Fogo, Zöld-foki szigetek: vulkáni krízishelyzet!

Frissítés (2014.12.12): Meg sem moccan a média...

Úgy tűnik a média világát nem túlságosan érdekli, ha egy elmaradott térségben történik egy természeti katasztrófa. Nálunk az MTI még megkeresésre sem mozdul és sajnos máshol a világban is hasonló a helyzet... A lávafolyam intenzitása csökkent az elmúlt napokban, azonban eddig is voltak gyengülő és erősödő szakaszok, azaz még nem úgy tűnik, hogy lezárható lenne e történet. Alább Marc Szeglat fantasztikus videofelvétele látható a decemberi eseményekről:


A lávafolyam elterjedése december 9-i felmérés szerint:

Forrás: GEOVOL

Frissítés (2014.12.08): Despedida Portela, Despedida Bangaeira... Búcsú Portela és Bangaeira településektől...

Bő két hete zajlik a vulkáni kitörés Fogo szigetén és szomorúan kell tapasztalni, hogy ez az az esemény, ami senkit, de senkit nem mozgat meg a Földön, amiről alig írnak a hírforrások, mintha mi sem történne... Emlékezzünk, hogy amikor augusztus végén egy piciny, néhány óráig tartó kitörés történt Izlandon, a hazai és nemzetközi média is tele volt a hírrel, hogy jaj, mi lesz most a légi közlekedéssel, mekkora vulkánkitörés fenyeget stb...

Hölgyek, Urak! Most éppen két település tűnt el a Föld felszínéről egy vulkánkitörés következtében!

A vulkáni működés fluktuálva zajlik, hol gyengébb, hol intenzívebb. A hétvégén a robbanásos kitörések gyengültek, viszont egy a korábbinál gyorsabban folyós láva indult el, ami 30-60 méter/órás sebességgel haladva gyorsan elérte Portela települést és elpusztította a maradék házakat. Ezt követően két lávanyelv tovább haladt észak felé és vasárnap délután már Bangaeira település házait vette ostromba, lerombolta a Marisa panziót, a katolikus templomot és 20 házat, majd estére a településnek már 70%-a megsemmisült. A sziget kormányzója bejelentette: Bangaeira elesett, a gazdagon termő földeknek oda, a Chã das Caldeiras területén a láva győzött... A láva folyik tovább és jó esély van, hogy a meredek északi oldalon lejutva, elérje az óceánt, miközben további településeket rombolhat le.
Különös küzdelem mindez az ember és a természet között. Az 1995-ös lávafolyás után is sokan visszaköltöztek a vulkán közelébe. A miértre a válasz egyszerű, hiszen ezek a gazdagon termő területek sokaknak adnak megélhetést, az ez évben átadott korszerű kiállítási épület új reményt adott, hogy a turizmus fellendülése is adhat bevételi forrást az amúgy nagy szegénységbe élő helyieknek... Most több mint 150 család otthona veszett oda, 1700 embert telepítettek ki, akiknek nincs nagyon hova menniük és vélhetően az ideiglenes lakhelyek sem adnak számukra megnyugtató megoldást. Ahogy Indonéziában is egy-egy vulkánkitörés után a lakosok újra visszatérnek korábbi lakhelyükre és igyekeznek új életet kezdeni, vélhetően így lesz ez itt is. Mert hogy más lehetőség a helyieknek nincs nagyon... Ez az élet rendje, amit a civilizáltnak mondott, technológiailag fejlett társadalmak nagyon nem értenek meg, sőt oda sem figyelnek erre, hiszen ez nem az ő bajuk... majd, ha érkezik egy kis hamufelhő, ami nem engedi felszállni a repülőgépeiket, akkor jajgatnak, mert nekik ez a katasztrófa...

In memoriam Portela és Bangaeira...

Benyomult a láva az ezévben átadott modern kiállítási épületbe. Forrás: Guy de Saint-Cyr - Michel Grant - Pippo Scarpinati

Forrás: FogoNews

Frissítés (2014.12.03): Despedida Portela... Búcsú Portela településtől...

A vulkáni működés 10. napja végképp megpecsételte a Cha das Caldeiras északi részén lévő Portela település sorsát. Egy viszonylag csendesebb nap után a lávafolyam újra meglódult és óránként 40-60 méter távolságot is előrehaladva, lassan, könyörtelenül rombolta le egymás után a házakat:

Benyomult a láva Portela településre. Forrás: FogoNews

Forrás: MuzikaTV Fogo

Csak a tegnapi napon 37 ház esett áldozatául a megállíthatatlanul előrenyomuló lávafolyamnak, többek között a turisták népszerű szálláshelye, a Hotel Pedra Braba, valamint az iskola épülete. Ezzel már 57-re nőtt a tíz nap alatt lerombolt házak száma. Közte van az idén áprilisban átadott modern Természettudományi kiállítás (Parque Natural do Fogo) épülete is. Szintén befedett a láva 50 esőgyűjtő ciszternát és 300 hektár területet, köztük fontos termőterületeket is. Közben egyre nagyobb gondot jelent a vulkáni működés során kiáramló kéndioxid gáz is. A gázkibocsátás mértéke szintén nőtt a tegnapi napon és elérte a 11500 tonna/nap értéket. Az emberek még mindig igyekeznek kimenteni házaikból, amit csak lehet. Megrendítő látni, ahogy visznek, amit csak tudnak, hogy valahol új életet kezdhessenek. A vulkáni krízishelyzet nem túlzottan mozgatja meg a médiát. A japán Aso hétvégi kitörése, ami különösebb veszélyt nem jelentett szinte mindegyik vezető hírforrás beszámolója közé került, ezzel szemben alig foglalkoznak e kicsiny szigeten történő emberi tragédiával. Sajnos, a vulkáni működéssel szemben nincs mit tenni, az előrenyomuló lávát nem lehet megállítani. Ezzel a helyzettel, a vulkáni működés következményeivel együtt kell élni, azonban nem lehet szemlesütve elmenni emberi tragédiák mellett. Most valami hasonló történik, mint ami az izlandi Heimaey halászfaluval történt 1973-ban. Akkor a település szomszédságában több ezer éves szünet után meginduló vulkáni működés a falu egyharmadát temette be és számos ház került 20-30 méterre a láva alá. Portela elpusztulásával újabb esettel bővült a vulkáni működés következtében megsemmisült települések listája. Kérdés, hogy mikor csatlakozik ehhez egy nagyobb népességű város...

Friss videofelvétel, amin látszik, hogy valóban milyen gyorsan halad a láva és milyen gyorsan válik semmissé egy település... megdöbbentő, megrendítő képek...

Eredeti bejegyzés

Nagyüzem van a vulkánok világában, nem lankad a lávaöntő kitörés az izlandi Holuhraun mezőn, hétvégén több nagy robbanásos kitörés történt, a hawaii Nagy-szigeten továbbra is veszélyben van Pahoa település, legújabban a japán Aso lépett működésbe. A Zöld-foki szigeteken, pontosan Fogo szigetén pedig egy jelentős krízishelyzet alakult ki. Ez mégsem szerepel a hírekben, nem mozgatja meg a média világát, hiszen sem Európára, sem Amerikára nem jelent veszélyt, szóval egy lokális problémának tűnik, pedig...
...pedig hasonló veszélyhelyzet bárhol kialakulhat, akár Magyarországon is, no nem lávafolyás miatt, de más természeti csapások miatt. Veszélyben van most egy kis szigeten több száz ember, veszélyben vannak a híres fogoi szőlők, veszélyben a borvidék és veszélyben vannak a megélhetést adó ültetvények. A folyamatosan érkező képek megrázóak: emberek cipelik hátukon a hűtőszekrényt, mások a családi asztalt, ajtókeretet, ami csak értékes lehet. A szigeten fogyóban az üzemanyag, ezért fennakadások vannak a kitelepítésben az emberi javak elszállításában. Sokan a szabad ég alatt töltik az éjszakát. Súlyos károk érték a vulkán közelében megépített, idén márciusban átadott turisztikai fogadóépületet és sajnos megjelentek a fosztogatók is... Mi történik itt? Tanulságos más területekre nézve is!

A tűz szigete: Fogo, egy hatalmas vulkán építi fel. Forrás: Wikipedia

A tűz szigetét (Fogo=tűz) egy hatalmas vulkán építi fel, nyugati enyhébb lejtőin telepedett meg a lakosság nagyobb része (összesen talán nem több mint 10 ezren élnek itt), ott van a kikötő és a repülőtér is. A sziget keleti felén egy hatalmas sebhely figyelhető meg, a karéjos gyűrűben egy friss vulkáni kúp emelkedik. A sebhely arról árulkodik, hogy valaha itt egy nagyobb tűzhányó volt, aminek azonban keleti oldala egyszer csak lecsusszant és hatalmas törmelékanyag zúdult a tengerbe, minden bizonnyal komoly szökőárat indítva el a környező szárazföldek és Afrika partjai felé. Ezek a hatalmas lejtőcsuszamlások nem ritkák az óceánokból kiemelkedő, meredek és instabil oldalú vulkáni szigetek esetében. Az élet ezzel persze nem állt meg, a sebhelyen újabb magma bukkant a felszínre és elkezdődött ismét az építkezés! Az ismétlődő vulkánkitörések egy új vulkáni kúpot építettek fel, ennek neve Pico do Fogo, azaz a Tűz csúcsa. A megtermett vulkáni kúp már közel 3000 méter tengerszint feletti magasságnál jár és nincs kétség afelől, hogy sorsa hasonló lesz elődjéhez. Keleti oldala a korábbi sebhely lejtőjére épül, előbb-utóbb anyaga be fog zúdulni a tengerbe... A növekedés azonban egy ideje leállt, utoljára 1875-ben volt kitörése. Ezt követően megváltozott a vulkáni működés jellege. A magma nem a vulkán csúcsán jutott a felszínre, hanem a nyugati lábánál felnyíló hasadékok mentén. Utoljára 1995-ben nyílt meg itt a föld és több mint 1 hónapig zajlott a látványos kitörés. Most, vasárnap ugyanezen a helyen kezdődött látványos kitörés sorozat. Több kürtőből törnek fel izzó lávafoszlányok, ami mellett nem kevés láva tör a felszínre, majd szétágazva északi és déli irányba nyomult tovább.

A láva útja: a LANDSAT8 műhold felvételén és egy friss térképi ábrázolásban. Forrás: FogoNews

Kitörés és menekülés!. Forrás: FogoNews

A probléma persze ott kezdődik, hogy a láva útjában építmények és falvak is vannak. Mintegy ezren élnek fenn a beszakadás után visszamaradt sík területen (Cha Caldera) élvezve a vulkáni talaj gazdag terméseit és ezzel dacolva a zord körülményekkel. A kis települések a közel 1000 méter magas sziklafal alatt húzódnak, a vulkán lábától néhány száz méterre. Ez a távolság azonban nem sok... Már az első napon a lávafolyam keresztezte az egyetlen utat, innentől kezdve már csak a laza vulkáni hamuval fedett területeken lehet közlekedni. Az út elvágásával megszűnt az egyetlen összeköttetés a sziget többi részével, mivel északi irányban nincs lejárat... Tegnap este a láva mozgása némileg lassult (34-40 méter/óra sebességről 6-8 méter/óra sebességre), ma délután azonban megint meglódult (ez nem kis mértékben a topográfiától, azaz a lejtőszögtől is függ) és ha nem is nagy gyorsaságban, de szépen lassan közelít az északi részen lévő Portela település felé. A legfrissebb jelentések szerint már több ház megrongálódott és csütörtök reggel már a település központjában lehet a lávafolyam. Ezzel újabb település eshet áldozatul a vulkáni működésnek, csak az elmúlt bő évszázadban már több mint egy tucatnyi társához hasonlóan - nő a "Pompejiek" száma... A vulkáni működés pedig még ki tudja meddig tart?

Életképek a Cha kalderában: menekülés a lávafolyam elől, mindeki viszi, amit csak tud... Merre tovább? Forrás: FogoNews

Parádés hétvégi tűzhányó show: Holuhraun, Kilauea, Colima, Sivelucs és Fogo

A hétvégén izzott a Tűzhányó blog Facebook csoportjának hírvonala, érkeztek a hírek az újabb és újabb vulkánkitörésekről. Mozgalmas hétvége volt, csak kapkodtuk a fejünket! Ezt tetézte, hogy a romániai Vráncsa közelében 39 km mélységben kipattant egy 5.6 magnitúdójú földrengés, ami nem kevés riadalmat okozott a térségben. A Vráncsa Európa szeizmikusan egyik legaktívabb területe, itt a földrengések azonban nagy mélységben, a földköpenyben pattannak ki, több mint 100 km mélyen. Ez a földrengés a Vráncsa övezettől némileg keletebbre zajlott, a Focsani területen. A fészekmélység szerint a rengés a földkéreg alsó részén történt és gyaníthatóan kapcsolatban lehet a Vráncsa alatti litoszféra süllyedéssel, ami a Focsani medence létrejöttében is lényeges szerepet játszott, mivel húzó hatást gyakorol az alatta lévő kontinentális litoszférára. Ez a húzásos feszültség okozhatta a hétvégi földrengést. Térjünk vissza azonban a vulkáni eseményekre!

Kilauea, Hawaii
A frontok október 31. óta "megmerevedtek", azonban ez nem jelenti azt, hogy Pahoa település lakói fellélegezhetnek. A Június 27. láva Pahoa határán valóban megállt, azonban ahogy azt a korábbi részletes beszámolónkban írtuk, a pahoehoe lávafolyások jellemzője, hogy egy hosszabb előrehaladás után oldalirányba terjeszkedik a lávamező, a láva vastagsága növekszik és a továbbiak a lávacsatornákban lévő kőzetolvadék utánpótlásától függ. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyam egyes részein friss kőzetolvadék törhet elő (úgynevezett 'breakout') a felrepesztett lávakőzeten keresztül és ez a friss lávanyelv gyorsan mozoghat előre. Ilyen felrepedések vezettek ahhoz, hogy a település határában lévő kommunális lerakóhelyre is betörtek lávanyelvek, azonban szerencsére egyelőre nagyobb kárt nem okoztak.

Friss lávanyelvek hatolnak be Pahoa kommunális hulladék lerakóhelyére. Forrás: HVO/USGS

Az elmúlt héten és a hétvégén is, a felrepesztő friss lávanyelvek a lávafolyam felsőbb részein jelentek meg. A Hawaiian Volcano Observatory (HVO) munkatársai folyamatosan végeznek repülőgépes megfigyeléseket, adnak ki naponta jelentéseket és követik a Puʻu ʻŌʻō felszínváltozásait, amiből következtetni lehet a magma utánpótlásra. Úgy tűnik, hogy van még elegendő magma mennyiség a lávafolyam táplálására, így a fontos a további készültség, a lávacsatornák újra megtelve ismét továbbterjeszthetik a lávamezőt!

A Június 27-i lávafolyam két részén vannak jelenleg aktív lávanyelv kifolyások (pirosasal jelölve). Forrás: HVO/USGS

Holuhraun-Bárdarbunga, Izland
Az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés szakadatlanul, most már lassan három hónapja zajlik és szép csendben Izland történelmének egyik legnagyobb vulkánkitörésévé növi ki magát. A lávamező nagysága már meghaladta a 73 négyzetkilométert, térfogata pedig közelít az 1.2 köbkilométerhez (ez több mint a Balaton teljes vízmennyiségének fele!). A Nornahraun kitörés ezzel Izland történelmének legjelentősebb vulkánkitörései közé lépett, 1783 óta pedig a legnagyobb. Fontos azonban megjegyezni, hogy méretében és jellegében is elmarad az 1783-as Laki kitöréstől, ami Európára katasztrofális kihatású volt. A 8 hónapig tartó Laki vulkáni működés 15 köbkilométer mennyiségű magmát hozott a felszínre, a kapcsolódó robbanásos kitörések miatt a vulkáni eseménynek globális kihatása volt. Mindazonáltal a Nornahraun kitörés is boszorkányos intenzitással (másodpercenként 250-300 köbméter magma jut a felszínre) zajlik. A kezdeti hasadékmenti kitörés jellegében némileg változott és jelenleg egy központból ömlik a láva. A lávaszökőkutak által felépített fröccs-sánc belsejét bugyborékoló lávató tölti ki, időszakonként azonban, ahogy friss, gázokban dús magma éri el a felszínt ismét több tíz méter magasba csapnak fel a lávacafatok.

Pokoli képek a Nornahraun vulkáni működésről. Forrás: Ármann Höskuldsson, IMO és University of Iceland

Volcano Helicopter Flight over Holuhraun eruption - Iceland from Volcano Heli - Iceland on Vimeo.

A Holuhraun lávamezőn felnyíló hasadék mentén folyamatosan szürkéskék a levegő a kiáramló gázoktól. A vulkáni működés közben felszínre jutó gázok közül a legnagyobb mennyiségben a vízgőz van, amit a szén-dioxid és kén-dioxid követ. Ez utóbbi kettő pedig már fontos légköri szennyezőanyag. Kettőjük közül a kén-dioxid kap nagyobb figyelmet. A mérések szerint volt olyan nap, amikor több mint 80 ezer tonna kén-dioxid gáz jutott a felszínre, átlagosan pedig 20-40 ezer tonna/nap a teljesítmény. A gyakori szelek a vulkáni gázokkal telített levegőt a szigetország távolabbi területei fölé is elszállítják. Izland keleti részén lévő halászfalvakban már 4000 mikrogramm/köbméter kén-dixoid koncentrációt is mértek a levegőben (az egészségre kifejezetten káros mennyiség 300-500 mikrogramm/köbméter körül van, de az egészségügyi világszervezet szerint napi szinten már az 50-100 mikrogramm/köbméter érték is légúti gondot okozhat), ami messze meghaladja az eddig bármikor is mért értékeket. Reykjavikra is több alkalommal vulkáni szmog telepedett, volt amikor vöröslő Nap kelt fel hajnalban és nyugodott le este. A téli időszak beálltával a kiáramló kénes gázok részben a hóban halmozódnak fel, a hólé pH-értéke a november közepi mérések szerint 3,2 körüliek volt a szokott 5,6 értékhez képest. Ugyancsak alacsony, savas pH értékeket mértek az esővízből is (3,5). A lávaöntő kitörés tehát nem csekély környezeti hatással jár, egyelőre Izlandra nézve.
A modern technikának köszönhetően a vulkáni működést folyamatosan követhetjük a webkamerákon, a felcsapó lávaszökőkút a hétvégén pazar látványt nyújtott. Mindeközben a Vatnajökull alatti Bárdarbunga az augusztus közepi állapothoz képest már több mint 40 métert süllyedt (a pontos mérőműszerek szeptember közepi kihelyezése óta 25 méter süllyedés)! A kaldera felszín süllyedését naponta erős (M>3) földrengések kipattanásai jelzik, ezek között nem ritkák az M>5 erősségű földrengések sem! A vulkáni esemény nagy kérdése, hogy ez a jelentős felszínsüllyedés elvezet-e egy erőteljesebb, robbanásos kitöréshez?

A Holuhraun lávaöntő kitörés fantasztikus lávaszökőkúttal vasárnap esti webkamera felvételeken.

Colima, Mexikó
A mexikói Colima az elmúlt hetekben kisebb lávafolyásokkal hívta fel magára a figyelmet, aztán pénteken váratlanul nagyot dörrent! A vulkáni hamufelhő 5 km magasra tornyosult a tűzhányó fölé és a vulkántól 25 km távolságban is hamuesőt jelentettek. A tipikusan vulcanoi-típusú kitörésnek nem volt komolyabb előjele, azt valószínűleg a kitüremkedő viszkózus láva kürtőt eltorlaszoló hatása váltotta ki. A lávadugó alatt felgyülemlő gázokban gazdag magma növekvő belső nyomása hirtelen vetette szét a kürtőt blokkoló kőzettestet és robbant nagy erővel a felszínre. Ezek a legveszélyesebb kitörések közé tartoznak, mivel nagyon gyorsan, minden előjel nélkül végbemehetnek! A robbanásos kitörések pedig szinte minden esetben piroklaszt-árakkal is járnak

A Colima vulcanoi-kitörésének több kilométer magasba emelkedő hamufelhő oszlopa. Forrás: Bullriv Colima Rivera.

Sivelucs, Kamcsatka
A Colima kitörését rögtön megirigyelte a kamcsatkai Sivelucs, ami szombaton durrantott egy nagyot. A mechanizmus itt is nagyon hasonló a Colimához. A Sivelucs esetében is egy viszkózus lávadóm türemkedik ki, ami eldugaszolja a kürtőt. Az alatta felhalmozódó friss magma túlnyomása pedig időszakosan heves robbanásos kitörés formájában jut a felszínre. Utoljára szeptember 24-én volt ehhez hasonló, nagyobb kitörés a távoli vulkánon. Most 9 km magasra emelkedett fel a vulkáni hamufelhő

Heves robbanásos kitörés a Sivelucson. Forrás: Jurij Gyemjancsuk, KVERT és webkamera kép.

Fogo, Zöld-foki szigetek (Cape Verde)
A hétvégi gazdag vulkáni kitörés eseménysorra egy másik váratlan vulkáni működés tette fel a koronát: 1995 után, közel 20 évnyi szünetet követően újra megnyílt a föld a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo vulkáni kúp lábánál. Helyi idő szerint vasárnap délelőtt 10 órakor indult meg a vulkáni működés, amit néhány napos kisebb rengések után, szombat este némileg erősebb földlökések vezettek be. A szigeten folyamatosan követték a talajból felszínre kerülő szén-dioxid mennyiségét, ami 2014. április végén ugrott meg hirtelen és maradt az átlag felett egészen augusztus végéig. Mindez jelenthette friss magma felnyomulását, amiből távoztak a kiváló, kisebb sűrűségű gázok. Érdekes azonban, hogy a gázkiáramlás intenzitása a kitörés előtti időszakban lecsökkent. A kitörés ugyanott következett be, ahol közel 20 éve is történt, azaz nem a Pico do Fogo, közel 3000 méter magasra emelkedő vulkáni kúp csúcsán, hanem annak lábánál nyílt fel egy hasadék.

Egy félkaréjban beszakadt kalderában épült fel a Fogo tűzhányó, ennek nyugati lábánál hasadt fel 1995-ben és most is a föld. Forrás: Wikipedia képek.

A kis sziget, Fogo, a Zöld-foki szigetek legfiatalabbika. A félkaréj ívben beszakadt, közel 10 km átmérőjű kaldera belsejében épült fel a szabályos kúp alakú Pico do Fogo. A kaldera nem szoros értelemben vett vulkáni kaldera, azaz nem robbanásos kitörés során alakult ki, hanem a közeli Kanári-szigeteknél tapasztaltakhoz hasonlóan, egy hatalmas lejtőösszeomlás során (az ilyen események viszonylag gyakoriak a meredek oldalú vulkáni szigeteken). A tengerbe zúduló hatalmas kőzettömeg egy széles sebhelyet hagyott vissza, hasonlóan, mint amit Tenerifén vagy éppen La Palma szigetén és El Hierro-n láthatunk. A sebhely oldalsó sziklafala közel 1000 méter magasan emelkedik és ennek a lábánál jöttek létre a kisebb települések (pl. a mintegy 1000 lakosú Chã das Caldeiras). A Pico vulkáni kúp több mint 1000 méter magas, csúcsán egy 500 méter széles, 150 méter mély kráter található, ami egy ideje üresen ásítozik, mert a közelmúlt vulkáni eseményei nem itt zajlottak. Utoljára 1675-ben tört ki, ami miatt a lakosoknak el kellet menekülniük a szigetről. 1995 előtt 1951-ben volt vulkáni működés a vulkáni kúp előterében.
A vulkáni működést kezdetben több ponton felcsapó vulkán hamu kilövellések vezették be, majd egyre inkább vöröslő lávacafatok csaptak ki és rövidesen egy láva indult el a hasadékból. Mindez nagyon hasonlít az 1995-es kitöréshez. A viszkózus, lassan előrenyomuló láva rövidesen átvágta a kaldera belsejében a településeket összekötő utat, ami miatt azonnal megindult a kitelepítés. Az 1995-ös kitörés mintegy másfél hónapon keresztül tartott, akkor a láva 6,3 négyzetkilométer területet borított be, térfogatát 60-100 millió köbméterre becsülték. A vulkáni működés jelenleg is zajlik, a lakosokat hajókon, csónakokon telepítik ki a szomszédos szigetekre.

Egy hasadék mentén, több ponton indult meg a vulkáni kitörés. Forrás: FogoNews

,,,majd rövidesen izzó lávafolyam nyomult ki hasadékból és vágta át a kaldera belsejében húzódó egyetlen utat. Forrás: FogoNews

L'Aquila ítélet - felmentették a tudósokat a vád alól

Az olasz fellebbviteli bíróság megváltoztatta a 2012-ben első fokon hozott ítéletet, miszerint hat tudós (szeizmológus, vulkanológus szakemberek) és egy polgári védelmi szakember bűnös, mégpedig gondatlanságból elkövetett emberölés vádjában. Mindezért akkor 6 év börtön büntetésre ítélték őket, most a hat tudós felmentést kapott, a polgári védelmi szakember büntetését pedig 2 év felfüggesztett börtönre módosították. Az ok a közép-olaszországi l'Aquila települést 2009-ben romba döntő földrengés előrejelzése, amelynek során több mint 300-as haltak meg. Az esettel részletesen foglalkoztunk korábban, felvetve a tudósok felelősségét, a természeti veszélyek előrejelezhetőségének, a hatékony veszély kommunikációnak a kérdését és a társadalom elvárásait a természeti veszélyek előrejelezhetőségéről.
Ki a hibás? - tettem fel akkor a kérdést és úgy vélem ez egy fontos mozzanat az ügyben. Amikor történik velünk valami, sok esetben az első dolog az, hogy hibást keressünk. Ki az, aki okolható, aki mulasztott, aki miatt az adott esemény bekövetkezett. Ez egy - sajnálatos - jellemző emberi tulajdonság, de pszichikailag megmagyarázható, érthető, hiszen szeretnénk valamibe kapaszkodni, szeretnénk tudni azt, hogy valaki dönthetett, cselekedhetett volna úgy, hogy az esemény ne következzen be. Más szóval, kell egy bűnös! Ha megvan a bűnös, akkor valamelyest megnyugodhatunk. Így persze maguk az események sok esetben már másodlagosak és sok esetben elfelejtődnek. A kérdés tehát ebben az esetben is, hogy van-e létjogosultsága bűnöst keresni azért, mert több mint 300-an meghaltak egy földrengés következtében? Ahogy az életben gyakran előjön ilyen kérdésben, a válasz nem egyszerű. Nem egyszerű, mert az esetek többségében nem lehet egyértelműen bizonyítani a bűnösséget. Ez pedig különösen igaz akkor, amikor egy természeti esemény történik, aminek következményei is vannak és ebben merül fel az emberi bűnösség kérdése.
Előre lehet jelezni egy pusztító természeti eseményt, legyen szó földrengésről, vulkánkitörésről, meteorológiai folyamatról? Sokszor elmondtam, leírtam, ehhez az kell, hogy pontosan meg kell határozni a helyet, az időt és a folyamat hatását. Ha ebből bármelyik nem jön be, akkor az előrejelzés rossz és annak akár súlyos következményei lehetnek. Ha belegondolunk, világosan láthatjuk, hogy lehetetlen mindezt megtenni, természeti folyamatokat ilyen szinten előrejelezni! Ez nem azt jelenti, hogy kilátástalan a helyzetünk, hogy fölöslegesek az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek. Mindez azt jelenti, hogy:
1. Tudni kell azt, hogy a szakemberek a veszélyhelyzetre tudják felhívni a figyelmet és nem arra, hogy az mikor, hol és milyen mértékben következik be!
2. Tudni kell azt, hogy mindez körültekintő és részletes tudományos vizsgálatokkal alapozható csak meg és ennek megállapítása rendkívül fontos a társadalom számára.
3. Ha tudjuk, hogy van veszélyhelyzet, akkor ismernünk kell azt, hogy mit tehetünk akkor, ha az bekövetkezik.
4. Tudni kell azt, hogy az esemény bekövetkezésére senki nem fog pontosan előre figyelmeztetni, arra magunknak kell figyelni, ismernünk kell a veszélyhelyzetet!
A szakemberek felelőssége arra terjed, hogy felmérjék a veszélyhelyzetet, hogy mindezt kommunikálják részben a döntéshozók, részben az emberek felé. A döntéshozók felelőssége, hogy az ismertetett veszélyhelyzetben meghozzák a szükséges intézkedést, az emberek felelőssége, hogy tudják, ismerjék a veszélyhelyzetet.
A l'aquilai esetben mindezek alapján az egyik kulcstényező, hogy ISMERT VOLT az, hogy a település egy különösen földrengés veszélyeztetett területen fekszik. Az alábbi térkép 2004-ben készült és Olaszország földrengés veszélyeztetettségét mutatja. L'Aquila a szeizmikusan leginkább veszélyes területen fekszik, azaz a szakemberek üzenete világos.

Olaszország földrengés veszélyeztetettségét térképe 2004-ből. A számok és a kapcsolódó színek a vízszintes talajgyorsulás maximális értékeit mutatják, ami kifejezi a földrengés veszélyeztetettség fokát. Forrás: INGV

A veszélyhelyzet tehát világos kellett legyen mindenki előtt! Persze felmerül a kérdés, hogy vajon a döntéshozók (nem a vádlottak) megtettek mindent? Az épületek vajon földrengés biztosak voltak? Vajon a lakosság megfelelően felkészített volt, hogy adott esetben tudják mit kell csinálni (l. japán vagy kaliforniai példák)? Azonban minden eseménynek megvannak a maga sajátosságai is - ezek persze utólag mindig jobban láthatók. A l'aquilai pusztító földrengés előtt hónapokon keresztül voltak kisebb földrengések. Ezzel a lakosságnak együtt kellett élnie, senki nem tudta, hogy mit hoz a következő nap. Fontos megjegyezni, hogy ezzel még semmi különleges nem történt, a földrengésraj alátámasztotta azt, hogy a hely szeizmikusan különösen veszélyes. A kérdés persze felmerül, hogy lehet-e ennél rosszabb is, jöhet-e ezeknél nagyobb földrengés? E kérdéskörben nem elhanyagolható egy bizonyos Giampaolo Giuliani fellépése, aki vette a bátorságot és napra, helyre pontosan ki merte jelenti, hogy romboló földrengés lesz (korábbi írásomban erről is lehet olvasni)! Mert mindig vannak, akik megmondják a tutit, mert mindig vannak, akik hisznek azokban, akik megmerik mondani a tutit, akkor is, ha a szakemberek állítják, hogy ez nem lehetséges. Mert "kellenek" az ilyen hétköznapi hősök, ez is az emberi gondolkodás - sajnos nagyon veszélyes - jellemző tulajdonsága. Valakiben hinni kell, ha már a szakemberek csak valószínűségekben tudnak beszélni és tele vannak mondataik a "talán", "lehetséges", "előfordulhat", "nincs kizárva" szavakkal. Innentől kezdve pedig a szakember helyzete nagy mértékben nehezedik. Egy felforrósodott légkörben sokszor nehéz higgadtan nyilatkozni.
A másik - ennél jóval nehezebben ellenőrizhető, de nem kizárt - tényező a politika szerepe, amit sokan felvetnek ennek az esetnek a kapcsán is. A politikusok, a döntéshozók vajon tudják-e befolyásolni és ha igen, hogyan, a szakembereket, tudják-e befolyásolni őket, hogy adott esetben mit mondjanak? Nos, ez már egy olyan sikamlós téma, amiben bőven lehet példákat felhozni és nem tagadható az ilyen esetek megléte. Visszatérve a fenti gondolatmenetre, természetesen a szakemberek felelőssége, hogy ne engedjenek az ilyen csábításoknak és maradjanak mindig is szakemberek! Vajon volt-e a l'aquilai esetben ilyen is a háttérben? Ez nehezen kideríthető, nehezen bizonyítható, azonban a per nem erről szólt és ha volt is ilyen, akkor a valódi felelősök, a döntéshozók, még csak érintve sem lettek e kérdésben.
A 2012-es bírósági ítélet jelentős felbolydulást váltott ki a szakemberek körében és sok szakmai szervezet tiltakozott a tudósok elítélése miatt. Az üzenet ugyanis nagyon fenyegető: mindezek után, amikor akár elítélhetik a szakembert azért, és ahogy mond egy véleményt, vajon melyik szakember veszi a bátorságot, hogy nyilatkozzék, hogy előrejelzést adjon egy veszélyhelyzetben? A társadalom vajon mennyire marad védtelen, ha a szakemberek ilyen bizonytalanságba kerülnek? A társadalom, az emberek továbbra is egyértelmű válaszokat várnak, a szakemberek pedig még nagyobb bizonytalansággal válaszolnak, aki egyáltalán vállalja a válaszadást, adott esetben egy kulcsfontosságú lépés meghozatalát. A mostani döntés után a szakemberek fellélegezhetnek, azonban ez nem jelenti azt, hogy minden marad a régiben. A földmozgás miatt 300-as haltak meg! Ez nem fordítható vissza! Ez katasztrófa! Ebből tanulni kell! Nem ítélettel, hanem számvetéssel, mert úgy gondolom ezzel lehet és kell tartozni az áldozatoknak és hozzátartozójuknak.
Tudni kell a szakembereknek a felelősségüket! Tudni kell azt, hogy tudásuknak, a tudományos munkájuknak, az értelmezésüknek akár a társadalom mindennapjaira is lefordítható üzenetei vannak, azaz adott esetben egy lehetséges veszélyre való felhívás, egy veszélyeztetettség tényének dokumentálása kiemelten fontos része lehet munkájuknak. Tisztában kell lenni a szakembereknek is, hogy mindezt adott esetben megfelelően kommunikálni kell úgy, hogy az emberek is megértsék. Erre nem minden szakember képes megfelelően, hiszen a tudósok nyelvezete sokszor más, mint amit az emberek megértenek. Tudni kell tehát azt, hogy kellenek olyan emberek, akik megfelelő módon át tudják adni a veszélyhelyzet üzenetét, akik el tudják megfelelően magyarázni az embereknek, hogy mit is jelent például egy földrengés veszélyeztetettség. Tudni kell a döntéshozóknak, hogy mindezek az ismeretek fontosak a társadalom számára, hogy kellenek olyan emberek, kellenek tudódok, akik bár alapkutatásokat végeznek, azonban az ebből származó ismeretek akár beépülhetnek például egy veszélyhelyzet kezelési felkészülési tervbe. Tudni kell azt, hogy ez akkor is fontos, hogy ha nem heteken, hónapokon belül következik be a veszély, hanem csak esetleg évek vagy évtizedek múlva. Tudni kell azt a döntéshozóknak, hogy a kis valószínűségű, azaz viszonylag ritkán előforduló veszélyekkel is érdemes és kell foglalkozni, mert ezek adott esetben - "váratlanságuk" miatt - sokkal felkészületlenebbül éri az embereket, a társadalmat. Tudni kell a döntéshozóknak, hogy ha felmerül a veszélyeztetettség kérdése, akkor erre milyen válaszokat kell adni, hogyan kell felkészülni! Tudni kell az embereknek is, hogy mit jelent egy természeti veszélyeztetettség. Tudni kell az embereknek, hogy ez mit jelent, hogy adott esetben ilyenkor mit kell csinálni és azt is, hogy senki sem fogja megmondani nekik, hogy na most, most jön a veszély, azaz nem szabad elvárni, hogy majd akkor cselekszem ha szólnak! Tudni kell azt, hogy ehhez szükséges a szakszerű ismeretterjesztés, a tudás közérthető átadása, mert csak a tudás az, ami segít egy adott helyzetben, és csak az tud megfelelően reagálni, aki ismeretek birtokában van.
A l'aquilai eset üzenete tehát nem az, hogy ki volt a bűnös és volt-e egyáltalán, hanem az, hogy ebből mit tudunk tanulni? Ne feledjük, mindig utólag vagyunk okosak! Vagy lehetünk előre is? Hmmm,... úgy vélem bőven van mit tanulnunk, bőven van tennivaló....

Küzdelem a lávával - lávakötegek Pahoa (Hawaii) határában

A hawaii Nagy-sziget (Big Island) délkeleti részén lévő Kilauea vulkáni területen 1983. január első napjaiban kezdődött az a vulkáni működés, ami mind a mai napig, azaz több mint 31 éve megállás nélkül tart. Érdekes módon, a vulkáni kitörés nem a vulkáni terület központi helyén, a Kilauea kalderában indult meg, hanem attól keletre, az úgynevezett Keleti Rift Zónában. A kitörési központot Puʻu ʻŌʻō-nak nevezték el, ami mellett nem sokkal később egy újabb kitörési központ nyílt, ennek neve Kūpaʻianahā lett. A már több mint 30 éve zajló vulkáni működés során közel 5 köbkilométer láva került a felszínre, ami mintegy 130 négyzetkilométer nagyságú területet fed be. Habár sokan úgy gondolják, hogy a Hawaii-szigeteken zajló vulkáni működés nem veszélyes és alapvetően egy turistacsalogató jelenség, azonban meg kell említeni, hogy eddig már több mint 200 emberi építményt rombolt le, többek között utakat, 1990-ben pedig elfedte Kalapana és Kaimū településeket (több mint 100 ház semmisült meg). Most ismét egy lakott települést fenyeget a láva, az izzó lávanyelvek már Pahoa kertjeit nyaldossák.

Érkezik a láva Pahoa település határába. Fotók: USGS HVO (2014. október 24-30)

Elképesztő, közeli felvételek a Pahoa határában lévő pahoehoe lávafolyamról. Forrás: USGS

A Puʻu ʻŌʻō lávaöntő kitörés történetében ritka, amikor nem déli irányba indul el a lávafolyam. 1983 és 1986 között már volt egy ilyen esemény, amikor északkeleti irányba folyt a láva, majd 2013 elején volt egy újabb próbálkozás. 2013. májusában aztán újra nekibuzdult Pele, a hawaii tűzhányók istene és egy újabb lávaömlést indított el, ami 2014. április 9-én már 8.3 km távolságban járt. Ennek a Kahaualeʻa 2 nevet adták. A lávafolyam hossza már elgondolkodtatta a helyi szakembereket, hogy ennek az eseménynek akár veszélyei is lehetnek, hiszen bár még egy jókora erdős területet kellett volna áttörnie a lávafolyamnak, azonban iránya pont Pahoa település felé mutatott, ahol a forgalmas 130 sz. autóút is fut. Innentől kezdve már minden megtett távolságot gondosan figyeltek a szakemberek, számolták a lávautánpótlás mértékét és egyre inkább világossá vált, hogy Pele istennő most nem tréfált és most meg akarja mutatni, hogy ki az úr (vagy úrnő) a szigeten! A a Kahaualeʻa 2 lávafolyás végül leállt, de Pele biztosra ment és egy újabb lávaöntést indított el! 2014. június 27-én egy repedés nyílt a Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp északkeleti peremén és innen ismét északkeleti irányba indult el egy keskeny lávafolyam. Pele célja az volt, hogy újabb távolsági csúcsot döntsön. De mindez hogyan érhető el és egyáltalán mivel magyarázható, hogy a korábbi déli irányú lávaömléssel szemben most északkelet felé haladnak a lávanyelvek?

A Június 27, lávafolyás kiindulási helye (balra) és az erdősséget áttörő lávafolyam szeptember 17-én. Lenti térképek: a Június 27. lávafolyás június 30-án és augusztus 25-én. Forrás: USGS HVO

A viszonylag szokatlan lávafolyási irány alapvetően a kitörési központ helyével magyarázható. A Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp már több lávafolyamot indított el a jó 31 év alatt, ezek általában déli irányba folytak le. 2014. június 27-én a vulkáni kúp északkeleti pereme szakadt fel és buggyant ki belőle az izzó bazaltos magma. Ez a kitörési központ északra helyezkedett el a korábbiakhoz képest, a friss lávát dél felé a korábbi lávakőzetek blokkolták, ezért északkelet felé indult el és haladt tovább. A lávafolyamnak erdős területen vezetett az útja, haladását a felcsapó lángok is jelezték. A következő kérdés, hogy meddig folyhat a láva, egyáltalán hogyan tud akár több kilométer távolságba eljutni egy vékony láva anélkül, hogy megszilárduljon? Amennyiben a felszínen folyik, úgy könnyen megdermedhet, főleg ha csekély az utánpótlás. A kulcs az úgynevezett pahoehoe lávafolyások természetében van. A pahoehoe láva sima felszínű, általában kis vastagságú, kis viszkozitású, azaz könnyen folyós kőzetolvadékhoz kapcsolódó lávatípus (a másik jellegzetes hawaii lávatípus az aa-láva ezzel szemben nehezebben folyó, azaz viszkózusabb lávafolyam, aminek felszínét lávasalak darabok borítják. Mozgása lassabb, viszont vastagabb, nagyobb tömegű, mint a pahoehoe lávák). A pahoehoe lávák jellemzője a lávanyelvekkel való előrehaladás (l. bejegyzés második fotója). A vékony, de viszonylag gyorsan mozgó láva felszíne vékony rétegben megszilárdul, rajta egy kőzetüveges lávabőr alakul ki, ami a mozgás során még képlékeny és ezért meggyűrődhet (így alakul ki a kötélláva). A lávabőr ahogy megreped, ott egy újabb lávanyelv buggyan ki és folyik gyorsan előre, amíg azon is létrejön a lávabőr és ezzel némileg lassul mozgása. Ez a folyamat ismétlődik és a lávafront egyre jobban halad előre. Ezzel az előrenyomulási mechanizmushoz így egy másik fontos lávakialakulási folyamat is társul: a lávafelszín egyre nő, azaz a lávafelszín egyre jobban emelkedik, ami a következő videofelvételen nagyszerűen követhető:

Így halad a pahoehoe láva!. Forrás: CSAV Hawaii

Mi történik tehát? A friss láva folyamatosan táplálja a lávafolyamot mégpedig úgy, hogy egyre jobban emeli felszínét. Ezzel a friss láva már egy viszonylag vastagabb, megszilárdult lávaköteg réteg alatt nyomul előre, mégpedig vígan, mert hőmérséklete alig változik. Ugyanis a felső lávakéreg remekül szigetel! Ezzel a technikával pedig hosszú kilométereket tehet meg akár egy vékony lávafolyam is. A kitörési központból érkezik az utánpótlás, ami végig folyik a leszigetelt, akt több kilométer hosszú lávacsatorna rendszeren és táplálja a lávafronton előrenyomuló lávanyelveket. Így érthető az is, hogy miért zajlik némileg pulzálva, azaz olykor megtorpanva, majd újra nekilódulva az ilyen lávafolyam. A láva előrenyomulást ugyanis a kitörési központból érkező lávautánpótlás határozza meg, a kitörési intenzitás pedig változhat, hol erősebb, hol gyengébb. Mindaddig azonban, amíg van utánpótlás addig a láva haladhat előre. A pahoehoe lávafolyások életének egy másik fontos mozzanata az oldalirányban való terebélyesedés, azaz a lávafolyam szélességének növekedése. Miért történik mindez? Egy kisebb megtorpanás után érkezik egy friss lávautánpótlás a lávacsatornában. Ez a gyorsan folyó kőzetolvadék azonban nem feltétlenül csak a láva frontján buggyanhat ki, hanem akár oldalirányban is találhat utat kifelé, ahol megrepeszti a vékony lávakérget és a repedésen keresztül gyorsan kifolyik (ezt 'breakout'-nak nevezik). Ahogy létrejön egy ilyen új lávanyelv az meg tud lódulni és gyorsan halad előre. Előfordulhat, hogy egy oldalsó lávanyelv végül megelőzi magát a lávafrontot is ezzel átveszi a vezetést. A kulcs tehát a lávautánpótlás és a jól szigetelt lávacsatorna, avagy lávaalagút rendszer! Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek a lávaalagutak később különleges természeti formákként megmaradhatnak és feltárulhatnak. A hawaii Kazumura lávabarlang, ami egy ca. 500 évvel ezelőtti lávafolyás során alakult ki, több mint 65 km hosszú (=a láva ilyen nagy távolságba is eljuthatott ezzel a mechanizmussal), ezzel az eddigi ismeretek szerinti leghosszabb megmaradt lávacsatorna!

Egy út és egy pszichológiai gát áttörése. A láva átvágja az Apa'a utat Pahoa közelében (október 25-29-i felvételek). Forrás: USGS HVO

A Június 27. láva gyors előrenyomulásában volt egy másik "trükk" is. Augusztus 18-án egyszerűen eltűnt egy föld alatti repedésben és 5 nappal később jó 1,5-2 kilométerre arrébb bukkant ismét a felszínre! Innentől kezdve pedig meglehetősen gyors volt az előrenyomulás, naponta akár több száz métert is haladt előre a lávafolyam! Ráadásul a terepviszonyok, a felszín lejtése a lávát egyre inkább északkeletre, azaz Pahoa település felé irányította! Október közepén volt egy kisebb megtorpanás, majd október 13-án egy oldalsó felrepedés friss lávanyelvet indított el, ami 10 nap után már elhagyta a korábbi lávafrontot. Volt olyan nap, amikor 390 métert haladt előre! Október 25-e egy jelentős mérföldkő volt a történetben: a láva elérte és átvágta a Pahoa település délnyugati peremén húzódó Apa'a utat, majd átfolyt a temetőn. Ezzel pedig egy pszichológiai gátat is áttört! A láva most már emberi létesítményeket rombolt le és komoly veszélyt jelentett a település további létesítményeire, házakra és nem kevésbé a forgalmas 130 sz. autóútra! Ez utóbbi átvágása emberek ezreinek életét nehezíti meg, mivel elzárja őket a sziget több részétől. Ez ugyanis az egyetlen út, ami az Alsó Puna lakott területét összeköti a sziget belső részével. A másik irányt korábban szintén láva vágta el, amikor eltemette Kalapana települést és beterítette a Chain of Craters utat...

Láva a temetőben és Pahoa egyik házának kertjében... A helyzet egyre komolyabbra fordult (október 30-november 4-i felvételek). Forrás: USGS HVO

Október 30 óta ismét egy stagnálási időszak zajlik, azonban a kitörési központból még mindig érkezik a láva utánpótlás, azaz nincs kétség afelől, hogy a lávafolyam ismét meglódulhat. Ekkor azonban már megkezdődik az igazi küzdelem a lávafolyammal! A kérdés, hogyan lehet megállítani vagy legalábbis eltéríteni a lávát? A helyiek mindezt nagy földgátakkal igyekeznek elérni. Heroikus küzdelem lesz és kérdéses, hogy ki fog győzni. Mindenesetre, a helyzet komolyságát látva Obama elnök is elérkezettnek látta az időt, hogy katasztrófa sújtott területnek nyilvánítsa Pahoa körzetét. Ez azonban még nem elég, valamit tenni is kell. A 130. sz út blokkolása különösen nagy aggályokat szül, ezért a helyi hatóságok megkezdték a korábbi Chain of Craters útjának rendbe hozatalát. Ez nem egy egyszerű feladat, mivel egy lávafelszínen kell új utat vágni. Azonban úgy tűnik nincs más menekülési út...

Lávaelterelés földgátakkal és új út nyitása: heroikus küzdelem a lávafolyammal. Forrás: USGS HVO és Bruce Omori

A következő napok valószínűleg kritikusak lesznek Pahoa lakosai életében. Menni vagy maradni, ez itt a kérdés és egy október közepi felmérés szerint az emberek többsége nem szívesen hagyná el otthonát. Leginkább azért sem, mert nem tudják hova is menjenek... Kérdés, hogy mikor és hogyan lódul meg ismét a lávafolyam egy újabb felnyíló repedés mentén és mennyire szélesedik ki a lávafolyam? Egy vékonyka lávafronttal ugyanis még egyszerűbbnek tűnhet a védekezés, ha azonban a láva kiszélesedik (ez is a pahoehoe lávafolyások jellemzője) és már akár több száz méteren is támadásba lendül, akkor az esélyek nagyon-nagyon lecsökkennek... Ember és láva... Heroikus küzdelem... Meddig tarthat egy ilyen lávafolyam élete: Illúziók nincsenek, az úgynevezett Peace Day lávafolyás mintegy 2 évig tartott (2011-2013), a Fissure D lávaömlés pedig 4 évig (2011-2013). A Június 27. lávaömlés ehhez képest még serdülő korban van, mindössze 4,5 hónapos és nem úgy tűnik hogy a vége felé tartana ez a kitörési esemény...

A legfrissebb (november 5-i) térkép a lávafolyammal, balra a teljes hosszában, jobbra pedig Pahoa település közelében. A piros területek a friss láva áttöréseket (breakout) jelzik. Forrás: USGS HVO és Bruce Omori