A nap vulkánkitörés képe

Azt gondolom a kép a jelenlegi izlandi vulkánkitörésről önmagáért beszél, azaz "no comment"...
A kép forrása: http://img.visir.is/apps/pbcsi.dll/bilde?Site=XZ&Date=20100414&Category=FRETTIR01&ArtNo=619874521

Vulkáni hamu Európa északi része felett

A reggeli hírek már bőven beszámoltak az Európa északi része fölé érkező izlandi hamufelhőről. Korábbi híradásainkban és Noli bejegyzéseiben további részletek találhatók a vulkáni kitörés jellegéről. A kitörési felhő 6-11 kilométer magasságban terjed az uralkodó széliránynak megfelelően kelet felé.
Miért is akadályozza a vulkáni hamufelhő a repülőgépek útját? Egyes híradások szerint a rossz látási viszonyok miatt nem szállnak fel a repülők. Az igazi ok azonban nem ez, hanem az, hogy az apró - milliméternél kisebb méretű - vulkáni hamuszemcsék tönkreteszik a repülők hajtóművét.
Azt gondolom, hogy fontos tanulsággal szolgál már ez a - viszonylag szerény méretű - vulkánkitörés is arra nézve, hogy egy távoli vulkáni kitörés milyen problémát okozhat Európa-szerte. Az 1783-as Laki kitörés társadalmi hatásairól a Természet Világa 2008. évi különszámában jelent meg írás (Harangi Sz.: Társadalmakat megrengető vulkáni kitörések. Természet Világa, 2008/II. különszám, 35-38.). A mostani kitörés erőssége - egyenlőre - messze elmarad a Laki kitöréstől, azonban hatása már érződik, sőt nem kizárt, hogy esetleg befolyással lehet a közelgő brit választásokra is (ha a várható eredményt valószínűleg nem is változtatja meg...).
Az EUMETSAT képein lásd Tomi előbbi bejegyzését) jól követhető a hamufelhő terjedése keleti irányba.
A brit meteorológiai intézet modellképei szintén pontosan követik a hamufelhő terjedését. A vulkán közelében lévő webkamerán most nem lehet semmit látni, de folyamatosan követjük az eseményeket és beszámolunk a fejleményekről.
Továbbra is kérdés, hogy merre halad majd a kitörés. Felébreszti a nagy szomszédot, a Katla tűzhányót, amint azt a korábbi vulkáni események során megtörtént vagy a bazaltos magma képes-e a sokkal hevesebb robbanásos kitörésre hajlamos riolitos kőzetolvadékot mobilizálni?

Izlandi vulkáni hamu okoz gondot Nagy-Britanniában

A tegnapi Eyjafjallajökull-Fimmvörduháls kitörés által a légkörbe lövellt vulkáni hamu Nagy-Britannia fölé sodródott és nagy gondokat okoz a légi közlekedésben. A finom szemcseméretű vulkáni hamu ugyanis rettentően veszélyes a repülőgépekre, a turbináikba jutva azok végzetes meghibásodását okozza, emellett még a látótávolságot is erősen csökkenti. Előbb az Izlandhoz közelebbi Feröer-szigeteket (Dánia) érte el a felhő, majd skót városok fölé érve (Aberdeen, Galsgow, Edinburgh) azok reptereit lezárták, ezután Manchester, Liverpool, Newcastle és Birmingham következtek. A felhő Londont is elérte, a lezárt Gatwick reptéren 108, a Heathrow-n pedig 150 járatot töröltek. A kitörési felhő eljutott Norvégiába és Észak-Svédországba is, ahol szintén repülőtereket kellett lezárni miatta. A lezárt brit légikikötők listája a BBC oldaláról elérhető.
Törölni kellett többek közt két London-Budapest, Budapest-London és egy Budapest-Oslo járatot is.
Az Eumetsat alábbi felvételein jól látható az Egyesült Királyság felé sodródó hamufelhő.

Eyjafjallajökull-Fimmvörduháls kitörés folytatódik! 2. FRISSÍTÉS

.
Frissítés (2010. 04. 14. 21:00):

Úgy tűnik délután 5kor a kitörési felhőt sikerült elkapni. A webkamera képein most már jól látszik (ha nincsenek felhők :) ), hogy mi történik. Egyrészt a kürtőből folyamatosan tör fel a vulkáni hamuból és gázokból álló felhő. Másrészt, mintha két külöboző felhő emelkedne a magasba. A sötét szürke egyértelműen hamu felhő, ami azt jelzi, hogy a kitörés jellege változik, fretikus kitörésből freatomagmásba vált át. Emellett mintha egy gáz-, gőzfelhő is megjelenne. Ami pedig arra utalhat, hogy Surtsey-típusú kitörés történik. Ebben a kitörés típusban a magma fragmentációját nem csak a belőle kiváló gázbuborákok okozzák, hanem kívülről érkező víz is keveredik a magmával, és ez okoz olyan heves reakciót, aminek ilyen erőteljes hamuszórás az eredménye. A reakció hasonló ahhoz, ami akkor történik ha a tűzhelyen lévő forró olajba vizet cseppentünk. A forró magma és a víz keveredése során milliméternél is kisebb darabokra szakadozik a kőzetolvadék, majd hirtelen medermed apró üvegszilánkok formájában. A vulkáni hamufelhőben rengeteg üvegszilánk található, amit a kitörés ereje aztán felfelé hajt a légkörben.

********************************************
Noli, köszönjük az információkat és a nagyszerű videókat!

Tegnap még csak találgattuk, hogy esetleg már lecsengőben van a kitörés. Aztán felgyorsultak az események és most már "kitisztult a kép". A földrengések az Eyjafjallajokull gleccser alatt erősödtek fel, aminek hatására rögtön megindult a tűzhányó (egy a jelenlegi kitöréssorozat előtti felvétel) közelében élők evakuálása. Összesen 800 embernek kellett elhagyni az otthonát!

Az izlandiak nagyon is jól tudják, hogy mivel jár egy gleccser alatti kitörés. Külön szavuk is van (jökulhlaup) az így képződő "jeges árvízre". Az 1200 °C kitörési hőmérsékletű bazalt és a gleccserjég találkozása katasztrofális áradást idézhet elő. Izland történetében nem ismeretlenek ezek az áradások, amelyek jelentős károkat okoznak az országnak. Az elmúlt évtizedek egyik legkatasztrofálisabb jökulhlaup-je 1996 novemberében a Grimmsvötn-tónál történt1. Ez az áradás a szokásos 17 nap helyett csak 2 napig tartott, emellett nem 12 nap alatt érte el az intenzitásának csúcsát, hanem mindössze 20 óra alatt! A két nap alatt az áradás összesen 3.6 köbkilométernyi anyagot (olvadékvizet, óriási jégtömböket és hordalékot) mozgatott meg. (A Balaton térfogata ~2 köbkilométer!) A legintenzívebb szakaszban 55 ezer köbméter/másodperc ráta jellemezte az áradást. Ez a szám ötszöröse az átlagos áradásokénak és húszszorosa annak a vízmennyiségnek, ami másodpercenként a Niagara vízesésnél aláhull!

De visszatérve a mostani eseményekre. A kitörés ma kora reggel kezdődött. Az újabb hasadék az Eyjafjallakökull gleccser alatt 2 km hosszan nyílt meg és egy üreget olvasztott a 200 m vastag jégsapkába 2. Az olvadékvíz az alacsonyabb területek felé áramlott és a Markarfjlót folyót elérve a folyó vízszintjét jelentősen megemelte, ami a folyó mentén is áradást idézett elő. Mindezeket egy nagyszerű videófelvételen is élvezhetjük. Noli jóvoltából a kitörésről és az áradásról készült videók is megtekinthetők.
Délután kettőkor kiadott közleményekben, már arról számoltak be, hogy a jegesár már tetőzött és a kiáradt víz remélhetőleg lassan visszavonul. A Markarfjlót folyó vizszintje pedig csökken. Az áradás nem sodort magával nagyobb jégdarabokat, ezért azt remélik, hogy a kitörés nem olyan heves, és Pelé istennő talán tovább áll Izlandról, hogy az ott élők fellélegezhessenek.

Az áradás elképesztó látványt nyújt a tereplépcsőhöz érve. A kép arról a területről készült, ahol a jeges ár a hegyekből a parti síkságra zubog.

A kora reggeli kitörésről készült videó felvételen egy 8 km magasságba emelkedő fehérszínű felhőt lehet látni, ami igen kevés hamut tartalmaz, alapvetően egy gáz- és gőzfelhő. Az ilyen jellegű ún. freatikus kitörések során kevéssé jellemzők azok a sűrű sötétszürke hamufelhők, amelyek a pliniusi kitörésekkor a magasba emelkednek. (Hogy miért? Erről részletesebben remélhetőleg Szabolcs fog írni, amennyiben ideje engedi.) Ettől függetlenül a légijárművek számára ugyanolyan veszélyes lehet, ha véletlenül belerepülnek egy ilyen kitörési felhőbe.
Sajnos a rossz időjárás megnehezíti, hogy a webkamerák segítségvel láthassuk, mi történik jelenleg. De nemrég volt egy rövid időszak, amikor sikerült elkapnom egy kitörési felhőt (legalábbis remélem, h nem egy zivatar felhő :), de a videón nem annak tűnt, és a szürke színe sem erre utal). Nagyszerűen lehetett látni a gomolygó kitörési felhőt, amint felfelé emelkedik:

Eyjafjallajökull-Fimmvörduháls kitörés folytatódik!

Köszönjük Noli értékes bejegyzéseit, érdemes megtekinteni a videofelvételt! A filmfelvételek egyértelműen mutatják, hogy a Eyjafjallajökull-Fimmvörduháls kitörés nemhogy csillapodna, hanem egy új fázisába érkezett. A Fimmvörðuhálsi webkamerán, a rossz időjárás mellett láthatók a szálló hamuszemcsék is!
Végül egy remek kép a jelenlegi kitörésről:


Kép forrása: http://www.mbl.is/mm/frettir/popup/mynd.html?imgid=527853;nid=1483929

A következményekről (esetleges jökulhlaup, a vulkáni kitörés fokozódása) később, bár ahogy látom Balázs is jön az új fejleményekkel!

Eyjafjallajökull - véget ér a kitörés?

Valami változás történt a vulkánon.
Április 9-én a felszín deformációját figyelő műszerek jelentős változást mutattak: hirtelen néhol a kitörés előtti szintre való süllyedést/visszarendeződést észleltek. Ezt a kitörést tápláló kürtőben lévő magma nyomásának csökkenése okozhatta. Április 11-én a földrengések a kitörés előtti szintre álltak vissza, 12-én pedig intenzitásuk elérte a minimumot. Talán véget ér/véget ért a kitörés? Sajnos a közelebbi webkamera adása technikai okok miatt szünetel, így annak képe nem segít a kérdés eldöntésében.
Valóban, a régebbi hasadékból most már nem tör fel magma, csak a március 31-én felnyíltból. Természetesen lehetséges, hogy a most elcsendesedett hasadék újra feléled, vagy a magma új utakat talált a föld (és a jég) alatt, de a legutóbbi jelek inkább egy csendes végjátékot sejtetnek.
A lávafolyások eddig 1.3 km² -t borítottak be, átlag 10-20 m vastagok. Az új vulkáni salakkúpok közül a legmagasabb 82 méter magas.

Eyjafjallajökull

.
Szavakban már beszámoltunk a második hasadék felnyílásáról, amikor minden előjel nélkül a már elcsendesülni látszó kitörés új erőre kapott Izlandon. A webkamerák képét felhasználva készített több napos fotósorozatból kiválasztottam néhányat, hogy napi bontásban is láthassuk az eseményeket.