Geoparki vulkán show

Tegnap, most már negyedik alkalommal láttak vendégül a Novohrad-Nógrád geopark ékkövén, az Ősvilági Pompeji területén, az Európa diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület látogatóközpontjában. Május 24 és június 2 között változatos rendezvényekkel ünneplik az Európai Geoparkok Hetét, Magyarországon most már két helyszínen is, a Novohrad-Nógrád geopark mellett a Bakony-Balaton geopark is várja az érdeklődő látogatókat. Ennek keretében fogadtuk szívesen ismét a meghívást és fiammal, Botonddal felpakoltuk az autót a vulkáni működés és előrejelzés eszközeivel...

Telt ház mellett zajlott immár negyedik alkalommal az interaktív vulkán show Ipolytarnócon.

Ipolytarnócon, május 30-án két alkalommal is "tagtoborzás" volt a megalakuló Vulkán Obszervatóriumban, ahol kicsi és nagyok is bepillantást kaptak, miképpen zajlik a vulkáni kitörés előrejelzés, hol vannak térségünkben a legutoljára kitört tűzhányók, hol, milyen kőzetből és hogyan keletkezik a vulkánokat tápláló magma, mi történik a felemelkedés során, miért robban a magma, vannak-e vízen úszó kövek, hogyan néz ki a vulkáni hamu és természetesen a végén nem maradhatott el a látványos vulkánkitörés sem! Az eseményről kedves házigazdánk Szarvas Imre fotói kapcsán mutatunk be hangulatképeket. Mert volt ám jó hangulat, a két, egyenként mintegy egyórás előadást szerény számítások szerint is több mint 150 érdeklődő, köztük Felvidékről érkező csoport is, ülte és állta végig, kattogtak a fényképezőgépek, a telefonok, mindent összevetve ismét jól szórakozott mindenki, miközben sok-sok természettudományos ismeretet, a fizikától a vulkanológiáig sikerült átadni. Köszönjük e helyen is a szervező Nógrádi Geopark egyesületnek, a Novohrad-Nógrád Geparknak és nem utolsó sorban Szarvas Imrének a kiváló lehetőséget.

Veszélyesek a vulkánok?... Alapítsunk egy Vulkán Obszervatóriumot!

Jó lenni vulkanológusnak, jelentkezőkben nincs hiány!

Ha a földköpeny kőzete elindul felfelé - nos, a nyomáscsökkenés miatt akkor keletkezhet a magma!

Mi van a kürtőcsatornában? Ezt is bemutattuk, ásványvíz és némi sör segítségével!

Megmutattuk a vízen úszó követ és egy "frissen sült" kenyérbombát!

És bekövetkezett az előrejelzett és várt vulkánkitörés!

Nehéz volt szabadulni a frissen létrejött vulkán látványától!

Aleuti vulkánok növekvő aktivitása, vulkán veszély előrejelzés csökkenő anyagi támogatása

Egy dinamikusan változó "élő" bolygón vagyunk, ahol bár emberi léptékkel kissé szertelenül, de folyamatosan zajlanak vulkánkitörések, történnek földrengések. Nem tudni, éppen melyik generációnak kell majd szembenéznie egy a szokottnál nagyobb vulkánkitöréssel, nem tudni melyik túlnépesedett térséget fog a történelmi időkben először katasztrofális vulkánkitörés érni, nem tudni mikor lesz újabb figyelmeztető jel, hogy repülni veszélyes vulkáni hamuval telített légtérben. A vulkánkitörések, földrengések nem jelezhetők pontosan előre, de legalább a vulkáni működés esetében van mód arra, hogy egyre korszerűbb megfigyelő eszközökkel lehessen követni egy potenciálisan veszélyes tűzhányó minden rezdülését és ha kell, akkor még időben óvintézkedéseket hozni.
Az emberiség egy sajátos tulajdonsága, hogy amíg nincs közvetlen veszély, addig arról inkább nem is vesz tudomást, amíg nem történnek tragédiák, addig azt gondolja, hogy nem is következhetnek be ilyenek, ha megtörténnek tragédiák, akkor közvetlenül utána történnek intézkedések, úgy tűnik, mintha tanulnának belőle, aztán eltelik egy-két év és minden megy úgy, mint azelőtt. Gyorsan felejtünk...
Az előző héten arról számoltak be híradások, hogy drasztikusan csökkentik többek között az Alaszka Vulkán Obszervatórium költségvetési támogatását. Ez azt jelenti, hogy több vulkán folyamatos megfigyelését lehetővé tevő műszert le kell állítani, hogy meghibásodás esetén nincs pénz a javításra, hogy el kell bocsájtani adatokat értékelő, műszereket kezelő szakembereket. Ez azt jelenti, hogy legalább 5 vulkán folyamatos megfigyelését meg kell szüntetni. Az Aleuti vulkáni ív mentén 52 aktív tűzhányó sorakozik. Itt volt a 20. század legnagyobb vulkánkitörése, itt volt az a vulkánkitörés (Redoubt, 1989), aminek következtében majdnem lezuhant egy utasszállító repülőgép 231 utassal a fedélzetén és e terület fölött halad el számos légiközlekedési út, ahol repülőgépek tucatjai közlekednek naponta... Nem tanulunk, nem tanulunk, szupervulkánok és megaszökőárak pusztító víziójával szórakoztatjuk borzongva magunkat, miközben nem vesszük észre, hogy a veszély nem egy nagy bunkósbottal áll a sarok mögött, hanem előttünk van egy egyszerű nyitott csatornabejárat, ahová könnyen bezuhanhatunk...
Mintegy válaszként máris beindult néhány alaszkai tűzhányó: elkezdett működni a renitens Pavlof, ami utoljára 2007-ben hallatott magáról és vélhetően kitörés előtt (vagy alatt?) áll a távolabbi Cleveland vulkán is. Ez utóbbi esetében, ami a Pavlofhoz hasonlóan gyakran tör ki, nincs folyamatos műszeres megfigyelés, csupán a pilóták beszámolói és a műhold képek alapján lehet információt szerezni.

Az aleuti Pavlof kitörése május 18-án. A vakítóan fehér havat már szürke hamu vonja be...Forrás: Brandon Wilson és Theo Chesley

A Pavlof kitöréséről megjelenő képek sok szempontból idézik a szicíliai Etna működését. Itt is lávaszökőkút emelkedik fel a meredek oldalú vulkán csúcsi kráteréből, miközben láva folyik le a hóval borított oldalán. A forró láva és a hó keveredése heves robbanásos kölcsönhatást eredményez, a szétrobbanó lávaanyag, a forró vízgőz és a vulkáni hamu keverékéből másodlagos piroklaszt-árak zúdulnak le a tűzhányó oldalán. Mindeközben sötét hamufelhő tornyosul a vulkán fölé, ami már gondot okoz a légiközlekedésben is. A legfrissebb jelentések szerint folyamatos a földremegés és a vulkáni hamu 5-6 km tengerszint feletti magasba emelkedik. A szél észak-északkelet felé tereli el a hamufelhőt, amit 80-100 km távolságban is észleltek. Habár a kitörés erőssége egyelőre viszonylag kicsi, a szakemberek nem zárják ki, hogy az minden előjel nélkül felerősödjön.

A Pavlof vulkáni hamufelhője pilótaülésből és hőmérsékletre érzékeny infravörös műhold képen. Forrás: Brandon Wilson és MODIS műhold kép

Mi lesz tovább? Az aleuti vulkánok és még sok más tűzhányó a maguk üteme szerint működnek. Lesz időben jövő figyelmeztetés egy veszélyes vulkánkitörés előtt? Ez az egyre bővülő és folyamatos megfigyeléstől, a megfelelő szakember gárdától függ. Egy nem olyan rég készített GFDRR tanulmány szerint jelenleg 16 fejlődő ország 441 aktív tűzhányója közül 384 esetében NINCS közvetlen megfigyelés! Ebből 65 kifejezetten nagy veszélyt jelent több millió, a vulkán közelében élő ember számára! A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörését követően az amerikai kormány 12-szeresére emelte a vulkán megfigyelés költségvetési támogatását, amit tovább növelt a Redoubt 1989-es kitörését követően. Most ismét a csökken a támogatás, vajon a veszély elmúlt? Meg kell várnunk tehát egy újabb tragédiát?...

Szupervulkánoktól a megaszökőárig és a baljós mérföldkő

Sikamlós terület, ahol a szakembernek talán még nehezebb megállni, mint bárki másnak: mit mondjunk egy adott esetben, amikor kiderül, hogy lehetnek a Földön akár óriási vulkánkitörések, ahol benne van a pakliban, hogy egy sziget oldala bezúdul a tengerbe és hatalmas szökőárat indít el és természetesen ott van a mindennapokban elénk táruló kérdés, a globális felmelegedés és ennek oka. Az elmúlt napokban több ezekhez kapcsolódó hír jelent meg, a címeket olvasva bizony hátborzongató üzenettel: "Milliókat ölne meg egy óriás szökőár Európában", "Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?", "Óriás szökőár fenyegeti Európát?" és "Baljós mérföldkőhöz érkezett az emberiség" - Te jó ég, mit is mondjak ezek után gyermekeimnek, mi lesz a jövőjük? Előre jelezhetők a katasztrofális természeti események, és hol van a szakember felelőssége?

Mega-szökőár! Részlet a BBC filmjéből. Forrás: BBC

A legfrissebb hírt egy esetleges óriási szökőár (ún. mega-tsunami) kialakulásáról a BBC közelmúltban sugározott ismeretterjesztő filmje indította el, a film már megtekinthető a YouTube videomegosztón is. Peregnek a filmkockák, a szakembernek kissé lassan és őszintén szólva már némileg unalomba fullad a bemutató, amikor már vagy 16-szor érkezik a hatalmas vízfal a gyanútlan néző felé, persze a kérdés folyamatosan ott lebeg: mi ennek a valóságtartalma? Déjà vu-érzés fog el, bő egy évtizede hasonló élményt adott a szintén BBC által forgatott dokumentum film, ami először vetette fel a szupervulkánok létét. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a mostani BBC film nem új dolgot tár a nézők elé. 2000-ben már forgattak egy filmet Simon Day brit geológussal, aki közzé tette friss megfigyeléseit, miszerint a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetének déli oldalán húzódó hegyhát olyan mértékben meggyengült, hogy egyszer nyugati oldala leomolhat és a tengerbe zúduló több köbkilométer térfogatú anyag hihetetlen nagy szökőárat indíthat el. A téma újbóli felvetésének aktualitása nem ismert, kérdés, hogy lesz-e ennek hasonló hatása, mint a Szupervulkánok c. dokumentum filmnek. Lehet vitatni az elnevezést, lehet vitatni az ezzel kapcsolatos félelemkeltés hullámot, azonban egy tény: a film felhívta a figyelmet a vulkáni működés esetleges katasztrofális következményeire és a vulkanológiában is felerősítette a nagy vulkáni rendszerek behatóbb vizsgálatát. Természetesen az alapkérdés az, hogy meddig lehet kordában tartani, meddig lehet tudományos alapon, józanul kommentálni ezeket a kis valószínűségű, de nagy impaktú természeti folyamatokat?

La Palma sziget déli oldalán egy meredek oldalú hegyhát (Cumbre Vieja) húzódik, amelynek központi gerincén vulkánok ülnek. Az olykor hasadékképződéssel is járó vulkáni kitörések gyengíthetik az instabil oldalt, ami a jövőben a tengerbe zúdulhat. Forrás: Bill McGuire és munkatársainak tanulmánya, jobbra a Cumbre Vieja vulkánokkal tagolt gerincének egy részlete

A jelenlegi tudásunk szerint vulkáni kitörésekhez kapcsolódó hatalmas hegycsuszamlások nem elképzelhetetlenek. A Mt. St. Helens 1980. május 18-i kitörése erre emlékezetes példát adott és átformálta a vulkanológusok ismeretanyagát is. Az ezt követő vizsgálatok kimutatták, hogy például az Andokban lévő magasba tornyosuló vulkánok mintegy 75%-a átesett hasonló katasztrofális hegyoldal leomlás folyamatán! Hasonló eredményre vezettek az óceáni vulkáni szigeteken zajló kutatások. Az Indiai-óceán területén található aktív vulkáni sziget, a Réunion délkeleti részén fekvő Piton de la Fournaise tűzhányón egy hatalmas karéjos sebhely látható, ami egy hatalmas lejtőösszeomlás során alakult ki. A hawaii Kilauea vulkánon nem véletlenül van két hosszú hasadékrendszer, a sziget délkeleti oldala éppen csúszik lefelé az óceánba. A Kanári-szigeteken pedig szinte minden szigeten volt már egy vagy több hatalmas lejtőösszeomlás. Ezek pedig óriási szökőárakat indíthatnak el. La Palma sem kivétel, itt azonban úgy tűnik éppen alakul ki egy ilyen helyzet, egy instabil lejtő kialakulása. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárulnak a gerincen zajló vulkáni működések és az ehhez kapcsolódó magma felnyomulások repesztő hatásai. Nem kell azonban rögtön pánikba esni, ha esetleg a közeljövőben ismét lesz egy ilyen vulkánkitörés! Valószínűleg még hosszú időnek, sok-sok további repesztő eseménynek kell bekövetkeznie, hogy meginduljon a hegyoldal. Ennek előjeleit pedig vélhetően észlelni fogják a szakemberek! Egy biztos, az elmúlt vulkáni események ismétlődésének időbeli számadatai ebben nem adnak támpontot!

Balra: A Kanári-szigetel és Hawaii szigetek szinte mindegyike átesett már hatalmas lejtőösszeomlás eseményén. Forrás: Juan Carlos Carracedo, jobbra Fuerteventura szigetén egy egykori lejtőösszeomlás után visszamradt sebhely

Kis valószínűségű, de nagy impaktú, katasztrofális következményekkel járó természeti folyamatok: nem volt ilyen még az emberiség történetében, nincs példa ilyenre, nincs tapasztalat - akkor ilyen csak a fantáziában létezik, akkor ezek csak a tudósok elméletében jelennek meg? Nos, itt kell leszögezni: ahogy az előbbiekben bemutattam, ilyen események a Föld életében már számos alkalommal voltak és nincs kétség afelől, hogy ilyenek a jövőben is lesznek! Lesz majd szupervulkáni kitörés, lesz majd hatalmas hegyoldal beszakadással járó mega-szökőár! Az embereket természetesen az foglalkoztatja, hogy vajon a mi életünkben vagy gyermekeink életében fog ez bekövetkezni? Ha igen, akkor ez előrejelezhető lesz? Egyáltalán kell-e ilyen kérdésekkel foglalkozni vagy ezek nem többek, mint magazinok, hírportálok színes, meghökkentő, megborzongató híranyagai? A válasz nyilvánvalóan nem lehet egy egyszerű igen vagy nem. Nem lehet pontosan előrejelezni földrengést, nem lehet előrejelezni pontosan vulkánkitörést, nem lehet előrejelezni katasztrofális hegyomlást, de... ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes ezekkel foglalkozni. Sőt, ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes akár ilyen eseményekre is stratégiát kidolgozni! Habár nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor, hol és mekkora vulkánkitörés lesz, azért ennél többet tud és tesz a vulkáni veszély előrejelzés, azért ennél többet tudnak a vulkanológusok. Számos példa van arra, hogy vulkanológusok pontos munkája és időben hozott döntéseik hogyan védték meg tízezrek életét! Jelen tudásunk szerint azt mondhatjuk, hogy igen, egy különlegesen nagy vulkánkitörés vagy akár egy lejtőleomlás előjelét is jóval az esemény bekövetkezése előtt már észlelhetjük és ha nem is napra pontosan, de előre látható lesz, ha egy ilyen esemény közeleg.
De mit tehetünk addig, amíg nincsenek ilyen közvetlen jelek? Ne is beszéljünk ezekről a lehetséges folyamatokról? De, szükséges és úgy vélem, hasznos a BBC ebbéli tevékenysége is! Azonban néhány dolgot látni kell: (1) Ne higgyünk a hírmagazinok szalagcímeinek! Ezek az esetek nagy többségében sajnos a félelemkeltésre, a borzongáskeltésre irányulnak, mert így lesz jól eladható a hír. (2) Ne a hírmagazinokban megjelenő kommentárok befolyásolják döntéseinket! Senki se mondja le például az esetlegesen tervezett La Palma útitervét és véletlenül se mondja le senki bármelyik Kanári-szigetekre tervezett útját! (3) Látni kell azt is, hogy az emberek nagy többségének földtudományi ismerete nem elegendő ahhoz, hogy az ilyen híreket átlássa, megértse. Látni kell azt, hogy a földtudományok, beleértve többek között a geológiát, geofizikát és természetföldrajzot is olyan ismeretek közvetítenek, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a természettel békében tudjunk élni és akár természeti katasztrófákra is megfelelően fel tudjunk készülni! Tisztelt döntéshozók, fogadják ezt végre el és kerüljön több geológia, több geofizika, több természetföldrajz és egyéb földtudomány a közoktatásba! (4) Végül látni kell azt is, amit már többször elmondtam, miszerint szűklátókörűség csak a legnagyobb katasztrófát okozó eseményekkel foglalkozni, mintha csak ezek veszélyeztetnék az emberiséget. Számos olyan potenciális természeti veszély, ezen belül vulkáni veszély is van, aminek megértése, aminek kommunikálása talán sokkal fontosabb, mert bekövetkezési valószínűségük jóval nagyobb, mint a fentiekben leírt eseményeké, hatásuk pedig nem lebecsülendő. Az pedig, hogy ez mely generáció életében fog bekövetkezni, azt nehéz megjósolni, mint ahogy senki nem gondolta volna a XIX. század elején, hogy egy vulkánkitörés alaposan felforgatja világot.

Balra a széndioxid levegőbeli koncentráció növekedése a Mauna Loa Obszervatórium mérései alapján. Forrás: Scripps Institution of Oceanography, jobbra pedig a globális átlaghőmérséklet változása 1880 óta. Bár a felmelegedés ténye kétségtelen, az elmúlt jó 20 évben az erősen növekvő trend megállt annak ellenére, hogy a széndioxid-koncentráció folyamatosan emelkedik. Forrás: NASA

Végül, nem mehetek el szó nélkül egy másik rövidhír kapcsán sem, miszerint valóban baljós mérföldkőhöz érkeztünk? Úgy is megfogalmazható a kérdés: vajon a globális felmelegedésért biztos, hogy csak a széndioxid a felelős? Vajon, valóban van egy kitüntetett széndioxid koncentráció érték, ahonnan aztán nincs visszaút? Bár a levegő széndioxid-tartalma valóban monoton nő, ráadásul olyan mértékben, ami eddig nem volt tapasztalható, mégis, az elmúlt jó 2 évtizedben nem emelkedett ezzel párhuzamosan a globális átlaghőmérséklet. Úgy vélem, felelőtlenség azt is állítani, hogy egy adott koncentráció érték elérésének visszafordíthatatlan szerepe van. Nem lehet tehát CSAK a széndioxid-koncentráción keresztül megérteni a globális felmelegedés okát és NEM lehet CSAK a levegő széndioxid koncentráció értékét kihangsúlyozni, csak annak visszaszorítását szajkózni és ebbe milliárdokat fektetni, amikor a környezetvédelemről és klímaváltozásról van szó. A földi rendszer, a földi légkör jóval bonyolultabb annál, hogy csupán egy vegyület szerepét emeljük ki! Ezzel elveszítjük más fontos hatótényezőkkel való foglalkozást és lehet, hogy ezzel nagyobb kárt okozunk, mint amit gondolnánk.

Etna, Új Délkeleti Kráter kúp: a Föld leggyorsabban növő, legfiatalabb vulkáni hegye!

A tűzhányók világában jelenleg kétségtelenül az Etna nyújtja a folyamatos hírforrást, bár ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Hawaii Nagy-szigeten immár 30 éve szakadatlanul zajlik a vulkáni működés, a szintén távoli Kamcsatkán pedig már több mint 5 hónapja folyik a Tolbacsik kitörése. Bár e kitörésekre és sok másra is kitérünk a következő napokban és hetekben, azonban most álljon itt egy érdekes hír, amit Boris Behncke adott közre Flickr képmegosztóján.

Az Etna 19. paroximális kitörése 2012 januárjában. Forrás: Giuseppe Distefano, EtnaWalk

Az Etna 2011. január első napjaiban kezdte meg paroximális kitörés sorozatát kivárva pont, hogy elvesszek egy láda sört, majd azóta már 38 látványos, lávaszökőkút kitörést produkált. Ezek a kitörések, alapvetően minden különösebb előjel nélkül, jellemzően néhány órás felvezető lávatűzijáték kitörésekkel indulnak, majd következik a csúcs, a néhány száz, esetenként közel 1 km magasra felcsapó lávaszökőkút. Ezt intenzív vulkáni hamuszórás kíséri a széliránytól függően, de többnyire a hegy délkeleti oldalán, ami akár a cataniai reptér leállítását is eredményezi. Maga a lávaszökőkút kitörés, e vulkáni működés leglátványosabb része viszonylag rövid, többnyire nem több mint egy óráig tart. Ezek a kitörések egyre növekvő vulkáni kúpot hoztak létre, a Föld leggyorsabban növekvő, legfiatalabb „hegyét”!

Etna Új Délkeleti Kráter kúpjának szédületes növekedése 2 év alatt! Forrás: Boris Behncke

Boris Behncke folyamatosan készíti felvételeit a szicíliai Öreg Hölgyről, ami ritka lehetőséget ad egy vulkáni kúp növekedésének nyomon követésére. 2011. májusában még csak egy kis lapos vulkáni halom jelent meg a Délkeleti Kráter déli oldalában, aztán ugyanazon év őszén már egyértelműen kitűnik az ikerkúp: a régi és az új Délkeleti Kráter kúpjai egymás mellett! Nem sokkal több mint 2 év alatt az Új Délkeleti Kráter magassága már mintegy 200 méter a talapzatától számítva! Nos, mennyi is ez? Ez nagyobb, mintha a budapesti Országházat kétszer egymásra tennénk és megközelíti a Gellért-hegy magasságát!
Ez a növekedési ütem akkor válik szédületessé, ha Behncke számításait követve csupán a tiszta játékidőt tekintjük: amennyiben összeadjuk a lávaszökőkút kitörések idejét, az nem több mint 70 óra! Akárhogy is vesszük 2 év vagy 70 óra alatt több mint 200 méter magas vulkáni kúp, ez bőven lekörözi a szomszéd testvér, a régi Délkeleti Kráter kúpjának növekedési ütemét, ami 1996 és 2001 között, azaz 5 év alatt, „csupán” 100 métert magasodott.
Az Etna vulkáni működését tehát kétségtelenül egyre inkább robbanásos kitörések jellemzik, a lávaöntések most háttérbe szorultak és a robbanásos kitörések esetében is elmondhatjuk, hogy azok egyre hevesebbek és egyre nagyobb mennyiségű vulkáni anyagot dobnak a felszínre! Ennek oka pedig kettős lehet: a mélyből felnyomuló magma gáztartalma egyre nagyobb, és a magma kisebb adagokban egyre gyorsabban tör a felszínre.
Innentől kezdve világos, hogy a vulkáni működés megértésében, akár egy vulkáni kúp kialakulásában is a magyarázat a forrástól, azaz a magmaképződéstől, a felszínig tartó folyamatok együttes vizsgálatán és értelmezésén keresztül vezet az út. Nagy siker számunkra, hogy a vulkáni működés e komplex kutatása hazánkban is elismerést nyert és pályázatunk, egy MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport alakítására komoly szakmai bírálat után támogatást kapott!

Etna 13!

Néhány napja érkeztünk vissza egy sikeres külföldi konferenciáról, így bőven elmaradtunk a bejegyzésekkel - pedig esemény van bőven! Addig, amíg ezek között csemegézve, kiválasztjuk a leginkább közérdekű híreket, álljon itt egy újabb remek videofelvétel Boris Behncke kameráján keresztül az Etna idei immáron 13. látványos paroximális kitöréséről:

Ismét egy különleges élmény, április 27-én 13. alkalommal az Etnán! Forrás: Boris Behncke

A Kemenes Vulkánpark történet

Volt egy álmom... Volt egy álmom, hogy létrejöjjön egy Vulkánpark, itt nálunk Magyarországon, a Ság-hegy mellett, ahol a sziklák egyedi módon, nyitott lapokként mesélnek egy izgalmas színes történetről! Ahol kicsik és nagyok megismerkedhetnek a Föld e lélegzetelállító folyamatával, ahol az emberek ráeszmélhetnek, hogy a szomszédjukban lévő hegy egy egykor látványos kitöréseket produkáló tűzhányó, ahol megtudható az, hogy térségünk tele van vulkáni természeti értékkel, és büszkék lehetünk arra, hogy már két geoparkunk is van, ahol mindkét esetben a vulkáni természeti értékek jelentették az alapot. Volt egy álmom, hogy ez egyszer megvalósul...
Április 19-én pedig megnyitották a Kemenes Vulkánparkot a Celldömölk közeli Ság-hegy lábánál. Kevés olyan nap van, amit annyira vártam, mint ezt. A megnyitón azonban a hátsó sorokban szemléltem, hogy mások dagadó kebellel, hogyan nyitják meg a Kemenes Vulkánpark szívét adó Vulkánházat… Meghívást az eseményre, mint az ötletgazda nem kaptam, csupán egy meghívó érkezett, amit sokan hasonló szöveggel kaptak meg… Volt egy álmom… Olvasom a híreket, vajon milyen a visszhang? Egy szűk MTI hír, amelyben az áll, hogy „A Vulkánpark ötlete szorosan kötődik a celldömölki Vulkán fürdőhöz…”, a nyugat-magyarországi napilapban, a Vas Népében Celldömölk polgármesterének nyitóbeszédére hivatkozva azt írják, hogy „a hajdani katonai objektum helyére megálmodott vulkánpark előkészületei az ezredfordulón kezdődtek”, majd kicsit később „Fehér László itt köszönte meg Kiss Péter országgyűlési képviselő, Celldömölk díszpolgára támogató figyelmét”, végül a szombathelyi tv videós hírportálján többek között Karátson Dávid nyilatkozik, hogy terveik alapján Közép-Európai léptékben egyedi vulkán kiállítás nyílt itt meg… Hirtelen Edvard Munch Sikoly c. képe ugrik elém! Nem, nem és nem, most már meg kell szólalnom! Geológusként és magánemberként is a tények elkötelezett híve vagyok és nem engedhetem meg, hogy mindenféle igaztalan nyilatkozatokból álljon össze a torz kép arról, hogy miként is alakult ki a Kemenes Vulkánpark!
Több mint egy évtizedes történetről talán egy könyvnyi tanulságos anyag is összeállt, de én inkább maradok a vulkanológiai könyvek írásánál, itt álljon csupán röviden, a tényekre alapozva a Kemenes Vulkánpark hiteles története!

A Ság-hegy egyik remekbe szabott kürtője egy egykori salakkúp kettévágott szelvényében és a Ság-hegy kialakulásának története 1995-ben publikált tudományos munkánkból!

A történet az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a gyorsan fejlődő vulkanológia modern eszköztárát felhasználva diákjaimmal elsőkként igyekeztünk rekonstruálni azt, hogy miképpen alakultak ki hazánk bazalt hegyei. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok, 1994-ben és 1995-ben tudományos publikáció készült arról, hogy miképpen jöttek létre a Kemenesalja bazalt vulkáni kúpjai, ezen belül is különösképpen a Ság hegy. Ezt követte a Kissomlyó melletti vulkáni halom kialakulásának rekonstruálása, majd a Hercseg-hegy, a miskei tufagyűrű - mind-mind a vulkáni működés egy különleges világa, egy színes története (minderről rövid képes beszámoló található a közelmúltban megjelent A Múlt ösvényei c. könyvben és természetesen a Vulkánok c. könyvemben). Egyre inkább kialakult bennem az ötlet, ez olyan nagyszerű, hogy ezt meg kell mutatni mindenkinek, igen, merjünk nagyot álmodni, legyen itt egy Vulkánpark! 2003-ban a Hiloban tartott Cities on Volcanoes konferencián Lukács Rékával bemutattuk az ötletet, majd 2004-ben két további nemzetközi konferencián is, miközben a Természet Világa hasábjain ugyanebben az évben részletesen is írtam az ötletről és elkészítettük ennek szakmai háttéranyagát is egy Környezetvédelmi Minisztérium KAC pályázati munka keretében. Ezzel már felkerekedhettünk, tárgyalást folytattunk Markovits Tiborral az Őrségi Nemzeti Park igazgatójával, aki támogatásáról biztosított bennünket, akárcsak a térség több polgármestere is. Az anyagi források azonban még hiányoztak.

2003 nyarán a hiloi Cities on Volcanoes konferencián mutattuk be először Lukács Rékával a Vulkánpark ötletet.

2005-ben egy fekete időszak következik a Ság-hegy életében, lezárják a hegyet filmforgatás miatt. Sokan örülnek neki, mert pénzt hoz a házhoz, de egy természetvédelmi területhez mindez nagyon nem illik. Tiltakozás indul el, ebben szakmai oldalról én is részt veszek, mivel látom, hogy bontják a sziklákat, ami olyan, mintha a történelem könyv egyedi lapjait semmisítik meg, majd következik egy olyan földtani hamisítás, ami végképp kiveri a biztosítékot: Uzsáról szállítanak bazalt köveket a Ság-hegyre! Ez kérem a földtörténet meghamisítása olyan, mintha a történelmi dokumentumokat kevernék össze. Hogyan állhat így össze a rekonstruált kép? Ezt én tudom, de az utódok vajon tudni fogják?
A filmesek elmennek és végre, 2007-ben megjelenik egy pályázati kiírás, ami turisztikai fejlesztésről szól a Nyugat-Magyarországi régióban. Ez kell nekünk, ezt szinte erre az ötletre írták ki! Jelentkezem rögtön Fehér László celldömölki polgármesternél és ismertetem a tervet, közben Celldömölkön több előadást tartok "A Kemenes Vulkánpark: a jövő egy lehetősége" címmel (vegyes helyi támogatással). Sajnos az ötlet politikai présbe kerül (ki gondolta volna ezt egy vulkánpark ötlet nyomán...), vannak viták, de végül mégiscsak elfogadásra lel, köszönhetően néhány lelkes helyi képviselőnek! Az újabb tárgyaláson most már ott van a Nemzeti Park képviselője is és megszületik a megegyezés: elindulunk a pályázaton!

A Kemenes Vulkánpark ötlet és visszhangja a Vas népe hasábjain.

Versenyfutás kezdődik az idővel 2008 január végéig kell elkészíteni a pályázatot, amihez a szombathelyi Promen kft pályázatírói nyújtanak segítséget. Sikerül, és a pályázat átmegy az első fordulón! Következik a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése! A regionális fejlesztési ügynökség felhívja a figyelmet, hogy ki kell dolgoznunk egy részletes marketing tervet is, hiszen egy teljesen új fejlesztést kell ismertté tenni. Egy kiváló marketinges szakember és egy remek pénzügyi szakemberrel látok munkához. A 2009-ben elkészült Megvalósíthatósági tanulmányban leírom, hogy szükség van egy Vulkánházra, ami a vulkánpark látogatóközpontjaként működik, de emellett fontos, hogy a látogatók felkeressék a Ság-hegyet is, rácsodálkozzanak erre a különleges természeti értékre, egy egykori bazalt tűzhányó feltárt belsejére! Személyes tapasztalatokat gyűjtünk a nemzetközi szinten talán az egyik legnagyobb, a vulkáni működést a 21. század technikáival bemutató francia Vulcania élményparkban, két teljes nap alatt minden attrakciót végignézve, valamint az Eifel vulkáni világát bemutató múzeumokban. Most már el tudjuk helyezni ötleteinket és látjuk, hogy ezek miben különböznek a francia és német példáktól. A Megvalósíthatósági tanulmány bevezetőjében leszögezzük mi is a Kemenes Vulkánpark koncepció lényege: "a Celldömölki kistérségben egy térségi együttműködés keretében megvalósuló innovatív turisztikai fejlesztés, amely Kemenesalja 4-6 millió éves vulkáni természeti értékeire építve egy magas szintű, szórakoztató-ismeretterjesztő szolgáltatást nyújt és egyben tudományos-oktatási centrumként is működik. E hazánkban szinte példa nélküli elképzelés új dimenziókat nyithat a térség idegenforgalmában, mindemellett szervesen illeszkedik a fejlesztendő turisztikai attrakciók körébe. A Kemenes Vulkán Park, megvalósulása esetén, Közép-Európában egyedülálló turisztikai termékcsomagot nyújtana!" Közben váratlan eseményekkel is meg kell birkózni. A brit euroszkeptikus szervezet, az Open Europe egy ötvenes szégyenlistát tesz közzé, amin szerepel a Kemenes Vulkánpark is, mondván mit keres egy vulkánpark egy sík országban (sic!). Ahogy ez nyilvánosságra kerül, felveszem a kapcsolatot a szervezet vezetőjével (bár senki sem kért meg rá) és több levélváltás után sikerül meggyőznöm, hogy ez a projekt nem bolondság, hanem egy a kistérség gazdasági fejlődését is elősegítő innovatív fejlesztés.
A Megvalósíthatósági tanulmányban minden apró részletet kidolgozunk, hiszen ez lesz az alapja a pályázat sikeres elfogadása esetén a kivitelezésnek! Itt megjelennek már a Ság-hegyre tervezett fejlesztés részletei (Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Ság-hegyi Múzeum felújítása) és a Vulkánházba tervezett magas színvonalú szórakoztató-ismeretterjesztő bemutató tervei. A marketing tervben pontosan részletezzük, hogy miképpen kell hirdetésekkel, cikkekkel, út menti plakátokkal felhívni a figyelmet már jóval a megnyitó előtt is a Kemenes Vulkánparkra, hogyan kell azt bevezetni a piacra (vajon ebből a külön kérésre gondosan elkészült mintegy 12 milliós marketing tervből vajon mi valósult meg?). A pénzügyi tervben pontosan kidolgozzuk mire mennyi jut és a működtetés hogyan hozza vissza a befektetett összeget, hogyan lehet a fejlesztés nyereséges. Már közel vagyunk a beadáshoz, amikor a pályázó celldömölki önkormányzat számos ponton változtatást kér, így például ők másképpen gondolják az üzemeltetést, szerintük ezt a polgármesteri hivatal városgondoksága is el tudja látni (kérdem ismét, mi lett ebből a megvalósítás?). Közel állunk, hogy feladjuk, de az álmot nem adhatjuk fel és átírjuk a megfelelő részeket. A pályázat a Megvalósíthatósági tanulmány alapján a második fordulón is átmegy, indulhat a kivitelezés!
A Kemenes Vulkánpark projekt kivitelezési szerződését 2010. április 16-án írják alá - talán nem véletlenül pont akkor, amikor elindul az izlandi Eyjafjallajökull vulkáni kitörésének második fázisa, ami káoszba dönti Európa légiközlekedését. Az álom megvalósulhat! A részletekbe most már nem belemenve azonban, ami elindul az nem egy sikertörténet, hanem számomra egy nagyon szomorú, keserves időszak... A celldömölki önkormányzat a kivitelezés két évének első felében alig mozdul, még 2011 nyarán is azon gondolkoznak, hogy talán vissza kellene adni a pályázatot... Érvek, levelek tucatjait küldöm és most ebben már a Vulkánház nyertes építész tervezője is partner, miszerint nem szabad leállni, itt valami nagy készül! Átlendülünk a holtponton, de elveszítettünk egy évet és ezért még mindig nem készülhetett el a pályázat lelkének számító kiállítás forgatókönyve. Az épület részletes terveit viszont meg kell csinálni és 2011. nyarán el is indul az építkezés. Ismét versenyfutás az idővel, eljön a munka azon része, ami számomra a legnagyobb kihívást jelenti: részletekbe menve kidolgozni minden attrakciót, a bemutató minden egyes pontját. Kiváló szakemberekkel dolgozhatok ismét, akik hazai szinten már bizonyítottak, hogy képesek vonzó elemeket felvonultató természettudományi kiállítás megalkotására. A tét nagy, hiszen már kezdetben évi közel 30 ezer látogatót kell vonzania (ez nagyon sok!) a Vulkánháznak egy olyan területen, ahol addig a turizmus még nem vert gyökeret. Ezt a számot pedig évente növelni kell, amíg eléri a százezres látogatottságot! Ehhez pedig hazai és nemzetközi szinten is újszerű attrakciók kellenek! Tervem ezért nem egy egyszerű kiállítás, hanem egy interaktív, szórakoztató, játékos feladatokat tartalmazó, maradandó élményeket nyújtó bemutatóközpont!

Részlet a Tűzhányó-terem tervéből és Vulkán-fickó, aki a Vulkánösvényhez hasonlóan mindenhol játékra invitált volna, akik végigkísért volna a Vulkánházon.

Szórakoztatást, egyedi élményt adó attrakciók kellenek, amelyek húzóerői lehetnek e friss fejlesztésnek - hangsúlyozom az elkészült kiállítási forgatókönyv és installációs tervben, ami a Megvalósíthatósági tanulmányon alapul. Kidolgozzuk a földrengés szimulátor tervét, ami hazai fejlesztésben készülne el: egy berendezett szobában mindenki átélhet egy 6-7 erősségű földrengést, megtapasztalhatja milyen is ez az érzés. Poharak összecsörrennek, csillár, faliképek kimozdulnak, minden remeg... A Verne-teremben egy virtuális utazást terveztünk a Föld belsejébe, ilyen nincs sehol máshol! Kivetítőkön keresztül érezhettük volna, ahogy jutunk egyre nagyobb mélységbe és közvetlen szemlélői lehetünk a vulkánokat tápláló magma képződésének. A szomszédos Magmakamra-terem szintén egyedülálló lett volna, amire nincs nemzetközi példa sem: síkképernyős kivetítőkön futó animációs program segítségével leereszkedés egy vulkán alatti magmakamrába, követni a kitörés előtti folyamatokat, majd végigélni magát a vulkáni kitörést mintegy 10 percben! Volt egy álmom, hogy mindezt meg lehet valósítani Magyarországon és ezzel egy hazai és nemzetközi szinten is különleges, egyedi élményt adó bemutatóközpont valósulhat meg. De jött a való világ, 2011 végén, 2012 elején jöttek az erőszakos emberek és a celldömölki önkormányzat hirtelen koncepciót váltott a kivitelezési időszak utolsó hónapjaiban és félreállítanak. Előtérbe hozták a ház építész tervezőjének csapatát és ehhez megnyerik Karátson Dávidot, az ELTE Természetföldrajzi tanszék vezetőjét, a vulkánmorfológiai tudomány nemzetközi szinten is ismert személyiségét is (hasonló kiszorításos történetet azóta számosat hallottam...).
Közben még egy utolsó felcsillanó fényfolt, 2012. április 27-én átadják a Ság-hegyen a terveim alapján elkészített Vulkánösvényt, kőparkot és játszókertet. Szintén ekkor nyitja meg a kapuit a felújított Ság-hegy múzeum is. De emellett már a jogi harc zajlik, beadványokat írok, hogy bizonyítsam igazamat - senkinek sem kívánom ezt, miközben mások a Megvalósíthatósági tanulmánytól teljesen eltérő kiállítást terveznek, majd furcsa módon ugyanők végzik a kivitelezést is (vajon ez EU-konform, vajon egy pályázat kivitelezése ilyen mértékben eltérhet a Megvalósíthatósági tanulmánytól??)...
Többen felvetették, hogy vajon miért megyek el az átadó ünnepségre? Kell ez nekem ott, ahol mások aratják le a sikert és beszélnek egyedi fejlesztésről, pedig az ötlet nem a sajátjuk, hanem az enyém? Nem bántam meg, hogy elmentem, sokan megállítottak, sokan bátorítottak és egy valami jó érzéssel töltött el: bár a Vulkánház tartalma teljesen más, mint amire a celldömölki önkormányzat pályázati támogatást kapott, azért ez az egész, a megnyitó emelvényein levők nem lettek volna ott, Magyarországnak nem lenne egy vulkánparkja, ha jó néhány évvel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel ezt nem viszem keresztül. A kiállítás pedig? Kíváncsi voltam rá persze, tüzetesen végignéztem mindent úgy is mint szakember és úgy is, mint ötletgazda. Más! Más, a koncepció, más a megvalósítás, nekem mások az elképzeléseim. A látogatóknak nincs mérlegelési lehetőségük, hogy melyik a jobb (az élet dönti majd el, hogy egy ilyen különösebb attrakciók nélküli kiállítással is be lehet-e hozni a vállalt látogatói számot), élvezzék tehát ezt a kiállítási koncepciót, a tűzhányók világa olyan gyönyörű, hogy érdemes minden részletét megismerni. De az attrakciók, a földrengés-szimulátor, a Verne-kabin, a Magmakamra-terem és a többi, hát igen Vulkán-fickó is, az nekem nagyon hiányozni fog! Fiókomban ott lapulnak, hátha egyszer még előkerülhetnek valahol... Volt egy álmom...

Tűzhányó blog: Az 500. bejegyzés Etna lávatűzijátékkal és lávaszökőkúttal

Kedves Olvasóink! Három évvel ezelőtt indítottuk el a Tűzhányó blogot és ez azóta az 500. bejegyzésünk (ebből 488-at tettünk közzé, azaz 12 még nem jutott el a megjelenésig)!!!
Több mint 400 ezer lapmegjelenítésünk volt azóta, ami bár nem verseng a nagy weblapok és blogok nézettségével, azért erre mégis büszkék vagyunk, mert egyedüliként szolgáltatunk vulkánokról szóló híreket magyar nyelven úgy, hogy nem kapcsolódtunk egy nagy hírszolgáltató weblap szárnyához sem, azaz csak azok találnak meg, akik valóban a tűzhányók, a vulkáni folyamatok iránt érdeklődnek. Így is 126 aktív követőnk van és most már van Facebook csoportunk is 57 taggal. Igen, nem ezres "like"-oló közönséggel rendelkezünk, de nem is erre hajtunk, hanem továbbra is arra, hogy szakmailag hiteles tudósítást adjunk a vulkáni működésről, azok hatásairól. A nagyobb, szélesebb olvasóközönség felé való nyitás természetes ott van terveink között, majd meglátjuk, hogyan alakulnak dolgaink, legfőképpen időnk, mert hogy fő tevékenységünk azért mégis csak a kutatás, az oktatás és e mellett igyekszünk azért természettudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozni. Idén, májusban ismét lesznek Vulkán-nap bemutatóink, így Ipolytarnócon már a 3. Tűzhányók kitörésben show műsort adjuk az Európai Geoparkok Hetén, és megjelenünk a Felfedezők Napja rendezvényen is.
Mi is lehet az 500. bejegyzés témája? El Hierro szigete bár továbbra is reng, egyelőre még nem indult el vulkánkitörés és még nem lépett hirtelen működésbe a Hekla sem. Az idei év számos látványos vulkánkitörését produkáló Etna azonban ismét mocorog és jó eséllyel nyújt majd rövidesen ismét felejthetetlen élményt.
Itt van tehát a 3. szülinapi és 500. bejegyzésbeli ajándék: Etna 2011-2013 Boris Behncke zenei aláfestéssel készített videovelvételével!

Etna 2011-2013 kitörések zenei kísérettel! Forrás: Boris Behncke