Mozgolódó tűzhányók Új-Zélandon: Tongariro és Ruapehu

Frissítés (Szabolcs, 2012. november 21. 12:00):

És kitört! Az éjféli bejegyzésben még arról írtam, hogy az augusztus 6-i kitörés vulkáni hamujának vizsgálatából, valamint az erős kénes gázkibocsátásból arra lehet következtetni, hogy kigázosodó magma van a vulkán alatt, ami bármikor kitörhet. Néhány órával később mindez be is következett!
Az új-zélandi Geonet szakemberei jelentése szerint a robbanásos kitörés helyi idő szerint délután 1 óra 25 perckor történt és mindössze 5 percig tartott. A kitörés helye ugyanott volt, ahol augusztus 6-án, azaz a felső Te Maari kráter aktivizálódott. A kitörés idejében éppen egy iskolás csoport tartózkodott a népszerű kirándulóhelyen, azonban a jelentések szerint szerencsére nem volt sérülés. Az eset azonban világosan mutatja, hogy egy vulkánkitörés, főleg egy aktív rendszer esetében bármikor, minden előjel nélkül is bekövetkezhet!

A Tongariro november 21-i vulcanoi-típusú kitörése. Balra a kitörés jellemző lefolyása, a magasba emelkedő központi kitörési felhővel, kürtő közeli részén oldalirányban szétterjedő gomolygó torlóárakkal. Jobbra menekülő turisták láthatók. Forrás: Képkivágatok a http://www.stuff.co.nz videofelvételéről

Maga a kitörés egy típusos, úgynevezett vulcanoi-típusú kitörés volt, aminek a lényege az, hogy a kürtőt elzáró lávadugó alatt a kristályosodó magmából kiváló gázbuborékok egyre nagyobb nyomást fejtenek ki, míg aztán ez a hihetetlenül nagy nyomás hirtelen szétrobbantja a kürtőt elzáró kőzeteket és a szétszakadó magma az apróra tört kőzetdarabokkal együtt a felszínre tódul. Ez olyan, amikor egy felrázott pezsgőspalackból repül ki a dugó és spriccel, ömlik ki a pezsgő tartalma.
A http://www.stuff.co.nz különleges videofelvételén kiválóan megfigyelhető a vulcanoi-típusú kitörés lefolyása: hirtelen kitóduló, gomba-alakú sötét vulkáni hamufelhő emelkedik fel, mint valami szökőkút, aminek az alján gallérszerűen, oldalirányban gomolyog tova a nagy sebességű, felszínközelben terjedő torlóár. Mindez azzal magyarázható, hogy a vulkáni hamufelhőbe óriási mennyiségű kőzettörmelék is bekerül, ami nem tud felfelé emelkedni, hanem saját súlyánál fogva hirtelen visszaesik és a vulkáni gázokkal együtt kavarog tova a felszínen. A súlyát vesztett vulkáni hamufelhő aztán magasra emelkedhet, ebben az esetben 3-4 km magasba tódult fel az aprószemcsés vulkáni hamu anyagot és forró gázokat tartalmazó kitörési felhő.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a vulkáni kitörés alapvetően a közvetlen környéken okoz veszélyeket, az uralkodó széliránynak megfelelően pedig a hulló vulkáni hamu akár több tíz km távolságban is okozhat légzési gondokat. A vulkáni működés jellegéből és a Tongariro korábbi kitörési története alapján az várható, hogy hasonló események a jövőben is bekövetkezhetnek, ugyanúgy ahogy most is, akár minden előjel nélkül! Egy erőteljesebb vulcanoi-kitörés több tíz km távolságban is veszélyes lehet. Ennél nagyobb kitörésnek azonban jóval kisebb a valószínűsége, de természetesen ez a verzió sem zárható ki teljesen. Szintén fontos megjegyezni, hogy ez a kitörés valószínűleg nem befolyásolja a nagy szomszéd, a Ruapehu vulkáni működését, az egy másik rendszer és nincs közvetlen kapcsolatban a Tongariro-val.
Végül, még egy rövid megjegyzés: valóban a Tongariro környéke volt a Gyűrűk ura filmtrilógia egyes jeleneteinek helyszíne. A Mt. Doom azonban nem a Tongariro, hanem a szomszédos, szép szabályos kúp alakú vulkán, a Ngauruhoe, ami utoljára 1977-ben tört ki.

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 2012. november 21. 0:05):

Hosszú ideje nem írtunk bejegyzést, talán nem is fordult elő ilyen a blog történetében. Az ok elsősorban az, hogy dolgozunk, mert haladnunk kell a kutatással és emellett sok programunk is volt (pl. Göttingenben előadás térségünk vulkánjairól, majd a Földtudományi Forgatagon két telt házas előadás, természetesen vulkánkitöréssel fűszerezve!). Szintén ez idő alatt készült el egy cikk a Szupervulkánokról, ami a Földgömb decemberi számában jelenik majd meg!
El kell persze azt is mondani, hogy vulkanológiai szempontból a 2012-es év rendkívül "unalmas" volt, igazán ebben az évben eddig nem történt semmi földet megrengető kitörés... Persze ez csak félig igaz, mert nekünk azért így is voltak csemegék, mint például az új-zélandi Tongariro nyári rövid kitörése, ami több mint száz éves nyugalom után zajlott. Ennek anyagát közösen vizsgáljuk a Massey egyetem vulkanológusával együtt és úgy néz ki egy remek tudományos diákköri munka és igen érdekes eredmények jönnek ki belőle! Nos, már szinte majdnem elfelejtettük magát a kitörést, az elmúlt napokban azonban több helyről is jelezték, hogy a helyiek nem felejtenek, főleg úgy, hogy még mindig érzik a tűzhányóból kiáramló kénes gázokat. A Tongariro még mindig az 1-es (sárga) fokozaton van, ami annyit jelent, hogy működése eltér a megszokott nyugalmi állapottól.

A Tongariro még mindig "szaglik", azaz továbbra is kénes gázok áramlanak ki a tűzhányóból. Forrás: Brent Alloway

A webkamera képeken még most is jól kivehető a Te Mari kráter három pontján felemelkedő gázfelhő. A legfrissebb hírek maximálisan 235 fok hőmérsékletű gázkiáramlást jeleznek. Annyit biztosan tudunk, hogy a vulkán alatt friss magma tartózkodik, azaz potenciálisan megvan a lehetőség akár a további vulkánkitörésre is.

A hírekben megjelent a Tongariro szomszédja is, a Ruapehu tűzhányó is, ahol a szakemberek nem zárják ki egy közelgő vulkáni működés lehetőségét. Ezzel itt is sárga jelre váltott a készültségi szint. Legutóbbi 2007. szeptemberi kitöréséről Németh Károly számolt be első kézből az Élet és Tudomány hasábjain. A vulkán működése során különösen nagy veszélyt jelentenek a völgyekben lezúduló laharok, azaz kőtörmelékekkel telített iszapárak, amik mindent elsodornak. A tűzhányón ezért egy lahar riasztórendszert építettek ki, ami 2007-ben valóban hatékonyan működött és időben felhívta a figyelmet a lerohanó iszapárra. A tűzhányó azonban képes heves robbanásos kitörésre is. Alább Geoff Mackley remek videofelvétele látható a 1995-96-os VEI=3-as kitörésről:

A Ruapehu 1995-96 robbanásos kitörése. Forrás: Geoff Mackley

Etna és Stromboli: erőteljes robbanásos kitörések az év végére!

Az Etna csiki-csukit játszik, írtuk majd egy hónapja, utalva arra, hogy augusztus vége óta nyugtalan Európa legnagyobb tűzhányója, egyre inkább egy közelgő kitörést jelezve. Ez azonban egyelőre várat magára! Az ősszel voltak kisebb kitörések, azonban ezek még nem voltak jelentősek, a magma még keresi az utat felfelé. Szeptember végén már fogadást kötöttem egy olasz barátommal, hogy az Etna idén ki fog törni... Nos, van még 9 nap...

Az Etna december 22-i kitörése a hőkamerákon. Forrás: INGV

Az elmúlt hetek alapvetően nyugodtan teltek az Etnán, a mai nap délután azonban egy erős robbanásos kitörés történt a Bocca Nuova nyugati kráteréből! A vulkáni hamufelhő nem emelkedett túl magasra, hanem rögtön északkelet felé húzódott, gyenge hamuesőt eredményezve Linguaglossa-n. A vulkáni kitörés a hőkamerákon is észlelhető, ami azt jelzi, hogy a kitörési felhő hőmérséklete meghaladta a 60 celcius fokot. Ez a kitörés a legerősebb augusztus vége óta, azonban a tűzhányó játéka tovább tart. Ez még mindig nem az 1-2 km mélyen lévő magma felszíni megjelenése, azaz az igazi kitörés még várat magára! Lesz-e karácsonyi meglepetés vagy egy szilveszteri tűzijáték? - ez még mindig kérdéses, azonban a fogadás tárgyául megjelölt láda sör már bekészítve (hmmm... azért még van 9 nap...).

A dél-olaszországi vulkánok úgy tűnik megrázták magukat a hideg télben... Az Etna mellett a Stromboli is erőteljes robbanásos kitörés produkált december 19-én. Az egymást követő három kitörés 250 méter magasra dobta ki az izzó lávacafatokat!

Merapi - több mint 120 órája tartó kitörés

A BNPB november 9-én bejelentette (indonéz), hogy a Merapin a november 4-e óta zajló heves kitörési fázis erősebb, mint az 1872-es kitörés. A XIX. században történt kitörés 120 óráig tartott, a piroklaszt árak 11-12 km távolra jutottak. A jelenleg zajló kitörés tegnap érte el a 120 órás időtartamot (eközben egy rövid kávészünetet sem tartott), a piroklaszt árak pedig 14.5 km-es távolságba is eljutottak, és a becslések alapján már 140 millió köbméter anyagot "pöfékelt" a felszínre a tűzhányó. (!lásd: lejjebb a megjegyzések)
Az elmúlt napokban gyengült a kitörés a Merapin és ma csendesebb a tűzhányó, de egyelőre nincs ok a nyugalomra. Surono továbbra is óvatosságra int (indonéz). A heves kitöréseket követően a tűzhányóra kihelyezett monitoring eszközök napokig nem továbbították az adatokat. Az elmúlt néhány napban új eszközöket helyeztek ki a helyi obszervatórium munkatársai, így ismét elérhetők az adatok on-line is. A szeizmogramok által kirajzolt jelek jelenleg jóval kisimultabbak, mint legutóbb a nagy erejű kitörés alkalmával.

Szeizmogram a Merapiról, forrás: Badan Geologi

A vulkán azonban kisebb intenzitással ugyan, de továbbra is ontja magából a hamut. A kitörési oszlop 1-1.5 km magas volt november 9-én reggel.

Merapi 2010. 11. 09., forrás: daylife

Mindeközben heves esőzések zajlanak a térségben, ami jelentősen növeli egy másik veszélyforrás, a laharok lehetőségét (cikk, indonéz). A kráterben épülő lávadóm pedig folyamatos piroklaszt ár veszélyt jelent. A vulkáni riasztási szint továbbra is vörös.

A Merapi lávadómja 2010. 11. 03-án, forrás: Boston Big Pict

Külföldi tudósok jelezték, hogy a vulkán déli lejtőjén egy kidudorodás figyelhető meg, ami talán a Mt. St. Helens 1980-as kitörése előtti állapotot jelezheti. Surono szerint azonban a jelzett területen nem észlelnek deformációt, valószínűleg az elemzett műholdképek félrevezetők voltak. A kitörés következtében kijelölt 20 km-es veszélyzónából már 320 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. Közben a veszélyzónán belül folyik a kutatás a további túlélők után. A halálos áldozatok száma napról napra nő, jelenleg 153. A kitörés nem kíméli az erdőket és a termőföldeket sem, egy friss hír szerint eddig 8.6 négyzetkilométernyi erdő pusztult el. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindezek ellenére ez nem számít nagy kitörésnek, még a Merapi esetében sem. Az olyan rétegvulkánok, mint a Merapi, gyakran produkálnak ilyen vagy ennél hevesebb kitörést (lásd a USGS gyűjteményében). Mégis fontos és intő példa azért, mert egy nagyon sűrűn lakott területen történt a kitörés. Egy tűzhányó előjelek nélkül képes a megszokottnál hevesebb vulkánkitörést produkálni, és ez esetben a megfelelő evakuációs terv nélkül, valamint a lakosság megfelelő tájékozottságának hiányában sajnos történhetnek még ilyen esetek a jövőben is.

Egy indonéz földműves a kukoricaföldjén Muntilan mellett, a krátertől kb. 10 km-re nyugatra, forrás: daylife

Rengeteg kép és videó lát napvilágot a kitörésről és az emberekre, a természetre gyakorolt hatásairól. Ajánlom a Boston Big Picture, a daylife és a flickr oldalain megjelenő felvételeket, amelyek közül a daylife és a flickr képeit naponta frissítik. FONTOS: A felvételek között rengeteg megrázó képet is láthatnak, ezt kérem tartsák szem előtt, amikor megnézik a képeket (pl.: gyermekek jelenlétében)!

Merapi: Miért és miért így tört ki az indonéziai szigetvilág legveszélyesebb vulkánja?

Miért annyira veszélyes a Merapi és mivel magyarázható a keddi kitörése? Röviden, néhány gondolat erről.
Indonéziában több mint száz aktív tűzhányó van és azt is tudjuk a közelmúlt eseményeiből, hogy gyakoriak a sokszor nagy magnitúdójú földrengések. Ennek oka a lemeztektonikai elhelyezkedésben van. Az indonéziai szigetvilág alatt az Ausztrál kőzetlemez egy görbült sík mentén az Eurázsiai-lemez alá bukik. Ezt szubdukciónak nevezzük. A folyamat lényege, hogy a nagyobb sűrűségű kőzetlemez (ebben az esetben az Ausztrál kőzetlemez) kb. 40-60 fokos szögben behatol a földköpenybe. A földköpeny anyaga szilárd, de a magas hőmérséklet és a nagy nyomás miatt némileg plasztikusan viselkedik, ezért a hideg kőzettest "bele tud merülni". A folyamat meglehetősen lassú és időszakos. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente néhány centiméter a mozgás. Valóságban azonban az történik, hogy néhány évente, évtizedenként, vagy máshol esetleg csak évszázadonként zökken egyet lefelé a kőzetlemez (ez nem azonos a földkéreggel, ez a litoszférát más néven kőzetburkot jelenti, ami a földkéreg és a földköpeny legfelső, merev része). Az elmozdulás ilyenkor akár méteres nagyságrendű is lehet! Ilyenkor hatalmas energia szabadul fel, előfordul, hogy a felül lévő lemez függőlegesen felfelé mozdul el és ha ez tenger alatt történik, akkor pusztító szökőárt indíthat el. Ez tehát vázlatosan a földrengések oka.
A sok vulkán pedig azért van, mert a lefelé hatoló kőzetlemezből a magas hőmérsékleten és nagy nyomáson eltávoznak az illóanyagok, például a a víz és bejut a felette lévő földköpeny-ékbe. Nagyjából 100 km mélységben már olyan a kőzetek szerkezete, hogy a vizes oldatok el tudnak felfelé távozni. A vizes oldatok csökkentik a földköpeny anyagának az olvadáspontját, ami fokozatos olvadást indít el (azaz nem a lebukó kőzetlemez olvad meg!). Ezzel magyarázható, hogy miért annyira vízgazdagok a szubdukciós övezetekben feltörő magmák és a vulkánok miért csak egy szűk sávban fordulnak elő, nagyjából 100-120 km-re az alábukó kőzetlemez felett!

Magmaképződés és vulkáni kitörés a kőzetalábukási (szubdukciós) zónákban

A feltörő magmában nagy mélységben még oldott állapotban vannak az illóanyagok, mint például a víz, a szén-dioxid és a kén-dioxid. Azonban ahogy tör felfelé a magma, úgy ahogy egyre kevesebb nyomás nehezedik a kőzetolvadékra, illetve ahogy kristályosodik a magma, az illóanyagok oldhatósága lecsökken és gázbuborékok formájában válnak ki. A magmában egyre több és egyre nagyobb gázbuborék lesz. Ahogy a magma a felszín közelébe ér, a felső része szinte már felhabzik a sok gázbuboréktól, esetenként több mint 70%-ban gázbuborékból áll. Ez hatalmas belső nyomást jelent. Amennyiben a kürtő el van zárva, úgy ez a nyomás érvényesül (olyan, mintha egy lezárt pezsgős palackot rázunk addig, amíg.... senki ne próbálja ki!!) olyannyira, hogy az egész hegyet felnyomja. Amint korábban írtuk, a Merapi felszíne október 24-én egy nap már 42 centimétert emelkedett! Emellett, folyamatosan pattannak ki a földrengések is, részben ahogy repeszti a magma a kőzeteket, részben ahogy a gázbuborékok mozognak. Ez egy ideig megy, de nem sokáig, mert a hatalmas belső nyomás órási robbanással szabadul fel.

A magma ahogy közelít a felszínhez szinte felhabzik, a kürtőcsatornában úgy néz ki mint egy sör...

A vulkáni kitörés jellege attól is függ, hogy ez a robbanás hol következik be? A Merapi esetében a magmahab valószínűleg már nagyon közel lehetett a felszínhez és a kürtőt lezáró, korábbi kitörési időszakokban kialakult lávadómot egyszerűen szétvetette. A robbanás alapvetően déli irányba zúdította ki a magmába zárt magas hőmérsékletű gázanyagot és a milliméternél kisebb nagyságra szakadt magmafoszlányokat, valamint a lávadóm ripityára tört apró darabjait. Ezt nevezzük izzófelhőnek, összefoglaló nevén piroklaszt-árnak (piroklaszt="tűzi eredetű törmelék")! Ez az anyag hatalmas sebességgel rohant le a hegy déli oldalán, elsősorban a völgyekben, de a gázokban koncentráltabb részei átcsaphattak a völgyoldalakon is. Az égési sérültek valószínűleg a piroklaszt-ár oldalsó részén lehettek. Sokakat azonban az izzófelhő központi része kapott el, ahol nincs menekvés...
A Merapi életében ez nem egy szokványos kitörés volt. Általában, a vulkán belsejében felfelé törő magmából ki tudnak szabadulni a gázok és így, egy gázokban már szegény, nagyon nehezen mozgó, sűrű lávaanyag türemkedik ki a kürtőből, aminek lávadóm a neve. Ez a lávadóm olykor akkorára nő, oldala annyira meredek lesz, hogy saját súlya alatt részben vagy teljesen összeomlik. Ezekhez az eseményekhez kapcsolódnak a meredek hegyoldal völgyeiben lerohanó izzó törmeléklavinák, amelyek maximum 10 km távolságba jutnak.

A meredek oldalú lávadómról időszakosan kisebb-nagyobb darabok szakadnak le és izzó törmeléklavinákat okoznak. Rajz: H.U. Schmincke: Volcanism c. könyvéből

A Tungurahua még mindig nem pihen

.
Bár a kitörések ereje valamelyest gyengült, továbbra is számos, több-kevesebb hamutartalmú kitörési felhőt figyeltek meg az ecuadori Geofizikai Intézet munkatársai. A hamufelhők legfeljebb 3-4 km magasságig emelkedtek a kráter fölé, majd észak, északkelet, nyugat és délnyugat irányba sodródtak. A vulkántól nyugatra eső Penipe-ből fehér színű, finom hamuhullást jelentettek. A kitörések alkalmával jelentős mennyiségű izzó blokkot lövell ki a vulkán, amit a tűzhányóra jellemző, hangos az ágyúcső elsütésekor hallható hangra hasonlító durranások kísérnek.
A szeizmikus aktivitás a tűzhányó alatt továbbra is nagy, és úgy tűnik erősödik is, jelezve ezzel, hogy további robbanásos kitörések várhatók.
A tűzhányó kitöréséről két rövid videó tekinthető meg Benjamin Bernard francia nyelvű blogján.

Kitört a Pacaya és a Tungurahua

.
Május 27-én helyi idő szerint valamivel este hét óra után a guatemalai Pacaya vulkán heves robbanásos kitöréseket produkált. A tűzhányó az elmúlt közel 50 évben hosszabb-rövidebb szünetekkel, de folyamatosan aktív volt. Főleg Stromboli-típusú kitörések, lávafolyások és esetenként hevesebb robbanásos kitörések jellemezték. Egy ilyen kitörésnek lehettünk szemtanúi csütörtökön. A hamufelhők közel 1500 m-re emelkedtek a tűzhányó csúcsa fölé. A kitörés következtében Alvaro Colom elnök szükség állapotot rendelt el. A hamueső beborította a kb. 25 km-re fekvő fővárost is, így le kellett zárni Közép-Amerika harmadik legforgalmasabb repterét, a La Aurora nemzetközi repteret. A vulkán oldalában elhelyezkedő négy települést ki kellett üríteni, így közel 1800 ember kényszerült elhagyni az otthonát. A kitörés sajnos halálos áldozatokat is követelt. Legalább hárman, két El bejucali lakos, valamint a Noti 7 csatorna egyik tudósítója életét vesztette a vulkánból záporozó kövek miatt.

A képek forrása, valamint további felvételek: The Province

Jelenleg az esővel keveredő hamu miatt a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A szeizmikus aktivitás az elmúlt néhány órában erősödött. 15 lávafolyást figyeltek meg, amelyek 300-1600 méterre jutottak a délkeleti lejtőn. A kitörés típusa újra csendesebb Stromboli-típusura váltott vissza, így vulkáni anyag már csak 20-25 méterre jut, és még a kráteren belül ülepedik le. A hatóságok továbbra is szigorúan megtiltották, hogy bárki a lávafolyások közelébe menjen, mivel a felhalmozódott anyag könnyen instabillá válhat, ami törmeléklavinák képződéséhez vezethet.


Felébredt az ecuadori Tungurahua tűzhányó!

A vulkán aktivitása hirtelen felerősödött, május 28-án helyi idő szerint 8 óra 47 perckor egy erős robbanásos kitörés történt majd kezdetét vette a négy órán át tartó gáz-, gőz és hamukilövellés - olvasható az ecuadori Geofizikai intézet jelentésében. A hamufelhő 10 km-rel emelkedett a kráter fölé, majd délnyugat felé sodródott. Hamuhullást jelentettek Guaranda, Jujan, Babahoyo és Guayaquil településekről, aminek következtében szombat délutánig le kellett zárni a guayaquili repteret. Továbbá vulkáni törmelékárakat is észleltek amelyek 3, illetve 1,5 km-re jutottak a krátertől, ezek azonban nem érintettek lakott területet.
Jelenleg a látási viszonyok még mindig korlátozottak. A kitörés ugyan csendesedett, de a folyamatos eső a vulkáni hamuval keveredve újabb problémákat okozhat; iszapárak zúdulhatnak le a tűzhányó oldalain.
Képek a kitörésről: Yahoo! News Photos