Indonézia ismét hallat magáról, ma először egy 8,7-es, majd nem sokkal később egy 8,2-es magnitúdójú földrengés pattant ki Szumátra északi végének közelében. Akkor, amikor egy másik jelentős természeti esemény (csapás) évfordulójára emlékezhetünk: 197 éve történt a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörése, ami megrengette a világot! A Sumbawa szigeten fekvő Tambora tűzhányó hosszú, egyes vélekedések szerint több mint 5000 éves szunnyadás, más források szerint több mint 1000 éves nyugalom után tört ki. Egy 4300 métes magas tűzhányó, amiről már azt gondolták, hogy sosem fog kitörni! Indonéziában a vulkánok többsége az Indo-Ausztrál kőzetlemez északi irányú alábukási övében helyezkedik el, azaz működésük közvetlen kapcsolatban áll a szubdukciós (lemez-alábukási) folyamattal. A Tambora e vulkáni ív mögött helyezkedik el és ez a különállás a vulkánt tápláló magma összetételében is tükröződik. Kőzetei káliumban jóval gazdagabbak, mint a vulkáni ívben lévőké.
 |
A vulkáni kitörés előjelei mintegy 3 évvel korábban jelentkeztek, a földrengések azonban ezen a vidéken nem feltétlenül vezetnek be mindig vulkánkitörést. A lakosság így talán nem is gondolt arra, hogy a közelükben magasodó vulkáni hegy fog rövidesen aktivizálódni. Indonézia területe ekkor politikailag meglehetősen instabil volt, akkor éppen a britek vették át az ellenőrzést, de mindennaposak voltak a kisebb-nagyobb fegyveres összetűzések. Sir Thomas Stamford Raffles brit kormányzó a jávai Batáviában (a mai Jakarta) székelt és tőle származik a kitörés részletes, szemtanúk beszámolóin alapuló leírása. 1815 előtt a földrengések mellett már látható jelei is voltak az alvó vulkán ébredezésének. Kisebb-nagyobb hamufelhők jelentek meg a hegy csúcsa körül, amit kürtőtisztító freatikus kitörések eredményeztek. 1815. április 5-én azonban váratlanul egy teljesen másfajta kitörés kezdődött el, amiről Raffles a következőket írta:
"Az első robbanások április 5-én este hallatszottak és negyed óránként ismétlődtek egészen a következő napig. Úgy tűnt, mintha távoli ágyúdörrenések volnának. Yogjakartából egy katonai csapatot küldtek ki, hogy ellenőrizzék vajon nem felkelők indultak hadba, Sulawesi tengerparti kikötőjéből pedig a Benares hadihajó indult el, hogy a vélelmezett kalózhajók ellen felvegye a küzdelmet."
A robbanások hangerejét jelzi, hogy Batavia 1200 km távolságban volt a tűzhányótól, ami valamivel több mint Budapest és Brüsszel közti távolság. A vulkánkitörés során mintegy 25 km magasba emelkedett a vulkáni hamufelhő. Április 6. után azonban a tűzhányó megnyugodott, a kitörések abbamaradtak. Vége hát ennek a váratlan eseménynek, gondolhatták sokan, de nem ez történt! Április 10. este 7 órakor egy még nagyobb robbanásos kitörés történt. A hanghatás felülmúlta az 5 nappal korábbit, szemtanúk szerint a hegy "lángokban állt". Kezdetben három helyről (kürtőből) tört fel a vulkáni anyag, ami egy óra múlva egyesült és a kiszélesedett kráterből sűrű, sötét hamufelhő emelkedett fel mintegy 40 km magasba. Több száz kilométeres körzetben 3 napig sötét volt a hamueső következtében, "még délután 4 órakor is gyertyát kellett gyújtani". Este 10 és 11 között a 30 km-re lévő Sanggarban viharos szelet éreztek, ami fákat csavart ki. Valószínűsíthető, hogy ekkor omlott össze a kitörési felhő és pusztító piroklaszt-ár rohant végig a vulkán oldalában, robogott el több mint 20 km távolságba, majd zúdult be a tengerbe. A környező falvak mind elpusztultak. Haraldul Sigurdsson és munkatársai 2006-ban 3 méter vulkáni hamu alatt tártak fel egy eltemetett falu maradványait.
 |  |
A piroklaszt-árak kialakulásával egyidőben a vulkán teteje beszakadt és egy 6 km széles, 650 méter mély kaldera alakult ki. A 4300 méter magas tűzhányóból 2850 méterre emelkedő hegy maradt, azaz a vulkán több mint 1000 méterrel alacsonyodott! Számítások szerint 150 köbkilométer vulkáni hamu jutott a felszínre, a piroklaszt-árak pedig 25 köbkilométer mennyiségű horzsaköves vulkáni hamut söpörtek szét a felszínen. Mindez megfelel 50 köbkilométer mennyiségű magmának (ez a Balaton vízmennyiségének 25-szöröse!)! Ráadásul mindez kevesebb, mint egyetlen nap alatt került a felszínre! Ahogy a piroklaszt-ár anyaga bezúdult a tengerbe, szökőár indult el és söpört végig a partvidéken még több mint 1000 km távolságban is! A vulkáni hamu több napon keresztül esett és 500 ezer négyzetkilométer területet fedett be.
 |
Egy békés szigeten csupán néhány óra alatt megváltozik minden! Korábban ekkora kitörése nem volt a Tamborának, korábban évszázadokon keresztül nem történt semmi a tűzhányón! Néhány nap alatt közel 100 ezren esnek áldozatul a kitörésnek a vulkán közelében, a további hatások pedig...
Európa éppen a napóleoni háború megpróbáltatásait igyekszik kiheverni. Emberek tízezrei vándorolnak ki Észak-Amerikába egy jobb élet reményében. A reményt azonban hamarosan a sohasem tapasztalt megbolondult időjárás apasztja le. 1816-at a "nyár nélküli év"-ként tartják számon, amikor a nyári átlaghőmérséklet több fokkal volt alacsonyabb a szokásosnál, az évi középhőmérséklet pedig 0,4-0,7 fokkal volt kisebb az átlagosnál. Ez annyit jelentett, hogy sok helyen mág nyáron is havazott és fagy vitte el a termést, ami további súlyos következményekkel járt. Ködös, nyirkos idő, eső, a nyári nap helyett csupán derengő napfény szűrődik át a felhőkön - misztikus, kísérteties idő... 1816 nyara a Genfi-tó partján. Lord Byron, Percy Shelley, a kor ünnepelt költői, valamint Shelley felesége, Mary a rossz időre való tekintettel a négy fal között ragadva, német kísértethistóriákkal mulattatták az időt, majd kifogyva ezekből, Byron javaslatára versenyre keltek, ki írja a legfélelmetesebb rémtörténetet. Meglepetésre Shelley felesége nyert Frankenstein történetének megformálásával. Az ekkori időjárást hűen tükrözik Byron 1816 júliusában írt apokaliptikus versének ("Sötétség") kiemelt sorai is:
"Álmot láttam, s nem álom volt csupán.
Kihúnyt a fényes nap, s a csillagok
Az örök térben vaksin tébolyogtak…
…
Reggel jött, ment, jött – s nem hozott napot…"
/Tótfalusi István fordítása/
Észak-Amerikában a jobb és szerencsésebb élet reményében megindult a nyugati területek felfedezése, Európa pedig még évekig szenvedett az éhínségtől. Nem csak az emberek, hanem az állatállomány is megsínylette a terméskiesést. A kereskedelem összedőlni látszott, mert nem voltak erős igavonó állatok, nem volt erő a lovakban. A német Karl Drais 1817 júniusában mutatta be új találmányát a velocipédet, azaz a "hobby-lovat", a lábbal hajtható kétkerekű járgányt, a bicikli előfutárát. Talán még a bicajt is egy vulkánkitörésnek köszönhetjük? Bár e közvetlen összefüggés erősnek tűnik, de valami kapcsolat azért mégiscsak tetten érhető...
 |
Sorolhatnánk még tovább az embert próbáló, vagy éppen a művészetekre ható következményeket, az 1816-ban Indiából kiinduló kolerajárványtól kezdve Turner festészetében megfigyelhető hirtelen irányváltásig. Mindennek hátterében pedig alapvetően egy távoli vulkánkitörés állt (ehhez egyesek szerint hozzájárulhatott még az is, hogy ugyanekkor volt egy erős naptevékenység). A Tambora kitörése során 200 millió tonna kéndioxid került a levegőbe, ennek nagy része pedig a sztratoszférába, ahol kénsav aeroszol felhőt képezett. Ez az aeroszol felhő éveken keresztül visszaverte a napsugarakat, ezzel csökkentve a felszíni hőmérsékletet. Az időjárás megbolondult és ehhez nem volt könnyű alkalmazkodni, főleg egy amúgy is nehézségekkel küzdő társadalomban vagy egy éppen csak kialakuló, törékeny társadalomban. De vajon hogyan reagálna erre egy modern, technológiailag fejlett társadalom? Vajon előre jelezhető lenne egy ekkora kitörés napjainkban? A hosszú ideje alvó tűzhányók - vajon mindegyikben benne van a pokoli időzített bomba? Ennek megválaszolása minden bizonnyal a vulkanológia egy nagy kihívása, azonban egy biztos, pontosan előre jelezni a jövőben sem lehet egy ilyen nagy kitörést! A társadalom azonban felkészülhet rá, legalább ismeret szinten, mert ilyen kitörés a jövőben is lesz, egyes számítások szerint ebben az évszázadban kb. 20-25%-os eséllyel, ami azért nem kevés...
Attól tartok, egy nullával több lett a kelleténél. Tudomásom szerint a közvetlen áldozatok száma 10 ezer körüli, további 82 ezer pedig a "további hatások" (éhínség, járványok) miatt vesztette életét. A Tambora még így is szomorú rekordot állított fel 92000 (becsült) emberélettel.
VálaszTörlésKérdezem, hogy mit lehet tudni a hegy nagy kitörés előtti magasságáról és alakjáról?
A netről annyit sikerült összeszednem, hogy két csúcsa volt, és a magassága meghaladta a 4000 métert. De hátha a szakembereknek több az információja.
Kedves Olvasónk! A közel 100 ezer áldozat nagy része valóban az éhínség és járványok miatt vesztette életét, azonban mivel ez közvetlenül a vulkán közelében élőket érintette, ezért általában ez a számadat szerepel a statisztikákban. Ebben nincsenek benne a közvetett - távoli - hatás miatt elhunytak (Európában, Észal-Amerikában) száma, ami vélhetően jóval meghaladja a 100 ezres számot. Ezt megbecsülni lehetetlen.
VálaszTörlésA hegy kitörése előtt 4300 méterrel emelkedett a tengerszint fölé és alacsonyodott le a kitörés után 2850 méterre. 1815 előtt vélhetően egy klasszikus kúp alakú pajzsvulkán lehetett, arról nem tudok, hogy esetleg két csúcsa is lehetett.
"According to the best available evidence, before the eruption Mt. Tambora was a volcanic cone 4,000 meters high and 60 kilometers in diameter at sea level; densely blanketed in forest. It is reported to have originally had two summits, and there were several parasitic cones on the east and northeast slopes. What is unusual is that studies indicate that in its first phase of activity Tambora was a shield volcano, not unlike those of Iceland or Hawaii. Later, a bedded cone was built up on top of this, possibly the result of a change in the composition of the magma."
TörlésAz idézet innen származik: http://www.tamboratrek.com/mount-tambora-history.htm
A szomszédos Lombok szigeten is van egy hasonló méretű kaldera, amelynek keletkezését a XIII. századra teszik. Az sem lehetett csekély kitörés.
Indul az Etna újabb paroximális kitörése! Jelenleg gyakori stromboli-típusú kitörések figyelhetők meg a webkamerákon, leginkább itt: http://www.radiostudio7.it/webcam.asp?web=1&id=1
VálaszTörlésMit jelent az hogy "összeomlik a kitörési felhő"?
VálaszTörlésKedves Tomi, a kitörési felhő összeomlása azt jelenti, a kitörési felhőbe egyszer csak nagy mennyiségű vulkáni anyag jut (például azért, mert kiszélesedik a kürtő), aminek sűrűsége (tömege) már olyan nagy, hogy nem képes a kitörési felhőoszloppal felfelé emelkedni, hanem súlyánál fogva hirtelen visszazúdul és a felszínközelben rohan le a tűzhányó oldalán. Ezt a vulkáni törmelékanyagot és vulkáni gázokat tartalmazó elegyet a gravitáció hajtja és akár 100 km/óra sebességet is meghaladó gyorsasággal halad. Óriási a romboló ereje, mindent elsodor. Többnyire a vulkán oldalát felszabdaló völgyekben szaladnak le ezek az úgynevezett piroklaszt-árak. Ahogy rohannak lefelé egyre nagyobb mennyiségű levegő kerül beléjük, ami az apró szemcseméretű anyagot felfújja és így egy másodlagos vulkáni felhőoszlop alakulhat ki. Más esetben a vulkáni törmelékár felhígult, gázokban gazdagabb része átcsap a völgyek oldalán és turbulens mozgással, kiszámíthatatlan útvonal terjed tova (ezt a típust piroklaszt torlóárnak nevezzük), szintén mindent elpusztítva, amerre halad (Ez történt 2010 október végén-november elején a Merapi kitörése során is). Ezek a legveszélyesebb vulkáni kitörési folyamatok. A Vezúv Kr.u. 79-es kitörése alkalmával Herculaneumot és Pompejit is ilyen piroklaszt-árak és torlóárak pusztították el.
VálaszTörlés