Hamuveszély Dél-Amerikában

Frissítés (Szabolcs, 2011. június 13, hétfő, 22:00)
Csak egy gyors pillantás a Puyehue-Cordon Caulle webkamerára: a kitörés még mindig tart...:

Forrás: Puyehue-Cordon Caulle webkamera

Frissítés (Szabolcs, péntek, 14:50)
A vizsgáztatás időszakában kevesebb most az időnk gyakori bejegyzésekre, most álljon itt "kárpótlásul" egy hihetetlen gyönyörű fotóválogatás a Puyehue-Cordon Caulle kitörésről a Boston.com The Big Picture sorozatában.
Kedvcsinálóként egy kép a 32-ből:

Forrás: Claudio Santana/AFP/Getty Images

Eredeti bejegyzés (Évi, kedd, 12:40)
A Puyehue-Cordón Caulle vulkán múlt szombati kitörése során magasba emelkedett hamufelhő számos problémát okoz Dél-Amerika déli részén. A kelet-délkelet felé terjedő hamufelhő (jelentős mennyiségű kén-dioxiddal) következtében jelentős hamuhullást jelentettek számos településről, többek között a tűzhányótól körülbelül 100 km-re keletre található argentín San Carlos de Bariloche városából. A robbanásos vulkánkitörés hevességét mutatja, hogy nemcsak hamu, hanem körülbelül 3-4 cm nagyságú horzsakövek is hullottak Chile és Argentína határvidékén, a tűzhányótól körülbelül 20 km távolságban. Vasárnap piroklaszt-árak is lezúdultak a Nilahue fólyó völgyében. San Carlos de Bariloche városában továbbra is zárva tartják az iskolákat és egyéb közintézményeket. A vulkán közelében 22 település lakosait evakuálták, mára a kezdeti 3500-ról már 4000-re nőtt a kitelepített emberek száma, sérülést eddig nem jelentettek. A hamufelhő már vasárnap elérte az Atlanti-óceánt (ami körülbelül 700 km-re található a tűzhányótól, vagyis gondoljunk csak bele, hogy milyen nagy sebességgel terjedt a hamufelhő!), sorra zárják le a repülőtereket Dél-Amerikában: hat argentín repülőtér bezárása után már Buenos Airesben is 30 járatot töröltek, a brazíl és paraguay-i repülőgép-társaságok nem indítanak járatokat Buenos Airesbe.

Bal oldali kép: a Puyehue-Cordón Caulle tűzhányó 10-12 km magas hamufelhője 2011. június 5-én (a kép forrása); jobb oldali kép: San Carlos de Bariloche egyik hamuval borított utcája (a kép forrása).

A kitörés erőssége mára jelentősen csökkent (de ez még változhat), amely jól megfigyelhető az alábbi három műholdfelvételen:

A kitörés elején, 2011. június 5-én 13:45-kor készült felvétel a hamufelhő jelentős kiterjedéséről. Jelmagyarázat: 1: a tűzhányó, 2: a hamufelhő, 3: Atlanti-óceán, 4: Csendes-óceán; Argentínán belül fel vannak tüntetve a tartományhatárok is (a kép forrása: a június 4-én és 5-én készített felvételekből készített animált gif, melyen jól látható az erőteljes hamukiáramlás és a hamufelhő terjedésének folyamata).

A hamufelhő terjedése északkelet, majd délkelet felé 2011. június 6-án (a kép készítésének időpontja: 14:45, a kép forrása).

A kitörés gyengülése következtében a hamufelhő is kisebb kiterjedésű 2011. június 7-én. Jelmagyarázat: 1: a tűzhányó, 2: a hamufelhő, 3: Atlanti-óceán, 4: Csendes-óceán; Argentínán belül fel vannak tüntetve a tartományhatárok is (a kép készítésének időpontja: 16:45, a kép forrása).

Végül egy nagyszerű képösszeállítás a kitörésről itt!

Folytatódik a kamcsatkai Kizimen erős aktivitása

Továbbra is szorgosan dolgozik a Kamcsatka-félszigeten található Kizimen tűzhányó. Hosszú álmából (1929 óta szunnyadt) 2010. december 12-én ébredt fel egy erős robbanásos kitörés közepette, majd kissé elcsendesedett, lecsökkent a földrengések száma, és csak termális anomália volt észlelhető. December 26-28. között azonban újra felerősödött a szeizmikus aktivitás, és a vulkán ismét hamufelhőket pöfékelt magából, melyek 3,5-4,5 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, majd nyugat felé sodródtak körülbelül 140 km távolságban. Ekkor a riasztási fokozatot pirosra, vagyis a legmagasabbra emelték a tűzhányón. Azóta szinte folyamatosan zajlanak a robbanásos kitörések, melyek legfeljebb 6-8 km-es magasságba lövik a hamufelhőket, de bármikor bekövetkezhetnek nagyobb, akár 10 km magasra emelkedő hamufelhőket létrehozó kitörések is. December 31-én D-DNY-i irányba terjedt egy 8 km magas hamufelhő, melynek következtében körülbelül 1 mm vastag hamuréteg borított be számos, a vulkántól 225-275 km-re fekvő várost (pl. Petropavlovsk-Kamchatsky, Yelizovo, Paratunka és Nalychevo). 2011. január 1-jén már több mint 500 km-t tettek meg a hamufelhők DNY-felé, így ismét több helyről jelentettek hamuhullást. Január 3-án tovább erősödött a szeizmikus tevékenység, és jelentős termális anomáliát figyeltek meg. 5-én ÉK-K-DK-felé is sodródott a vulkáni hamu (szintén körülbelül 500 km-es távolságban), mely már a légiközlekedést is veszélyezteti a térségben.

Műholdfelvétel a január 6-i hamufelhőről, mely a Kizimentől DK-i irányba terjed. Forrás: NASA Earth Observatory.

Eyjafjallajökull: tapasztalatok a kitörés okára és a légiközlekedési káoszra

De rég volt, talán már alig emlékszünk rá! Az Eyjafjallajökull idén tavasszal káoszba sodorta Európa technológiailag fejlett társadalmát és több napra megbénította a kontinens feletti légiközlekedést. 2010. október 27-én az izlandi szakemberek hivatalosan is lezártnak minősítették a vulkáni kitörést! Eljött a tanulságok levonásának, a tapasztalatok összegzésének ideje.

Forrás: Martin Rietze

A vulkáni működés okáról a Nature legutóbbi száma közöl egy tanulmányt, amelyben az izlandi kutatók színe-java összesíti az eredményeket. Ebben elsősorban azt mutatják be, hogy miképpen jelzik a GPS és műhold radar adatok, azaz a felszínmagasság változásai a mélybeli eseményeket? Az Eyjafjallajökull alatt 1994 óta észlelték a magma felnyomulásokat, azaz a 2010. tavaszi kitörés egy hosszú feltöltési időszak "megkoronázása" volt. A hosszú előkészülési szakasz bár már jelezte a vulkán nyugtalanságát és esetleges aktivizálódását, a kitörést közvetlenül megelőző és azt követő GPS adatok azonban eltértek a várttól. A rendelkezésre álló adatokból az izlandi kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az 1994 óta tartó magma felnyomulások vízszintesen kiterjedt magmás testeket (teléreket) hoztak létre 4 és 6 km közötti mélységben. A 2010. áprilisában felnyomuló bazaltos magma ezeket a többé-kevésbé kristályosodott anyagokat mobilizálta és ez a keverék anyag robbant ki olykor 8-10 km magas kitörési felhőt hozva létre. Ezek a tapasztalatok fontosak lehetnek más, hasonló tulajdonságú vulkánok jövőbeli tevékenységének előrejelzésében.

Forrás: Freysteinn Sigmundsson és munkatársainak tanulmánya a Nature-ben

A másik hír az Eyjafjallajökull kitöréséhez kapcsolódóan egy szeptemberi keflaviki konferencia tanulságainak összegzése. A konferencia a vulkáni működés és a légiközlekedés kölcsönhatását elemezte. Fontos, hogy a kezdeményezés alapvetően a repülésügyi szakemberek felől jött és jó tudni, hogy tartalmas párbeszéd alakult ki köztük és a vulkanológus szakemberek között. Rendkívül fontosnak ítélem, hogy a konferencia anyagának kivonatai hozzáférhetők az interneten, így azok is megismerkedhetnek az ott elhangzott véleményekkel, akik nem tudtak ott lenni. A konferencia tapasztalatait egy részletes összefoglaló jelentés tartalmazza. A vulkanológus szakemberek között egyetértés alakult ki abban, hogy egy hasonló, esetleg ennél jóval nagyobb, vulkánkitörés valószínűsége Izlandon az elkövetkezendő években meglehetősen nagy! A számbavehető tűzhányók közül a Katlát tartják ebből a szempontból a legveszélyesebbnek. Ezért kiemelkedően fontos a felkészülés egy ilyen eseményre, különösen a vulkáni hamufelhő terjedésének modellezésére. Ugyancsak fontos, hogy felkészüljenek a polgári szervezetek, mint például repülésügyi, egészségügyi szervezetek, hogy ne érje váratlanul őket egy újabb vulkáni kitörés. Tisztában kell lenni például, hogy a repülésre milyen koncentrációjú hamufelhő jelent veszélyt, hogyan lehet ezt a koncentrációt pontosan követni? Fontos, hogy meglegyenek a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a különböző szervezetek és a szakértők vészhelyzetben hatékonyan együtt tudnak működni. Továbbá, fontos azt is tudni, hogy a vulkáni hamunak milyen egészségügyi hatása van és ez miképpen változik a vulkántól való távoslág növekedésével? Végül, a találkozó egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor Eric Moody kapitány kapott szót. Ő volt, aki azt a B747-es repülőgépet vezette, amelyik 1982 június 24-én bekerült a jávai Galunggung vulkán kitörési felhőjébe. A repülőgép négy hajtóműje leállt és csak a csodával határos módon sikerült újraindítani a gépet!

Forrás: Daily Mail