Frissítés: Tomi, 20:03
A kitörést alig lehet látni a webkamerákon, mert vastag a felhőtakaró, de néha el lehet csípni egy-egy jobb képet, mint ezt Mulakot felől.
Frissítés: Szabi, 12:33
Az Eyjafjöll kitörése az elmúlt napokban némileg erősödött, a vulkáni hamufelhő olykor eléri a 9 kilométer magasságot is. A vulkáni hamuanyag jelenleg Európa belseje felé tart, ami légtér lezárásokkal jár. A különböző modellszámítások egységesen azt jelzik, hogy Magyarország fölé (alapvetően a nyugati országrész fölé) május 19-én szerdán érkezik a legnagyobb koncentrációban vulkáni hamu, aztán fokozatosan tisztulás indul meg és a következő napokban a kitörő vulkáni anyag már inkább észak felé tolódik el. Az alábbiakban a Norwegian Institute for Air Research (NILU) modellábráit mutatjuk be május 19. és május 21. napokra:
A
barcelonai kutatócsoport modellábrái május 18. és május 20.-i napokra a következő előrejelzést adják:
Az
Országos Meteorológiai Szolgálat modellszámításai szerint a vulkáni hamu 3000 méter magasságban éri el hazánk légterét várhatóan ma éjszaka a Kisalföld térségében.
A
Izlandi Meteorológiai Intézet jelentése szerint továbbra is részben nagy mélységből (15-25 km), részben néhány km mélységből pattannak ki földrengések. Érdekesség, hogy egy-egy rengést regisztráltak a Hekla, illetve a Katla alatt is. A Katla alatti rengés megbízhatósága nagyon gyenge, a Hekla alatt pedig 400 méter mélyről regisztráltak egy igen kis magnitudójú rengést. Egyik sem ad okot aggodalomra, azaz egy közeli kitörés veszélyére.
A következő évtizedben felerősödhetnek a vulkánkitörések Izlandon, adta hírül a
Times On Line. Habár az valóban nincs kizárva (sőt valószínűsíthető), hogy a következő évtizedben néhány izlandi tűzhányó (pl. Hekla, Katla, Grimsvötn, Askja) kitör és ezek valóban nagyobb vulkánok, mint az Eyjafjöll, ez még nem jelenti biztosan azt, hogy 1. ha kitörnek ezek az Eyjafjöllnél nagyobb vulkánok, akkor a kitörésük is nagyobb lesz; 2. amennyiben kitörnek, akkor ezek is hamufelhővel borítják be Európát, hasonlóan az Eyjafjöll kitöréshez (ehhez az adott időjárási frontok is hozzájárulnak). Pánikra tehát nincs ok, a jelzett vulkánok egyelőre nem mutatnak olyan jelet, hogy a közeljövőben (napok, hetek) kitörnének, azonban szükséges a józan előrelátás és felkészülés. A cikkben idézett szakemberek is feltehetően erre akarták felhívni a figyelmet. A mostani vulkáni események rávilágítanak arra, hogy nagyobb figyelmet (valamint anyagi forrást) kell fordítani a vulkáni veszélyelőrejelzésre és a szakszerű tájékoztatásra. Ez nem feltétlenül csak Izlandra vonatkozhat, hanem a távolabbi területekre is (például hazánkra is). Szükséges a különböző tudományterületek összefogása (vulkanológia, meteorológia, egészségügy, sőt történelemtudomány), hogy szakszerűen értékelni lehessen azt, hogy péládul a vulkáni hamu milyen hatással lehet nagy távolságban lévő területekre és ennek milyen múltbeli tapasztalatai vannak? Ilyen kérdésekről is bizonyára szó lesz a rövidesen Tenerifén sorra kerülő vulkanológiai konferencián, amelyen két hazai szakember (köztük e sorok írója) is részt vesz.
