A közép-olaszországi földrengések okairól...

Augusztus 24-én délután egy erős, 6,2 magnitúdójú földrengés rázta meg Olaszország középső részét. Az epicemtrum közel volt Accumolihoz, a földmozgás fészekmélysége nagyon sekélyen volt, mindössze 4 km mélyen. Ez a földrengés mindössze 45 km-re történt L'Aquilától, ahol 2009-ben volt egy ehhez hasonló nagyságú és tragikus kimenetelű földrengés, ami után pereskedés, olasz szakemberek bírósági elítélése, majd felmentése történt. Az idei augusztusi földrengés is sok halálos áldozattal járt, közel 300-an vesztették életüket (ebből 234-en Amatrice településen. Ugyanitt, szintén októberben, de 1639-ben volt már egy tragikus kimenetelű földrengés, amikor több mint 500-an haltak meg)! E mellett számos kulturális örökség is megsemmisült, mint például a St Agostino templom. A földrengést Rómában is érezni lehetett.

Sokkoló felvételek a földrengések előtt és után... (További fotók)

A szerencsétlenség ismét bírósági vizsgálatokat gerjesztett. Most azonban a nem földrengésbiztos épületek, az elmaradt rekonstrukciók és épület megerősítések miatt. Olaszország e része szeizmikusan kiemelten veszélyeztetett, ráadásul tele van középkori falvakkal, ahol a házfelújításokra szánt jelentős összegű pénzek sokszor eltűntek. A jelentős károk másik oka magában a földrengés jellegében keresendő. A fészekmélység sekélysége azt jelentette, hogy a felszínen jóval nagyobb és koncentrált károk keletkeztek. Nem volt azonban ez a lehetőség sem ismeretlen, erre is számítani lehetett. Októberben aztán újabb sokkoló földmozgások jöttek, köztük egy 6,5 magnitúdójú, ami az elmúlt 36 év legerősebb földrengése volt Olaszországban. A rengések a korábbi földmozgások közelében pattantak ki, mégpedig egy olyan területen, ami az 1997-es és a 2016. augusztusi földrengés hipocentrumok közé esik és ahol korábban több mint 100 éve nem volt nagyobb földrengés. A szakemberek azonban előre figyelmeztettek: ez a látszólagos nyugalom nem fog sokáig tartani!

A 2016-os földrengések epicentrumai az INGV térképein, valamint kapcsolata a 2009-es L'Aquila közeli földrengéssel. Forrás: Temblor

A földrengések epicentrumainak összehasonlítása azt mutatta, hogy 2009 után egyfajta dominó-effektusként a földmozgások észak-északnyugat felé haladnak. Szerencsére az augusztusi amatricei tragikus földrengés után a térség településein kitelepítették a lakosságot, ennek köszönhető, hogy októberben nem voltak halálos áldozatok (néhány szívrohamban meghalt személyen kívül). Ez felhívja a figyelmet arra, hogy bár földrengést nem lehet pontosan előrejelezni, azonban felkészülni és adott esetben védekezni lehetséges, amiben kulcsszerepet kapnak a szeizmológus szakemberek! Az időben meghozott intézkedések emberek ezreit óvták meg (1915-ben, e helytől mintegy 100 km távolságban, egy hasonló erejű földrengés 32 ezer áldozatot követelt!). De vajon miért ennyire földrengésveszélyes Olaszország középső vidéke? Csak az elmúlt 2000 évben több mint 400 súlyos földrengés történt Olaszországban. Ezzel együtt a térséget a szeizmikusan közepesen veszélyeztetett területnek tartják, legalábbis a földmozgások nagysága (magnitúdója) szerint. Ugyanakkor e terület veszélyességi kitettsége, sebezhetősége kiemelten magas, ami a nagy népsűrűséggel, a többnyire középkori építésű településekkel magyarázható. Ehhez járul hozzá még egy tényező, mégpedig a gyakori sekély fészekmélység, ami adott nagyságú földrengés esetében jelentősebb rombolást okoz. Földtani értelemben az alábbiakban kell keresni a magyarázatot.

A mediterrán térség földtani, tektonikai helyzetét az Afrikai- és Eurázsiai kőzetlemez közeledése határozza meg. Közöttük azonban számos kisebb kőzetlemez is található. Ezek mozgása az elmúlt 20-30 millió évben alábukási öveket, felgyűrt hegyláncokat és kinyíló medencéket hozott létre. Forrás: earthjay.com

Az Afrikai- és Eurázsiai-lemez közeledése nagymértékben meghatározza a Földközi-tenger térségében történteket. Azonban e két közeledő satuperem között több, kisebb-nagyobb kőzetlemez is található, ami e közeledés következtében forgolódik, keresi a legjobb helyét. A Földközi-tenger térségében e mellett két alábukási folyamat (a Kalábriai és a Hellén-ív mentén) is zajlik, amikor kőzetlemezek buknak a másik alá és nyomulnak be a földköpenybe (ennek neve szubdukció). A kőzetlemez közeledés egyik legmarkánsabb következménye azt Alpok felgyűrt vonulatának kialakulása. Az Appenninek vonulata szintén egy kőzetlemez alábukási folyamat eredménye. A szubdukció frontja fokozatosan haladt hátrafelé délkeleti irányban, ami mögött felnyílt a Tirrén-tenger medencéje. Ez utóbbi azt jelenti, hogy itt kőzetlemez szétsodródás történik mégpedig a szubdukció frontjának hátrálása miatt. A felső kőzetlemezt ugyanis húzza magára az alábukó kőzetlemez, ami ezáltal vékonyodik. A szubdukció a Ligur-tenger aljzatának földköpenybe való nyomulásával végül kb. 4 millió éve leállt és ekkor már kontinentális kőzetlemezek feszültek egymásnak (ennek neve kollízió). Ez gyűrte fel végül az Appenninek vonulatát, miközben a mélyben az alábukó kőzetlemez fokozatosan leszakadt. Az Adriai mikrolemez, Olaszországtól keletre, továbbra is mozog északnyugat felé, ütközve az Eurázsiai-lemezzel a Dinári térség mentén és emiatt számos földrengés pattan ki e zónában is. A Tirrén-tenger aljzatának tágulásos mozgása jelenleg is tart és ez a tektonikai helyzet alapvető változásokat idézett elő. Az Appenninek gyűrődési és feltolódási vetőhatárai felújultak, azonban pont ellentétes, mégpedig húzóerők hatására normál vetőkké váltak. Másképpen szólva, kb. 2 millió éve az egykor összenyomásos tektonika széthúzásos, azaz extenziós tektonikai helyzetté vált.

A Mediterrán térség kialakulása és kőzetalábukási övei (forrás: Spakman és Wortel

A Mediterrán térség jelenlegi feszültség irányai. Az Appenninnek mentén széthúzásos erők lépnek fel (forrás: Chris Rowan), ez pedig normál vetők menti lezökkenéses elmozdulást előidéző földrengésekhez vezet, amit a jobboldali ábra illusztrál (Forrás: ingvterremoti.wordpress.com

Ez az extenziós feszültségtér az Appenninnek mentén földrengéseket okoz, míg annak nyugati előterében, az olasz csizma nyugati peremén a vulkáni működést segíti elő. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az Appenninekben zajló földrengések és az attól nyugatra zajló vulkáni működés között NINCS közvetlen kapcsolat, azaz ezek a földrengések NEM váltanak ki vulkáni működést. A földrengések között azonban vélelmezhető a kapcsolat, azaz a 2009-es l'aquilai földrengés okozhatott olyan feszültség átrendeződést, ami további lezökkenéses földmozgásban folytatódott idén augusztusban, ami aztán további tektonikai vonalakat is aktivált és folytatódott ez a sorozat októberben. Ezt az INGV munkatársai is felvetették és ezért tudtak hatékonyan fellépni az októberi rengés előtt és kitelepíteni lakosságot. Ross Stein, a Temblor portálon részletesen értékelte a jelenlegi helyzetet és a lehetséges jövőbeli eseményeket is. Az alábbi ábrán az extenziós feszültségtérben kialakuló normál vetők nyomvonalait láthatjuk az októberi földrengés által érintett térségben. Ezek a vetők olyannyira fiatalok, hogy nem könnyű a kitérképezésük a felszínen. A Norcia közeli vető viszont világosan kirajzolódik. Ettől keletre található a Vettore-Bove vető, ahol a felszültség felszabadulás és ennek következtében kőzettest elmozdulás történt. Ennek a felszínen is látható jelei vannak, az elmozdulás helyenként közel 1 méter! A feszültség ennek következtében délnyugat felé tevődött át és végül a Norcia közeli Preci-vető közelében pattant ki az október 30-i földrengés. A jövőben messze nem zárható ki, hogy ez a domino-effektus, feszültség-átadás újabb vetőkre folytatódik, ami további földrengéseket okoz.

Extenziós feszültségtérben kialakuló normál vetők nyomvonalai az októberi földrengés által érintett térségben. Forrás: temblor

Látványos lezökkenéses elmozdulások az októberi földrengéseket követően. P. Galli és Marco Anzidei felvételei

Földrengés rázta meg Olaszországot!

Az észak-olaszországi Emilia Romagna tartományban, Bolognától 35 km-re északra május 20-án, vasárnap hajnalban 4 óra 4 perckor a Richter skála szerinti 6-os erősségű földrengés pattant ki (USGS).
Már a főrengés is számos történelmi jelentőségű épületet rongált meg, a helyzetet a legerősebb, 5.1 magnitúdójú utórengés tovább súlyosbította. Sajnos a katasztrófának emberi áldozatai is voltak, legalább heten életüket vesztették (BBC). Számos, 4-esnél erősebb utórengés rázta meg Ferrara, Mantova és Modena térségét. Mintegy 3500 lakosnak kellett elhagynia az otthonát, adta hírül az olasz polgári védelem.

A rengés hipocentruma meglepően sekélyen volt, az USGS adatai szerint 5.1 +/- 2.6 km-es mélységben.
Mi okozta ezt a földrengést? Azt sokan tudják, hogy Olaszország nagy része szeizmikusan aktív területnek számít. Ennek oka, hogy a terület Afrika és Eurázsia tektonikus lemezeinek konvergencia-zónájában helyezkedik el (Olyan terület, ahol a lemezek, lemezdarabok egymás felé közelednek.). Az úgynevezett Adriai- vagy Apuliai mikrolemez nyomul itt északnyugatra, Európa irányába. Egyes kutatók szerint önálló kis kőzetlemezről van szó (Chiarabba és mtsi., 2004), mások szerint inkább csak Afrika északi nyúlványának tekinthető (Piccardi és mtsi., 2011). Esetünkben ez kevéssé lényeges, hiszen mindenképp északi irányú mozgást végez, ami döntő hatással van környezetére. A földtörténeti múltban, a miocén kor elején, mintegy 20 millió évvel ezelőtt az Adriai-lemez északra tolódása egy nagyon fontos eseményhez vezetett, hatására a dél-alpi környezetből kelet felé "szökött ki" hazánk északi részét képező ALCAPA blokk (mikrolemez). Érdekesség, hogy északon Európa déli vége szubdukált az Adriai-lemez alá, míg annak keleti és nyugati pereme a Dinári- illetve az Appennini térség alá tolódott (Marco Cuffaro és mtsi., 2010). Napjainkra a szubdukció befejeződött, csak nagyon délen, a Kalábriai-ív mentén zajlik még. Az Adriai-lemez nyugati és keleti peremén takarós áttolódások jöttek létre (Ez egy olyan jelenség, amikor hatalmas -több tíz, akár több száz km széles - kőzettestek csúsznak egymásra.), melyek egy része jelenleg is aktív. A mikrolemez viszonylag vékony kéreggel (25-40 km) és vastag litoszférával rendelkezik, mely északi területein a 160 km-es vastagságot is meghaladhatja. Eléggé rideg testkén viselkedik, erre utal az, hogy földrengéseket csak a peremein észlelhetünk, a központi részeken nem igazán (Piccardi és mtsi., 2011). Az Appenninek alá tolódott terület feletti takarórendszerhez kötődik a mostani földrengés is (Chiarabba és mtsi., 2004). Ebben a kompressziós erőtérrel jellemezhető térségben a földrengések sekély fészekmélységűek, leggyakrabban 12-25 km mélyen pattannak ki és a legerősebbek 5-6-os magnitúdójúak.

A földrengés okozta földfelszíni legnagyobb gyorsulás a "g" (~10 ms-2) százalékában (USGS).

A rengés által érintett terület szemléltetésére jó lehetőséget ad az általa létrehozott felszíni gyorsulás térképen való feltüntetése. A fenti térképről leolvasható, hogy még egy ilyen közepes erejű földrengés esetében is az epicentrumban 2,4 ms^-2 gyorsulás értékeket mértek és még attól 50 km-re is 0,4 ms^-2-et.
Ha tektonikai szemszögből nézzük, hol is helyezkedik el az epicentrum, láthatjuk, hogy épp az egyik nagy takaróhatár közelében. Nem meglepő, hogy itt, ahol hatalmas kőzettestek feszülnek egymásnak, ráadásul egy közel északnyugat-délkeleti zóna mentén, egymás mellett kissé eltolódva, földrengések keletkeznek. Az alábbi ábrán piros csillag jelöli a rengés epicentrumát.

A földrengés epicentruma. A fekete háromszöges vonalak (thrust faults) a takarós áttolódásokat jelölnek, ezek gyakorlatilag a hatalmas, egymáson csúszó kőzettestek határai. A sötétszürke terület az Adriai mikrolemez, a tőle délre lévő területek Afrika, a többi környező terület Eurázsia részei. Forrás: Chiarabba és mtsi., 2004

Ez a térkép talán még jobban szemlélteti a tektonikai helyzetet. A lilával jelzett térségekben szubdukció zajlik - ilyen már csak délen van, északon ez a folyamat már befejeződött. A sárgával jelölt helyeken a kőzettestek elcsúsznak egymás mellett, miközben egymásnak is feszülnek. Számunkra legérdekesebbek a piros színű térségek, ahol egyértelműen kompressziós erőtér uralkodik. A fekete háromszöges vonalak itt is az aktív takaróhatárokat jelzik, az üres háromszögesek pedig a már nem aktívakat. A "strike slip fault" feliratú vonal egymás mellett elcsúszó kőzettestek határát jelenti, míg a piros nyilak Afrika mozgási irányát és sebességét mutatják. Piros csillaggal jelöltük itt is a földrengés epicentrumát. Forrás: Vittorio Scisciani és Fernando Calamita, 2009.

Magyarországot ünnepli az Etna, most zajlik a 11. paroximális kitörés

Frissítés: Balázs 08.22. 18:17

Rosszul tájékoztat az index! Az index oldalán megjelent ma egy rövid hír az Etna szombati működéséről, amelyben számos pontatlanság és tévedés van.
1.
Azt állítják, hogy ez volt idén a tűzhányó 9. kitörése. Ez azonban tévedés. Valójában a szombati volt a 11. paroximális esemény az Etnán. Ezenfelül idén a Bocca Nouva kráterben is zajlottak stromboli-típusú kitörések.
2.
Azt írják, hogy a kitörés a tűzhányó délkeleti oldalában történt. Ez is tévedés! A szombati paroximális kitörés az Etna csúcsrégiójában történt, az Új Délkeleti Kráterben.
3.
Az index szerint 3 órán keresztül ontotta a lávát és lövellt hamufelhőt a magasba az Etna.
Valójában a teljes paroximális kitörési esemény augusztus 18-án reggel kezdődött fokozódó gáz emisszióval és augusztus 20-án 12:04-kor (GMT) fejeződött be. A láva 02:55-kor (GMT) kezdett túlcsordulni és ekkor indult el a lávafolyás a kráterből a Valle del Bove irányába. Eközben egyre intenzívebbé vált a stromboli-típusú aktivitás. Végül 07:00-kor (GMT) kezdődött a kitörés paroxizmusa, amely során lávaszökőkút tevékenység zajlott és 5-6 km magas hamufelhő emelkedett a tűzhányó fölé. A tűzhányó 07:50 (GMT) után pár perccel elcsendesedett. A lávaöntés tehát majdnem 5 órán keresztül zajlott, míg a hamufelhőt kb. 1 órán át lövellte a magasba a tűzhányó. (A pontosság kedvéért még hozzá teszem, hogy 11:59 és 12:04 (GMT) között még történt néhány hamukibocsátással járó robbanás)

A 11. Paroximális eseményről készült összefoglaló augusztus 20-a óta olvasható az Osservatorio Etneo (INGV-Catania) honlapján.

Frissítés: Évi, 08.21., 19:30

Boris Behncke, a Cataniai Obszervatórium neves vulkanológusa saját honlapján a tegnapi Etna kitörésről is nagyszerű képet tett közzé, melyet a Valle del Bove völgy déli pereméről (kb. 5 km-re délkeletre az aktív Új Délkeleti Krátertől) készített:

Hamufelhő az Etna felett 2011.08.20-án (a képet készítette: Boris Behncke).

A 11. paroxizmusról készült részletes beszámoló (gyönyörű képekkel) az Obszervatórium honlapján olvasható. Boris írása szerint ez a paroxizmus volt eddig a legerőteljesebb 2011-ben, a hamufelhő 5-6 km magasra emelkedett, és az eddigiekkel ellentétben most nem délkelet, hanem délnyugat felé terjedt.

Eredeti bejegyzés: Balázs, 2011.08.20., 9:44

Már napok óta vártuk, hogy megkezdődjön az újabb kitörés az Etnán. Így mielőtt elindultam volna itthonról még gyorsan rápillantottam a webkamerákra....
Jelenleg is zajlik az Etna idei 11. paroximális kitörése! A magma ismét az Új Délkeleti Kráterből tör a felszínre. Jelenleg több kilométer magas hamufelhő tornyosul a tűzhányó fölé! A Valle del Bove meredek lejtőjén pedig szépen halad előre a lávafolyás.
A csúcsrégió részben felhőkbe burkolódzik, de az Etnaweb kameráján szépen követhető a kitörés, amely már túl van a csúcspontján és lassan elcsendesül.

Hamufelhő az Etna felett augusztus 20-án.

Etna: küszöbön az újabb kitörés? Kövessük ismét élőben az eseményeket!

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 12:40)
Az Etna és a Tűzhányó blog a Kossuth rádióban!
Augusztus 2-án kedden, a Kossuth rádió Közelről műsorában riport hangzott el az Etna kitöréséről és szó volt a Tűzhányó blogról is! A riport meghallgatható a Magyar Rádió Hangtárában. A műsorok közül a 15:30-kor kezdődő Közelről adásra kell kattintani, majd a felső részen a harmadik sorban megjelenő "Közelről" feliratú sávban a 17:06:10 időpontra kattintva lehet meghallgatni az adás ezen részét.

Frissítés: Balázs 11/08/01

Rosszul tájékoztat az RTL Klub

Az RTL Klub tegnap rövid hír formájában számolt be az Etna szombat esti újabb paroximális kitöréséről. Sajnos több dolgot is rosszul, félreérthetően közölnek.

RTL: "...Az olaszországi Szicília szigetén található vulkánnak fél éves szunnyadást követően ez volt a negyedik, és egyben legerősebb kitörése ebben a hónapban."

Tűzhányó Blog: 1. Nem volt féléves szünet a júliusi paroximális kitörések előtt! A júliusi eseményeket megelőzően május 11-,12-én is volt lávaszökőkút kitörés.

2. Az Etna egy bonyolult vulkáni rendszer. Több aktív krátere is lehet egyszerre ezért nem könnyű számon tartani például a kitörések számát. Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy júliusban a Bocca Nuova is aktivizálódott, az "Új" Délkeleti Kráterben pedig júliusban 4 paroximális esemény volt (07. 09.,07.19.,07.25.,07.31.), akkor láthatjuk, hogy 4-nél több kitörése volt az Etnának a megnevezett hónapban. Ennek jelentősége az, hogy a júliust megelőző félévben havonta legfeljebb egy kitörés történt. Az elmúlt hónapban tehát gyakoribbá váltak a kitörések, ami alapján úgy tűnik az Etna kürtőrendszerébe egyre több friss magma érkezik.

RTL:"...A tűzhányóból kilövellő vulkáni hamu miatt attól tartottak, hogy a füstfelhő gondot okoz..."

Tűzhányó blog: Nem füstfelhő tört fel ezen kitörés során sem az Etnából, hanem hamufelhő. Sajnos ez egy gyakori hiba a sajtóban és nem csak itthon. Pedig nagyon fontos megérteni, hogy a füst szó használatát kerülnünk kell mert a füstfelhő és a hamufelhő teljesen mást jelent. A vulkáni hamufelhőt a tűzhányó kráteréből kirobbanó 2 mm-nél kisebb szemcsék: kőzetüveg szilánkok, kristályszemcsék, kőzet darabok, továbbá vulkáni gőzök/gázok: CO2, SO2, Cl, H2O alkotják. A vulkáni hamufelhő szemcsemérete és alkotórészei számos dologban térnek el a füstfelhő alkotóelemeitől, ezért más a hatásuk is például az emberi szervezetre.

Frissítés (Évi, vasárnap 18:30)

Az Etna tegnapi (2011.07.30.) látványos műsora a 8. paroxizmus volt ebben az évben, mely az eddigiekhez hasonlóan a Délkeleti Kráter keleti oldalán található "Új Délkeleti Kráterben" zajlott. A tegnapi eseményekről már elérhető a jelentés (nagyszerű képekkel!) a Cataniai Obszervatórium honlapján. A jelentés szerint az újrakezdődő aktivitás első jelei már július 28-án este mutatkoztak, amikor is szórványos, nagyon gyenge stromboli-típusú robbanások történtek, de ezek az éjszaka során be is fejeződtek. Ezután 29-én egész nap teljesen nyugodt volt az "Új Délkeleti Kráter", majd 30-án kora reggeltől időszakos izzást észleltek a kráterben, mely egyre gyakrabban és intenzívebben volt látható. Később (reggel 10 óra körül) intenzív stromboli-működés kezdődött a kráterben (erősödő földremegésekkel kísérve), és egy kisebb hamufelhő képződött, mely kelet felé sodródott. Továbbá egy kisebb lávafolyás jelent meg a kráter keleti oldalán, mely kb. 100 m-t tett meg. Kora délután hirtelen lecsökkent az aktivitás (mind a vulkanológiai, mind a geofizikai eseményeket illetően). 19 óra körül azonban újra beleerősített az Etna: fokozódó földremegések és stromboli-aktivitás kezdődött ismét, mely intenzívebb volt, mint a délelőtti. Újabb lávafolyás indult el kelet felé (egyre növekvő kibocsátási rátával), mely a Valle del Bove nyugati oldalában haladt lefelé, és tett meg kb. 3 km-t (így elérte a 2000 m tengerszint feletti magasságot). Egyre sűrűbb hamufelhő emelkedett fel a kráterből, mely kelet felé sodródva hamuhullást eredményezett a Jón-tenger partján. A legnagyobb intenzitás során a lávaszökőkutak 450-500 m magasra csaptak fel a kráterperem fölé, és a sűrűn záporozó lávacafatok a krátertől 200-300 m távolságban is hullottak. A lávaszökőkutak legalább két kürtőből törtek fel a kráteren belül, illetve keleti oldalának felső részén. A kitörés intenzitása, ahogy Szabolcs is írta, 23:30-tól csökkent, majd kicsivel éjfél után véget is ért a 8. paroximális kitörés. Ezután már csak izzó lávafolyások haladtak lefelé a meredek lejtőn, azonban pár óra után gyorsan kihűltek, mert nem volt többé utánpótlás.

Az Etna 2011.07.30-i kitörése: a 8. paroxizmus (a felső képen a lávaszökőkút látható közelről, az alsó kép pedig a lávafolyást mutatja az Etnától keletre található Riposto településről nézve). A képek forrása: itt.

Ebben az évben ez a paroxizmus követte a leghamarabb az azt megelőzőt, ugyanis mindössze 5 és fél nap telt el a 7. paroxizmus (július 25.) óta. Továbbá, 2011-ben ez a paroximális kitörés volt a leghevesebb: hosszantartó lávaszökőkutak jellemezték, szemben az eddigiekkel, melyek során a lávaszökőkutak inkább csak pulzálók voltak, magasságuk pedig csak ritkán érte el a 250-300 m-t.

További nagyszerű felvételek tekinthetők meg itt, itt és itt.

Frissítés (Szabolcs, szombat 23:35)

A kitörés úgy tűnik csitulóban van..., holnapra biztos vagyok benne, hogy látványos videofelvételek is elérhetők lesznek!

Frissítés (Szabolcs, szombat 21:35-22:35)

Ismét blogközelben! Igen, ahogy Balázs remekül, időben felvezette és imént Noli is megjegyezte fantasztikus a műsor az Etnán! A webkamera képek alapján az eddigi leglátványosabb paroxizmus zajlik, érdemes tehát az Etna webkamerákat figyelni! Íme ízelítőül:

Lávaszökőkút-kitörések az Etnán élőben! Forrás: Radio Studio 7 webkamera

... és így néz ki Catania felől! A két kép elmentése között egy óra (21:35 és 22:35) telt el. Érdemes megfigyelni, hogy ezalatt mennyit haladt lefelé a lávafolyás! Forrás: Etna Guide webkamera Cam5

... úgy tűnik, hogy két kürtőn keresztül zajlik már a kitörés! Forrás: Radio Studio 7 webkamera

...szív küldi szívnek szívesen... Forrás: Radio Studio 7 webkamera

Eredeti bejegyzés (Balázs. szombat, 18:03):

Mindössze 5 nap telt el az Etna legutóbbi paroximális kitörése óta, de a tűzhányó talán már is kész a következőre. Egyelőre még fluktuáló a vulkáni földremegések (tremors) amplitúdója (lásd 1. ábra), tehát úgy tűnik még nem döntötte el a tűzhányó mivel töltse a hétvégét. Ismét az "Új" Délekeleti Kráterből spriccelhet felszínre a láva, ahol jelenleg is erőteljes gázemisszió figyelhető meg. A kürtőben kisebb robbanások is történnek. Egyelőre tehát várnunk kell, de érdemes figyelni a webkamerákat (radio studio7, Etna-obszervatórium, etnaguide).

A helyzet jelenleg:

1. ábra Balra: Az Etna "Új" Délkeleti Kráter webkamera képe fél hatkor (forrás: Radio Studió 7). Jobbra: A vulkáni földremegések (tremors) amplitúdójának valós idejú változását mutató diagram (Forrás: INGV-Catania). Az ábrát összeállítótta: Kiss Balázs, Tűzhányó blog

Nemrég megjelent a hétfői kitörésről szóló obszervatóriumi jelentés(angol). A rövid összefoglalóban egy nagyszerű fénykép is található, amelynek segítségével megbecsültem a hamufelhő magasságát. Sajnos nem látszik a teljes hamufelhő, így csak egy minimum magasságot lehet megadni, ami kb. 9 km tsz. f (lásd: kép bal felső sarka).

A kép, amely alapján a becslés készült:

Az Etna 2011. 07. 25-én zajlott kitörése. A sötétfekete, -szürke hamufelhő a kép alsó harmadának közepétől átlósan a kép bal felső sarkáig húzódik. A kép bal felső sarkában látható az általam becsült tengerszint feletti magasság. A képet készítette: Agatino Reitano. Forrás: INGV-Catania.

Újabb kitörés az Etnán: a VII. paroxizmus, 2011. 07. 25.

Frissítés lejjebb (új videó)!

A képen az Etna VII. paroxizmusa során magasba emelkedő hamufelhő látható 2011. 07. 25. Az Etna csúcsát egy fehér felhősapka fedi. A hamuoszlop az "Új Délekeleti Kráter"-ből tör fel. A képet készítette: Helena Eriksson.

Már csak 6 napot kellett várni az újabb kitörésre az Etnán. Ma hajnalban (2011. 07. 25.) újabb kitörés történt az "Új Délkeleti Kráter"-ben (=A Délkeleti Kráter keleti oldalán lévő beszakadásos kráterben). A szeizmogramok tanúsága szerint kb. este 9-kor (UTC) kezdődött a kitörés a megszokott módon a stromboli-típusú, kürtőtisztító robbanásokkal, ami szép fokozatosan váltott át ismét erőteljes lávaszökőkút kitörésbe. Az intenzív kitörés erős fragmentációval járt (=a magma kisebb-nagyobb darabokra való szétszakadozása), így jelentős mennyiségű hamuszemcse képződött a magmából. A hamufelhő kb. 7 km (tszf) magasra emelkedett (az Etna csúcsától számítva kb. 4 km magas volt), és keleti irányba sodródott (videó1, videó2). A hamuhullás több települést is érintett a közelben: pl. Zafferana, Giarre. A lávafolyás ismét a Valle Del Bove meredek lejtőjén haladt kelet felé. A kitörés napkelte után fejeződött be.

Egyre izgalmasabb, ami ez Etnán történik. Egyre gyakrabban zajlanak kitörések az "Új Délkeleti kráter"-ben, és a Bocca Nouva is aktivizálódott 10 év után. Mindez azt jelzi, hogy változások történtek az Etna kürtőrendszerében. Egyelőre az Etnát legjobban ismerő szakértő, Boris Behncke is csak találgat, hogy mindez hová vezethet. "Egyértelmű, hogy nagyobb mennyiségű magma éri el a csúcsrégiót, mint korábban, és ez általában egy olyan fejlődés része, amely egy komolyabb kitörést eredményezhet az Etna csúcsrégiójában vagy lejtőjén"- írja Boris. De senki ne gondoljon arra ezen sorokat elolvasva, hogy valami igazán nagy (katasztrofális) kitörést vetít elő az INGV munkatársa. Ez esetben a komolyabb kitörés egy olyasmi működést jelent, mint a 10 évvel ezelőtti lejtő menti kitörés.

A kitörés során az Etna csúcsrégióját egy fehér felhősapka borította, amely folyamatos látszólagos mozgásban volt. Ezt örökíti meg az alábbi nagyszerű videófelvétel. Kb. 0,18 mp-nél egészen ráközelít az operatőr a kitörésben lévő kráterre, így válik együtt láthatóvá a magasba csapó lávaszökőkút és a látszólag felé "folyó" fehér vízgőzfelhő mozgása.

Videó az Etna 2011. 07.25-én zajlott kitöréséről (VII. paroxizmus). Forrás: itt.

Frissítés: Balázs 18:07

Az alábbi videót Noli készítette az általa lementett webkamera képekből. Gyönyörűek a képek, amelyekből a videó készült. Egyszerűen elképesztő fényviszonyok uralkodtak a mostani kitöréskor. A felvételen a kitörés elcsendesülését láthatjuk. Érdemes figyelni, hogy egyre csökken a kitörési felhő magassága és hamutartalma.
Noli, köszönjük szépen ezt a nagyszerű videót!

Etna: a VI. paroxizmus 2011-ben. 9,5 napot kellett várni az újabb kitörésre

Tegnap este/ma hajnalban (2011. 07. 18-19.) kissé váratlanul újabb kitörés történt az Etna Délkeleti Kráterkúpjának oldalában (az "Új Délkeleti Kráter"-ben) az idei évben hatodszor. A kitörés során magasba lövellt hamufelhő miatt ismét le kellett zárni Catania repülőterét. Azért volt meglepő ez a kitörés, mert az elmúlt félévben általában 1-1,5 hónap telt el egy-egy ilyen esemény között. Most azonban változott a helyzet, hiszen alig egy hete (pontosabban 9,5 napja) volt az előző kitörés az Etna "Új Délkeleti Kráter"-ben. A tegnap esti/ma hajnali VI. paroxizmus ettől eltekintve a szokásos forgatókönyv szerint zajlott. Tegnap este (11/07/18) stromboli-típusú működéssel indult az előadás, ami 00:00-02:30 GMT között egy látványos lávaszökőkút kitörésben kulminálódott. Nem maradt el az újabb lávaömlés sem, amely a megszokott útvonalat követte a Valle del Bove meredek nyugati lejtőjén. A lávaszökőkút 200-250 magasra csapott fel (a világ leghosszabb villamosa (a budapesti combino) 54 m hosszú, tehát 4-5 combinot kell egymás után kapcsolni, majd az orrára állítani, hogy megkapjuk ezt a magasságot...). A kitörés közben keletkezett sűrű hamu- és gázfelhőt keleti irányba sodorta a szél. A kitörésről készült videó felvételt itt tekintheti meg.

Lávaszökőkút kitörés az Etna Délkeleti Kráterkúpjának oldalában, 2011. július 19. kb. 01:30 GMT, a VI. paroxizmus. A képet Boris Behncke, az INGV-Catania munkatársa készítette.

A Volcano discovery csapata ismét a helyszínen volt, és csodálatos képeket készített a kitörésről. Mindenképpen ajánlom a felvételek megtekintését, mert Tom Pfeifferék mindig művészi képeket készítenek.
Ízelítőül az egyik:

A VI. paroxizmus az Etnán. A képet készítette Tom Pfeiffer, Volcano discovery.

Az INGV hőkameráján még mindig látszik a forró lávafolyás, és a valós idejű szeizmogramokon is visszakereshető a ma hajnalban a kitörés során regisztrált intenzív szeizmikus aktivitás.

Bal oldalon: A hőkamerás felvételen még jól kivehető a forró lávakőzet (zöld-sárga-piros-fehér), amely az előző éjjeli (11/07/18-19, VI. paroxizmus) kitörés terméke (forrás: INGV-Catania). Jobb oldalon: Az Etna ESPC szeizmikus állomása által a VI. paroxizmus során regisztrált szeizmikus aktivitás (forrás: INGV-Catania).

Ez volt tehát a hatodik intenzív lávaszökőkút kitöréssel járó ún. paroxizmus az "Új Délkeleti Kráterben" (a korábbi események január 12-13-, február 18-, április 10-, május 12-, július 9-én zajlottak). Mindeközben tegnap a Bocca Nuova kráterben gyengült az elmúlt egy hét alatt intenzív stromboli-típusú kitöréseket és egy kisebb kráteren belül lávafolyást eredményező vulkáni működés.
Úgy tűnik, kissé beerősített az Etna az elmúlt hetekben. Két héten belül két paroxizmus történt az "Új Dékeleti Kráterben", és 10 év után ismét működésbe lépett a Központi Kráterben lévő Bocca Nuova kráter is.

Főpróba az Etnán?!

Közeleg az újabb lávaszökőkút kitörés az Etnán. Egyértelműnek tűnnek a jelek (hamupöfékelés és visszafogott lávatűzijáték) arra, hogy friss magma nyomult fel a tűzhányó kürtőrendszerébe. De mire vár a magma? Mi is ez a főpróba? A válasz egészen egyszerű: dugó van a kürtőben, akár sokszor az M0 autóúton. Az Etnán a friss, gázdús, felfelé nyomuló magmának útját állja a legutóbbi kitörés során a kürtőben visszamaradt kigázosodott, viszkózusabb magma, ez jelenti a dugót. Akárcsak a forgalmi dugókban, itt is meg kell várni, amíg megtisztul előttünk az út, vagyis ez esetben a kürtő. A kürtő tisztítása a stromboli-típusú kitörések során zajlik. A frissen felnyomuló magma maga előtt tolja a korábbi kitörés anyagát, és az eközben zajló robbanások vetik ki a kürtőből a korábbi magmát.

A kürtőtisztítás tehát megkezdődött, már csak abban kell reménykednünk, hogy a kürtőben felnyomult magmának lesz "türelme" kivárni, amíg megtisztul előtte az út, és nem fordul vissza.

Nézze meg animált gif-ek segítségével a kürtőtisztítást:

Kattintson ide, hogy lássa a hamupöfékelést!
Kattintson ide (töltse le a fájlt, majd nyissa meg pl. ezzel), hogy lássa a lávatűzijátékot!

Végül még egy fogalom mára: a paroxizmus. Paroxizmusnak egy vulkánkitörés azon szakaszát nevezzük, amikor a legerőteljesebb a kitörés. Az Etnán ez akkor következik be, amikor a kürtőtisztítást követően a friss, gázdús magma előtt szabaddá válik az út, és látványos lávaszökőkút formájában a magasba spriccel. Az Etnán idén eddig 4 ilyen esemény volt, vagyis 4 paroxizmus következett be. 2000-ben az Etnának 66 paroxizmusa volt...

A 2011. év 4. paroxizmusa az Etnán. 2011. 05. 12. A képet készítette Boris Behncke.

Etna: mi történt a felhők mögött?

Frissítés: Nagyszerű videók Hawaii-ról. A múlt héten a megszokottnál intenzívebb volt a vulkáni működés Hawaii-n. A Pu'u'O'o kráterében egymást követték a lávafolyások. A Kilauea csúcskráterében lévő kisebb beszakadásos kráterben több omlás is történt. (A bejegyzés a múlt héten készült, de technikai okokból csak most sikerült közzétennünk.)

Bejegyzés:
Február 18-án, pénteken az év második jelentős robbanásos kitörése zajlott az Etnán. Ez a vulkáni működés 36 nappal követte a korábbi, január 12-13-i látványos vulkáni show-t. Az előző eseménnyel szemben most azonban nem volt szerencséjük a webkamerákhoz szaladó vulkánrajongóknak, a kitörés viharos felhők mögött zajlott. A cataniai INGV részletes jelentése most felfedte mi is történt a felhők mögött.

Az Etna február 18-i és az azt megelőző kisebb február 16-i kitörése jól látható a földremegés szeizmogramon. Forrás: INGV Catania

A kitörés a Délkeleti kráter oldalában lévő beszakadásos kráterben történt (2007 óta a Délkeleti kráter környékén csak ez az aktív kitörési központ), ugyanott ahol 36 nappal korábban, és nem több mint 11 órán keresztül tartott. Jellegében hasonló volt az előzőhöz, azaz stromboli-típusú lávatűzijáték és hawaii-típusú lávaszökőkút kitörés jellemezte. Érdekes módon a kitörés nagyon hirtelen indult el, szemben a januárival, amit viszonylag hosszabb szeizmikus aktivitás előzött meg. A robbanásos kitöréshez kisebb lávaöntés is társult, ami a január 12-13-i lávaöntés vonalát követte a Valle del Bove irányába.
Ezt a kitörést megelőzte február 16-án egy rövid robbanásos kitörési esemény, valószínűleg az Északkeleti kráterben, ami szintén csak a szeizmogramokon észlelhető.
Az Etna jelenleg nyugodt, méltóságteljes gyönyörű képe Boris Behncke weblapján látható.

Etna: újabb erős kitörés a felhők mögött?

Frissítés: 14:25
Egyelőre ennyi?... A ma reggel kezdődött erős kitörési fázisnak, úgy tűnik most vége. Kérdés, hogy csak egy rövid szünetre menjünk ki a büfébe vagy egy hosszabb szünet után folytatódik majd az előadás?...

Az Etna kitörés lecsengése hőkamera képen. Forrás: INGV Catania

Frissítés: 14:00
Éééés, itt van, az Etna most zajló kitörése:

Az Etna kitörése hőkamera képen. Forrás: INGV Catania

A kitörés intenzitása azonban jelentősen csökken, ahogy azt a szeizmikus földremegések erősségének lankadása jelzi. Azaz lehet, hogy mire a felhők elmennek a show - egyelőre - befejeződik. Egyelőre, mert hogy folytatása lesz (napok, hetek, hónapok) az biztos!

A szeizmikus földremegések erőssége a hirtelen ugrás után fokozatosan csökken. Forrás: INGV Catania

Frissítés: 11:10
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint a látási viszonyok még mindig akadályozzák vulkáni működés pontos követését az Etnán. A földremegések még mindig erősek, továbbá vulkáni hamuhullást észleltek Linguaglossa környékén, a vulkán északkeleti oldalán.

Frissítés: 10:20
A cataniai INGV legfrissebb híre szerint kora reggel óta intenzív lávatűzijáték (stromboli-típusú) kitörés zajlik az Etna Délkeleti kráterében. A vulkáni működést egyelőre nem lehet megfigyelni webkamerákon keresztül a viharos időjárás miatt.
Ugyancsak erős vulkáni működés jellemzi a Strombolit is, ahol tegnap este izzó lávacafatok repültek a kráter terület északi lejtőire. A jelenlegi hőkamera képek és a szeizmogrammok egyértelműen mutatják az erős vulkáni működést.

A hőkamera képek intenzív vulkáni működést jeleznek a Strombolin. Forrás: INGV Catania

Első bejegyzés: 8:11
Az Etnát jelenleg sűrű felhőt borítja, esik az eső, de... a szeizmogrammok erős vulkánkitörést jeleznek!

Forrás: INGV Catania

Ahogy többet tudunk, természetesen jelentkezünk azonnal!

Frissítés: Kirishima, Kizimen, Galeras és Kilauea; a Hét Vulkán Képe

Kirishima:

A Shinmoe-dake tűzhányó kráterében kitüremkedett lávadóm 2011. január 31-én (a kép forrása: daylife).

A Kirishima vulkáncsoport Shinmoe-dake nevű tűzhányójának január 26-án kezdődött kitörése (egy szép műholdfelvétel a 26-i hamufelhő terjedéséről) továbbra is folytatódik, melyről azóta számos híradásban hallhattunk, illetve rengeteg nagyszerű kép és videófelvétel készült (összefoglalók az eseményekről). A vulkán kráterében egy lávadóm türemkedett ki az elmúlt pár napban, melynek rendkívül gyors volt a növekedése: mára már 500 méter az átmérője (a kráter egészének 40%-át tölti ki), és magassága eléri, sőt már inkább meg is haladja a kráterperem magasságát. A lávadóm közepének közelében a hőmérséklet már elérte a ~914 Celsius fokot. A mai nap folyamán közel 1000 helybeli lakost figyelmeztettek, hogy keressenek biztonságosabb helyet, és kijelöltek egy zónát is a tűzhányó körül, ahova tilos bemenni. A webkamerákon jelenleg az éjszakai sötétségben izzó lávadóm látható.

A Shinmoe-dake kráterében izzó lávadóm működése 2011. január 31-én (a kép forrása: Kirishima webkamera).

Kizimen:

A Kamcsatkai-félszigeten található Kizimen tűzhányón jelenleg már csak narancssárga a riasztási fokozat (a legnagyobb, piros fokozatnál eggyel gyengébb), továbbra is erős a szeizmikus aktivitás, és minden nap erős termális anomáliát észlelnek. A hamufelhők múlt héten közel 10 km magasra (tengerszint felett) emelkedtek, melyek több mint 324 km távolságba terjedtek a vulkántól nyugati, déli és keleti irányba.

Bal oldali kép: a Kizimen oldalán lerohanó piroklaszt ár, valamint a tűzhányó fölé emelkedő szürke hamufelhő és fehér gőzfelhő 2011. január 26-án (a képet készítette: Igor Shpilenok); jobb oldali kép: 2011. január 26-i műholdfelvétel a Kizimen hamufelhőjének terjedéséről (a kép forrása: NASA Earth Observatory).

Galeras:

A kolumbiai Galeras tűzhányón január 26-án narancssárgára emelték a riasztási fokozatot, mivel rendkívül megnőtt a szeizmikus aktivitás a vulkán alatt. Az INGEOMINAS (Kolumbiai Geológiai és Bányászati Intézet) szakembereinek elmondása szerint a szeizmogramokon tornillo-k figyelhetők meg, melyek arra utalnak, hogy magma emelkedik fel a földkéregben. Ennek alapján bejelentették, hogy napokon vagy heteken belül bekövetkezhet a kitörés. Megkezdődött a vulkán környezetében élő ~8000 ember kitelepítése.

Kilauea:

Egy fantasztikus videó (a webkamerák felvételeiből) tekinthető meg a hawaii Kilauea tűzhányó kalderájában található Halema'uma'u kráterben zajló eseményekről. 2011. január 17-én és 21-én a Halema'uma'u kráter faláról számos nagy kőzetdarab szakadt le, és zuhant a mélyben fortyogó lávatóba. Ennek következtében kisebb robbanások történtek, amelyek lávafröccsdarabokat szórtak ki a kráter peremére.

Webkamerakép a Halema'uma'u kráter mélyén fortyogó lávatóról, amint kisebb-nagyobb kőzetdarabok hullanak bele a kráterfalról 2011. január 17-én (a kép forrása: Hawaiian Volcano Observatory).

Végül a Hét Vulkán képe sorozat eheti tagja, a Stromboli:

Egy erőteljes robbanás (lávatűzijáték-kitörés) az olaszországi Stromboli tűzhányón, mely izzó lávacafatokat lövell a levegőbe 2010 novemberében. Továbbá, a fényképen több izzó kis kürtő látható a kráterben, melyek váltakozó aktivitást mutatnak (a képet készítette: Thorsten Boeckel).

Etna: nyugtalanság jelei

Rövid jelentés az Etna állapotáról: Az elmúlt órákban, mind a szeizmogramok, mind a webkamera képek növekvő nyugtalanságról tanúskodnak. Elképzelhető, hogy ezek a jelek friss magma felemelkedését jelzik.
A Föld legfiatalabb kőzetéről Boris Behncke ad képes élménybeszámolót!

Etna Catania felől, hétfő 12:05. Forrás: Etnaguide webcam

Etna szeizmogram és hőkamera, hétfő 12:05.