2011. január 28., péntek

Vulkán áradat: Kirishima, Bromo, Anak Krakatau, Stromboli; GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Frissítés (Szabi, vasárnap 11:15)
Visszatérve a vulkánokra, aki valami igazán különlegeset szeretne látni: itt van James Reynolds legújabb fantasztikus filmfelvétele a japán Sakurajima (ez nincs messze az éppen aktív Kirishima vulkáni területtől) kitöréséről. Érdemes megnézni, hogy az ágyúlövésszerű kitörések előtt (rögtön az elején, valamint 1:10-nél) egy hirtelen légnyomás-hullám indul ki. Ez bizonyos esetekben akár több kilométer távolságban is ablaküvegeket törhet be. A nyomáshullámot követi a kilövellt vulkáni hamu, sok-sok repített kőzettörmelékkel. Ez a vulcanoi-kitörés típusos formája.

Frissítés (Szabi, szombat 23:20)
A mai napon, néhány órával ezelőtt Környe és Vértessomló között kipattant földrengés okáról egy rövid értékelés található a bejegyzés végén a megjegyzések között.

Frissítés (Szabi), szombat 13:45
James Reynolds legfrissebb filmfelvétele a vulkánkitörésről továbbra is a freatomagmás jelleget tükrözi (barna és fehér kitörési felhő gyönyörű kontrasztja!). Ugyanakkor, érdekes fejlemény egy lávadóm megjelenése a kráterben!
Fantasztikus képek a kitörésről (ez kihagyhatatlan):
Forrás: Reuters és Reuters

A vulkáni működés a japán csillagos ég alatt is folytatódik látványos módon:

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011.01.29. hazai idő szerint 13:42-kor és 13:55-kor. Forrás: Kirishima webkamera


Balázs kezdő bejegyzése:
Napok óta csak kapkodjuk a fejünket. Szerdán épphogy megkezdte látványos kitörését a Japán Shinmoe-dake tűzhányó, máris csatlakozott hozzá a Stromboli. Közben menetrend szerint érkezett a Smithsonian Intézet heti jelentése, a Bromo pedig épp a menetrend szerinti repülőjáratok közlekedésében okozott fennakadást. Nézzük csak szép sorjában.

Kirishima - Shinmoe-dake

Gőz- és hamufelhő, 2011. 01. 28. (Kép: James Reynolds)

Folytatódik a kitörés a Kirishima vulkáncsoport Shinmoe-dake nevű tűzhányóján. A webkamerán most csak az erőteljes izzás látható a vulkán kráterében. A tűzhányóból kiáramló hamu egyre nagyobb gondot okoz a közlekedésben, és már evakuáció is történt (hír angolul), a tűzhányó 2 km-es körzetét zárták le a hatóságok (videó japánul). Azonban fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat is megerősítette, hogy a kitörés nem mondható nagynak. Jelen kitörés az erejét nagyrészt annak köszönheti, hogy a felszín közelébe érkező magma valószínűleg továbbra is a vulkán kráterében található befagyott tóba "ütközik" közvetlenül a kitörés előtt. Ahogyan tavaly Izlandon is, ez heves robbanásokhoz vezet, és ennek köszönhető a gomolygó hamufelhő. A kitörés jellege tehát addig nem változik, amíg ezen feltételek (a feláramló magma és befagyott krátertó) a rendelkezésre állnak. Néhány órával ezelőtt, ahogyan azt a felső képen is láthatjuk, a kráterben továbbra is zajlott a magma és a víz/jég heves reakciója, aminek következtében sűrű, sötét hamufelhő és fehér gőzfelhő emelkedik ki a kráterből. A Shinmoe-dake krátertava körülbelül 250 m átmérőjű (átmérőjét tekintve körülbelül akkora, mint a Budapesten lévő Puskás Ferenc stadion), mélységére vonatkozóan azonban nincsenek információim.
A Kirishima vulkáncsoport több mint 20 negyedidőszaki tűzhányót foglal magába (térkép). A területen főként andezites magma tör a felszínre, rétegvulkánokat, piroklaszt kúpokat, maar vulkánokat táplálva. Közülük a 20. században főként a jelenleg is működő Shinmoe-dake volt aktív. Legutóbb 2008-ban volt egy kisebb kitörése, de fontos megjegyezni, hogy a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint idén január 19-én és január 22-én is voltak kisebb freatikus kitörések. A tűzhányó kétféle módon szokott működni: 1. Néhány nap alatt lezajlik a kitörés, majd évekre elhallgat a vulkán. Ilyen volt például a heves 1959-es kitörés. 2. Hónapokon keresztül zajlik a vulkáni működés, amely akár egy évig is eltarthat, mint például 1991-1992-ben vagy 1771-1772-ben.

A japán Kirishima (Shinmoe-dake) tűzhányó kitörése 2011. 01. 27. Forrás: Mail online, AP

Számos kép és videó tekinthető meg a kitörésről, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a tavaly tavasszal történt izlandi kitörésről készült felvételekre.

Bromo

Sűrű hamufelhőt lövell ki magából a Bromo, a helyiek pedig áldozataikkal próbálják elcsendesíteni a vulkánt. 2011. 01. 28., Jáva, Indonézia Forrás: Aman Rahman / AFP - Getty Images

A Tengger Kalderában található kisebb vulkáni kúp ismét a hírekben. A legutóbbi jelentés szerint 3,5 km magas hamufelhőt ont magából a vulkán. A hamut továbbra is keleti irányba sodorja a szél, ezért egyelőre úgy tűnik, a Balira tartó turistáknak tovább kell várniuk.
A kitörés a Bromon tavaly novemberben kezdődött, és decemberben már okozott némi fennakadást a légi közlekedésben (képek a decemberi kitörésről). A CVGHM január 23-i jelentése (indonéz nyelvű jelentés) szerint a vulkán körül továbbra is 2 km sugarú az a veszélyzóna, amelyen belülre turistáknak és túrázóknak szigorúan tilos menni. A helyiek azonban, ahogy a képen is látszik, továbbra is feljárnak a vulkánra, hogy áldozatokat mutassanak be. Vélhetően így akarják elcsendesedésre bírni a tűzhányót, amely a környéken élőknek jelentős problémát okoz a hamuhullás miatt.


A kitörés 2011. 01. 24-én. Bromo, Indonézia. Forrás: rafflesiaceaehunter

Anak Krakatau

Egy másik indonéz tűzhányó, a Krakatau gyermeke sem pihen. Legutóbb január 20-án készült felvétel robbanásos kitöréséről (videók a kitörésről). Nem rég esett szó a vulkánról, mert a folyamatos hamupöfékelés miatt evakuációt helyeztek kilátásba a környékbeli szigetek vulkánhoz közel eső részein. A tűzhányón szinte folyamatos a gyenge stromboli-típusú aktivitás, és emiatt kedvelt célpontja azoknak, akik biztosra akarnak menni egy vulkánkitörést megfigyelő expedíció (képek) során. Előfordul, hogy naponta több tucat vagy akár több száz kisebb robbanás történik.

Stromboli

Január 25. után alig több mint egy nappal ismét erőteljesebb robbanások történtek a Strombolin. Körülbelül 1,5-2 órán keresztül zajlott a megszokottnál intenzívebb vulkáni működés, amit a szeizmográfok is szépen dokumentáltak.

Hőkamerás kép a kitörésről (bal oldalon) és a szeizmogram a kitörés időpontjában. Forrás: INGV Catania

GVP - heti jelentés és vulkánok az űrből

Számos érdekes hírt találhatunk a Smithsonian Intézet heti jelentésében. Megtaláljuk benne a Kirishima január 19-i és 22-i kitöréséről szóló összefoglalót. Továbbá olvashatunk az ébredező Mayonról is.

Végül jöjjenek a műholdfelvételek. Nem csak az vált megszokottá mára, hogy webkamerákon keresztül élőben követjük a vulkánkitöréseket, hanem az is, hogy az űrből figyeljük őket. A NASA Earth Observatory ismét remek felvételeket tett közé, többek között a mexikói Colimáról, a Kizimenről, a Kuril-szigeteki Onekotan szigetről (a szigeten található a Nemo Peak és Tao-Ruysr kaldera-Krenitzyn Peak vulkánok) és természetesen a Shinmoe-dake-ről.

Műholdfelvétel a mexikói Colima tűzhányóról, 2011. 01. 22. Forrás: NASA Earth Observatory

Végül egy friss link: lenyűgöző éjszakai képek a Shinmoe-dake kitöréséről.



Best Blogger Tips

14 megjegyzés:

  1. És megérkezett az első műholdkép is a Kirishima kitöréséről! A kép január 26-án reggel készült, megtekinthető a NASA honlapján: http://earthobservatory.nasa.gov/NaturalHazards/view.php?id=48945

    VálaszTörlés
  2. Ó anyám, ezek az éjjeli képek a Holddal meg a villámokkal! Kár, hogy ilyen kicsi képek...
    Bárcsak ott lehetnék!

    VálaszTörlés
  3. Fantasztikus képek a Kizimen kitöréséről:
    http://www.kscnet.ru/ivs/kvert/current/kzm/index.html
    fehér hó és szürke hamu, piroklaszt-ár..

    VálaszTörlés
  4. Honnan ez a sok víz/jég??? Nem értem. Azért négy nap alatt már el kellene fogynia nem? Csak arra tudok gondolni, hogy a kráter oldalában tör fel a magma ezért csak korlátozottan fér hozzá a kráter tó vizéhez/jegéhez. Szabi?

    VálaszTörlés
  5. uh-uh-u-u... Kizimen. Ez fájt. ;) nem semmi. Köszi! Nagyon elkényeztetek bennünket az év elején a tűzhányók..

    VálaszTörlés
  6. Lávadóm? Ilyen spriccelő magmánál? Ez furcsa. Mindenesetre a magma SiO2-tartalma 57wt%, ez sem túl magas. De a felvételen kétségtelenül van vmi kupac. nem lehet, hogy korábban hordta oda valaki? ;) Sztem az vmi fröccskúp inkább, amit a lávacafatok építenek.

    VálaszTörlés
  7. Hmmm... 4.8 erősségű földrengés Magyarországon! Én ebből nem éreztem semmit, pont ekkor léptünk le a buszról a gyerekekkel az Operába menet...
    Bár ez a rengés viszonylag erősnek számít, azért földtani értelemben nem ritka ez a térségünkben (10-20 évente van egy ilyen esemény, ráadásul hozzávetőleg ebből a zónából, ahol most is az epicentrum volt).
    A helyzet az, hogy satuban vagyunk. Az Adriai-lemez északkeleti mozgása tolná az alattunk lévő kőzetlemezt, azonban a keleti vége már az Ukrán-pajzs vastag litoszférájának feszül, amit eltolni nem tud, ezért a Kárpát (Pannon)-medence alatti kőzetburok mint egy harmonika, nagyléptékben meggyűrődik. Van ahol kiemelkedik (ilyen például a Dunántúli-középhegység területe), van ahol süllyed a felszín (pl. Kisalföld és Alföld térsége). Ez a relatív vertikális mozgás kisebb-nagyobb törésvonalak mentén történik, ami azt jelenti, hogy időszakonként felszabadul a felgyülemlő energia és ezt földrengés formájában érezzük. Nem kell azonban arra gondolni, hogy egy földrengésveszélyes helyen élünk. Ennek ellenére évszázadonként legalább fétucat hasonló esemény előfordul.

    VálaszTörlés
  8. Szabolcs, az hogy lehet, hogy a nagyon sekély fészekmélység ellenére akkora nagy területen lehetett érezni a tegnap esti rengést? Kaposváron, Szekszárdon is érezték... Én úgy tudom, hogy a sekély rengéseknek kicsi a hatósugaruk, de a tegnapi ennek ellentmondani látszik. Én amúgy nem éreztem, Veszprém, panel, földszint, dolomitsziklán épült, de egy barátom a Séd egykori árterén épült házában simán érezte, tőlem kb. 2 km-re. (Noli vagyok, csak másik IDval léptem be google-be)

    VálaszTörlés
  9. A Kirishima-ról egy kicsit szakmaibb értékelés:
    http://outreach.eri.u-tokyo.ac.jp/eqvolc/201101_shinmoe/eng/ Igaz, 27-én íródott, de talán érdekes lehet.

    VálaszTörlés
  10. Noli,
    alapvetően az valóban igaz, hogy sekély mélységű fészekmélység esetében kisebb a "hatósugár", azonban a mostani esetben az 5-8 km mélység, ha jól tudom kissé bizonytalanul de ide teszik a hipocentrumot, szerintem nem annyira sekély, azaz belefér, hogy akár távolabb is érezzenek valamit (ha éppen nyugodtan feküdtek).

    köszönöm a linket, mindjárt megnézem! Valóban sok-sok jó információ van benne (pl. SiO2 tartalom 57-61t%, azaz akár rendben is van, hogy lávadóm türemkedik kifelé), ami nekünk nagyon hasznos - hát ez a japán alaposság!

    VálaszTörlés
  11. a webkamera most sötét, nem látható vöröses izzás!!

    VálaszTörlés
  12. Majdnem 600 foldrenges volt az elmult 48 oraban Krýsuvík kornyeken, Izlandon.
    http://www.vedurstofan.is/skjalftar-og-eldgos/jardskjalftar/#view=table

    VálaszTörlés