Etna rezgések

Boris Behncke, az olasz INGV munkatársa újabb részleteket szolgált az Etna jelenlegi állapotával kapcsolatban. Ahogy azt Balázs megjegyzésében is olvashattuk, az elmúlt 24 órában egyre erősödő vulkáni rezgések (a szeizmikus energia folyamatos felszabadulása, ami gyakran megfigyelhető vulkáni kitörés előtt és alatt. A szeizmográfon egyenlő amplitúdójú, hosszú periódusú jelekként látható. Okozhatja ezt azonban vulkáni gázok mozgása is) jellemzik a Bocca Nuova térségét. Ezzel egy időben megszűntek a vulkáni hamu kipöfögések. Mindez azt jelezheti, hogy a kráter alatt egyre nő a nyomás, a magma lassan emelkedik felfelé (ezt úgy is fordíthatjuk, hogy éppen rázzuk a zárt pezsgőspalackot...). Behncke értelmezése szerint nem zárható ki az, hogy ez a növekvő nyomás a közeljövőben hirtelen felszabadul egy erőteljes, kürtőtisztító robbanásos kitörés formájában. A csúcsterület ezért továbbra is le van zárva.

Vulkánkitörés a Kongói Demokratikus Köztársaságban?

*
Több hírforrás szerint vulkánkitörés történt ma a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Virunga Nemzeti Parkban. A hírekben nem említik, hogy melyik vulkán tört ki, de a Nyiragongo és a Nyamuragira is a nemzeti parkon belül található. A Nyamuragirának (Afrika legaktívabb tűzhányója) 2010. január 2-án volt egy jelentős kitörése, a Nyiragongo kráterében pedig egy 300 m átmérőjű lávató bugyog, valamint júliusban kén-dioxidban gazdag gázfelhőt is megfigyeltek a vulkán felett. A ma jelentett kitörésről mindössze annyit lehet tudni, hogy állítólag csak láva veszélyezteti a nemzeti park vadvilágát, hamufelhőt nem észleltek. További információt egyelőre nem találni erről a "sejtelmes" kitörésről...

A Nyamuragira és a Nyiragongo elhelyezkedése a Kongói Demokratikus Köztársaság Virunga Nemzeti Parkjában. Kép forrása: maps.google.com (átszerkesztette: Jankovics Éva).

Bemutatkozik a(z) ...

A blogon egy új sorozatot indítunk, melynek címe: "Bemutatkozik a(z) ..." . A sorozatban egyre több vulkánról teszünk fel ismertetőt, egy rövid leírást, ami nem az aktuális híreket jelenti, hanem a vulkán történetéről, kialakulásáról, múltjáról szól. A leírásokról szóló felhívást mindig közzétesszük majd itt, a főoldalon is, de külön helyet kap majd, a baloldali menüsorból lesz elérhető.
Nyitásként az afrikai Ol Doinyo Lengait mutatjuk be. Ízelítőül annyit, hogy a vulkánból feltörő láva igen hamar mosószódává alakul. Hogyan és miért? Olvassák el az ismertetőben!

Etna: lezárva a csúcsrégió

Újabb hírek jönnek az Etnáról is. A hatóságok lezárták a csúcs körüli területet. A helyzet továbbra is veszélyes, mivel a freatikus és freatomagmás kitörések szinte minden előjel nélkül történnek. 1979 szeptember 12-én hasonló kitörés 9 turista halálát okozta és több mint 20-an sérültek meg. Minden bizonnyal friss magma emelkedik fel a kürtőcsatornában, amit a fumarolák hőmérsékletének emelkedése és a növekvő kén-dioxid gáz kiáramlás is jelez.

Képek forrása: INGV

Sinabung: újabb kitörés

Frissítés 14:36 Balázs

A Sinabung kitörés képekben és videó:

forrás: bbc

Bejegyzés: 10:26 Szabolcs

A mai napon, helyi idő szerint 6:30-kor ismét kitört az indonéziai Sinabung tűzhányó (a háttérről korábbi híradásunkban találhatók információk). Az indonéz vulkanológiai intézet jelentése szerint a hamufelhő most még magasabbra, kb. 2 kilométerre emelkedett fel. A kitelepítettek száma már megközelíti a 20 ezret! A legnagyobb problémát jelenleg a vulkáni hamu belélegzése okozza. Ezért, a hatóságok maszkokat osztanak szét az emeberek között, hogy megvédjék őket a vulkáni hamu belélegzése okozta egészségügyi problémáktól. Felfüggesztették a helyi repülőgép járatok indulását is.
A kitörés valószínűleg freatikus, kürtőtisztító jellegű, amit a felemelkedő forró magma és felszín alatti víz keveredése okoz (hasonló eset lehet, mint az előző heti Etna kitörés). A kérdés az, hogy miképpen folytatódik ezután a kitörés: lávadóm türemkedik ki, ami újabb veszélyeket jelent a környező lakosságra, vagy további, erősebb robbanásos kitörések következnek? Amint arról korábban írtunk igazán nem sokat tudni a vulkán korábbi tevékenységéről, ezért a jövőbeli események más vulkánok hasonló működése alapján jósolható csak meg.

Képek forrása: Detik foto

.

Krakatau: évforduló és a hét képe

*
Augusztus 27-én, pénteken volt a Krakatau tűzhányó 1883-as kitörésének 127. évfordulója! A mai napon kitört Sinabunghoz (Szumátra) hasonlóan a Krakatau is Indonéziában (pontosabban a Szunda-szorosban) található, mely az Amerika és Ázsia szegélyén húzódó csendes-óceáni "tűzgyűrűhöz" tartozik. A Krakatau 1883. augusztus 27-i hatalmas kitörése a történelem egyik leghevesebb kitörése volt, melynek ereje négyszer akkora volt, mint a valaha felrobbantott legnagyobb bombáé! A kitörés során a több km magas hamufelhővel 20 köbkilométer vulkáni anyag került a levegőbe, és egy 6 km átmérőjű kaldera (süllyedék) keletkezett. Az óriási robbanás a tűzhányótól 3500 km-re is hallható volt. Az egyidejű földrengések hatalmas tsunamikat (szökőárakat) idéztek elő, melyek végigsöpörve Szumátra és Jáva partjain körülbelül 36000 ember halálát okozták és teljes településeket pusztítottak el. A következő hónapokban lenyűgöző naplementéket (a levegőbe kerülő apró részecskékről visszaverődött napsugarak következtében) figyeltek meg az egész Földön, az átlagos globális hőmérséklet 1,2 ºC-ot csökkent a kitörést követő években. 1952-ben egy kis sziget, az Anak Krakatau (Krakatau gyermeke) nőtt ki a kalderán belül.
Gyönyörű képek találhatók a vulkán 2007-2008-as és 2009-es kitöréséről itt.
Az Anak Krakatau legutóbbi kitörése 2009 nyarán történt, melynek egy megörökített pillanata lett a Hét Vulkán Képe sorozat eheti, vagyis 34. tagja:

Vulkáni bombák és hamu kirobbanása az Anak Krakatau tűzhányóból 2009 júniusában. A nagyobb bombákat a kürtőtől több 100 m-re is kirepítette a tűzhányó.
A képet készítette: Thorsten Boeckel

Sinabung: heves kitörés hosszú szunnyadás után - 12 ezer embert telepítettek ki

Pénteken ébredezni kezdett, aztán a mai napon, helyi idő szerint nem sokkal éjfél után kitört a Szumátra északi részén található Gunung Sinabung tűzhányó! Az aktív vulkánokkal tarkított indonéz szigetvilágban nem sok figyelmet kapott ez a tűzhányó, mivel némi kénes kigőzölgéseket leszámítva nem volt ismert korábbi működése. Először, a megjelenő vulkáni hamufelhőt is füstfelhőnek nézték és nem gondolták, hogy a tűzhányó lépett működésbe...
Az elmúlt 10 ezer évben kitörést mutató vulkánokat összesítő Smithsonian Intézet listája is meglehetősen szűkszavú a vulkánról és 1881-at jelöli meg egyedüliként, bizonytalan forrásokra hivatkozva, mint egyetlen ismert kitörése az elmúlt 10 ezer évben. Más hírforrások szerint azonban utoljára 400 éve tört ki a Sinabung (az indonéziai Vulkanológiai központ munkatársa nyilatkozata szerint "A Sinabung 1600 óta először tört ki és nem sokat tudunk eddigi tevékenységéről". A nyilatkozat tehát nem állítja, hogy 1600-ban volt kitörése... a bizonytalanság tehát továbbra is megmarad a tűzhányóról). Mivel nem sokat tudni a vulkán korábbi működéséről, nem tudni azt sem, meddig és hogyan zajlik majd a mostani kitörés.

Képek forrása: AFP/Getty Images

Képek forrása: AP és EPA

A hétvégi robbanásos kitörés sűrű vulkáni hamufelhőt eredményezett, a látótávolság sok helyen néhány méterre csökkent. Habár a jelentések szerint csupán 1,5 kilométer magasra jutott fel a vulkáni hamu, még 30 kilométer távolságban is észleltek hamuhullást! A képek tanulsága szerint a szél rögtön oldalirányba téríti el a vulkáni hamufelhőt. A hegy oldalában lávafolyás indult el, aminek következtében a fák kigyulladtak. A hírügynökségek által mutatott fényképek szerint mintha füstölne az egész hegy. Csupán spekulálni lehet egyelőre mi történik: egy viszkózus lávadóm türemkedik ki a kürtőből vagy kürtőtisztító robbanásos kitörés zajlik?
A vulkán közelében 14 településről 12 ezer embert kellett kitelepíteni. Az AFP híradása szerint egy ember meghalt légzési problémák miatt.

További Etna hírek

Az Etna szerdai erőteljes kitörése óta továbbra is dolgozik, amiről az olasz INGV munkatársa, Boris Behncke közölt újabb részleteket és gyönyörű képet.
Az elmúlt napokban kisebb hamukilövellések voltak a Bocca Nuova kráterből. A mai napon, helyi idő szerint negyed 5-kor egy viszonylag nagyobb robbanásos kitörés történt, bár ennek ereje messze nem érte el a szerdait.

IMA 2010: Eyjafjallajökull kitörés a szakember szemével

Néhány hónapja teljes nyugalomban van a tavasszal óriási káoszt okozó izlandi Eyjafjallajökull tűzhányó. Hetek óta nem pattan ki egyetlen földrengés sem a vulkán alól. Van idő az adatok értelmezésére. Amint arról beszámoltunk a héten zajlott Budapesten a Nemzetközi Ásványtani Társaság 20. konferenciája. A szakmai találkozón meghívásunkra részt vett Olgeir Sigmarsson, a clermont-ferrandi Laboratoire Magmas et Volcans kutatási igazgatója, aki minden évben néhány hónapot az Izlandi Egyetem és a Nordic Volcanological Center munkatársaként is dolgozik. Sigmarsson szerdán plenáris előadáson ismertette az Eyjafjallajökull kitörés vizsgálatának kutatási eredményeit.

Dr. Sigmarsson vezette azt a kutatócsoportot, aki a vulkáni hamu ásványtani, kőzettani és geokémiai elemzését vezette Izlandon, azaz a konferencia népes érdeklődői első kézből kaptak információkat a még részben publikálatlan kutatási eredményekről.

Képek forrása: Gudrun Sverrisdottir és Rosa Olafsdottir (Nordic Volcanological Center, Institute of Earth Sciences, University of Iceland)

Dr. Sigmarsson látványos fotókon keresztül mutatta be a vulkáni működés egyes szakaszait, majd ismertette azt, hogy milyen következtetésre jutottak a vulkáni hamu vizsgálata alapján. Az előadás szép példáját adta, hogy a vulkanológiai vizsgálatokban, a vulkáni kitörések folyamatának megértésében mennyire fontosak a vulkáni képződményeken végzett ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálatok.

Így néz ki a vulkáni hamu elektron-mikroszondás képen. Fotó forrása: Bendő Zsolt, ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék, Vulkanológiai csoport

Az eredmények azt mutatják, hogy a természet folyamatai jóval bonyolultabbak, mint azt korábban gondolták, azonban most már vannak eszközeink ezek részletes nyomon követésére. A vulkán ébredezéséről már 1994-ben küldött jeleket. A tűzhányó alatti magmatározó éveken keresztül töltődött fel, amiről földrengések kipattanásai tájékoztattak. A feltöltődés után a tűzhányó kicsit pihegett, aztán 2009-ben újra hangos jeleket adott. A vulkáni felépítmény elkezdett lassan emelkedni, ami azt jelentette, hogy egyre erősödött a mélyben lévő magma nyomása. A kőzetolvadék végül az Eyjafjallajökull és a Katla közötti népszerű kirándulóhelyen (Fimmvörduháls) talált utat magának. A kitörés látványos lávaszökőkút, lávatűzijáték és lávafolyás formájában zajlott, olykor népes közönség előtt. Aztán április közepén változott a helyzet! A bazaltos magma most a vulkáni kráter alá nyomult, ahol felolvasztotta a korábbi (1821-es) kitörés visszamaradt, még nem teljesen megszilárdult anyagát. a két magmatípus részben keveredett egymással, ásványaik bejutva a másik kőzetolvadékba visszaolvadtak, majd újabb ásványzóna vált ki rajtuk. Ez a kőzetolvadék egyveleg, ami már szilícium-dioxidban dúsabb volt, keveredett a jégsapka olvadékvizével és került erőteljes robbanással a felszínre.
A vulkáni működés további eseményeit részben ez a mélybeli magmakeveredés folyamata irányította. A földköpeny kőzetének további olvadásával újabb magmacsomagok érkeztek a tűzhányó alá (amiről a mélyből kipattant földrengések adtak hírt). A friss, magnéziumban gazdagabb kőzetolvadék is keveredett a 4-5 kilométer mélységben lévő kristálypéppel, ami további anyaggal látta el a kitörést.
Miért állt le a vulkáni működés? A petrogenetikai modellek azt mutatják, hogy a vulkáni működés második szakaszát egy dinamikus magmakeveredés irányította. A sekély mélységben lévő, nem teljesen megszilárdult kristálypép anyagot újabb és újabb bazaltos magmaadagok olvasztották fel és ez a kevert anyag tört ki. A "katalizátor" bazaltos magma utánpótlás aztán elfogyott. A szilícium-dioxidban gazdag kristálypép önmagában nem képes kitörni. Ez az anyag jelenleg is ott van a tűzhányó alatt. A kulcskérdés az, hogy jön-e és ha igen, mikor friss bazaltos magma, ami mobilizálni képes ezt az anyagot és újabb kitörést képes előidézni? Az 1821-23-as kitörés során több hónapnyi szünet után felújult a vulkáni működés, de ez nem törvényszerű, nem biztos, hogy ez most is így lesz. Azt azonban tudjuk, hogy milyen előjeleket kell figyelni!
Az Eyjafjallajökull kitörés számos tanulsággal szolgált. Dr. Sigmarsson látogatása jó alkalmat adott a tapasztalatok kicserélésére és elképzelhető a jövőbeli szorosabb kutatási együttműködés. Ez fontos már csak azért is, mert a következő években újabb vulkánkitörések várhatók, amit az izlandi kutató is megerősített. A Hekla, a Katla és a Bardarbunga közül bármelyik vagy akár mindegyik működésbe léphet!
Végül még egy érdekes hír, amit sikerült megtudnunk. Sigmarsson és kutatócsoportja több száz kilogram vulkáni hamut gyűjtött be a közelmúltban, aminek jelenleg is folyik a szemcseméret szerinti osztályozása. A cél az, hogy olyan finom vulkáni hamuanyagot állítsanak elő, ami a légkörbe is bekerült. Ezután elkezdődhet a tesztelés: mi történik, ha ezt a hamuanyagot a repülőgép hajtóművébe fúvatják. Ezek a kísérletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabban tudjuk mi zajlik akkor, amikor a repülőgépek vulkáni hamufelhőbe jutnak. Szükség lesz még erre a tapasztalatra!

További hírek az Etna kitöréséről

Amint arról beszámoltunk, tegnap délután egy erőteljes robbanásos kitörés történt az Etnán. Boris Behncke az olasz INGV munkatársa további részletekkel szolgált a kitörésről. Úgy tűnik, hogy a robbanásos kitörést a kürtőben feltörő forró magma és felszín alatti víz keveredése okozta, azaz szakszóval freatomagmás jellegű volt (ilyen típusú kitörés volt az izlandi Eyjafjallajökull április-május kitörése is), ami annyiban veszélyes, hogy minden előjel nélkül bekövetkezhet (ilyen típusú kitörés már okozott halálos balesetet a múltban!).
Most, nyáron voltak már kisebb robbanásos kitörések, ami már jelezte, hogy töltődik fel újra a tűzhányó és emelkednek fel magmacsomagok. Behncke szerint a következő napokban vagy hetekben várható, hogy újabb magma adag éri el a felszínt és újabb kitörések is bekövetkezhetnek, azonban ezek valószínűleg látványos lávaszökőkút kitörések formájában zajlanak majd.

Még egy dolgot fontos hangsúlyoznom! A tegnapi kitörés egy erőteljes, de rövid ideig (kb. 20 percig) tartó kitörés volt. A vulkáni hamufelhő kb. 1 kilométer magasságba emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a tegnapi kitörés nem jelent(ett) semmi veszélyt Európára, nem jelent(ett) veszélyt a légiközlekedésre! Hogy mi lesz a további események sora az Etnán? Szemünk a webkamerákon és a jelentéseken, bármi történik, beszámolunk róla!

...és kitörésben az Etna is!

A cataniai INGV jelentése szerint ma délután 3 órakor egy erőteljes robbanásos kitörés történt az Etnán! A Bocca Nuova kráterből több szakaszban sűrű vulkáni hamufelhő emelkedett fel mintegy 1 kilométer magasra, majd 20 perc után a kitörés lecsendesült.

Kép forrása: INGV

Kitörésben a kolumbiai Galeras, több ezer embert kitelepítettek

Hírügynökségek jelentése szerint szerdán kitört a kolumbiai Galeras. A tűzhányóból gőz és hamufelhő emelkedik ki, a készültségi szintet a legmagasabbra, vörösre emelték. Diego Gomez a pastoi Vulkanológiai és Szeizmológiai obszervatórium munkatársa szerint bármikor újabb kitörés várható. A tűzhányó körül elkezdték a közel 8000 ember kitelepítését. A Galeras azonban meglehetősen szeszélyes vulkán és nem mindig cselekszik úgy, ahogy várják. A múltban többször is előfordult, hogy közelgő kitörés veszélye miatt kitelepítettek embereket, de a kitörés nem következett be. Ezért sokan nem hajlandók elhagyni otthonukat.

Kép forrása: Wikipedia

IMA 2010 Konferencia Budapesten

Ezen a héten zajlik Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Nemzetközi Ásványtani Társaság (International Mineralogical Association - IMA), a legnagyobb ásványtudományokkal foglalkozó nemzetközi szakmai szervezet, 20. világkonferenciája. Óriási megtiszteltetés ez a hazai földtudománynak, hogy egy ilyen rangos konferenciát Budapesten rendeznek. A 2010‐es konferencia rendezéséért Budapest 1988‐ban kezdett szervező munkába. A törekvést végül, 2004‐ben, Párizzsal folytatott erős verseny nyomán siker koronázta. A 2014‐es (Dél‐Afrika) és a 2018‐as (USA)konferenciák helyszíne is eldőlt már. Európára várhatóan legközelebb 2026‐ban kerül sor. A budapesti konferencián 74 országból 1700 résztvevő vesz részt, ahol az előadások 78 tudományos szekcióban zajlanak.

Természetesen kutatócsoportunk is ott van a rendezvényen (ez elmúlt napokban keményen készültünk erre; így a bloghírek csak lassan csordogáltak). Tegnap délután négy előadásunk hangzott el és két posztert mutattunk be a 'Volcanoes - The mineral factory' szekcióban. A konferenciára ma érkezik Olgeir Sigmarsson, aki holnap tart plenáris előadást az Eyjafjöll vulkán kitörésének okairól. Sigmarsson részletesen vizsgálta a vulkáni hamu anyagát, az ásványok és a kőzetüveg összetételét, amiből rekonstruálni lehet azt, hogy mi zajlott a vulkán alatt, miért és hogyan változott a vulkáni kitörés jellege. Az előadásról részletesen beszámolunk a Tűzhányó blogon!

4.6 M földrengés Lipari közelében

Tegnap délután egy 4,6 magnitudójú földrengés pattant ki a Lipari-szigetek térségében. Az epicentrum Vulcano szigetének közelében volt.

A jelentések szerint épületek sérültek meg Lipari, Vulcano és Salina szigetén, továbbá helyenként kisebb kőomlások történtek. A tengerparton fürdőzők között kisebb pánik alakult ki. Egyes hírügynökségek szerint sebesülések is voltak, ezeket a híreket azonban más források nem erősítették meg.
Kérdezték néhányan tőlem, hogy miért nem volt szökőár a szigetek partjai mentén? Valóban, a jelentések nem számoltak be szökőárról. Ennek oka az lehet, hogy a földrengés egymás mellett elcsúszó kőzetblokkok mentén pattanhatott ki és azt nem egy függőleges elmozdulás okozta. A szökőár az utóbbi esetben alakul ki (l. indonéziai vagy chilei földrengések). A Lipari szigetek térségében viszont több olyan törésvonal fut a földkéregben, ami mentén a kőzetblokkok oldalirányban mozognak el.

Lávadóm-összeomlás: mit kell tudni róla? (rajzos kiegészítéssel)

A tűzhányók most viszonylag visszafogottan működnek, az elmúlt napokban talán két vulkán-hír kapott nagyobb nyilvánosságot. A hawaii Kilauea területen két helyen is zajlik a vulkáni működés: a Halema'uma'u kráterben éjszakánként kikacsint Pele istennő, a kalderaperemről kivehető a lávató "tüzes derengése". Mindeközben Kalapana térségében a lávafolyás a tengerrel csatázik.
Indonéziában, a Karangetang (Api Siau) kitörése került fel a hírek címlapjára. Feltehetően sokan most hallottak először e vulkánról és talán az is magyarázatra szorul, hogy mi is az a lávadóm-összeomlás? Essék hát erről néhány szó, már csak azért is, mert ez nem is olyan ritka esemény, főleg az indonéz tűzhányók esetében!
A lávadóm, a lávaöntés egy speciális formája, amikor a láva nehezen folyós (azaz nagy a viszkozitása), ezért éppen csak ki tud türemkedni a kürtőből. Ez a szilícium-dioxidban dúsabb lávákat jellemzi, amiből a dácit, fonolit vagy a riolit, esetleg andezit kőzet keletkezik. A lávadóm inkább vastagodik, mintsem folyik. Az alábbiakban két jellemző képet mutatunk be növekvő lávadómról:

A képek a karibi Montserrat szigetén növekvő lávadómot mutatják, ennek a lávadóm típusnak a szép magyar neve: dagadókúp. Ahogy növekszik a lávadóm, az oldala egyre meredekebb lesz és időszakonként izzó kőzettörmelék folyamok zúdulhatnak le róla, mint például így:
Ezeknek a törmelékáraknak a neve piroklaszt-ár, azon belül pedig izzófelhő. A nevében is benne van, hogy ennek a még mindig izzó kőzetdarabokat is tartalmazó, továbbá szintén forró gázokat is magába foglaló árnak magas a hőmérséklete, elérheti akár a több száz celcius fokot is.
Az izzófelhő többnyire völgyekben zúdul le és mindent elpusztít, ami útjába kerül! 1902-ben egy, a Mt. Pelée-ről lerohanó izzófelhő lerombolta Martinique szigetének fővárosát, St. Pierre-t, közel 30 ezer lakosával együtt... 1991-ben az Unzen lávadómjáról lezúduló piroklaszt ár több neves vulkanológust is elsöpört, mint például a francia Krafft házaspárt. Ezek a legveszélyesebb vulkáni folyamatok közé tartoznak, megindulásukat pontosan előrejelezni nem lehet. Van, amikor a lávadóm egyszerűen felrobban, mégpedig a lávakupac belsejében felgyülemlő nagy mennyiségű gázok hatására (ez történt a Mt. Pelée tragikus kitörése esetében is).
Az indonéz Karangetang tűzhányó lávadómjáról is váratlanul indult el egy piroklaszt-ár. A lávadóm oldalának meggyengülését feltehetően a heves esőzések idézték elő. 4 ember eltűnt, legalább egy megsebesült, ezenkívül hidak rongálódtak meg, ami hat falut kötött össze, közel 20 ezer emberrel...

Végül Sparhelt kérésére egy gyors magyarázó ábra és néhány további kép:
Ábra forrása: Hans-Ulrich Schmincke: Volcanism c. könyve


Képek forrása: Photovolcania
A képek a Montserrat szigetén található Soufriére vulkán lávadómjának összeomlását mutatják.


Válasz Albert kérdésére:

így van, ez a vakondtúrásnak látszó kupac a növekvő lávadóm (ez a jobb oldali képen látszik, ahol izzó kőzetdarabok gurulnak le a meredek oldalán). A dagadókúp magassága változó, akár a több száz métert is elérheti (ez sokszor 2000-3000 magas tűzhányókon növekszik, azaz a vulkán tömegéhez képest nagysága elenyésző). A képen látható lávadóm magassága 300 méter körüli. A vulkán élete során többször buggyan ki ilyen lávadóm, aminek köszönheti a vulkán meredek kúpszerű formáját. Ez a lávaforma annak köszönhető, hogy a felszínre "ömlő" láva már alig tud folyni, olyan mint egy kenyértészta. A felfelé mozgó viszkózus magma tolja ki ezt a képlékeny masszát, ami nem tud szétfolyni úgy mint a könnyen folyós bazaltos láva. Gondoljunk csak bele mi a különbség, ha vizet öntünk az asztalra vagy mézet, vagy a példa kedvéért nutellát...
A lávadóm kúp tehát lassan növekszik, az oldala egyre meredekebb lesz. Maga a lávadóm kőzetdarabokból áll, mivel ahogy a viszkózus magma a felszínre jut, mozgása során a felszíne darabokra töredezik. Ez a sokszor még izzó kőzethalom a meredek lávadóm oldalon megcsúszhat és mobilizálhatja a lávadóm nagy részét - ez maga a lávadóm-összeomlás (l. a rajzos ábrát). A lávadóm oldalának lecsúszása miatt hirtelen felszínre kerül a lávadóm belsejében lévő még gázgazdag kőzetolvadék, ami a nyomáscsökkenés következtében hatalmas robbanással tör ki. Az eredmény egy izzó kőzettörmelékekből és forró gázokból álló elegy (ez az "izzófelhő", amit a bejegyzés alsó részén lévő fotók is mutatnak), ami nagy tömege miatt nem tud felemelkedni, hanem a vulkán oldalában futó völgyekben zúdul le akár több száz km/óra sebességgel. Minden elpusztul, ami útjába kerül...

Ott vagyunk a Goldenblog 2010 Hírkategória 50-es listáján!

Nagy megtiszteltetés érte a Tűzhányó blog szerkesztőit! Felkerültünk a Goldenblog 50-es listájára a Hírblogok kategóriában! Különösen örülünk ennek, mivel ahogy olvastuk, több mint 600 nevezés érkezett ebben a kategóriában. Köszönjük a támogatást és igyekszünk továbbra is megfelelni a megtisztelő bizalomnak!
Idén március 22-én indultunk azzal a céllal, hogy szakmailag hiteles tájékoztatást adjunk a Föld egyik legmegrendítőbb természeti folyamatáról, a vulkáni működésről. Már az elején akadt bőven dolgunk, mivel az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése bőven adott lehetőséget nekünk arra, hogy kifejtsük véleményünket, kommentáljuk, esetenként előre jelezzük a várható eseményeket. Volt olyan nap, amikor több mint 8000 ezer látogatás érkezett blogunkra. Most, valamivel több mint 4 hónapos működés alatt közel járunk a 100 ezres látogatáshoz, 38 követőnk van, 175 bejegyzést tettünk, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy híreinket többször idézte az Inforádió honlapja!
Célunk továbbra is az, hogy ismereteket nyújtsunk arról, hogy hol, miért és hogyan működnek a Föld tűzhányói, hogyan hatnak a társadalmakra, mit csinálnak a vulkanológusok, mik a céljaik és min dolgozunk mi itt a Kárpát-medencében! Emellett, szervezzük a Vulkán Napokat, legközelebb a Kutatók éjszakája rendezvényen adunk változatos programot kicsiknek és nagyoknak. Találkozzunk az ELTE-n szeptember 24-én!

Lávadóm-összeomlás a Karangetang vulkánon Indonéziában

*









A Karangetang vulkán, amikor csendes.(A kép forrása!)

A Karangetang vulkán pénteki kitöréséről olvashatunk több hírportálon is. Az eddigi hírek alapján úgy tűnik részleges dómösszeomlás történt, amelynek következtében egy kb. 600°C hőmérsékletű blokk- és hamuár zúdult le a vulkán lejtőjén. A lávadóm összeomlását a péntek hajnali heves esőzésekre vezetik vissza. A vulkán nyugati lejtőjén lezúdult piroklaszt ár legalább 7 házat döntött össze, mondta Pryadi Kardono, a nemzeti katasztrófavédelmi hivatal embere.
Négy ember tűnt el, akik vélhetően nem élték túl az eseményt, emellett számos súlyos sérültet kell ellátni. Kardono elmondása szerint egyelőre akadozik az információ áramlása, így sajnos növekedhet a sérültek vagy a halálos áldozatok száma.

"Olyan gyorsan történt, hogy esélyünk sem volt a megelőző kitelepítésre."-mondta Surono, a vulkanológiai intézet vezetője.

A Karangetang, másik nevén Api Siau egy nagyon aktív vulkán Sulawesitől északra, Siau szigetén. Az elmúlt évtizedekben számos kisebb kitörése volt, több alkalommal evakuálták a környékbelieket. Néhány kép és egy videó, amelyek segítségével megtekinthetjük a vulkánt és kisebb kitöréseit.

Távol-keleti körkép

Az elmúlt héten főképp orosz, indonéz, japán és pápua vulkánok hallattak magukról. Melyek is?

Oroszország

Gorely

Július utolsó hetében a vulkán alatti szeizmikus tevékenység megerősödött, számos vulkánrengést is regisztráltak. Emellett termális anomáliát észleltek a kráterben, melyből gáz- és gőzfelhők emelkedtek a levegőbe július 26-27-én.

Karimszkij

Július 23-24-én és 28-án is kitört a vulkán. Hamufelhőt, mely délkelet felé 15 km-t tett meg a levegőben, csak július 26-án láttak műholdról, az említett kitörések során 2 km-es kitörési felhőt becsültek a kutatók. Szintén műholdas megfigyelések során a kráterben termális anomáliát mutattak ki.

Kljucsevszkoj

Július utolsó hetében a vulkán szeizmikus aktivitása átlag feletti volt, a dél-délkeleti lejtőkre láva ömlött. Július 23-24-én és 29-én stromboli-típusú kitörések történtek, a vulkán gáz- és hamufelhőket bocsátott a magasba. A többi napon sűrű felhőtakaró fedte a hegyet, 28-án sikerült műholdról kimutatni a folyamatosan meglévő termális anomália mellett egy délnyugat felé sodródó kitörési felhőt, ami 145 km-t utazott a levegőben.

Shivelucs

Július 23-30. között folyamatosan termális anomáliát észleltek a hegy kráterében és a szeizmikus aktivitás is átlag feletti volt. Július 23-24-én 4 km magas gáz- és gőzfelhőket láttak felemelkedni. 28-29-én piroklaszt árakból származó hamufelhők emelkedtek 4-6,5 km magasságba.


Indonézia

Batu Tara

A Komba-sziget vulkánja utoljára július utolsó két napjában tört ki. A 1,5 km magas kitörési felhő 65 km-t tett meg északnyugat felé.

Dukono

Július 31-én kitört a tűzhányó, 3 km magas hamufelhőt lövellve az ég felé. A hamufelhő 90 km-nyit sodródott nyugat felé. Augusztus 3-án is megfigyeltek egy hasonló magasságú, ritkás hamufelhőt, az észak-északkelet felé utazott a szelek szárnyán, 130 km-re a vulkántól még látható volt.


Pápua Új-Guinea

Rabaul

Az Új-Britannia szigetén található Rabaul-kaldera Tavurvur-kúpjánál figyeltek meg kitörést július 23-25. között. Ezt követően a GPS-mérések egyértelmű süllyedést mutattak ki. A későbbiekben a szeizmikus tevékenység is alábbhagyott, kisebb robbanásokra lehet következtetni a 26-30-a közötti fehér színű, ritkás kitörési felhők alapján.

Ulawun

A Rabaultól nem messze található vulkán július 21-29. között fehér gőzfelhőket eregetett 300 méter magasba. Ez idő alatt két alkalommal, 23-án és 24-én volt kisebb kitörés, melyek barnás hamufelhőket hoztak létre.


Japán

Sakura-Jima

Július 29- augusztus 1. közt többször, majd augusztus 3-án is kitört a vulkán. A közel 2 km magas hamufelhők kelet és délnyugat felé sodródtak.

A Gorely krátere.	A Karimszkij nyugat felől.
A Kljucsevszkoj lávafolyása.	A Shivelucs.
Kitörés a Dukono-n.	A Batu-Tara nyugatról.
A Tavurvur kitörés közben.	Új-Britannia legmagasabb hegye, az Ulawun.
A Sakura Jima Kagosima felől.

A fényképek forrásai: Gorely: Kamchatintour, Karimszkij: Alexander Belousov, Kljucsevszkoj: EWP, Shivelucs: Eruptions Blog, Dukono: Oregon State University, Batu Tara: Kenny Chabba, Rabaul: FlexPacific, Ulawun: Eruptions Blog, Sakura Jima: Bens CSCS Trip.

A Geysir és a Strokkur

A forró vizet szökőkútszerűen levegőbe spriccelő gejzírek névadója Izlandon található, a neve: Geysir. Ez volt a legelső ilyen képződmény, amit leírtak (1294-ben), amiről az európaiak tudomást szerezhettek. Neve a kilövellést jelentő geysa szóból ered. Sajnos az utóbbi évtizedekben alig mutat aktivitást, pedig ha kitör, akár 60 méter magasra is lövelli a vizét. Tőle mindössze 50 méter távolságra van egy másik híres izlandi gejzír, a Strokkur (magyarul: köpülő), ami nagyjából 5 percenként tör ki és ekkor 30 méter magas vízoszlopban gyönyörködhetünk. Izland gazdasága, turizmusa, a hétköznapi élet is ezer szállal kötődik a vulkanizmushoz, vagy a vele járó folyamatokhoz. Ezek egyike a gejzírmező a Haukadalur völgyben, egy másik pedig a Bláa lónið azaz Kék lagúna, amit a Svartsengi geotermikus erőmű használt vizével táplálnak. A tó vize körülbelül 40 Celsius fokos, oldott ásványi anyagokban rendkívül gazdag.
A Mila cég, mely eddig az Eyjafjöll-re néző webkamerákat telepített, most kihelyezett egy-egy készüléket ezen látványosságok közelébe is.

A bal oldali képen látható a Strokkur kitörés közben, jobboldalt pedig a Kék lagúna.

Közelgő vulkáni aktivitás a Kaukázusban?

*

A Kaukázus nyugati részén, DNY-Oroszországban található Mt.Elbrus tűzhányó Európa legmagasabb hegye és az északi félteke harmadik legmagasabb vulkánja. Két csúcsa van: a keleti csúcs 5621 m, a nyugati pedig 5642 m magas. A tűzhányó (rétegvulkán) területén több mint 70 gleccser található. A Mt.Elbrus körülbelül 200-250 ezer évig volt aktív, legutolsó kitörése Kr.u. 50. körül történt. Robbanásos kitörések és dácitos lávafolyások jellemezték, leghosszabb lávafolyása 24 km hosszú, mely a vulkán É-ÉK-i lejtőjén található.

Bal oldali kép forrása: NASA Earth Observatory;

jobb oldali kép forrása: www.elbrus-team.com

A The Voice of Russia egyik tegnapi cikkében olvasható, hogy a Moszkvai Egyetem Elbrus Tudományos Kutatóközpontjának (Elbrus Scientific Research Centre of Moscow State University) kutatói szerint a Mt.Elbrus tűzhányó akár ebben az évszázadban kitörhet. A vulkán lejtőin fumarolák és 21 Celsius fokú vagy annál még melegebb hévforrások figyelhetők meg. A tűzhányót ugyan vastag jég borítja, de csúcsi krátereiben nincsenek gleccserek. A keleti csúcson mért hőmérséklet nagyon magas, és 20 Celsius fokot mértek 5621 m-es magasságban is. Továbbá, moha is nő a felszín repedéseiben. A Kutatóközpont vezetője szerint normális körülmények között ez lehetetlen, és azt jelenti, hogy a felszín felmelegszik.
A Moszkvai Egyetem Shternberg Asztronómiai Intézetének (Shternberg Astronomical Institute of Moscow State University) egyik kutatócsoportja a Mt.Elbrustól 25 km-re található Neutrínó Obszervatóriumban dolgozik. A földkéreg mozgásait és a Mt.Elbrus alatti magmás rendszer változásait vizsgálják. Vezetőjük elmondása szerint minden jel arra utal, hogy a tűzhányó "melegszik", de nehéz előrejelezni, hogy mikor fog kitörni, csak annyi bizonyos, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy valami történhet. A kutató azonban hangsúlyozta, hogy a közeljövőben nem lesz kitörés. A Mt.Elbrus területén ugyanis nem észlelnek szeizmikus aktivitást, mely a magma mozgását jelezhetné.
A tűzhányó kitörése nagy veszélyt jelentene környezetére, hiszen a nagy mennyiségű elolvadt hó és jég iszapárakat indítana el keleti lejtőjén, mely elpusztítaná az útjába kerülő településeket és elérné Kabardino-Balkaria közigazgatási központját, Tyrnyauzt, ahol több mint 20 ezer ember él.

forrás: Eruptions

Tűzhányó ébredése a kínai és koreai határon?

Vulkán Kínában? Ráadásul ki is törhet?
A Science legújabb száma beszámol arról, hogy kínai geofizikusok a földrengések vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai és észak-koreai határon lévő Changbaishan egyelőre még nyugodt és nem várható a közeljövőben kitörése. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a tűzhányó működésbe lép a következő évtizeden belül. 2002 és 2005 között erősen megnőtt a mélyből kipattanó rengések napi száma, ami a vulkán alatti magmakamra feltöltődését jelezte. A vulkán ezután azonban újra visszatért a normális kerékvágásba, bár a rendszeres rengések nem szűntek meg. A tűzhányó felszíne lassan emelkedik, ami szintén a mélyből feláramló magma nyomásával magyarázható. A tűzhányó folyamatos megfigyelését megnehezíti speciális földrajzi elhelyezkedése (sem a kínai, sem az észak koreai kutatások nem tartoznak a nyitottak közé…). Érdemes megjegyeznünk azért e vulkán nevét, lehet, hogy még hallani fogunk felőle…

Forrás: Smithsonian Intézet

A 2744 méter magas Changbaishan tűzhányó (ismert még Baitoushan, illetve Baegdu néven is) egy viszonylag kevéssé ismert vulkán annak ellenére, hogy az elmúlt 2000 év egyik legnagyobb kitörése fűződik hozzá. Pontosan 1000-ben történt ez az esemény, ami néhány éven keresztül az éghajlatra is kihatással volt, a vulkáni hamut Japán északi részén is megtalálták. Kisebb vulkáni kitöréseket feljegyeztek a 15. században is, a legutolsó imsert kitörése pedig 1903-ban volt.