Kemenes Vulkánpark: átadták a Sághegy Múzeumot, a Játszókertet és a Vulkánösvényt!

MEGTÖRTÉNT! A Kemenes Vulkánpark egy része már birtokba vehető! Markovits Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatójának megtisztelő felkésére, mint a fejlesztés ötletgazdája, átvághattam a nemzeti színű szalagot a Sághegyi Múzeum bejáratánál.

Egy felejthetetlen pillanat... A Kemenes Vulkánpark egy része már megvalósult és látogatható!

Megvalósult valami, aminek kezdeti terveit Lukács Rékával még 2004-ben írtam le, majd fokozatosan mertünk nagyobbat álmodni, sikerült meggyőzni a celldömölki önkormányzatot a fejlesztés hasznosságáról, majd az NFÜ turizmusfejlesztési pályázatán elfogadták a Kemenes Vulkánpark projektet. A fejlesztést a Celldömölki Önkormányzat és az Őrségi Nemzeti Park konzorciumban valósítja meg. A kivitelezés 2 éve, április 16-án indult meg, sajnos több mint 1 évig akadozva haladt, aztán tavaly nyáron aláírták a legnagyobb költségű beruházás, a Vulkánház kivtelezési szerződését. Közben, az Őrségi Nemzeti Park területén zajló munkák az ütemterv szerint haladtak és az általuk gondozott beruházás időben megvalósult!
Jön a hosszú hétvége, jön a szép idő, lehet tervezni kirándulásokat! Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, hogy ha teheti, keresse fel a Ság hegyet, ahol egyedülálló kirándulást tehet egy egykori bazalt tűzhányó belsejében és a kőfejtés során visszamaradt sziklákban rejtőző történeteken keresztül megelevenedik egy színgazdag vulkáni működés folyamata! A Vulkánösvény 12 állomása segít e történetek megismerésében, kérdéseket tesz fel, válaszokat fogalmaz meg, és végig ott lesz egy társ, a Kiss Balázs kiindulási ötlete alapján megformált Vulkán-fickó, aki együtt él a Ság hegy történetével. A táblákat terveim alapján a Patkós Stúdió készítette el.

A Vulkánösvény táblái...

Vulkán-fickó mindenhol ott van!

A Ság hegy azonban nem csak a vulkáni működés történetét rejti, ezen kívül még sok-sok érdekes felfedezni valóval várja a vándorokat. Ki gondolná mennyi minden izgalmas dolgot lehet megtudni, e titkok megismeréséről a felújított Sághegy Múzeum kiállítása gondoskodik. Lenyűgöző, fantasztikus, csak kapkodtam a fejem, mihez is nyúljak, mit próbáljak ki? - járt a fejemben, majd azt gondoltam, hogy a felfedezés örömét majd gyermekeimmel együtt élem át, mert itt órákat el lehet tölteni! Mindez köszönhető Patkós Gábornak és munkatársainak, akik rengeteg kreatív ötlettel, egy megfogható, egy interaktív, egy szeretnivaló kiállítást varázsoltak ide! A múzeum szép épülete mellett pedig további játszási lehetőségek vannak. Ötletem és terveim alapján, a Patkós Stúdió kivitelezésében készült el a Kőpark és Játszókert, ahol egy lemeztektonikai óriás puzzle, forgatható vulkán információs kockák, lapozható kőzet információk várják az érdeklődőket. A sok-sok ismeretet pedig hintázás vagy a fapadok mellett dolgozhatjuk fel.

A Sághegy Múzeumban sok-sok felfedezni való vár kicsiket és nagyokat egyaránt!

A Kőpark és játszókert is tartogat izgalmas, játszva megszerezhető felfedezéseket!

Sajnos, a Vulkánház átadása csúszik és csak ősszel vagy jövő tavasszal nyílik meg az interaktív kiállítás. Milyen lesz ez? A tervek készen vannak - átélhető földrengések, virtuális utazás a Föld belsejébe és egy magmakamrába, ahol részese lehetünk egy vulkánkitörés előkészülésének és lefolyásának, elindíthatunk vulkánkitöréseket, egy kicsit elidőzhetünk a karibi Montserrat szigetén és játékosan megismerhetjük a vulkáni működés sokszínűségét, szépségét, de veszélyeit is. A pályázati tervek megvalósításának kulcsa azonban a Celldömölki Önkormányzat kezében van.

A Vulkánház építése sajnos még mindig tart...

Etna: lávaöntés és...?

Frissítés (kedd, 16:50)
A 25-dik csak megér egy szép videobemutatót, íme:

Paroximális lávaszökőkút kitörés éjjel fél 4-kor. Forrás: tcx959 in YouTube

Frissítés (kedd, 09:25)
...és újabb lávaszökőkutas paroximális kitörés! Minden vulkánkitörés más, bár azt gondolnánk, hogy az idei 7-dik, a tavaly év elején kezdődött vulkáni ciklus 25-dik (!!) paroximális kitörése már lassan unalmassá kezd válni. No, nem... a vulkánok sokszínűsége még ebben a sorozatban is megjelenik! A mostani esemény során, ahogy azt tegnap este jeleztük a tűzhányó-királynő kicsit kérette még magát, meg-megszakadó lávaöntéssel játszott az idegekkel, megvárta az éjszakát, hogy a legpompázatosabb legyen, ahogy sötét lett elkezdte spricelni a lávát, majd éjfél után pompázatos lávaszökőkút kitörésben teljesedett ki, íme:

Paroximális lávaszökőkút kitörés éjjel fél 4-kor. Forrás: RadioStudio 7 webkamera

Izzó lávafolyás a város felett.... Forrás: EtnaGuide webkamera

Eredeti bejegyzés (hétfő, 22:25)
Most akkor legyen 11! Előzőleg két Etna kitörés között 11 nap telt el, most ismét 11 napot kellett várni, hogy a webkamerákon legyen a szemünk, mert ismét akcióban az Etna! A forgatókönyv most némileg másképpen alakult. Nem robbanásos működés vezették fel az előadást, hanem már a reggeli órákban csorgadozni kezdett a láva az Új Délkeleti kráter délkeleti oldalából, majd gondolt egyet és megállt a lávafolyás. Délután ismét elindult ugyanazon a helyen a lávafolyás, valószínűleg csak arra várt, hogy leszálljon az este és így valóban színpompás legyen az előadás. Az esti órákban a kráterből kisebb lávafröcsögés és lávatűzijáték is megfigyelhető volt, azaz teljesedik ki az előadás. Íme néhány frissen lementett webkamera kép:

Láva csorgadozik ki az Etna Új Délkelei kráteréből, miközben kisebb lávafreccsenések figyelhetők meg a webkamera képeken. Forrás: RadioStudio 7 webkamera

Popocatépetl: veszélyes kitörés előtt a "Füstölgő hegy"?

A napokban egyre több híradás jelenik meg arról, hogy a mexikói, szép nevű Popocatépetl tűzhányó működése komoly veszélyt jelent a környezetére. A környezet pedig nem akármilyen, mivel a többi mint 5000 méter tengerszint feletti magasba törő tűzhányó mindössze 55-70 km távolságban van a Föld egyik legnagyobb metropoliszától, Mexikóvárostól, és 45 km-re van egy másik sűrűn lakott területtől, Pueblától. Ezért sokan a Föld egyik legveszélyesebb vulkánjának tartják, aminek egy komolyabb kitörése akár milliókat veszélyeztethet...

A "Füstölgő hegy" helyi idő szerint április 18 reggel. Forrás: CENAPRED webkamera - Tianguismanalco

A mexikói vulkán a hétvégén beleerősített és az utóbbi idők egyik legnagyobb kitörését produkálta, amikor mintegy 2 km magasra jutott fel a vulkáni hamufelhő. Hamuesőt tapasztaltak Puebla, Morelos és Mexikóváros külső részein is. Az éjszakai órákban a hegy csúcsán megjelenő vöröslő fény egyértelműen jelezte, hogy friss magma nyomult fel a vulkán alatt és találta meg az utat a felszínre. A CENAPRED az erősödő aktivitás miatt a 7-fokozatú skálán 3-ra emelte a készültségi fokozatot és a vulkán 12 km-es körzetében megtiltotta a belépést. A környékbeli településen számos iskolában tanítási szünetet rendeltek el. Az elmúlt napokban folytatódtak az ismétlődő, pulzáló vulkáni hamu- és gőzfelhőt eredményező kitörések, amelyek követhetők a CENAPRED webkameráin keresztül. E sorok írása alatt éppen kivilágosodott a tűzhányó térségében és az alábbi remek webkamera képeket sikerült lementeni:

Webkamera képek a Popocatépetl helyi idő szerint április 18. korahajnali-reggeli vulkáni működéséről. Források: CENAPRED webkamera-1 és CENAPRED webkamera-2

Ami a mostani vulkánkedvelő fiataloknak az Eyjafjallajökull, az nekünk korábban a Popocatépetl volt, azaz mennyire sikerül egy szuszra kimondani egy csodálatos vulkán nevét. Amikor nem is olyan rég megkérdezték tőlem, hogy melyik a kedvenc vulkánom, akkor azt mondtam, azok, amelyeknek "lelke van", amelyek mögött történetek vannak. A Popocatépetl is ebbe a körbe tartozik, aminek neve a helyi nahuatl nyelven annyit jelent, hogy "Füstölgő hegy". Ez arra utal, hogy szinte megállás nélkül jön ki valami tűzhányóból, többnyire fehér gőzfelhő tör fel, de nem ritkák a sötét vulkáni hamufelhők sem. A "vulkánban rejlő" történet pedig egy harcosról szól és egy örökéletű szerelemről, amit az alábbi kép is szemléletesen ábrázol:

Popocatépetl a harcból visszatért harcos örökké égő és füstölgő tűzzel állít emléket szerelmének, Iztaccíhuatlnek. Forrás: djibnet

Végül, a művészetnél maradva, meg kell említenem Dr. Atl nevét, akit eredetileg Gerardo Murillonak hívtak és aki számtalan remek festménnyel örökítette meg a mexikói vulkánok működését, így a nevezetes Paricutín kitörést és természetesen a szemet és festővásznat vonzó Popocatépetl tűzhányót és kitöréseit is. Íme egy remek kép a sok közül:

A Popocatépetl remek krátere Dr. Atl festővásznán. Forrás: Jesse Lerner

A Popocatépetl a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, az elmúlt évszázadokban azonban jobbára csak VEI=1-2, ritkán VEI=3 nagyságú kitörése volt. A múlt azonban figyelmeztet, a vulkán életében voltak ennél jóval nagyobb kitörések is, például 14 ezer évvel ezelőtt, amikor több mint 3 köbkilométer magma tört a felszínre, a jelenlegi Mexikóváros területét pedig több mint 10 cm vastag vulkáni hamu borította be! Emellett még további 4 hasonló nagy erejű kitörésről tudunk (például 5000 évvel ezelőtt), ami az elmúlt 23 ezer évben történt. Jobb tehát ismerni akár a legrosszabb kitörési lehetőséget is, ebben a vulkánban ugyanis "nagy erő lakozik"!

Ismét akcióban az Etna!

Frissítés: 04/13 12:32 (Balázs)

A tegnapi paroximális kitörési eseményt követően egymás után jelennek meg a nagyszerű videók és képek, amelyek nem csak lélegzet elállítóak, de jól mutatják a kitörés részleteit is. Érdemes megfigyelni, hogy több kürtő is aktivizálódott a kitörés során, esetenként 2-3 egyedi lávaszökőkút is megfigyelhető. Íme az egyik legnagyszerűbb felvétel:

Etna paroximális kitörés 2012. 04. 12. A videó forrása: Marco86ct

Bejegyzés:

Ahogyan azt korábban jeleztük, 11 nap után ismét akcióba lépett az Etna! Az előző napokban már voltak szórványos lávatűzijáték kitörések az Új Délkeleti kráterben, ma dél körül aztán már elkezdett emelkedni a földremegés intenzitás, ami a közelgő paroximális kitörés egyértelmű jele. A stromboli-típusú kitörések egyre gyakrabban következtek be és most már ezek során több-kevesebb vulkáni hamu is kipöffen. A VolcanoDiscovery új webkamera lapján egyszerre több nézetből követhetőek az események.
A mai nap eddig legszebb akcióit csokorba kötve az alábbiakban mutatjuk be, aki esetleg lemaradt egy remek eseményről, itt megnézheti!

14:00-14:30. Forrás: RadioStudio7 webcam

15:35-16:25. Forrás: RadioStudio7 webcam

16:30. Forrás: EtnaGuide webcam és INGV Catania webcam

16:40. Forrás: EtnaGuide webcam

A továbbiakban majd frissítjük a cselekménytörténetet, kiemelve természetesen a legszebb pillanatokat. Mikor lesz vajon a paroxizmus? Nos, nappal vagy éjszaka? Mindkettőnek megvan a maga szépsége és mindkettőnek megvan az esélye. Azaz, nyugodtan dőljünk hátra és nézzük, kövessük élőben Európa tűzhányó királynőjének pompázatos előadását!
16:45: ééés ITT a PAROXIZMUS!!!

16:50-17:10. Forrás: EtnaGuide webcam

Egy vulkánkitörés, ami megrázta a világot: a Tambora kitörés évfordulójára

Indonézia ismét hallat magáról, ma először egy 8,7-es, majd nem sokkal később egy 8,2-es magnitúdójú földrengés pattant ki Szumátra északi végének közelében. Akkor, amikor egy másik jelentős természeti esemény (csapás) évfordulójára emlékezhetünk: 197 éve történt a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörése, ami megrengette a világot! A Sumbawa szigeten fekvő Tambora tűzhányó hosszú, egyes vélekedések szerint több mint 5000 éves szunnyadás, más források szerint több mint 1000 éves nyugalom után tört ki. Egy 4300 métes magas tűzhányó, amiről már azt gondolták, hogy sosem fog kitörni! Indonéziában a vulkánok többsége az Indo-Ausztrál kőzetlemez északi irányú alábukási övében helyezkedik el, azaz működésük közvetlen kapcsolatban áll a szubdukciós (lemez-alábukási) folyamattal. A Tambora e vulkáni ív mögött helyezkedik el és ez a különállás a vulkánt tápláló magma összetételében is tükröződik. Kőzetei káliumban jóval gazdagabbak, mint a vulkáni ívben lévőké.

A Tambora 6 km átmérőjű kalderájának impozáns képe . Fotó: Jialiang Gao, Wikimedia

A vulkáni kitörés előjelei mintegy 3 évvel korábban jelentkeztek, a földrengések azonban ezen a vidéken nem feltétlenül vezetnek be mindig vulkánkitörést. A lakosság így talán nem is gondolt arra, hogy a közelükben magasodó vulkáni hegy fog rövidesen aktivizálódni. Indonézia területe ekkor politikailag meglehetősen instabil volt, akkor éppen a britek vették át az ellenőrzést, de mindennaposak voltak a kisebb-nagyobb fegyveres összetűzések. Sir Thomas Stamford Raffles brit kormányzó a jávai Batáviában (a mai Jakarta) székelt és tőle származik a kitörés részletes, szemtanúk beszámolóin alapuló leírása. 1815 előtt a földrengések mellett már látható jelei is voltak az alvó vulkán ébredezésének. Kisebb-nagyobb hamufelhők jelentek meg a hegy csúcsa körül, amit kürtőtisztító freatikus kitörések eredményeztek. 1815. április 5-én azonban váratlanul egy teljesen másfajta kitörés kezdődött el, amiről Raffles a következőket írta:
"Az első robbanások április 5-én este hallatszottak és negyed óránként ismétlődtek egészen a következő napig. Úgy tűnt, mintha távoli ágyúdörrenések volnának. Yogjakartából egy katonai csapatot küldtek ki, hogy ellenőrizzék vajon nem felkelők indultak hadba, Sulawesi tengerparti kikötőjéből pedig a Benares hadihajó indult el, hogy a vélelmezett kalózhajók ellen felvegye a küzdelmet."
A robbanások hangerejét jelzi, hogy Batavia 1200 km távolságban volt a tűzhányótól, ami valamivel több mint Budapest és Brüsszel közti távolság. A vulkánkitörés során mintegy 25 km magasba emelkedett a vulkáni hamufelhő. Április 6. után azonban a tűzhányó megnyugodott, a kitörések abbamaradtak. Vége hát ennek a váratlan eseménynek, gondolhatták sokan, de nem ez történt! Április 10. este 7 órakor egy még nagyobb robbanásos kitörés történt. A hanghatás felülmúlta az 5 nappal korábbit, szemtanúk szerint a hegy "lángokban állt". Kezdetben három helyről (kürtőből) tört fel a vulkáni anyag, ami egy óra múlva egyesült és a kiszélesedett kráterből sűrű, sötét hamufelhő emelkedett fel mintegy 40 km magasba. Több száz kilométeres körzetben 3 napig sötét volt a hamueső következtében, "még délután 4 órakor is gyertyát kellett gyújtani". Este 10 és 11 között a 30 km-re lévő Sanggarban viharos szelet éreztek, ami fákat csavart ki. Valószínűsíthető, hogy ekkor omlott össze a kitörési felhő és pusztító piroklaszt-ár rohant végig a vulkán oldalában, robogott el több mint 20 km távolságba, majd zúdult be a tengerbe. A környező falvak mind elpusztultak. Haraldul Sigurdsson és munkatársai 2006-ban 3 méter vulkáni hamu alatt tártak fel egy eltemetett falu maradványait.

A "keleti Pompeji" szenesedett famaradványok között feltárul. Fotó: Haraldur Sigurdsson, URI

A piroklaszt-árak kialakulásával egyidőben a vulkán teteje beszakadt és egy 6 km széles, 650 méter mély kaldera alakult ki. A 4300 méter magas tűzhányóból 2850 méterre emelkedő hegy maradt, azaz a vulkán több mint 1000 méterrel alacsonyodott! Számítások szerint 150 köbkilométer vulkáni hamu jutott a felszínre, a piroklaszt-árak pedig 25 köbkilométer mennyiségű horzsaköves vulkáni hamut söpörtek szét a felszínen. Mindez megfelel 50 köbkilométer mennyiségű magmának (ez a Balaton vízmennyiségének 25-szöröse!)! Ráadásul mindez kevesebb, mint egyetlen nap alatt került a felszínre! Ahogy a piroklaszt-ár anyaga bezúdult a tengerbe, szökőár indult el és söpört végig a partvidéken még több mint 1000 km távolságban is! A vulkáni hamu több napon keresztül esett és 500 ezer négyzetkilométer területet fedett be.

A Tambora kitörés során felszínre került vulkáni hamu vastagság térképe. Forrás: Vulkánok c. könyv

Egy békés szigeten csupán néhány óra alatt megváltozik minden! Korábban ekkora kitörése nem volt a Tamborának, korábban évszázadokon keresztül nem történt semmi a tűzhányón! Néhány nap alatt közel 100 ezren esnek áldozatul a kitörésnek a vulkán közelében, a további hatások pedig...
Európa éppen a napóleoni háború megpróbáltatásait igyekszik kiheverni. Emberek tízezrei vándorolnak ki Észak-Amerikába egy jobb élet reményében. A reményt azonban hamarosan a sohasem tapasztalt megbolondult időjárás apasztja le. 1816-at a "nyár nélküli év"-ként tartják számon, amikor a nyári átlaghőmérséklet több fokkal volt alacsonyabb a szokásosnál, az évi középhőmérséklet pedig 0,4-0,7 fokkal volt kisebb az átlagosnál. Ez annyit jelentett, hogy sok helyen mág nyáron is havazott és fagy vitte el a termést, ami további súlyos következményekkel járt. Ködös, nyirkos idő, eső, a nyári nap helyett csupán derengő napfény szűrődik át a felhőkön - misztikus, kísérteties idő... 1816 nyara a Genfi-tó partján. Lord Byron, Percy Shelley, a kor ünnepelt költői, valamint Shelley felesége, Mary a rossz időre való tekintettel a négy fal között ragadva, német kísértethistóriákkal mulattatták az időt, majd kifogyva ezekből, Byron javaslatára versenyre keltek, ki írja a legfélelmetesebb rémtörténetet. Meglepetésre Shelley felesége nyert Frankenstein történetének megformálásával. Az ekkori időjárást hűen tükrözik Byron 1816 júliusában írt apokaliptikus versének ("Sötétség") kiemelt sorai is:

"Álmot láttam, s nem álom volt csupán.
Kihúnyt a fényes nap, s a csillagok
Az örök térben vaksin tébolyogtak…
…
Reggel jött, ment, jött – s nem hozott napot…"
/Tótfalusi István fordítása/

Észak-Amerikában a jobb és szerencsésebb élet reményében megindult a nyugati területek felfedezése, Európa pedig még évekig szenvedett az éhínségtől. Nem csak az emberek, hanem az állatállomány is megsínylette a terméskiesést. A kereskedelem összedőlni látszott, mert nem voltak erős igavonó állatok, nem volt erő a lovakban. A német Karl Drais 1817 júniusában mutatta be új találmányát a velocipédet, azaz a "hobby-lovat", a lábbal hajtható kétkerekű járgányt, a bicikli előfutárát. Talán még a bicajt is egy vulkánkitörésnek köszönhetjük? Bár e közvetlen összefüggés erősnek tűnik, de valami kapcsolat azért mégiscsak tetten érhető...

A bicikli őse, a velocipéd a Tambora utáni megzavarodott időjárási körülmények és a kapcsolódó társadalmi nehézségek közepette született meg...

Sorolhatnánk még tovább az embert próbáló, vagy éppen a művészetekre ható következményeket, az 1816-ban Indiából kiinduló kolerajárványtól kezdve Turner festészetében megfigyelhető hirtelen irányváltásig. Mindennek hátterében pedig alapvetően egy távoli vulkánkitörés állt (ehhez egyesek szerint hozzájárulhatott még az is, hogy ugyanekkor volt egy erős naptevékenység). A Tambora kitörése során 200 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ennek nagy része pedig a sztratoszférába, ahol kénsav aeroszol felhőt képezett. Ez az aeroszol felhő éveken keresztül visszaverte a napsugarakat, ezzel csökkentve a felszíni hőmérsékletet. Az időjárás megbolondult és ehhez nem volt könnyű alkalmazkodni, főleg egy amúgy is nehézségekkel küzdő társadalomban vagy egy éppen csak kialakuló, törékeny társadalomban. De vajon hogyan reagálna erre egy modern, technológiailag fejlett társadalom? Vajon előre jelezhető lenne egy ekkora kitörés napjainkban? A hosszú ideje alvó tűzhányók - vajon mindegyikben benne van a pokoli időzített bomba? Ennek megválaszolása minden bizonnyal a vulkanológia egy nagy kihívása, azonban egy biztos, pontosan előre jelezni a jövőben sem lehet egy ilyen nagy kitörést! A társadalom azonban felkészülhet rá, legalább ismeret szinten, mert ilyen kitörés a jövőben is lesz, egyes számítások szerint ebben az évszázadban kb. 20-25%-os eséllyel, ami azért nem kevés...

A Hét Vulkán Képe: Dallol

A Hét Vulkán Képe sorozatban a Dallol hidrotermális mező egy remek kénes hévforrás kúpja szerepel a 2012-es év 14. nyerteseként. A területet a tervek szerint Pécsi Ágnesék erta alei útja is érintette, így talán erről is majd rövidesen részletesebben be tudunk számolni.

Látványos kénes-sós hévforrás kúp a Dallol vulkán kráterben. Fotó: Florian Wizorek

A Dallol vulkán a több mint 100 méterrel a tengerszint alatt fekvő etióp Danakil mélyföldön helyezkedik el. Ez a Föld egyik legforróbb területe (a júliusi középhőmérséklet meghaladja a 35 °C-ot). Az állandó párolgás miatt a felszínt sókiválások borítják. A Danakil vulkán 50-60 méterrel emelkedik ki a síkságból, alapterülete 1,5 x 3 km. A tűzhányó 1926-ban keletkezett freatikus vulkáni működés eredményeképpen. A feltörő bazaltos magma több mint 1000 méter vastag evaporitos (sóképződményekből álló) összletbe jutva felhevítette azt és a hirtelen létrejövő sós gázok és gőzök szétrobbantották az aljképződményt. Vélhetően ennek következményeként beszakadt a vulkán alatti felszín és egy körkörös mélyedés alakult ki a vulkán központi részén. Ezt követően forró sós források alakultak ki a felszínen, amelyek különleges formájú és elképesztő színvilágú (fehér, sárga, vörös) formákat hoztak létre. Nem csorbítva Florian Wizorek kiválóan megkomponált képét, azonban álljon itt további két fantasztikus kép Richard Roscoe fotósorozatából a Föld legforróbb, de talán egyik legvarázslatosabb helyéről:

Dallol: a Föld legforróbb, de talán legvarázslatosabb területe. Forrás: Richard Roscoe - photovolcania

Érdemes felkeresni Roscoe Photovolcania weblapját, ahol további remek fotókat és - angol nyelvű - szöveges leírást találhatunk e különleges területről!

Etna és az óra...

Egy gyors bejegyzés ismét vasárnap reggel, mert hogy most már második alkalommal pontosan 2 hét szünet után következett az újabb Etna show szombat éjjel, vasárnap reggelre virradóra. Úgy tűnik most órát lehet igazítani az Etna látványos kitöréseihez! Ez volt idén az 5., tavaly év elején kezdődött vulkáni ciklus 23. paroximális kitörése. Álljon itt az eseményről két szuper fotó, természetesen Boris Behncke, az INGV cataniai Etna Obszervatórium munkatársa jóvoltából:

Ismét látványos lávatűzijáték és lávaszökőkút show az Etna Új Délkeleti vulkáni kúpján. Forrás: Boris Behncke