Az elmúlt évben számos alkalommal vetették fel a hírügynökségek, hivatkozva japán tudósokra, hogy a japán Fuji a kitörés küszöbén áll. Minderre részletesen reagáltunk, rámutatva arra, hogy semmilyen jel nem bizonyítja ezt az állítást. Leírtuk és elmondtuk, hogy a válasz persze nem annyira egyszerű, mivel a tűzhányók sokszor kiszámíthatatlanok és akár minden előjel nélkül is aktivizálódhatnak, azonban úgy gondoljuk, hogy a Fuji esetében lesznek előjelek egy kitörést megelőzően. A Fuji minden bizonnyal valamikor ki fog törni, azonban feltehetően ez nem a 2011-es nagy Tohoku földrengés miatt következik be.
A tavalyi hírekben arra hivatkoztak, hogy japán tudósok a vulkán magmakamrájában megnövekedett nyomást mértek, ami többszöröse annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani. Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, hogy a szakemberek nem tudják a magmakamrában lévő nyomást mérni! Továbbá, a hivatkozásokban lévő információk hitelességét pedig az támasztaná alá, ha azok tudományos szakfolyóiratban kerülnek közlésre. Nos, itt van! A Bulletin of Volcanology neves szakfolyóirat legfrissebb számában Eisuke Fujita és munkatársai megjelentették eredményeiket. A japán szakemberek abból indultak ki, hogy néhány esetben felvetődött a tektonikai okokból bekövetkezett földrengés és vulkánkitörés közötti kapcsolat és ezek alapján vélelmezték, hogy esetleg ez fennállhat a Fuji esetében is, ami esetleg aktivizálódhat a 2011-es japán földrengések (Tohoku, majd az azt követő Kelet-Shizuoka földrengések) nyomán. Vizsgálták tehát, hogy milyen mértékben változhatott a feszültségtér, avagy a nyomásviszony a Fuji alatt a két erős földrengés következtében. Egy jelentős nyomásváltozás ugyanis elősegítheti, hogy a magmatározóban lévő magma felszínre törjön. Természetesen mindezt nem mérésekkel vizsgálták, hanem - ahogy azt korábban is írtuk - modellezéssel. A modellszámítás eredménye szerint a Tohoku földrengés néhány század megapascal nyomásváltozást okozhatott a magmatároló körül, míg a közelebbi Shizuoka földrengés maximum 1 megapascal értékben változtatta meg a feszültségviszonyokat. Ezek a modell adatok elmaradnak a tavaly közölt értékeknél, azonban a lényeg nem is ez, hanem az, hogy mindennek ellenére a japán tudósoknak is le kellett szögezniük tanulmányuk végén, hogy idézem "Bár, ez a statikus feszültségváltozás elegendő ahhoz, hogy új törések jöjjenek létre a magmakamra fala közelében, azonban jelenleg nem úgy tűnik, hogy a Fuji alatti magma kitörésre kész lenne".
A Fuji tehát, köszöni jól van, és továbbra is méltóságteljesen várja, hogy elérkezzen a számára megfelelő időpont és több mint 300 év után kitörjön. Közben természetesen fel-felújul a szakmai vita, hogy milyen kapcsolat van a földrengések és a vulkánkitörések között. A számok azonban egyszerűen jelzik azt, hogy az esetek túlnyomó többségében a nagyobb földrengésekhez nem kapcsolódnak vulkáni kitörések. Mindezek alapján tehát nem lehet vulkánkitörést előrejelezni! A vulkáni működés előrejelzésének tehát továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a közvetlen megfigyelések, mint például a tűzhányók alatt kipattanó földrengések jelei, a vulkán felszínalakjának változásai, a magmás eredetű gázok megjelenése és koncentrációja és a hőanomália észlelése.
 |
Mikor tör ki ez a hegy? A Fuji, a japánok szent hegye. Forrás: www.only4wonders.com
A tavalyi hírekben arra hivatkoztak, hogy japán tudósok a vulkán magmakamrájában megnövekedett nyomást mértek, ami többszöröse annak az elméleti minimum értéknek, ami már képes egy kitörést beindítani. Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, hogy a szakemberek nem tudják a magmakamrában lévő nyomást mérni! Továbbá, a hivatkozásokban lévő információk hitelességét pedig az támasztaná alá, ha azok tudományos szakfolyóiratban kerülnek közlésre. Nos, itt van! A Bulletin of Volcanology neves szakfolyóirat legfrissebb számában Eisuke Fujita és munkatársai megjelentették eredményeiket. A japán szakemberek abból indultak ki, hogy néhány esetben felvetődött a tektonikai okokból bekövetkezett földrengés és vulkánkitörés közötti kapcsolat és ezek alapján vélelmezték, hogy esetleg ez fennállhat a Fuji esetében is, ami esetleg aktivizálódhat a 2011-es japán földrengések (Tohoku, majd az azt követő Kelet-Shizuoka földrengések) nyomán. Vizsgálták tehát, hogy milyen mértékben változhatott a feszültségtér, avagy a nyomásviszony a Fuji alatt a két erős földrengés következtében. Egy jelentős nyomásváltozás ugyanis elősegítheti, hogy a magmatározóban lévő magma felszínre törjön. Természetesen mindezt nem mérésekkel vizsgálták, hanem - ahogy azt korábban is írtuk - modellezéssel. A modellszámítás eredménye szerint a Tohoku földrengés néhány század megapascal nyomásváltozást okozhatott a magmatároló körül, míg a közelebbi Shizuoka földrengés maximum 1 megapascal értékben változtatta meg a feszültségviszonyokat. Ezek a modell adatok elmaradnak a tavaly közölt értékeknél, azonban a lényeg nem is ez, hanem az, hogy mindennek ellenére a japán tudósoknak is le kellett szögezniük tanulmányuk végén, hogy idézem "Bár, ez a statikus feszültségváltozás elegendő ahhoz, hogy új törések jöjjenek létre a magmakamra fala közelében, azonban jelenleg nem úgy tűnik, hogy a Fuji alatti magma kitörésre kész lenne".
 |
A Fuji alatt mintegy 15 km mélységben feltételezett magmakamra körüli fezsültségtér változása a Tohoku és a Shizuoka földrengések hatására modellszámítások alapján. Forrás: Fujita és munkatársai publikációja a Bulletin of Volcanology szakfolyóiratban
A Fuji tehát, köszöni jól van, és továbbra is méltóságteljesen várja, hogy elérkezzen a számára megfelelő időpont és több mint 300 év után kitörjön. Közben természetesen fel-felújul a szakmai vita, hogy milyen kapcsolat van a földrengések és a vulkánkitörések között. A számok azonban egyszerűen jelzik azt, hogy az esetek túlnyomó többségében a nagyobb földrengésekhez nem kapcsolódnak vulkáni kitörések. Mindezek alapján tehát nem lehet vulkánkitörést előrejelezni! A vulkáni működés előrejelzésének tehát továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a közvetlen megfigyelések, mint például a tűzhányók alatt kipattanó földrengések jelei, a vulkán felszínalakjának változásai, a magmás eredetű gázok megjelenése és koncentrációja és a hőanomália észlelése.
