Új sziget született a Vörös-tengeren!

A vulkáni működés egy új sziget születéséhez vezetett! Ez azonban nem El Hierro partjai előtt történt, ahogy azt több hete vártuk, hanem Jemen közelében, a Vörös-tengeren! Itt a vulkáni működés december 19-én kezdődhetett, amit csupán az OMI kéndioxid koncentráció térképén megjelenő anomáliáról lehetett sejteni, majd a kitörésről már halászok is beszámoltak. A jemeni hatóságoktól nem sok hír szivárgott ki, azonban a mai világban már e nélkül is található bizonyíték, mégpedig a műhold képek alapján!
Az első felvételek szerint a Zubair vulkáni szigetcsoportban kezdődött a víz alatti kitörés, ami gyorsan a víz felszíne fölé csapott megkezdve ezzel egy új sziget épülését.

Kis fehér kitörési felhő tanúskodik a NASA műholdképén a Jemen közeli vulkáni működésről. A kitörés az utoljára 2007-ben működött Jebel at Tair és a legutóbb 1824-ben aktív Jebel Zubair között történt. Forrás: Eruptions blog

A későbbi, december 23-i NASA képek már egyértelműen egy sziget születését is bemutatják:

Itt a bizonyíték az új sziget születésére! Balra egy október 24-i műholdfelvétel, jobbra pedig a december 23-i kép. Forrás: NASA

Ezt követően már több hír jelent meg, többek között az angol nyelvű Yemen Times hírportálon, ahol a hatóságok igyekeztek megnyugtatóan beszélni arról, hogy a kitörés egyelőre nem veszélyezteti a hajózást. Ez különösen azért fontos, mert a területen fontos kőolajszállító hajóutak futnak. Sajnos, nincs folyamatos vulkán megfigyelés Jemenben, így nem sokat tudni a kitörés további részleteiről, amik azonban minden bizonnyal igen látványosak lehettek! A sziget megmaradása a vulkáni működés további eseményeitől függ. Amennyiben lávafolyás is történik, az hatékonyan megvédheti a robbanásos kitöréssel keletkezett laza vulkáni törmelékes kúpot és megmaradhat a sziget, ennek hiányában azonban a víz elmoshatja a vízfelszín feletti friss vulkáni kúpot.

Így nő egy vulkáni sziget területe!

Rövidesen összeállítást közlünk 2011 vulkáni kitöréseiről, úgy ahogy azt tavaly is tettük, előbb azonban álljon itt egy látványos összeállítás arról, hogy növekszik egy sziget.
A hawaii Nagy szigeten (Big Island) 1983. január 3-án egy hosszú hasadék nyílt fel a Keleti Rift zóna területén, lávafüggöny csapott fel, majd júniusra a kitörés egy pontra szűkült. Káprázatos lávaszökőkút kitörésekkel megszületett a furcsa nevű Pu‘u ‘Ō‘ō tűzhányó (a név eredetére vonatkozó kis történet a Vulkánok c. könyvemből idézve a következőképpen szól: A kitörés a Kilauea kalderától keletre indult meg, pontosan ott, ahol a vulkanológiai térképen a „Flow of 1965” o betűje volt. Taeko Jane Takahashi ezzel magyarázza miért kapta az új vulkáni kúp a furcsának tűnő Pu’u ’O’o nevet. A Pu’u kúpot jelent és első neve így Pu’u O lett. A vulkanológusok azonban egyeztettek Kalapana falu öregeivel is a névválasztásról, akik hosszú történetbe kezdtek. Ennek vége az lett, hogy a választott név is egy picit hosszabb lett: Pu’u ’O’o, pontosabban Pu‘u ‘Ō‘ō, ahol az ‘Ō‘ō annyit jelent, hogy földbeszúrt bot. Ez pedig Pelenek, a hawaii tűzhányók istenének tevékenységére utal, aki botját földbe szúrva alkot újabb és újabb vulkáni kúpot.)
E hosszú folyamatos vulkáni működés során 2011. januárjáig 3,5 köbkilométer láva ömlött a felszínre, ami 123 négyzetkilométer kiterjedésű területet borított be, a sziget nagysága pedig 206 hektárral, azaz több mint 2 négyzetkilométerrel növekedett!
A sziget területének növekedése most újabb fázisához ért. December 9-én délután a Pu‘u ‘Ō‘ō újabb lávaadagot bocsájtott útjára, ami többek között jól szigetelt lávaalagutakon keresztül több kilométert megtéve 2011. februárja után ismét eljutott a tengerpartra.
Az alábbi képek, amelyek Leigh Hilbert csodálatos fotóiból válogatás, hűen tükrözik a dinamikus Föld egy pompázatos epizódját, ahogy egy sziget újabb szárazföld darabbal gazdagodik:

Forrás: Leigh Hilbert - Hawaiian Lava Daily

... és végül, ünnepi készülődésben, szeretettel ajánlom Leigh Hilbert alábbi csodás hawaii zenével aláfestett, rövid filmfelvételét a december 17. hajnali eseményekről.

Forrás: Leigh Hilbert

Mi várható és mi nem, amennyiben a Katla kitör...

Az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta jelentősen megnőtt a társadalmi érzékenység a vulkánkitörések iránt. Miközben El Hierro déli partvidéke előtt ismét intenzív víz alatti vulkánkitörés zajlik, akár esélyt adva annak is, hogy még ebben az évben a kitörési felhő látványosan a tengerszint fölé csapjon, a figyelem mégis ismét Izland felé irányul. Ennek elindítója egy december 2-án megjelent BBC riport volt, ami a Katla aktivizálódásáról szólt, majd továbbment és ennek egy globális kihatásáról, többek között a tengervíz megemelkedéséről írt. Nem maradt el mögötte a szintén brit Guardian sem, amelyik először még az izlandi Katia kitörése esetén bekövetkező biztosítási teendőkről cikkezett, majd néhány nap múlva helyesbített, megtalálva a helyes vulkánnevet, a Katlát. A BBC cikk alapján a mai napon az Index tárja az olvasóközönség elé a tűzhányó kitörésének okait. Ebben volt szerencsém az eredeti BBC cikk néhány tévedését helyretenni, de azért nem mindent, így álljon itt egy némileg bővebb kommentár: mit okozhat és mit nem a Katla jövőbeli kitörése?

Valóban bármikor kitörhet a Katla?
Igen, ez így igaz, azonban amikor a vulkanológus ezt a szót ("bármikor") használja az annyit jelent, hogy akár néhány órán belül, de lehet, hogy egy-két év is eltelik a kitörésig! Ami tény, hogy a Katla nyár óta meglehetősen nyugtalan és július elején egy kisebb kitörése is volt, valószínűleg hasonló, mint 1999-ben. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre.

A Katla 1918-as legutolsó kitörése! Forrás: különböző internetes források

A Katla kitörései az elmúlt évszázadokban nagyjából 40-60 évente követték egymást, most pedig lassan már 100 éve nem hallatott igazán magáról az izlandi boszorkány. Erre mondják azt, hogy "túlhordott a baba", ideje a születésnek, de hogy mikor? Ezt NEM lehet pontosan megmondani!

Mekkora kitörés várható?
Nem tekinthető szabálynak, de ha egy aktív tűzhányó hosszú ideig nyugalomban van, utána általában erős kitöréssel ébred újra. Továbbá, a Katla kitörései jellemzően VEI=4-5 értékűek (azaz kb. 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre), ez jóval nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés erőssége volt! Mindezek alapján a következő kitörés során is ehhez hasonló erősségű kitörés várható. De milyen? A Katla, néhány izlandi vulkántársához hasonlóan kettős életet él: van amikor (és ez a gyakoribb) bazaltos magma tör a felszínre, máskor szilícium-dioxidban gazdag, riolitos magma tódul ki. Nyilvánvalóan az utóbbi sokkal veszélyesebb, de szerencsére sokkal ritkább! Mindkét kitörési típus ugyanakkor robbanásos, mégpedig az olvadékvízzel való keveredés miatt, a tavalyi Eyjafjallajökull kitöréshez hasonlóan, freatomagmás jellegű. Ezért várhatóan több kilométer magasra emelkedik a kitörési felhő, amiben jelentős részt lesznek nagyon pici vulkáni hamuszemcsék.

Európa légi közlekedése újra veszélybe kerül, ha kitör a Katla?
Ez nincs kizárva, minden az akkor uralkodó széliránytól függ! Amennyiben ismét a nyugatról fújó szelek lesznek az uralkodóak, akkor újra fel kell készülni a légi járatok törlésére, repterek bezárására! Mivel jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamu kerülhet a levegőbe, mint tavaly tavasszal, ezért nincs kizárva, hogy adott időjárási viszonyok között Magyarország fölé is elérjen a vulkáni hamufelhő. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy a kitörés milyen évszakban következik be. Egy nyári kitörés katasztrofális hatású lehetne Európára nézve...

Ha kitör a Katla, a kapcsolódó jeges iszapár miatt valóban megemelkedik a tengerszint?
A Katla több mint 10 km széles kalderája mintegy 500 méter vastag jégtakaró alatt húzódik. Nem ez Izland legnagyobb jégmezője, a Vatnajökull, ami alatt többek között az idén kitörést produkáló Grimsvötn vulkán bújik meg, sokkal kiterjedtebb és vastagabb! Amennyiben a Katla kitör, ez a hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot, izlandi nevén jökulhlaup-ot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani és minden útjába esőt elsodor. A Katla legutolsó, 1918-as kitörését is egy intenzív jökulhlaup kísérte, aminek során 8 köbkilométer víz ömlött a környező sík területre. A jeges-vizes áradat sebessége megközelítette a 40 km/óra sebességet. Ez azt jelenti, hogy a vulkáni kitörés után 1-1,5 óra után már a parti síkságon ömlik a mindent elmosó jeges vízáradat.

Ekkora jégtömböket szállított az 1918-as kitörés során lezúdult jökulhlaup! A méretek jobb megértése végett, a kép jobb szélén lévő tömbön 2 ember áll! Forrás: különböző internetes források

Okozhatja-e egy ilyen vizes áradat az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését, ahogy az a BBC és Index cikkekben is megjelenik? A válasz: egyértelműen NEM!! Kollégám, John Stevenson blogjában világosan jelzi egy Katla kitöréshez kapcsolódó jökulhlaup méreteit. Az 1918-as áradat vízhozama mintegy 300000 köbméter/másodperc volt, ami 700 négyzetkilométer területet öntött el és jelentősen kitolta Izland déli partvidékét. Ez azt jelenti, hogy a vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával! Ez nagyon-nagyon érték, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!
A BBC híradás másik nagy tévedése, ami az Index-en is szerepel, hogy a jeges áradás Izland keleti partvidékét veszélyezteti. Nos, a Myrdalsjökull alatti Katla Izland déli részén foglal helyet, az áradások a jégsapka előtti területet érintik, azaz a sziget déli részén okoz gondot, keleten NEM! A jeges iszapár egyébként általában a jégsapkától keletre és nyugatra buggyan ki és aztán veszi az irányt a tengerpart felé.

Balra, a Katla elhelyezkedése Izlandon (A-betűvel jelezve), jobbra pedig a jökulhlaup levonulásának helye a korábbi adatok alapján (mindkettő google térkép)

Kapcsolódhat-e globális klímaváltozás a Katla kitöréséhez?
Ezt nehéz megjósolni. A történelmi időkben valószínűleg volt erre példa, az 1262-es és 1755-56-os kitörés nyomai például megtalálható a grönlandi jégmintákban, mint kiemelkedő sav-csúcsok. Ezek utalhatnak arra, hogy némi átlaghőmérséklet csökkenés kapcsolódhatott ezekhez a kitörésekhez, azonban valószínűleg ezek nem voltak annyira jelentősek. Azt gondolom, hogy egy következő Katla kitörésnek nem lehet erősebb klimatikus hatása, mint a Pinatubo 1991-es kitörésének, ami néhány tized Celsius fokkal csökkentette az északi félteke átlaghőmérsékletét. Fontos tudni, hogy a sztratoszféra Izland fölött már 10-12 km magasan elkezdődik, azaz ha ide jut fel nagy mennyiségű kéndioxid gáz, akkor elképzelhető a klimatikus hatás. Ez azonban még várhatóan messze nem olyan mértékű lehet, aminek drámai hatása lesz!

Újabb kitörési rekordját döntötte meg a Sakurajima: idén már 897-dik kitörését mutatta be!

A japán Sakurajima idén már 897-szer tört ki, amivel új rekordot állított fel! 2009-ben "csupán" 548 kitörése volt, 2010-ben viszont már 896! Ebben az évben bizonyosan közel lesz ez a számérték az ezerhez! A kitörések eloszlása nem egyenletes, az eddigi legproduktívabb hónap a szeptember volt, a maga 141 robbanásos kitörésével. Tavaly már hírül adtuk az akkori csúcsdöntést, részletes háttérinformációval a vulkáni működésről.
Ezek a kitörések mind pompázatosak, magukon viselik a stromboli-jellegű kitörések szépségét, de annál jóval energikusabbak és inkább a vulcanoi-kitörések jegyeit viselik. Milyenek ezek? Az alábbi webkamera videofelvétel hűen mutatja mindezt! Ráadásul egy olyan eseménysort mutat be, amikor egy nap (december 7) alatt 10 kitörés is volt!

December 7: egy a tízből! Webkamera videofelvétel a Sakurajima kitöréseiről. Árdemes nézni! Forrás: Disclose.Tv

El Hierro: gyengülő vulkáni működés, vagy...?

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 12:04)
Röviden, az elmúlt napok eseményeiről: a napi földrengések száma gyakorlatilag a nullához közelít, mégis a víz alatti kitörés tovább zajlik, amint azt a földremegés amplitúdó és az ismétlődően vízfelszínre kerülő kigőzölgő vulkáni törmelékek is jelzik. Tegnap este egy erősebb vulkáni működés zajlott, ami azonban ma hajnalban, helyi idő szerint fél 5-kor hirtelen abbamaradt és a földremegés amplitúdója annyira visszaesett, amire október 10 óta nem volt példa:

A csütörtöki földremegés kép jelentős változásokról tanúskodik, azonban még mindig kérdés mi lesz ennek a kimenetele.... Forrás: IGN

Bár, úgy tűnhet, hogy a ma hajnali földremegés intenzitás hirtelen visszaesése akár a vulkáni működés végét is jelentheti, a földremegés amplitudó azóta, ha lassan is de folyamatosan emelkedik, azaz van még tartalék! Mindazonáltal, a tegnap jelentős eseménye volt, hogy a PEVOLCA csökkentette a kiszültségi szintet a sziget déli részén vörösről sárgára. Mindez sokak szerint részben az egyre erősödő lakossági nyomást elégítette ki, bár több szakemberben kételyeket eredményezett. Továbbra is megmaradt azonban a vörös jel a víz alatti kitörés helyszíne körül. Pontosították a víz alatti vulkáni működés körülményeit is, miszerint a Ramon Margalef kutatóhajó vizsgálatai három, egymáshoz közeli kitörési központot rekonstruált, amelyek 160-180 méter mélyen vannak a víz alatt. A Sarmiento de Gamboa kutatóhajó mérései viszont 150 méter mélyre teszi a vulkáni kúpot. Ezek azért figyelemre méltő adatok, tudván azt, hogy kb. 100 méter mélyen van az az elméleti határ, ami felett adott esetben már a vízfelszín fölé is kicsaphat a kitörési felhő. Vajon ez meg fog-e történni vagy a mostani földremegés csökkenés valóban végét jelenti a vulkáni működésnek? Ezt még mindig nem lehet pontosan megmondani, a folyamatos figyelem (és a helyiek készültsége) elengedhetetlen!
Mindez, azonban nem könnyű egy olyan helyzetben, amikor La Restinga gazdaságát teljesen tönkre vágta a vulkáni krízis. Ezzel sajnos kevesen foglalkoznak, erre sajnos sokkal kevesebb figyelem fordul, mint magára a szeizmikus és vulkáni eseményre! Habár a vulkáni működés eddig végig víz alatt zajlott és semmilyen komolyabb közvetlen problémát nem okozott, a kis halászfalu teljesen elnéptelenedett. Nincsenek, a máskor nyüzsgő turisták, a pihenést kereső látogatók, az éttermek hiába várják a vendégeket, a szállodák is fölöslegesen nyitnak ki. Tragikus következmények, amelyek együttjárnak egy ilyen eseménnyel - bár őszintén szólva, talán nem lenne ez így, ha a média nem kapta volna fel ilyen mértékben és sokszor nem túl szerencsés felhanggal ezt az eseményt, és ezzel nem riasztotta volna el a szokásos szigetre látogatókat. A vulkanológusok nyilvánvalóan feldolgozzák a vulkáni működés mozgatórugóit, de nem kerülhető meg a vulkáni működés társadalmi hatása, annak elemzése sem, minden velejáró részletével együtt!

Csak remélni lehet, hogy az élet újra helyreáll El Hierro szigetén, La Restinga faluba ismét megérkeznek a pihenést, a kivételes környzetet kereső látogatók!

Eredeti bejegyzés:

Merre tart a vulkáni működés El Hierro körül? Továbbra is csak a közvetett jelekből lehet ítélni. Lássuk röviden sorjában!

Vulkáni működés jelei
A vulkáni működés továbbra is víz alatt zajlik, azaz nem láthatóak az események, csupán annyi, hogy a La Restingától délre lévő Las Calmas tenger vízfelszínén megjelennek-e zöldes-barnás elszíneződések, esetleg működik a "jakuzzi" (gázbuborékok körkörös felszínre jutása) vagy jönnek fel kigőzölgő "lávalufik"? Ezeket a jelenségeket tekintve azt mondhatjuk, hogy a víz alatti vulkáni működés folyamatos, tagnap megfigyelhető volt néhány "lávalufi" és időszakonként kisebb-nagyobb színes foltok is kialakultak a tengervízen. A vulkáni működés tehát pulzálva zajlik!

A víz alatti vulkánműködés jelei az elmúlt napokban: gőzölgő lávalufi december 4-én a Las Calmas tenger vízfelszínén (balra) és színes foltok kialakulása a tengervízen december 1-én. Forrás: Armand Vervaeck fotógalléria és INVOLCAN video

Földremegés
Az elmúlt napokban meglehetősen változékony volt a földremegés intenzitás. Fontos kiemelni, hogy a földremegés kép azt jelzi, hogy a víz alatti vulkánműködés tovább zajlik. Tegnap helyi idő szerint fél 7-kor hirtelen megnőtt a földremegés amplitúdója, ami egészen mai nap kora délutánig megmaradt. A szeizmogramok ismétlődő kisebb robbanásokat jeleznek.

A földremegéskép vasárnap, helyi idő szerint délután 6 és 7 óra között. Forrás: IGN

Frissítés (hétfő, 21:25): a földremegés intenzitása azonban ma délutántól már fokozatosan csökken!

A földremegés intenzitás egyre csökkenő tendenciát mutat a mai napon. Forrás: IGN

Földrengések
Az elmúlt napokban a földrengések száma és erőssége is csökkent a sziget északi része (El Golfo öböl) alatt.

A földrengések (M>1,5) számának és erősségének alakulása az elmúlt 10 napban (balra) és nyár közepe (jobbra) óta. Forrás: IGN

Mit jelenthet ez? Földrengés akkor pattan ki, amikor kőzettestek mozdulnak el hirtelen a mélyben, vulkáni terület alatt például azért mert magma nyomul fel, ami repeszti a kőzeteket, repedések, hasadékok nyílnak fel. Ez történhet az El Golfo öböl alatt is, ahol heteken keresztül magma nyomulhatott a földkéreg alá, ahol egy magmatározó jöhetett létre. Ehhez a magmatározó épüléshez kapcsolódhattak a 16-23 km mélységközben kipattant rengések. A földrengések számának csökkenése arra utalhat, hogy ez a folyamat lelassult, például azért mert megszűnt a további mélybeli magmafeláramlás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs kitörésre elegendő mennyiségű magma a mélyben! A korábbi kutatások szerint El Hierro szigete alatt, a földköpenyben kis magmakamrák szövevénye jöhet létre, ahol a nagy nyomáson kristályosodik zajlik. A kristályosodás egyik következménye a nagy nyomáson oldott állapotban lévő illó anyagok (például széndioxid) kiválása lehet, ami csökkenti a magma össz-sűrűségét és elősegíti felnyomulását. Azaz egy viszonylag nyugodt mélybeli kristályosodás is elindíthat egy újabb magmacsomagot a felszín felé.

Gázkibocsátás
Az INVOLCAN folyamatosan méri a diffúz széndioxid kibocsátást. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent a széndioxid koncentráció, a napi 2400 tonna csúcsértékről (ez a normál érték hétszerese!) december 4-én 1560 tonnára esett vissza. A széndioxid a második legfontosabb illó komponens a víz mellett a bazaltos magmában. A vízzel szemben azonban rosszul oldódódik, azaz már nagyobb mélységben kiválik a bazaltos magmából. Ezek a gázok a kőzetrepedések mentén a felszínre törthetnek. Ez azt jelenti, hogy friss bazaltos magma felnyomulását közvetlenül jelzi a széndioxid kibocsátás megnövekedése. A mostani koncentrációcsökkenés arra utalhat, hogy megszűnhetett a mélybeli friss magmautánpótlás.

A diffúz széndioxid koncentráció alakulása El Hierro szigetén. Forrás: INVOLCAN

Földfelszín alakváltozás (deformáció)
Az elmúlt időszakban viszonylag stabil állapot volt jellemző, sőt inkább csökkent a felszínmagasság, mintsem emelkedett, azaz úgy tűnik nincs mélybeli felfelé irányuló nyomás, azaz nem nyomul felfelé magmatömeg.

Összegzés
A közvetett jelek és közvetlen megfigyelések arra utalnak, hogy a víz alatti vulkáni működés pulzálva továbbra is zajlik, azonban számos adat arra utal, hogy a mélybeli magmautánpótlás megszűnhetett. Ez elvezethet akár a vulkáni működés végéhez is, azonban ezt még messze nem lehet határozottan kijelenteni. A magmás rendszerben bármikor változás történhet, például újabb friss magmacsomag emelkedhet fel a földkéreg alatti magmatározóba vagy újabb magmaadag indulhat a felszín felé. Egy ilyen vulkáni működésben akár az is előfordulhat, hogy hetekig tartó nyugalmas időszakot követve újabb aktív szakasz következik. Egyelőre tehát tovább kell figyelni a jeleket, kategorikus következtetések levonéásának még távol nincs itt az ideje!

Tungurahua: ismét működésben a "tűztorok"

Vasárnap működésbe lépett Ekvádor legaktívabb tűzhányója, a Tungurahua (neve Quichua nyelven annyit jelent, hogy "tűztorok"). A vulkáni működés során 4 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamu, a tűzhányó oldalában időszakonként piroklaszt-árak (nagy sűrűségű, vulkáni kőzetdarabokat és forró vulkáni gázokat tartalmazó, a felszínközelben nagy sebességgel terjedő kitörési felhők) zúdultak le maximálisan 1 km távolságba eljutva.

Kitörésben a Tungurahua nappal és este. Forrás: IGEPN

A tűzhányó oldalában kisebb falvak találhatóak, ahonnan mintegy 700 embert telepítettek ki. Tegnap este messzire hallatszó detonációkkal zajlott a kitörés. Az eső következtében kisebb iszapárak keletkeztek, de ezek nem okoztak nagyobb veszélyt. A földrengések mára kissé csitultak.

A mostani vulkáni működésről máris több nagyszerű videófilm nézhető meg:

Videofelvételek a Tungurahua kitöréséről. Forrás: LD TV in YouTube (balra) és alexanderecu38 in YouTube (jobbra)

Bár egyes híradások szerint a szakembereket meglepte a kitörés, igazából azonban nincs nagy meglepetés, a Tungurahua ugyanis 1999-óta, néhány hónapos szüneteket tartva, szinte folyamatosan működik. Azt megelőzően jóval csendesebb volt. A mostanihoz hasonló hosszabb, folyamatos vulkáni működés 1916 és 1925 között zajlott. A Tungurahua egy jellegzetes Andok-beli tűzhányó, ami hol összeomlik, hol ismét építkezik. Legutoljára 3000 éve omlott össze a vulkán, amikor 8 köbkilométer mennyiségű kőzetanyag zúdult le 15 km távolságba is eljutva, és egy hatalmas sebhely maradt vissza. Ezen a sebhelyen építkezik most már harmadszorra nekigyürkőzve az andezites tűzhányó. A jelenlegi Tungurahua III-as kúp már közel eléri a korábbi felépítmény térfogatának 50%-át. Az építkezés a mostanihoz hasonló jellegű kitörésekkel zajlik. A tűzhányó híres a hatalmas detonációkkal járó, éjszaka látványos, vulcanoi-típusú kitörésekről. Ekkor hatalmas, még izzó kőzetdarabok hullanak a vulkáni kúp lejtőire. Nagyobb kitörések esetében több kilométer magas hamufelhő alakulhat ki, ami több alkalommal is hamuhullást okozott még a 135 km távolságban lévő Quitóban is, megakasztva rövidebb-hosszabb ideig a légi közlekedést.

A Tungurahua korábbi - elmúlt másfél évben történt - kitöréseiről folyamatosan hírt adott a Tűzhányó blog, ezekről az alábbi összeállításban olvashat!

Ismét kigőzölgő vulkáni törmelékek úsznak a vízen El Hierro partjai előtt

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.29. kedd, 10:50)

A webkamerákon reggel óta egyre erősödő folt figyelhető meg a tengervízen, ami fokozatosan intenzívebbé váló víz alatti vulkáni működést jelez!

A kedd délelőtti webkamera képeken egyre erősödő folt figyelhető meg a korábbi kitörési központ helyén a Las Calmas tenger vizén. Forrás: Earthquake-report webkamerák és USTREAM webkamera

Ma az eddigi 4 földrengés közül 3 15-16 km mélységből pattant ki az El Golfo öböl alatt. Az egyik 3-as magnitúdójú volt, amit a lakosság is érzett.

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.28. hétfő, 19:00)

Az El Hierro vulkáni kitörés adatait közlő IGN (Instituto Geográfico Nacional) szolgáltatása - talán a korábbi sok kritika hatásaira is - egyre bővül, a napi beszámolók után most egy fotógalériával. Ezekből válogatva álljon itt egy igazán remek fotó, mondjuk "A múlt és jelen - egy sziget születése" címmel. Háttérben a sziget partvidékén található szárazföldi kitörésekkel keletkezett vulkáni kúpjai, előtérben pedig a víz alatti vulkáni működés eseményének egy pillanta látható:

Gőzölgő "lávalufik" a szárazföldi vulkáni kúpok előterében. Forrás: IGN

Ma a felszínen elcsendesült a vulkáni működés, a folyamatos földremegés azonban jelzi, hogy a vulkáni működés nem állt le. Megszaporodtak az El Golfo alatti földrengések is, ma már a 19.-nél járunk, köztük volt 13-15 km mélységből kipattanó esemény is!

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.27. vasárnap, 21:25)

Élénk aktivitás jellemezte ma a Las Calmas tenger alatt zajló vulkáni működést. A webkamerákon jól kivehető volt a felújuló "jakuzzi" tevékenység, amit kisebb gázfelfreccsenések kísértek. A Parti Őrség hajója merészen megközelítette a parttól mintegy 1,8 km távolságban lévő kitörési helyet, remek fotókat készített és újabb mintákat szedett:

Gőzölgő vulkáni törmelékek a tengervíz felszínén és egy jókora méretű friss kőzetpéldány. Forrás: Presidencia del Gobierno de Canarias

A Föld legfiatalabb vulkáni kőzetei!. Forrás: AVCAN

A mintavétel körülményeiről egyelőre nincs pontos információ, mindenesetre a képen szereplő kőzetpéldányok meglehetősen súlyosnak tűnnek, sokuk közel 1 méter nagyságú, márpedig a képek tanúsága szerint ezek a víz felszínén úsztak egy ideig, azaz belsejüket egy hatalmas gázhólyag tölthette ki. A másik lényeges észrevétel, hogy most nem a korábbi, homályos eredetű, bazaltkéreggel bevont fehér, hólyagüreges anyag, azaz restingolit jelent meg, a maiak már tisztán bazaltos kőzetdarabok! Fantasztikus képek, kivételes érdekességű kőzetminták, amelyeket mindeddig ilyen részletességgel sehol sem figyeltek meg!
A mai földremegés képen jól kivehetők az időszakos, ismétlődő robbanások okozta amplitúdó növekedések:

A földremegés képen az amplitúdó növekedést az ismétlődő kisebb robbanásos kitörések okozhatták. Forrás: IGN

Az El Hierro vulkáni működés továbbra is tartogat újdonságokat és izgalmakat!

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 2011.11.26. szombat)

Folytatódik az "Itt a vulkán, hol a vulkán" játék... A földregések számának csökkenése és a földremegés intenzitásának mérsékelt volta alapján azt gondolnánk lassan minden csendesedik, a vulkáni működés is lassan abbamarad. A mai nap a víz felszínén megjelenő kigőzölgő vulkáni törmelékek (úgynevezett "restingolite") azonban csattanós választ adtak: Kérem szépen, zajlik továbbra is a vulkáni működés mégpedig immáron 47 napja!

Ismét megjelentek a kigőzölgő vulkáni törmelékek a tengervíz felszínén! Forrás: Earthquake-report

A földrengések száma az elmúlt 3 napban nem haladta meg a napi tízet, a hipocentrumok alapvetően 16-20 km között vannak. A magas széndioxid koncentráció azonban azt jelzi, hogy ez a magmatömeg a mélyben kigázosodik és továbbra is potenciális utánpótlást jelenthet a vulkáni működésnek.

Három vulkán is a nap képe a NASA-nál

A NASA Modis weboldalán egy héten belül háromszor is egy tűzhányóról készült felvétel volt a nap képe.

November 19-én a már hónapok óta kisebb-nagyobb hamufelhőket eregető chilei Puyehue volt a kiszemelt vulkán. A hamufelhőt akkor épp dél-délnyugati irányba sodorta a szél.

Másnap pedig egy afrikai vulkán, a Nyamuragira felvétele lett a legnépszerűbb, igaz a sűrű felhőzet miatt szinte semmi sem látszik a képen. A kitörés tulajdonképp nem is a Nyamuragirán, hanem egy keleti lejtőjén felnyílt hasadék (a képen bekarikázták) mentén zajlik. Ez sokkal kevésbé heves, hawaii típusú kitörés, emiatt nem is láthatunk magasba emelkedő, messzire sodródó hamufelhőt. A feltörő láva pedig már egy hosszú lávafolyást is létrehozott, mindezekről már korábban beszámoltunk.

A mai napon ismét amerikai vulkáné lett a nap képe, a karibi Soufriére kis hamufelhőt ereget, ami nyugat-délnyugat felé sodródik a szigetről. Mindhárom kép felbontása 250 m/pixel.

El Hierro: ismét erősödő víz alatti vulkáni működés

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.22, kedd, 21:30)

Az újabb repülőgépes vizsgálatok egyértelműen megállapították egy újabb kitörési pont aktivizálódását. Az új kürtő a korábban feltételezett hasadékvonal mentén található, mintegy 3,5 km-re délre La Restingától, ahol a becslések szerint a vízmélység 340 méter körül van. A kékes elszíneződés egyelőre gázkitörésre utal, azaz feltehetően vulkáni hamuanyag még nem jut a felszínre. A kékes elszíneződés ma délután is látható volt.

A kék elszíneződés egy új kitörési központra utal, ahonnan vulkáni gázok áramlanak ki. Balra: tegnapi, jobbra: ma délutáni felvétel. Forrás: IVCAN és Ian Carson fotója Armand Vervaeck fotógalériájában

A mai földrengések száma már elérte a tegnapit (eddig 24), köztük volt egy 3,3 erősségű és volt egy olyan is, ami 15 km mélyről pattant ki!

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.21, hétfő, 15:55)
Enyhül, esetleg lassan vége szakad a vulkáni kitörésnek, lassan megnyugszik a föld El Hierro alatt? A földrengések száma jelentősen lecsökkent, a mai nap idáig kevesebb, mint tízszer rengett a föld a sziget alatt és azok erőssége sem volt túl nagy! A földremegés intenzitása is csökkent, bár azért fontos megemlíteni, hogy nem szűnt meg:

Balra a földrengések számának napi eloszlása ma délután 4 óráig, jobbra a mai szeizmogram kép. Forrás: IGN

Mindez a végét még biztosan nem jelenti a vulkáni és szeizmikus krízisnek, sőt lehet, hogy most érdemes jobban figyelni a jelekre, mert könnyen lehet, hogy egy újabb vulkáni kitörési fázis következik...
...és közben megjelent egy friss hír az Earthquake-report weblapján: a Parti Őrség helikoptere nemrég tért vissza és a szakemberek egy új kitörési központot véltek felfedezni a Las Calmas tengeren kb. 300 méterrel a korábbi kürtőtől. A víz felszínén buborékosodást és kékes foltot figyeltek meg. Várjuk a hivatalos megerősítést!
21:40 - Úgy tűnik a PEVOLCA (Plan de Protección Civil por Riesgo Volcánico) is megerősítette az új vulkáni központ megjelenését és már képek is vannak erről:

Új kürtőt jelez a kékes folt?. Forrás: Ian Carson fotója Armand Vervaeck fotógalériájában

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.19, szombat, 21:44)
Szinte már várható volt... tegnap egy 3,7-es rengés, a földrengések száma esett és most hirtelen ismét erősödött a földremegés!

A földremegés intenzitás hirtelen megnőtt szombat helyi idő szerint 5 óra után!. Forrás: IGN

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.18, péntek, 10:40)

Tegnap este, helyi idő szerint negyed 11-kor hirtelen csökkent a földremegés intenzitás, ami nagyon hasonló ahhoz, ami október 12 délután történt:

A földremegés intenzitás hirtelen csökkent csütörtök este negyed 11-kor. Forrás: IGN

Ennek okáról csak feltevések lehetnek, néhányan egy új hasadék felnyílására gondolnak, azonban a hozzáférhető adatok nem elegendőek pontos következtetés levonására, marad az események további figyelése... A mai földremegés jelek kisebb robbanásokkal tarkított eseményeket jeleznek, a vulkáni működés tehát némileg takaréklángra kapcsolt, azonban még nem fejeződött be.
Az El Golfo öböl alatt kipattant földrengések száma már most majdnem annyi, mint tegnap egész nap, azonban eddig még nem volt 3-as erősségűnél nagyobb és egyelőre 17 km volt a legsekélyebb hipocentrum.

Frissítés (Szabolcs, 2011.11.17, csütörtök, 21:22)

A spanyol napilapokban egyre több írás jelenik meg a vulkáni működésben részt vevő és abból némileg kiszorított szervezetek és kutatók közti feszültségről. Remélhetőleg ennek pozitív tanulságai is lesznek és e kivételes vulkáni működés tapasztalatait az izlandi példa alapján kezelik majd.
A mai napot kettősség jellemezte. Az El Golfo öböl alatt viszonylag kevés földrengés volt, aztán helyi idő szerint fél 5-kor egy 3,6 magnitúdójú földrengés pattant ki 22 km mélyről, amit a lakosok is éreztek. Ezután meglódultak a rengések és azóta is gyakoribbak. Nemrég, 7 percen belül négy rengés pattant ki. Bár a földrengések száma viszonylag kevesebb, mint korábban volt, azonban még mindig bőven elég arra, hogy fennmaradjon a készültség. Mindezek alapján korainak vélem, hogy ebből máris kevéssé valószínűsítik egy lehetséges vulkáni működést az északi területen. A rengések között volt ráadásul egy 13 km mélységből kipattant 2,7-es erősségű is. Tehát, nyugtával...
La Restingától délre viszont továbbra is igen intenzív földremegés zajlik, ami teljesen telíti a frekvencia sávot. Újabb jakuzzi tevékenységet azonban nem jeleztek. Az Earthquake-report viszont érdekes jelentéseket és képet adott közre, mégpedig a Ramón Margalef óceánkutató hajó vizsgálataiból.

A Ramón Margalef kutatóhajó akusztikus vizsgálatainak egyik eredménye, vélhetően november 13-i adat.. Forrás: Instituto Español de Oceanografía ábra az Earthquake-report weblapon

Az akusztikus vizsgálat eredménye, aminek napi jelentései letölthetők az Instituto Español de Oceanografía honlapjáról is jelzi a vulkáni felépítményt, sőt az értelmezés szerint magát a vulkáni működést is (piros szín), ami részben a vízfelszínre emelkedik, részben a vulkáni felépítmény palástján húzódik. A becslések szerint a vulkán kb. 150 méter mélyen lehet, azaz még jócskán növekednie kell, hogy a kitörés a vízfelszín fölé jusson. Hogy miért nem könnyű mindez? Ennek oka az, hogy a vélhetően laza piroklaszt üledék (=robbanásos vulkáni működés során felszínre került törmelékek anyaga) könnyen a vízmozgás áldozatául esik, azaz áthalmozódik. A jelentések arról is szólnak, hogy több kilogramm kőzetmintát is szedtek, ezek alapvetően megegyeznek a vízfelszínen is megjelentekkel. Reméljük lesznek ebből hamarosan elemzések is, ahogy ezt az izlandi vulkáni működések során már megszoktuk...

Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 2011.11.16, szerda, 21:48)

A Nyamuragira és az Etna látványos kitörései miatt az elmúlt napokban keveset írtunk arról, hogy mi történik El Hierro szigetén. Pedig az események nem álltak le, amint arról a Legfrissebb Rövidhírekben azért tudósítottunk.
El Hierro szigetétől délre a víz alatti vulkánműködés továbbra is zajlik, sőt jelenleg a földremegés kép alapján meglehetősen intenzíven!

Az erős harmonikus földremegés intenzív víz alatti kitörést jelezhet. Forrás: IGN

A sötét miatt nem tudni a felszínen ez jelentkezik-e valamilyen módon, azonban ma olyan helikopterről készült fotók jelentek meg, amelyek utoljára november első napjaiban voltak láthatók:

November 16-án helikopterről készült felvételek La Restingától délre. Forrás: Volcano report

Jó esély van arra, hogy holnap ismét víz fölé csapjon a kitörés...
Északon, az El Golfo öbölben, bár a földrengések száma némileg csökkent (bár mindig napi 20-30), azonban erejük nem. Ma többször is voltak olyan 3-as magnitúdó körüli földrengések, amit a lakosok is megéreztek. A hipocentrumok továbbra is 16-18 és 20-23 km között vannak.