Merapi: mi várható?

A Merapi vulkán kialakulásának története több tízezer évre tekint vissza, amelynek során többször előfordult, hogy a felépülő vulkáni felépítmény jelentős részét lerombolta a vulkáni kitörés, hasonlóan az egyesült államokbeli Mt. St. Helens 1980. májusi kitöréséhez. Az úgynevezett modern Merapi vulkán ezen ősi tűzhányó roncsokon nőtt ki, akárcsak a Vezúv kúpja a korábbi Somma felépítményen.

Forrás: Decade Volcanoes

A történelmi időkben zajlott vulkáni működésről hűen mesélnek az akkori hindu és buddhista templomromok. Mintegy 1000 évvel ezelőtt a Mataram civilizáció hirtelen keletre vándorolt. A kutatások szerint ebben jelentős szerepet játszott a Merapi vulkáni működése, amelynek hamuanyaga Jáva középső területét teljesen beborította. A 15. században egy újabb pusztító vulkáni kitörés történt, ami számos templomot, köztük a shíva Sambisarit is elpusztította. A vulkáni hamu vastagsága Yogyakarta közelében (a kürtőtől mintegy 27 km távolságban) a 8 métert is eléri! Azóta ilyen pusztító erősségű kitörés nem volt, a Merapi modern történetét kisebb, illetve ritkán közepes erősségű kitörések jellemzik.

A shíva Sambisari templom romjai. A templomot közel fél méter vulkáni hamu borította be

1548 óta közel 70 jelentősebb vulkáni kitörése volt a Merapinak, ebből 32 esetben izzófelhők zúdultak le a hegy oldalán. Volt olyan nap, amikor 40 forró vulkáni törmelék-ár rohant le a tűzhányóról! Mint a tűzhányók többségének, így a Merapinak a működése is ciklikus. A korábbi vulkáni aktivitást figyelembe véve, két-három évente történik kisebb vulkáni kitörés, 10-15 évente ennél nagyobb erejű, 50-60 évente pedig nagyobb pusztítást végző, közepes erősségű. A legutolsó nagy vulkáni kitörés 1930-ban zajlott, ennél is pusztítóbb volt azonban az ezt megelőző 1872-es vulkanizmus. Egy hasonló méretű vulkáni működés ma mintegy 100 ezer embert veszélyeztethet a vulkán dél-délnyugati oldalán.

Mi várható tehát, milyen kitörés történhet a Merapin?
A Merapi korábbi vulkáni működése alapján négy lehetséges esemény történhet. Az első változat szerint a tűzhányó továbbra is folytatja a 20. századra jellemző, csendesebb működését, ami lávadóm növekedéssel és kisebb izzófelhők keletkezésével jár. Ezek közül 10-12 évente történik egy jelentősebb kitörés, ami legutóbb 1994-ben volt… Akkor halálos áldozatokat is szedett a lerohanó vulkáni törmelék-ár!
A második változat egy ennél rosszabb lehetőséggel számol, ahhoz hasonló kitöréssel, ami 1930-ban történt. Ebben az esetben az izzófelhők nagyobb távolságba (akár 10-15 km-re) is eljuthatnak, benyomulva a településekkel elszórt területekre is, emellett a kitörési felhőből hulló hamu Yogyakartában is gondot okozhat.
A harmadik lehetőség az 1872-es kitörést veszi alapul, aminek valószínűsége évszázadonként egy esemény. Akkor mintegy 16 km magasságba jutott fel a kitörési hamufelhő, a vulkáni anyag beborította a Merapitól délre fekvő területet, ahol jelenleg közel 1 millió ember él és még 400 km távolságban is észleltek hamuhullást. Ennek egy még intenzívebb, még pusztítóbb változata az, ami a 15. század elején a shíva Sambisari templomot is elpusztította.
Végül a negyedik, legrosszabb lehetőség az, ami a tűzhányó mintegy 10000 éves életében csupán néhányszor fordult elő. A vulkán dél-délnyugati oldala hirtelen lecsúszik és hatalmas törmeléklavina zúdul a Föld egyik legsűrűbben lakott területére.

Merapi kitörés 2010 október végén. Forrás: Reuters

Végül, álljanak itt Chris Newhall, az általam egyik legnagyobbnak tartott vulkanológus, szavai egy 2000-ben megjelent tanulmányból: "Nincs semmi okunk feltételezni, hogy a Merapi működése a 20. századot jellemző, viszonylag nyugodt mederben folyik tovább, valószínűbb, hogy a következő évtizedekben visszatérnek a hevesebb robbanásos kitörések". A mostani októberi kitörés már a második esetet idézi, aztán hogyan tovább? A Merapi esetében nem egyszerű feladat a vulkáni előrejelzés, mivel a múltban sokszor minden előjel nélkül történtek pusztító kitörések.

Merapi: újabb kitörés riadalommal

Frissítés (23:10)
A Merapi működése továbbra is eltér a megszokottól (ha lesz időm, akkor a múltbeli tapasztalatok alapján összefoglalom majd a lehetséges kimeneteleket). Helyi idő szerint péntek éjjel és szombat reggel is heves robbanásos kitörések történtek. A kialakult helyzetről ismét James Reynolds képei és videofelvételei a legbeszédesebbek. Nézzék és gondolkozzunk...!

Forrás: James Reynolds

Gyors hír (9:04): a Merapi helyi idő szerint szombat kora reggel újabb kitöréssel kergette riadalomba a környéken élőket. Áldozatokról nincs hír, egy ember azonban meghalt a kaotikus kitelepítés közben, amikor egy teherautó ütötte le.
A kitörés során légtérbe kerülő vulkáni hamufelhő miatt ideiglenes lezárták Yogjakarta repterét.

Etna: élménybeszámoló képekben

*

Több, mint egy hete értünk haza a szicíliai Etnáról, egy képes beszámolót adunk a felejthetetlen kirándulásról. Hatalmas élmény volt Európa legnagyobb és legaktívabb tűzhányóján járni, és a vulkán oldalain található körülbelül 350 kráterből legalább néhányhoz eljutni (a csúcsrégiójában további négy kráter helyezkedik el, melyek közel folyamatosan aktívak).

Az Etna ÉK-i irányból, a Messina-Catania autópályáról fotózva.

Az Etna É-i oldalán található Vulcanetto Mojo salakkúp,...

...és annak egy gyönyörű feltárása, melyet nem csak mi csodáltunk meg :).

Az Etna 1981-es lávafolyása a tűzhányó ÉNY-i oldalán, mely elérte egy közeli kis város, Randazzo szélét is,...

...és több házat - mint például ezt is - jelentősen megrongált.

Az Etna 2003-as lávafolyása a vulkán ÉK-i oldalán, melynek pusztító erejéről a képen látható elhalt fák tanúskodnak.

Egy, a tűzhányó ÉK-i oldalán található fröccssánc belseje, háttérben pedig a 2003-as lávafolyás és az abba épített Piano Provenzana (síközpont), mely az Etna csúcsrégiójába induló buszos utak egyik kiinduló állomása.

Az Etna legmagasabb (3330 m), ÉK-i csúcskrátere felhőbe burkolódzva, tőle K-DK-re (a képen balra) a híres Valle del Bove nevű völgy pereme, a kép előterében pedig lávafolyások és kisebb salakkúpok.

Az Etna D-i oldalának egy részlete: a 2001-es lávafolyás, salakkúpok (bal oldalt a legszélső: Monti Silvestri) és a Rifugio Sapienza turistaközpont, mely az Etna csúcsrégiójába induló buszos utak másik kiinduló állomása, valamint innen indul a 2500 m magasságig szállító kötélpálya is.

Az Etna csúcsrégiójába tartó buszoknak (melyek végállomása a 2920 m-en található Torre del Filosofo menedékház) kialakított út, mely salakkúpok és lávafolyások között kanyarog. A kép jobb oldalán a Laghetto salakkúp oldalának egy része látható.

A 2001-ben képződött Laghetto salakkúp krátere, melynek egyik oldalában (a kép jobb oldalán) kénkivirágzások, kisebb kigőzölgések tapasztalhatók, és a hidegben itt lehet melegedni, ugyanis forró a föld :).

A cataniai Castello Ursino vár udvara és az 1669-es lávafolyás (heves, robbanásos kitörések is zajlottak ekkor az Etna D-i oldalán, a lávafolyás pedig a Jón-tenger partját is elérte), mely alatt a középkori Catania szintje, felette pedig a mai városszint látható.

A Jón-tenger partján található Acicastello: a vár egy gyönyörű párnaláva összletre (tengeralatti lávafolyás) épült, mely az Etna legidősebb (körülbelül 500 ezer évvel ezelőtti) kitörési fázisának terméke.

Vulkánok működésben: Merapi, Kljucsevszkoj, Shivelucs, Piton de la Fournaise...

Frissítés (16:25)
Fantasztikus videofelvételek a Merapi kitöréséről!

James Reynolds a helyszínen van, ahol fantasztikus képeket és videofelvételeket készített a Merapi mai (2010. október 29-i) működéséről (köszönjük Nolinak az infot!). Egy másik videofelvétel tegnap, azaz október 28-án készült.

Egy további kiváló videofelvételt is ajánlok, amit Geoff Mackley készített a Merapi egy korábbi kitöréséről. Itt követhető a piroklaszt-ár lezúdulása, valamint remek nappali és éjszakai képek láthatók a lávadómról.

A tűzhányó működésében úgy tűnik változás állt be, ami kedvező hír lehet. A lávadóm kitüremkedés azt jelenti, hogy most kevéssé gázdús magma ért a felszínre, azaz kisebb az esélye a robbanásos kitörésnek. Ez a Merapi szokásos tevékenysége, amit korábban több robbanásos kitörés előzött meg. Talán a megnyíló "szelepen" kiengedte a vulkán a "gőzt"!?... Azonban, amint azt már korábban is írtuk, a mostani helyzet sem veszélytelen, mivel az instabil lávadóm összeomlásából kialakulhatnak pusztító piroklaszt-árak, amelyek akár 6-8 km távolságba is eljuthatnak! A szeizmikus aktivitás továbbra is nagyon erős, ez éppen egy újabb kitörést jelezhet ottani idő szerint este 8-9 körül!

Végül, érkeznek a hírek, hogy további indonéz vulkánok is aktivizálódtak: Papandayan, Anak Krakatau...

...és befejezésül egy szintén remek videofelvétel a kamcsatkai vulkáni működésről!


Frissítés (13:00)
Fantasztikus képek a Merapi mai kitöréséről! Elsőként egy GoogleMaps képet mutatunk be a vulkánról déli irányból nézve, hogy lássuk mennyire meredekek a vulkán oldalai és hol zúdulnak le az izzófelhők és izzó törmeléklavinák (szürke szín a Gendol völgyben):

Forrás: GoogleMaps

Majd jöjjenek a Reuters és Getty Images képei:

Mindkettő a vulkán dél-délkeleti oldalát mutatja, ahogy a piroklaszt-ár lezúdul a Gendol völgyben.


Első hír: 10:40

Néhány hét viszonylagos nyugalom után nagy üzemben a Föld tűzhányói!

Merapi: a tűzhányó helyi idő szerint ma reggel 6:20, 8:30, 11:30-kor és délben is többször is kitört kb. 2-3 km magasra emelve vulkáni hamufelhőt. A kitörést jól jelzik a szeizmogramok jelei is:

Forrás: Badan geologi

A hegy délnyugati oldalán hamuesőt jeleztek. A hegy meredek oldalának völgyeiben (elsősorban a déli Gendol völgyben) továbbra is rendszeresen zúdulnak le izzófelhők, azonban ezek egyelőre csak 3-4 km távolságba jutnak (a keddi pusztító kitörés során 5 km távolságba söpört végig az izzófelhő). A hatóságok igyekeznek a hegy közelében élőket, a házukhoz visszatérőket ismét biztonságos helyre irányítani.

Forrás: Tribun Medan

A Merapi tetején izzó lávadóm türemkedik ki, amit a tegnap esti webkamera képen is látni lehetett. Az instabil lávadóm időszakos összeomlása vezet az izzófelhők és izzó törmeléklavinák lezúdulásához, amik mindent elsöpörnek az útjukból. A Merapi kitörése továbbra is eltér a szokottól, azaz jóval robbanásosabb. Ez a gyorsan felemelkedő friss magma nagyobb gáztartalmával magyarázható.

Forrás: Kompas.com

Kljucsevszkoj és Shivelucs: Működésben a kamcsatkai nagyágyúk is. A Kljucsevszkoj 9 km magasra küldött fel vulkáni hamufelhőt, majd látványos lávatűzijáték kitörés és vékony lávafolyások jellemezték az egész héten. A vulkáni hamufelhő a tűzhányótól keletre 2300 km távolságba terjedt! A riasztási fokozat továbbra is a legmagasabb, vörös, ahogy a Shivelucs vulkán esetében is, amelyik szintén 10 km magasra zúdított ki vulkáni hamufelhőt! Vulkáni hamuhullást jeleztek még 100 km távolságban is!

A Kljucsevszkoj október végi kitörése. Forrás: KVERT

Piton de la Fournaise: A vulkáni működés még mindig zajlik, sőt, a helyi vulkanológiai obszervatórium jelentése szerint erősödtek a a magma felemelkedését jelző földremegések, felszínemelkedés, valamint a gázkibocsátás. Lehetséges, hogy egy újabb fázisba lép rövidesen a vulkáni működés!

Merapi: ismét kitört

Helyi idő szerint fél 5-kor ismét kitört az indonéziai Merapi! Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője szerint ez a kitörés nem volt olyan erős, mint a keddi. Az alábbi friss szeizmogramon jól látható, hogy felerősödött a szeizmikus aktivitás a hegy alatt. Első ránézésre itt is vannak olyan szeizmikus jelek, amik a belső gáznyomásra utalnak, úgy mint kedd előtt, tehát a vulkán nem nyugszik. Kérdés, hogy most ez a belső nyomás, hogyan távozik - lassan vagy megint hirtelen?...


Most már nem érhető el a webkamera, a legutóbbi kép itt van:


Ahogy kapunk további híreket, frissítünk!

Merapi: Miért és miért így tört ki az indonéziai szigetvilág legveszélyesebb vulkánja?

Miért annyira veszélyes a Merapi és mivel magyarázható a keddi kitörése? Röviden, néhány gondolat erről.
Indonéziában több mint száz aktív tűzhányó van és azt is tudjuk a közelmúlt eseményeiből, hogy gyakoriak a sokszor nagy magnitúdójú földrengések. Ennek oka a lemeztektonikai elhelyezkedésben van. Az indonéziai szigetvilág alatt az Ausztrál kőzetlemez egy görbült sík mentén az Eurázsiai-lemez alá bukik. Ezt szubdukciónak nevezzük. A folyamat lényege, hogy a nagyobb sűrűségű kőzetlemez (ebben az esetben az Ausztrál kőzetlemez) kb. 40-60 fokos szögben behatol a földköpenybe. A földköpeny anyaga szilárd, de a magas hőmérséklet és a nagy nyomás miatt némileg plasztikusan viselkedik, ezért a hideg kőzettest "bele tud merülni". A folyamat meglehetősen lassú és időszakos. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente néhány centiméter a mozgás. Valóságban azonban az történik, hogy néhány évente, évtizedenként, vagy máshol esetleg csak évszázadonként zökken egyet lefelé a kőzetlemez (ez nem azonos a földkéreggel, ez a litoszférát más néven kőzetburkot jelenti, ami a földkéreg és a földköpeny legfelső, merev része). Az elmozdulás ilyenkor akár méteres nagyságrendű is lehet! Ilyenkor hatalmas energia szabadul fel, előfordul, hogy a felül lévő lemez függőlegesen felfelé mozdul el és ha ez tenger alatt történik, akkor pusztító szökőárt indíthat el. Ez tehát vázlatosan a földrengések oka.
A sok vulkán pedig azért van, mert a lefelé hatoló kőzetlemezből a magas hőmérsékleten és nagy nyomáson eltávoznak az illóanyagok, például a a víz és bejut a felette lévő földköpeny-ékbe. Nagyjából 100 km mélységben már olyan a kőzetek szerkezete, hogy a vizes oldatok el tudnak felfelé távozni. A vizes oldatok csökkentik a földköpeny anyagának az olvadáspontját, ami fokozatos olvadást indít el (azaz nem a lebukó kőzetlemez olvad meg!). Ezzel magyarázható, hogy miért annyira vízgazdagok a szubdukciós övezetekben feltörő magmák és a vulkánok miért csak egy szűk sávban fordulnak elő, nagyjából 100-120 km-re az alábukó kőzetlemez felett!

Magmaképződés és vulkáni kitörés a kőzetalábukási (szubdukciós) zónákban

A feltörő magmában nagy mélységben még oldott állapotban vannak az illóanyagok, mint például a víz, a szén-dioxid és a kén-dioxid. Azonban ahogy tör felfelé a magma, úgy ahogy egyre kevesebb nyomás nehezedik a kőzetolvadékra, illetve ahogy kristályosodik a magma, az illóanyagok oldhatósága lecsökken és gázbuborékok formájában válnak ki. A magmában egyre több és egyre nagyobb gázbuborék lesz. Ahogy a magma a felszín közelébe ér, a felső része szinte már felhabzik a sok gázbuboréktól, esetenként több mint 70%-ban gázbuborékból áll. Ez hatalmas belső nyomást jelent. Amennyiben a kürtő el van zárva, úgy ez a nyomás érvényesül (olyan, mintha egy lezárt pezsgős palackot rázunk addig, amíg.... senki ne próbálja ki!!) olyannyira, hogy az egész hegyet felnyomja. Amint korábban írtuk, a Merapi felszíne október 24-én egy nap már 42 centimétert emelkedett! Emellett, folyamatosan pattannak ki a földrengések is, részben ahogy repeszti a magma a kőzeteket, részben ahogy a gázbuborékok mozognak. Ez egy ideig megy, de nem sokáig, mert a hatalmas belső nyomás órási robbanással szabadul fel.

A magma ahogy közelít a felszínhez szinte felhabzik, a kürtőcsatornában úgy néz ki mint egy sör...

A vulkáni kitörés jellege attól is függ, hogy ez a robbanás hol következik be? A Merapi esetében a magmahab valószínűleg már nagyon közel lehetett a felszínhez és a kürtőt lezáró, korábbi kitörési időszakokban kialakult lávadómot egyszerűen szétvetette. A robbanás alapvetően déli irányba zúdította ki a magmába zárt magas hőmérsékletű gázanyagot és a milliméternél kisebb nagyságra szakadt magmafoszlányokat, valamint a lávadóm ripityára tört apró darabjait. Ezt nevezzük izzófelhőnek, összefoglaló nevén piroklaszt-árnak (piroklaszt="tűzi eredetű törmelék")! Ez az anyag hatalmas sebességgel rohant le a hegy déli oldalán, elsősorban a völgyekben, de a gázokban koncentráltabb részei átcsaphattak a völgyoldalakon is. Az égési sérültek valószínűleg a piroklaszt-ár oldalsó részén lehettek. Sokakat azonban az izzófelhő központi része kapott el, ahol nincs menekvés...
A Merapi életében ez nem egy szokványos kitörés volt. Általában, a vulkán belsejében felfelé törő magmából ki tudnak szabadulni a gázok és így, egy gázokban már szegény, nagyon nehezen mozgó, sűrű lávaanyag türemkedik ki a kürtőből, aminek lávadóm a neve. Ez a lávadóm olykor akkorára nő, oldala annyira meredek lesz, hogy saját súlya alatt részben vagy teljesen összeomlik. Ezekhez az eseményekhez kapcsolódnak a meredek hegyoldal völgyeiben lerohanó izzó törmeléklavinák, amelyek maximum 10 km távolságba jutnak.

A meredek oldalú lávadómról időszakosan kisebb-nagyobb darabok szakadnak le és izzó törmeléklavinákat okoznak. Rajz: H.U. Schmincke: Volcanism c. könyvéből

Merapi: katasztrofális kitörés áldozatokkal

Frissítés (14:00; Szabolcs)

Az Associated Press írása szerint már 28-ra emelkedett az áldozatok száma. Köztük van Mbah Maridjan is, a holttestet imára kulcsolt kézzel, arccal a föld felé fordulva találták meg. Közben, a helyi lakosok közül egyre többen szeretnének visszatérni otthonukba, hogy etessék állataikat, vigyázzák értékeiket.
Sri Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője arra figyelmeztet, hogy bár a keddi kitörés óta a tűzhányó viszonylagos nyugalomban van, nem zárható ki, hogy újabb kitörése lesz a közeljövőben. Főleg a most is erősen gőzölgő lávadóm jelent veszélyt, ami ha összeomlik, akkor izzó törmelékárak zúdulhatnak le a környező völgyekben. A vulkán déli oldalát, a korábban dús, zöldellő növényzettel borított felszínt most szürke hamu borítja. A tűzhányó más oldalát viszont nem érintette a kitörés.

Forrás és további képek: BBC News, valamint AD NL

...és végül megdöbbentő felvételek a kitörés utáni állapotokról (megjegyezzük: nem egész Indonéziát takarta be a vulkáni hamu, hanem csak a Merapi déli oldalát...):

Forrás: YouTube RussiaToday

Frissítés (13:20, Tomi)
A kitörésről, az áldozatokról a BBC is korrektül tájékoztat. Honlapjukon friss videó érhető el a jelenlegi helyzetről és képek a kitörés utáni időszakról.
A Darwin VAAC már térképet is közölt a vulkáni hamu elterjedéséről, ami egyelőre még csak a tűzhányó környékén észlelhető. Eközben a webkamera néha elérhető, legutóbb mintegy két órája sikerült elkapni egy képet rajta.

A Darwin WAAC által közölt térkép, mely a hamufelhő mai elterjedésének előrejelzését mutatja.

A Merapi webkamera képe helyi idő szerint 16:08:08-kor.

Frissítés (12:10; Szabolcs)
Alább látható a tegnap délután elérhetetlenné vált szeizmográf teljes spektruma. Ezen jól kirajzolódik a vulkáni kitörést megelőző események és maga a kitörés:

Forrás: Badan geologi

A vulkáni kitörés kb. 2 órán keresztül tartott, helyi idő szerint délután 5-től 7 óráig. Közvetlenül a kitörés előtt kb. 5 percenként jelentek meg olyan szeizmikus jelek, amik a vulkán belsejében felhalmozódó gázok túlnyomását jelentették. A kitörés óta a szeizmikus aktivitás jelentősen csökkent, folyamatosan figyeljük mi is a vulkán körüli 4 webicoder szeizmogramjait. A következő órákban valószínűleg tehát nem kell számolni újabb erős kitöréssel.


Első hír (8:22; Szabolcs)
Ahogy tegnap itthon elsőként, rögtön a kitörés után már beszámoltunk működésbe lépett Indonézia legveszélyesebb tűzhányója, a "Tűz-hegye", a Merapi! A legfrissebb információk szerint már 25-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A hírek szerint közöttük van Mas Penewu Suraksohargo, ismertebb nevén Mbah Maridjan, a "Merapi Kapuőre", a hegy környéki emberek lelki vezetője, aki "kapcsolatban állt" a hegy szellemeivel. A tegnapi híradásunkban közöltük Mbah Maridjan talán legutolsó nyilatkozatát, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ő marad a hegy közelében, de a lakosságnak azt tanácsolja, hogy kövesse a kitelepítési utasításokat. Ez talán valóban egy jelzés volt, hogy nagy kitörés közeleg...
Ugyancsak úgy tűnik, hogy jól előrelátta a kitörés veszélyességét a helyi vulkanológiai központ vezetője, Sri Surono is, aki néhány napja arról beszélt, hogy a Merapi robbanásszerűen is kitörhet, úgy mint 1930-ban.
A kitörés során vagy tízszer rázta meg robbanás a hegyet, a Darwin VAAC szerint 9 km (korábban 15-19 km magasra becsülték) magasba emelkedhetett a vulkáni hamufelhő. Egyelőre nem sok információ áll rendelkezésre arról, hogy mi is történt, azonban a tegnap bemutatott szeizmogramon olyan szeizmikus jelek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy óriási belső gáznyomás alatt volt a hegy közvetlenül a kitörés előtt. Hasonló szeizmikus jeleket figyeltek meg korábban a kolumbiai Galeras tragikus 1992-es, valamint az alaszkai Redoubt tűzhányó több kitörése előtt. A másik figyelmeztető jel az volt, hogy a vulkán felszíne viszonylag gyorsan emelkedett. Feltehetően ezeket jól értékelhette Surono, aki nem véletlenül rendelte el az azonnal kitelepítést megelőzve ezzel jelentős további emberáldozatokat! Nem lehetett kiszámítani, hogy a vulkán alatti gáznyomás lassan kieresztődik vagy robbanásszerűen távozik.
A híradások és a közölt filmfelvételek azt jelzik, hogy a heves robbanásos kitöréshez pusztító izzófelhők kapcsolódtak. Úgy vélem, a kitörés során olyan hatalmas tömegben kerülhetett a felszínre a vulkáni anyag, hogy a kitörési felhő egy része rögtön saját súlya alatt összeomlott és óriási sebességgel magas hőmérsékletű (több száz fokos) vulkáni gázokból és forró törmelékdarabokból álló izzófelhők rohantak le a hegyről. A filmfelvételeken is látható pusztítás megdöbbentő! Sokan súlyos égési sebesüléseket szenvedtek! Mi lesz tovább? Nehéz előre jelezni, figyelni kell a vulkán további jeleit és abból ítélhető meg, hogy várható-e további heves kitörés. Az óvatosság érthető, a kitelepítés folytatódik - a szakértők tudják, hogy ez a vulkán bármire képes...
További hírekkel, ahogy tudunk jelentkezünk!

Forrás: AFP/Getty Images

BREAKING NEWS! Merapi: helyi idő szerint 17 órakor kitört a tűzhányó!

Frissítés (17.06, Tomi)

A BBC hírei szerint a kitörésnek már halálos áldozata is van, egy három hónapos csecsemő fulladt meg a vulkáni gázoktól. A hegyen mintegy 5000 ember él, de ennél több, 13000 embert kell kitelepíteni a kráter 10 mérföldes (~16 km) körzetéből, tájékoztattak a helyi hatóságok.

Frissítés (15.35)
Sri Surono, a helyi vulkanológiai központ nyilatkozata szerint több robbanás is történt, amit az izzófelhők lezúdulása és a hamuhullás követett. Surono szerint nem várható ennél nagyobb kitörés.
Jelenleg Indonéziában este van, a webkamera egész délután nem működött, a földrengéseket mutató webhely sem volt elérhető, így csak találgatni lehet, vajon mi történt. Megítélésünk szerint friss lávadóm anyag türemkedhetett ki a kürtőből, amit egy robbanás vethetett szét. A vulkán oldalában izzófelhők rohanhattak le, a környéken pedig finom vulkáni hamu hullott.
A sebesültek száma már közben több tucatra nőtt. A lakosság kitelepítése folytatódik.

Frissítés (15.10):
A hírügynökségi beszámolók szerint már két súlyos sebesültje van a Merapi mai kitörésének. Az izzófelhők lezúdulása következtében két nő szenvedett égési sérüléseket Kinarejo település közelében.

Forrás: Republica.co.id

Eredeti hír (14.10):
A TribunNews jelentése szerint helyi idő szerint 17 órakor kitört a Merapi! A vulkántól délre hamuhullásról számolnak be, amit megerősítettek a Metro TV News felvételei is. Ezenkívül, izzó törmeléklavinák zúdulnak le a hegyről.
A Tűzhányó blog követi az eseményeket és amint többet tudunk az eseményről, közre adjuk!

Forrás: Metro TV News

Merapi: intenzív földrengések, kisebb törmeléklavinák és Mbah Maridjan

A Merapit intenzív földrengések rázzák meg, szinte 5 percenként pattannak ki rengések a tűzhányó alól, amelyek jórészt vulkáni eredetűeknek látszanak:

Forrás: Badan Geologi

A készültség továbbra is a legmagasabb fokon van. Indonézia elnöke, Susilo Bambang Yudhoyono szerint fel kell készülni akár a legrosszabbra is, fontosak megtenni a megelőző lépéseket, beleértve a vulkán 10 km-es körzetéből a kitelepítéseket. Ezt megerősítette Sri Surono is, a helyi vulkanológiai központ vezetője is: "Senki sem tudja mikor tör ki a Merapi, azonban ha túl későn értesítjük a lakosságot, ha túl későn indul meg a kitelepítés, akkor hibát követünk el, amit nem szeretnénk!"
Megszólalt Mas Penewu Suraksohargo, ismertebb nevén Mbah Maridjan, a "Merapi Kapuőre", akinek szavára sokan hallgatnak. Azt mondta, ő nem hagyja el Kinahrejot, ami 5 kilométerre van a krátertől. "Ha elmenekülök, akkor az egy rossz jelzés lenne az emberek számára, akkor valóban azt gondolnák, hogy a Merapi pusztító kitörés előtt áll és pánik törne ki. Azonban azt mondom nekik, hogy engedelmeskedjenek a hatóságoknak és kövessék a kitelepítési utasításokat."
A vulkánra irányuló webkamerán jelenleg a köd miatt semmi sem látható, de korábbi felvételeken kivehető volt, hogy kisebb izzó törmeléklavinák már leszaladtak a csúcsrégióból, azaz egy lávadóm türemkedhet ki a kráterből.

Forrás: Jakarta Globe

Vulkánok karosszékből: webkamerák

Új oldalt indítottunk! Folyamatosan töltjük fel a a Föld legaktívabb tűzhányóinak webkameráit. Ezzel mindenki otthonába elvihetők a vulkáni működés naprakész képei!

Így nézett ki például a chilei Villarica a mai napon, helyi idő szerint déltuán 1 órakor

Merapi: vörös riasztás

Frissítés (17:00):
A hírügynökségi jelentések alapján úgy tűnik a magma elérte a felszínt, a hatóságok közel 12 ezer emeber kitelepítését kezdték meg a vulkán 10 kilométeres körzetéből. A kilepítettek száma azonban elérheti majd a 40 ezret is! Rövid videóbejátszás megtekinthető a Reuters webhelyén.

Reggel 10 órás hír
Az előző héten folyamatosan követtük a Merapi tevékenységét. beszámoltunk arról, hogy fokozatosan emelik a riasztási fokot. A legfrissebb híradások szerint most már a legmagasabb, vörös riasztás van érvényben, azaz a tűzhányó bármikor kitörhet. A hétvégén nagyon felerősödtek a földrengések, amelyek összefüggésbe hozhatók a magma emelkedésével. A hegy felszíne október 24-én már 42 centimétert emelkedett, ami szintén a magma nyomásával magyarázható.
A vulkáni működés várható lefolyásáról megoszlanak a vélemények. A helyi vulkanológiai központ vezetője, Sri Surono, arra figyelmeztet, hogy a vulkán akár robbanásszerűen is kitörhet, úgy mint 1930-ban, ami a legrosszabb eshetőséget jelenti (akkor 13 falut pusztított el a kitörés, ami közel 1400 halálos áldozattal járt). A tűzhányó "normális" működése azonban lávadóm kitüremkedés és kisebb-nagyobb lávadóm-összeomláshoz kapcsolódó izzó törmeléklavinák lezúdulása a környező völgyekben. A híradásokban megjelenő lávafolyás nagy valószínűséggel ezeket az izzó törmeléklavinákat jelenti, amelyek 7-10 kilométer távolságban okozhatnak veszélyt. A The Jakarta Post legfrissebb jelentése már ilyen "lávafolyásról" ad hírt, ami arra utalhat, hogy lávadóm türemkedik ki a tűzhányó tetején. A webkamera képek szerint jelenleg a Merapit sűrű köd borítja.
A Tűzhányó blogon folyamatosan követjük és kommentáljuk a Merapi működését.

Merapi, 2006. Forrás: AP fotó

Merapi: emelték a készültségi fokozatot

Hírügynökségi jelentések szerint emelték a készültségi fokozatot az indonéziai Merapin. A Föld egyik legveszélyesebb tűzhányója a 3-as (narancs) fokozatra került. Sajnos, az indonéziai Vulkanológiai Intézet honlapja egyelőre nem érhető el, így bővebbet onnan nem tudunk. A jelentések szerint Surono, a vulkanológiai központ vezetője a szeizmikus tevékenység növekedéséről számolt be és felhívta figyelmet, hogy a vulkáni kitörés esetében a lávafolyások (vagy az izzó törmeléklavinák? HSz megj.) akár 20 kilométeres távolságba is eljuthatnak. Subandrio, a helyi vulkanológiai intézet vezetője megerősítette, hogy a tűzhányó felszíne fokozatosan és viszonylag gyorsan emelkedik, azaz nyomás alatt van és egyre gyakoribbak a földrengések is. Subandrio arra is felhívta a figyelmet, hogy a Merapi vulkáni működését nehéz előrejelezni, ezért szükséges az elővigyázatosság. A korábbi kitörések folyamata alapján a legvalószínűbb, hogy egy lávadóm türemkedik majd ki, ahonnan időszakonként izzó vulkáni törmelék lavinák és izzó-felhők zúdulnak le a környező völgyekben. Ezért különösen a hegy oldalában élők lehetnek veszélyhelyzetben.
A VivaNews arról számolt be, hogy 52 tábort készítenek elő a kitelepítetteknek. Ez elsősorban a vulkán közelében lévő 19 falu lakosságát, közel 40 ezer embert érinthet.

Forrás: REUTERS/Daniel LeClair

Merapi: kitörés előtt?

A Jakarta Globe beszámolója szerint a Merapi környékén felkészítették a lakosságot a közeli kitelepítésre. A tűzhányó 2006-os kitörése után ismét az ébredés jeleit mutatja. Az előző hét vége óta fokozatosan növekszik a vulkáni eredetű földrengések száma, ami magma felnyomulására utalhat. A vulkán jelenleg a sárga figyelmeztetési fokon van szeptember 20 óta.

A Merapi egy jellemző kitörési formája. Forrás: Badan Geologi

A Merapi (=”a tűz hegye”) Jáva szigetének közepén fekszik, a Föld egyik legnagyobb népsűrűségű területén, csupán 30 kilométer távolságban a több mint félmillió lakosú Yogyakarta városától. A közel 3000 méter magasságba nyúló, lenyűgözően szép, szabályos kúp alakú hegy azonnal magára vonja a figyelmet a környéken. Nem véletlen, hogy a helyi lakosság szent hegyként tiszteli és sokan még ma is ajándékokkal, élő állatáldozattal igyekszik kedvébe járni a tűzhányó szellemének.

Merapi - "a tűz hegye". Forrás: AFP

A tűzhányó kitörése azonban gyakran jár halálos áldozatokkal. 1994. november 22.-én a kürtőből kitüremkedő viszkózus lávadóm hirtelen összeomlása következtében izzó hamufelhő rohant le a hegy oldalán és 66 emberáldozatot követelt. 1930. december 18.-án, hét év nyugalom után tört ki a tűzhányó. 11 hónapon keresztül tartó földrengések és 23 napon keresztül folyó csendes lávaöntő kitörés után a vulkáni működés jellege hirtelen megváltozott. A meredeken emelkedő nyúlós, viszkózus lávadóm egyszer csak instabillá vált és hirtelen összeroskadt. A láva belsejében nagy nyomáson lévő gázok robbanásszerűen szabadultak fel és a több száz fok hőmérsékletű gázfelhő, magával sodorva a még izzó lávadarabokat is, hatalmas sebességgel robogott le a vulkán oldalán húzódó mély völgyekben. Az egymás után lerohanó izzófelhők 13 falut pusztítottak el teljesen, további 23-at részben romboltak le és 1369 emberáldozatot követeltek!
1548 óta közel 70 jelentősebb vulkáni kitörése volt a Merapinak, ebből 32 esetben izzófelhők zúdultak le a hegy oldalán. Volt olyan nap, amikor 40 forró vulkáni törmelék-ár rohant le a tűzhányóról! Mint a tűzhányók többségének, így a Merapinak a működése is ciklikus. A korábbi vulkáni aktivitást figyelembe véve, két-három évente történik kisebb vulkáni kitörés, 10-15 évente ennél nagyobb erejű, 50-60 évente pedig nagyobb pusztítást végző, közepes erősségű. A legutolsó nagy vulkáni kitörés 1930-ban zajlott, ennél is pusztítóbb volt azonban az ezt megelőző 1872-es kitörés. Egy hasonló méretű vulkáni működés ma mintegy 100 ezer embert veszélyeztethet a vulkán dél-délnyugati oldalán.

Piton de la Fournaise: 2007 óta a leglátványosabb kitörés. Vulkanológiai összefoglaló

A Piton de la Fournaise tűzhányó működése némileg enyhült az elmút 24 órában, de továbbra is folyik kelet-délkelet felé a bazaltos láva, ami már közel 2 kilométerre távolodott a Dolomieu vulkáni kúp oldalában felnyílt hasadéktól. A kapcsolódó földremegések is enyhültek, viszont a vulkán még mindig emelkedik, ami arra utal, hogy alulról még mindig nyomás alatt van, azaz további magmatömeg emelkedik felfelé.

A jelenlegi vulkánkitörés helye. Forrás: Observatoire Volcanologique du Piton de la Fournaise, Institut de Physique du Globe de Paris és Fournaise.info

Rövid összefoglaló háttérinformáció a vulkánról:
A Piton de la Fournaise tűzhányó (magyarul Kemence-csúcsnak fordítható) a francia fennhatóságú Réunion sziget délkeleti részén található. A sziget Madagaszkártól mintegy 800 kilométerre keletre helyezkedik el az Indiai-óceán területén, közel Mauritius szigetéhez.

Forrás: GoogleMaps

A Piton de la Fournaise egy pajzsvulkán, ami a Piton des Nieges vulkán délkeleti oldalában épült fel. Az elmúlt 500 ezer évben mindkét vulkán aktív volt, 150 ezer éve azonban a vulkáni működés egyre délkeletebbre tolódott, az elmúlt 10 ezer évben azonban már csak Piton de la Fournaise ontja a lávát. A vulkánt három kaldera szabdalja fel, amelyek pereme meredek sziklafalakkal határolt. Az első 290 ezer éve alakult ki, majd 65 ezer éve következett a második kaldera beszakadás. Ekkor egy 10 km széles süllyedék alakult ki, amit fokozatosan töltöttek fel a lávafolyások. A gyakori magma felnyomulások végül instabillá tették a kaldera keleti oldalát, aminek eredménye egy hatalmas lejtőcsuszamlás volt, ami 600 köbkilométer (!) mennyiségű anyagot zúdított a tengerbe, minden bizonnyal hatalmas szökőárat eredményezve. Végül, a jelenlegi kaldera (Enclos Fouqué) 4500 éve jött létre, amiben egy 400 méter magas vulkáni kúp (Dolomieu) épült fel. A vulkáni kúp tetején két kráter alakult ki, a kisebb Bory és a nagyobb Dolomieu kráter.

A Piton de la Fournaise pajzsvulkánt három kaldera szabdalja fel. A számok a vulkáni működés idejét mutatják. Jobbra a Dolomieu vulkáni kúp a két egybenyíló kráterrel 2009 március közepi felvételen. Forrás: Observatoire Volcanologique du Piton de la Fournaise, Institut de Physique du Globe de Paris

A Piton de la Fournaise pajzsvulkán, jobbra az 1997-2000 közötti lávafolyásokkal. Forrás: Eric Gaba, Wikimedia Commons

A Dolomieu krátert 1911-ben teljesen feltöltötte a bazaltos láva, majd a következő évtizedekben több kráterbeszakadás is lejátszódott, mígnem kialakult 1946-ban a 180 méter mély jelenlegi kráter. A vulkáni működést a Hawaii-szigetekre jellemző bazalt magma kitörések jellemzik: látványos lávaspriccelés, lávaszökőkút kitörések és uralkodóan gyorsan haladó lávafolyások.

Kitörésben a "Kemence-csúcs"! Forrás: Fournaise.info

A vulkáni tevékenység jelenleg alapvetően az Enclos Fouqué kalderában játszódik, 1977-ben azonban egy kalderán kívüli lávaöntés Ste Rose, 1986-ban pedig Tremblet falut érte el. Ezen kívül a vulkáni működés nem jelent veszélyt a lakosságra. A turistacsalogató kitörések a Dolomieu kúphoz kapcsolódnak, amelynek környékén több kisebb fröccskúp alakult ki. A lávaöntések délkelet felé, a lapos Le Grand Brulé felé haladnak, de csak ritkán érik el a tengerpartot.
A Piton de la Fournaise a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, a 17. századtól kezdve több mint 150 kitörését jegyezték fel, jelenleg átlagosan évente egyszer tör ki. Legutóbb 2010. január 2-án buggyant felszínre a bazaltos láva, a kitörés csak 2 napig tartott. Ezt megelőzően 2009 novemberben, majd decemberben volt kisebb lávaöntéses kitörés. Az utóbbi mindössze 6 órán keresztül tartott. 2008 szeptemberében egy kisebb lávató alakult ki a Dolomieu kráter alján. A 2007 áprilisi az évszázad legnagyobb kitörése volt a szigeten, amihez kapcsolódóan a Dolomieu kráter alja 330 métert zökkent lefelé. Ennek oka az lehetett, hogy a vulkáni kúp alatt lévő magmatömeg délkelet felé mozdult el és talált utat magának a felszínen, miközben a visszamaradt üreg beszakadt:

A Dolomieu kráter 2007 április beszakadásának magyarázata. Forrás: Peltier és munkatársainak tanulmánya

Végül, még egy érdekesség: a Piton de la Fournaise és a Réunion szigetének hosszú és aktív vulkáni működését sok kutató ahhoz köti, hogy alatta nagy hőmérsékletű földköpeny kőzet áramlik fel, valószínűleg a földköpeny aljáról. A környezeténél mintegy 200 fokkal forróbb kőzetanyag kb. 100 kilométer mélységben kezd megolvadni és folyamatos magmautánpótlást nyújt. Ez a "földköpeny-csóva" 65 millió évvel ezelőtt érhette el először a kőzetburok alját, amikor hatalmas vulkáni kitörést okozott. Ennek nyoma az Indiai-félsziget Dekkán plató kiterjedt, több ezer méter vastag bazalt lávatömege. Később, az Indiai mikrokontinens északkelet felé mozgott el, miközben a "földköpeny-csóva" helye nem változott. Jelenleg Réunion szigete alatt van és a feláramlás még mindig aktív. A feláramlás ereje azonban időben gyengült és jelenleg, a földköpeny felső részén képződő bazaltos magma a "Kemence-csúcs" tűzhányóját építi.