El Hierro frissítés: Megtalálták az új tűzhányót

Frissítés (Szabolcs, 2011.10.26, 10:40)

Az egyik vulkán tehát megvan, de lesz-e újabb? És ha lesz, akkor mennyi esély van arra, hogy a szárazföldön fogja, hasonló színpompás lávaszökőkút előadással ünnepelni a La Palma szigetén pontosan ma 40 éve elkezdődött Teneguia kitörést? Egyelőre a következő megfigyeléseket lehet tenni: (1) az elmúlt napok földrengéseinek száma bár nem kimagaslóan nagy (25-64) többségük viszonylag erős (M>2, sőt nemrég volt egy 3,1 magnitúdójú rengés is!); (2) úgy látom, hogy ha csak egy kicsit is, de mintha egyre inkább sekélyebb mélységből pattannának ki a rengések - 17-22 km a korábbi 22-25 km helyett. (3) a rengések epicentruma jellemzően a sziget északi öblében, az El Golfo öbölben van.
Az El Golfo a sziget legfiatalabb sebhelye, valamikor 20-30 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor 150-180 köbkilométer térfogatú kőzetanyag zúdult a tengerbe, ez mintegy 60-szorosa annak, ami a Mt. St. Helens 1980. május 8-i kitörése során lezúdult a vulkánról! A hatalmas lejtőcsuszamlásnak további lényeges következményei is lehetnek. A szigetről óriási tömegű anyag vált le, és ezzel csökkent a mélyben lévő kőzetekre ható nyomás. Manconi és munkatársainak Geology c. folyóiratban publikált modellszámításai szerint az El Golfo lejtőcsuszamlása után a földköpenyben, azaz körülbelül 20-30 kilométer mélységben több mint 1 megapascal mértékben csökkent a nyomás, ami a légköri nyomás tízszerese. Ez a nyomásváltozás jelentős mértékben hatást gyakorolt a sziget alatti magmás rendszerre. A földkéregben lévő kőzetolvadékok könnyebben a felszínre juthattak, másrészt elősegítette a földköpeny kőzetének olvadását is. Az El Golfo lejtőcsuszamlás óta sokkal inkább a földkéregben kevesebb ideig megakadó bazaltos magmák törtek a felszínre, vagyis gyorsabban, mint korábban. Az alábbi ábrán az látható, hogy az El Golfo lejtőcsuszamlás után (Post-EGL) a kitörési központok nagy része a karéjos sziklafalak által körülvett visszamaradt sebhely területére koncentrálódnak. Azaz, egyáltalán nem lenne meglepő, mi több váratlan, ha egy újabb vulkáni epizód itt játszódna le!...

Vulkáni kitörési központok elhelyezkedése El Hierro szigetén A fekete és fehér körök jelzik az El Golfo lejtőcsuszamlás után keletkezett vulkáni központokat. Forrás: Manconi és munkatársainak tanulmánya a geology c. folyóiratban

Végül, a Teneguia kitörésének 40. évfordulójára álljon itt néhány egykori kép:

Teneguia kitörés 1971 október 26 - november 18. Forrás: El Blog de Forestman

A Teneguia vulkáni kúp mostani képe. Forrás: niels.breve Flickr

Eredeti bejegyzés (Balázs)

A Tudományért és Innovációért Felelős Minisztérium (ti. arrafelé ilyen is van) közzétette az első eredményeket (spanyol nyelvű jelentés) a Ramón Margalef kutatóhajó vizsgálataiból. A Juan Acosta és Francisco Sanchez által vezetett kutatócsoport megtalálta a kitörés helyszínét, továbbá kimutatta, hogy jelenleg is intenzív gáz- és fluidum-emisszió zajlik a területen. A tengerfenék domborzatának vizsgálata alapján a kitörés során egy 100 m magas, az alapjánál 700 m átmérőjű lapos vulkáni kúp képződött, amelynek krátere 120 m széles. Az újonnan képződött vulkán alapja 300 méteres vízmélységben húzódik.

Bal oldalon: Tengerfenék domborzatot ábrázoló térkép. Jobb oldalon: A magas frekvencián végzett visszhangszondázás eredményeképpen kirajzolódik a tengerfenék és a jelenleg is zajló erőteljes gáz- és fluidum-emisszió. Eredeti képek: itt.