Romániai földrengések: miért remeg a föld a Vráncsa-térségben?

A mai napon, vasárnap kora hajnalban a potsdami földrengésjelző intézet szerint 4,5, az Amerikai Geológiai Szolgálat szerint 4,7, míg hírügynökségi jelentések szerint 4,9 erősségű földrengés pattant ki a romániai Vráncsa térség alól. A hivatalos jelentéseket azonban geofizikus még nem erősítette meg, azaz a magnitúdó értéke még változhat. A földmozgást a fővárosban, Bukarestben is érezni lehetett, károkról nem érkezett jelentés. Ez a földmozgás bő egy évvel követte a legutóbbi viszonylag nagyobb földrengést, ami 5-ös erősségű volt. Korábban, 2004. október végén közel 6-os erősségű rengést mértek, míg 1977. március 4-én egy 7,2 erősségű földrengés pattant ki, ami több mint 1500 halálos áldozattal járt.
Az utóbbi időkben földrengés hírekhez szokott olvasók talán felkapják a fejüket: már Romániában is erősen reng a föld, nem csak Új-Zélandon és Japánban? Mi ennek az oka? A romániai földrengések közös jellemzője, hogy a hipocentrum, azaz a rengések kipattanási helye meglehetősen mélyen van. A mai 120-140 km mélységből indult ki, a korábbiak 90-100 km mélyről származtak. Ez megint furcsának tűnhet, mivel az új-zélandi és japán rengések viszonylag sekély mélységből pattantak ki (5-25 km). Mi van ilyen mélyen, amitől erős földrengések indulhatnak ki? A 100-140 km Magyarország alatt már a litoszféra alatti asztenoszférát jelenti, ahol a szilárd kőzetek már képlékeny alakváltozáson mennek keresztül, azaz a mozgások földrengést nem okoznak. A délkeleti Kárpátok, a Vráncsa térség alatt azonban más a helyzet! Ez valóban egy szeizmikusan aktív terület, amint azt az alábbi ábra is mutatja:

Földrengések epicentrumai Románia és Bulgária térségében 1990 óta. A zöld csillag a mai földrengés epicentrumát mutatja. Forrás: USGS

Ennek oka pedig a következő: A Föld legkülső merev héját kőzetburoknak, más szóval litoszférának nevezzük. Ez magába foglalja a földkérget és a földköpeny legfelső részét. A kőzetburok alatt a nagyobb sűrűségű asztenoszféra található, ami szintén szilárd kőzetekből áll, de a nagy hőmérséklet és a nagy nyomás miatt plasztikusan viselkedik, azaz képlékeny alakváltozásra képes. Alapvetően kétféle litoszférát különböztetünk meg: kontinentális és óceáni. Az utóbbi alkotja az óceáni medencék aljzatát. Az óceáni kőzetburok nagyobb sűrűségű kőzetekből áll, mint a kontinentális. Egy bizonyos vastagság elérése után (>100 km) a sűrűsége már nagyobb lesz, mint az alatta lévő asztenoszférát alkotó kőzeteké, ezért ekkor már nem képes az asztenoszférán "úszni", hanem alámerül, lebukik a földköpenybe. Ezt a folyamatot szubdukciónak nevezzük, ez történik például Japán előterében és ezzel volt kapcsolatos a néhány héttel ezelőtti nagy földrengés. A kontinentális litoszféra, különösen a kontinentális földkéreg kis sűrűségű kőzetekből áll, ezért nem képes az asztenoszférába merülni, olyan, mint egy lufi a vízen. A szubdukció addig tart, amíg az óceáni kőzetlemez egésze alábukik. Mögötte már a kontinentális kőzetlemez van, ami már nem "akarja" követni. Felül ekkor kontinentális kőzetlemez feszül kontinentális kőzetlemeznek (pl. Alpok, Himalája), míg alul az óceáni kőzetlemez nagy súlya miatt továbbra is lefelé húzó erőt fejt ki. Végül ennek szakadás lesz a vége, az óceáni kőzetlemez leválik és végleg a földköpeny mélyébe süllyed. E vázlatos lemeztektonikai ismertető után térjünk most vissza a Vráncsa térségbe. Ezalatt úgy tűnik, legalábbis a szakemberek többsége szerint pont az utolsó fázis állapota van, azaz amikor egy óceáni kőzetlemez már függőleges helyzetben van és szinte "cérnaszálon lógva" várja a végleges elszakadást a felső kontinentális kőzetlemeztől.

Mi van a mélyben? A szeizmikus tomográfia modell ábra látványosan megmutatja! A vörös területek a viszonylag lassabb rengéshullám terjedési sebességet jelentik, a kék színek pedig az átlagosnál gyorsabbakat. A Vráncsa terület alatt egy függőleges kék sáv figyelhető meg. A gyorsabb terjedési sebesség egy a környezeténél nagyobb sűrűségű, hidegebb kőzettestet jelez. Az első szaggatott vonal 410 km mélységet, a másdik szaggatott vonal 670 km mélységet jelenti. Az utóbbi az alsó és felső földköpeny határát jelöli ki. A kis fehér körök a földrengések hipocentrumait mutatják. Forrás: M.J.R. Wortel és W. Spakman Science cikke

A Vráncsa térség alatt a nagy mélységű hipocentrumok egyértelműen azt jelzik, hogy egy közel függőleges helyzetű kőzetlemez süllyed lefelé a földköpenyben, amit a mai modern szeizmikus tomográfia modellek is egyértelműen mutatnak. Ennek a környezeténél nagyobb sűrűségű és feltehetően hidegebb, néhány tíz kilométer széles kőzetdarabnak az alsó része már 410 km mélységben van, de felül még mindig összeköttetésben van a kontinentális kőzetburokkal. A legtöbb szakember által elfogadott magyarázat szerint a Kárpátok íve alatt folyt szubdukció kb. 10 millió évvel ezelőtt befejeződött, a mélyben azonban tovább folytak az események. Az alábukó kőzetlemez alsó része a nagy sűrűsége miatt tovább süllyedne, azonban a kontinentális kőzetburok, a földköpeny kőzeteihez képest kisebb sűrűsége miatt inkább úszva maradna. E kettős viselkedés miatt, az alsó egység (feltehetően egykor óceáni medence aljzatát alkotó óceáni kőzetlemez) egyre inkább hátragördülne és ez végül egy horizontális irányú szakadást idéz elő a kontinentális litoszféra alsó részén. Az alábukó nehéz "ballaszt" továbbra is merül egyre mélyebbre és most már függőleges helyzetbe került. Előbb-utóbb megtörténik majd a szakadás, amikor a nagy sűrűségű alámerülő kőzettestet "elengedi" a kisebb sűrűségű kontinentális litoszféra. Most még azonban ez nem történt meg. A kőzettest süllyedése ugyanúgy nem folyamatos, mint a szubdukció során az egyik kőzetlemez másik alá bukása. Földrengés akkor pattan ki, amikor a felhalmozódott felszültség egy kisebb lefelé való zökkenés során felszabadul. Az elmúlt évtizedek eseményei azt mutatják, hogy évtizedenként ez akár 5-6 magnitúdójú földrengést is eredményezhet, időszakonként pedig - főleg, ha hosszabb idő telik el nagyobb földrengés nélkül - akár 7-t meghaladó rengés is előfordulhat. A Vráncsa térség tehát az európai kontinens szeizmikusan egyik legaktívabb területe, ahol ritkán, veszélyes rengések is kipattanhatnak. Ezzel a lemeztektonikai helyzettel szorosan összefügghet a Csomád vulkáni működése, valamint a legutoljára 500-600 ezer éve aktív Alsórákos környéki (Persány-hegység nyugati pereme) bazalt vulkanizmus.

A Vráncsa térség alatt mélyről kipattanó földrengések leginkább elfogadott lemeztektonikai modellje. Girbacea és Frisch Geology folyóiratban megjelent ábrája alapján

Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.

Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!

A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS

Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.

Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland

Volcano Helicopter Flight over Holuhraun eruption - Iceland from Volcano Heli - Iceland on Vimeo.

A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?

A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.

Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak

A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.

Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő

Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.

Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.

Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.

Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews

Földrengések Romániában - mik az okok?

Az elmúlt hetekben számos földrengés pattant ki Galac (Galati) térségében, két hét alatt több mint 130-at regisztráltak a műszerek! Ezek között legalább harminc esetben 3-as magnitúdónál nagyobb erősségű volt. A rengések hipocentruma meglepően sekély, 2 km és 9 km közötti, ami miatt a lakosság is érzi a földlökéseket és kisebb-nagyobb károk keletkeztek a környék házaiban. Több helyen felhasadt a föld és források buggyantak ki. A rengések okáról megoszlanak a vélemények. Többen úgy vélték, hogy a közeli olajtermelés hatása lehet (egy ilyen összefüggés miatt például fel kellett függeszteni a termelést az angliai Blackpool közelében 2011 tavaszán), azonban romániai vezető szakemberek ezt kizárták és úgy vélik, hogy a rengések oka tektonikus, a területen áthúzódó törésvonalak mozgására vezethető vissza. Megnyugtató válasz azonban egyelőre még nincs, az elmúlt napokban szeizmométereket és GPS állomásokat helyeztek ki, hogy több adat álljon rendelkezésre az eseményekről. A mostani földrengések azért is okoznak meglepetést még a szakemberek körében is, mivel e terület nem tartozott a szeizmikusan aktív térségek közé, régóta nem volt itt földrengés, másrészt az epicentrumok meglehetősen szórnak és a fészekmélység igen sekély. Van tehát mit értékelni a romániai geofizikusoknak, miközben ma egy újabb földrengés keltett riadalmat...

Repednek a falak a romániai Galac térségében a sorozatban kipattanó sekély mélységű földrengések következtében. Forrás: digi24.ro

Egy újabb földrengés, azonban ennek kipattanási mélysége nem 2-9, hanem 134 km mélyen volt (ez már a földköpeny mélysége!), epicentruma pedig a térség szeizmikusan leginkább veszélyeztetett területén, a Vráncsa térségben. A földrengést Bukarestben, Moldáviában, Ukrajnában és Bulgáriában is érezni lehetett. Amennyire meglepőek a galaci földrengések, a vráncsai földlökés mondhatni szokványos, bár az erőssége kétségtelenül a nagyobbak közé tartozik (a mai földrengés 5,5 magnitúdójú volt). A vráncsai földrengések okáról korábban már részletesen írtunk, ennek lényege, hogy e terület alatt közel függőlegesen nyomul lefelé egy litoszféra darab. A kőzettest időszakos elmozdulása következtében szinte minden évtizedben előfordul itt akár 5-6 magnitúdójú földrengés, időszakonként pedig akár 7-es magnitúdót meghaladó rengés is bekövetkezhet. A Vráncsa térséget nem véletlenül tartják az európai kontinens szeizmikusan egyik legaktívabb területének. Most biztos sokan mondják azt, hogy igen, hiszen nem is olyan régen előrejelezték, hogy nagy földrengések lesznek itt. Le kell szögeznek újra: Nem, nem jeleztek előre semmit!! A földrengéseket ugyanis NEM lehet előrejelezni. Régóta ismert, hogy a Vráncsa-térség szeizmikusan aktív, azaz megmondani, hogy itt lesz - akár 5-ös erősségű - földrengés a jövőben, kb. annyit jelent, mint megmondani azt, hogy valamelyik autópályánkon bekövetkezik majd baleset. Nem szabad tehát összekeverni a pontos előrejelzést és a figyelmeztetést, hogy valami bekövetkezhet. Nem szabad azt várni a szakembertől, hogy megmondja, mikor, hol és mekkora erősségű földrengés pattan ki, azonban arra tud figyelmeztetni, hogy a térség szeizmikusan veszélyeztetett. Jó tudni tehát, hogy ezen a területen igen, akár bármikor lehet még nagy erejű földlökés is, és erre készülni kell (az előbbi hasonlattal élve, az autópályák veszélyesek és figyelni kell, hogy elkerüljük az akár komoly balesetet)! Készülni rengésbiztos építkezéssel és a lakosság felkészítésével lehet. Földrengés veszélyeztetett területen ez az, amit meg lehet tenni, miközben a szakemberek igyekeznek egyre pontosabb modelleket kidolgozni arra, hogy megértsék a földmozgások okát.
Végül, a rend kedvéért még egy fontos dolgot kell hangsúlyozni: nincs összefüggés a galaci és a vráncsai földrengések között, ezek két különböző okra vezethetők vissza. Továbbá, a vráncsai földrengésnek nincsen semmi köze a távoli (pakisztáni, afganisztáni) földrengésekhez, ezek végkép teljesen más okokból következtek be!
Utóirat: kedves újságírók, ilyen marhaságot legyenek szívesen NE ÍRNI!!

Le a mélybe - avagy lyuk a földben és a tudós szkepticizmusa

Megkezdődött az őszi félév, közben szervezzük a következő heti programokat, 8 előadással képviseljük a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportot a IV. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen, készítjük elő a Jövő hídja rendezvény vulkánkitörését és új programokat állítunk össze a Kutatók éjszakájának Vulkán Napjára. Idő tehát rettentően kevés, pedig téma van bőven. A Tűzhányó blog Facebook csoportjának megígértem, hogy röviden írok a Bocca Nuova északi részén létrejött beszakadásos kráterről és az Etna 4 hónap nyugalom utáni feléledés jeleiről. Aztán, aztán jött egy újabb téma... Rövid időn belül második alkalommal keresnek meg egy olyan hírrel kapcsolatban, amelyet bár lehetett volna korábban gyorsan kommentálni, némileg tompítani, elmagyarázni a hátteret, azonban mégsem tettem, mert az értékes időt inkább másra osztottam be. A téma persze nem hagy hidegen, mert a tudomány és annak eredményeinek média tálalásáról van szó, azaz hogyan jelennek meg a tudományos eredmények a média világában? Haladjunk azonban sorrendben!
Az Etna ismét éledezik! Nyáron hagyott némi teret a turisztikai szolgáltatásoknak, nem rémisztette agyon az érdeklődő turistákat, nyugodtan tűrte a látogatókat, aztán szeptember elején úgy gondolta, hogy most már elég a szunyókálásból és mordult egyet. Szeptember 3-án, majd 5-én kidobott némi kőzúzalékot, kitisztítva a kürtőt, majd azóta időszakos lávatűzijáték kitörések zajlanak az Új Délkeleti Kráterben. Ez szép és izgalmas, azonban a szakembert sokkal inkább lázba hozza a Bocca Nuova kráterében zajlott események. Szeptember 7-én, az éppen a csúcsrégióban bóklászó Marco Tomasello túravezető arra lett figyelmes, hogy a Bocca Nuova kráter északi részén egy jókora üreg tátongott. A kráter alja az elmúlt hónapokban már lassan süllyedt azonban a mélyedés hirtelen alakult ki. Ezt beszakadásos kráternek nevezik, ami nem vulkánkitörés során alakul ki.

Az Etna Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter (balra) és annak helye egy 2013. június 10-én készült fotón (jobbra). Forrás: EtnaWalk

A beszakadásos kráterek létrejötte sok találgatásnak adott helyet. Többen úgy vélték, hogy a tápláló csatornában visszahúzódó magmatest felett keletkezett üreg omlik be. Azonban Chris Okubo és Stephen Martel vizsgálatai érdekes felvetéssel szolgáltak. A hawaii beszakadásos krátereket elemezve úgy találták, hogy azok szorosan kötődnek szerkezeti elemekhez, mint például a riftzónákhoz. Modelljük szerint ezek úgy alakulnak ki, hogy az akár több kilométer mélyen lévő üregek lassan felfelé vándorolnak úgy, mint a buborék az ásványvízben. A VolcanoWorld magyarázó ábráján a C betű egy 2-3 km mélyen lévő törést, magmacsatornát, arra merőleges vetületet jelent. Az üreg felett beomlik a kőzettest, ezzel az üreg egyre feljebb mászik, mígnem eléri a felszínt és ott egy kör alakú, meredek falú beszakadás alakul ki. A hawaii beszakadásos kráterek esetében ez a modell úgy tűnik működik, de ne feledjük a természet sokszínűségét, nem feltétlenül biztos, hogy mindenre ugyanazt a modellt lehet ráhúzni. Egy izgalmas kérdés, vajon mit jelent a Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter. Ezt talán a következő napok, hetek vagy hónapok eseményei válaszolják meg!

A beszakadásos kráter létrejötte a néhány kilométer mélyen kialakult üreg felfelé mozgásával. Forrás: VolcanoWorld

Figyelemre méltó, hogy mindeközben 4 hónap csend után újra vulkáni működés figyelhető meg az Etna csúcsterületén élvő kráterekben. Az elmúlt napokban szórványos stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlottak az Új Délkeleti Kráterben. A vulkanológus természetesen figyel, mint a horgász, amikor kapás van: ez valamit jelenthet! Azonban jelenleg még nem tudni ez vajon egy újabb vulkáni kitörési fázis előjátéka vagy az úszó mozgása abbamarad és a hal továbbáll... A figyelem viszont jogos, mert ki tudja?...

Ismét lávatűzijáték az Új Délkeleti Kráterben. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Nos, merüljünk tovább a mélybe! Mit jelent a szakember szkepticizmusa? Talán kérdezhetik, miért nem szólaltam meg, amikor a média tele van a tűzhányókról szóló bombasztikus hírrel: megtalálták a Naprendszer egyik legnagyobb vulkánját, avagy felfedezték a világ legnagyobb vulkánját, sőt mi több megtalálták a Föld legnagyobb vulkánját és jaj, bizony eljött a nap, amikor előkerült a világ legnagyobb vulkánja (hogy hol a búbánatban volt eddig, hogy nem találtuk...)!! Remek, nos akkor kérem szépen hol vannak a vulkanológusok és miért nem gyújtanak örömtüzet e nagy felfedezés kapcsán, miért nincs velük a híradó, hogy akkor most hogyan változik meg a világ e nagy felfedezés kapcsán? Miért nem írt erről egy árva szót sem a Tűzhányó blog?
Hölgyek és urak! A kutatók szkeptikusak! A kutatók többsége olyan, akik állandóan gyűjtik a megfigyeléseket és adatokat, hogy abból aztán következtetést vonjanak le, modellt alkossanak. Az adatok, a megfigyelések fontosak - ezek a téglák. A modell, maga a ház. Ha a téglák nem megfelelőek, akkor a ház összeomolhat. Ezért jól meg kell építeni a házat, ezért jól alá kell támasztani a tudományos modellt - ez a mi életünk. A tudós élete az örök szkepticizmus - vajon minden tégla a helyén van, vajon állni fog a ház? Kell még gyűjteni újabb adatot, kell még újabb adag tégla a házhoz? Persze sokakat nem érdekelnek a téglák, csak a ház álljon, csak az a fontos! Hú, de ragyogóan néz ki, milyen merész! Aztán ki tudja meddig áll - sőt kit is érdekel egy idő múlva... Mi szakemberek, legalábbis a többség, igyekszünk időtálló házat építeni, jól megválogatni a téglákat, akár úgy, hogy megvitatjuk másokkal, vajon ez biztos jó helyen lesz, ez az ami kell nekünk? Olyan modelleket igyekszünk alkotni, amire akár lehet tovább is építkezni. Hát akkor mi is a baj ezzel az "óriási vulkánnal". Nos az, hogy nem látjuk benne a téglákat! A ház jól néz ki, eladható, sokan rámozdulnak, de vajon állni fog-e tartósan? Szerencsére nem vagyunk egyedül. Erik Klemetti és Dougal Jerram, kiváló vulkanológus kollégáim is megszólaltak e témában, azonban talán nem véletlenül nem őket idézve jelennek meg a médiahírek, mert kiderül a ház talán nem is olyan szép, mint ahogy mondják...

Ez a Föld legnagyobb tűzhányója? Jól néz ki, de biztos?.... Forrás: Sager és munkatársainak tanulmánya

William Sager és munkatársainak következtetései, amit a Nature Geoscience folyóiratban publikáltak természetesen figyelem felkeltők. Azonban korántsem hívnám jól megalapozott modellnek, inkább spekulációnak, jó esetben hipotézisnek. Mi a gond vele? Egyrészt a tanulmány írói messze nem támasztják alá, hogy valóban egyetlen hatalmas vulkánt találtak. Nem tudni, hogy mennyi idő alatt épült fel ez az irtózatos mennyiségű lávaösszlet, nincs bizonyíték arra, hogy ez egyetlen kürtőből származott, azaz semmi alapja nincs annak, hogy ez valóban egyetlen tűzhányó... Sőt, a megállapítás ellentmond annak, amit ismerünk a hatalmas kiterjedésű kontinentális platóbazalt területekről. Ott úgy gondoljuk, hogy a lávaöntés hosszú repedések, hasadékok mentén zajlott és aztán mindent elborított a többszáz méter vastag lávatakaró. A víz alatt persze sok minden másként történik. Az biztos, hogy ekkora mennyiségű lávatömeg kialakulásához az kell, hogy nagyon nagy intenzitással törjön a felszínre a bazaltos magma. Vélhetően azonban ez nem egyetlen egy ponton, nem egyetlen egy kürtőn keresztül történhet, hanem hosszabb, akár több tíz kilométer hosszan megnyíló hasadékok mentén. Így sokkal inkább elérhető az a kitörési intenzitás (adott idő alatt felszínre kerülő magmamennyiség), ami ahhoz kell, hogy ilyen vastag és ilyen kiterjedésű lávatömeg kialakuljon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Sager és csapata hiábavaló munkát végzett! Sőt, munkájuk úttörő kezdeményezés! Nagyon keveset tudunk ugyanis ezekről a hatalmas víztömeg alatt húzódó kiterjedt, a kontinentális területen lévő, azaz a szibériai vagy a Parana és Etendeka platóbazalt területekkel vetekedő vulkáni térségekről. Hogyan alakultak ki, hogyan épülnek fel? - ezek a kérdések valóban megdobogtatják a vulkanológus szívét! Addig is azt kell mondanunk, hölgyek és urak, a ház még nincsen kész, azonban a téglák, amiket rakunk egymásra nagyon fontos lépcsőfokok a megismerés ösvényén - kísérjék figyelemmel munkánkat, mert ebből egy remek ház lehet! Csak idő előtt el ne kiáltsuk!

Európa földrengés veszélyeztetettsége. Az ábra a maximális vízszintes gyorsulás értékeket mutatja. 0.2-0.5 érték nagyjából megfelel 6-os magnitúdójú földrengésnek az alapkőzet mínőségétől függően. Forrás: SHARE projekt

Botorság, mertem nem sokkal korábban mondani - és megint az a fránya szkepticizmus! Néhány hete az borzolta fel a kedélyeket, hogy a francia Le Monde lapban közölték: Minden eddiginél nagyobb földrengések várhatók Európában a következő évtizedekben! Igen, ezt egyetlen szóval reagáltam le a Kossuth rádió riporterének. Mert senki nem tudja megjósolni, mi több előre jelezni, hogy a jövőben mekkora földrengések és hol pattannak ki!!! A kategorikus állítás viszont veszélyes, mivel félelmet kelthet. Romániában, de Törökországban is nagy ijedelem fogadta a hírt. Déli szomszédunknál még egy lapáttal is rátettek: szakértőkre hivatkozva már ebben az évben nagy földrengést jeleznek előre a Vráncsa térségben. Botorság ilyet állítani, még akkor is ha van valamennyi esélye, hogy ez valóban bekövetkezik. De mikor, hol és mekkora lesz ez a rengés? Ez az, amit senki nem tud megválaszolni! Félelemkeltés? Nos, maga a térkép nem újdonság a szakember számára. Ismerjük hol vannak a földrengés veszélyeztetett területek és azt is tudjuk mi ennek az oka. A tanulmány eredménye nem ebből a szempontból fontos. Nem azzal kell ijesztgetni a jó népet, hogy nagy eséllyel a következő évtizedekben a történelmi időket meghaladó erősségű földrengések söpörnek végig Európán! Az üzenet az, hogy igen, tudomásul kell venni, hogy vannak földrengés veszélyeztetett területek és ott erre fel kell készülni. Sosem lehet tudni, mikor jön az a nap! De felkészülni lehet! Leginkább tájékoztatással, gyakorlással, földrengésbiztos épületekkel.
Hölgyek és urak, sose feledjük: a lényeg a részletekben van! Nem biztos, hogy az annyira figyelem felkeltő, nem biztos, hogy az annyira ragyogó házat mutat! De a téglák! Igen, a téglák azok, amik a házat hosszú életűvé teszik!