a vulkáni működés okait a sok érdeklődővel.
Végül, visszatérve az izlandi vulkán működésére: megvannak az első tudományos eredményeink a vulkáni hamu kutatásáról! Az előzetes eredményekről a hétvégén, a Magyarhoni Földtani Társulat által Gárdonyban rendezett első Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen számolunk be. Itt álljon néhány újabb mikroszkópos kép (Bendő Zsolt, Kiss Balázs és Lukács Réka jóvoltából) az izlandi vulkáni hamuról:

Helyzetjelentés és új műholdkép az Eyjafjallajökullről

.
Amint arról már korábban beszámoltunk az izlandi Eyjafjallajökull elcsendesedett, az ezidáig utolsó hamufelhőt május 22-én figyelték meg, azonban a tűzhányó továbbra is aktív, így folyamatos megfigyelés alatt tartják. Az elmúlt napokban csak fehér színű, tehát hamut nem tartalmazó gáz- és gőzfelhő emelkedett a magasba a vulkánról - olvasható az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján.
Az IMO és a IES legutóbbi, tegnap kiadott jelentéséből kiderül, hogy május 27-én egy kutatókból álló csoport közelítette meg a krátert. A kráterben, valamint kráter keleti pereménél 40 m vastag hamuréteget mértek. Intenzív gőzkiáramlást, valamint esetenkénti kisebb robbanásokat észleltek, továbbá erős kénszagot éreztek a kráter körül. A kráterből forrás, vagy kigázosodáshoz köthető hang hallatszott. A kráter peremétől 20 m-es körzetben finom hamuréteg borítja a környezetet. Helyi idő szerint 20:45-kor egy 2,8 km magasságba emelkedő gőzfelhőt észleltek. A szeizmikus aktivitás május 22. óta többé-kevésbé állandó, azonban még mindig magasabb, mint a kitörés előtti érték.

Forrás: NASA Earth Observatory

A NASA által közzétett, május 26-án készült műholdképen megfigyelhető, hogy a tűzhányóból már csak fehér színű, a korábbi hamufelhőkhöz képest lényegesen kisebb gőzfelhő emelkedik fel. A felvétel közepén látható szürkésbarna hamu nem közvetlenül a kitöréshez kapcsolódik. A már korábban leülepedett, konszolidálatlan vulkáni hamut könnyedén felkapja a szél, és az uralkodó széliránynak megfelelően az Atlanti-óceán felé sodorja.
A képen megfigyelhető még egy érdekes jelenség; a türkiz-zöld színű szemhez hasonlító alakzat. Ez a fitoplankton virágzás, amely gyakori jelenség tavasszal és nyáron Izland partjainál. Bár az óceánba hulló hamu rengeteg olyan nyomelemet tartalmaz, amely elősegítheti ezeknek a parányi élőlényeknek az elszaporodását, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a planktonvirágzásnak és a mostani kitörésnek közvetlen kapcsolata lenne, hiszen az említett jelenség minden évben előfordul Izland partjainál, a nutriensekben amúgy is gazdag óceánban.

Eyjafjöll: Így néz ki a vulkáni hamu! - Elcsendesedik az Eyjafjallajökull?

Frissítés: Balázs, május 23. 22:42

A vulkáni működés jelenleg (kattinson a képre a nagyításért):

Továbbra is gőz- és gázfelhő áramlik ki a vulkán kráteréből.

Frissítés: Balázs, május 23. 19:00

Elcsendesedik az Eyjafjallajökull?

Az IMO és az IES legutóbbi jelentésükben a kitörés erőteljes gyengüléséről számolnak be. Nagyon óvatosan fogalmaznak, de az olvasható ki a jelentésből, hogy vélhetően befejeződik vagy esetleg szünetelni fog a kitörés.

A kráterből kiáramló felhő mindössze 3 km magas, hamutartalma nagyon csekély. Alapvetően egy gáz- és gőzfelhő emelkedik a tűzhányó fölé. Hamuhullást sehonnan nem jeleztek. A kráter közelében a hőkamerás vizsgálatok alapján körülbelül 100 °C-os hőmérsékletet észleltek. A magma mozgásához köthető szeizmikus rezgések közel a kitörés előtti szintre zuhantak vissza.

Azonban óvatosan kell fogalmazni! Emlékezzünk vissza, hogy egyszer már a tűzhányó működése azt jelezte, hogy álomba szenderül a vulkán, aztán a korábbinál jóval hevesebb kitörések történtek április 14-én. Továbbra is nagyszámú földrengést detektálnak a tűzhányó alatt. Meg kell jegyezni, hogy a földmozgások ezen fajtáját a földkéreg mozgása is eredményezheti, anélkül, hogy magma mozogna benne. Ezzel azonban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy erősen mozgolódik a föld a tűzhányó alatt, aminek jelenleg nem tudjuk a pontos okát, és akár újabb magmacsomag érkezését is jelezheti. Ennek azonban ellentmondanak egyéb szeizmikus adatok. Így egyelőre az IMO és IES által kiadott vélemény mellé állva, annyit mondanék, hogy erőteljesen gyengült a vulkáni aktivitás az Eyjafjallajökull tűzhányón.

Az alábbi két felvétel az elmúlt 2 nap kitöréseit mutatja:

1. kép: Május 21-én készült az Eyjafjallajökull vulkán kráteréről. A tűzhányóból itt még hamutartalmú felhő emelkedik a magasba. (The eruption site ca 18:00 21 May 2010. Photo: Sigurlaug Hjaltadóttir. )
2. kép: Talán az Eyjafjöll utolsó hamufelhője a jelen kitörési ciklusban?! A felvétel május 22-én készült. (Flight over Eyjafjallajökull at 14:15 yesterday, 22nd May 2010: Possibly the last ash explosion. Photo: Steinunn Jakobsdóttir. )

Frissítés: Balázs, május 21. 16:40

Újabb hírek és képek a csendes-óceáni tűzgyűrű vulkáni működéséről!

Frissítés: Balázs 18:45

A bejegyzéshez kapcsolódik a következő videó, amelyben egyrészt izlandiak szájából hallhatjuk az Eyjafjallajökull pontos kiejtését, másrészt a vulkáni hamuról, egész pontosan a kitörés során aláhúlló hamu következményeiről láthatunk egészen közeli felvételeket. Érdekes tanulság, hogy ez az apró szemcse, amely olyan kicsi, hogy igazán jól csak elektronmikroszkóppal vizsgálható , nagy tömegben elég sok "kellemetlenséget" okoz. Bár a videó nyelve spanyol (ha jól tévedek), a képek magukért beszélnek.

Bejegyzés: Szabolcs 15:50

Eyjafjöll: Így néz ki a vulkáni hamu!

Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszéken működő Vulkanológiai csoport tanulmányozza többek között az Eyjafjöll kitörés vulkáni képződményeit is. Eddig a vulkáni kitörés első napjának (március 20) kőzetmintáját (egy kis bazalt salakdarab), valamint egy május 1-i vulkáni hamu mintát (a vulkáni hamu Þorvaldseyri farmról származik, amit erős hamuhullás ért a vulkáni kitörés során) kaptunk Mónos János baráti közreműködésével. A vulkáni hamut mikroszkóppal és scanning elektronmikroszkóppal, valamint Weiszburg Tamás (ELTE Ásványtani tanszék) segítségével röntgendiffrakciós módszerrel vizsgáljuk és rövidesen kémiai összetétel meghatározást is végzünk a kőzetüvegen és az ásványokon is! Eredményeinket természetesen itt is majd röviden bemutatjuk, addig is álljon itt egy-egy előzetes kép a vulkáni hamuról (a képeket a csapat tagja, Bendő Zsolt készítette):

Ez a mikroszkópos kép két pici vulkáni hamuszemcsét mutat, mindkettő kőzetüveg darab, amiben apró hólyagüregek vannak. Ezek a kitörő magmában lévő gázbuborkékok helyeit képviselik. A vulkáni üveg színe bazaltos összetételre utal, de ezt majd kémiai vizsgálataink még pontosítják.

A következő kép még nagyobb nagyítással mutatja a vulkáni hamuszemcséket. Ezek scanning elektronmikroszkóppal készültek:

Ezek a képek is azt mutatják, hogy a vulkáni üvegszemcsék üregesek, azaz a robbanásos kitörést részben vagy teljesen magmás gázok hajtották, a magma szinte felhabzott a kitörése előtt.

A vulkáni hamu származási helye pedig itt látható:

Eyjafjöll, vulkáni hamu mérleg: eddig a Balaton vízmennyiségének hetedét lövellte ki a vulkán

Az Eyjafjöll vulkán kitörése tovább folytatódik, a vulkáni hamufelhő pulzálva 7 kilométer magasságba jutott fel a tegnapi nap folyamán. A 2 hónapja tartó kitörés eddig több szakaszban zajlott. Először bazaltos magma lövellt a felszínre a Fimmvörduháls mentén nyílt hasadékból, aztán március 14-én egy alapvetően új kitörési szakasz kezdődött, ahol andezites magma és a megolvasztott gleccserjég olvadékvizének keveredése heves robbanásos kitöréseket okozott, a vulkáni hamufelhő pedig több napra megbénította Európa légiközlekedését. Mintegy egy hét alatt elzáródott a víz útja a kráterbe és a robbanásos kitöréseket ezután alapvetően a magmás gázok feszítő ereje hajtotta. Egy intenzívebb robbanásos működés zajlott aztán május 5-6-án, majd ismét csendesedett a tűzhányó, május 14-én pedig újra erősebb kitörésbe kezdett egy-két napig. Most megint egy viszonylag csendesebb kitörési periódusban vagyunk, ez azonban még mindig jelentős vulkáni hamu kitöréssel jár. Jelenleg a hamufelhőt a szelek északkeleti irányba viszik, Európa tehát egyelőre fellélegezhet.

Vastag vulkáni hamu Seljavellir egyik házán - Ari Tryggvason felvétele (Izlandi Meteorológiai Intézet)

Az eddigi vulkáni működés során kb. 250 millió köbméter vulkáni anyag került a felszínre. Ez a mennyiség a Balaton össz-vízmennyiségének kb. hetede - és a vulkáni működésnek még nincsen vége. Az Eyjafjöll kitörés lassan az elmúlt évszázad legnagyobb izlandi vulkánkitörései közé kerül, ez a vulkáni hamumennyiség már meghaladja a Hekla, legutóbbi 1991-es, illetve 2000-es kitöréseinek kirobbantott hamuanyagát. A Katla 1918-as kitörése során azonban kb. 1000 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre. Még egy adat: a becslések szerint másodpercenként 200 tonna vulkáni hamuanyag kerül ki a vulkán torkából - ez azt jelenti, hogy másodpercenként kb. 170 Opel Astra-nak megfelelő tömegű vulkáni hamu jut a levegőbe...

Eyjafjöll: hogyan működik a vulkán?

Az Eyjafjöll vulkán működésében változás nincsen. Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének jelentése szerint a kitörési felhő magasságát továbbra is a légköri viszonyok határozzák meg. Szélcsendesebb időben akár 8-9 kilométer magasra lövell ki a vulkáni hamu, szelesebb időben viszont csak 6-7 kilométer magasra. A kitörési felhő magasságát azonban a robbanásos kitörések pulzáló intenzitása is befolyásolja. Hogyan is zajlik a kitörés közelről? Egy remek filmfelvétel jelent meg erről, amit a német Chris Weber készített:

A merész, mi több, igen kockázatos körülmények között készített (az egyik képkocka egy korábban kidobott lávadarab becsapódási kráterét mutatja a filmkészítők mellett...), pazar film hűen mutatja a robbanásos vulkáni kitörések dinamikáját: a szétfreccsenő lávacafatokat, a sűrű fekete hamufelhőt eredményező intenzív robbanásos löketeket - ezek részben a Stromboli-jellegű kitörések jellegzetességei, részben annál erősebb - subpliniusi - kitörések sajátságait mutatják. Megdöbbentő, lélegzetelállító képsorok...

Merre megy a vulkáni hamufelhő?
Az Izlandi Meteorológiai Intézet műholdképes animációján követhető a vulkáni hamufelhő vándorlása május 6 és május 17 között.
Az alábbi képen a május 16. esti állapot látható:


A Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellszámításai szerint néhány napra (május 22-ig) biztosan fellélegezhet Európa.

Eyjafjöll: közel 9 kilométer magas kitörési felhő, vulkáni hamu Európa felett csütörtökig?

Frissítés: Tomi, 20:03

A kitörést alig lehet látni a webkamerákon, mert vastag a felhőtakaró, de néha el lehet csípni egy-egy jobb képet, mint ezt Mulakot felől.



Frissítés: Szabi, 12:33

Az Eyjafjöll kitörése az elmúlt napokban némileg erősödött, a vulkáni hamufelhő olykor eléri a 9 kilométer magasságot is. A vulkáni hamuanyag jelenleg Európa belseje felé tart, ami légtér lezárásokkal jár. A különböző modellszámítások egységesen azt jelzik, hogy Magyarország fölé (alapvetően a nyugati országrész fölé) május 19-én szerdán érkezik a legnagyobb koncentrációban vulkáni hamu, aztán fokozatosan tisztulás indul meg és a következő napokban a kitörő vulkáni anyag már inkább észak felé tolódik el. Az alábbiakban a Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellábráit mutatjuk be május 19. és május 21. napokra:

A barcelonai kutatócsoport modellábrái május 18. és május 20.-i napokra a következő előrejelzést adják:


Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellszámításai szerint a vulkáni hamu 3000 méter magasságban éri el hazánk légterét várhatóan ma éjszaka a Kisalföld térségében.

A Izlandi Meteorológiai Intézet jelentése szerint továbbra is részben nagy mélységből (15-25 km), részben néhány km mélységből pattannak ki földrengések. Érdekesség, hogy egy-egy rengést regisztráltak a Hekla, illetve a Katla alatt is. A Katla alatti rengés megbízhatósága nagyon gyenge, a Hekla alatt pedig 400 méter mélyről regisztráltak egy igen kis magnitudójú rengést. Egyik sem ad okot aggodalomra, azaz egy közeli kitörés veszélyére.

A következő évtizedben felerősödhetnek a vulkánkitörések Izlandon, adta hírül a Times On Line. Habár az valóban nincs kizárva (sőt valószínűsíthető), hogy a következő évtizedben néhány izlandi tűzhányó (pl. Hekla, Katla, Grimsvötn, Askja) kitör és ezek valóban nagyobb vulkánok, mint az Eyjafjöll, ez még nem jelenti biztosan azt, hogy 1. ha kitörnek ezek az Eyjafjöllnél nagyobb vulkánok, akkor a kitörésük is nagyobb lesz; 2. amennyiben kitörnek, akkor ezek is hamufelhővel borítják be Európát, hasonlóan az Eyjafjöll kitöréshez (ehhez az adott időjárási frontok is hozzájárulnak). Pánikra tehát nincs ok, a jelzett vulkánok egyelőre nem mutatnak olyan jelet, hogy a közeljövőben (napok, hetek) kitörnének, azonban szükséges a józan előrelátás és felkészülés. A cikkben idézett szakemberek is feltehetően erre akarták felhívni a figyelmet. A mostani vulkáni események rávilágítanak arra, hogy nagyobb figyelmet (valamint anyagi forrást) kell fordítani a vulkáni veszélyelőrejelzésre és a szakszerű tájékoztatásra. Ez nem feltétlenül csak Izlandra vonatkozhat, hanem a távolabbi területekre is (például hazánkra is). Szükséges a különböző tudományterületek összefogása (vulkanológia, meteorológia, egészségügy, sőt történelemtudomány), hogy szakszerűen értékelni lehessen azt, hogy péládul a vulkáni hamu milyen hatással lehet nagy távolságban lévő területekre és ennek milyen múltbeli tapasztalatai vannak? Ilyen kérdésekről is bizonyára szó lesz a rövidesen Tenerifén sorra kerülő vulkanológiai konferencián, amelyen két hazai szakember (köztük e sorok írója) is részt vesz.

Vulkáni hírek: Eyjafjöll, vulkáni hamu terjedés, Mt. St Helens, képek, videók

Frissítés: 15:10, Tomi

Egyértelmű, hogy erősödött a kitörés! Tegnap már megfigyelhettük ezt, hosszú idő után először emelkedett a vulkáni hamufelhő 9 km magasságba. Jelenleg is nagyjából 8,5-9 km magas lehet a felhő, ezt a webkamerák képei alapján becsülöm.

Webkamerás felvételek a kitörésről. Bal oldalt a Mulakot, jobb oldalt a Hvolsvelli kamera felvétele. Jól látható a mulakotin, hogy nagyon magas a kitörési felhő, az elmúlt napokban jóval alacsonyabb volt, nem is érte el a látómező tetejét, de most nem is látjuk a felhőt teljes egészében. A másik felvételen épp az esőfelhők mögé bújú vulkánt és kitörési felhőjét láthatjuk.

Frissítés: 11:18, Szabi

Néhány gyors hír:
Az Izlandi Meteorológiai Intézet és az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének tegnapi közös jelentése valóban a vulkáni működés gyenge erősödéséről számolt be, ahogy ezt a tegnapi webkamerás megfigyelések alapján vártuk és ahogy erről este már Balázs is beszámolt. A vulkáni hamu olykor 9 kilométer magasba is feljutott. A vulkáni működés továbbra is pulzál, hol erősebb, hol gyengébb, nincs jele, hogy a közeljövőben leállna.

Merre halad a vulkáni hamu?
Egyre több modellszámítás van erre nézve. Az elmúlt napokban közöltük a Norwegian Institute for Air Research (NILU) modelljeit, a baloldali ábra május 18, reggeli előrejelzést mutat. Eszerint Magyarország fölé is érkezik vulkáni hamu. A vulkáni anyag Európa fölé kerülését az időjárási viszonyok elősegítik, mivel egy kavargó ciklon hozza fölénk a vulkáni hamut, míg az Atlanti-óceán középső része kitisztul. Tegnap megjelent egy újabb modellszámítás is barcelonai kutató csoporttól. A jobboldali ábra az ő előrejelzésüket mutatja május 16-ra. Ez jó egyezést mutat a norvég szimulációval az adott időre, továbbá egyezik a VAAC előrejelzéssel is.

Mindeközben a hírekben megjelent, hogy az EU új javaslattal áll elő a vulkáni hamu és a légiközlekedés összehangolására. A javaslat követi az amerikai gyakorlatot, miszerint a látható vulkáni hamu felhő körül kijelölnek egy 190 kilométeres "no-fly" zónát, ahol tilos a repülés. A javaslatot még el kell fogadni a megfelelő hatóságoknak. Kérdés persze, hogy mit jelent, hogyan definiálható a "látható vulkáni hamu felhő"? Ez nyilvánvalóan a vulkáni hamu sűrűségére, koncentrációjára utal, erről azonban a jelentés nem szól. Az biztos, hogy fel kell készülni a nyári időszakban arra, hogy várhatóan lesznek korlátozások a légiközlekedésben és ez kihathat a turizmusra.

Mt. St. Helens kitörés 30 éve!
Közeledik a Mt. St helens kitörésének 30-ik évfordulója. 1980 május 18-án reggel történt az a katasztrofális vulkánkitörés, ami megdöbbentette Amerikát. Bár a kitörésre már voltak jelek, hiszen március óta pattantak ki földrengések és egyre domborodott ki a vulkán oldala, a kitörés módját nem lehetett előre látni. Az amerikaiak képzetében a vulkáni kitörésről a Hawaii-szigetek látványos lávaszökőkút és lávaöntő kitörései voltak, nem számított senki arra, hogy egy ilyen pusztító robbanásos kitörés fog bekövetkezni! A részletekről jövő hét elején még megemlékezünk!
A Mt. St. Helens egy nappal a kitörés előtt és a kitörés után (USGS felvételek)

Fotók, videók
Gyönyörű fotók és videók jelennek meg a jelenlegi izlandi kitörésről. Talán ez is inspirálta Richard Roscoe-t, hogy javasolja a Volcano Picture Of the Week (VPOW) keretében a legjobbak kiválasztását. Alább a legutolsó VOPW kép látható, ami minden bizonnyal kedvet ébreszt a többi megnézésére is. "Láva-melegen" ajánlom!
Kép készítője: Steve & Donna O'Meara - someara@interpac.net: ahogy a forró láva a tengerbe ér - Kilauea, Hawaii

És ha már a gyönyörű képeknél tartunk, ugyancsak ajánlom a következő weblapot, ahol Martin Rietze kiváló vulkán-fotográfus képei és rövid videofelvételei láthatók, többek között az Eyjafjöll kitöréséről. Megdöbbentő képsorok! Egyébként Rietze képei is szerepelnek természetesen a VOPW kiválasztottjai között. Kedvcsinálónak álljon itt egy Eyjafjöll kép Martin Rietzétől, ahogy a kitörést talán még nem láttuk:


Végül csak nem tudom megállni még egy kép közzétételét, ami Ómar Ragnarsson blogján jelent meg. A lélegzetelállító kitörési felhő mellett mellbevágó látni az embereket a kitörés közvetlen közelében!...

Eyjafjöll: vulkáni hamu innen és onnan

Frissítés: 21:42 Balázs

Az Eyjafjallajökull hamufelhője 2010. május 13-án. A felvételt Árni Sigurðsson készítette a felhők felett.

Jelentések:

• Megjelent a Smithsonian Intézet heti jelentése, amiben olvashatunk az Izlandon kívüli vulkánkitörésekről is. A csendes-óceáni tűzgyűrű ismét jeleskedett a vulkánkitörések terén az elmúlt héten. A Soufriere Hills egész csendes, így az Atlanti-térségben csupán Izland tartja a frontot.

• Az IMO és az Izlandi Egyetem Földutományi Intézetének mai jelentése megerősíti a megfigyeléseinket. A vulkáni hamu délután négyig volt, amikor 9 km magasra is fellövelt a tűzhányó kráteréből. A webkamerás megfigyelést továbbra is nehezíti a felhős idő.

Frissítés: 17:30, Szabi
Erősödik?
A mai napon a vulkán félénken elbújt a felhők mögé. Most azonban előbukkant a Mila webkamerán a kitörési felhő és akárcsak délelőtt, most is úgy tűnik, hogy mintha erősödne a vulkáni kitörés, a vulkáni hamu nagyobb magasságba jut fel, mint az elmúlt napokban... Kiderül majd az esti IMO jelentésből!

Frissítés: Szabi, 12:00
Merre megy a vulkáni hamu?
Most már két forrásból is figyelni lehet a vulkáni hamu terjedését a következő napokban. Az első két modell ábra a Norwegian Institute for Air Research (NILU) előrejelzése május 14-re, illetve május 18-ra. Az első ábrán látható, hogy két részre szakadt a vulkáni hamufelhő: az egyik az Atlanti-óceán medencéjének középső része felett kavarog, a másik most indul el Izlandról. A hosszú távú előrejelzés szerint a két hamuanyag néhány nap múlva egyesül és egy ciklonnal Európa középső része felé halad...

A rövid távú előrejelzést - május 14-re - megerősíteni látszik a VAAC friss előrejelzése:

Frissítés: Tomi, 10:54

Vulkáni hamu eladó!

Egy izlandi cég nagyon érdekes vállalkozásba kezdett. Az interneten palackozott vulkáni hamut árul, mely az Eyjafjöll kitöréséből származik. Nem csak a netes vásárlók örömére teszik ezt, mivel Reykjavík turistákra szakosodott üzleteiben is kapható. A hamut a begyűjtés után átszitálják, megszárítják és már palackozzák is. A palackok kinyithatók, így a hamut ki is szórhatjuk a tenyerünkbe. A Nordic Store honlapján akár rendelhetünk is.

A vulkáni hamu ilyen kis, 1,5 deciliteres üvegben kapható.

Forrás: Ice News

Frissítés: Szabi, 10:00

Az Eyjafjöll kitörésében lényeges változás nincsen, a vulkáni hamu továbbra is 5-6 kilométer magasságba emelkedik. Most ismét tiszta az idő Izland déli részén, a Vodafone webkamera magyar idő szerint 10:00-kor az alábbi képet mutattta:

A földrengések száma továbbra is csekély, tegnap 4, ma eddig két földrengés pattant ki a vulkán alól, ezek jórészt a földkéreg alsó részéből származnak. A földrengések esetleges okáról egy korábbi híradásban számoltunk be.

Az Izlandi Meteorológiai Intézet honlapján Ólafur Sigurjónsson fotói alapján érdekes megvilágítást adtak a vulkáni hamufelhő színéről. A napi jelentésekben minden alkalommal jelzik, hogyan változik a hamufelhő színe. Általában az mondható, hogy minél sötétebb, annál nagyobb benne a vulkáni hamu mennyisége. A szín azonban egyéb tényezőktől is függ, mint például a fényviszonyoktól, a napsütés erősségétől, a napállástól, a fénykontraszttól és a levegőbe kerülő gázok által okozott szmogtól is. Az alábbi két kép - mindkettő a vulkán közelében lakó Ólafur Sigurjónsson felvétele - május 7-én készült, a baloldali este felé, a másik 3 órával később, este 9-kor. Az első fotón sötétszürke a hamufelhő, erős a kontraszt a kék éggel és az alacsonyan lévő fehér felhőkkel. A jobboldali képen a barnába hajló színt a napsugarak okozzák, a Nap kisebb szögben világítja meg a vulkáni hamut, a fény így jobban szóródik.