Új sziget született a Vörös-tengeren!

A vulkáni működés egy új sziget születéséhez vezetett! Ez azonban nem El Hierro partjai előtt történt, ahogy azt több hete vártuk, hanem Jemen közelében, a Vörös-tengeren! Itt a vulkáni működés december 19-én kezdődhetett, amit csupán az OMI kéndioxid koncentráció térképén megjelenő anomáliáról lehetett sejteni, majd a kitörésről már halászok is beszámoltak. A jemeni hatóságoktól nem sok hír szivárgott ki, azonban a mai világban már e nélkül is található bizonyíték, mégpedig a műhold képek alapján!
Az első felvételek szerint a Zubair vulkáni szigetcsoportban kezdődött a víz alatti kitörés, ami gyorsan a víz felszíne fölé csapott megkezdve ezzel egy új sziget épülését.

Kis fehér kitörési felhő tanúskodik a NASA műholdképén a Jemen közeli vulkáni működésről. A kitörés az utoljára 2007-ben működött Jebel at Tair és a legutóbb 1824-ben aktív Jebel Zubair között történt. Forrás: Eruptions blog

A későbbi, december 23-i NASA képek már egyértelműen egy sziget születését is bemutatják:

Itt a bizonyíték az új sziget születésére! Balra egy október 24-i műholdfelvétel, jobbra pedig a december 23-i kép. Forrás: NASA

Ezt követően már több hír jelent meg, többek között az angol nyelvű Yemen Times hírportálon, ahol a hatóságok igyekeztek megnyugtatóan beszélni arról, hogy a kitörés egyelőre nem veszélyezteti a hajózást. Ez különösen azért fontos, mert a területen fontos kőolajszállító hajóutak futnak. Sajnos, nincs folyamatos vulkán megfigyelés Jemenben, így nem sokat tudni a kitörés további részleteiről, amik azonban minden bizonnyal igen látványosak lehettek! A sziget megmaradása a vulkáni működés további eseményeitől függ. Amennyiben lávafolyás is történik, az hatékonyan megvédheti a robbanásos kitöréssel keletkezett laza vulkáni törmelékes kúpot és megmaradhat a sziget, ennek hiányában azonban a víz elmoshatja a vízfelszín feletti friss vulkáni kúpot.

Így nő egy vulkáni sziget területe!

Rövidesen összeállítást közlünk 2011 vulkáni kitöréseiről, úgy ahogy azt tavaly is tettük, előbb azonban álljon itt egy látványos összeállítás arról, hogy növekszik egy sziget.
A hawaii Nagy szigeten (Big Island) 1983. január 3-án egy hosszú hasadék nyílt fel a Keleti Rift zóna területén, lávafüggöny csapott fel, majd júniusra a kitörés egy pontra szűkült. Káprázatos lávaszökőkút kitörésekkel megszületett a furcsa nevű Pu‘u ‘Ō‘ō tűzhányó (a név eredetére vonatkozó kis történet a Vulkánok c. könyvemből idézve a következőképpen szól: A kitörés a Kilauea kalderától keletre indult meg, pontosan ott, ahol a vulkanológiai térképen a „Flow of 1965” o betűje volt. Taeko Jane Takahashi ezzel magyarázza miért kapta az új vulkáni kúp a furcsának tűnő Pu’u ’O’o nevet. A Pu’u kúpot jelent és első neve így Pu’u O lett. A vulkanológusok azonban egyeztettek Kalapana falu öregeivel is a névválasztásról, akik hosszú történetbe kezdtek. Ennek vége az lett, hogy a választott név is egy picit hosszabb lett: Pu’u ’O’o, pontosabban Pu‘u ‘Ō‘ō, ahol az ‘Ō‘ō annyit jelent, hogy földbeszúrt bot. Ez pedig Pelenek, a hawaii tűzhányók istenének tevékenységére utal, aki botját földbe szúrva alkot újabb és újabb vulkáni kúpot.)
E hosszú folyamatos vulkáni működés során 2011. januárjáig 3,5 köbkilométer láva ömlött a felszínre, ami 123 négyzetkilométer kiterjedésű területet borított be, a sziget nagysága pedig 206 hektárral, azaz több mint 2 négyzetkilométerrel növekedett!
A sziget területének növekedése most újabb fázisához ért. December 9-én délután a Pu‘u ‘Ō‘ō újabb lávaadagot bocsájtott útjára, ami többek között jól szigetelt lávaalagutakon keresztül több kilométert megtéve 2011. februárja után ismét eljutott a tengerpartra.
Az alábbi képek, amelyek Leigh Hilbert csodálatos fotóiból válogatás, hűen tükrözik a dinamikus Föld egy pompázatos epizódját, ahogy egy sziget újabb szárazföld darabbal gazdagodik:

Forrás: Leigh Hilbert - Hawaiian Lava Daily

... és végül, ünnepi készülődésben, szeretettel ajánlom Leigh Hilbert alábbi csodás hawaii zenével aláfestett, rövid filmfelvételét a december 17. hajnali eseményekről.

Forrás: Leigh Hilbert

Mi várható és mi nem, amennyiben a Katla kitör...

Az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta jelentősen megnőtt a társadalmi érzékenység a vulkánkitörések iránt. Miközben El Hierro déli partvidéke előtt ismét intenzív víz alatti vulkánkitörés zajlik, akár esélyt adva annak is, hogy még ebben az évben a kitörési felhő látványosan a tengerszint fölé csapjon, a figyelem mégis ismét Izland felé irányul. Ennek elindítója egy december 2-án megjelent BBC riport volt, ami a Katla aktivizálódásáról szólt, majd továbbment és ennek egy globális kihatásáról, többek között a tengervíz megemelkedéséről írt. Nem maradt el mögötte a szintén brit Guardian sem, amelyik először még az izlandi Katia kitörése esetén bekövetkező biztosítási teendőkről cikkezett, majd néhány nap múlva helyesbített, megtalálva a helyes vulkánnevet, a Katlát. A BBC cikk alapján a mai napon az Index tárja az olvasóközönség elé a tűzhányó kitörésének okait. Ebben volt szerencsém az eredeti BBC cikk néhány tévedését helyretenni, de azért nem mindent, így álljon itt egy némileg bővebb kommentár: mit okozhat és mit nem a Katla jövőbeli kitörése?

Valóban bármikor kitörhet a Katla?
Igen, ez így igaz, azonban amikor a vulkanológus ezt a szót ("bármikor") használja az annyit jelent, hogy akár néhány órán belül, de lehet, hogy egy-két év is eltelik a kitörésig! Ami tény, hogy a Katla nyár óta meglehetősen nyugtalan és július elején egy kisebb kitörése is volt, valószínűleg hasonló, mint 1999-ben. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, legutolsó nagy kitörése 1918-ban történt, amikor mintegy 700 millió köbméter vulkáni hamuanyag tört a felszínre.

A Katla 1918-as legutolsó kitörése! Forrás: különböző internetes források

A Katla kitörései az elmúlt évszázadokban nagyjából 40-60 évente követték egymást, most pedig lassan már 100 éve nem hallatott igazán magáról az izlandi boszorkány. Erre mondják azt, hogy "túlhordott a baba", ideje a születésnek, de hogy mikor? Ezt NEM lehet pontosan megmondani!

Mekkora kitörés várható?
Nem tekinthető szabálynak, de ha egy aktív tűzhányó hosszú ideig nyugalomban van, utána általában erős kitöréssel ébred újra. Továbbá, a Katla kitörései jellemzően VEI=4-5 értékűek (azaz kb. 1 köbkilométer mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre), ez jóval nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés erőssége volt! Mindezek alapján a következő kitörés során is ehhez hasonló erősségű kitörés várható. De milyen? A Katla, néhány izlandi vulkántársához hasonlóan kettős életet él: van amikor (és ez a gyakoribb) bazaltos magma tör a felszínre, máskor szilícium-dioxidban gazdag, riolitos magma tódul ki. Nyilvánvalóan az utóbbi sokkal veszélyesebb, de szerencsére sokkal ritkább! Mindkét kitörési típus ugyanakkor robbanásos, mégpedig az olvadékvízzel való keveredés miatt, a tavalyi Eyjafjallajökull kitöréshez hasonlóan, freatomagmás jellegű. Ezért várhatóan több kilométer magasra emelkedik a kitörési felhő, amiben jelentős részt lesznek nagyon pici vulkáni hamuszemcsék.

Európa légi közlekedése újra veszélybe kerül, ha kitör a Katla?
Ez nincs kizárva, minden az akkor uralkodó széliránytól függ! Amennyiben ismét a nyugatról fújó szelek lesznek az uralkodóak, akkor újra fel kell készülni a légi járatok törlésére, repterek bezárására! Mivel jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamu kerülhet a levegőbe, mint tavaly tavasszal, ezért nincs kizárva, hogy adott időjárási viszonyok között Magyarország fölé is elérjen a vulkáni hamufelhő. Ugyancsak fontos kérdés az, hogy a kitörés milyen évszakban következik be. Egy nyári kitörés katasztrofális hatású lehetne Európára nézve...

Ha kitör a Katla, a kapcsolódó jeges iszapár miatt valóban megemelkedik a tengerszint?
A Katla több mint 10 km széles kalderája mintegy 500 méter vastag jégtakaró alatt húzódik. Nem ez Izland legnagyobb jégmezője, a Vatnajökull, ami alatt többek között az idén kitörést produkáló Grimsvötn vulkán bújik meg, sokkal kiterjedtebb és vastagabb! Amennyiben a Katla kitör, ez a hatalmas jégtömeg részben megolvad, ami jeges iszapáradatot, izlandi nevén jökulhlaup-ot indít el. Ennek óriási energiája van, hatalmas kősziklákat és jégdarabokat képes szállítani és minden útjába esőt elsodor. A Katla legutolsó, 1918-as kitörését is egy intenzív jökulhlaup kísérte, aminek során 8 köbkilométer víz ömlött a környező sík területre. A jeges-vizes áradat sebessége megközelítette a 40 km/óra sebességet. Ez azt jelenti, hogy a vulkáni kitörés után 1-1,5 óra után már a parti síkságon ömlik a mindent elmosó jeges vízáradat.

Ekkora jégtömböket szállított az 1918-as kitörés során lezúdult jökulhlaup! A méretek jobb megértése végett, a kép jobb szélén lévő tömbön 2 ember áll! Forrás: különböző internetes források

Okozhatja-e egy ilyen vizes áradat az Atlanti-óceán vízszintjének emelkedését, ahogy az a BBC és Index cikkekben is megjelenik? A válasz: egyértelműen NEM!! Kollégám, John Stevenson blogjában világosan jelzi egy Katla kitöréshez kapcsolódó jökulhlaup méreteit. Az 1918-as áradat vízhozama mintegy 300000 köbméter/másodperc volt, ami 700 négyzetkilométer területet öntött el és jelentősen kitolta Izland déli partvidékét. Ez azt jelenti, hogy a vízhozam összemérhető az Amazonas vízhozamával! Ez nagyon-nagyon érték, azonban messze nem elegendő ahhoz, hogy ez érezhetően megemelje a tengerszintet!
A BBC híradás másik nagy tévedése, ami az Index-en is szerepel, hogy a jeges áradás Izland keleti partvidékét veszélyezteti. Nos, a Myrdalsjökull alatti Katla Izland déli részén foglal helyet, az áradások a jégsapka előtti területet érintik, azaz a sziget déli részén okoz gondot, keleten NEM! A jeges iszapár egyébként általában a jégsapkától keletre és nyugatra buggyan ki és aztán veszi az irányt a tengerpart felé.

Balra, a Katla elhelyezkedése Izlandon (A-betűvel jelezve), jobbra pedig a jökulhlaup levonulásának helye a korábbi adatok alapján (mindkettő google térkép)

Kapcsolódhat-e globális klímaváltozás a Katla kitöréséhez?
Ezt nehéz megjósolni. A történelmi időkben valószínűleg volt erre példa, az 1262-es és 1755-56-os kitörés nyomai például megtalálható a grönlandi jégmintákban, mint kiemelkedő sav-csúcsok. Ezek utalhatnak arra, hogy némi átlaghőmérséklet csökkenés kapcsolódhatott ezekhez a kitörésekhez, azonban valószínűleg ezek nem voltak annyira jelentősek. Azt gondolom, hogy egy következő Katla kitörésnek nem lehet erősebb klimatikus hatása, mint a Pinatubo 1991-es kitörésének, ami néhány tized Celsius fokkal csökkentette az északi félteke átlaghőmérsékletét. Fontos tudni, hogy a sztratoszféra Izland fölött már 10-12 km magasan elkezdődik, azaz ha ide jut fel nagy mennyiségű kéndioxid gáz, akkor elképzelhető a klimatikus hatás. Ez azonban még várhatóan messze nem olyan mértékű lehet, aminek drámai hatása lesz!

Újabb kitörési rekordját döntötte meg a Sakurajima: idén már 897-dik kitörését mutatta be!

A japán Sakurajima idén már 897-szer tört ki, amivel új rekordot állított fel! 2009-ben "csupán" 548 kitörése volt, 2010-ben viszont már 896! Ebben az évben bizonyosan közel lesz ez a számérték az ezerhez! A kitörések eloszlása nem egyenletes, az eddigi legproduktívabb hónap a szeptember volt, a maga 141 robbanásos kitörésével. Tavaly már hírül adtuk az akkori csúcsdöntést, részletes háttérinformációval a vulkáni működésről.
Ezek a kitörések mind pompázatosak, magukon viselik a stromboli-jellegű kitörések szépségét, de annál jóval energikusabbak és inkább a vulcanoi-kitörések jegyeit viselik. Milyenek ezek? Az alábbi webkamera videofelvétel hűen mutatja mindezt! Ráadásul egy olyan eseménysort mutat be, amikor egy nap (december 7) alatt 10 kitörés is volt!

December 7: egy a tízből! Webkamera videofelvétel a Sakurajima kitöréseiről. Árdemes nézni! Forrás: Disclose.Tv

El Hierro: gyengülő vulkáni működés, vagy...?

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 12:04)
Röviden, az elmúlt napok eseményeiről: a napi földrengések száma gyakorlatilag a nullához közelít, mégis a víz alatti kitörés tovább zajlik, amint azt a földremegés amplitúdó és az ismétlődően vízfelszínre kerülő kigőzölgő vulkáni törmelékek is jelzik. Tegnap este egy erősebb vulkáni működés zajlott, ami azonban ma hajnalban, helyi idő szerint fél 5-kor hirtelen abbamaradt és a földremegés amplitúdója annyira visszaesett, amire október 10 óta nem volt példa:

A csütörtöki földremegés kép jelentős változásokról tanúskodik, azonban még mindig kérdés mi lesz ennek a kimenetele.... Forrás: IGN

Bár, úgy tűnhet, hogy a ma hajnali földremegés intenzitás hirtelen visszaesése akár a vulkáni működés végét is jelentheti, a földremegés amplitudó azóta, ha lassan is de folyamatosan emelkedik, azaz van még tartalék! Mindazonáltal, a tegnap jelentős eseménye volt, hogy a PEVOLCA csökkentette a kiszültségi szintet a sziget déli részén vörösről sárgára. Mindez sokak szerint részben az egyre erősödő lakossági nyomást elégítette ki, bár több szakemberben kételyeket eredményezett. Továbbra is megmaradt azonban a vörös jel a víz alatti kitörés helyszíne körül. Pontosították a víz alatti vulkáni működés körülményeit is, miszerint a Ramon Margalef kutatóhajó vizsgálatai három, egymáshoz közeli kitörési központot rekonstruált, amelyek 160-180 méter mélyen vannak a víz alatt. A Sarmiento de Gamboa kutatóhajó mérései viszont 150 méter mélyre teszi a vulkáni kúpot. Ezek azért figyelemre méltő adatok, tudván azt, hogy kb. 100 méter mélyen van az az elméleti határ, ami felett adott esetben már a vízfelszín fölé is kicsaphat a kitörési felhő. Vajon ez meg fog-e történni vagy a mostani földremegés csökkenés valóban végét jelenti a vulkáni működésnek? Ezt még mindig nem lehet pontosan megmondani, a folyamatos figyelem (és a helyiek készültsége) elengedhetetlen!
Mindez, azonban nem könnyű egy olyan helyzetben, amikor La Restinga gazdaságát teljesen tönkre vágta a vulkáni krízis. Ezzel sajnos kevesen foglalkoznak, erre sajnos sokkal kevesebb figyelem fordul, mint magára a szeizmikus és vulkáni eseményre! Habár a vulkáni működés eddig végig víz alatt zajlott és semmilyen komolyabb közvetlen problémát nem okozott, a kis halászfalu teljesen elnéptelenedett. Nincsenek, a máskor nyüzsgő turisták, a pihenést kereső látogatók, az éttermek hiába várják a vendégeket, a szállodák is fölöslegesen nyitnak ki. Tragikus következmények, amelyek együttjárnak egy ilyen eseménnyel - bár őszintén szólva, talán nem lenne ez így, ha a média nem kapta volna fel ilyen mértékben és sokszor nem túl szerencsés felhanggal ezt az eseményt, és ezzel nem riasztotta volna el a szokásos szigetre látogatókat. A vulkanológusok nyilvánvalóan feldolgozzák a vulkáni működés mozgatórugóit, de nem kerülhető meg a vulkáni működés társadalmi hatása, annak elemzése sem, minden velejáró részletével együtt!

Csak remélni lehet, hogy az élet újra helyreáll El Hierro szigetén, La Restinga faluba ismét megérkeznek a pihenést, a kivételes környzetet kereső látogatók!

Eredeti bejegyzés:

Merre tart a vulkáni működés El Hierro körül? Továbbra is csak a közvetett jelekből lehet ítélni. Lássuk röviden sorjában!

Vulkáni működés jelei
A vulkáni működés továbbra is víz alatt zajlik, azaz nem láthatóak az események, csupán annyi, hogy a La Restingától délre lévő Las Calmas tenger vízfelszínén megjelennek-e zöldes-barnás elszíneződések, esetleg működik a "jakuzzi" (gázbuborékok körkörös felszínre jutása) vagy jönnek fel kigőzölgő "lávalufik"? Ezeket a jelenségeket tekintve azt mondhatjuk, hogy a víz alatti vulkáni működés folyamatos, tagnap megfigyelhető volt néhány "lávalufi" és időszakonként kisebb-nagyobb színes foltok is kialakultak a tengervízen. A vulkáni működés tehát pulzálva zajlik!

A víz alatti vulkánműködés jelei az elmúlt napokban: gőzölgő lávalufi december 4-én a Las Calmas tenger vízfelszínén (balra) és színes foltok kialakulása a tengervízen december 1-én. Forrás: Armand Vervaeck fotógalléria és INVOLCAN video

Földremegés
Az elmúlt napokban meglehetősen változékony volt a földremegés intenzitás. Fontos kiemelni, hogy a földremegés kép azt jelzi, hogy a víz alatti vulkánműködés tovább zajlik. Tegnap helyi idő szerint fél 7-kor hirtelen megnőtt a földremegés amplitúdója, ami egészen mai nap kora délutánig megmaradt. A szeizmogramok ismétlődő kisebb robbanásokat jeleznek.

A földremegéskép vasárnap, helyi idő szerint délután 6 és 7 óra között. Forrás: IGN

Frissítés (hétfő, 21:25): a földremegés intenzitása azonban ma délutántól már fokozatosan csökken!

A földremegés intenzitás egyre csökkenő tendenciát mutat a mai napon. Forrás: IGN

Földrengések
Az elmúlt napokban a földrengések száma és erőssége is csökkent a sziget északi része (El Golfo öböl) alatt.

A földrengések (M>1,5) számának és erősségének alakulása az elmúlt 10 napban (balra) és nyár közepe (jobbra) óta. Forrás: IGN

Mit jelenthet ez? Földrengés akkor pattan ki, amikor kőzettestek mozdulnak el hirtelen a mélyben, vulkáni terület alatt például azért mert magma nyomul fel, ami repeszti a kőzeteket, repedések, hasadékok nyílnak fel. Ez történhet az El Golfo öböl alatt is, ahol heteken keresztül magma nyomulhatott a földkéreg alá, ahol egy magmatározó jöhetett létre. Ehhez a magmatározó épüléshez kapcsolódhattak a 16-23 km mélységközben kipattant rengések. A földrengések számának csökkenése arra utalhat, hogy ez a folyamat lelassult, például azért mert megszűnt a további mélybeli magmafeláramlás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs kitörésre elegendő mennyiségű magma a mélyben! A korábbi kutatások szerint El Hierro szigete alatt, a földköpenyben kis magmakamrák szövevénye jöhet létre, ahol a nagy nyomáson kristályosodik zajlik. A kristályosodás egyik következménye a nagy nyomáson oldott állapotban lévő illó anyagok (például széndioxid) kiválása lehet, ami csökkenti a magma össz-sűrűségét és elősegíti felnyomulását. Azaz egy viszonylag nyugodt mélybeli kristályosodás is elindíthat egy újabb magmacsomagot a felszín felé.

Gázkibocsátás
Az INVOLCAN folyamatosan méri a diffúz széndioxid kibocsátást. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent a széndioxid koncentráció, a napi 2400 tonna csúcsértékről (ez a normál érték hétszerese!) december 4-én 1560 tonnára esett vissza. A széndioxid a második legfontosabb illó komponens a víz mellett a bazaltos magmában. A vízzel szemben azonban rosszul oldódódik, azaz már nagyobb mélységben kiválik a bazaltos magmából. Ezek a gázok a kőzetrepedések mentén a felszínre törthetnek. Ez azt jelenti, hogy friss bazaltos magma felnyomulását közvetlenül jelzi a széndioxid kibocsátás megnövekedése. A mostani koncentrációcsökkenés arra utalhat, hogy megszűnhetett a mélybeli friss magmautánpótlás.

A diffúz széndioxid koncentráció alakulása El Hierro szigetén. Forrás: INVOLCAN

Földfelszín alakváltozás (deformáció)
Az elmúlt időszakban viszonylag stabil állapot volt jellemző, sőt inkább csökkent a felszínmagasság, mintsem emelkedett, azaz úgy tűnik nincs mélybeli felfelé irányuló nyomás, azaz nem nyomul felfelé magmatömeg.

Összegzés
A közvetett jelek és közvetlen megfigyelések arra utalnak, hogy a víz alatti vulkáni működés pulzálva továbbra is zajlik, azonban számos adat arra utal, hogy a mélybeli magmautánpótlás megszűnhetett. Ez elvezethet akár a vulkáni működés végéhez is, azonban ezt még messze nem lehet határozottan kijelenteni. A magmás rendszerben bármikor változás történhet, például újabb friss magmacsomag emelkedhet fel a földkéreg alatti magmatározóba vagy újabb magmaadag indulhat a felszín felé. Egy ilyen vulkáni működésben akár az is előfordulhat, hogy hetekig tartó nyugalmas időszakot követve újabb aktív szakasz következik. Egyelőre tehát tovább kell figyelni a jeleket, kategorikus következtetések levonéásának még távol nincs itt az ideje!