A székelyföldi Csomád vulkánról - HírTV Zöld övezet riport

A székelyföldi Csomádon zajló vulkanológiai kutatásaink folyamatos médiaérdeklődés mellett zajlik.

Még volt, aki látta a legutolsó kitöréseket 32 ezer éve.... Fotó: Tusnádi Borvíz múzeum

Van-e bármi jel arra, hogy egy látszólag inaktív tűzhányó felébredjen és kitörjön? Kutatócsoportunk e kihívással végez tudományos munkát térségünk legfiatalabb tűzhányóján. A héten a HírTV Zöld övezet műsorának első részében - Wikonkál Norbert riportja előtt - kérdeztek minderről. Íme:

Le a mélybe - avagy lyuk a földben és a tudós szkepticizmusa

Megkezdődött az őszi félév, közben szervezzük a következő heti programokat, 8 előadással képviseljük a frissen indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportot a IV. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésen, készítjük elő a Jövő hídja rendezvény vulkánkitörését és új programokat állítunk össze a Kutatók éjszakájának Vulkán Napjára. Idő tehát rettentően kevés, pedig téma van bőven. A Tűzhányó blog Facebook csoportjának megígértem, hogy röviden írok a Bocca Nuova északi részén létrejött beszakadásos kráterről és az Etna 4 hónap nyugalom utáni feléledés jeleiről. Aztán, aztán jött egy újabb téma... Rövid időn belül második alkalommal keresnek meg egy olyan hírrel kapcsolatban, amelyet bár lehetett volna korábban gyorsan kommentálni, némileg tompítani, elmagyarázni a hátteret, azonban mégsem tettem, mert az értékes időt inkább másra osztottam be. A téma persze nem hagy hidegen, mert a tudomány és annak eredményeinek média tálalásáról van szó, azaz hogyan jelennek meg a tudományos eredmények a média világában? Haladjunk azonban sorrendben!
Az Etna ismét éledezik! Nyáron hagyott némi teret a turisztikai szolgáltatásoknak, nem rémisztette agyon az érdeklődő turistákat, nyugodtan tűrte a látogatókat, aztán szeptember elején úgy gondolta, hogy most már elég a szunyókálásból és mordult egyet. Szeptember 3-án, majd 5-én kidobott némi kőzúzalékot, kitisztítva a kürtőt, majd azóta időszakos lávatűzijáték kitörések zajlanak az Új Délkeleti Kráterben. Ez szép és izgalmas, azonban a szakembert sokkal inkább lázba hozza a Bocca Nuova kráterében zajlott események. Szeptember 7-én, az éppen a csúcsrégióban bóklászó Marco Tomasello túravezető arra lett figyelmes, hogy a Bocca Nuova kráter északi részén egy jókora üreg tátongott. A kráter alja az elmúlt hónapokban már lassan süllyedt azonban a mélyedés hirtelen alakult ki. Ezt beszakadásos kráternek nevezik, ami nem vulkánkitörés során alakul ki.

Az Etna Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter (balra) és annak helye egy 2013. június 10-én készült fotón (jobbra). Forrás: EtnaWalk

A beszakadásos kráterek létrejötte sok találgatásnak adott helyet. Többen úgy vélték, hogy a tápláló csatornában visszahúzódó magmatest felett keletkezett üreg omlik be. Azonban Chris Okubo és Stephen Martel vizsgálatai érdekes felvetéssel szolgáltak. A hawaii beszakadásos krátereket elemezve úgy találták, hogy azok szorosan kötődnek szerkezeti elemekhez, mint például a riftzónákhoz. Modelljük szerint ezek úgy alakulnak ki, hogy az akár több kilométer mélyen lévő üregek lassan felfelé vándorolnak úgy, mint a buborék az ásványvízben. A VolcanoWorld magyarázó ábráján a C betű egy 2-3 km mélyen lévő törést, magmacsatornát, arra merőleges vetületet jelent. Az üreg felett beomlik a kőzettest, ezzel az üreg egyre feljebb mászik, mígnem eléri a felszínt és ott egy kör alakú, meredek falú beszakadás alakul ki. A hawaii beszakadásos kráterek esetében ez a modell úgy tűnik működik, de ne feledjük a természet sokszínűségét, nem feltétlenül biztos, hogy mindenre ugyanazt a modellt lehet ráhúzni. Egy izgalmas kérdés, vajon mit jelent a Bocca Nuova kráterében létrejött beszakadásos kráter. Ezt talán a következő napok, hetek vagy hónapok eseményei válaszolják meg!

A beszakadásos kráter létrejötte a néhány kilométer mélyen kialakult üreg felfelé mozgásával. Forrás: VolcanoWorld

Figyelemre méltó, hogy mindeközben 4 hónap csend után újra vulkáni működés figyelhető meg az Etna csúcsterületén élvő kráterekben. Az elmúlt napokban szórványos stromboli-típusú lávatűzijáték kitörések zajlottak az Új Délkeleti Kráterben. A vulkanológus természetesen figyel, mint a horgász, amikor kapás van: ez valamit jelenthet! Azonban jelenleg még nem tudni ez vajon egy újabb vulkáni kitörési fázis előjátéka vagy az úszó mozgása abbamarad és a hal továbbáll... A figyelem viszont jogos, mert ki tudja?...

Ismét lávatűzijáték az Új Délkeleti Kráterben. Forrás: Marco Restivo, EtnaWalk

Nos, merüljünk tovább a mélybe! Mit jelent a szakember szkepticizmusa? Talán kérdezhetik, miért nem szólaltam meg, amikor a média tele van a tűzhányókról szóló bombasztikus hírrel: megtalálták a Naprendszer egyik legnagyobb vulkánját, avagy felfedezték a világ legnagyobb vulkánját, sőt mi több megtalálták a Föld legnagyobb vulkánját és jaj, bizony eljött a nap, amikor előkerült a világ legnagyobb vulkánja (hogy hol a búbánatban volt eddig, hogy nem találtuk...)!! Remek, nos akkor kérem szépen hol vannak a vulkanológusok és miért nem gyújtanak örömtüzet e nagy felfedezés kapcsán, miért nincs velük a híradó, hogy akkor most hogyan változik meg a világ e nagy felfedezés kapcsán? Miért nem írt erről egy árva szót sem a Tűzhányó blog?
Hölgyek és urak! A kutatók szkeptikusak! A kutatók többsége olyan, akik állandóan gyűjtik a megfigyeléseket és adatokat, hogy abból aztán következtetést vonjanak le, modellt alkossanak. Az adatok, a megfigyelések fontosak - ezek a téglák. A modell, maga a ház. Ha a téglák nem megfelelőek, akkor a ház összeomolhat. Ezért jól meg kell építeni a házat, ezért jól alá kell támasztani a tudományos modellt - ez a mi életünk. A tudós élete az örök szkepticizmus - vajon minden tégla a helyén van, vajon állni fog a ház? Kell még gyűjteni újabb adatot, kell még újabb adag tégla a házhoz? Persze sokakat nem érdekelnek a téglák, csak a ház álljon, csak az a fontos! Hú, de ragyogóan néz ki, milyen merész! Aztán ki tudja meddig áll - sőt kit is érdekel egy idő múlva... Mi szakemberek, legalábbis a többség, igyekszünk időtálló házat építeni, jól megválogatni a téglákat, akár úgy, hogy megvitatjuk másokkal, vajon ez biztos jó helyen lesz, ez az ami kell nekünk? Olyan modelleket igyekszünk alkotni, amire akár lehet tovább is építkezni. Hát akkor mi is a baj ezzel az "óriási vulkánnal". Nos az, hogy nem látjuk benne a téglákat! A ház jól néz ki, eladható, sokan rámozdulnak, de vajon állni fog-e tartósan? Szerencsére nem vagyunk egyedül. Erik Klemetti és Dougal Jerram, kiváló vulkanológus kollégáim is megszólaltak e témában, azonban talán nem véletlenül nem őket idézve jelennek meg a médiahírek, mert kiderül a ház talán nem is olyan szép, mint ahogy mondják...

Ez a Föld legnagyobb tűzhányója? Jól néz ki, de biztos?.... Forrás: Sager és munkatársainak tanulmánya

William Sager és munkatársainak következtetései, amit a Nature Geoscience folyóiratban publikáltak természetesen figyelem felkeltők. Azonban korántsem hívnám jól megalapozott modellnek, inkább spekulációnak, jó esetben hipotézisnek. Mi a gond vele? Egyrészt a tanulmány írói messze nem támasztják alá, hogy valóban egyetlen hatalmas vulkánt találtak. Nem tudni, hogy mennyi idő alatt épült fel ez az irtózatos mennyiségű lávaösszlet, nincs bizonyíték arra, hogy ez egyetlen kürtőből származott, azaz semmi alapja nincs annak, hogy ez valóban egyetlen tűzhányó... Sőt, a megállapítás ellentmond annak, amit ismerünk a hatalmas kiterjedésű kontinentális platóbazalt területekről. Ott úgy gondoljuk, hogy a lávaöntés hosszú repedések, hasadékok mentén zajlott és aztán mindent elborított a többszáz méter vastag lávatakaró. A víz alatt persze sok minden másként történik. Az biztos, hogy ekkora mennyiségű lávatömeg kialakulásához az kell, hogy nagyon nagy intenzitással törjön a felszínre a bazaltos magma. Vélhetően azonban ez nem egyetlen egy ponton, nem egyetlen egy kürtőn keresztül történhet, hanem hosszabb, akár több tíz kilométer hosszan megnyíló hasadékok mentén. Így sokkal inkább elérhető az a kitörési intenzitás (adott idő alatt felszínre kerülő magmamennyiség), ami ahhoz kell, hogy ilyen vastag és ilyen kiterjedésű lávatömeg kialakuljon. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Sager és csapata hiábavaló munkát végzett! Sőt, munkájuk úttörő kezdeményezés! Nagyon keveset tudunk ugyanis ezekről a hatalmas víztömeg alatt húzódó kiterjedt, a kontinentális területen lévő, azaz a szibériai vagy a Parana és Etendeka platóbazalt területekkel vetekedő vulkáni térségekről. Hogyan alakultak ki, hogyan épülnek fel? - ezek a kérdések valóban megdobogtatják a vulkanológus szívét! Addig is azt kell mondanunk, hölgyek és urak, a ház még nincsen kész, azonban a téglák, amiket rakunk egymásra nagyon fontos lépcsőfokok a megismerés ösvényén - kísérjék figyelemmel munkánkat, mert ebből egy remek ház lehet! Csak idő előtt el ne kiáltsuk!

Európa földrengés veszélyeztetettsége. Az ábra a maximális vízszintes gyorsulás értékeket mutatja. 0.2-0.5 érték nagyjából megfelel 6-os magnitúdójú földrengésnek az alapkőzet mínőségétől függően. Forrás: SHARE projekt

Botorság, mertem nem sokkal korábban mondani - és megint az a fránya szkepticizmus! Néhány hete az borzolta fel a kedélyeket, hogy a francia Le Monde lapban közölték: Minden eddiginél nagyobb földrengések várhatók Európában a következő évtizedekben! Igen, ezt egyetlen szóval reagáltam le a Kossuth rádió riporterének. Mert senki nem tudja megjósolni, mi több előre jelezni, hogy a jövőben mekkora földrengések és hol pattannak ki!!! A kategorikus állítás viszont veszélyes, mivel félelmet kelthet. Romániában, de Törökországban is nagy ijedelem fogadta a hírt. Déli szomszédunknál még egy lapáttal is rátettek: szakértőkre hivatkozva már ebben az évben nagy földrengést jeleznek előre a Vráncsa térségben. Botorság ilyet állítani, még akkor is ha van valamennyi esélye, hogy ez valóban bekövetkezik. De mikor, hol és mekkora lesz ez a rengés? Ez az, amit senki nem tud megválaszolni! Félelemkeltés? Nos, maga a térkép nem újdonság a szakember számára. Ismerjük hol vannak a földrengés veszélyeztetett területek és azt is tudjuk mi ennek az oka. A tanulmány eredménye nem ebből a szempontból fontos. Nem azzal kell ijesztgetni a jó népet, hogy nagy eséllyel a következő évtizedekben a történelmi időket meghaladó erősségű földrengések söpörnek végig Európán! Az üzenet az, hogy igen, tudomásul kell venni, hogy vannak földrengés veszélyeztetett területek és ott erre fel kell készülni. Sosem lehet tudni, mikor jön az a nap! De felkészülni lehet! Leginkább tájékoztatással, gyakorlással, földrengésbiztos épületekkel.
Hölgyek és urak, sose feledjük: a lényeg a részletekben van! Nem biztos, hogy az annyira figyelem felkeltő, nem biztos, hogy az annyira ragyogó házat mutat! De a téglák! Igen, a téglák azok, amik a házat hosszú életűvé teszik!

Nem hoz jégkorszakot még egy hatalmas vulkánkitörés sem!

Könnyű földtudományi témában „színes”, megborzongató hírt közreadni, hiszen hazánkban olyan mértékben háttérbe van szorítva a természetföldrajzi oktatás, földtani pedig egyáltalán nem létezik, hogy tulajdonképpen kontrollálatlanul jelenhet meg szinte akármi ebben a témában. Ehhez csak valahol a világban meg kell jelenni egy hírnek, hivatkozva mondjuk csak egyszerűen tudósokra vagy japán, brit, amerikai, esetleg éppen osztrák tudósra és akkor már igyekeznünk kell ezt a magyar médiába is átvenni. Így lesz aztán hátborzongató jövendölés szupervulkáni kitörésről, ráadásul Európa szívében, egy adott vulkán, mondjuk a Fuji küszöbön álló kitöréséről, a széndioxid egyedülálló szerepéről a klímaváltozásban és így tovább...
Nos, ezen a hétvégén sem maradtunk ilyen hír nélkül! Az MTI híradását több média átvette, természetesen hangzatos címekkel: „Hatalmas vulkánkitörést jósol a tudós”, illetve „Jégkorszakot hozhat egy hatalmas vulkánkitörés”. A hír alapja Wolfgang Vetters a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusának előadása a bécsi Természettudományi Múzeumban. A valósághoz hozzátartozik, hogy Dr. Vetters nem vulkanológus, mégcsak nem is vulkáni kőzetekkel foglalkozó szakember (egyébként a Salzburgi Egyetemen ismereteim szerint nincs is ilyen intézet, Vetters feltehetően a Földrajzi és Földtani tanszéken dolgozik), kérdés, hogy előadásában milyen módon és milyen adatok alapján érintette a kérdést.

A 74 ezer évvel ezelőtti Toba kitörés vizionálása a BBC ismeretterjesztő filmjében. Ez volt az elmúlt 100 ezer év legnagyobb vulkánkitörése, de ez sem indított el jégkorszakot!

Maga a hírről csak röviden:
1. Vulkánkitörés nem okoz jégkorszakot! Ismereteink szerint nem járt sem a Tambora 1815-ös kitörése (az a 14. és 19. század közötti ún. kis jégkorszak vége felé történt, a vulkáni működést követően 1816-ban nyár-nélküli év volt, de a hatás nem tartott tovább néhány évnél), sőt az elmúlt időszak legnagyobb vulkánkitörése, a Toba 74 ezer évvel ezelőtti szupervulkáni működése sem indított el jégkorszakot! Ugyancsak nincs bizonyíték arra, hogy akár a Yellowstone akármelyik hatalmas vulkánkitörése vagy a Taupo vulkáni terület nagy vulkánkitörései okoztak volna számottevő, évtizedes időléptékű változást a klímában! Nincs kétség afelől, hogy bizonyos vulkánkitöréseknek lehet hatása a klímára, okozhatnak globális hőmérsékletcsökkenést, azonban ez legfeljebb néhány évig tart és messze nem indítanak el jégkorszakot!
2. "A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés." idézik az osztrák geológust. Elnézést, de nem tudok mást mondani rá, hogy BADARSÁG! Nincs arra utaló adat, hogy a földrengések száma vagy erőssége növekedne, nem beszélve arról, hogy ezeknek SEMMI KÖZE nincs a vulkáni működéshez, ezek messze nem kapcsolódnak vulkánok alatti folyamatokhoz. Mindkét földrengés tisztán lemeztektonikai okokkal magyarázható, ezek nem indítottak be sehol sem vulkáni működést és nem fognak a jövőben sem!! Amennyiben lesz, mert lehet, nagyobb vulkánkitörés akár Indonéziában vagy Új-Zélandon, az nem e földrengések miatt fog bekövetkezni!
3. Ezt követően újabb idézet Vetterstől: "A földrengés azt jelenti, hogy a kontinentális kéregben feszültség lépett fel, amely bármikor okozhat vulkáni tevékenységet. Krisztus után 63-ban Pompejit földrengés rombolta el, 79-ben pedig kitört a Vezúv. A földkőzetek és a vulkáni aktivitás összefüggésének ez a leghíresebb, ám korántsem az egyetlen példája". Csak visszafogottan tudom ismét kommentálni: BADARSÁG! A vulkáni működés természetszerűen együttjár földrengéssel, de ez NEM jelenti azt, hogy a földrengésekhez egyértelműen vulkánkitörést kell társítani! Erre semmi, de semmi bizonyíték nincs, akárhogy is igyekeznek néhányan ezzel riogatni! A Vezúv esetében zajlott 63-as földrengés és 79-es vulkánkitörés között sincs egyértelmű kapcsolat! Kérem szépen, 16 év zajlott le a két esemény között, a térség alapvetően földrengés veszélyes tektonikai okokból is. A két esemény között ok-okozati összefüggés biztosan nincsen, azaz semmiféle példát, bizonyítékot nem jelent!
4. Végül, jön egy aktuális fordulat: "a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat". Huhh, azaz az emberi beavatkozás miatt ismét jön a felmelegedés és ebben ismét csak egyetlenegy gáz, mégpedig a széndioxid a felelős... Megmosolyogtató, hogy egy nagy vulkánkitörés vizionálása után miért is kell a széndioxid-klímaváltozás kérdés felé elhajózni, meggyőződésem, hogy mindaddig, amíg CSAK a széndioxid kibocsátás számlájára írjuk a klímaváltozást, addig nem fogunk előrelépni a globális felmelegedés megértésében!

Zárógondolatok: Úgy gondolom, hogy meg kell szólalni minden olyan esetben, amikor félretájékoztatás történik! Meg kell szólalnom akkor, amikor vulkánkitörésekkel riogatják a gyanútlan olvasót! Vulkánkitörések voltak, vannak és lesznek a jövőben is. Köztük voltak és lesznek olyanok is, amelyek jelentős hatást fejtenek ki a környezetre. Azonban, rendkívül károsnak tartom, ha szakmailag megalapozatlan hírek jelennek meg, amelyek téves képzetet okoznak az emberekben. Tudnunk kell, hogy a vulkánkitörések komoly potenciális veszélyt hordozhatnak, azonban ha folyamatosan badarságokat önt a média az emberek felé, akkor ez nem más mint népbutítás! Mi lenne, ha a hírekben kondenzor helyett kompresszort írnának, ha az almára körtét mondanának? Emberek, mi a Föld nevű bolygónk élünk! Ha nem ismerjük jól a természeti folyamatokat, ha mindezekről tévedésekkel teli hírek jelennek meg, akkor mit kezdünk majd egy minden bizonnyal valamikor bekövetkező, környezetre is kiható természeti eseménnyel, a döntéshozók mennyire lesznek képben, hogy ezek milyen hatással lehetnek a társadalomra, ezekre hogyan kell és lehet felkészülni? Társadalmunk egyik kétségtelenül nagy, és nem kellően felismert problémája, hogy egyre sebezhetőbbé válik a - nem kellően ismert - természeti folyamatokkal szemben (l. a 2 évvel ezelőtti eseményeket, amikor egy nem túl jelentős vulkánkitörés okozott némi káoszt Európában...)! Nos, szeretnénk valóban tudni mi vár ránk vagy boldogok vagyunk a meseszerű, hátborzongató badarságokkal?...

Szupervulkánoktól a megaszökőárig és a baljós mérföldkő

Sikamlós terület, ahol a szakembernek talán még nehezebb megállni, mint bárki másnak: mit mondjunk egy adott esetben, amikor kiderül, hogy lehetnek a Földön akár óriási vulkánkitörések, ahol benne van a pakliban, hogy egy sziget oldala bezúdul a tengerbe és hatalmas szökőárat indít el és természetesen ott van a mindennapokban elénk táruló kérdés, a globális felmelegedés és ennek oka. Az elmúlt napokban több ezekhez kapcsolódó hír jelent meg, a címeket olvasva bizony hátborzongató üzenettel: "Milliókat ölne meg egy óriás szökőár Európában", "Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?", "Óriás szökőár fenyegeti Európát?" és "Baljós mérföldkőhöz érkezett az emberiség" - Te jó ég, mit is mondjak ezek után gyermekeimnek, mi lesz a jövőjük? Előre jelezhetők a katasztrofális természeti események, és hol van a szakember felelőssége?

Mega-szökőár! Részlet a BBC filmjéből. Forrás: BBC

A legfrissebb hírt egy esetleges óriási szökőár (ún. mega-tsunami) kialakulásáról a BBC közelmúltban sugározott ismeretterjesztő filmje indította el, a film már megtekinthető a YouTube videomegosztón is. Peregnek a filmkockák, a szakembernek kissé lassan és őszintén szólva már némileg unalomba fullad a bemutató, amikor már vagy 16-szor érkezik a hatalmas vízfal a gyanútlan néző felé, persze a kérdés folyamatosan ott lebeg: mi ennek a valóságtartalma? Déjà vu-érzés fog el, bő egy évtizede hasonló élményt adott a szintén BBC által forgatott dokumentum film, ami először vetette fel a szupervulkánok létét. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a mostani BBC film nem új dolgot tár a nézők elé. 2000-ben már forgattak egy filmet Simon Day brit geológussal, aki közzé tette friss megfigyeléseit, miszerint a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének déli oldalán húzódó hegyhát olyan mértékben meggyengült, hogy egyszer nyugati oldala leomolhat és a tengerbe zúduló több köbkilométer térfogatú anyag hihetetlen nagy szökőárat indíthat el. A téma újbóli felvetésének aktualitása nem ismert, kérdés, hogy lesz-e ennek hasonló hatása, mint a Szupervulkánok c. dokumentum filmnek. Lehet vitatni az elnevezést, lehet vitatni az ezzel kapcsolatos félelemkeltés hullámot, azonban egy tény: a film felhívta a figyelmet a vulkáni működés esetleges katasztrofális következményeire és a vulkanológiában is felerősítette a nagy vulkáni rendszerek behatóbb vizsgálatát. Természetesen az alapkérdés az, hogy meddig lehet kordában tartani, meddig lehet tudományos alapon, józanul kommentálni ezeket a kis valószínűségű, de nagy impaktú természeti folyamatokat?

La Palma sziget déli oldalán egy meredek oldalú hegyhát (Cumbre Vieja) húzódik, amelynek központi gerincén vulkánok ülnek. Az olykor hasadékképződéssel is járó vulkáni kitörések gyengíthetik az instabil oldalt, ami a jövőben a tengerbe zúdulhat. Forrás: Bill McGuire és munkatársainak tanulmánya, jobbra a Cumbre Vieja vulkánokkal tagolt gerincének egy részlete

A jelenlegi tudásunk szerint vulkáni kitörésekhez kapcsolódó hatalmas hegycsuszamlások nem elképzelhetetlenek. A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörése erre emlékezetes példát adott és átformálta a vulkanológusok ismeretanyagát is. Az ezt követő vizsgálatok kimutatták, hogy például az Andokban lévő magasba tornyosuló vulkánok mintegy 75%-a átesett hasonló katasztrofális hegyoldal leomlás folyamatán! Hasonló eredményre vezettek az óceáni vulkáni szigeteken zajló kutatások. Az Indiai-óceán területén található aktív vulkáni sziget, a Réunion délkeleti részén fekvő Piton de la Fournaise tűzhányón egy hatalmas karéjos sebhely látható, ami egy hatalmas lejtőösszeomlás során alakult ki. A hawaii Kilauea vulkánon nem véletlenül van két hosszú hasadékrendszer, a sziget délkeleti oldala éppen csúszik lefelé az óceánba. A Kanári-szigeteken pedig szinte minden szigeten volt már egy vagy több hatalmas lejtőösszeomlás. Ezek pedig óriási szökőárakat indíthatnak el. La Palma sem kivétel, itt azonban úgy tűnik éppen alakul ki egy ilyen helyzet, egy instabil lejtő kialakulása. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulnak a gerincen zajló vulkáni működések és az ehhez kapcsolódó magma felnyomulások repesztő hatásai. Nem kell azonban rögtön pánikba esni, ha esetleg a közeljövőben ismét lesz egy ilyen vulkánkitörés! Valószínűleg még hosszú időnek, sok-sok további repesztő eseménynek kell bekövetkeznie, hogy meginduljon a hegyoldal. Ennek előjeleit pedig vélhetően észlelni fogják a szakemberek! Egy biztos, az elmúlt vulkáni események ismétlődésének időbeli számadatai ebben nem adnak támpontot!

Balra: A Kanári-szigetel és Hawaii szigetek szinte mindegyike átesett már hatalmas lejtőösszeomlás eseményén. Forrás: Juan Carlos Carracedo, jobbra Fuerteventura szigetén egy egykori lejtőösszeomlás után visszamradt sebhely

Kis valószínűségű, de nagy impaktú, katasztrofális következményekkel járó természeti folyamatok: nem volt ilyen még az emberiség történetében, nincs példa ilyenre, nincs tapasztalat - akkor ilyen csak a fantáziában létezik, akkor ezek csak a tudósok elméletében jelennek meg? Nos, itt kell leszögezni: ahogy az előbbiekben bemutattam, ilyen események a Föld életében már számos alkalommal voltak és nincs kétség afelől, hogy ilyenek a jövőben is lesznek! Lesz majd szupervulkáni kitörés, lesz majd hatalmas hegyoldal beszakadással járó mega-szökőár! Az embereket természetesen az foglalkoztatja, hogy vajon a mi életünkben vagy gyermekeink életében fog ez bekövetkezni? Ha igen, akkor ez előrejelezhető lesz? Egyáltalán kell-e ilyen kérdésekkel foglalkozni vagy ezek nem többek, mint magazinok, hírportálok színes, meghökkentő, megborzongató híranyagai? A válasz nyilvánvalóan nem lehet egy egyszerű igen vagy nem. Nem lehet pontosan előrejelezni földrengést, nem lehet előrejelezni pontosan vulkánkitörést, nem lehet előrejelezni katasztrofális hegyomlást, de... ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes ezekkel foglalkozni. Sőt, ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes akár ilyen eseményekre is stratégiát kidolgozni! Habár nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor, hol és mekkora vulkánkitörés lesz, azért ennél többet tud és tesz a vulkáni veszély előrejelzés, azért ennél többet tudnak a vulkanológusok. Számos példa van arra, hogy vulkanológusok pontos munkája és időben hozott döntéseik hogyan védték meg tízezrek életét! Jelen tudásunk szerint azt mondhatjuk, hogy igen, egy különlegesen nagy vulkánkitörés vagy akár egy lejtőleomlás előjelét is jóval az esemény bekövetkezése előtt már észlelhetjük és ha nem is napra pontosan, de előre látható lesz, ha egy ilyen esemény közeleg.
De mit tehetünk addig, amíg nincsenek ilyen közvetlen jelek? Ne is beszéljünk ezekről a lehetséges folyamatokról? De, szükséges és úgy vélem, hasznos a BBC ebbéli tevékenysége is! Azonban néhány dolgot látni kell: (1) Ne higgyünk a hírmagazinok szalagcímeinek! Ezek az esetek nagy többségében sajnos a félelemkeltésre, a borzongáskeltésre irányulnak, mert így lesz jól eladható a hír. (2) Ne a hírmagazinokban megjelenő kommentárok befolyásolják döntéseinket! Senki se mondja le például az esetlegesen tervezett La Palma útitervét és véletlenül se mondja le senki bármelyik Kanári-szigetekre tervezett útját! (3) Látni kell azt is, hogy az emberek nagy többségének földtudományi ismerete nem elegendő ahhoz, hogy az ilyen híreket átlássa, megértse. Látni kell azt, hogy a földtudományok, beleértve többek között a geológiát, geofizikát és természetföldrajzot is olyan ismeretek közvetítenek, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a természettel békében tudjunk élni és akár természeti katasztrófákra is megfelelően fel tudjunk készülni! Tisztelt döntéshozók, fogadják ezt végre el és kerüljön több geológia, több geofizika, több természetföldrajz és egyéb földtudomány a közoktatásba! (4) Végül látni kell azt is, amit már többször elmondtam, miszerint szűklátókörűség csak a legnagyobb katasztrófát okozó eseményekkel foglalkozni, mintha csak ezek veszélyeztetnék az emberiséget. Számos olyan potenciális természeti veszély, ezen belül vulkáni veszély is van, aminek megértése, aminek kommunikálása talán sokkal fontosabb, mert bekövetkezési valószínűségük jóval nagyobb, mint a fentiekben leírt eseményeké, hatásuk pedig nem lebecsülendő. Az pedig, hogy ez mely generáció életében fog bekövetkezni, azt nehéz megjósolni, mint ahogy senki nem gondolta volna a XIX. század elején, hogy egy vulkánkitörés alaposan felforgatja világot.

Balra a széndioxid levegőbeli koncentráció növekedése a Mauna Loa Obszervatórium mérései alapján. Forrás: Scripps Institution of Oceanography, jobbra pedig a globális átlaghőmérséklet változása 1880 óta. Bár a felmelegedés ténye kétségtelen, az elmúlt jó 20 évben az erősen növekvő trend megállt annak ellenére, hogy a széndioxid-koncentráció folyamatosan emelkedik. Forrás: NASA

Végül, nem mehetek el szó nélkül egy másik rövidhír kapcsán sem, miszerint valóban baljós mérföldkőhöz érkeztünk? Úgy is megfogalmazható a kérdés: vajon a globális felmelegedésért biztos, hogy csak a széndioxid a felelős? Vajon, valóban van egy kitüntetett széndioxid koncentráció érték, ahonnan aztán nincs visszaút? Bár a levegő széndioxid-tartalma valóban monoton nő, ráadásul olyan mértékben, ami eddig nem volt tapasztalható, mégis, az elmúlt jó 2 évtizedben nem emelkedett ezzel párhuzamosan a globális átlaghőmérséklet. Úgy vélem, felelőtlenség azt is állítani, hogy egy adott koncentráció érték elérésének visszafordíthatatlan szerepe van. Nem lehet tehát CSAK a széndioxid-koncentráción keresztül megérteni a globális felmelegedés okát és NEM lehet CSAK a levegő széndioxid koncentráció értékét kihangsúlyozni, csak annak visszaszorítását szajkózni és ebbe milliárdokat fektetni, amikor a környezetvédelemről és klímaváltozásról van szó. A földi rendszer, a földi légkör jóval bonyolultabb annál, hogy csupán egy vegyület szerepét emeljük ki! Ezzel elveszítjük más fontos hatótényezőkkel való foglalkozást és lehet, hogy ezzel nagyobb kárt okozunk, mint amit gondolnánk.

Nem fog kitörni "szupervulkán" Németországban!

Éppen készítem 2011 vulkáni kitöréseinek összesítését, amikor csörög a telefon és a rendszeresen jelentkező Class FM kedves hírszerkesztője köszönt rám, természetesen egy újabb vulkáni kérdéssel: "Okozhat-e ökológiai katasztrófát egy német szupervulkáni kitörés?" A hírről természetesen tudok, amit a - nem is tudom, hogy jó-e népszerűsíteni - a brit Daily Mail hozott le tegnap és hát természetesen rögtön megjelent, szinte szó szerint ugyanaz a - hogyan is fejezzem ki magam - butaság a hazai sajtóban is... Hát, azt hittem ezzel a témával nem is kell különösebben foglalkozni, annyira elrugaszkodott a valóságtól, de úgy tűnik lesz munkánk bőven ebben az évben is, hiszen 2012 elkezdődött! Most a Laacher-see kitörés megismétlődésével ijesztgetnek!

Nagyon röviden:
1. Németország területén nincsen szupervulkán!
A szupervulkán kifejezést a vulkanológusok egyre kevésbé használják érezvén azt, hogy ennek milyen hatása van a médiára. Az elnevezés egy BBC-Discovery Channell adás nyomán honosodott meg, ami a Yellowstone esetleges kitöréséről szólt. Ennek kapcsán valóban nagyobb figyelem fordult ezekre a hatalmas kitörésekre és a kitörések erősségét jelző VEI skálán a legmagasabb fokozatot elnevezték szupervulkáni kategóriának. Ez azt jelenti, hogy a robbanásos kitörés során több mint 1000 köbkilométer térfogatú vulkáni anyag (tefra) kerül a felszínre. Ez hatalmas mennyiség! A Laacher-see kitörés 12900 évvel ezelőtt "csupán" mintegy 6-10 köbkilométer mennyiségű tefrát dobott ki, ami bár önmagában jelentős térfogat, de messze nem szupervulkáni!

2. Az Eifel térsége valóban vulkanológiailag potenciálisan aktív, de nem várható katasztrofális kitörés!
Mit jelent azonban ez az állítás? Azt, hogy potenciálisan lehet e térségben vulkánkitörés, de az jóval kisebb nagyságú lehet, mint amit most a híradások üzennek! Az utolsó vulkáni működés az Eifel hegység nyugati részén található maar-vulkáni területen zajlott mintegy 10 ezer éve. Azaz nem a Laacher-see kitörés volt a legutolsó, ami egyébként az előzőektől kissé távolabb, az Eifel keleti felén található. Sok jel mutat arra, hogy az egykor látványos, és ritkán pusztító kitöréseket is produkáló területen akár még lehetnek újabb kitörések is. Azonban, ha lesz is ilyen akkor az feltehetően a nyugati-Eifelben zajlik majd és egy robbanásos, úgynevezett freatomagmás maar-vulkáni vagy egy látványos lávatűzijáték-szerű kitörés lesz, ami ijedelmet biztos fog okozni, de katasztrófát nem (inkább turistacsalogató látványosság lesz). A Laacher-see kitörés jelentős mennyiségű magmás anyagot juttatott a felszínre, ami után egy tál-alakú beszakadásos kaldera jött létre (ez maga a tó területe). Egy ilyen kitörés nem egyik napról a másikra következik be, hanem feltehetően sok-sok előjel után.

3. A "szupervulkánoknak" sincsen pontos kitörési ciklusaik!
Ugyanúgy, ahogy a többi vulkánnak sincs! Van, amikor úgy tűnik rendszeresen működnek, de többnyire nem lehet órát igazítani hozzájuk! Az olyan állítás miszerint idézem "ezek a tűzhányók pedig 10-12 ezer évente szoktak kitörni" minden alap nélküli (na ezt sikerült nagyon enyhén, de szépen megfogalmaznom!)!

4. Semmi hasonlóság nincs a Laacher-see vulkánkitörés és a Pinatubo kitörése között!
Ég és föld, vagy alma és körte és sorolhatnánk tovább! Nagyon-nagyon különbözött a két kitörés, nincs semmi értelme ezeket így összehasonlítani!

5. Hol vannak a híradásokban "idézett", az előjelzést adó vulkanológusok?
Természetesen sehol! Ez a legegyszerűbb módja az össznépi riogatásnak: "bizonyos kutatócsoportok", vagy jelen esetben "egyes vulkanológusok" ezt és ezt mondják. Olvasott bárki is neveket ehhez kapcsolódóan? Nem! De így jobban eladható egy színesnek tűnő hír, amit biztosan nagy örömmel olvasnak sokan, mert szeretünk borzongani! Szeretünk félni, szeretjük várni a világvégét! Az ilyen hír tehát érdekes (?) és sokakat kielégít! Igazán, ezek cáfolata már unalmas, hiszen miért jó letörni azt a szép várakozást hogy katasztrófa vár ránk! Bocsánat, én egy ilyen unalmas ember vagyok, ahogy nyilatkoztam "nem kell egy hatalmas sötét ördögöt a falra festeni, elég egy kicsit is". Azaz nem jó ilyen hírekkel félrevezetni az embereket, igazán vannak valóban olyan jövőbeli veszélyes természeti események amelyek bekövetkezése sokkal valószínűbb és talán jobb azokra felkészülni, jobb azokkal foglalkozni. Azonban ez nem egy össznépi riasztgató játék formájában történhet, hanem szakmailag megalapozott tanulmányokkal, elemzésekkel. Ez talán nem annyira színes hír, de talán egyszer hasznosabb lesz...

Hűha, itt vulkánkitörés lesz?

Lesz vagy nem lesz? Ez nem mindig egyszerű kérdés, még olyan tűzhányók közelében sem, mint az Etna! Európa egyik legaktívabb tűzhányója az idei évben már többször is hallatott magáról. Eddig négy alkalommal szórakoztatta a közeli és távoli vulkánszerelmeseket, közben pedig csiki-csukit játszik. Mikor lesz a következő látványos lávaszökőkút és lávatűzijáték? Mikor rohanjunk fényképezőgéppel és filmfelvevővel az Etnára? Mikor tartsuk szemünket valamelyik Etna webkamerán? Lehet, hogy már ma éjszaka történni fog valami!

Látványos lávaszökőkút kitörés az Etna legutóbbi, május 12-i kitörése során. Forrás: Radio Studio 7 webkamera Mikor látunk újra hasonlót? Ma éjszaka, vagy a következő napokban?

A földremegések intenzitása növekszik, június vége felé a Bocca Nuova kráterében történtek kisebb robbanásos kitörések, amelyekben még nem jelentek meg a magma darabjai (jobbára csak idősebb kőzettörmelékek repültek a felszínre, a freatikus kitöréseket azonban feltehetően a felszínközeli magma hőhatása okozhatta), eközben erős gázkiáramlás volt tapasztalható. Tegnap délután óta aztán a Délkeleti kráter keleti oldalából is robbanások hangja hallatszott és a mai napon már kisebb stromboli-jellegű lávatűzijáték kitörések is történtek! Hasonló események előzték meg ebben az évben három paroxizmus kitörést is, azaz jó eséllyel jelezhető előre, hogy bármikor újra kitörhet az Etna! Aki szeretne vulkánkitörést látni, hát akkor most figyeljen!...
Hacsak,... hacsak, a tűzhányó királynő meg nem gondolja magát és jót kuncogva, ismét visszavonulót fúj. Mindenesetre, most érdemes lenne akár egy nagyobb pénzösszeget tenni valamelyik londoni fogadóirodában az Etna kitörésére. De mondjuk, ki merne arra fogadni, hogy holnap az izlandi Hekla fog kitörni? Ez már azért kockázatosabb, hiszen a Hekla kitörése előtt nem ad előjeleket! Legfeljebb fél órával, egy órával a kitörés előtt pattannak ki figyelmeztető földrengések a tűzhányó alól! Ami azonban már évek óta, a legutolsó, 2000-ben történt kitörés óta megfigyelhető, az a tűzhányó folyamatos feldomborodása, ami azt jelenti, hogy nő a feszültség a vulkán alatt, a magma egyre inkább nyomja fel a hegyet!

A Hekla "lélegzése". A Hekla felszíne az 1991-es és 2000-es kitörése előtt is folyamatosan domborodott felfelé. Ma már nagyobb mértékben nőtt a felszíne, mint az elmúlt időszakok kitörései előtt! Forrás: Erik Sturkell és munkatársainak tanulmánya Mi lesz ebből?

A Hekla az elmúlt fél évszázadban nagyjából 10 évente tört ki, utoljára 2000-ben volt kitörése... Tehát?... Benedikt G. Ofeigsson és munkatársai egy idén megjelent tanulmányban körvonalazni tudták a Hekla alatti magmatározót. De, mikor indul el a magma és ha elindul, akkor mi lesz? Leadbetter és Hort 2011-ben megjelent tanulmánya az esetleges vulkáni hamufelhő terjedését modellezte, De ki mondja meg, hogy mikor fog kitörni a tűzhányó?
A vulkanológusok, a szakemberek vállán nyilvánvalóan nagy a felelősség. Mit lehet nyilatkozni? Kell-e egyáltalán nyilatkozni? Egy tűzhányó várható kitörésének felvetése figyelmeztetés vagy félelemkeltés? Kell-e beszélni arról, hogy akár hosszan szunnyadó vulkánok is kitörhetnek, vagy akár most békésnek tűnő tájakon, mint például Arizona, Idaho, Nevada, vagy éppen Közép-Olaszország, a németországi Eifel, a francia Auvergne esetleg Ausztrália délkeleti részén lévő területeken vagy Auckland városában nyílhat meg a föld és robbanhat ki magma? A média, különösen az elmúlt évben érzékenyebben reagál az esetleges vulkáni működésekre és a még esetleg visszafogott szakértői előrejelzéseket is felpörgetve tálalja a katasztrófa-várásban felizgult olvasó elé. Erre jó példa a napokban megjelent hírzuhatag arról, hogy az ausztráliai Victoria térségben bármikor bekövetkezhet egy vulkánkitörés! Nos, erre egy penny-t sem tennék fel az angol fogadóirodában! Erre az eseményre bizonyára nem kerül sor sem holnap, sem holnapután, de azért nincs kizárva, hogy valamikor bekövetkezhet. Évszázadok, évezredek, vagy év-tízezredek múlva? Ezt már képtelenség megjósolni, olyannyira mint egy földrengés idejének bekövetkeztét! De, azért emlékezzünk arra is, hogy a kukoricaföldjén rendszeresen dolgozó mexikói Dionisio Pulido sem gondolta volna, hogy egyszer nem kukorica, hanem egy tűzhányó nő ki a földjén (aztán 1943. február 20-án mégis bekövetkezett ez a hihetetlennek tűnő esemény). Tehát, azért bánjunk csínján azzal is, aki látszólag farkast kiállt és a még valóban teljesen túlzó, sőt mi több már-már "nevetséges" híradások mögött is azért lássuk meg azt, hogy a Föld egy "élő" bolygó, ahol voltak, vannak és lesznek vulkánkitörések és ki tudja nem a mi életünkben következik be egy olyan "váratlan" esemény, aminek korábban évezredekig nem volt előzménye. Nem félni kell tehát, hanem ismereteket gyűjteni és akkor nyugodtabban, hátradőlve olvashatjuk akár a Yellowstone-ról, akár a Victoriáról szóló vulkáni hírkacsákat, tudva azért azt, hogy az ördög nem alszik... Addig is, érdemes megismerni Victoria gyönyörű, és geológiai értelemben vett fiatal (!) vulkáni képződményeit, mindazonáltal ha fogadni kell, akkor persze én inkább az Etna közeli kitörésére tennék fel pénzösszeget!...

A Mt. Schank az ausztráliai Victoria államban: az ép vulkáni forma egy kb. 5000 évvel ezelőtti kitörés emléke!

A tudósok, szakemberek felelőssége 2. - Mi jelezhető előre, mit mondhat egy szakember?

Legutóbb a tudósok és szakemberek felelősségéről írtam, arról, hogy sokszor milyen nehéz döntési helyzetbe kerülnek, amikor következtetéseiken emberek élete múlik, illetve milyen eszközökkel tisztázhatnak vitás kérdéseket. Sajnos a döntéshozók sokszor félreértelmezik a szakemberek felelősségét, amire most sajnálatos példát látunk Olaszországban. A történet pedig folytatódik, az elmúlt héten több olyan hír is megjelent, ami ehhez a témához kapcsolódik.
Clive Oppenheimer, neves brit vulkanológus tegnapelőtt a következőket mondta: "Ebben az évszázadban 1:500 az esélye annak, hogy egy "szupervulkán" kitörjön". Oppenheimer a továbbiakban még ennél is továbbment: "az idei nagy japán földrengés akár 1000 km-es körzetben beindíthat egy vulkánkitörést;... valószínűsíthető, hogy a következő fél évben a márciusi földrengés miatt vulkánkitörés lesz Japánban!" Oppenheimer rögtön a támadások kereszttüzébe került, számos szakember is azzal vádolta, hogy nyilatkozata megalapozatlan, félelemkeltő és csak új könyvét akarta ezzel reklámozni. Ezzel kapcsolatban egy néhány évvel ezelőtti történet jutott eszembe: 2005-ben egy OTKA kutatási pályázatot adtam be a következő címmel: "A Kárpát-Pannon térség 1 millió évnél fiatalabb vulkáni képződményeinek vizsgálata. Van-e vulkáni veszély térségünkben?". Már a kérdésfelvetés is kiütötte a biztosítékot számos kollégában. A pályázatot elutasították, alapvetően a "megalapozatlan, pánikkeltő" kérdésfelvetés miatt, az egyik bíráló pedig a következőt írta: "Hogy ironikus legyek, bízom benne, hogy nem gondolják a szerzők komolyan, hogy a Budapest Airport akciócsoportot kelljen hogy felállítson egy esetleges vulkáni hamufelhő megjelenése esetén a légiirányítás biztonságának biztosítására." Nos, 2010 tavaszi eseményeit ismerjük...
Visszatérve a mostani esetre, az a kérdés, hogy egy szakember felvethet-e olyan kérdéseket, hogy a jövőben milyen természeti csapással kell majd szembenézni? Hol van a határ, ami még megengedhető egy tudósnak? Hol kezdődik a félelemkeltés és meddig tart a megalapozott véleménynyilvánítás? Clive Oppenheimert nem úgy ismerem, aki megalapozatlan kijelentésekre ragadtatja magát csak azért, hogy népszerűségét növelje. A közelmúltban visszafogott, elgondolkodtató véleményt adott közre a Grimsvötn vulkáni hamufelhőjének terjedése, a szakembereket ért támadások kapcsán. Amire mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy tegnapelőtti nyilatkozatában egyszersem állította azt, hogy ez vagy az fog történni. Mindenesetben hozzátette a bekövetkezés valószínűségét. Ez azt is jelentheti, hogy az előrejelzett esemény akár egyáltalán nem fog bekövetkezni, annak ellenére, hogy korábbi megfigyelések, adatok erre utaltak. Egy szakember sohasem állíthatja, hogy egy természeti esemény be fog következni, csak annyit mondhat, hogy bekövetkezhet. E között pedig van különbség!

A térkép a március 11-i japán földrengés helyét és 166 5,5 magnitúdónál erősebb utórengés epicentrumát mutatja május 20-ig. A melegebb színek az időben közelebbi eseményeket jelzik. A jel nagysága a rengés magnitúdójával arányos. Forrás: WHOI, az USGS térképe alapján.

Ugyancsak a napokban adta közre a neves Woods Hole Oceanographic Institution azt a közleményt, miszerint számos neves szeizmológus szerint a márciusi Tohoku földrengést követően nőtt Japán földrengés veszélyeztetettsége! Hát, ez is olyan kijelentés, amit esetleg sokan úgy gondolnak, hogy túlmegy egy határon. Pedig Shinji Toda, Jian Lin és Ross S. Stein neve biztosítéknak tűnik arra, hogy nem vaktában beszélnek. A tudósok megjegyzik, hogy még sosem volt olyan kivételes alkalom, hogy egy nagy erejű földrengés természetét és a környezetre gyakorolt hatását nagy részletességgel vizsgálhassák. Most a 9.0 magnitúdójú Tohoku földrengés kapcsán minderre lehetőség nyílott és ez sok korábbi feltételezést felülírt. A szakemberek megállapítják: "korábban azt tartották, hogy 70% esélye van annak, hogy a következő 30 évben Tokyot egy leaglább 7-es erősségű földrengés rázza meg. Ennek az esélye most 70% fölé nőtt!" Ugyancsak nőtt a veszélyeztetettség a Fuji környékén is. És itt a két nagy figyelmet kapó szakértői nyilatkozat összekapcsolódik, pedig nem beszéltek össze!

Vulkáni hamufelhő a Grimsvötn tűzhányó felett (Forrás: AFP/Getty Images)

Ehhez tartoznak azok a nyilatkozataim is, amiket az elmúlt napokban tettem: "a következő években, évtizedben nagy valószínűséggel újabb izlandi vulkánkitörések jönnek, mert készenlétben áll a Hekla, a Bardarbunga, a Katla és talán az Askja is, és ezek mind-mind igen veszélyes tűzhányók. Emellett, a Grimsvötn is 5-6 évente működhet a továbbiakban." (MTV1 Ma reggel, 2011. május 26), illetve "az erurópai társadalmaknak nemcsak további vulkáni hamufelhőkre kell felkészülniük, hanem arra is, hogy a következő évszázadban esetleg egy Tambora nagyságú vulkánkitörés is bekövetkezhet, ami érzékelhető éghajlatváltozást okozhat" (Lánchíd rádió, reggeli hírműsor, 2011. június 2.). Ezekről a felvetésekről, az erre utaló megfigyelésekről rövidesen majd részleteket is közreadok a Tűzhányó blogon!
Riogatás vagy egy üzenet arra, hogy az emberiség egy "élő bolygón" él, ahol olyan természeti folyamatok is zajlanak, amelyek kihatnak a társadalmak életére? Félelemkeltés vagy egy lehetőség arra, hogy a szakemberek véleménye alapján odafigyeljünk a természetre, hogy oktatással, ismeretterjesztéssel segítsük a felkészülést és a döntéshozók a tudósok véleménye alapján stratégiákat dolgozzanak ki a következő évtizedek lehetséges természeti kihívásaira? Bizonyára vitára adnak okot, ki hogyan látja ezeket a kérdéseket. A mai hírekben mindenesetre arról olvasni, hogy a brit kormány egy szakértői csoportot és egy felelős szakembert nevezett ki azért, hogy a jövőben minél pontosabb előrejelzéseket lehessen tenni a vulkáni hamufelhő terjedésére.

Frissítés:

A hétvégén folytatódnak a Vulkán-showk, Tűzhányók kitörésben! címmel! A budapesti Millenárison a 2. Geonapok rendezvényén lépünk fel. Mindkét napon tartunk interaktív vulkán bemutatót:
Szombaton 11 órakor (Dr. Harangi Szabolcs) és vasárnap 14 órakor (Kiss Balázs). Emellett persze lesz vulkánjátszóház is a sok egyéb színes program mellett! Mindenkit szeretettel várunk, lesz vulkánkitörés és persze ismét megalakítunk egy vulkán obszervatóriumot!

Tűzhányók kitörésben Ipolytarnócon, május 26-án: a frissen verbuválódott vulkán obszervatórium csapata és a vulkánkitörés elindítása

Vulkanológusok a médiában

A kutatók fontos feladata a kitörés vizsgálata mellett a társadalom megfelelő tájékoztatása is. A pánik, az ismeretlentől való félelem elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy minél több színvonalas nyilatkozatuk lásson napvilágot a médiában. Összegyűjtöttem néhány ilyet ebbe a bejegyzésbe, nézzék, hallgassák és olvassák örömmel!

Dr. Harangi Szabolcs (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék) nyilatkozik a Duna Televíziónak

Dr. Theodoros Ntaflos (UW Department für Lithospherenforschung) nyilatkozik a Puls 4 műsorában

Dr. Harangi Szabolcs beszél az izlandi kitörésről a Klubrádión.

Az írott sajtóban is fontos a jelenlét. Az alábbi linkeken Harangi Szabolccsal olvashatnak interjúkat:
HVG
FigyelőNet