Az AVCAN közzétett néhány közeli fotót a tengerfelszínen úszó kőzetdarabokról. Ezek a kőzetek nem hasonlítanak a korábban már említett Serreta kitöréskor megfigyelt lávalufikra, kevésbé hólyagosak és a lávalufi belsejét fehér könnyen széteső anyag tölti. ki Az viszont egyértelműen látszik, hogy a kőzetek fekete kérgét hirtelen megdermedt hólyagos, bazaltos magma alkotja, míg a belső fehér rész valószínűleg a lávalufiban a kigázosodás során kicsapódott karbonátásványok lehetnek (videó 5:30-6:15 között). A fekete bazaltos kéreg vélhetően a mostani kitörés magmáját képviseli, amit az támaszthat alá, hogy a felszínre bukkanó kőzetekből még jó ideig fehér színű gáz áramlott ki miközben a vízfelszínen lebegtek. Ezek után értetlenül állok a Szabolcs által is hivatkozott La Provoncia cikk előtt, miszerint nem mutattak ki bazaltot a vizsgált mintákban a kutatók.
Minta az EL Hierro kitörés során (október 14-én) a vízfelszínen észlelt kőzetekből. Forrás: AVCAN
Bejegyzés: Szabolcs
A mai nap elképesztő hírek jelentek meg az El Hierro déli partjai előtt zajló vulkáni működésről! Van-e, volt-e vulkáni működés? Van erre bizonyíték? Újra ott vagyunk ahol kb. 1 hete!
A La Provincia ma reggel arról adott hírt, hogy a hétvégén megfigyelt vulkáni kőzetdarabok a tengerfelszínen nem a vulkáni működésből származnak, azaz nem a víz alatti felszínre került magmát képviselik! Az előzetes vizsgálatok alapján a kőzetek nem bazaltok, hanem a tenger alatti felszín idősebb kőzetanyagai, amit a repedésekből kiáramló gázok hajtottak fel. Külső részük valóban fekete, belül azonban fehérek és rendkívül törékenyek. Szakértőkre hivatkozva a lap arról ír, hogy a fekete külső rész hőhatás következtében alakult ki. Íme az AVCAN által közölt képek a kérdéses kőzetekről:
 |  |
A képen látható darabok kinézete valóban a leírtakat tükrözik, azonban számos kérdés merül fel:
1) ha ezek a tenger alatti felszín felszakított kőzetdarabjai, akkor hogyan kerültek a vízfelszínre? Mitől váltak hirtelen könnyebbé a tengervíznél?
2) Miért tört ki belőlük gáz, ahogy azt számos kép mutatta , mint ez a korábban Tomi által betett kép is :
 |
3) Víz alatti körülmények között, hogyan alakulhat ki ilyen "kőzetégési" folyamat?
4) Ki vizsgálta meg ezeket a kőzetdarabokat, mi a fehér és fekete rész pontos kémiai összetétele, milyen a mikroszkópos képük, milyen ásvány van bennük? Hány mintát vettek a tengerből, mindegyik ugyanolyan volt? Ki vette őket? A tudományos adatközléshez ezek elengedhetetlen információ!
Volt-e, van-e vulkáni működés, van-e erre közvetlen megfigyelés, bizonyíték - ismét ezek a kérdések merülnek fel, őrületbe kergetve elsősorban La Restigna lakóit, akik már nagyon vissza szeretnének térni otthonukba!
Többen azt várják, na majd a Ramon Margalef fedélzetén érkező ROV (=Remotely operated underwater vehicle, azaz távirányítású vízalatti jármű) szolgáltat majd biztos adatokat! Ezek a műszerek alkalmasak közvetlen mérések elvégzésére, kamerájukon keresztül filmfelvételeket adnak a mélyben lejátszódó folyamatokról. Az NSF-NOAA által működtetett Jason ROV például így mutatott egy tengeralatti kitörést:
Elvileg ezt kellene látnunk El Hierro közelében, DE ITT NINCS ERRŐL KÉP! És valószínűleg nem is lesz! Merthogy, Európa egyik legjobban felszerelt óceánkutató hajója csak tegnap késő este indult el Vigoból, péntek előtt nem ér a helyszínre! Ha pedig odaér, akkor - szintén a La Provincia híre szerint - a fedélzetén lévő Liropus 2000 ROV nem használható a feltételezhető vulkáni központ közelében. Nem bírja a magas hőmérsékletet és a savas vizet!...
Mit lehet ehhez hirtelen hozzátenni? Jelenleg zajlik egy víz alatti esemény (minden bizonnyal vulkánkitörés), a tudomány jelenlegi technikai felszereltsége lehetővé tenné, hogy (1) fontos tudományos adatokat lehessen gyűjteni egy víz alatti kitörés lefolyásáról, körülményeiről; (2) bizonyítani lehessen, hogy mi zajlik a víz alatt és ez alapján meghozni a szükséges intézkedéseket! Nos?...
Szerintem nem kellene egy szint alá menni a vitával. A részecskefizikai problémákat (itt vulkanológiai) nem egy szenzációhajhász újság riportereivel kellene megvitatni.
VálaszTörlésEgyetértünk... várjuk a valóban tudományos adatokat! Ugyanakkor fontos, hogy kövessük egy vulkáni esemény körül kialakult helyzetet is. Tehát, most várunk és figyelünk....
VálaszTörlésSzabi! a kép, amit betettél a "füstölgő" lávalufikról, a serretai kitöréskor készült.
VálaszTörlésÚj képek az begyűjtött, vízfelszínen úszó mintákról:
http://www.facebook.com/media/set/?set=a.10150370959183447.374243.163883668446&type=1#!/photo.php?fbid=10150371285263447&set=a.10150370959183447.374243.163883668446&type=3&theater
Egyértelmű, hogy a külső fekete kérge ezeknek a kőzeteknek bazalt. A belső fehér mag viszont kérdéses. Többen is összejöttünk itt a tanszéken, de csak találgatunk,h mi lehet az. Egy biztos kis fajsúlyúnak kőzetnek kell lennie.
Az előző megjegyzésemhez:
VálaszTörlésÉrdemes végignézni a képeket. Látszik,h a bazalt (a fekete rész)átjárja ezt a fehér anyagot. Az is látszik,h helyenként a fehér anyag hólyagos, és néhány helyen recés falú oldási üregek vannak benne. Vannak olyan darabok, amelyeknek a közepe csöves megjelenésű. Első ránézésre olyan mintha az a kőzetanyag lenne amibe a bazalt benyomult, majd a kigázosodás általi robbanások feltéptek ebből darabokat. Mindenesetre jó lenne kézbe venni belőle néhány mintát.
Nézegettem a kövekről a képeket én is, ezek a közeliek azért sokkal többet láttatnak, mint a korábbiak. Lementve, belenagyítva a képekbe a fehér belseje szivacsszerű anyag, különböző méretű buborékszerű lyukakkal, tehát biztosan könnyű. Egészen horzsakőszerűnek néz ki. Az nem lehet, hogy horzsakő, ami nem tudott a felszínre jutni rögtön mert mondjuk megszívta magát vízzel, s aztán ahogy a bazaltláva is utolérte, a forróság hatására elkezdett elpárologni belőle a beszívott víz, s így már a felszínre jutott? Rohadtul nem értek hozzá, csak egy amatőr gondolat. Kérdés, hogy más vízalatti kitörések során találtak-e hasonló köveket?
VálaszTörlésSztem horzsakőnek túl fehér, nem elég hólyagos és túl kerekek a hólyagok is. De a szivacsszerű megjelenés tény. A horzsakő megjelenése ilyen környezetben nem valószínű. Alapvetően bazaltos kőzetsorozatok jellemzik a térséget.
VálaszTörlésNem nagyon láttam még ilyet más vízalatti kitörésnél. A Serretai lávalufik tisztán bazaltból áltak. Ahogy én nézem ezek kőzet zárványok, de ennél többet ezen képek alapján nem lehet mondani. Még a horszakövet sem merném egyértelműen kizárni. Bár azon lepődnék meg a legjobban.
VálaszTörlésNem rég itt ültünk a tanszéken, négy kőzettanos (ebből kettő több mint 20 éves gyakorlattal) de csak találgattunk, hogy mi lehet ez a fehér kő.
Köszi szépen, Balázs! Nagyon kíváncsi vagyok, ha egy valós elemzés eredménye is napvilágot lát (gondolom, El Hierro-n nincs túl sok kőzettani labor...), mi lesz az.
VálaszTörlésDe tényleg röhej, ami ott folyik...
Tenerifén és Las Palmas-n vannak egyetemek, ahol elvileg lenne mód az elemzésre. De ez nem olyan egyszerű.
VálaszTörlésEgy gyors kőzettani elemzést lehet csinálni akár helyben is ha van egy kőzettanos geológus és egy mikroszkóp a környéken.
Balázs, köszi javítottam a bejegyzésben a képet!
VálaszTörlésEsti hír: szakértők szerint (közülük Joan Martí számos vulkanológiai publikációját ismerem) a vulkáni működés elvesztette erejét és feltehetően hasonló sorsra jut, mint számos korábbi Kanári-szigeteki víz alatti vulkánkitörés. Azonban, teszik hozzá, fontos a további megfigyelés. Martí azt is kijelentette, hogy egyértelmű, hogy bazaltos magma tört fel a víz alatti felszínre!
VálaszTörlésForrás: http://www.laprovincia.es/especiales/2011/10/19/expertos-creen-fenomeno-eruptivo-pierde-fuerza/409254.html
és http://www.diarioelhierro.es/t26496/pag02.asp?BD=ESPECIAL%20CRISIS%20S%CDSMICA&id_registro=140436&Id=26496&BDi=INICIO&nt=p&Md=
Kőzetek a tengerből: miután a gyerekek már az ágyban, így én is nézegettem a képeket (http://es-es.facebook.com/photo.php?fbid=10150370959468447&set=a.10150370959183447.374243.163883668446&type=3&theater): A fekete kéreg a képek alapján egyértelműen bazaltsalaknak látszik, semmiképpen sem magas hőmérsékletű átalakulási kéreg! Mi a fehér anyag? A képek alapján szintén egyértelműen zárványok a bazaltsalakban! A bazaltos magma kis mértékben keveredhetett is vele. Honnan származnak? Ez a képek alapján nem állapítható meg, csak spekulálni lehet, ami nem hiszem, hogy szerencsés (bár érdekes, akár vad ötletei az embernek felmerülnek...). Remélem erre azért valaki rákattan és tisztázza a helyzetet (egy szakembernek ez nem lehet több, mint maximum néhány órás feladat minta előkészítéssel együtt).
VálaszTörlésKözben látom, Balázzsal már megint együtt gondolkodtunk a távolban, de legalább látszik a koherens vélemény :-)
VálaszTörlésna még egy utolsó megjegyzés: ma 11 földrengést regisztráltak, ezek epicentruma a korábbiak által mutatott nagyjából É-D-i irányú zónában van, viszont ismét visszatértek a 20-22 km mélységű rengések (volt azért 8 km mélyen is). Relaxáció vagy újabb töltődés? - a következő napokban is van azért mit figyelni...
VálaszTörlésNo, akkor ez volt az esti valverdei sajtótájékoztató témája. Lassan csak megegyeznek odaát, hogy mi is történt. Szabolcs, köszönet az infókért, Balázs, neked pedig a frissítésért.
VálaszTörlésNémi elemzési adat, bár nem a kőzetekről (amint azt az indító kép is mutatja), hanem a tengervízből vett mintákból:
VálaszTörléshttp://www.plocan.eu/es/index.php?option=com_content&view=article&id=352:el-hierro-resultados-preliminares-dia-17102011&catid=61:procesos-volcanicos-de-la-isla-de-el-hierro&Itemid=121
Jól látható, hogy bizonyos rétegekben a pH erősen visszaesik, azaz savasabbá vált a tengervíz!
Végül, még egy adat, amit tegnap este még le akartam írni, de kimaradt: az El Hierro alatt felgyűlt magma mennyiségét 50 köbkilométer térfogatra becsülik, ami kb. 10 köbkilométerrel nagyobb annál, ami a 40 évvel ezelőtti Teneguia kitörést táplálta. Ezt az adatot a felszínemelkedés mértékéből számolták ki.
Joan Martí és társai, bár a vulkáni működés gyengüléséről beszéltek tegnap, fontos megemlíteni azonban azt is, hogy ezt az előző hétfőn kezdődött vulkáni fázisra értik. Azért a megfogalmazásra fontos figyelni! Ugyanis nem azt hangoztatják, hogy a vulkáni működés a befejeződéshez közeledik, hanem arról, hogy ez a mostani intenzív fázis gyengülőben van és ismerve a hasonló vulkáni működési eseményeket, megvan az esélye annak, hogy egy újabb vulkáni fázis induljon meg néhány nap, hét vagy esetleg hónap szünet után.
Egy vulkánkitörés több vulkáni működési fázisból állhat, amelyeknek mind megvan az elkülönítő jellemzője, esetenként több-kevesebb nyugalmi idő (általában napok, hetek) is elválaszthatja ezeket egymástól. Elég csak a tavalyi Eyjafjallajökull kitörésre gondolnunk, ami legalább 5 jól elkülöníthető, különböző jellegű, lefolyású vulkáni működési fázisból állt.
@ Szabi:
VálaszTörlésaz alábbi cikkben csak 50 millió köbméter magmát írnak. (http://www.laopinion.es/sociedad/2011/10/20/volcan-apaga-profundidades/375319.html)
hm.. Az AVCAN álláspontja a vízfelszínről begyűjtött kőzetmintákkal kapcsolatban:
VálaszTörléshttp://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=276276249072441&id=134042953295772
Főleg az a rész tetszik, amikor azt írják, hogy a kőzet magját alkotó fehér anyagnak az összetétele is bazaltos... Eddig is voltak kétségeim ezzel az un. Kanári-szigeteki Vulkanológiai Intézettel kapcsolatban, de ez most nálam kiégette a villanykörtét.
Balázs, így van 50 millió köbméter a becsült érték! huhh, igen éppen nyakig benne voltam a robbanásos kitörések anyagának térfogat számadataiban, így már automatikusan jött a köbkilométer! Köszi a javítást!
VálaszTörlésA tengervíz elemzéséből némi előzetes infó:
VálaszTörléshttp://www.plocan.eu/es/index.php?option=com_content&view=article&id=333%3Aprimeros-resultados-analisis-de-las-aguas-de-el-hierro-15-de-octubre&catid=61%3Aprocesos-volcanicos-de-la-isla-de-el-hierro&Itemid=121
A pH és a zavarosság )gondolom, a vízben lévő különféle szemcsék mennyiségére gondolhatnak) a mért adat
http://www.flickr.com/photos/noticiacanaria/6280208338/in/photostream/
VálaszTörlés