Etna - egy paroximális kitörés anatómiája

Az Etna tegnap az idei év 18-dik paroximális kitörését mutatta be. Ez a vulkáni működés ismét rávilágít arra, hogy a korábban inkább a lávafolyásairól híres tűzhányó egyre inkább robbanásos tevékenységet kezd folytatni. Hogy milyet? Nézze és halgassa Boris Behncke videofelvételét!
A vulkáni működést ismét szinte a kezdetektől sikerült követnünk és folyamatosan mentettük a webkamera képeket. Ezek elemzése sok tapasztalatot ad és mivel sokan választják az Etnát egy kaland(os) túra célpontjaként, ezért érdemes némileg részletesebben is elemezni a történteket. Az események felelevenítésében a cataniai INGV szeizmogramját, az Etna-guide Cam3 és a RadioStudio7 webkamera képeit használjuk fel. A szeizmogramon az idő GMT-ben szerepel (azaz helyi /és magyar/ idő -1 óra) Érdemes megfigyelni, hogy adott idő alatt mennyi változás történik!
Íme a kitörés lefolyása a szeizmogram jelei alapján, bejelölve az egyes eswmények képeit:

A vulkáni kitörési fázis november 15-én, a reggeli órákban kezdődött, mondhatni váratlanul, minden előjel nélkül, jóllehet az előző paroximális kitörés óta már viszonylag hosszú idő, mintegy 23 nap telt el. A szeizmogramon a kilengések egyre gyorsabban követték egymást, bár amplitúdójuk még nem volt nagy. Rövidesen azonban kisebb robajjal stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések történtek (1. kép) az Új Délkeleti kráterben és emellett a délkeleti oldalában megnyíló hasadékból izzó lávcafatok repültek ki (3-4. kép). Ez a vulkáni működés mintegy délig tartott. Ennek hátterében az áll, hogy friss magma tört magának utat felfelé, feltehetően a benne lévő gázbuborékok feszítő hatásának köszönhetően. A feljövetelt a földremegés egyre növekvő intenzitása jelezte. A bazaltos magma robbanásos kitörését, azaz lávatűzijáték, lávafröcsögés vagy lávaszökőkút működés alapvetően a magma feláramlás sebességétől és a benne lévő gázok mennyiségétől, továbbá a kőzetolvadékban való növekedésüktől, elkülönülésüktől függ. A gázbuborékok, kisebb sűrűségük miatt a magmában gyorsabban emelkednek, mint maga a kőzetolvadék és méretük a kis viszkozitású magmában egyre nő. Ahogy a magma eléri a felszínt a gyorsabb, elsősorban a nagyobb méretű széndioxid gázbuborékok pattannak szét és ezek okozzák az egymást időszakosan követő stromboli-jellegű lávatűzijáték kitöréseket.

Bevezető, lávatűzijáték-lávafröcsögés események 10:50 és 11:59 között:

1. fotó: 10:45, 2. fotó: 11:21,
3. fotó: 11:30, 4. fotó: 11:43,
5. fotó: 11:45, 6. fotó: 11:59

Déli, 12 óra után aztán hirtelen változott a helyzet. Addig viszonylag veszélytelennek tűnően zajlott a kitörés, azonban ismerve az Etnának a működését csak az volt a kérdés, hogy mikor indul meg a jóval hevesebb és nagyobb hatósugárban veszélyt jelentő paroximális kitörés! Ekkor már életveszélyes a vulkáni kúp közelében tartózkodni!

A vulkáni működés váltását mutató események 12:06 és 12:19 között, azaz 13 perc alatt:

7. fotó: 12:06, 8. fotó: 12:14,
9. fotó: 12:14, 10. fotó: 12:19

...és ekkor, 12:13-kor hirtelen elkezdődött a paroximális kitörés! Az addigi helyi lávatűzijáték-lávafreccsegés kitörést becslések szerint mintegy 300-500 méter magasra felcsapó lávaszökőkút kitörés váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy a vízgőz buborékoktól felhabzó magma érte el a felszínt, ahol a magmában lévő gázbuborékok mennyisége akár a 70 térfogat%-ot is elérhette. A nyomáscsökkenés miatt hirtelen, robbanásszerűen kitáguló gázbuborékok apró darabokra tépték szét a magmát: sűrű vulkáni hamu és néhány cm nagyságú lapilli darabok zúdultak ki a kürtőből. A nagyobbak a vulkáni kúp környezetében záporoztak a földre, a kisebb vulkáni hamut tartalmazó felhő pedig néhány km magasra emelkedett fel. A paroximális kitörés kb. 1 óra 15 percen keresztül tartott.

A paroximális kitörés kezdetének eseményei 12:19 és 12:38 között, azaz 19 perc alatt:

10. fotó: 12:19, 11. fotó: 12:23,
12. fotó: 12:29, 13. fotó: 12:38

A paroximális kitörés 12:47 és 13:28 között, azaz 41 perc alatt:

14. fotó: 12:47, 15. fotó: 12:55,
16. fotó: 13:13, 17. fotó: 13:17,
18. fotó: 13:26, 19. fotó: 13:28

Háromnegyed 2-kor a lávaszökőkút magassága egyre csökkenni kezdett és gyorsan, 15 perc alatt befejeződött az intenzív vulkáni működés. A gázbuborékokkal telített magmatömeg a felszínre ért. Most kezdődik ismét minden előlről a mélyben mindaddig, amíg a gázbuborékok mennyisége, azok feszítőereje ismét elindít egy magmatömeget a felszín felé...

A vulkáni működés vége 13:47 (19 perccel az előző képsorozat utolsó fotója után) és 14:02 között, azaz 15 perc alatt:

20. fotó: 13:47, 21. fotó: 14:02

Az Etnán ez volt idén - 10 és fél hónap alatt - a 18-dik paroximális kitörés. Volt már ennél intenzívebb paroximális kitöréssorozat is, mégpedig az idősebb Délkeleti kráterben. 2000-ben 66, majd 2001 tavaszán-kora nyarán 16 ilyen esemény történt. Az Új Délkeleti kráter idén januárban született meg, és most már az ismétlődő kitöréseknek köszönhetően közel 200 méter magasra nőtt. A 18-dik paroximális kitörés kb. 10-20 méterrel növesztette meg a vulkáni kúpot.
A vulkáni működés részletes leírása Boris Behncke, a cataniai INGV vulkanológusának megfigyelései alapján a szervezet honlapján olvasható.