Az Associated Press írása szerint már 28-ra emelkedett az áldozatok száma. Köztük van Mbah Maridjan is, a holttestet imára kulcsolt kézzel, arccal a föld felé fordulva találták meg. Közben, a helyi lakosok közül egyre többen szeretnének visszatérni otthonukba, hogy etessék állataikat, vigyázzák értékeiket.
Sri Surono, a helyi vulkanológiai központ vezetője arra figyelmeztet, hogy bár a keddi kitörés óta a tűzhányó viszonylagos nyugalomban van, nem zárható ki, hogy újabb kitörése lesz a közeljövőben. Főleg a most is erősen gőzölgő lávadóm jelent veszélyt, ami ha összeomlik, akkor izzó törmelékárak zúdulhatnak le a környező völgyekben. A vulkán déli oldalát, a korábban dús, zöldellő növényzettel borított felszínt most szürke hamu borítja. A tűzhányó más oldalát viszont nem érintette a kitörés.
...és végül megdöbbentő felvételek a kitörés utáni állapotokról (megjegyezzük: nem egész Indonéziát takarta be a vulkáni hamu, hanem csak a Merapi déli oldalát...):
Frissítés (13:20, Tomi)
A kitörésről, az áldozatokról a BBC is korrektül tájékoztat. Honlapjukon friss videó érhető el a jelenlegi helyzetről és képek a kitörés utáni időszakról.
A Darwin VAAC már térképet is közölt a vulkáni hamu elterjedéséről, ami egyelőre még csak a tűzhányó környékén észlelhető. Eközben a webkamera néha elérhető, legutóbb mintegy két órája sikerült elkapni egy képet rajta.
A Darwin WAAC által közölt térkép, mely a hamufelhő mai elterjedésének előrejelzését mutatja.
A Merapi webkamera képe helyi idő szerint 16:08:08-kor.
Frissítés (12:10; Szabolcs)
Alább látható a tegnap délután elérhetetlenné vált szeizmográf teljes spektruma. Ezen jól kirajzolódik a vulkáni kitörést megelőző események és maga a kitörés:
A vulkáni kitörés kb. 2 órán keresztül tartott, helyi idő szerint délután 5-től 7 óráig. Közvetlenül a kitörés előtt kb. 5 percenként jelentek meg olyan szeizmikus jelek, amik a vulkán belsejében felhalmozódó gázok túlnyomását jelentették. A kitörés óta a szeizmikus aktivitás jelentősen csökkent, folyamatosan figyeljük mi is a vulkán körüli 4 webicoder szeizmogramjait. A következő órákban valószínűleg tehát nem kell számolni újabb erős kitöréssel.
Első hír (8:22; Szabolcs)
Ahogy tegnap itthon elsőként, rögtön a kitörés után már beszámoltunk működésbe lépett Indonézia legveszélyesebb tűzhányója, a "Tűz-hegye", a Merapi! A legfrissebb információk szerint már 25-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A hírek szerint közöttük van Mas Penewu Suraksohargo, ismertebb nevén Mbah Maridjan, a "Merapi Kapuőre", a hegy környéki emberek lelki vezetője, aki "kapcsolatban állt" a hegy szellemeivel. A tegnapi híradásunkban közöltük Mbah Maridjan talán legutolsó nyilatkozatát, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy bár ő marad a hegy közelében, de a lakosságnak azt tanácsolja, hogy kövesse a kitelepítési utasításokat. Ez talán valóban egy jelzés volt, hogy nagy kitörés közeleg...
Ugyancsak úgy tűnik, hogy jól előrelátta a kitörés veszélyességét a helyi vulkanológiai központ vezetője, Sri Surono is, aki néhány napja arról beszélt, hogy a Merapi robbanásszerűen is kitörhet, úgy mint 1930-ban.
A kitörés során vagy tízszer rázta meg robbanás a hegyet, a Darwin VAAC szerint 9 km (korábban 15-19 km magasra becsülték) magasba emelkedhetett a vulkáni hamufelhő. Egyelőre nem sok információ áll rendelkezésre arról, hogy mi is történt, azonban a tegnap bemutatott szeizmogramon olyan szeizmikus jelek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy óriási belső gáznyomás alatt volt a hegy közvetlenül a kitörés előtt. Hasonló szeizmikus jeleket figyeltek meg korábban a kolumbiai Galeras tragikus 1992-es, valamint az alaszkai Redoubt tűzhányó több kitörése előtt. A másik figyelmeztető jel az volt, hogy a vulkán felszíne viszonylag gyorsan emelkedett. Feltehetően ezeket jól értékelhette Surono, aki nem véletlenül rendelte el az azonnal kitelepítést megelőzve ezzel jelentős további emberáldozatokat! Nem lehetett kiszámítani, hogy a vulkán alatti gáznyomás lassan kieresztődik vagy robbanásszerűen távozik.
A híradások és a közölt filmfelvételek azt jelzik, hogy a heves robbanásos kitöréshez pusztító izzófelhők kapcsolódtak. Úgy vélem, a kitörés során olyan hatalmas tömegben kerülhetett a felszínre a vulkáni anyag, hogy a kitörési felhő egy része rögtön saját súlya alatt összeomlott és óriási sebességgel magas hőmérsékletű (több száz fokos) vulkáni gázokból és forró törmelékdarabokból álló izzófelhők rohantak le a hegyről. A filmfelvételeken is látható pusztítás megdöbbentő! Sokan súlyos égési sebesüléseket szenvedtek! Mi lesz tovább? Nehéz előre jelezni, figyelni kell a vulkán további jeleit és abból ítélhető meg, hogy várható-e további heves kitörés. Az óvatosság érthető, a kitelepítés folytatódik - a szakértők tudják, hogy ez a vulkán bármire képes...
További hírekkel, ahogy tudunk jelentkezünk!
Szabolcs, a darwini VAAC jelentést módosították, a linken már az új adat van, ami szerint FL300-ra jutott "csak" hamu, így ez kb. 9km magasság. Az első jelentésben kissé túl elővigyázatosak voltak.
VálaszTörlésEz van benne most: ERUPTION DETAILS: VA PLUME LAST OBS TO FL300 AT 26/1830Z
Noli, köszönöm és javítom a bejegyzésben!
VálaszTörléshttp://www.kaskus.us/showpost.php?p=301782461&postcount=4843
VálaszTörléstovábbi képek a piroklaszt ár hatásáról.
Sztem a kitörésifelhő összeomlása során képződött az izzófelhő, mert sok minden (villanypóznák, fák) talpon maradt.
http://www.kaskus.us/showpost.php?p=301782018&postcount=4839
VálaszTörléstovábbi képek
A lávadóm összeomlását nem lehet valahogy provokálni? (Mondjuk lőni rá.) Jobb lenne, ha tervezettem omolhatna össze és nem akkor amikor akar? A tüzérséget (légierőt) tudtommal már vetették be vulkán ellen, amikor bizonyos helyzetekben a kiömlő láva irányát akarták megváltoztatni a lávaár zsákjának a kilukasztásával. Nem lehetne ilyesmit tenni magával a lávadómmal is?
VálaszTörlésSparhelt, ez szerintem olyan, amikor beállítod a puskát magadra és egy cérnával húzod meg a ravaszt... A légierőt bevetették, de bazaltos láva megállítására (Hawaii, Etna). A lávadóm egy sokkal veszélyesebb dolog, mert benne sokkal viszkózusabb magma építi fel és ezért iszonyú nyomás lehet benne, ami ha hirtelen felszabadul, akkor az hatalmas robbanással történik és kontrolálhatatlanok az események...
VálaszTörlésLehetne kérni egy kis magyarázatot a szeizmografikus képhez. Mert látom én a kilengéseket benne, csak nem tudom értelmezni. Például mit jelentenek a különböző színek?
VálaszTörlésKöszönöm
#Sparhelt, nem is rossz ötlet, én megnéznék egy ilyet, bár csak webkamerán. ;) Egyetértek Szabolccsal abban, hogy nem egyszerű ez a kérdés. Itt ui. nem arról van szó, mint pl a hó esetében, hogy lerobbantjuk az instabil részeket. A lávadóm felépítménye különleges szerepet tölt be. Tulajdonképpen a pezsgős palackban a dugó. Mindenesetre, ha nem is minden esetben, de alkalomadtán lehet, h beválna a dolog.
VálaszTörlés#dzsóni bácsi a színek sztem azt a célt szolgálják, hogy jobban el lehessen különíteni az egymás alatti sorokban lévő jeleket. Egy szín fél órának felel meg és két óránként ismétlődik.
VálaszTörlésAz Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése a kitörés következményeiről:
VálaszTörléshttp://www.reliefweb.int/rw/rwb.nsf/db900sid/JALR-8AMHK4/$File/full_report.pdf
dzsóni bácsi,
VálaszTörlésa színekkel kapcsolatban Balázs már írt, a jelekről pedig rövidesen írunk egy rövid összefoglalót!
#geobalazs: Manapság a rakétatechnika korában 100km-ről el lehet találni egy gyorsan mozgó repülőt, akkor egy álló hegy sem lehet megoldhatatlan feladat. Amúgy érdekelne a dolog egy provokált kitörésről, mert lehet, hogy nagyot szólna, de olyankor tenné, amikor készülnek rá. A lávadóm a nagy nyomás miatt előbb vagy utóbb biztosan összedől, de megjósolhatatlan, hogy mikor. Így jóval nagyobb lehet a kár, mint ha számítanak rá. Ugyanígy érdekelne az is, hogy mondjuk a kürtőt elzáró lávadugót mondjuk egy robotszondával át lehetne-e fúrni, ezáltal utat adni a nyomásnak és nem megvárni míg magától felrobban a hegy.
VálaszTörlés@sparhelt
VálaszTörlésSztem a fúrás nem menne, nem ismerek olyan fúró berendezést,amit fel lehetne szerelni egy ilyen helyre. sztem még nem rendelkezünk ilyen technikával. A robbantás? egyre jobban érdekel engem is a dolog! Kérdés: vajon ha kilövünk egy komolyabb töltetet a hegyre, az vajon képes mobilizálni egy nagyobb részt? sztem beleütköznénk abba a kérdésbe, hogy mikor okoz nagyobb sérülést egy robbanás, ha a petárda a tenyerünkön van vagy ha ökölbe szorítjuk a kezünket és úgy gyújtjuk meg.
Manapság vannak bunkerromboló rakéták, az biztosan nagyobb kárt tudna tenni a dugóban, legalábbis akkorát talán, hogy megindulhasson a kitörés. Szerintem az is nagy előrelépés lehetne, ha kontrollálható lehetne egy kitörés azzal, hogy mi határoznánk meg a kezdetét és nem várnánk meg, míg magától robban fel.
VálaszTörlés