BREAKING NEWS! El Hierro kitörés előtt???

Frissítés (2013.03.29. 11:00): Eddig még nem tapasztalt intenzitású földrengések rázzák meg most már egyre több alkalommal a lakosok által érezhetően módon is El Hierro szigetét! Íme az eddigi mai szeizmogram kép és a földrengések megoszlása az elmúlt napokban. Ezen belül különösen a lilával jelzet oszlopok nagysága (M>3 nagyságú földrengések száma) figyelemreméltó:

A mai eddigi szeizmogram kép El Hierro szigetén és a földrengések eloszlása március 20 óta. Forrás: IGN

Ami figyelemreméltó és újdonság az a viszonylag erős (3-as magnitúdónál erősebb) rengések egyre nagyobb száma. A mai napon már eddig is különösen sok 4-es magnitúdónál erősebb rengés pattant ki. A fészekmélység 17-20 km közötti, azaz úgy tűnik újabb friss magmatömeg érkezett a földkéreg alá. A felszínemelkedés március 15 óta már meghaladja a 11 centimétert, ami jelzi a mélybeli magma hatalmas felfelé irányuló nyomását. A talajból kiáramló megemelkedett széndioxid koncentráció szintén a friss magma felnyomulásával magyarázható. A földkéreg kőzettömege még ellenáll, bár "recseg-ropog", kérdés hogy ki lesz a győztes? A magma, ami vulkáni működést eredményez vagy a földkéreg sikeresen megakasztja a feljövetelt. Jelenleg ádáz küzdelem zajlik a mélyben...

Az M>2.5 földrengések számának viszonylagos alakulása a szeizmikus krízis 2011. nyári kezdete óta és a diffúz CO2 koncentráció alakulása a jelzett időszakban. Forrás: INSTITUTO VOLCANOLÓGICO DE CANARIAS

Eredeti bejegyzés:

Miközben tegnap még a Heklára vetettük szemünket, ahol emelték a készültségi szintet, El Hierro szigetén a PEVOLCA szakemberekből álló ülésén úgy látták minden normális és nem tartották érdemesnek emelni a készültséget... Nos erre ma délben begurult a mélyben erőlködő magmatömeg és mindeddig nem tapasztalható intenzitású földrengésraj rázta meg a szigetet! A rengések között több 4-es magnitúdójú földlökés is volt, ami kisebb kőomlásokat is elindított.

Szeizmogram El Hierro szigetén: 12:50-kor (UTC) indult a földrengésraj, ami legalább 2 órán keresztül tartott és még lehet, hogy a bejegyzés írásakor is folytatódik. Forrás: IGN

Közben, ami figyelemre méltó, hogy a földrengések kipattanási helyei, azaz a fészekmélység, avagy hipocentrum lassan egyre sekélyebb mélységbe tolódik. A korábbi 16-20 km mélység után már 10-12 km mélyen törnek a kőzettestek. Ez olyan, ahogy a tankönyvekben le van írva: jelzi a magma lassú felnyomulását és ez egyre inkább arra utal, hogy az eseménysor vulkánkitörésbe torkollik. A kérdés persze, hogy vajon a természet követi-e a tankönyvekben írtakat és ha igen, akkor ez mikor következik be? Erre nem lehet pontosan válaszolni, ezt nem lehet pontosan megmondani! Ugyanúgy nem lehet azt sem megmondani, hogy ha lesz vulkánkitörés, akkor az hol lesz. Jelenleg a rengések a szigettől nyugatra zajlanak, azaz az epicentrum terület nincs a szigeten. Azonban egy ilyen vulkáni mező esetében ez nem jelent semmit, a magma ha feltör, akkor bárhol a felszínre bukkanhat hasonlóan 2011. októberéhez. Akkor sem ott épült fel a tenger alatti vulkán, ahol a földrengések epicentrum területe volt, hanem több kilométerre arrébb. Amennyiben víz alatti kitörés lesz az vélhetően hasonló lesz, mint a 2011. októberi volt, azaz szem elől elrejtve fog zajlani. A tengermélység ugyanis igen nagy a sziget körül és ahhoz nagy magmamennyiség kell, hogy egy kisebb sziget alakuljon ki. Nincs kizárva azonban az sem, hogy akár a sziget nyugati részén talál utat a magma. Izgalmas események ezek a szakemberek számára, utal arra, hogy mennyire nehéz a jelekből biztosat mondani!
A várakozás perceiben álljon itt egy animáció a Ramón Margalef óceánkutató hajó óceánaljzat felméréséről: így néz ki a 2011. október - 2012. január időszakban, a szigettől délre kialakult víz alatti vulkán 2013. márciusában:

Az El Hierro szigetétől délre kialakult vulkán 2013 márciusában. Forrás: Ramón Margalef batimetrikus felmérés animációja

Hova vezet a Hekla?

Már jó egy hete figyeljük folyamatosan a Kanári-szigetek nyugati végén lévő El Hierro sziget közelében, mintegy 15-20 km mélységben, magma felnyomulás miatt kipattanó földrengéseket, értékeljük nagyságukat és napi számukat, igyekszünk kitalálni, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy ebből vulkánkitörés is legyen. Ebből is érezhető, hogy nem könnyű a vulkánkitörés előrejelzés. Vajon hány földrengés kell hozzá, mennyire kell felpúposodni a vulkáni területnek? Nincs erre szabály, minden vulkán más, minden tűzhányónak más a személyisége! Van, ahol elég akár néhány földrengés is, hogy megkongassák a vészharangot és emeljék a készültségi fokot! Ez történt most az izlandi vulkánok királynője esetében, amely mellesleg a középkorban a pokolba vezető utat is jelentette. Valami történik a Hekla alatt!

Méltóságteljesen terül el az izlandi vulkánok királynője, a Hekla. Fotó: Várhelyi Levente

Az Izlandi Meteorológiai Intézet az első fokozatra, azaz készültségi szintre emelte a Hekla vulkán állapotát, aminek az oka az, hogy március 10 óta legalább 7 mikro-földrengésrajt (0,4-1 magnitúdó erősségű rengéseket) regisztráltak, ami bár nem tűnik nagynak (El Hierro térségében az ilyeneket nem is tartják számon), azonban a Hekla esetében ez már elegendő ahhoz, hogy a szakemberek felkapják a fejüket. Ez ugyanis egy nyugodt, egy királynőhöz méltóan kevéssé renitens, nem sokat mozgolódó tűzhányó. További figyelmet okoz az is, hogy a rengések fészekmélysége 11-12 km, azaz valahol a mélybeli magmatározó környékén van.
A Hekla mozgolódása nem véletlenül kap figyelmet. A sok izlandi vulkán közül ugyanis ez okozhatja az egyik legnagyobb veszélyt Európa számára, ez küldhet a 2010-es Eyjafjallajökull kitörést jóval meghaladó vulkáni hamut az öreg kontinens felé. A számok sejtethetnek valamit, a vulkánok azonban nem nagyon szeretik a matematikát, így a szunnyadási idők hosszából nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Tény, hogy a Hekla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, íme az elmúlt mintegy 1000 év kitörési kronológiája: 1104, 1158, 1206, 1222, 1300, 1341, 1389, 1440(?), 1510, 1554, 1597, 1636-37, 1693, 1725, 1845-46, 1878, 1913, 1947, 1970, 1980-81, 1991, 2000. Az utolsó kitörés óta tehát már 13 év eltelt, ami az elmúlt mintegy fél évszázad kitörési gyakoriságát tekintve elég hosszúnak tűnik. "Mostanában" ugyanis 10 évente rendszeresen kitört a Hekla! Elaludt hát a drága? Valami azért történik odalenn, erre utalnak a felszín emelkedési adatok.

A Hekla kibillenésének mértéke minden vulkánkitörés után erősödik, ami a mélybeli magma nyomását tükrözi. A legutolsó kitörés óta jelentős mértékű a deformáció, azaz egyre nő a nyomás... Forrás: Erik Sturkell és munkatársainak friss tanulmánya

Mi várható, ha kitör a Hekla? Az eddigi kitörések nagy változatosságot mutatnak. Volt, amikor hosszú hasadék mentén megnyílt a tűzhányó és lávafüggöny tört fel, izzó láva folyt ki, némileg a Hawaii-szigetek vulkánosságát idézve. Máskor hatalmas robbanással sűrű hamufelhő emelkedett fel és jelentős mennyiségű vulkáni anyag került a felszínre, beborítva Izland jelentős részét és sokszor Európát is. Egyszer bazaltos magma, máskor riolitos magma tör ki. Nem mindegy, mert egészen más a kitörés lefolyása és mások a veszélyek. Annyit tudunk, hogy általánosságban eddig a szunnyadó időszak hossza és a kitörés hevessége és a felszínre került vulkáni anyag mennyisége között összefüggés volt. Minél hosszabb a szunnyadási időszak, annál inkább várható a hevesebb robbanásos kitöréssel felszínre kerülő riolitos magma megjelenése.

A Hekla kitörések két arca: izzó lávafüggöny (1980-as kitörés) vagy heves robbanásos kitörés nyomán felemelkedő sűrű, sötét hamufelhő (1947) Forrás: www.trekearth.com és www.stampboards.com/

A Hekla az egyik legjobban megfigyelt izlandi tűzhányó. Azonban azt is tudjuk, hogy a kitörése előtt nem sokkal ad csak jelet, ez olykor nem több mint fél óra... Ezért jobb tehát készültségben lenni, mert ki tudja mikor kezdődik az a bizonyos bő 30 perc! Egyelőre a műszerek adatai nem jelzik a közelgő kitörés előjeleit, de valamikor ez bekövetkezik! Érdemes tehát néha a felszín alatti feszültség mérő műszerek adataira és a szeizmográfok adataira vagy éppen a Hekla webkamerára tekintenünk!

A jel! 2000. február 26-án fél órával a kitörés előtt jelentkezett az első figyelmeztető jel a feszültség mérés adatsorán! Forrás: IMO

El Hierro, Kanári-szigetek: készletfeltöltés vagy újabb kitörés előtt?

Frissítés (2013. március 26, 23:30)
Nincs megállás, reng a föld a sziget nyugati része alatt és egyre több földrengés érezteti hatását most már a szárazföldön is, egyre több földrengést éreznek meg a helyi lakosok is. Tegnap több mint M>1,5 földrengést regisztráltak (az IGN nem számolja az ennél kisebb magnitúdójú rengéseket, azaz a földrengések mennyisége a megadottnál jóval több is lehet), ezek közül közel 50 haladta meg a 3-as magnitúdót, amire még nem volt példa a 2011 nyarán megindult eseménysor óta. A mai nap látszólag nyugodtabb volt, de így is már közel járunk a 200 M>1,5 földrengéshez és mai is volt bőven 3-as magnitúdónál erősebb rengés. Például, e rövid frissítés írása közben két M>3-as földrengés is történt! Lényeges újdonság még, hogy a hipocentrumok egyre sekélyebb mélységbe tolódtak, egyre több a 10-15 km mélyről kipattanó földrengés. Úgy tűnik tehát mintha lassan közelítene a magmatömeg a felszínhez...

A különböző erősségű földrengések számának megoszlása az elmúlt bő héten. Forrás: IGN

Mi kell ahhoz, hogy a magma feltörjön, taglaltuk alább! A nyomás egyre nagyobb: a földrajzi helyzetérzékelő műszerek már közel 10 cm púposodást jeleznek a sziget nyugati felén, mindez bő egy hét alatt! Lesz, nem lesz újabb vulkánkitörés? Ha igen, akkor hol? A földrengések epicentrumai a szigettől 5-15 km távolságban vannak, azaz gondolhatnánk, hogy újabb vízalatti vulkánosság lehet. Igen, de 2011. októberében sem ott tört fel a magma, ahol a földrengések epicentrumai koncentrálódtak. Azaz, lehetnek még meglepetések...

Frissítés (2013. március 25, 16:20)
Intenzív földremegéssel járó igen erős földlökések (M>3) zajlanak most El Hierro szigetén! Valami elindult?

Intenzív földremegés ("tremor") a CHIE szeizmogramján. Forrás: IGN

Frissítés (2013. március 25, 8:40) A hétvégén nem csitultak a földmozgások El Hierro szigetén, sőt! Eddig még nem tapasztalható módon erősödtek a földrengések. Ez azt jelenti, hogy most már szinte csak 2-es magnitúdó feletti földmozgások pattannak ki! A fészekmélység továbbra is 14-17 km körül van, azaz a földkéreg-földköpeny határon zajlanak a mélybeli események, de nem kevés rengés tolódik fel a 11-15 km-es zónába is. Mit jelent ez?

A baloldali diagramon a 2011. nyarától észlelt 2,5 magnitúdónál nagyobb rengések számeloszlása látható, együtt a vulkáni működések időszakával az IVC diagramjából kiindulva. Jobboldalt a mai szeizmográf kinézete: csak a mai napon már 16 db 3-as magnitúdónál erősebb rengést regisztráltak! Forrás: IGN

Előre kell bocsájtani, hogy mindez egy felmérhetetlenül fontos információtömeg a vulkanológia számára, hiszen eddig még soha sehol nem lehetett ilyen részletességgel követni azt, hogy miképpen zajlik egy ilyen folyamat (jelenleg magmafelnyomulás és tárolódás) és ehhez hogyan kapcsolható vulkáni kitörés! Hasonló esemény számos volt már El Hierro szigete környezetében, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a múltban is voltak víz alatti kitörések, de akkor erre még senki nem figyelt fel, ezt még nem rögzítették érzékeny műszerek! Most pedig, szerencsére rendelkezésre áll egy kitelepített szeizmográf hálózat, mm pontossággal mérik a felszín elmozdulást és érzékelik a kidomborodást, mérik különböző gázok koncentrációváltozását (széndioxid, kénhidrogén, radon) - és erről most már on-line bárki értesülhet és követheti a változásokat, sőt követheti az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat akár a helyi AVCAN vagy az IVC Facebook oldalán. Új időket élünk, óriási a ránk zúduló információ, kérdés, hogy ebből mit tudunk használni. Ami egyelőre hiányzik, a helyi szakemberek - valós és ennél még nagyobb tömegű és pontosságú adatokon nyugvó - hiteles tájékoztatásai (l. ezzel szemben az Etna működésének részletes, példaértékű leírásai a cataniai Osservatorio Etneo honlapján). Innentől kezdve minden spekuláció, a hozzáférhető adatok alapján történő, de szakmai háttéren nyugvó gondolkodás eredménye.
Ami tény, hogy az ezt megelőző időben, azaz 2011 nyarán elkezdődött szeizmikus eseménysor időszakában eddig még nem volt ilyen nagy számú erős (m>2,5) rengés. Ami tény, hogy eddig, amikor ilyen erős rengések pattantak ki, azután vulkáni működés is elindult. Tény, hogy már cm nagyságrendű domborodás tapasztalható, tény hogy emelkedik a diffúz széndioxid és kénhidrogén koncentráció és a Ramón Margalef óceánkutató hajó tengerfenéki szondázása gázkiáramlást figyelt meg a La Restinga közeli korábbi víz alatti vulkáni kúpon.
Mindezek ismeretek alapján jó esélye van egy újabb vulkáni kitörési fázisnak, de hogy ez mikor következik be, azt nem lehet tudni (a "jó esély"-ben persze az is benne van, hogy ennek bekövetkezése nem 100%!! - ezt fontos tudni, mint ahogy azt is, hogy jobb felkészülni valamire, mintsem váratlanul érjen valami)!

Eredeti bejegyzés:

A Kanári-szigetek legkisebb tagja, El Hierro alatt ismét reng a föld. Március 18-án hétfőn már 100-nál több földlökés pattant ki a sziget alatt, majd azóta is folyamatosak a földrengésrajok, csupán szerdán volt egy rövid pihenő. Legutóbb január elején volt egy földrengéses időszak, azonban a mostani intenzitása jóval nagyobb és ezért nagyobb figyelmet igényel. A rengések 15-20 km mélységben keletkeznek, a fészekmélység a sziget északnyugati csücske körül összpontosul. A 3-as magnitúdónál nem nagyobb földrengéseket többnyire nem nagyon érezhette a lakosság, ezek még nem olyan erősek és csak az érzékeny szeizmográf hálózat fogta a jeleket. Aztán csütörtök késő este egy közel 4-es magnitúdójú földrengés rázta meg most már érezhetően a szigetet és azóta némileg erősödtek a földlökések. Ez annyit jelent, hogy nagyobb számban pattannak ki a 2 és 3 magnitúdó közötti földmozgások és megfigyelhetők kisebb földremegéses időszakok is. Az ok egyértelmű, friss magma nyomult a földkéreg alatti magmatározó rendszerbe. Ehhez persze helyet kell kialakítani, félre kell lökni a kőzettesteket és ez az, ami földrengéseket okoz. A vulkáni terület éli tehát a megszokott életét: éppen feltöltődik. A tűzhányók esetében többszöri az ilyen esemény, mint maga a vulkánkitörés. A kérdés persze az, hogy a készletfeltöltés után lesz-e szállítás is, azaz a földkéreg alá érkező magma felszínre tud-e törni?

El Hierro CHie állomásának szeizmogramja a tegnapi és a mai napon. A sűrű függőleges vonalak a földrengéseket jelzik. Forrás: IGN

Mi kell ehhez? A friss magmatömeg felett vagy 15 km vastag kőzettömeg, a földkéreg található, amin azért nem könnyű áthaladni. Ehhez iszonyú nagy nyomás kell! Nézzük a lehetőségeket, ami vulkánkitöréshez vezethet:
1. Nagy nyomást jelentős térfogatú magmatömeg tud kifejteni vagy abban az esetben alakul ki, ha
2. gázokban gazdag magma érkezik és a kialakuló gázbuborékok roppant nagy feszítőereje is hozzájárul a felfelé irányuló nyomáshoz.
3. A harmadik eset az, ha a földkéregben található egy olyan gyengeségi zóna, amely mentén a kőzettestek könnyebben el tudnak mozdulni egymás mellett és itt a magma gyorsan felszínre törhet.
A feláramló magma térfogatára utalhat a felszínemelkedés mértéke. Az elmúlt napokban a sziget északnyugati fele valóban domborodik kifelé, azaz valós a feltételezés, hogy magma felnyomulás okozza a rengéseket. Ez mindenképpen figyelmeztető jel még akkor is, ha ez a függőleges elmozdulás még csak milliméterekben mérhető. Eközben emelkedik a talajból kiszivárgó szén-dioxid és kén-hidrogén koncentráció, sőt a radon kiáramlás is, ezek is a a friss magma jelei. Kérdés mennyire hatékony a gázok eltávozása a mélybeli magmából, mennyi marad benne feszítő gázbuborékok formájában? A harmadik feltétel is adott, hiszen a földrengés fészekmélységek közel vannak egy tektonikai vonalhoz, ami mentén könnyen eltávolodhatnak a kőzettestek, azaz repedések nyílhatnak meg. Ha ez megtörténik, akkor a magma akár néhány óra alatt is a földfelszínre törhet. Innentől kezdve a kérdés csak az, hogy tengeralatti felszínre érkezik vagy a sziget nyugati felén szárazföldre érkezik?

A földrengések kipattanási helyei és mélysége. Az alsó ábrán lévő sárga nyíl azt jelzi, hogy időben egyre sekélyebbé válnak a fészekmélységek. A szigeten végighúzódó három sárga vonal riftzónákat jeleznek, ahol a kőzettestek könnyebben szét tudnak nyílni.

Végül, ezek az események sok-sok tapasztalattal és tanulsággal is szolgálnak. Képet kapunk arról, hogy miképpen viselkedik egy vulkáni mező egy aktív fázisban? Milyen jelek várhatók ilyen esetben? Egyáltalán foghatók-e a jelek? Az El Hierro alatt kipattanó földrengésekről csak azért van tudomásunk, mert a 2011 nyarán kezdődött szeizmikus események hatására érzékeny szeizmográf hálózatot telepítettek a szigetre. Ha ez nem lenne, akkor talán nem is tudnánk a kisebb, de ugyanakkor fontos jelzéseket adó földrengésekről, csupán azt tapasztalnánk, hogy olykor-olykor egy a lakosság által is érezhető 3-asnál nagyobb magnitúdójú földrengés pattan ki. Vajon ebből lehetne tudni, hogy a mélyben magma feláramlás van? Nos, a helyzet az, hogy az aktív vulkánok mintegy fele esetében nincs kiépített szeizmográf hálózat és ez még inkább vonatkozik a ritkább vulkáni működést mutató, kiterjedtebb bazalt vulkáni mezőkre. Be kell látnunk, hogy nem tudjuk mi is zajlik a felszín alatt! Mindezek alapján, az ismeretek hiányában kényelmes biztonságban érezhetjük magunkat - mindaddig amíg "váratlanul", "hirtelen" be nem következik egy akár kisebb-nagyobb károkat is okozó természeti esemény, egy természeti csapás. Megelőzhető, előrejelezhető egy ilyen - kérdezzük utólag... A földtudomány, ezen belül a vulkanológia a modern társadalomban egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon. A nyilvánvalóan a jövőben is bekövetkező, akár pusztító természeti folyamatokkal szemben ugyanis csakis a megfelelő tudással felvértezett felkészülés, e természeti folyamatok előjeleinek megfelelő időben való észlelése és az azt követő hatékony megelőző lépések segíthetnek!

Frissítés 12:30-kor - újabb erős földrengés (3,5 magnitúdójú) és kapcsolódó földremegés!

Most (magyar idő szerint szombat délben) ez zajlik El Hierro szigetén!. Forrás: IGN

Miért púposodik a Laguna del Maule felszíne?

A vulkánok lélegeznek, felszínük domborodik felfelé, máskor pedig visszacsökken. A tűzhányók "élnek", élettevékenységüket pedig az alattuk lévő magmautánpótlás határozza meg. Vulkánkitörés előtt megfigyelhető a felszín púposodása, majd ezt követően visszaáll a korábbi helyzet. Az ok a tűzhányók alá érkező magmatömeg nyomása. Az elmúlt évek technológiai fejlődése egy új lehetőséget nyújt a vulkáni kitörés előrejelzésben és lehetővé teszi olyan területek megfigyelését is, amelyek nehezen megközelíthetők, amelyek esetében nincs folyamatos műszeres megfigyelés. Ez a technika a műholdradar-interferometria, azaz InSAR (Interferometric synthetic aperture radar), amellyel nagy pontossággal (akár tized milliméter/év) nyomon követhető a vertikális felszínmozgás különböző időkben készült radarképek összehasonlításával. A radarfelvételek 1992-ig visszamenően állnak rendelkezésre, azaz ettől az időponttól kezdve vizsgálható egyes területek felszínmozgása.
A leginkább figyelemreméltó eredmények az Andok térségéből jönnek. A tét nem kevés, hiszen e területen az elmúlt 10 millió évben legalább 10 hatalmas, kalderaformáló vulkánkitörés volt, ezért sokan úgy gondolják, hogy e területen lehet potenciálisan a következő nagy szupervulkáni vagy a közeli vulkáni működés. Az InSAR technikával a szakemberek itt 9 vulkáni területen azonosítottak koncentrikus felpúposodást, közülük a bolíviai Uturuncu és Chile-Argentína határán lévő Lastarria és Cordon del Azufre közötti Lazufre területeken. Az Uturuncu felszíne átlagosan évi 1-2 centiméterrel emelkedik, azonban, ami figyelemreméltó az a felboltozódás hosszú időn keresztül (legalább 1992 óta) tartó folyamatossága, ami már közel fél méter emelkedést jelent és a viszonylag nagy területi kiterjedése (több mint 50 km átmérő). Mindez a kalderaformáló vulkánokra jellemző, amelyek hatalmas erejű vulkánkitörésekre képesek, főleg hosszú szunnyadási idő után. Az Uturuncu pedig 270 ezer éve tört ki utoljára! A számítások szerint az eddigi felszínemelkedés mintegy 40 köbkilométer térfogatú magmatömeg földkéregbe való nyomulását jelenti. A Lazufre terület emelkedése 1998 óta tart és igen gyors, évente átlagosan 3,5 cm.

A Laguna del Maule kaldera űrfelvételén jól kivehetők a riolitos lávafolyások jellegzetes formái. Forrás: NASA Earth Observatory

Talán ennél is figyelemreméltóbb az Andok déli vulkáni zónájában a Laguna del Maule felszínemelkedése. A mintegy 130 kitörési központot tartalmazó és az elmúlt néhány százezer évben számos hatalmas kitörést produkáló vulkáni terület nyugati része 2007 óta koncentrikusan évi 18 centiméterrel, azaz nagyon gyorsan emelkedik. Ráadásul 2012 áprilisa óta a felboltozódás sebessége közel kétszeresére nőtt, és ez a leggyorsabb felszínfelboltozódás, amit szunnyadó vulkánon bárhol is mértek. Mindez a kb. 5 km mélységben lévő magmatározó viszonylag gyors térfogat-növekedésével, mintegy 60 millió köbméter friss magmabenyomulással magyarázható.

Színes koncentrikus körök jelzik a gyorsan púposodó területet a Maule tótól délnyugati központtal. Mindez többmillió köbméter magma felnyomulását jelzi. Forrás: Kurt L. Feigl és Syed Tabrez Ali, University of Wisconsin

Az elmúlt napokban a helyi vulkanológiai intézet, a Sernageomin emelte a készültségi szintet (sárga fokozatra) a Laguna del Maule vulkánra, aminek az oka a megnövekvő számú, vulkáni eredetű földrengés. A felkészítés, a fokozott figyelem nem véletlen: egy olyan kaldera vulkáni szerkezetről van szó, ahol mintegy 100 négyzetkilométer nagyságú területen 24 kitörési központból különösen intenzív vulkáni tevékenység zajlott az elmúlt 24 ezer évben. Aggodalomra az ad okot, hogy e kitöréseket nagy szilíciumdioxid-tartalmú, riolitos magmák táplálták. Kaldera-formáló riolitos kitörés viszonylag ritka, ilyen vulkáni működés volt azonban például a 20. század legnagyobb kitörése (Novarupta, Alaszka). A különösen gyors felszínemelkedés, a földrengések, a Maule tóban megfigyelt gázbuborékok egyértelműen jelzik friss magma folyamatos felnyomulását. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez mit jelent: Csupán egy feltöltődés, magmaraktározás vagy kitörés előtti jelek? Kaldera-formáló vulkánkitörést még nem sikerült megfigyelni modern eszközökkel és ezért keveset tudunk a legpusztítóbb vulkáni kitörési folyamatról, az azt megelőző jelekről. Ezért is nagy a figyelem arra, hogy mi is zajlik a Laguna del Maule vidékén!

Etna - Ezt látni kell!

Két héten belül 7 lávaszökőkút kitörés! Lassan már megszokottá válik az Etna újabb kitörése és csak a vulkánokat folyamatosan figyelő szemeknek tűnik ki az, hogy minden esemény más, mindennek megvan a maga egyedisége, még ha a laikus szemlélőnek nem is tűnik más, mint egymáshoz hasonló "tűzhányás". Blogunkba nem véletlenül ágyazunk be gyakran videofelvételeket, ezzel dokumentálunk kitörési eseményeket és amelyeken keresztül, innen a vulkanológiailag jelenleg csendes területről is szájtátva élvezhetjük a természet e pompás előadásait.
Az Etna március 5 éjjelén, majd éjfélfordultával kiteljesedő újabb kitörése páratlanul különleges volt. Nem volt olyan magasba csapó, mint a február 23. esti Etna show, de a kráter körül kialakult felhőgallér sejtelmes fénye, a csillogó-villogó izzó lávacafatok, a pulzáló kitörések, a vulkáni működés előjátéka, kiteljesedése és lecsengése felejthetetlen volt. Ezt bizonyítják a különleges fotók, amit szokás szerint Boris Behncke, az Osservatorio Etnea munkatársa, valamint az EtnaWalk mindig csőre töltött fényképezőgéppel járó fotósai (Marco Restivo, Antonio Zanghì, Roberto Schillaci) hihetetlen gyorsan megosztottak az interneten lógó vulkánimádókkal.
És maga a kitörés folyamata! Több remek videofelvétel készült erről, amint ezt Évi is folyamatosan jelezte hozzászólásaival, mint például az EtnaWalk jóvoltából vagy éppen a korábbiak során is különleges felvételeket összeállító Klaus Dorschfeldt és ismét ott volt Michele Mammino is, természetesen a kamerájával.
Az alább is látható 14 perc hosszúságú videofelvételt Boris Behncke készítette. Mit is lehet erre mondani, talán amit az Eruptions blog egyik bejegyző írta: "Watching Boris's video is a religious experience!". Íme:

Egy különleges élmény, egy páratlan video: Etna! Forrás: Boris Behncke

Etna, február 28 - kiteljesedés!

Rövidesen összefoglaljuk az elmúlt napok eseményeit, amik mindenképpen izgalmasak, hiszen 3 kráter is aktív az Etnán, köztük a Voragine, amely 1999 októbere óta nem működött! Addigi is érdemes megnézni egy 5,5 perces videofelvételt a tegnapi kisebb paroximális kitörésről és lávafolyásról - na persze, ezt ismét az Új Délkeleti Kráter produkálta!

Repül az izzó lávacafat, ki tudja hol áll meg... Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Nos, jöjjön a rövid összefoglaló! Etna Mamma éppen pihen, azonban ez nem így volt az elmúlt napokban! Az Új Délkeleti Kráter hatalmas lávaszökőkút kitörése után, február 27-én a Bocca Nuova és a Voragine kráter kezdett együtt működni. A Bocca Nuova esetében ez nem volt meglepő, mert korábban már adott életjelet, azonban a Voragine kráter 1999 októbere óta szunnyadt. Mindkét kráter stromboli-típusú, lávatűzijáték kitöréseket produkált, amit rögvest megelégelt az addig csendes Új Délkeleti Kráter és a kicsi megmutatta, hogy mekkorát tud szólni! Február 28-án délelőtt az alábbi show-műsort mutatta be:

Az idei 6. paroximális kitörés február 28-án. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Érdemes a hangszórót is beállítani és hallgatni a kitörés dübörgését!
A kitörés ismét jelentős hamuszórással járt, ami a tűzhányó keleti lejtőin lakók számára jelentett gondot, most már nem először, a vulkáni hamu befeketítette az utcákat. A február 23-i magasba lövellő lávaszökőkút kitöréshez szintén jelentős piroklaszt (robbanásos vulkáni kitörés során felszínre jutó vulkáni törmelékdarabok) szórás társult (a láva kevesebb volt a szokásosnál). Az erős szél északkelet irányba sodorta el a vulkáni anyagot és ott egy viszonylag szűk sávban záporoztak le a felszínre. A kitörés erősségére jellemző, hogy a krátertől mintegy 15 km-re is 10-15 cm nagyságú éles vulkáni salak darabok estek le. Mennyire látványosak, turistabarátok vagy mennyire veszélyesek ezek a kitörések? Nos, nehéz kiszámítani egy vulkáni kitörés lefolyását, még ha békésnek is tűnik. A február 23-i kitörés rendkívül látványos volt, remek fotók és videofelvételek készültek róla. Azonban mindazok, akik esetleg északkeletre helyezkedtek el a krátertől, bizony veszélyhelyzetbe kerülhettek volna a sűrű salakdarab hullás miatt. Egy aktív vulkán megközelítése tehát gondos felkészülést és előrelátást igényel, többek között fontos tisztában lenni az adott széliránnyal is (vulkánbemutatóink szerepjátékai során nem véletlenül van mindig egy meteorológus is a csapatban ;-)). Erről, aktív vulkáni kitörés megközelítéséről, vulkáni kitörés fotózásáról rövidesen talán részletesebben is írok.

Balra: Fekete vulkáni hamu borítja a vulkántól jó 20 km-re lévő Giarre utcáját a február 28-i kitörést követően. Forrás: Gaetano Giacca. Jobbra: A február 23-i paroximális kitörést követően a vulkáni "hamu-felhőből" kihullott bazaltsalak darabok a krátertől 14 km-re. Forrás: Enzo Sanfilippo.

A 3 kráter együttes működése arra utal, hogy kitisztult az Etna fő kürtője és ez még izgalmas eseményeket hozhat, akár mindhárom kráter együttes működését vagy adott esetben nagyobb erejű kitörést is. Ez az utóbbi a feltörő magma mennyiségétől és gáztartalmától függ. A robbanásos kitörés után még este is csordogált a láva a Régi és Új Délkeleti Kráter között felnyílt hasadékból kiindulva. Az Etnán tehát egyre több kürtő nyílik meg, érdemes ezek elhelyezkedését megmutatni, íme:

Balra: Az Etna központi kráterei: BN=Bocca Nuova, VOR=Voragine, NEC=Északkeleti Kárter, SEC=Délkeleti Kráter, ennek keleti oldalában alakult ki az Új Délkeleti Kráter. Forrás: INGV Osservatorio Etneo. Jobbra: Több mint 13 év után újra kitörés volt a Voragine kráterben! Forrás: Marco Restivo.

Frissítés (2013.03.03. 20:50)
Megjelent az Osservatorio Etneo rövid, képes angol és olasz nyelvű összefoglalója a február 27-március 2-i eseményekről.