6,8 magnitúdójú földrengés Mianmar területén: nincs kapcsolat a japán földmozgással!

Tegnap egy 6,8 magnitúdójú földrengés rázta meg Mianmar területét, amit délkelet-Ázsia számos országában éreztek. Ennek az lehet az oka, hogy a rengés hipocentruma kb. 10 km mélységben volt. A hírügynökségi jelentések szakértőkre hivatkozva összekapcsolják ezt a földrengést a március 11-i, a japán Honshu szigetétől keletre kipattant rengéssel. Amint azt az előző bejegyzésemben hangsúlyoztam nem vezet jó eredményre, ha minden természeti csapást igyekszünk összekötni és ezzel egyfajta kiszolgáltatottság érzetét, esetleg világvége hangulatot kelteni. A földrengéseknek és a vulkáni kitöréseknek is megvan a saját maguk belső okuk és az esemény bekövetkeztét ebben kell keresni. Az alábbi ábra Paul Tapponnier és munkatársainak klasszikus, 1982-ben a Geology szakfolyóiratban megjelent munkájából való, amit a Global Tectonics c. szakkönyv is átvett.

Dél-Kelet Ázsia lemeztektonikai képe P. Tapponier és munkatársai alapján. Forrás: Geology A piros kör a március 11-i japán földrengés, a zöld kör a március 24-i mianmari földrengés epicentrumát mutatja

Tapponier ábráján ábrázoltam a két földrengés kipattanási helyét (epicentrumát). Látható, hogy a két földrengés teljesen más lemeztektonikai környezetben történt. A japán földrengés egy kőzetlemez alábukás (szubdukció) eredménye, míg a mianmari rengés valószínűleg az Indiai-mikrolemez északi irányú mozgásával hozható összefüggésbe. E mozgásnak, az Indiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközésének az eredménye a Himalája felgyűrődése. Ennek az eseménynek további következményei is vannak. Kisebb kőzetlemez-blokkok igyekeznek kitérni az ütközési zónából és kelet, illetve délkelet felé mozognak el. A mianmari földrengés ez utóbbi, a délkelet felé menekülő Indokínai-lemezben történt és nagy valószínűséggel ezzel a tektonikai eseménnyel lehet kapcsolatban. Feltételezem, hogy a rengés oldalelmozdulásos szerkezeti mozgáshoz köthető. Ugyanezen a területen legutóbb 2007-ben (Laosz) és 2011 mácius 10-én (!) Kína déli határán pattant ki földrengés. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az előzőekben vázolt, hasonló tektonikai esemény zajlott kb. 20 millió éve térségünkben is, amikor az Alpok ütközési zónájából is kicsúszott egy kőzetlemez, amit a szakemberek ALCAPA-nak hívnak (Alpok-Kárpátok-Pannon nevek rövidítéséből). Ezen a lemezen van többek között a Dunántúli-középhegység területe, aminek képződményei 20 millió évnél korábban még a Déli-Alpok területén voltak.
Összegezve, a mianmari és a japán földrengések közötti kapcsolat valószínűsége nagyon-nagyon kicsi, ha egy tudós mondhat ilyet, akkor szinte nulla.