El Hierro Q&A

Frissítve és továbbírva!

Záporoznak kérdések, hogy lehet-e biztonságosan a Kanári-szigetekre utazni, lesz-e vulkánkitörés, lesz-e szökőár, lesz-e El Hierro kívül más szigeten is földrengés? stb. stb. Úgy gondoltam ezért hasznos lehet, néhány gyakran felmerülő kérdést (K) és arra adható választ (V) megosztani!

K: Váratlan ez a mostani esemény a Kanári-szigeteken vagy ilyen bármikor előfordulhat?

V: Nem, ez teljesen normális esemény! Tudni kell, hogy a Kanári-szigetek egy aktív vulkáni terület, ahol földrengések, földengésrajok viszonylag gyakoriak, az elmúlt 100 évben pedig három vulkánkitörés is történt. Legutoljára Tenerifén volt egy erős földrengéses időszak, 2004-ben, a legutolsó vulkánkitörés pedig 1971-ben volt La Palma szigetén, pontosan 40 éve.

K: Ha lesz vulkánkitörés El Hierro szigetén, az mennyire lesz veszélyes? Veszélyezteti-e a többi szigeten lévőket?

V: A Kanári-szigetek vulkáni működését a történelmi időkben alapvetően bazaltos magma feltörése jellemezte. A bazaltos magma felszínre bukkanása többnyire inkább látványos, mint veszélyes kitörési típus. Ez utóbbi annyit jelent, hogy tisztes távolságból nyugodtan meg lehet közelíteni, azaz turistacsalogató-jellegű, olyan mint ami a Hawaii-szigeteken zajlik vagy amilyen az Eyjafjallajökull kitörés első fázisa volt, illetve ami most időszakonként az Etnán történik. Amennyiben El Hierro szigetén a szárazföldön tör a felszínre a magma, akkor valami olyasmit várhatunk, amilyen a legutolsó Kanári-szigeteki kitörés volt, La Palmán:

A Kanári-szigetek legutolsó vulkánkitörése: Teneguia, La Palma 1971. Forrás: Miguelbravo - YouTube

Egy ilyen kitörés nem veszélyezteti a többi szigeten lévőket! Ami kiszámíthatatlan, hogy El Hierro szigetén hol tör majd fel esetlegesen a bazaltos magma! Az elmúlt időszakban főleg a sziget északi részén alakultak ki kitörési központok. El Hierro szigete a legfiatalabb a Kanári-szigetek körében, kevesebb mint 2 millió éves. Története azonban eseményekben gazdag: legalább 3 nagy lejtőcsuszamlás és több mint 200 kitörési központ, azaz kis vulkán alakult ki rajta.

K: Mi történik, ha a magma nem El Hierro szigetén, hanem a tenger alatti felszínen tör ki?

V: Bazaltos magma víz alatti kitörése valami hasonló módon történhet, mint legutóbb 2009-ben Tonga szigetének közelében történt. Ez a kitörés sem veszélyeztetheti azonban a Kanári-szigetek lakosságát, bár hatása nagyobb lehet, mint egy szárazföldi kitörésnek. Ebben az esetben akár néhány kilométer magasságba juthat fel a vízgőzzel telített hamuanyag. Várhatóan egy ilyen kitörés néhány napnál/hétnél nem hosszabb (kivételt jelent Surtsey szigetének születése, ami 1963. novemberétől 1967. június elejéig tartott). Egy ilyen kitörés akár a következőképpen történhet:

Víz alatti kitörés 2009-ben 10 km-re Tonga szigetétől. Forrás: CocoaTokoia - YouTube

A kitörés lefolyása azonban nagymértékben függ attól, hogy milyen vízmélységben történik a kitörés. Amennyiben mélyen, akkor a vulkáni működés szabad szemmel nem lesz látható, vélhetően párnaláva csomagok buggyannak ki a hideg tengervízi környezetben. Sekélyebb mélység esetén lehet, hogy csak erős buborékolást lehet majd látni, vulkáni anyag szintén nem tud a felszínre törni a nagy víznyomás miatt, azonban ha közelebb lesz a partokhoz, akkor kakastaréj alakú vulkáni hamukilövellést és fehér vízgőz felhőt lehet majd megfigyelni, ahogy azt 2009-ben Tonga közelében.

K: Várható-e szökőár az El Hierro események kapcsán?

V: Nem tartom valószínűnek! El Hierro sziget karéjos alakja (mintha egy óriás cápa többször beleharapott volna...) legalább három nagyobb földcsuszamlás eseményének emlékét őrzi. Az El Julán öböl a sziget délnyugati felén egy 200 ezer évvel ezelőtti katasztrofális földcsuszamlás következtében alakult ki, a kisebb Las Playas öböl 145-176 ezer évvel ezelőtti földcsuszamlás során alakult ki a sziget délkeleti felén, a széles El Golfo öböl karéja pedig valamikor 20-130 ezer évvel ezelőtt jött létre. Ez utóbbi esemény a Kanári-szigetek eddigi legutolsó katasztrofális lejtőcsuszamlása volt.

Balra: három nagy földcsuszamlás El Hierro szigetén. Jobbra: A legutolsó El Golfo földcsuszamlás során kialakult sebhely digitális teremodellen. Forrás: Gee és munkatársainak tanulmánya a Marine Geology folyóiratban

A jelenlegi helyzetben megítélésem szerint NEM várható egy ezekhez hasonló katasztrofális földcsuszamlás, ami kétséget kizáróan hatalmas szökőárral járhat. Ezeket a nagy tömegmozgásokat a vulkáni szigetek meredek hegyoldalainak gravitációs instabilitása okozza, azaz már olyan meredekké válnak, hogy saját tömegük alatt leomlanak (ahogy pl. vízparton homokból felülről lefelé pergetve igyekszünk egy kúp alakú formát létrehozni, a kúp oldala időnként lecsúszik). Ilyen a vulkáni szigetek élete: épülnek (alapvetően vulkáni működés által), majd összeomlanak. El Hierro szigetén a földcsuszamlások kb. 400-500 köbkilométer tömeget távolítottak el a szigetről, aminek jelenlegi tengervíz feletti anyagmennyisége csupán kb 140 köbkilométer! Jelenleg nincs arra utaló megfigyelés, hogy újabb lejtőcsuszamlás fenyegetne!
A Kanári-szigeteken egy ilyen esemény legfeljebb La Palma szigetén fordulhat elő, ahol a Cumbre Vieja gerince valóban leszakadhat. Egyes szakemberek szerint az 1949-ben történt vulkáni működés során egy kb. 3 km hosszú íves törés jelent meg a hosszú vulkáni gerinc csúcsi részén, ami esetleg egy leszakadás kezdeti jele is lehet. Ez azonban egy másik történet!

K: Hogyan tudható, hogy közeledik a vulkánkitörés ideje?

V: A szakemberek számos információt értékelnek folyamatosan. Ezek közül a földrengések kipattanási helyeinek (hipocentrumok) időbeli változása jelezheti a magma felnyomulását (egyre sekélyebb mélységben pattannak ki földrengések). Jelen esetben csupán egy nagyon kis elmozdulás figyelhető meg (a néhány nappal korábbi 16-18 km mélységből 12-16 km-re emelkedtek a hipocentrumok) és inkább úgy tűnik, hogy a magma oldalirányba mozog (érdekes módon a fészekmélységek először az El Golfo öböl alatt voltak, majd délre vándoroltak az El Julán öbölig, majd most úgy tűnik mintha északkelet felé mozognának ismét a sziget belseje felé). A helyzet azonban gyorsan változhat, amit a műszerek adatai jelezni fognak! Továbbá, a vulkáni működés közeledtét jelezheti bizonyos gázok (széndioxid és kéndioxid) erőteljesebb kiáramlása, valamint a felszín erős felpúposodása. El Hierro esetében ez a púposodás bizonyos helyeken már eléri a 3,5 centimétert.

Epicentrumok és hipocentrumok időbeli változása. A piros jelek a legutóbbi 2 nap földrengéseit, a kék jelek 2-4 nappal korábbi földrengéseket a többi pedig több mint 4 nappal ezelőtti földrengéseket jeleznek. Forrás: IGN

K: Mennyi idő telhet még el a vulkánkitörésig?

V: Ezt nem lehet pontosan megmondani! Lehet, hogy heteken belül megtalálja az utat a magma és a felszínre tör, de az is lehet, hogy ez az esemény nem végződik vulkáni működésben! Az Eyjafjalljökull kitörést is több magmafelnyomulási esemény előzte meg. Ott 1994-ben és 1999-ben is egyértelmű magmafelnyomulásokat jeleztek a műszerek, azonban a kitörés csak 2010 tavaszán következett be. Biztosabbat csak a földrengés és a felszínemelkedési adatok alapján lehet mondani. Amennyiben a földrengések hipocentrumai már jóval 10 km-nél sekélyebb mélységben lesznek, nő a magnitúdójuk és felgyorsul a felszín kidomborodása is, akkor már biztosabbak lehetünk abban, hogy lesz vulkánkitörés! A végső jel a folyamatos földremegések megjelenése, ami már nem a kőzettöréses földrengések típusa, hanem fluid anyag, azaz például magma mozgását jelentik.

K: Honnan nyerhetők friss információk?

V: A nyár közepe óta tartó földrengéssorozat és az - eddig még csak nagy mélységben történő - magmafelnyomulás miatt a spanyol szakemberek számos műszert helyeztek el a szigeten. Ezek már pontosan érzékelik a rengéseket, annak fészekmélységét és nagyságát is. Ezeket az adatokat folyamatosan teszi közre az Instituto Geográfico Nacional (IGN) honlapja, annak kiemelten El Hierro eseményeivel foglalkozó weblapja. Itt megtalálható többek között az összes földrengés adata, a rengések napi száma, a rengések epicentrumainak és hipocentrumainak időbeli változása, továbbá a felszín emelkedési adatok is. Szintén folyamatosan adja az adatokat az Actualidad Volcánica de Canarias (AVCAN) weblapja is, ahol többek között látható az IGN által nyújtott friss szeizmogram kép és találunk egyéb érdekes adatokat is. A Facebook-imádók olvashatják az AVCAN üzenőfalán rendszeresen megjelenő - jórészt spanyol nyelvű - híreit is. A hírügynökségek és a média különböző részletességgel és rendszerességgel számol be az eseményekről - és sajnos sok esetben nem hitelesen (a hírszerkesztőknek ugyanis általában fontosabb a fogyasztható és eladható hír, mint a szakszerű híradás - tisztelet a kivételnek!), ezt tudni kell!
Természetesen folyamatosan követi az eseményeket a Tűzhányó blog, figyeljék a frissen bevezetett Legfrissebb Rövidhírek rovatunkat is!
Angol nyelven az Eruptions blog bejegyzéseit és "kommentjeit" (különösen GeoLurking megjegyzéseit és remek ábráit) érdemes követni és foglalkozik a kérdéssel Jon Friman blogja is, ahol szintén érdemes a megjegyzéseket is böngészni.


Kérdése van? Írja meg és igyekszünk, amint lehet, válaszolni!