A hawaii Nagy-sziget (Big Island) délkeleti részén lévő Kilauea vulkáni területen 1983. január első napjaiban kezdődött
az a vulkáni működés, ami mind a mai napig, azaz több mint 31 éve megállás nélkül tart. Érdekes módon,
a vulkáni kitörés nem a vulkáni terület központi helyén, a Kilauea kalderában indult meg, hanem attól keletre, az úgynevezett Keleti Rift Zónában. A kitörési központot Puʻu ʻŌʻō-nak nevezték el, ami mellett nem sokkal később egy újabb kitörési központ nyílt, ennek neve Kūpaʻianahā lett. A már több mint 30 éve zajló vulkáni működés során közel 5 köbkilométer láva került a felszínre, ami mintegy 130 négyzetkilométer nagyságú területet fed be. Habár sokan úgy gondolják, hogy a Hawaii-szigeteken zajló vulkáni működés nem veszélyes és alapvetően egy turistacsalogató jelenség, azonban meg kell említeni, hogy eddig már több mint 200 emberi építményt rombolt le, többek között utakat,
1990-ben pedig elfedte Kalapana és Kaimū településeket (több mint 100 ház semmisült meg). Most ismét egy lakott települést fenyeget a láva, az izzó lávanyelvek már Pahoa kertjeit nyaldossák.
Érkezik a láva Pahoa település határába. Fotók: USGS HVO (2014. október 24-30)
Elképesztő, közeli felvételek a Pahoa határában lévő pahoehoe lávafolyamról. Forrás: USGS
A Puʻu ʻŌʻō lávaöntő kitörés történetében ritka, amikor nem déli irányba indul el a lávafolyam. 1983 és 1986 között már volt egy ilyen esemény, amikor északkeleti irányba folyt a láva, majd 2013 elején volt egy újabb próbálkozás. 2013. májusában aztán újra nekibuzdult Pele, a hawaii tűzhányók istene és egy újabb
lávaömlést indított el, ami 2014. április 9-én már 8.3 km távolságban járt. Ennek a Kahaualeʻa 2 nevet adták. A lávafolyam hossza már elgondolkodtatta a helyi szakembereket, hogy ennek az eseménynek akár veszélyei is lehetnek, hiszen bár még egy jókora erdős területet kellett volna áttörnie a lávafolyamnak, azonban iránya pont Pahoa település felé mutatott, ahol a forgalmas 130 sz. autóút is fut. Innentől kezdve már minden megtett távolságot gondosan figyeltek a szakemberek, számolták a lávautánpótlás mértékét és egyre inkább világossá vált, hogy Pele istennő most nem tréfált és most meg akarja mutatni, hogy ki az úr (vagy úrnő) a szigeten! A a Kahaualeʻa 2 lávafolyás végül leállt, de Pele biztosra ment és egy újabb lávaöntést indított el! 2014. június 27-én egy repedés nyílt a Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp északkeleti peremén és innen ismét északkeleti irányba indult el egy keskeny lávafolyam. Pele célja az volt, hogy újabb távolsági csúcsot döntsön. De mindez hogyan érhető el és egyáltalán mivel magyarázható, hogy a korábbi déli irányú lávaömléssel szemben most északkelet felé haladnak a lávanyelvek?
A Június 27, lávafolyás kiindulási helye (balra) és az erdősséget áttörő lávafolyam szeptember 17-én. Lenti térképek: a Június 27. lávafolyás június 30-án és augusztus 25-én. Forrás: USGS HVO
A viszonylag szokatlan lávafolyási irány alapvetően a kitörési központ helyével magyarázható. A Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp már több lávafolyamot indított el a jó 31 év alatt, ezek általában déli irányba folytak le. 2014. június 27-én a vulkáni kúp északkeleti pereme szakadt fel és buggyant ki belőle az izzó bazaltos magma. Ez a kitörési központ északra helyezkedett el a korábbiakhoz képest, a friss lávát dél felé a korábbi lávakőzetek blokkolták, ezért északkelet felé indult el és haladt tovább. A lávafolyamnak erdős területen vezetett az útja, haladását a felcsapó lángok is jelezték. A következő kérdés, hogy meddig folyhat a láva, egyáltalán hogyan tud akár több kilométer távolságba eljutni egy vékony láva anélkül, hogy megszilárduljon? Amennyiben a felszínen folyik, úgy könnyen megdermedhet, főleg ha csekély az utánpótlás. A kulcs az úgynevezett pahoehoe lávafolyások természetében van. A pahoehoe láva sima felszínű, általában kis vastagságú, kis viszkozitású, azaz könnyen folyós kőzetolvadékhoz kapcsolódó lávatípus (a másik jellegzetes hawaii lávatípus az aa-láva ezzel szemben nehezebben folyó, azaz viszkózusabb lávafolyam, aminek felszínét lávasalak darabok borítják. Mozgása lassabb, viszont vastagabb, nagyobb tömegű, mint a pahoehoe lávák). A pahoehoe lávák jellemzője a lávanyelvekkel való előrehaladás (l. bejegyzés második fotója). A vékony, de viszonylag gyorsan mozgó láva felszíne vékony rétegben megszilárdul, rajta egy kőzetüveges lávabőr alakul ki, ami a mozgás során még képlékeny és ezért meggyűrődhet (így alakul ki a kötélláva). A lávabőr ahogy megreped, ott egy újabb lávanyelv buggyan ki és folyik gyorsan előre, amíg azon is létrejön a lávabőr és ezzel némileg lassul mozgása. Ez a folyamat ismétlődik és a lávafront egyre jobban halad előre. Ezzel az előrenyomulási mechanizmushoz így egy másik fontos lávakialakulási folyamat is társul: a lávafelszín egyre nő, azaz a lávafelszín egyre jobban emelkedik, ami a következő videofelvételen nagyszerűen követhető:
Mi történik tehát? A friss láva folyamatosan táplálja a lávafolyamot mégpedig úgy, hogy egyre jobban emeli felszínét. Ezzel a friss láva már egy viszonylag vastagabb, megszilárdult lávaköteg réteg alatt nyomul előre, mégpedig vígan, mert hőmérséklete alig változik. Ugyanis a felső lávakéreg remekül szigetel! Ezzel a technikával pedig hosszú kilométereket tehet meg akár egy vékony lávafolyam is. A kitörési központból érkezik az utánpótlás, ami végig folyik a leszigetelt, akt több kilométer hosszú lávacsatorna rendszeren és táplálja a lávafronton előrenyomuló lávanyelveket. Így érthető az is, hogy miért zajlik némileg pulzálva, azaz olykor megtorpanva, majd újra nekilódulva az ilyen lávafolyam. A láva előrenyomulást ugyanis a kitörési központból érkező lávautánpótlás határozza meg, a kitörési intenzitás pedig változhat, hol erősebb, hol gyengébb. Mindaddig azonban, amíg van utánpótlás addig a láva haladhat előre. A pahoehoe lávafolyások életének egy másik fontos mozzanata az oldalirányban való terebélyesedés, azaz a lávafolyam szélességének növekedése. Miért történik mindez? Egy kisebb megtorpanás után érkezik egy friss lávautánpótlás a lávacsatornában. Ez a gyorsan folyó kőzetolvadék azonban nem feltétlenül csak a láva frontján buggyanhat ki, hanem akár oldalirányban is találhat utat kifelé, ahol megrepeszti a vékony lávakérget és a repedésen keresztül gyorsan kifolyik (ezt 'breakout'-nak nevezik). Ahogy létrejön egy ilyen új lávanyelv az meg tud lódulni és gyorsan halad előre. Előfordulhat, hogy egy oldalsó lávanyelv végül megelőzi magát a lávafrontot is ezzel átveszi a vezetést. A kulcs tehát a lávautánpótlás és a jól szigetelt lávacsatorna, avagy lávaalagút rendszer! Itt érdemes megjegyezni, hogy ezek a lávaalagutak később különleges természeti formákként megmaradhatnak és feltárulhatnak. A
hawaii Kazumura lávabarlang, ami egy ca. 500 évvel ezelőtti lávafolyás során alakult ki, több mint 65 km hosszú (=a láva ilyen nagy távolságba is eljuthatott ezzel a mechanizmussal), ezzel az eddigi ismeretek szerinti
leghosszabb megmaradt lávacsatorna!
Egy út és egy pszichológiai gát áttörése. A láva átvágja az Apa'a utat Pahoa közelében (október 25-29-i felvételek). Forrás: USGS HVO
A Június 27. láva gyors előrenyomulásában volt egy másik "trükk" is. Augusztus 18-án egyszerűen eltűnt egy föld alatti repedésben és 5 nappal később jó 1,5-2 kilométerre arrébb bukkant ismét a felszínre! Innentől kezdve pedig meglehetősen gyors volt az előrenyomulás, naponta akár több száz métert is haladt előre a lávafolyam! Ráadásul a terepviszonyok, a felszín lejtése a lávát egyre inkább északkeletre, azaz Pahoa település felé irányította! Október közepén volt egy kisebb megtorpanás, majd október 13-án egy oldalsó felrepedés friss lávanyelvet indított el, ami 10 nap után már elhagyta a korábbi lávafrontot. Volt olyan nap, amikor 390 métert haladt előre! Október 25-e egy jelentős mérföldkő volt a történetben: a láva elérte és átvágta a Pahoa település délnyugati peremén húzódó Apa'a utat, majd átfolyt a temetőn. Ezzel pedig egy pszichológiai gátat is áttört! A láva most már emberi létesítményeket rombolt le és komoly veszélyt jelentett a település további létesítményeire, házakra és nem kevésbé a forgalmas 130 sz. autóútra! Ez utóbbi átvágása emberek ezreinek életét nehezíti meg, mivel elzárja őket a sziget több részétől. Ez ugyanis az egyetlen út, ami az Alsó Puna lakott területét összeköti a sziget belső részével. A másik irányt korábban szintén láva vágta el, amikor eltemette Kalapana települést és beterítette a Chain of Craters utat...
Láva a temetőben és Pahoa egyik házának kertjében... A helyzet egyre komolyabbra fordult (október 30-november 4-i felvételek). Forrás: USGS HVO
Október 30 óta ismét egy stagnálási időszak zajlik, azonban a kitörési központból még mindig érkezik a láva utánpótlás, azaz nincs kétség afelől, hogy a lávafolyam ismét meglódulhat. Ekkor azonban már megkezdődik az igazi küzdelem a lávafolyammal! A kérdés, hogyan lehet megállítani vagy legalábbis eltéríteni a lávát? A helyiek mindezt nagy földgátakkal igyekeznek elérni. Heroikus küzdelem lesz és kérdéses, hogy ki fog győzni. Mindenesetre, a helyzet komolyságát látva
Obama elnök is elérkezettnek látta az időt, hogy katasztrófa sújtott területnek nyilvánítsa Pahoa körzetét. Ez azonban még nem elég, valamit tenni is kell. A 130. sz út blokkolása különösen nagy aggályokat szül, ezért a helyi hatóságok megkezdték a korábbi Chain of Craters útjának rendbe hozatalát. Ez nem egy egyszerű feladat, mivel egy lávafelszínen kell új utat vágni. Azonban úgy tűnik nincs más menekülési út...
Lávaelterelés földgátakkal és új út nyitása: heroikus küzdelem a lávafolyammal. Forrás: USGS HVO és Bruce Omori
A következő napok valószínűleg kritikusak lesznek Pahoa lakosai életében. Menni vagy maradni, ez itt a kérdés és egy október közepi felmérés szerint
az emberek többsége nem szívesen hagyná el otthonát. Leginkább azért sem, mert nem tudják hova is menjenek... Kérdés, hogy mikor és hogyan lódul meg ismét a lávafolyam egy újabb felnyíló repedés mentén és mennyire szélesedik ki a lávafolyam? Egy vékonyka lávafronttal ugyanis még egyszerűbbnek tűnhet a védekezés, ha azonban a láva kiszélesedik (ez is a pahoehoe lávafolyások jellemzője) és már akár több száz méteren is támadásba lendül, akkor az esélyek nagyon-nagyon lecsökkennek... Ember és láva... Heroikus küzdelem... Meddig tarthat egy ilyen lávafolyam élete: Illúziók nincsenek, az úgynevezett Peace Day lávafolyás mintegy 2 évig tartott (2011-2013), a Fissure D lávaömlés pedig 4 évig (2011-2013). A Június 27. lávaömlés ehhez képest még serdülő korban van, mindössze 4,5 hónapos és nem úgy tűnik hogy a vége felé tartana ez a kitörési esemény...
A legfrissebb (november 5-i) térkép a lávafolyammal, balra a teljes hosszában, jobbra pedig Pahoa település közelében. A piros területek a friss láva áttöréseket (breakout) jelzik. Forrás: USGS HVO és Bruce Omori
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése