Neve is van: Nornahraun, azaz Boszorkány lávaöntő kitörés

Izlandon most már több mint 1 hónapja tart szakadatlanul a látványos lávaszökőkút kitörésekkel színesített lávaöntés. A legfrissebb hírek szerint a lávamező már 53,4 négyzetkilométer nagyságú területet fed be, térfogata nagyon közelít az 1 köbkilométeres értékhez (jelenleg 0,77 köbkilométerre becsülik) és ezzel Izland legnagyobb hasadékvulkáni kitöréseinek sorába lép (Izland történelmében eddig 4 ilyen nagyságú kitörés volt). A vulkáni működést jelentős kéndioxid gázkiáramlás kíséri, a mérések szerint naponta 30-60 ezer tonna kéndioxid jut a levegőbe, ami jóval több, mint teljes Európa napi ipari kéndioxid kibocsátása! Az IMO folyamatosan figyeli és modellezi, hogy merre halad a kénes felhő és figyelmezteti az izlandi lakosságot a vulkáni szmogra. A korábbi hetekben több alkalommal elérte Európát is - a szerencsére már némileg kiritkult - kénes gázfelhő, azonban mindez figyelmeztet arra, hogy hosszan tartó kitörés és szerencsétlen időjárási viszonyok között akár komolyabb problémákkal is szembe kell néznie az öreg kontinensnek. Különleges lehetőség, hogy egy hasadékvulkáni kitörést sok szempontból, az IMO példaértékű adatszolgáltatása segítségével pedig számszerű adatokkal is követni lehet!

Lávaszökőkút és kiterjedt lávamező: ez a Nornahraun kitörés Izlandon. Fotók: Richard Roscoe és Ragnheidur Arngrímsdóttir, National Geographic

Ideje tehát, hogy neve is legyen a kitörésnek! Sokan Bárdarbunga kitörésként emlegetik, pedig nem ott zajlik a kitörés, a Bárdarbunga egy különálló központi vulkán a Vatnajökull jégtakaró alatt, amelynek kalderafelszíne már több mint 25 métert süllyedt az elmúlt egy hónapban és jelenleg is naponta pattannak ki alatta erős, M>4, illetve rendszeresen M>5 földrengések. A Holuhraun kitörés név helyesen utal a helyszínre, de ott volt már egy lávaöntő működés 1797-ben (sőt egy további is volt korábban), így nem egyértelmű e név használata, hogy melyik kitörésről van szó. Thor Thordarson, neves izlandi vulkanológus elérkezettnek látta az időt, hogy bő egy hónapos, folyamatos lávaöntő tevékenység után megfelelő nevet kapjon a kitörés. Javaslata Nornahraun, ami annyit jelent Boszorkány-láva, azaz ez a Boszorkány-lávaöntő kitörés! Jó ez a név, hiszen különösen a vulkáni működés kezdeti szakaszában felkapta a szél a lávamező tetejéről a vékonyka üvegszálakat, amiből hajszerű képletek alakultak ki. Ennek neve a Hawaii-szigeteken Pele-haja, itt Izlandon viszont Nornahár, azaz boszorkányhaj... Itt járt tehát az izalndi boszi, itt volt, jó ez a név: Boszorkány-láva!

Itt maradt a boszi hajtincse... Nornahár, azaz boszorkányhaj, ami nem más, mint a lávamező tetejéről felkapott vékony kőzetüveg-szálak. Fotók: Thor Thordarson; alul: a lávamező október 7-i kiterjedése (Forrás: University of Iceland)

Frissítés (2014.10.09. 18:45): A Nap vörösbe borult...

A Nornahraun lávaöntő kitörés legfrissebb hatása! Október 8-án a kéndioxiddal telített vulkáni felhő nyugat felé sodródott és Reykjavik fölé ért. Ma, a hajnalban ébredő izlandiak ezt látták:

Erre ébredt az izlandi főváros lakossága: a Nap elvörösödött!. Fotók: Óttar Sveins­son; Vilhelm Gunnarsson
Az ok a kéndioxiddal telített levegő, a kéndioxid koncentráció a szokottnál jelentősen megemelkedett Reykjavikban. Forrás: http://www.ust.is

Eláll a lélegzet... most valóságossá válik, amit a történelmi krónikások évszázadokkal korábban nem kevésszer lejegyeztek jelentős vulkánkitörések távoli hatásaként: "a Nap elvörösödött..." - mindez most Reykjavikban! A Nornahraun lávaöntő kitörés hatása, a boszorkányok fénye... - a kéndioxiddal telített levegő következménye. A mérések szerint a levegő kéndioxid koncentrációja a normál érték többszörösére emelkedett! A következő napokban Izland déli részét éri el a kénes vulkáni gázfelhő. Ez még nem éri el az egészségre kifejezetten káros értéket, azonban különleges légköri jelenségeket okoz. A vörösben pompázó vulkáni napfelkeltét és napnyugtát a Rayleigh-szóró mérettartományba tartozó pár mikronos méretű cseppecskék (pl. kénsav aeroszol) hozzák létre. A Rayleigh-szóró részecskék hatására a kék szóródik, a vörösek felerősödnek. Ez a jelenség különösen kora hajnalban és késő napnyugta során észlelhető legjobban.